2005.4.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/1

A TANÁCS 2005/25/EK IRÁNYELVE

(2005. március 14.)

a 91/414/EGK irányelv VI. mellékletének módosításáról a mikroorganizmusokat tartalmazó növényvédő szerek tekintetében

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A 91/414/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a növényvédő szereket csak akkor engedélyezzék, ha megfelelnek az abban az irányelvben előírt követelményeknek.

(2)	A 91/414/EGK irányelv előírja az egységes alapelvek létrehozását, amelyek értelmében a tagállamoknak el kell végezni a növényvédő szerek értékelését azok engedélyezése céljából.

(3)

Az egységes alapelveket csak a kémiai növényvédő szerek értékelésére és engedélyezésére vonatkozóan állapították meg a tagállamok számára. Nincsenek azonban olyan egyenértékű alapelvek, amelyeket a tagállamok a mikroorganizmusokat tartalmazó növényvédő szerek értékelésekor és engedélyezésekor használhatnának. Szükséges kiegészítő egységes alapelveket meghatározni az ilyen típusú növényvédő szerek tekintetében.

(4)

A mikroorganizmusokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyezését kérő jelentkezők által benyújtandó dokumentáció követelményeit a 2001/36/EK bizottsági irányelv (2) illesztette a 91/414/EGK irányelvbe, most szükséges meghatározni az ilyen adatkövetelményeken alapuló, mikroorganizmusokat tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó dokumentáció értékelésének egységes alapelveit.

(5)

Ezen irányelv vízvédelemre vonatkozó rendelkezései, beleértve a felügyelettel kapcsolatos rendelkezéseket is, nem sértik a tagállamok érintett irányelvek szerinti kötelezettségeit és különösen a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz minőségi követelményeiről szóló, 1975. június 16-i 75/440/EGK tanácsi irányelvet (3), a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről szóló, 1979. december 17-i 80/68/EGK tanácsi irányelvet (4), az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvet (5) és a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6).

(6)	Ezen irányelv géntechnikával módosított szervezetekre vonatkozó rendelkezései nem sértik a tagállamoknak a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) szerinti kötelezettségeit.

(7)	A növényügyi tudományos bizottság véleményezte ezt az irányelvet, és ezt a véleményt figyelembe vették.

(8)	A 91/414/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 91/414/EGK irányelv VI. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1) A tagállamok 2006. március 28-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot ezen intézkedések szövegéről, valamint az ilyen intézkedések és ezen irányelv közötti megfelelőségi táblázatról.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti joguk azon fő rendelkezéseiről, amelyeket az ezen irányelv alá tartozó területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. BODEN

(1) HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 2004/99/EK bizottsági irányelvvel módosított irányelv (HL L 309., 2004.10.16., 6. o.).

(2) HL L 164., 2001.6.20., 1. o.

(3) HL L 194., 1975.7.25., 26. o. A 2000/60/EK irányelv (HL 327., 2000.12.22., 1. o.) által 2007. december 22-én hatályon kívül helyezendő irányelv.

(4) HL L 20., 1980.1.26., 43. o. A 2000/60/EK irányelv által 2013. december 22-én hatályon kívül helyezendő irányelv.

(5) HL L 330., 1998.12.5., 32. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(6) HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) módosított irányelv.

(7) HL L 106., 2001.4.17., 1. o. A legutóbb az 1830/2003/EK rendelettel (HL L 268., 2003.10.18., 24. o.) módosított irányelv.

MELLÉKLET

A VI. melléklet a következőképpen módosul:

1.	A cím: „A növényvédő szerek értékelésének és engedélyezésének egységes alapelvei” helyébe a következő lép: „I. RÉSZ A KEMIAI NÖVENYVEDO SZEREK ERTEKELESENEK ES ENGEDELYEZESENEK EGYSEGES ALAPELVEI ”

2.	Az I. részt követően a szöveg a következő résszel egészül ki: „II. RÉSZ A MIKROORGANIZMUSOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK EGYSÉGES ALAPELVEI ”

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

ÉRTÉKELÉS

Általános alapelvek

Különleges alapelvek

2.1.

Azonosítás

2.1.1.

A mikroorganizmus azonosítása a növényvédő szerben

2.1.2.

A növényvédő szer azonosítása

2.2.

Biológiai, fizikai, kémiai és technikai tulajdonságok

2.2.1.

A mikroorganizmus biológiai tulajdonságai a növényvédő szerben

2.2.2.

A növényvédő szer fizikai, kémiai és technikai tulajdonságai

2.3.

További információk

2.3.1.

A növényvédő szerben levő mikroorganizmus előállításának minőség-ellenőrzése

2.3.2.

A növényvédő szer minőség-ellenőrzése

2.4.

Hatékonyság

2.5.

Azonosítási/kimutatási és mennyiségmeghatározási módszerek

2.5.1.

Analitikai módszerek a növényvédő szerre vonatkozóan

2.5.2.

Analitikai módszerek a szermaradékokra vonatkozóan

2.6.

Az emberi és állati egészségre gyakorolt hatás

2.6.1.

A növényvédő szerből eredő

2.6.2.

A szermaradékokból eredő

2.7.

Környezeti sors és viselkedés

2.8.

A nem célszervezetekre gyakorolt hatás és expozíció

2.9.

Következtetések és javaslatok

DÖNTÉSHOZATAL

Általános alapelvek

Különleges alapelvek

2.1.

Azonosítás

2.2.

Biológiai és technikai tulajdonságok

2.3.

További információ

2.4.

Hatékonyság

2.5.

Azonosítási/kimutatási és mennyiségmeghatározási módszerek

2.6.

Az emberi és állati egészségre gyakorolt hatás

2.6.1.

A növényvédő szerből eredő

2.6.2.

A szermaradékokból eredő

2.7.

Környezeti sors és viselkedés

2.8.

A nem célszervezetekre gyakorolt hatás

A. BEVEZETÉS

E melléklet II. részében kidolgozott alapelvek célja annak biztosítása, hogy a növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó értékelések és a döntéshozatal, feltéve hogy azok mikrobiológiai növényvédő szerekre vonatkoznak, minden tagállamban ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdése (b), (c), (d) és (e) pontja követelményeinek végrehajtását eredményezzék az emberi és állati egészség és a környezet magas szintű védelmével.

A kérelmekhez benyújtott dokumentumok értékelésekor a tagállamok:

—

biztosítják, hogy a mikrobiológiai növényvédő szerekre vonatkozó benyújtott dokumentáció megfelel a IIIB. melléklet követelményeinek, legkésőbb a döntéshozatal céljából történő értékelés véglegesítéséig, ahol érinti, ezen irányelv 13. cikke (1) bekezdése a) pontjának, (4) és (6) bekezdésének sérelme nélkül,

—	biztosítják, hogy a benyújtott adatok elfogadhatók mennyiség, minőség, következetesség és megbízhatóság szempontjából és elegendőek a dokumentáció megfelelő értékelésének engedélyezéséhez,

—	értékelik, ahol szükséges, a kérelmezők által arra vonatkozóan benyújtott igazolásait, hogy miért nem nyújtanak be bizonyos adatokat;

számításba veszik a IIB. melléklet adatait a mikroorganizmusokból (beleértve a vírusokat is) álló hatóanyagokra vonatkozóan azokban az engedélyezésre benyújtott növényvédő szerekben, melyek az I. mellékletben említett mikroorganizmusokat tartalmazzák, illetve az adatok értékelésének eredményeit, az irányelv 13. cikke (1) bekezdése b) pontja, (2), (3) és (6) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül;

c)	számításba vesznek más fontos technikai vagy tudományos információt, melyet ésszerűen birtokolhatnak, tekintettel a növényvédő szer hatékonyságára vagy a növényvédő szer lehetséges káros hatásaira, az összetevőire vagy anyagcseretermékeire/toxinjaira.

Ahol az értékelésre vonatkozó különleges alapelvekkel kapcsolatban hivatkoznak a IIB. melléklet adataira, azt úgy kell érteni, mint a 2. b) pontban említett adatokat.

Ahol a rendelkezésre bocsátott adatok és információk elegendőek a javasolt felhasználások egyikének értékeléséhez és a döntéshozatalhoz, a kérelmeket értékelni kell és a javasolt használatra vonatkozóan határozatot kell hozni.

A rendelkezésre bocsátott igazolások számításba vételével és minden további pontosítás támogatásával, a tagállamok visszautasítják azokat az engedély iránti kérelmeket, melyekben az adatok annyira hiányosak, hogy az értékelést nem lehetséges véglegesíteni és nem lehetséges megbízható határozatot hozni egyik javasolt használatra vonatkozóan sem.

Az értékelés és a döntéshozatal folyamata alatt a tagállamok együttműködnek a kérelmezőkkel annak érdekében, hogy a dokumentációval kapcsolatban minden kérdést gyorsan megoldjanak, vagy a dokumentáció megfelelő értékeléséhez szükséges minden kiegészítő vizsgálatot korai szakaszban azonosítsanak, vagy a növényvédő szer használatára vonatkozó bármely javasolt feltételt módosítsák, vagy hogy módosítsák annak jellegét, vagy összetételét annak biztosítása érdekében, hogy teljesen megfeleljen ezen irányelv melléklete követelményeinek.

A tagállamoknak általában a technikailag teljes dokumentáció kézhezvételétől számított 12 hónapon belül indokolt határozatot kell hozniuk. A technikailag teljes dokumentáció az, ami a IIIB. melléklet minden követelményének megfelel.

A tagállamok illetékes hatóságai által az értékelés és a döntéshozatal folyamata alatt hozott határozatokat tudományos elvekre kell alapozni, lehetőleg nemzetközileg elismert szintűekre és szakértői tanácsokat kell igénybe venniük.

A mikrobiológiai növényvédő szerek tartalmazhatnak életképes és nem életképes mikroorganizmusokat (beleértve a vírusokat is) és adalékanyagokat. Tartalmazhatnak még a növekedés során termelt anyagcseretermékeket/toxinokat, a tápközeg maradványait és (mikrobiológiai) szennyező anyagokat. A mikroorganizmust, a megfelelő anyagcseretermékeket/toxinokat és a növényvédő szert a tápközeg maradványaival, valamint a jelen levő (mikrobiológiai) szennyező anyagokkal mind értékelni kell.

A tagállamoknak számításba kell venniük az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (ÉÁEÁB) által elismert útmutató dokumentumokat.

A genetikailag módosított mikroorganizmusok tekintetében a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi (1) irányelvet figyelembe kell venni. Az azon irányelv keretei között elkészített értékelést biztosítani kell, és figyelembe kell venni.

10.

A mikrobiológiai kifejezések fogalommeghatározásai és magyarázatai

Antibiózis: Kapcsolat kettő vagy több faj között, melyben az egyik faj aktívan sérül (a káros faj által termelt toxinok miatt).

Antigén: Minden anyag, ami a megfelelő sejtekkel való kapcsolatba lépés eredményeképpen létrehoz egy érzékenységi állapotot és/vagy immunérzékenységet egy látens időszak után (napok vagy hetek) és ami kimutatható módon reagál az érzékennyé tett alany antitesteire és/vagy immunsejtjeire in vivo vagy in vitro.

Antimikrobiális: Az antimikrobiális anyagok vagy antimikrobiálisok olyan anyagokra utalnak, amelyek vagy természetesen fordulnak elő, vagy félig szintetikusak vagy szintetikusak és antimikrobiális tevékenységet mutatnak (elpusztítják a mikroorganizmusokat vagy megakadályozzák azok növekedését). Az antimikrobiális kifejezés a következőket tartalmazza:

—	antibiotikumokat, melyek mikroorganizmusokból előállított vagy származtatott anyagok, és

—	antikokcidiálisokat, ami olyan anyagokat jelöl, melyek aktívak kokcidiákkal, egysejtű protozoa-élősködőkkel szemben.

TKE: Telepképző egység; egy vagy több sejt, melyek egyetlen látható telepet alkotnak növekedés közben.

Kolonizáció: Egy mikroorganizmus elterjedése és megmaradása egy környezetben, például külső (bőr) vagy belső testfelületeken (belek, tüdő). A kolonizáció céljából, a mikroorganizmusnak hosszabb ideig kell megmaradnia, mint az várható egy adott szervben. A mikroorganizmusok populációja csökkenhet, de lassabb mértékben, mint a normális eltűnéskor, lehet állandó populáció vagy lehet növekvő populáció. A kolonizáció kapcsolatban lehet az ártalmatlan és funkcionális mikroorganizmusokkal, valamint a kórokozó mikroorganizmusokkal is. A hatások lehetséges előfordulását nem jelzi.

Ökológiai hely: Egyedi környezeti hely, melyet egy bizonyos faj foglal el, az elfoglalt tényleges fizikai hely és a közösségen vagy az ökoszisztémán belül teljesített funkciók tekintetében.

Gazdaszervezet: Egy állat (beleértve az embereket is) vagy növény, ami élőhelyként vagy táplálékként szolgál más organizmusoknak (élősködőknek).

Gazdaszervezet-specifikus: Azoknak a különböző gazdaszervezetfajoknak a sora, amelyekben egy mikroorganizmus-faj vagy -törzs megtalálható. Egy gazdaszervezet-specifikus mikroorganizmus megtelepedik, vagy káros hatással van a különböző gazdaszervezetfajok közül egyre vagy csak néhányra. Egy nem gazdaszervezet-specifikus mikroorganizmus megtelepedhet, vagy káros hatással lehet különböző gazdaszervezetfajok széles körére.

Fertőzés: Egy kórokozó mikroorganizmus betelepedése vagy belépése egy fogékony gazdaszervezetbe, akár okoz kóros hatásokat vagy betegséget, akár nem. Az organizmusnak be kell lépnie a gazdaszervezet testébe, rendszerint a sejtekbe, és képesnek kell lennie új fertőző egységek reprodukálására. Az egyszerűen a táplálékkal elfogyasztott kórokozó nem vonja magával a fertőzést.

Fertőző: Fertőzés átadására képes.

Fertőzőképesség: A mikroorganizmus azon jellemzői, melyek képessé teszik azt a fogékony gazdaszervezet megfertőzésére.

Elterjedés: Egy mikroorganizmus belépése a gazdaszervezet testébe (pl. tényleges áthatolás a kültakarón, a belek hámsejtjein stb.). Az „elsődleges támadó képesség” a kórokozó mikroorganizmusok tulajdonsága.

Szaporodás: A mikroorganizmus képessége a reprodukálásra és számbeli növekedésre egy fertőzés során.

Mikotoxin: Egy gombás méreg.

Nem életképes mikroorganizmus: Egy mikroorganizmus, ami nem képes a genetikai anyaga lemásolására vagy átadására.

Nem életképes szermaradék: Egy szermaradék, ami nem képes a genetikai anyaga lemásolására vagy átadására.

Kórokozói képesség: Egy mikroorganizmus képessége betegség okozására és/vagy a gazdaszervezetben való kártételre. Sok kórokozó a betegséget vagy i. a mérgező és fertőző, vagy pedig ii. a mérgező és kolonizáló képességei kombinációjával okozza. Mindazonáltal, néhány támadó kórokozó úgy betegít, hogy a gazdaszervezet védelmi rendszerét rendellenes reakcióra kényszeríti.

Szimbiózis: Az organizmusok között egy bizonyos típusú kapcsolat, ahol az egyik organizmus közvetlen társulásban van a másikkal, és ez mindkét organizmus számára kedvező.

Életképes mikroorganizmus: Egy mikroorganizmus, ami képes a genetikai anyaga lemásolására vagy átadására.

Életképes szermaradék: Egy szermaradék, ami képes a genetikai anyaga lemásolására vagy átadására.

Viroid: Proteinnel nem társított kicsi RNS szálból álló fertőző anyag bármely osztálya. Az RNS nem kódolja a proteineket, és nem alakítja át, a gazdaszervezet sejtenzimjei ismétlik. A viroidok több növénybetegség okozásáról ismertek.

Virulencia: Egy mikroorganizmus betegségokozó képessége mértékének mérése, az okozott betegség súlyosságával jelölve. A kórokozói képesség meghatározott mértéke okozásához szükséges dózis (oltóanyag méret) mérete. Kísérleti úton mérik a mediáns letális dózissal (LD50) vagy a mediáns fertőző dózissal (ID50).

B. ÉRTÉKELÉS

Az értékelés célja a mikrobiológiai növényvédő szerek használatának az emberi és állati szervezetre, valamint a környezetre gyakorolt esetleges káros hatásainak tudományos alapon történő meghatározása és értékelése, esetről esetre, további tapasztalatok megszerzéséig. Az értékelést azért is el kell végezni, hogy a kockázatkezelési lépések szükségessége meghatározható legyen, a megfelelő intézkedéseket meg lehessen határozni, és azokra javaslatot lehessen tenni.

A mikroorganizmusok osztódási képessége miatt egyértelmű különbség van a növényvédő szerekként használt vegyszerek és mikroorganizmusok között. A felmerülő veszélyek nem szükségszerűen ugyanolyan természetűek, mint a vegyszerek által okozottak, különösen abban a tekintetben, hogy a mikroorganizmusok különféle környezetekben képesek fennmaradni és sokszorozódni. Ráadásul a mikroorganizmusok sokféle különböző organizmusból tevődnek össze, melyek mindegyike saját egyedi jellemzőkkel bír. Az értékelésnél figyelembe kell venni ezen a különbségeket a mikroorganizmusok között.

A mikroorganizmusnak a növényvédő szerekben ideálisan sejtgyártóként kell működnie, amely közvetlenül a helyszínen hat, ahol a célszervezet káros. Ezért a hatás módjának megértése alapvető lépés az értékelési folyamatban.

A mikroorganizmusok különféle anyagcseretermékek sorát állíthatják elő (pl. bakteriális toxinok vagy mikotoxinok), amelyek közül sok toxikológiai jelentőségű és amelyek közül egy vagy több részt vehet a növényvédő szer hatásmechanizmusában. A vonatkozó anyagcseretermékek jellemzését és azonosítását értékelni kell, és meg kell határozni ezeknek az anyagcseretermékeknek a toxicitását. Az anyagcseretermékek keletkezéséről és/vagy jelentőségéről az alábbiakból lehet következtetni:

a)	toxicitási vizsgálatok;

b)	a mikroorganizmusok biológiai tulajdonságai;

c)	ismert növényi, állati vagy emberi patogénnel való kapcsolat;

d)	hatásmechanizmus;

e)	analitikai módszerek.

Ennek az információnak az alapján az anyagcseretermékeket valószínűleg jelentősnek kell tartani. Ennélfogva az ezen anyagcseretermékeknek való esetleges expozíciót értékelni kell, hogy jelentőségükről dönteni lehessen.

1. Általános alapelvek

1.1.

Figyelemmel a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekre, a tagállamok értékelik a rendelkezésre bocsátott információkat a IIB. és IIIB. mellékletek alapján, és különösen:

a)	a felmerülő veszélyek meghatározása, jelentőségük értékelése, valamint az embereket, állatokat vagy a környezetet veszélyeztető kockázatok valószínűségének megítélése; valamint

b)	a növényvédő szer teljesítményének értékelése hatékonysági és fitotoxicitási/patogenitási szempontból, minden olyan használatra vonatkozóan, melyre engedélyezést kérnek.

1.2.

Az olyan tesztek minőségét/módszertanát, melyek esetében nincs szabványos tesztelési módszer, értékelni kell, és az alábbi említett módszerjellemzőket kell értékelni, amint rendelkezésre állnak:

alkalmazhatóság; jellegzetesség; érzékenység; specifikusság; szaporodási képesség; laboratóriumok közötti validálás; kiszámíthatóság.

1.3.

Az értékelések eredményeinek értelmezéskor a tagállamok vegyék figyelembe az értékelés során szerzett információ lehetséges bizonytalansági elemeit, azért, hogy minimálisra csökkenthető legyen annak az esélye, hogy nem sikerül felfedezni a kedvezőtlen hatásokat vagy jelentőségük alábecsült legyen. A döntéshozatali eljárást meg kell vizsgálni, hogy a kritikus döntési pontok, vagy az olyan adatok, melyek bizonytalan volta a kockázat téves osztályozásához vezethet, meghatározhatók legyenek.

Az első értékelést a növényvédő szer használatának valós körülményeit tükröző, rendelkezésre álló legjobb adatok vagy becsült értékek alapján kell elvégezni. Ezt egy ismételt értékelésnek kell követnie, figyelembe véve a kritikus adatok lehetséges bizonytalanságait, és azoknak a felhasználási körülményeknek a sorozatát, melyek valószínűleg előfordulhatnak. Az értékelés eredménye a lehető legrosszabb esetre irányuló megközelítésnek kell lennie, meghatározandó, hogy lehetséges-e, hogy az első értékelés jelentősen eltérő lehetett.

1.4.

A tagállamoknak értékelniük kell minden mikrobiológiai növényvédő szert, amelyre az adott tagállamban felhasználási kérelem készült — a mikroorganizmusra kiértékelt információt figyelembe lehet venni. A tagállamoknak azt viszont figyelembe kell venniük, hogy minden további adalékanyag hatással lehet a növényvédő szer jellemzőire, összehasonlítva a mikroorganizmussal.

1.5.

Az alkalmazások értékelésekor és a jogosultságok engedélyezésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az alkalmazás javasolt körülményeit, különösen a felhasználás célját, az alkalmazási dózist, módot, gyakoriságot és ütemezést, valamint a növényvédő szer jellegét és összetételét. Amikor csak lehetséges, a tagállamok ugyancsak vegyék figyelembe a károsítók elleni integrált védekezés elveit.

1.6.

Az értékelés során a tagállamok legyenek figyelemmel az alkalmazási terület mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti (beleértve az éghajlatit is) körülményeire.

1.7.

Ahol a 2. szakasz különleges alapelvei a növényvédő szer értékelésében számítási modellek használatáról rendelkeznek, ott ezek a modellek:

a)	az érintett valamennyi vonatkozó eljárás lehető legjobb becslését kell adniuk, figyelembe véve a valós paramétereket és a feltételezéseket;

b)	értékelésre benyújtandók az 1.3 pont értelmében;

c)	megbízható módon igazolandók, a modell használatára jellemző körülmények között végzett mérésekkel;

d)	az alkalmazási területre jellemzőnek kell lenniük;

e)	alátámasztandók olyan részletekkel, amelyek jelzik, hogy a modell miként számítja ki a rendelkezésre bocsátott becsléseket, valamint a modell valamennyi inputjának a magyarázatával, és levezetésük részleteivel.

1.8.

A IIB. és IIIB. mellékletek által meghatározott adatokra vonatkozó követelmények iránymutatást tartalmaznak arra nézve, hogy mikor és hogyan kell benyújtani bizonyos információkat, valamint arra nézve, hogy milyen eljárásokat kell követni, amikor egy engedélyezési dossziét előkészítenek és értékelnek. Ezt az iránymutatót tiszteletben kell tartani.

2. Különleges alapelvek

A tagállamoknak végre kell hajtani az alábbi alapelveket az alkalmazás alátámasztása végett benyújtott adatok és információk értékelésében, az 1. szakaszban előírt általános alapelvek sérelme nélkül:

2.1. Azonosítás

2.1.1. A növényvédő szerben levő mikroorganizmus azonosítása

A mikroorganizmus azonosítását egyértelműen kell megadni. Gondoskodni kell arról, hogy megfelelő adat álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a mikroorganizmus azonosságát ellenőrizni lehessen a növényvédő szerben, törzsi szinten.

A mikroorganizmus azonosságát törzsi szinten kell ellenőrizni. Abban az esetben, ha a mikroorganizmus mutáns vagy géntechnológiával módosított szervezet (2), az ugyanazon fajon belüli más törzsektől való egyedi elétéréseket fel kell jegyezni. A nyugalmi stádiumok előfordulását fel kell jegyezni.

A törzsek letétbe helyezését nemzetközileg elismert kultúragyűjteményekben ellenőrizni kell.

2.1.2. A növényvédő szer azonosítása

A tagállamoknak értékelniük kell a növényvédő szer összetételéről szolgáltatott részletes mennyiségi és minőségi információkat, úgy, mint azokat, melyek a mikroorganizmusokra (lásd fent), az ide tartozó anyagcseretermékekre/toxinokra, a tápközeg maradványaira, az adalékanyagokra és a jelen levő mikrobiális szennyeződésekre vonatkoznak.

2.2. Biológia, fizikai, kémiai és technikai tulajdonságok

2.2.1. A növényvédő szerekben levő mikroorganizmusok biológiai tulajdonságai

2.2.1.1.

A törzs eredetét, ahol fontos, a természetes előfordulási helyet, a természetes háttérszint jelzésével, az életciklust, a fennmaradás lehetőségeit, a megtelepedési képességet, a szaporodást és az elterjedést ki kell értékelni. Az endémikus mikroorganizmusok szaporodási fázisának egy rövid emelkedő periódust követően ki kell egyenlítődnie és a továbbiakban háttér-mikroorganizmusokként kell szolgálniuk.

2.2.1.2.

A mikroorganizmusok környezethez való alkalmazkodóképességét értékelni kell. A tagállamoknak különösen figyelembe kell venniük az alábbi elveket:

a)	a körülményektől függően (pl. a növekedéshez és a metabolizmushoz szükséges szubsztrátumok hozzáférhetősége) a mikroorganizmusok az adott fenotípus jellemző mutatóit nem minden esetben mutatják;

b)	a környezethez leginkább alkalmazkodott mikrobiális törzsek jobban fennmaradnak és szaporodnak, mint a nem alkalmazkodott törzsek. Az alkalmazkodott törzseknek szelektív előnye van, így számos generáció után egy populáción belül a többséget alkothatják;

c)	a mikroorganizmusok viszonylag gyors szaporodása a mutációk nagyobb gyakoriságához vezet. Ha egy mutáció elősegíti a környezetben való fennmaradást, akkor a mutáns törzs dominánssá válhat;

a vírusok jellemzői különösen gyorsan változhatnak, beleértve azok virulenciáját is.

Ezért, adott esetben, a mikroorganizmusnak az ajánlott felhasználás környezeti körülményei közötti genetikai stabilitására vonatkozó információkat ki kell értékelni, csakúgy, mint azokat az információkat, melyek a mikroorganizmusnak arra a képességére vonatkoznak, hogy a genetikai állományt más szervezeteknek át tudják adni, valamint a kódolt jellegzetességek stabilitására vonatkozó információkat is.

2.2.1.3.

A mikroorganizmus hatásmechanizmusát minden részletre kiterjedően kell értékelni. Az anyagcseretermékek/toxinok lehetséges szerepe a hatásmechanizmusban értékelendő és az azonosítás után minden aktív anyagcsereterméknek/toxinnak a minimális hatékony koncentrációját meg kell határozni. A hatásmechanizmusra vonatkozó információk nagyon értékes eszközök lehetnek a lehetséges kockázatok meghatározásában. Az értékelés során figyelembe veendő szempontok az alábbiak:

a)	antibiózis;

b)	szerzett rezisztencia kialakítása a növényben;

c)	kölcsönhatás a patogén célszervezet virulenciájával;

d)	endofita növekedés;

e)	gyökérkolonizáció;

f)	versengés az ökológiai helyekért (pl. tápanyagok, előfordulási helyek);

g)	parazitálás;

h)	patogenitás a gerinctelenekre.

2.2.1.4.

A nem célszervezetekre gyakorolt esetleges hatások kiértékelése érdekében a mikroorganizmus gazdaszervezet specifikusságaira vonatkozó információkat értékelni kell, figyelembe véve az a — b) pontban leírt jellemzőket és tulajdonságokat.

A mikroorganizmusok azon tulajdonságát, hogy nem célszervezetekre (emberek, állatok és egyéb nem célszervezetek) patogenikusak lehetnek, fel kell mérni. Minden olyan kapcsolatot ismert növényi, állati vagy emberi patogénekkel, melyek az aktív és/vagy szennyező mikroorganizmus nemzetségének fajai, fel kell mérni.

A patogenitás és a virulencia erőteljesen kapcsolódik a gazdaszervezetfajhoz (pl. a testhőmérséklet, a fiziológiai környezet által meghatározva) és a gazdaszervezet állapotához (pl. egészségi állapot, immunállapot). Például, az emberekben a szaporodás a mikroorganizmusnak azon képességétől függ, hogy fel tud-e melegedni a gazdaszervezet testhőmérsékletére. Néhány mikroorganizmus csak az ember testhőmérsékleténél (jóval) alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten tud növekedni és metabolikusan aktívvá válni, ezért nem lehet patogén az emberekre nézve. A mikroorganizmusnak a vírusgazdába való bejutási módja azonban (szájon át, belélegzéssel, bőrön/seben keresztül) szintén kritikus tényező lehet. Egy mikroorganizmus-faj például betegséget okozhat azt követően, hogy a szervezetbe jut a bőr sérülésén keresztül, de nem úgy, ha szájon át jut be.

2.2.1.5.

Sok mikroorganizmus termel olyan antibiotikus anyagokat, melyek normális kölcsönhatásokat okoznak a mikroorganizmus társulásban. A humán- és állat-egészségügyi szempontból jelentős antimikrobiális hatóanyagokkal szembeni ellenállást fel kell mérni. Értékelni kell annak lehetőségét, hogy az antimikrobiális hatóanyagokkal szembeni ellenállást kódoló gének átkerülhetnek.

2.2.2. A növényvédő szer fizikai, kémiai és technikai tulajdonságai

2.2.2.1.

A mikroorganizmus jellegétől és formuláció típusától függően, a növényvédő szer gyakorlati tulajdonságait ki kell értékelni.

2.2.2.2.

A szer megengedett tárolási idejét és tárolási stabilitását ki kell értékelni, figyelembe véve az olyan lehetséges összetételbeni változásokat, mint például a mikroorganizmus vagy a szennyező mikroorganizmusok növekedése, az anyagcseretermékek/toxinok képződése stb.

2.2.2.3.

A tagállamoknak ki kell értékelniük a növényvédő szer fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint ezen tulajdonságoknak a fennmaradását a tárolást követően, és figyelembe kell venniük az alábbiakat:

a)	ahol van megfelelő specifikáció az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által, az abban a specifikációban meghatározott fizikai és kémiai tulajdonságok;

b)	ahol nincs megfelelő FAO-specifikáció, valamennyi olyan ide tartozó fizikai és kémiai tulajdonság a formulációra vonatkozóan, melyekre „A FAO és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) peszticidekről szóló specifikációjának kidolgozására és használatára vonatkozó kézikönyv”-ben utalás történik.

2.2.2.4.

Ahol az ajánlott címkézési követelmények tartalmaznak a szernek más növényvédő szerekkel történő használatára vagy tankkeverékekhez való segédanyagként történő használatára vonatkozó előírásokat vagy javaslatokat, és/vagy ahol az ajánlott címkézés tartalmaz figyelmeztetést a szernek más növényvédő szerekkel együtt tankkeverékekben való keverési kompatibilitására vonatkozóan, ott azoknak a növényvédő szereknek vagy segédanyagoknak fizikai és kémiai szempontból kompatibilisnek kell lenniük a tankkeverékben.. A tankkeverékek esetében a biológiai kompatibilitást is igazolni kell, azaz bizonyítani kell, hogy a keverékben levő növényvédő szer az elvárásnak megfelelően hat (nem fordul elő antagonizmus).

2.3. További információk

2.3.1. A növényvédő szerben levő mikroorganizmus előállításának minőség-ellenőrzése

A mikrobiológiai készítmény előállításának javasolt minőségbiztosítási követelményeit ki kell értékelni. Az értékeléskor figyelembe kell venni azokat a követelményeket, melyek a gyártásellenőrzésre, a jó előállítási gyakorlatra, a működési gyakorlatra, a gyártási folyamatokra, a tisztítási gyakorlatra, a mikrobiológiai megfigyelésre és a higiéniai körülményekre vonatkoznak, a mikrobiológiai készítmény jó minőségének biztosítása érdekében. A mikroorganizmus minőségét, stabilitását, tisztaságát stb. meg kell határozni a minőség-ellenőrzési rendszerben.

2.3.2. A növényvédő szer minőség-ellenőrzése

A javasolt minőségbiztosítási követelményeket ki kell értékelni. Ha a növényvédő szer tartalmaz olyan anyagcseretermékeket/toxinokat, melyek a növekedés során képződtek, és a tápközeg maradványait, akkor ezeket értékelni kell. A szennyező mikroorganizmusok előfordulásának lehetőségét fel kell mérni.

2.4. Hatékonyság

2.4.1.

Ahol a javasolt felhasználás egy károsító szervezet elleni védekezésre vonatkozik, a tagállamoknak értékelniük kell annak valószínűségét, hogy ez a károsító a javasolt használati terület mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezetvédelmi (beleértve az éghajlati) körülményei között káros hatású-e.

2.4.2.

A tagállamoknak értékelniük kell, hogy abban az esetben, ha a növényvédő szert nem használják, a javasolt felhasználási terület mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezetvédelmi (beleértve az éghajlati) körülményeiben jelentős kár, veszteség vagy kényelmetlenség bekövetkezhet-e.

2.4.3.

A tagállamoknak értékelniük kell a IIIB. mellékletben megadott, növényvédő szerre vonatkozó hatékonysági adatokat, tekintettel a védekezés hatásfokára vagy a kívánt hatásra, valamint tekintettel a vonatkozó kísérleti körülményekre, úgymint:

a)	a növénykultúra vagy fajta kiválasztása;

b)	a mezőgazdasági és környezeti (beleértve az éghajlati) körülmények (amennyiben szükséges, az elfogadható hatékonysághoz az ilyen adatokat/információkat is meg kell adni az alkalmazás előtti és utáni időszakra vonatkozóan);

c)	a károsító szervezet jelenléte és gyakorisága;

d)	a növénykultúra és a károsító szervezet fejlődési stádiuma;

e)	a felhasznált mikrobiológiai növényvédő szer mennyisége;

f)	ha a címke előírja, a hozzáadott segédanyag mennyisége;

g)	az alkalmazások gyakorisága és ütemezése;

h)	a kijuttató eszköz típusa;

i)	a kijuttató eszköz bármilyen speciális tisztítási műveletének szükségessége.

2.4.4.

A tagállamoknak értékelniük kell a növényvédő szer teljesítményét azon mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti (beleértve az éghajlati) körülmények között, melyek a javasolt felhasználási területen valószínűleg előfordulnak. Az integrált védekezés hatását bele kell foglalni az értékelésbe. Különösen figyelemmel kell lenni az alábbiakra:

a)	a várt hatás szintje, tartóssága és tartama a dózishoz viszonyítva, összehasonlítva megfelelő referenciatermékkel vagy termékekkel, ahol léteznek ilyenek, valamint kezeletlen területtel;

ahol alkalmazható, a hozamra vagy a tárolás során keletkező veszteség csökkentésére gyakorolt hatás, mennyiségi és/vagy minőségi szempontból, összehasonlítva megfelelő referenciatermékkel vagy termékekkel, ahol léteznek ilyenek, valamint kezeletlen területtel.

Ahol nincs megfelelő referenciatermék, a tagállamoknak értékelniük kell a növényvédő szer hatásfokát, hogy meghatározzák, van-e egyenletes és meghatározott haszon a javasolt felhasználási terület mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti (beleértve az éghajlati) körülményeire nézve.

2.4.5.

A tagállamoknak értékelniük kell a növényvédő szernek az alkalmazás javasolt körülményei szerinti használatát követő kedvezőtlen hatások mértékét a kezelt növényre, növényi termékre, adott esetben, összehasonlítva megfelelő referenciatermékkel vagy termékekkel, ahol léteznek ilyenek, és/vagy kezeletlen területtel.

Ez az értékelés vegye figyelembe az alábbi információkat:

i.	hatékonysági adatok;

ii.	egyéb fontos információk a növényvédő szerről, úgymint a növényvédő szer jellege, dózisa, az alkalmazás módszere, az alkalmazások száma és ütemezése, más kezelésekkel való összeférhetetlensége;

iii.	minden vonatkozó információ a mikroorganizmusról, beleértve a biológiai tulajdonságokat, pl. hatásmód, fennmaradás, gazdaszervezet-specifikusság.

Ez az értékelés tartalmazza az alábbiakat:

i.	a megfigyelt fitotoxikus/fitopatogén hatások jellegét, gyakoriságát, szintjét és tartamát és a rájuk hatást gyakoroló mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti (beleértve az éghajlati) körülményeket;

ii.	a főbb fajták közötti különbségek, tekintettel a fitotoxikus/fitopatogén hatásokra való érzékenységükre;

iii.	a növényeknek vagy növényi termékeknek azon része, ahol fitotoxikus/fitopatogén hatások figyelhetők meg;

iv.	a kezelt növénykultúra hozamára gyakorolt kedvezőtlen hatás mennyiségi és/vagy minőségi szempontból;

v.	a kezelésnek a szaporítási célra használt növényekre vagy növényi termékekre gyakorolt kedvezőtlen hatása, életképesség, csíráztatás, hajtatás, gyökereztetés és telepítés szempontjából;

vi.	ahol mikroorganizmusok kerülnek kijuttatásra, a szomszédos növényekre gyakorolt kedvezőtlen hatás.

2.4.6.

Ahol a növényvédő szer címkéje tartalmaz követelményeket a növényvédő szer más növényvédő szerekkel együtt történő használatára és/vagy segédanyagokkal együtt történő használatára tankkeverékben, a tagállamok az értékeléseket a 2.4.3—2.4.5. pont tankkeverékekre szolgáltatott információkkal kapcsolatos utalásai szerint készítsék el.

Ahol a növényvédő szer címkéje tartalmaz javaslatokat a növényvédő szer más növényvédő szerekkel együtt történő használatára és/vagy segédanyagokkal együtt történő használatára tankkeverékben, a tagállamok értékeljék a keverék megfelelő voltát és használatának körülményeit.

2.4.7.

Ahol a rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy a mikroorganizmus vagy jelentős anyagcseretermékek/toxinok, a keletkezett anyag bomlás- és reakciótermékei jelentős mennyiségben vannak jelen a talajban és/vagy a növényi anyagban a növényvédő szernek a javasolt felhasználási körülmények szerinti alkalmazását követően, a tagállamok értékeljék a következő növénykultúrákra gyakorolt kedvezőtlen hatások mértékét.

2.4.8.

Ahol a növényvédő szer javasolt felhasználásával a gerincesekre szándékoznak hatást gyakorolni, a tagállamoknak értékelni kell azt a mechanizmust, melynek segítségével ez a hatás elérhető, valamint a célállatok viselkedésére és egészségére gyakorolt megfigyelt hatásokat; ha a szándék szerinti hatás a célállat elpusztítása, a tagállamoknak értékelni kell az állat elpusztulásához szükséges időtartamot, valamint azokat a körülményeket, melyek fennállása esetén a halál bekövetkezik.Az értékelésnek figyelembe kell vennie az alábbi információkat:

a)	minden olyan vonatkozó információ, amelyről a IIB. melléklet rendelkezik, valamint ezek értékelésének eredményei, beleértve a toxikológiai vizsgálatokat is;

b)	minden olyan vonatkozó információ a növényvédő szerről, amelyről a IIIB. melléklet rendelkezik, beleértve a toxikológiai vizsgálatokat és hatékonysági adatokat is.

2.5. Azonosítási/kimutatási és mennyiségmeghatározási módszerek

A tagállamoknak értékelniük kell azokat az engedélyezést (regisztrációt) követő ellenőrzési és megfigyelési célra javasolt analitikai módszereket, amelyek a mind a formulációban, mind pedig a kezelt növények(b)en, növényi termékek(b)en jelen levő életképes és nem életképes összetevőkre vonatkoznak. Megfelelő validálás szükséges az engedélyezés előtti vizsgálati módszerekhez és az engedélyezés utáni megfigyelési (monitoring) módszerekhez. Az engedélyezés utáni monitoringhoz megfelelőnek tartott módszereket egyértelműen kell meghatározni.

2.5.1. A növényvédő szerre vonatkozó analitikai módszerek

2.5.1.1. Nem életképes összetevők

A tagállamoknak értékelniük kell azokat a javasolt analitikai módszereket, melyek a mikroorganizmusból keletkezően és/vagy szennyezésként, vagy adalékanyagként jelen levő (beleértve az ezekből végső soron adódó bomlási és/vagy reakciótermékeket is), toxikológiai, ökotoxikológiai vagy környezetvédelmi szempontból jelentős nem életképes összetevők azonosítását és mennyiségi meghatározását célozzák.

Az értékelés vegye figyelembe a IIB. és IIIB. mellékletekben megadott analitikai módszerekről szóló információkat, valamint ezek értékelésének eredményeit. Különösen az alábbi információkat kell figyelembe venni:

a)	a javasolt módszerek jellegzetessége és linearitása;

b)	a javasolt módszerek pontossága (megismételhetősége);

c)	a kölcsönhatások jelentősége;

d)	a javasolt módszerek pontossága megfelelő koncentrációk esetén;

e)	a javasolt módszerek kvantifikálásának határai.

2.5.1.2. Életképes összetevők

A tagállamoknak értékelniük kell a javasolt módszereket az egyedi törzsek mennyiségi meghatározására és azonosítására vonatkozóan, különösképpen azokat a módszereket, melyek megkülönböztetik ezt a törzset a közeli rokonságban álló törzsektől.

a)	a javasolt módszerek jellegzetessége;

b)	a javasolt módszerek pontossága (megismételhetősége);

c)	a kölcsönhatások jelentősége;

d)	a javasolt módszerek kvantifikálhatóságának határai.

2.5.2. A szermaradékok meghatározásának analitikai módszerei

2.5.2.1. Nem életképes szermaradékok

A tagállamoknak értékelniük kell azokat a javasolt analitikai módszereket, melyek a mikroorganizmusból keletkezően jelen levő (beleértve az ezekből végső soron adódó bomlási és/vagy reakciótermékeket is), toxikológiai, ökotoxikológiai vagy környezetvédelmi szempontból jelentős nem életképes összetevők azonosítását és mennyiségi meghatározását célozzák.

Az értékelésnek figyelembe kell vennie a IIB. és IIIB. mellékletekben megadott analitikai módszerekről szóló információkat, valamint ezek értékelésének eredményeit. Különösen az alábbi információkat kell figyelembe venni:

a)	a javasolt módszerek jellegzetessége és linearitása;

b)	a javasolt módszerek pontossága (megismételhetősége);

c)	a javasolt módszerek reprodukálhatósága (független laboratóriumi validálás);

d)	a kölcsönhatások jelentősége;

e)	a javasolt módszerek pontossága megfelelő koncentrációk esetén;

f)	a javasolt módszerek kvantifikálhatóságának határai.

2.5.2.2. Életképes szermaradékok

A tagállamoknak értékelniük kell a javasolt módszereket az egyedi törzsek mennyiségi meghatározására és azonosítására vonatkozóan, különösképpen azokat a módszereket, amelyek megkülönböztetik ezt a törzset a közeli rokonságban álló törzsektől.

a)	a javasolt módszerek jellegzetessége;

b)	a javasolt módszerek pontossága (megismételhetősége);

c)	a kölcsönhatások jelentősége;

d)	a javasolt módszerek kvantifikálhatósága.

2.6. Az emberi és állati egészségre gyakorolt hatás

Az emberi és állati egészségre gyakorolt hatást fel kell mérni. A tagállamoknak különösképpen az alábbi elveket kell figyelembe venniük:

a mikroorganizmusok osztódási képessége miatt egyértelmű különbség van a növényvédő szerekként használt vegyszerek és mikroorganizmusok között. A felmerülő veszélyek nem szükségszerűen ugyanolyan természetűek, mint a vegyszerek által okozottak, különösen abban a tekintetben, hogy a mikroorganizmusok különféle környezetekben képesek fennmaradni és sokszorozódni;

a mikroorganizmusoknak az emberekre és (nem cél) állatokra gyakorolt patogenitása, a mikroorganizmus fertőzőképessége, a mikroorganizmus kolonizációs képessége, az anyagcseretermékek/toxinok toxicitása ugyanúgy, ahogy a tápközeg maradványainak, a szennyeződéseknek és az adalékanyagoknak a toxicitása fontos tényezői a növényvédő szerből eredő kedvezőtlen hatásoknak;

c)	a kolonizáció, a fertőzőképesség és a toxicitás a mikroorganizmusok és a gazdaszervezetek között a kölcsönhatások egy összetett sorozatát alkotják, és ezeket a tényezőket nem lehet olyan könnyen feloldani, mint a független tényezőket;

a tényezőket összegyűjtve a mikroorganizmusoknak az alábbi legfontosabb szempontjait kell felmérni:

—	fennmaradási és szaporodási képesség a gazdaszervezetben (kolonizációs vagy fertőzőképességi jellemző),

—	képesség a (kedvező vagy kedvezőtlen) hatások kiváltására a gazdaszervezetben (fertőzőképességi, patogenitási, és/vagy toxicitási jellemző).

Ezenkívül figyelembe kell venni a biológiai kérdések összetett voltát azoknak a veszélyeknek és kockázatoknak az értékelésekor, melyek az emberre és az állatokra nézve ezeknek a növényvédő szereknek a használatakor merülnek fel. A patogenitás és fertőzőképesség felmérésére még akkor is szükség van, ha a valószínű veszélyeztetettség vélhetőleg alacsony.

f)	A kockázatértékelési célra a felhasznált akut toxicitási vizsgálatokban adott esetben, legalább két dózist kell belefoglalni (pl. egy nagyon magas dózist és egy olyat, amely megfelel a valós körülmények között várt expozíciónak).

2.6.1. Az emberi vagy állati egészségre gyakorolt, növényvédő szerből eredő hatások

2.6.1.1.

A tagállamoknak értékelniük kell a kezelést végzők expozícióját a növényvédő szerben található mikroorganizmusok és/vagy toxikológiailag jelentős vegyületek szempontjából (pl. anyagcseretermékeik/toxinjaik, a tápközeg (táptalaj) maradványai, a szennyeződések és adalékanyagok), melyek valószínűleg előfordulhatnak a javasolt felhasználási körülmények között (beleértve különösen a dózist, az alkalmazást és az éghajlati viszonyokat). A veszélyeztetettségi szintre valós adatokat kell használni, és ha ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, egy megfelelő, hitelesített kalkulációs modellt. Amennyiben rendelkezésre áll, az európai harmonizált, növényvédő szerekre vonatkozó általános veszélyeztetettségi adatbázist kell alkalmazni.

Az értékelésnek az alábbi információkat kell figyelembe vennie:

A IIB. melléklet által megadott orvosi adatok és toxicitási, fertőzőképességi és patogenitási vizsgálatok, valamint ezek értékelésének eredményei. A Tier 1 vizsgálatok lehetővé teszik egy mikroorganizmusról az értékelés elkészítését tekintettel annak a gazdaszervezetben való fennmaradási képességére, valamint arra a képességére, hogy a gazdaszervezetre hatást gyakoroljon, vagy belőle reakciót váltson ki. Azok a paraméterek, amelyek jelzik a gazdaszervezetben való fennmaradási vagy szaporodási képesség hiányát, a gazdaszervezetre gyakorolt (kedvező vagy kedvezőtlen) hatások kiváltását előidéző képesség hiányát, magukban foglalják a testből történő gyors és teljes kitisztulást, az immunrendszert nem aktiváló hatást, a szövettani patológiai változások elmaradását, olyan hőmérsékleteken, melyek jóval alacsonyabbak vagy magasabbak az emlősök testhőmérsékleténél. Ezeket a paramétereket néhány esetben fel lehet mérni akut vizsgálatok és meglevő humán adatok használatával, néha viszont csak az ismételt dózisvizsgálatok segítségével lehet ezeket felmérni.

A Tier 1 vizsgálatok vonatkozó paraméterein alapuló értékelés elvezet a munkahelyi expozíció lehetséges hatásainak felméréséhez, figyelembe véve az expozíció intenzitását és tartamát, beleértve a gyakorlati felhasználás alatti ismételt használat miatti expozíciót.

Bizonyos anyagcseretermékek/toxinok toxicitását csak akkor lehet felmérni, ha bebizonyosodott, hogy a vizsgált állatok valóban ki vannak téve ezeknek az anyagcseretermékeknek/toxinoknak;

ii.

egyéb fontos információk a növényvédő szerben levő mikroorganizmusról, az anyagcseretermékekről/toxinokról, a tápközeg maradványairól, szennyeződésekről és adalékanyagokról, mint például azok biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságai, (pl. a mikroorganizmus fennmaradása emberi és állati testhőmérsékleten, ökológiai hely, a mikroorganizmus és/vagy az anyagcseretermékek/toxinok viselkedése az alkalmazás folyamán);

iii.	a IIIB. mellékletben megadott toxikológiai vizsgálatok;

iv.

egyéb, a IIIB. mellékletben megadott vonatkozó információk, mint például:

—	a szer összetétele,

—	a szer jellege,

—	a csomagolás mérete, formatervezése és típusa,

—	a felhasználás területe és a növény, növényi termék vagy célszervezet jellege,

—	az alkalmazási módszer, beleértve a növényvédő szer kezelését, betöltését és keverését,

—	javasolt expozíciót csökkentő intézkedések,

—	javasolt védőruházat,

—	maximálisan alkalmazható dózis,

—	a címkén megadott minimális kijuttatás, alkalmazási mennyiség,

—	az alkalmazások száma és időzítése.

A fent említett információk (2.6.1.1. pont a)) alapján az alábbi általános meghatározásokat kell felállítani az egyszeri vagy ismételt kezelői expozíció vonatkozásában, a kívánt felhasználást követően:

—	a mikroorganizmus fennmaradása vagy növekedése a gazdaszervezetben,

—	a megfigyelt (kedvezőtlen) hatások,

—	a szennyeződések megfigyelt vagy várt hatásai (beleértve a szennyező mikroorganizmusokat),

—	a fontos anyagcseretermékek/toxinok megfigyelt vagy várt hatásai.

Ha vannak jelzések a gazdaszervezetben történő kolonizációra, és/vagy ha bármilyen, toxicitásra/fertőzésre utaló kedvezőtlen hatás figyelhető meg, az expozíciós eshetőség (pl. akut vagy ismételt expozíció) figyelembevételével, további tesztelés szükséges.

Az értékelést el kell készíteni a növényvédő szer felhasználásához javasolt valamennyi alkalmazási módszer típusra és eszközre, továbbá a használni kívánt különböző tartálytípusokra és -méretekre, figyelembe véve a növényvédő szer keverését, töltési műveleteit, alkalmazását, valamint a kijuttató eszköz tisztítását és rendszeres karbantartását. Adott esetben, figyelembe kell venni a növényvédő szer egyéb engedélyezett használatait a tervezett felhasználás területén, mely tartalmazza ugyanazt a hatóanyagot, vagy amely növeli ugyanazt a szermaradékot. Figyelembe kell venni, hogy ha a mikroorganizmus várhatóan szaporodik, az expozíciós felmérés nagymértékben bizonytalan lehet.

A kolonizáció lehetőségének hiányát vagy meglétét, vagy a dolgozókra gyakorolt hatások valószínűségét a tesztelési dózis szintjein, amint arról a IIB. és IIIB. mellékletek rendelkeznek, fel kell mérni, tekintettel a mért vagy becsült humán expozíciós szintekre. A kockázatértékelés, mely lehetőség szerint inkább mennyiségi, magába kell, hogy foglalja pl. a mikroorganizmus, vagy a formulációban levő egyéb anyag hatásmódjának, biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak figyelembevételét.

2.6.1.2.

A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk azokat az információkat, amelyek a javasolt csomagolás jellegére és tulajdonságaira vonatkoznak, különös tekintettel az alábbi szempontokra:

a)	a csomagolás típusa;

b)	mérete és befogadóképessége;

c)	a nyílás mérete;

d)	a lezárás típusa;

e)	tartóssága, szivárgásmentessége és normál szállítással és kezeléssel szembeni ellenálló képessége;

f)	a tartalmával szembeni ellenálló képessége és azzal való kompatibilitása.

2.6.1.3.

A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a javasolt védőruházat és kijuttató eszköz jellegét és tulajdonságait, különös tekintettel az alábbi szempontokra:

a)	beszerezhetőség és alkalmasság;

b)	hatékonyság;

c)	kényelmes viselet, figyelembe véve a fizikai stresszt és az éghajlati viszonyokat;

d)	a növényvédő szerrel szembeni ellenálló képessége és azzal való kompatibilitása.

2.6.1.4.

A tagállamok vizsgálják meg a növényvédő szerben levő mikroorganizmus és/vagy egyéb toxikológiailag jelentős vegyület tekintetében az expozíció lehetőségét más emberek (a növényvédő szer alkalmazását követően a dolgozók expozíciója (munka-egészségügyi várakozási idő, illetve a közelben tartózkodók), vagy állatok vonatkozásában a javasolt felhasználási körülmények között. Az értékelés vegye figyelembe az alábbi információkat:

a IIB. melléklet által megadott orvosi adatok és toxicitási, fertőzőképességi és patogenitási vizsgálatok, valamint ezek értékelésének eredményei. A Tier 1 vizsgálatok lehetővé teszik egy mikroorganizmusról az értékelés elkészítését tekintettel annak a gazdaszervezetben való fennmaradási képességére, valamint arra a képességére, hogy a gazdaszervezetre hatást gyakoroljon, vagy belőle reakciót váltson ki. Azok a paraméterek, amelyek jelzik a gazdaszervezetben való fennmaradási vagy szaporodási képesség hiányát, a gazdaszervezetre gyakorolt (kedvező vagy kedvezőtlen) hatások kiváltását előidéző képesség hiányát, magukban foglalják a testből történő gyors és teljes kitisztulást, az immunrendszert nem aktiváló hatást, a szövettani patologikus elváltozások elmaradását, olyan hőmérsékleteken, melyek jóval alacsonyabbak vagy magasabbak az emlősök testhőmérsékleténél. Ezeket a paramétereket néhány esetben fel lehet mérni akut vizsgálatok és meglevő humán adatok használatával, néha viszont csak az ismételt dózisvizsgálatok segítségével lehet ezeket felmérni.

A Tier 1 tesztek vonatkozó paraméterein alapuló értékelés elvezet a munkahelyi expozíció lehetséges hatásainak felméréséhez, figyelembe véve az expozíció intenzitását és tartamát, beleértve a gyakorlati felhasználás alatti ismételt használat miatti expozíciót.

Bizonyos anyagcseretermékek (metabolitok/toxinok) toxicitását csak akkor lehet felmérni, ha bebizonyosodott, hogy a tesztelt állatok valóban ki vannak téve ezeknek az anyagcseretermékeknek/toxinoknak;

egyéb fontos információk a növényvédő szerben levő mikroorganizmusról, az anyagcseretermékekről/toxinokról, a tápközeg (táptalaj) maradékairól, szennyeződésekről és adalékanyagokról, mint például azok biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságai (pl. a mikroorganizmus fennmaradása emberi és állati testhőmérsékleten, ökológiai hely, a mikroorganizmus és/vagy az anyagcseretermékek/mérgek viselkedése az alkalmazás alatt);

c)	a IIIB. mellékletben megadott toxikológiai vizsgálatok;

a IIIB. mellékletben megadott egyéb vonatkozó információk, mint például:

—	a munka-egészségügyi és élelmezésügyi várakozási idők, vagy egyéb óvintézkedések az emberek és állatok védelmében,

—	az alkalmazási módszer, különösen a kijuttatás,

—	maximálisan alkalmazható dózis,

—	minimális kijuttatás alkalmazási mennyisége,

—	a szer összetétele,

—	a kezelést követően a növényeken vagy növényi termékeken maradó fölösleg, figyelembe véve az olyan tényezők hatását, mint például a hőmérséklet, ultraibolya sugárzás, pH, valamint bizonyos anyagok jelenléte,

—	további tevékenységek, melyek során a dolgozókat expozíció érheti.

2.6.2. A szermaradékoknak az emberi és állati egészségre gyakorolt hatásai

Az értékelésben a nem életképes és az életképes szermaradékokat külön kell meghatározni. A vírusokat és a viroidokat életképes szermaradékoknak kell tekinteni, mivel képesek a genetikai állomány átadására (jóllehet, szigorúan véve ezek nem élnek).

2.6.2.1. Nem életképes szermaradékok

A tagállamoknak értékelniük kell az emberek vagy állatok lehetséges expozícióját a nem életképes szermaradékok és bomlástermékeik szempontjából, a táplálékláncon keresztül, a kezelt növény, növényi termék ehető részein/részeiben esetlegesen előforduló ilyen szermaradékok miatt. Különösen az alábbi információkat kell figyelembe venni:

—	a mikroorganizmusnak az a fejlődési stádiuma, amelyben a nem életképes szermaradékok képződnek,

—

a mikroorganizmus fejlődési stádiuma/életciklusai tipikus környezeti viszonyok között; különösen figyelmet kell fordítani a mikroorganizmus növények(b)en, termények(b)en vagy növényi termékek(b)en, élelmiszerben vagy takarmányban való fennmaradási és szaporodási valószínűségének, valamint ebből következően a nem életképes szermaradékok képződésének kiértékelésére,

—	a fontos nem életképes szermaradékok stabilitása (beleértve az olyan tényezők hatásait, mint például a hőmérséklet, az ultraibolya sugárzás, a pH és bizonyos anyagok jelenléte),

—	minden kísérleti vizsgálat, mely rámutat, hogy fontos nem életképes szermaradékok áthelyeződnek-e a növényekbe,

—

a javasolt jó mezőgazdasági gyakorlatra (GAP) vonatkozó adatok (beleértve az alkalmazások számát és időzítését, a maximálisan alkalmazható dózist és a minimális kijuttatási mennyiséget, a javasolt betakarítás előtti élelmezésügyi várakozási időket a tervezett felhasználásnál, vagy a várakozási időszakokat vagy tárolási periódusokat betakarítás utáni alkalmazás esetén), valamint a IIIB. mellékletben megadott további adatok az alkalmazásra vonatkozóan,

—	adott esetben, a tervezett felhasználás területén más engedélyezett növényvédő szerek használata, azaz ugyanolyan szermaradékokat tartalmazók, valamint

—	a természetben előforduló mikroorganizmusok következtében az ehető növényi részeken természetesen előforduló nem életképes szermaradékok.

b)	A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a nem életképes szermaradékok toxicitását és bomlástermékeiket, különös figyelemmel a IIB. és IIIB. mellékletekben megadott speciális információkkal összhangban.

Ahol a nem életképes szermaradékok, vagy azok bomlástermékei az emberek és/vagy állatok szempontjából toxikológiailag jelentősnek tekinthetők, és ahol az expozíciót nem lehet elhanyagolhatónak venni, a kezelt növények, növényi termékek ehető részeiben/részein a valós szinteket meg kell határozni, figyelembe véve az alábbiakat:

—	a nem életképes szermaradékok analitikai módszerei,

—	a mikroorganizmus optimális körülmények közötti növekedési görbéje,

—	a nem életképes szermaradékok képződése/kialakulása jelentős időszakokban (pl. az előre látható betakarítási időben).

2.6.2.2. Életképes szermaradékok

A tagállamoknak értékelniük kell az emberek vagy állatok életképes szermaradékoknak való expozícióját a táplálékláncon keresztül, mivel az ilyen szermaradékok előfordulhatnak a kezelt növények(b)en vagy növényi termékek(b)en (azok ehető részein/részeiben). Különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

—	a mikroorganizmus fennmaradásának, tartós megmaradásának és szaporodásának valószínűsége a növények(b)en, növényi termékek(b)en, élelmiszer(b)en vagy takarmányon/takarmányban. A mikroorganizmus különböző fejlődési stádiumait/életciklusát meg kell határozni,

—	ökológiai helyére vonatkozó információk,

—	a környezet különféle részeiben a sorsára és viselkedésére vonatkozó információk,

—	a mikroorganizmus (és/vagy kapcsolódó mikroorganizmus) természetes előfordulása,

—

a javasolt jó mezőgazdasági gyakorlatra (GAP) vonatkozó adatok (beleértve az alkalmazások számát és időzítését, a maximálisan alkalmazható dózist és a minimális kijuttatási mennyiséget, a javasolt betakarítás előtti élelmezésügyi várakozási időt a tervezett felhasználásnál, vagy a várakozási időszakokat vagy tárolási periódusokat betakarítás utáni felhasználás esetén), valamint a IIIB. mellékletben megadott további adatok az alkalmazásra vonatkozóan,

—	adott esetben, a tervezett felhasználás területén más engedélyezett növényvédő szerek használata, azaz az ugyanazt a mikroorganizmust tartalmazó, vagy ugyanolyan szermaradékot eredményező szerek.

A tagállamoknak értékelniük kell azokat a speciális információkat, melyek az életképes szermaradékoknak a gazdaszervezetben történő fennmaradási vagy növekedési képességére, valamint az ilyen szermaradékoknak a gazdaszervezetre való hatás gyakorlásának, illetve a belőle reakciókat kiváltásnak a képességére vonatkoznak. Különösen az alábbi információkat kell figyelembe venni:

—	az egészségügyi adatok, valamint a IIB. mellékletben megadott toxicitási, fertőzési és patogenitási vizsgálatok, továbbá ezek értékelésének eredményei,

—	a mikroorganizmus fejlődési stádiumai/életciklusa tipikus környezeti viszonyok között (pl. a kezelt növény(b)en, növényi termék(b)en),

—	a mikroorganizmus hatásmódja,

—	a mikroorganizmus biológiai tulajdonságai (pl. gazdaszervezet-specifikusság). A mikroorganizmus különböző fejlődési stádiumait/életciklusát meg kell határozni.

Abban az esetben, ha az életképes szermaradékok az emberek és/vagy állatok szempontjából toxikológiailag jelentősnek tekinthetők, valamint ha az expozíció nem tekinthető elhanyagolhatónak, a kezelt növények, növényi termékek ehető részein/részeiben a valós szinteket meg kell határozni, figyelembe véve az alábbiakat:

—	az életképes szermaradékok analitikai módszerei,

—	a mikroorganizmus optimális körülmények közötti növekedési görbéje,

—	annak lehetősége, hogy egyik növény adatai egy másikra extrapolálhatók.

2.7. Környezeti sors és viselkedés

Az ökoszisztéma biológiai komplexitását és az érintett mikrobiális társulásokban folyó.

A környezeti sors és viselkedés értékelésének alapját a mikroorganizmusok és visszamaradó anyagcseretermékeik/toxinjaik eredetére és tulajdonságaira (pl. specifikusság), valamint a tervezett felhasználásra vonatkozó információk képezik. A mikroorganizmus hatásmódját (hatásmechanizmusát) figyelembe kell venni.

A mikroorganizmus által előállított minden ismert fontos anyagcseretermék sorsáról és viselkedéséről értékelést kell készíteni. Az értékelést valamennyi környezeti elemre el kell végezni, és ennek az irányelvnek a IIB. melléklet, 7. szakasz iv. pontjában meghatározott követelmények alapján kell elindítani.

A növényvédő szerek környezeti sorsáról és viselkedéséről készített értékelésben a tagállamoknak valamennyi környezeti szempontot figyelembe kell venniük, beleértve a flórát és a faunát is. A mikroorganizmusok fennmaradásának és szaporodásának lehetőségét fel kell mérni minden környezeti elemre, kivéve ha igazolható, hogy bizonyos mikroorganizmusok nem érintkeznek az adott elemmel. A mikoroorganizmusok és maradvány anyagcseretermékeik/toxinjaik mobilitását figyelembe kell venni.

2.7.1.

A tagállamoknak értékelniük kell a talajvíz, felszíni víz és ivóvíz szennyezésének valószínűségét a növényvédő szer javasolt felhasználásának körülményei között.

A teljes felmérésben a tagállamoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a talajvíz által az embereket esetlegesen kedvezőtlenül érintő hatásokra, amennyiben a hatóanyagot érzékeny területeken használják, mint például ivóvíz-kivonási területeken.

2.7.2

A tagállamoknak értékelniük kell a vízi elemekre vonatkozó kockázatot, ahol a vízi szervezetekre való expozíció lehetősége fennáll. Egy mikroorganizmus növelheti a kockázatot azon képességénél fogva, hogy szaporodásán keresztül kolonizálódik a környezetben és ezáltal a mikrobiális társulásokra vagy ezek fogyasztóira hosszan tartó vagy állandó hatást gyakorolhat.

Az értékelésnek figyelembe kell vennie az alábbi információkat:

a)	a mikroorganizmus biológiai tulajdonságai;

b)	a mikroorganizmus fennmaradása a környezetben;

c)	ökológiai helye;

d)	a mikroorganizmus természetes környezete, ahol honos;

e)	a környezet különböző részeiben a sorsra és a viselkedésre vonatkozó információk;

f)	adott esetben, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK irányelvben (3) megadott ivóvíz minőségi ellenőrzésre használt analitikai rendszerekkel való lehetséges kölcsönhatásokra vonatkozó információk;

g)	adott esetben, a tervezett felhasználási területen alkalmazott egyéb engedélyezett növényvédő szerek használata, pl. amelyek ugyanazt az aktív anyagot tartalmazzák vagy amelyek ugyanolyan szermaradékokat képeznek.

2.7.3.

A tagállamoknak értékelniük kell az élő szervezetek növényvédő szer expozícióját a légkörben a javasolt felhasználási körülmények között; ha ez a lehetőség fennáll, értékeljék a légkörre vonatkozó kockázatot. A mikroorganizmus rövid és hosszú távolságra történő elterjedési lehetőségét a légkörben, figyelembe kell venni.

2.7.4.

A tagállamoknak értékelniük kell az élő szervezetek növényvédő szer expozícióját a szárazföldi elemekben a javasolt felhasználási körülmények között; ha ez a lehetőség fennáll, értékelniük kell a szárazföldi elemre nézve felmerülő kockázatokat. Egy mikroorganizmus növelheti a kockázatot azon képességénél fogva, hogy szaporodásán keresztül megtelepedik a környezetben és ezáltal a mikrobiális társulásokra vagy ezek fogyasztóira hosszantartó, vagy állandó hatást gyakorolhat.

Ennek az értékelésnek figyelembe kell vennie az alábbi információkat:

a)	a mikroorganizmus biológiai tulajdonságai;

b)	a mikroorganizmus fennmaradása a környezetben;

c)	ökológiai helye;

d)	a mikroorganizmus természetes környezete, ahol honos;

e)	a környezet különböző részeiben a mikroorganizmus sorsára és a viselkedésére vonatkozó információk;

f)	adott esetben, a tervezett felhasználási területen alkalmazott egyéb engedélyezett növényvédő szerek használata, pl. amelyek ugyanazt az aktív anyagot tartalmazzák vagy amelyek ugyanolyan szermaradékokat képeznek.

2.8. A nem célszervezetekre gyakorolt hatások és azok expozíciója

A mikroorganizmus ökológiájára és a környezetre gyakorolt hatásaira vonatkozó információkat, valamint a lehetséges expozíciós szinteket és fontos anyagcseretermékeiknek/toxinjaiknak a hatását ki kell értékelni. A növényvédő szer által kiváltható környezeti kockázatok átfogó értékelése szükséges, amely figyelembe veszi a mikroorganizmus expozíció normális szintjeit, mind a környezetben, mind pedig az élő szervezetekben.

A tagállamoknak értékelniük kell a nem célszervezetek expozíciójának lehetőségét a javasolt felhasználási körülmények között, és ha a lehetőség fennáll, értékelniük kell az érintett nem célszervezetekre nézve felmerülő kockázatokat.

Adott esetben a fertőződés és a patogenitás felmérése szükséges, kivéve ha igazolható, hogy a nem célszervezetek nem exponáltak.

Az expozíció valószínűségének felméréséhez az alábbi információkat is figyelembe kell venni:

a)	a mikroorganizmus fennmaradása az adott elemben;

b)	ökológiai helye;

c)	a mikroorganizmus természetes környezete, ahol honos;

d)	a környezet különböző részeiben a mikroorganizmus sorsára és viselkedésére vonatkozó információk;

e)	adott esetben, a tervezett felhasználási területen alkalmazott egyéb olyan engedélyezett növényvédő szerek használata, amelyek ugyanazt az aktív anyagot tartalmazzák, vagy amelyek ugyanolyan szermaradékokat képeznek.

2.8.1. A tagállamoknak értékelniük kell a szárazföldi vadvilág (vadon élő madarak, emlősök és más szárazföldi gerincesek) expozíciójának és a rájuk gyakorolt hatásoknak a valószínűségét.

2.8.1.1.

Egy mikroorganizmus növelheti a kockázatokat annál a képességénél fogva, hogy madár és emlős gazdaszervezetekben fertőzhet és szaporodhat. Értékelni kell, hogy a növényvédő szer formulációja miatt kialakuló meghatározott kockázatokat lehet-e csökkenteni, figyelembe véve az alábbi információkat a mikroorganizmusokról:

a)	hatásmódja;

b)	egyéb biológiai tulajdonságok;

c)	az emlősökre vonatkozó toxicitási, patogenitási és fertőződési vizsgálatok;

d)	a szárnyasokra vonatkozó toxicitási, patogenitási és fertőződési vizsgálatok.

2.8.1.2.

Egy növényvédő szer toxicitása növekedhet a toxinok vagy adalékanyagok hatása miatt. Az ilyen hatások felméréséhez az alábbi információkat kell figyelembe venni:

a)	az emlősökre vonatkozó toxicitási vizsgálatok;

b)	a szárnyasokra vonatkozó toxicitási vizsgálatok;

c)	a környezet különböző részeiben a mikroorganizmus sorsára és viselkedésére vonatkozó információk.

Ha pusztulás vagy mérgezési jelek figyelhetők meg a vizsgálatok során, a felmérésnek tartalmaznia kell az LD50 értéken alapuló toxicitási/expozíciós arányokat és a becsült expozíciót mg/testsúly-kg-ban kifejezve.

2.8.2. A tagállamoknak értékelniük kell a vízi szervezetek expozíciójának és a rájuk gyakorolt hatásoknak a valószínűségét.

2.8.2.1.

Egy mikroorganizmus növelheti a kockázatokat azon képességénél fogva, hogy vízi szervezetekben fertőzhet és szaporodhat. Értékelni kell, hogy a növényvédő szer formulációjának megválasztása révén beazonosítható kockázatokat lehet-e csökkenteni, figyelembe véve az alábbi információkat a mikroorganizmusokról:

a)	hatásmódja;

b)	egyéb biológiai tulajdonságok;

c)	toxicitási, patogenitási és fertőzési vizsgálatok.

2.8.2.2.

Egy növényvédő szer toxicitása növekedhet a toxinok vagy adalékanyagok hatása miatt. Az ilyen hatások felméréséhez az alábbi információkat kell figyelembe venni:

a)	a vízi szervezetekre vonatkozó toxicitási vizsgálatok;

b)	a környezet különböző részeiben a mikroorganizmus sorsára és viselkedésére vonatkozó információk.

Ha pusztulás vagy mérgezési jelek figyelhetők meg a tesztek során, a felmérésnek tartalmaznia kell az EC50 és/vagy a NOEC értékeken alapuló toxicitási/expozíciós arányokat és a becsült expozíciót.

2.8.3. A tagállamoknak értékelniük kell a méhek expozíciójának és a rájuk gyakorolt hatásoknak a valószínűségét.

2.8.3.1.

Egy mikroorganizmus növelheti a kockázatokat azon képességénél fogva, hogy a méhekben fertőzhet és szaporodhat. Értékelni kell, hogy a növényvédő szer formulációjának megválasztása révén beazonosítható kockázatokat lehet-e csökkenteni, figyelembe véve az alábbi információkat a mikroorganizmusokról:

a)	hatásmódja;

b)	egyéb biológiai tulajdonságai;

c)	toxicitási, patogenitási és fertőzési vizsgálatok.

2.8.3.2.

Egy növényvédő szer toxicitása növekedhet a toxinok vagy adalékanyagok hatása miatt. Az ilyen hatások felméréséhez az alábbi információkat kell figyelembe venni:

a)	a méhekre vonatkozó toxicitási vizsgálatok;

b)	a környezet különböző részeiben a mikroorganizmus sorsára és viselkedésére vonatkozó információk.

Ha pusztulás vagy mérgezési jelek figyelhetők meg a tesztek során, a felmérésnek tartalmaznia kell a veszélyességi hányados kiszámítását, a g/ha-ban megadott dózis alapján, valamint az LD50-t μg/méhre megadva.

2.8.4. A tagállamoknak értékelniük kell a méheken kívüli más ízeltlábúak expozíciójának és a rájuk gyakorolt hatásoknak a valószínűségét.

2.8.4.1.

Egy mikroorganizmus növelheti a kockázatokat azon képességénél fogva, hogy a méheken kívüli más ízeltlábúakban fertőzhet és szaporodhat. Fel kell mérni, hogy a növényvédő szer formulációjának megválasztása révén beazonosítható kockázatokat lehet-e csökkenteni, figyelembe véve az alábbi információkat a mikroorganizmusokról:

a)	hatásmódja;

b)	egyéb biológiai tulajdonságai;

c)	a háziméhekre és más ízeltlábúakra vonatkozó toxicitási, patogenitási és fertőzési vizsgálatok.

2.8.4.2.

Egy növényvédő szer toxicitása növekedhet a toxinok vagy adalékanyagok hatása miatt. Az ilyen hatások felméréséhez az alábbi információkat kell figyelembe venni:

a)	az ízeltlábúakra vonatkozó toxicitási vizsgálatok;

b)	a környezet különböző részeiben a mikroorganizmus sorsára és a viselkedésére vonatkozó információk;

c)	a biológiailag elsődleges szűrővizsgálatok rendelkezésre álló adatai.

Ha elhalálozás vagy mérgezési jelek figyelhetők meg a tesztek során, a felmérésnek tartalmaznia kell ER50 érték (effektív dózis) alapján kiszámított toxicitási/expozíciós arányokat és a becsült expozíciót.

2.8.5. A tagállamoknak értékelniük kell a földigiliszták expozíciójának és a rájuk gyakorolt hatásoknak a valószínűségét.

2.8.5.1.

Egy mikroorganizmus növelheti a kockázatokat azon képességénél fogva, hogy a földigilisztákban fertőzhet és szaporodhat. Értékelni kell, hogy a növényvédő szer formulációjának megválasztása révén beazonosítható kockázatokat lehet-e csökkenteni, figyelembe véve az alábbi információkat a mikroorganizmusokról:

a)	hatásmódja;

b)	egyéb biológiai tulajdonságok;

c)	a földigilisztákra vonatkozó toxicitási, patogenitási és fertőzési vizsgálatok.

2.8.5.2.

Egy növényvédő szer toxicitása növekedhet a toxinok vagy adalékanyagok hatása miatt. Az ilyen hatások felméréséhez az alábbi információkat kell figyelembe venni:

a)	a földigilisztákra vonatkozó toxicitási vizsgálatok;

b)	a környezet különböző részeiben a sorsra és a viselkedésre vonatkozó információk.

Ha pusztulás vagy mérgezési jelek figyelhetők meg a tesztek során, a felmérésnek tartalmaznia kell az LC50 alapján kiszámított toxicitási/expozíciós arányok kiszámítását, valamint a mg/kg szárazsúly talaj értékben megadott becsült expozíciót.

2.8.6. A tagállamoknak értékelniük kell a talajban levő mikroorganizmusok expozíciójának és a rájuk gyakorolt hatásoknak a valószínűségét.

2.8.6.1.

Egy mikroorganizmus növelheti a kockázatokat azon képességénél fogva, hogy a talajban levő nitrogén- és szénmineralizációval kölcsönhatásba léphet. Értékelni kell, hogy a növényvédő szer formulációjának megválasztása révén beazonosítható kockázatokat lehet-e csökkenteni, figyelembe véve az alábbi információkat a mikroorganizmusokról:

a)	hatásmódja;

b)	egyéb biológiai tulajdonságok.

Kísérleti adatok általában nem szükségesek, ha igazolható, hogy a megfelelő kockázatértékelés elvégzése lehetséges a rendelkezésre álló információk alapján.

2.8.6.2.

A tagállamoknak értékelniük kell az egzotikus/nem honos mikroorganizmusok hatását a nem célszervezetekre és fogyasztóikra, a növényvédő szer javasolt felhasználási körülményei között történő használatát követően. Kísérleti adatok általában nem szükségesek, ha igazolható hogy a megfelelő kockázati értékelés elvégzése lehetséges a rendelkezésre álló információk alapján.

2.8.6.3.

Egy növényvédő szer toxicitása növekedhet a toxinok vagy adalékanyagok hatására. Az ilyen hatások felméréséhez az alábbi információkat kell figyelembe venni:

a)	a környezet különböző részeiben a mikroorganizmus sorsára és a viselkedésére vonatkozó;

b)	a biológiailag elsődleges szűrővizsgálatok valamennyi rendelkezésre álló adata.

2.9. Következtetések és javaslatok

A tagállamok vonják le a további információk és/vagy vizsgálatok szükségességére, valamint a felmerülő kockázat korlátozására irányuló intézkedések szükségességére vonatkozó következtetéseket. A tagállamoknak meg kell indokolniuk a növényvédő szerek osztályozásának és címkézésének javaslatait.

C. DÖNTÉSHOZATAL

1. Általános alapelvek

1.1.

Adott esetben, a tagállamok határozzanak meg az általuk kiadott engedélyekre vonatkozó feltételeket és korlátozásokat. Ezen feltételek és korlátozások jellegét és súlyát a várt előnyök és a valószínűleg felmerülő kockázatok alapján, és azoknak megfelelően kell megválasztani.

1.2.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az engedélyek kiadásáról szóló döntések figyelembe veszik a tervezett felhasználás területének mezőgazdasági, növény-egészségügyi vagy környezeti (beleértve az éghajlati) viszonyait. Az ilyen megfontolások különleges feltételeket és korlátozásokat eredményezhetnek a felhasználást tekintve, valamint az engedélyekre nézve egyes, de nem az összes terület vonatkozásában, amelyeket az adott tagállamban adnak ki.

1.3.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az engedélyezett mennyiségek, az arányok és az alkalmazások számának szempontjából a minimálisak legyenek, amelyek a kívánt hatás eléréséhez szükségesek, még abban az esetben is, ahol nagyobb mennyiségek sem okoznának elfogadhatatlan kockázatot az emberi vagy állati egészségre, valamint a környezetre nézve. Az engedélyezett mennyiségeket a különböző területek mezőgazdasági, növény-egészségügyi vagy környezeti (beleértve az éghajlati) viszonyai alapján, és ezeknek megfelelően kell megkülönböztetni. Mindazonáltal, a dózisok és az alkalmazások száma nem növelheti a nemkívánatos hatásokat, mint például a rezisztencia kialakulását.

1.4.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az integrált növényvédő szerekre vonatkozó alapelveket a döntések tiszteletben tartják, amennyiben a növényvédő szert olyan körülmények között szándékozzák használni, amelyekre ezek az alapelvek vonatkoznak.

1.5.

Mivel az értékelésnek a jellemző fajok korlátozott számú egyedére vonatkozó adatokon kell alapulnia, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a növényvédő szer használata nem jár semmilyen hosszú távú káros következménnyel a nem célfajok gazdagságát és diverzitását illetően.

1.6.

Az engedély kiadását megelőzően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a növényvédő szer címkéje:

a)	megfelel ennek az irányelvnek a 16. cikkében megfogalmazott követelményeknek;

b)	a közösségi jogszabályok által megkövetelt tájékoztatást tartalmaz a munkavállalók és felhasználók védelméről;

c)	meghatározza különösen azokat a fenti 1.1—1.5. pontban említett feltételeket és korlátozásokat, amelyek alapján a növényvédő szer használható, illetve nem használható;

az engedélynek említést kell tennie azokról az adatokról, amelyeket ennek az irányelvnek a 16. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontja, valamint a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 10. cikke 1.2., 2.4., 2.5. és 2.6. pontja jelöl.

1.7.

Az engedélyek kiadása előtt a tagállamok kötelessége:

a)	biztosítani, hogy a javasolt csomagolás összhangban legyen az 1999/45/EK irányelv rendelkezéseivel;

biztosítani, hogy:

—	a növényvédő szer megsemmisítési eljárásai,

—	a növényvédő szer véletlen elszóródásából eredő bármilyen kedvezőtlen hatás semlegesítése, valamint

—	a csomagolás mentesítési és megsemmisítési eljárásai

összhangban legyenek a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel.

1.8.

Nem adható ki engedély, kivéve ha az e fejezet a 2. pontjában említett valamennyi követelmény teljesül. Mindazonáltal, amennyiben a 2.4. pontban említett különleges döntéshozatali követelmények közül egy vagy több nem teljes mértékben teljesül, az engedélyek csak abban az esetben adhatók ki, ha a növényvédő szer javasolt felhasználási körülmények között történő használatának előnyei jelentősebbek, mint a használat esetleges kedvezőtlen hatásai. A címkén fel kell tüntetni minden olyan korlátozást, ami a növényvédő szernek a 2.4. pontban említett egyes követelmények be nem tartására vonatkozik. Ezek az előnyök az alábbiakhoz kapcsolódhatnak:

a)	integrált védekezési intézkedéseket vagy organikus gazdálkodást érintő előnyök, illetve azokkal való kompatibilitás;

b)	a rezisztencia kialakulásának kockázatát minimálisra csökkentő stratégiák elősegítése;

c)	a kezelőket és a fogyasztókat érintő kockázatok csökkentése;

d)	a környezetszennyezés és a nem célfajokra gyakorolt hatás csökkentése.

1.9.

Abban az esetben, ha az engedélyt az ezen mellékletben megadott követelmények szerint adták ki, a tagállamoknak lehetősége van a 4. cikk (6) bekezdése alapján:

a)	meghatározni, ahol lehet, a kérelmezővel szoros együttműködésben, azokat az intézkedéseket, amelyek a növényvédő szer hatásfokát javítják; és/vagy

b)	meghatározni, ha lehetséges, a kérelmezővel szoros együttműködésben, azokat az intézkedéseket, amelyek a növényvédő szer használata során és azt követően esetlegesen fellépő expozíciót tovább csökkentik.

A tagállamok tájékoztják a kérelmezőket valamennyi, az a) vagy b) bekezdésben meghatározott intézkedésről, és felhívják a kérelmezőt, hogy adjon meg minden olyan kiegészítő adatot és információt, amely a megváltozott körülmények során felmerülő hatásfok és lehetséges kockázat szemléltetéséhez szükséges.

1.10.

A tagállamok biztosítják, amennyire a gyakorlatban lehetséges, hogy minden engedélyezésre figyelembe vett mikroorganizmust illetően, a kérelmező a benyújtás időpontjában figyelembe vette a szakirodalomban rendelkezésre álló összes vonatkozó ismeretanyagot és információt.

1.11.

Amennyiben a mikroorganizmus a 2001/18/EK irányelv értelmében géntechnológiával módosított, tilos az engedélyt kiadni, kivéve ha az értékelést a 2001/18/EK irányelv szerint végezték el, és ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdésének követelményei szerint nyújtották be. Az illetékes hatóságoknak a vonatkozó döntést a 2001/18/EK irányelv szerint kell meghozniuk.

1.12.

Ezen irányelv 1. cikkének (3) bekezdése értelmében tilos engedélyt kiadni olyan növényvédő szerre, amely géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz, kivéve ha az engedélyt a 2001/18/EK irányelv C. részének rendelkezései szerint adták ki, amelynek értelmében az adott szervezet kibocsátható a környezetbe.

1.13.

Tilos engedélyt kiadni, ha az anyagcseretermékek/toxinok jelentősek (azaz amelyek várhatóan az emberi egészség és/vagy a környezet szempontjából veszélyesek), és amelyeket ismert módon a növényvédő szerben jelen levő mikroorganizmusok és/vagy mikrobiális szennyező anyagok termelnek, kivéve ha igazolható, hogy a jelen levő mennyiség a javasolt felhasználás előtt és után elfogadható szintű.

1.14.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a mikroorganizmus és a növényvédő szer tartalmának az azonosságát biztosító megfelelő minőség-ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak. Az ilyen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a kockázatelemzésre vonatkozó kritikus ellenőrzési pontrendszert (HACCP) vagy egy azzal egyenértékű rendszert.

2. Különleges alapelvek

A különleges alapelvek alkalmazása nem sérti az 1. szakaszban említett általános alapelveket.

2.1. Azonosítás

Minden egyes kiadott engedélynél a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az érintett mikroorganizmus nemzetközileg elismert kultúragyűjteményben megtalálható és van elérhetőségi száma. Minden egyes mikroorganizmust azonosítani kell faj szinten és jellemezni törzs szinten. Információt kell adni arról is, hogy a mikroorganizmus vad típus-e, vagy spontán, illetve előidézett mutáns, vagy géntechnológiával módosított szervezet-e.

2.2. Biológiai és technikai tulajdonságok

2.2.1.

Elegendő információnak kell rendelkezésre állnia, amely lehetővé teszi a növényvédő szer előállításához felhasznált anyagban és a növényvédő szerben levő minimális és maximális mikroorganizmus-tartalom értékelését. A gyártási folyamatból származó, a növényvédő szerben levő egyéb összetevők és szennyező mikroorganizmusok tartalmát a lehetséges mértékben meg kell határozni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szennyező organizmusok szintjét elfogadható szinten tartják. Ezenkívül meg kell határozni a növényvédő szer fizikai jellegét és állapotát, lehetőleg a „Peszticid-formulációtípusok és nemzetközi kódolási rendszer katalógus (CropLife Nemzetközi Technikai Monográfia, 2. szám, 5. kiadás, 2002)” szerint.

2.2.2.

Tilos engedélyt kiadni, ha a mikrobiológiai növényvédő szer bármely fejlődési stádiumában nyilvánvalóvá válik a rezisztencia, vagy más mechanizmus kialakulásának vagy átadásának alapján, hogy kölcsönhatás léphet fel az emberi vagy állati gyógyszerekben használt antimikrobiális hatóanyagok hatékonyságával.

2.3. További információ

Tilos engedélyt kiadni, ha a teljes információ nem a gyártási módszer, a gyártási folyamat és a növényvédő szer folyamatos minőség-ellenőrzése alapján lett megadva. Különösen figyelembe kell venni a mikroorganizmus főbb jellemzőiben bekövetkező spontán változásokat, valamint a szennyező organizmusok hiányát/jelenlétét. A gyártás és az alkalmazott módszerek minőségbiztosítási követelményeit a lehetséges mértékben le kell írni és meg kell határozni az egységes növényvédő szer biztosításának érdekében.

2.4. Hatékonyság

2.4.1. Hatásfok

2.4.1.1.

Tilos engedélyt kiadni, amennyiben a javasolt felhasználás olyan szervezetek elleni hatásra vagy ellenük való védekezésre is tartalmaz ajánlásokat, amelyek nem számítanak károsnak a javasolt felhasználási terület normál mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti (beleértve az éghajlati) viszonyai között — a megszerzett tapasztalat, vagy tudományos bizonyíték alapján.

2.4.1.2.

A védelem vagy más kívánt hatások mértéke, állandósága és időtartama hasonló kell, hogy legyen a megfelelő referenciatermékek használatából adódókéhoz. Ha nincs megfelelő referenciatermék, a növényvédő szerről igazolni kell, hogy meghatározott előnyei vannak, a javasolt felhasználási terület normál mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti (beleértve éghajlati) viszonyai között, a védelem vagy más kívánt hatások mértéke, állandósága és időtartama szempontjából.

2.4.1.3.

Ahol lehetséges, a növényvédő szer használatakor a terméshozamban tapasztalható eredménynek és a tároláskor keletkező veszteség csökkentésének mennyiségileg és/vagy minőségileg hasonlónak kell lennie a megfelelő referenciatermékek használatából adódókéhoz. Ha nincs megfelelő referenciatermék, a növényvédő szerről igazolni kell, hogy használata állandó és meghatározott mennyiségi és/vagy minőségi előnnyel jár a terméshozamban tapasztalható eredmények és tároláskor keletkezett veszteségek csökkentésének szempontjából, a javasolt felhasználási terület normál mezőgazdasági, növény-egészségügi és környezeti (beleértve éghajlati) viszonyai között.

2.4.1.4.

A szer hatásfokára vonatkozó következtetéseknek érvényesnek kell lenniük annak a tagállamnak a teljes területére, ahol azt engedélyezni akarják, és minden olyan körülmény között, melyre a használatát javasolják, kivéve ha a javasolt címke úgy határozza meg, hogy a szert bizonyos különleges körülmények közötti felhasználásra szánják (pl. kisebb fertőzések, különleges talajtípusok vagy különleges termesztési körülmények).

2.4.1.5.

Ha a javasolt címke utasításai előírják, hogy a készítményt más növényvédő szerekkel vagy segédanyagokkal együtt, tankkeverék formájában alkalmazzák, a keveréknek el kell érnie a kívánt hatást és meg kell felelnie a 2.4.1.1—2.4.1.4. pontokban leírt elveknek.

Ha a javasolt címke utasításai előírják, hogy a készítményt más növényvédő szerekkel vagy segédanyagokkal együtt, tankkeverék formájában alkalmazzák, a tagállamok csak akkor fogadhatják el a javaslatokat, ha azokat megindokolták.

2.4.1.6.

Ha bizonyíték van arra, hogy a patogének rezisztenciát fejlesztenek ki a növényvédő szerrel szemben, a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy a benyújtott rezisztenciakezelő stratégia ezt megfelelően és elégséges módon kezeli-e.

2.4.1.7.

Csak nem életképes mikroorganizmusokat tartalmazó növényvédő szereket szabad engedélyezni gerinces állatok elleni védekezéshez. A kívánt hatást úgy kell elérni, hogy ezek az állatok feleslegesen ne szenvedjenek, és nekik feleslegesen fájdalmat ne okozzanak.

2.4.2. A növényekre és növényi termékekre gyakorolt elfogadhatatlan hatások hiánya

2.4.2.1.

Nem mutatkozhatnak jelentős fitotoxikus hatások a kezelt növényeken vagy növényi termékeken, kivéve ha a javasolt címke jelzi a megfelelő felhasználási korlátozásokat.

2.4.2.2.

Nem mutatkozhat a betakarítási terméshozamban csökkenés ahhoz képest, mint ami bekövetkezne a növényvédő szer használata nélkül, hacsak ezt a csökkenést nem ellensúlyozza egyéb előny, mint például a kezelt növény vagy növényi termék minőségének javulása.

2.4.2.3.

Nem mutatkozhat elfogadhatatlan kedvezőtlen hatás a kezelt növényeken vagy növényi termékeken, eltekintve a feldolgozásra gyakorolt kedvezőtlen hatásoknak attól az esetétől, amikor a javasolt címke utasításai kikötik, hogy a szert tilos feldolgozási célra használt növényeknél, növényi termékeknél alkalmazni.

2.4.2.4.

Nem mutatkozhat olyan elfogadhatatlan kedvezőtlen hatás a dugványozásra/gyökereztetésre vagy szaporításra használt kezelt növényeken vagy növényi termékeken, mint például hatások az életképességre, csírázásra, sarjadzásra, gyökeresedésre és megtelepedésre, eltekintve attól az esettől, ha a javasolt címke utasításai kikötik, hogy a szert tilos tenyésztési vagy szaporítási célra használt növényeknél vagy növényi termékeknél alkalmazni.

2.4.2.5.

Nem mutatkozhat elfogadhatatlan hatás a rákövetkező növénykultúránál, eltekintve attól az esettől, ha a javasolt címke utasításai kikötik, hogy adott növények, növényi termékek, melyeket hatás érhet, nem termeszthetők a kezelt növénykultúrák után.

2.4.2.6.

Nem mutatkozhat elfogadhatatlan hatás a szomszédos növénykultúráknál, eltekintve attól az esettől, ha a javasolt címke utasításai kikötik, hogy a szert tilos alkalmazni, ha adott érzékeny szomszédos növénykultúrák vannak jelen.

2.4.2.7.

Ha a javasolt címke utasításai tartalmaznak követelményeket más növényvédő szerekkel vagy segédanyagokkal együtt történő felhasználáshoz, tankkeverék esetén, a keveréknek el kell érnie a kívánt hatást és meg kell felelnie a 2.4.1.1—2.4.1.4. pontban említett elveknek.

2.4.2.8.

A kijuttató eszköz tisztítására vonatkozó javasolt utasításoknak gyakorlatiasnak és hatásosnak kell lenniük, hogy könnyen lehessen alkalmazni őket, annak érdekében, hogy az olyan növényvédőszer-maradványok, melyek később károsodást okozhatnának, eltávolíthatók legyenek.

2.5. Azonosítási/kimutatási és mennyiségmeghatározási módszerek

A javasolt módszereknek a legújabb technikákat kell tükrözni. Az engedélyezés utáni monitoringmódszerek általánosan rendelkezésre álló reagenseket és berendezéseket tartalmazzanak.

2.5.1.

Tilos engedélyt kiadni, ha nincs kielégítő minőségű megfelelő módszer a növényvédő szerben levő mikroorganizmus és nem életképes összetevők (pl. toxinok, szennyező anyagok és adalékanyagok) azonosítására és mennyiségi meghatározására. Olyan növényvédő szer esetében, amely egynél több mikroorganizmust tartalmaz, a javasolt módszereknek alkalmasnak lenniük mindegyik azonosítására és meghatározására.

2.5.2.

Tilos engedélyt kiadni, ha nincsenek megfelelő módszerek az életképes és/vagy nem életképes szermaradékok engedélyezés utáni ellenőrzésére és monitoringjára. A módszereknek hozzáférhetőnek kell lenni az alábbiak elemzésére:

növények, növényi termékek, növényi és állati eredetű élelmiszerek és takarmányok, ha toxikológiailag szignifikáns szermaradékok fordulnak elő. A szermaradékok szignifikánsnak minősülnek, ha maximális szermaradék-határérték vagy élelmezés- és munka-egészségügyi várakozási idő, illetve területre való újrabelépési várakozási idő, vagy egyéb ilyen óvintézkedés meghatározása szükséges;

b)	talaj, víz, levegő és/vagy testszövetek, ha toxikológiailag, ökotoxikológiailag vagy környezetvédelmileg jelentős szermaradékok fordulnak elő.

2.6. Emberi és állati egészségre gyakorolt hatás

2.6.1. A növényvédő szerből eredő hatások

2.6.1.1.

Tilos engedélyt kiadni, ha a dokumentációban rendelkezésre bocsátott információ alapján kitűnik, hogy a mikroorganizmus patogén emberre vagy nem célállatokra nézve a javasolt felhasználási körülmények között.

2.6.1.2.

Tilos engedélyt kiadni, ha a mikroorganizmus és/vagy a mikroorganizmust tartalmazó növényvédő szer a javasolt felhasználási körülmények között, beleértve egy, a valóságban előforduló lehetséges legrosszabb eshetőséget, megtelepedhet, vagy az emberekre vagy állatokra kedvezőtlen hatásokat gyakorolhat.

A mikrobiológiai növényvédő szer engedélyezésére vonatkozó döntéshozatalkor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a lehetséges hatásokat valamennyi emberi populációra nézve, nevezetesen a felhasználó szakembereket, felhasználó nem szakembereket, valamint a környezeten vagy a munkavégzésen keresztül közvetlenül vagy közvetve exponált embereket, továbbá az állatokat illetően.

2.6.1.3.

Minden mikroorganizmust lehetséges szenzibilizálónak kell tekinteni, hacsak nincs megalapozva megfelelő információk által, hogy nincs szenzibilizációs kockázat, figyelembe véve az immunveszélyeztetett és egyéb szenzitív egyedeket. A kiadott engedélyekben ezért meg kell határozni, hogy védőruházatot és megfelelő kesztyűt kell viselni, valamint, hogy a mikroorganizmust tartalmazó növényvédő szert nem szabad belélegezni. Továbbá, a javasolt felhasználási körülmények megkövetelhetik további védőruházat és -felszerelés használatát.

Ha a javasolt felhasználási körülmények megkövetelik a védőruházatok használatát, tilos engedélyt kiadni, ha ezek nem hatásosak és nincsenek összhangban a vonatkozó közösségi rendeletekkel, valamint nem férhetők hozzá készen a felhasználó számára, továbbá nem megvalósítható a használatuk a növényvédő szer használatának körülményei között, különös tekintettel az éghajlati viszonyokra.

2.6.1.4.

Tilos engedélyt kiadni, ha ismeretes, hogy a mikroorganizmus genetikai anyagának átkerülése más organizmusokra az emberi vagy állati egészségre nézve kedvezőtlen hatásokhoz vezethet, beleértve az ismert gyógyszerekkel szembeni rezisztenciát.

2.6.1.5.

Azokat a növényvédő szereket, melyek különleges tulajdonságaik miatt, vagy melyek rendeltetéstől eltérő kezelése vagy használata miatt nagyfokú kockázathoz vezethetnek, különleges korlátozásoknak kell alávetni a csomagolás méretét, a formuláció típusát, az elosztást, felhasználást vagy felhasználási módot tekintve. Továbbá, a nagyon toxikusnak minősített növényvédő szerek nem engedélyezhetők nem szakember felhasználók számára.

2.6.1.6.

Az élelmezés- és munka-egészségügyi, valamint a területre való újrabelépési várakozási időket vagy egyéb óvintézkedéseket olyan módon kell kialakítani, hogy várhatóan ne forduljon elő kolonizáció (megtelepedés) vagy kedvezőtlen hatás a növényvédő szer használatát követően az exponált közelben tartózkodókon vagy dolgozókon.

2.6.1.7.

Az élelmezés- és munka-egészségügyi, valamint a területre való újrabelépési várakozási időket vagy egyéb óvintézkedéseket olyan módon kell kialakítani, hogy várhatóan ne legyen kolonizáció (megtelepedés) vagy kedvezőtlen hatás az állatokra nézve.

2.6.1.8.

Az élelmezés- és munka-egészségügyi, valamint a területre való újrabelépési várakozási idők vagy egyéb óvintézkedések, amelyek biztosítják, hogy várhatóan ne legyen kolonizáció (megtelepedés) vagy kedvezőtlen hatás, reálisak legyenek; ha szükséges, különleges óvintézkedési eljárásokat kell előírni.

2.6.1.9.

Az engedélyezés feltételeinek összhangban kell lenniük a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérõl szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelvvel (5), valamint a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6). A fertőzés vagy a patogenitás tüneteinek felismerésére, az elsősegélynyújtás hatékonyságára és a gyógykezelési módokra vonatkozó, rendelkezésre bocsátott kísérleti adatokat és információkat figyelembe kell venni. Az engedélyezés feltételeinek összhangban kell lenniük a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7). Az engedélyezés feltételeinek összhangban kell lenniük a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 1989/656/EGK tanácsi irányelvvel (8).

2.6.2. A szermaradékokból eredő emberi és állati egészségre gyakorolt hatások

2.6.2.1.

Tilos engedélyt kiadni, ha nincs elegendő információ a mikroorganizmust tartalmazó növényvédő szerről annak eldöntéséhez, hogy lehet-e káros hatás az emberi vagy állati egészségre, amely a mikroorganizmusnak, szermaradék nyomainak és a növényekben, illetve növényi termékekben, vagy azokon maradó anyagcseretermékeknek/toxinoknak való expozícióból ered.

2.6.2.2.

Tilos engedélyt kiadni, kivéve ha a kimutatható életképes szermaradékok és/vagy nem életképes szermaradékok a növényvédő szer olyan minimális mennyiségét tükrözik, ami a jó mezőgazdasági gyakorlattal (GAP) összhangban levő megfelelő védőhatás eléréséhez szükséges, olyan módon alkalmazva (beleértve az élelmezés-egészségügyi várakozási időket vagy tárolási időszakokat), hogy az életképes szermaradékok és/vagy toxinok betakarításkor, vágáskor vagy tárolást követően minimálisra csökkentettek.

2.7. Környezeti sors és viselkedés

2.7.1.

Tilos engedélyt kiadni, ha a rendelkezésre álló információ azt mutatja, hogy lehetnek váratlan kedvezőtlen környezeti hatások a növényvédő szer környezeti sorsa vagy viselkedése következtében.

2.7.2

Tilos engedélyt kiadni, ha a talajvíz, felszíni víz vagy ivóvíz szennyezése várható egy növényvédő szer javasolt felhasználási körülmények között történő használata következtében, és ez a 98/83/EK irányelvben megadott ivóvízminőség-ellenőrzési rendszerekbe való beavatkozást okozhatja.

2.7.3.

Tilos engedélyt kiadni, ha egy növényvédő szer javasolt felhasználási körülmények között történő használata következtében várható talajvízszennyezés megsérti, vagy meghaladja az alábbiak közül bármelyiket:

a)	a 98/83/EK irányelvben meghatározott paraméterek vagy maximálisan megengedhető koncentrációk; vagy

a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) összhangban meghatározott paraméterek vagy maximálisan megengedhető koncentrációk a növényvédő szer összetevőire vonatkozóan, mint például fontos anyagcseretermékek/toxinok; vagy

a Bizottság meghatározása a mikroorganizmus paramétereire vagy a maximálisan megengedhető koncentrációkra vonatkozóan, a növényvédő szerben levő olyan összetevőkre, mint például a jelentős anyagcseretermékek/toxinok, a mikroorganizmusoknak az I. mellékletbe történő felvételekor, a megfelelő adatok alapján, különösen a toxikológiai adatok alapján, vagy ahol azt a koncentrációt nem határozták meg, a mikroorganizmusnak az I. mellékletbe történő felvételekor meghatározott (napi engedélyezett bevitel) ADI érték 1/10 részének megfelelő koncentráció,

kivéve, ha tudományosan igazolható, hogy az adott területi körülmények között a paraméterek az alsó határértéket vagy koncentrációt nem sértik, vagy haladják meg.

2.7.4.

Tilos engedélyt kiadni, ha egy növényvédő szer javasolt felhasználási körülmények között történő használata következtében várható talajvízszennyezés:

meghaladja a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz minőségi követelményeiről szóló, 1975. június 16-i 75/440/EGK tanácsi irányelvvel (10) összhangban meghatározott paramétereket vagy értékeket, ott, ahol a felszíni vizet a tervezett területen ivóvíz kivonására szándékozzák felhasználni; vagy

b)	meghaladja a 2000/60/EK irányelvvel összhangban meghatározott paraméterek vagy maximálisan megengedhető koncentrációk a növényvédő szer összetevőire vonatkozóan, mint például jelentős anyagcseretermékek/toxinok paramétereit vagy értékeit; vagy

c)	elfogadhatatlannak ítélt hatással van a nem célszervezetekre, beleértve az állatokat, a 2.8. pontban megadott követelmények szerint.

A növényvédő szer használatára javasolt utasítások, beleértve a kijuttató berendezés tisztítási eljárásait is, olyanok legyenek, hogy a felszíni víz véletlen szennyezésének valószínűsége minimálisra csökkenjen.

2.7.5.

Tilos engedélyt kiadni, ha ismeretes, hogy a mikroorganizmus genetikai anyagának átkerülése más organizmusokra, a környezetre gyakorolt elfogadhatatlan hatásokhoz vezethet.

2.7.6.

Tilos engedélyt kiadni, ha nincs elegendő információ a tervezett felhasználáskor vagy azt követően fennálló környezeti viszonyok között a növényen/ben vagy növényi terméken/ben levő mikroorganizmus és a fontos másodlagos anyagcseretermékek/toxinok lehetséges fennmaradására/versenyképességére vonatkozóan.

2.7.7.

Tilos engedélyt kiadni, ha mikroorganizmus és/vagy lehetséges fontos anyagcseretermékei/toxinjai várhatóan olyan koncentrációkban maradnak meg a környezetben, amelyek sokkal magasabbak a természetes háttérszintnél, figyelembe véve az ismételt alkalmazásokat az évek folyamán, hacsak nem igazolható megbízható kockázatértékeléssel, hogy a felhalmozódott szintű koncentrációkból eredő kockázatok elfogadhatóak.

2.8. A nem célszervezetekre gyakorolt hatások

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a rendelkezésre álló információ elegendő ahhoz, hogy döntést lehessen hozni arra nézve, hogy lehetnek-e elfogadhatatlan hatások a nem célfajokat (flóra és fauna) tekintve, a mikroorganizmust tartalmazó növényvédő szernek való expozíció következtében, tervezett felhasználását követően.

A tagállamok fordítsanak különös figyelmet minden olyan lehetséges hatásra, ami a biológiai védekezésre használt hasznos szervezeteket és az integrált védekezésben fontos szerepet játszó szervezeteket érheti.

2.8.1.

Ahol valószínű a madarak és más szárazföldi nem célgerincesek expozíciója, tilos engedélyt kiadni:

a)	ha a mikroorganizmus patogén a madarakra és más szárazföldi nem célgerincesekre nézve;

toxikus hatások esetében, melyeket a növényvédő szerben levő olyan összetevők okoznak, mint például a fontos anyagcseretermékek/toxinok, a toxicitási/expozíciós arány kisebb, mint 10 az akut LD50 alapján, vagy a hosszú távú toxicitási/expozíciós arány kisebb, mint 5, hacsak megfelelő kockázatértékelésen keresztül nem igazolható egyértelműen, hogy a területi viszonyok között nem fordulnak elő elfogadhatatlan hatások — közvetlenül vagy közvetve — a növényvédő szernek a javasolt felhasználási körülményei szerinti használata után.

2.8.2.

Ahol valószínű a vízi szervezetek expozíciója, tilos engedélyt kiadni, ha:

a)	a mikroorganizmus patogén a vízi szervezetekre nézve;

toxikus hatások esetében, melyeket a növényvédő szerben levő olyan összetevők okoznak, mint például a fontos anyagcseretermékek/toxinok, a toxicitási/expozíciós arány kisebb, mint 100 az akut toxicitás esetében (EC50) a dafniára és a halakra, és 10 a hosszú távú/krónikus toxicitás az algákra (EC50), dafniákra (NOEC) és halakra (NOEC), hacsak megfelelő kockázatértékelés által nem igazolható egyértelműen, hogy a területi viszonyok között nem fordulnak elő elfogadhatatlan hatások az exponált fajok életképességét tekintve — közvetlenül vagy közvetve — a növényvédő szernek a javasolt felhasználási körülményei szerinti használata után.

2.8.3.

Ahol valószínű a méhek expozíciója, tilos engedélyt kiadni:

a)	ha a mikroorganizmus patogén a méhekre nézve;

toxikus hatások esetében, melyeket a növényvédő szerben levő olyan összetevők okoznak, mint például a fontos anyagcseretermékek/toxinok, a veszélyességi hányadosuk a méhek szájon keresztüli és érintkezési expozíciójánál nagyobbak, mint 50, hacsak megfelelő kockázatértékelés által nem igazolható egyértelműen, hogy a területi viszonyok között nem fordulnak elő elfogadhatatlan hatások a háziméhlárvákra vagy a kolóniák fennmaradására és fejlődésére nézve, a növényvédő szernek a javasolt felhasználási körülményei szerinti használata után.

2.8.4.

Ahol valószínű a méheken kívüli más ízeltlábúak expozíciója, tilos engedélyt kiadni:

a)	ha a mikroorganizmus patogén a méheken kívüli ízeltlábúakra nézve;

toxikus hatások esetében, melyeket a növényvédő szerben levő olyan összetevők okoznak, mint például a fontos anyagcseretermékek/toxinok, hacsak megfelelő kockázatértékelés által nem igazolható egyértelműen, hogy a területi viszonyok között nem fordulnak elő elfogadhatatlan hatások azokat az organizmusokat tekintve, a növényvédő szernek a javasolt felhasználási körülményei szerinti használata után. Minden szelektív és integrált védekezésben történő felhasználásra vonatkozó javaslatot megfelelő adatokkal kell igazolni.

2.8.5.

Ahol valószínű a földigiliszták expozíciója, tilos engedélyt kiadni: ha a mikroorganizmus patogén a földigilisztákra nézve, toxikus hatások esetében, melyeket a növényvédő szerben levő olyan összetevők okoznak, mint például a fontos anyagcseretermékek/toxinok, az akut toxicitási/expozíciós arány kisebb, mint 10, vagy a hosszú távú toxicitási/expozíciós arány kisebb, mint 5, hacsak megfelelő kockázatértékelésen keresztül nem igazolható egyértelműen, hogy a területi viszonyok között a földigiliszta-populációkat nem fenyegeti kockázat, a növényvédő szernek a javasolt felhasználási körülményei szerinti használata után.

2.8.6.

Ahol valószínű a talajban levő nem célszervezetek expozíciója, tilos engedélyt kiadni, ha a laboratóriumi vizsgálatok szerint a nitrogén- és szénmineralizációs folyamatokat 25 %-nál nagyobb mértékben befolyásolják 100 nap elteltével, hacsak megfelelő kockázatértékelésen keresztül nem igazolható egyértelműen, hogy a területi viszonyok között a mikrobiális társulásokat nem éri elfogadhatatlan hatás, a növényvédő szernek a javasolt felhasználási körülményei szerinti használata után, figyelembe véve a mikroorganizmusok szaporodási képességét.

(1) HL L 106., 2001.4.17., 1. o. A legutóbb az 1830/2003/EK rendelettel (HL L 268., 2003.10.18., 24. o.) módosított irányelv.

(2) Lásd a 2001/18/EGK irányelvben a „géntechnológiával módosított” meghatározását.

(3) HL L 330., 1998.12.5., 32. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(4) HL L 200., 1999.7.30., 1. o. A legutóbb a 2004/66/EK irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.

(5) HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(6) HL L 262., 2000.10.17., 21. o.

(7) HL L 158., 2004.4.30., 50. o.

(8) HL L 393., 1989.12.30., 18. o.

(9) HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A 2455/2001/EK határozattal módosított irányelv.

(10) HL L 194., 1975.7.25., 26. o. A 2000/60/EK irányelvvel (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.) 2007. december 22-én hatályon kívül helyezendő irányelv.

2005.4.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/35

A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. március 14.)

az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti, a textiltermékek kereskedelméről szóló kétoldalú megállapodás megkötéséről

(2005/272/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére, összefüggésben a 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdése első mondatával,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Bizottság a Közösség nevében tárgyalásokat folytatott a Szerb Köztársasággal a textiltermékek kereskedelméről szóló kétoldalú megállapodás megkötéséről.

(2)	Ezt a megállapodást a Közösség nevében jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A textiltermékek kereskedelméről szóló kétoldalú megállapodás az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság között a Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösség nevében történő — a Közösséget jogilag kötelező — aláírására jogosult személy(eke)t.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. BODEN

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság között a textiltermékek kereskedelméről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: „a Közösség”,

egyrészről,

és

a SZERB KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: „Szerbia”,

másrészről,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy elősegítsék, az állandó együttműködés céljával és a kereskedelem minden biztosítékának megadásával, a textiltermékek kereskedelmének szabályos és igazságos fejlődését a Közösség és Szerbia között (a továbbiakban együttesen: „a Felek”), a két Fél közötti mélyebb kereskedelmi és politikai kapcsolatok irányába tett további lépésként, beleértve a kereskedelem lényeges liberalizálását a két Fél közötti stabilizációs és társulási folyamat keretében;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. határozata (1999) nemzetközi polgári jelenlétet hozott létre, hogy ideiglenes igazgatást biztosítson Koszovó számára (az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Igazgatási Missziója Koszovóban), és jelenleg Koszovóban nem lehetséges az e megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Ez a megállapodás a Közösségből és Szerbiából származó, az I. mellékletben felsorolt textiltermékek kereskedelmére vonatkozó rendszert hoz létre.

I. CÍM

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

2. cikk

A Felek megállapodnak abban, hogy:

1.	A Szerbiában a Közösségből származó textiltermékekre vonatkozó vámtételeket a II. mellékletben megállapított ütemterv szerint le kell építeni.

2.	A Közösség továbbra is vámmentes elbánást biztosít a Szerbiából származó textiltermékek számára az alkalmazandó közösségi jogszabályoknak megfelelően.

3. cikk

(1) A Közösségből származó textiltermékek Szerbiába történő behozatalára vonatkozó, az I. mellékletben részletezett mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések - beleértve különösen a III. mellékletben megállapított nem tarifális akadályokat - e megállapodás alkalmazásának időpontjától kezdődően nem tarthatók fenn, illetve nem vezethetők be, az 5. és a 7. cikkekben előírt rendelkezések kivételével.

(2) A 4. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a Szerbiából származó textiltermékek Közösségbe történő behozatalára vonatkozó, az I. mellékletben részletezett mennyiségi korlátozásokat fel kell függeszteni. Az azonos hatású intézkedések, beleértve a III. mellékletben megállapított nem tarifális akadályokat is, e megállapodás alkalmazásának időpontjától kezdődően nem tarthatók fenn, illetve nem vezethetők be, az 5. 6. és a 7. cikkekben előírt rendelkezések kivételével.

4. cikk

(1) A Közösség felfüggeszti a jelenleg hatályban lévő mennyiségi korlátozásokat a IV. mellékletben felsorolt kategóriákra vonatkozóan, amint Szerbia értesítette a Közösséget, hogy teljesítette a 2. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásait.

(2) A II. cím megállapítja a mennyiségi korlátozásokra és a felügyeleti rendszerre alkalmazandó szabályokat.

5. cikk

(1) Mindkét Fél fenntartja a jogot arra, hogy a 2., 3. cikk és a 4. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségeit felfüggessze, amennyiben a másik Fél nem teljesíti a saját kötelezettségeit.

(2) Amennyiben a Közösség ismételten mennyiségi korlátozásokat vezet be, azokat a 2004. év szintjén kell megállapítani, megnövelve az arra az évre vonatkozóan legutóbb alkalmazott éves növekedési ütemekkel.

(3) A Felek megállapodnak abban, hogy konzultálnak egymással, mielőtt jogaikat a 8. cikknek megfelelően gyakorolnák.

6. cikk

(1) Az e megállapodásban foglaltak hatékony érvényesülése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy teljes mértékben együttműködnek az átrakodás, átirányítás, a származási országgal vagy hellyel kapcsolatos hamis nyilatkozattétel, az okmányok hamisítása, a száltartalommal, a mennyiségekkel, az áru leírásával vagy besorolásával kapcsolatos hamis nyilatkozattétel révén, vagy bármely más módon történő megkerülés megakadályozásában, kivizsgálásában, valamint a szükséges jogi és/vagy igazgatási lépések megtételében. Ennek megfelelően a Felek megállapodnak arról, hogy meghozzák a szükséges rendelkezéseket és létrehozzák a szükséges igazgatási eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a hatékony fellépést az ilyen megkerüléssel szemben, ideértve az érintett exportőrökkel és/vagy importőrökkel szembeni, jogilag kötelező erejű korrekciós intézkedéseket is.

(2) Amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető e megállapodás megkerülése, a Közösség a 8. cikknek megfelelően konzultál Szerbiával.

(3) Amennyiben a Felek nem találnak kölcsönösen elfogadható megoldást, a Közösségnek jogában áll:

a)	mennyiségi korlátozásokat bevezetni a megkerülésben érintettekkel azonos, Szerbiából származó termékekre, vagy bármely más, megfelelő intézkedést megtenni;

b)	a vonatkozó mennyiségeket az ebben a megállapodásban meghatározott mennyiségi korlátozásokkal szemben beszámítani.

4. Ha a rendelkezésre álló információ alapján megállapítható, hogy a száltartalomra, a mennyiségekre, a Közösségből vagy Szerbiából származó termékek leírására vagy besorolására vonatkozóan hamis nyilatkozattétel történt, mindkét Félnek jogában áll a kérdéses termékek behozatalát visszautasítani.

5. A Felek megállapodnak abban, hogy az V. mellékletnek megfelelően igazgatási együttműködési rendszert hoznak létre mindazon problémák megelőzésére és hatékony kezelésére, amelyek a megkerülésből származnak.

7. cikk

(1) Amennyiben az e megállapodásban előírt liberalizációs intézkedések alkalmazásának közvetlen következményeként bármely termék behozatala olyan megnövekedett mennyiségekben, vagy olyan feltételek mellett történik, ami:

a)	súlyos sérelmet okoz vagy okozhat a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek belföldi gyártói számára az importáló Fél területén; vagy

a gazdaság bármely kapcsolódó ágazatában súlyos zavarokat vagy olyan nehézségeket okozhat, amelyek egy régió gazdasági helyzetének romlását idézik vagy idézhetik elő,

a 8. cikknek megfelelően folytatott konzultációkat követően az érintett Fél megteheti a megfelelő intézkedéseket. Amennyiben a másik Fél úgy véli, hogy az alkalmazott intézkedés nem indokolt, felfüggesztheti az e megállapodás alapján adott, lényegüket tekintve egyenértékű engedmények alkalmazását a a 8. cikknek megfelelően megtartott konzultációkat követően.

(2) A Felek konzultációt kezdeményezhetnek a 8. cikknek megfelelően, amikor valamelyikük megbizonyosodik arról, hogy e megállapodás alkalmazásának egy meghatározott évében nehézségek támadtak a Közösségben vagy Szerbiában az előző év viszonylatában az I. csoport egy adott kategóriájának behozatalában bekövetkezett hirtelen és lényeges emelkedés következtében.

8. cikk

(1) Az e megállapodásban említett konzultációs eljárásokra a következő rendelkezések vonatkoznak:

a)	bármely konzultáció iránti kérelemről írásban kell értesíteni a másik Felet;

b)	a konzultáció iránti kérelmet ésszerű időn, de legkésőbb az értesítést követő 15 napon belül, egy jelentésnek kell követnie, amely ismerteti azokat a körülményeket, amelyek — a kérelmező Fél véleménye szerint — indokolják egy ilyen kérelem benyújtását;

c)	a Feleknek legkésőbb a kérésről szóló értesítést követő harminc napon belül meg kell kezdeniüka konzultációkat annak érdekében, hogy legkésőbb egy további 30 napos időszakon belül kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak, kivéve ha ez az időszak közös megegyezéssel meghosszabbításra kerül.

(2) A Felek bármelyikének kérésére konzultációkat kell folytatni minden, e megállapodás alkalmazásával kapcsolatban felmerülő problémáról. Az e cikk alapján tartott konzultációkat az együttműködés szellemében és a Felek közötti nézeteltérések megoldásának óhajával kell lefolytatni.

II. CÍM

MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK ÉS FELÜGYELETI RENDSZER

9. cikk

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó termékek besorolása a Közösség vám- és statisztikai nómenklatúráján alapul (a továbbiakban „kombinált nómenklatúra”, vagy rövidített formában „KN”), annak bármely módosításával együtt.

Amikor valamely besorolásra vonatkozó határozat változást eredményez a besorolási gyakorlatban vagy megváltozik bármely, e megállapodás hatálya alá tartozó termék kategóriája, az érintett termékeknek azt a kereskedelmi rendszert kell követniük, amely arra a gyakorlatra vagy kategóriára alkalmazandó, amelyhez az ilyen változásokat követően tartoznak.

A Kombinált Nómenklatúra bármely, az e megállapodás hatálya alá tartozó termékek kategóriáit érintő, a Közösségben hatályos eljárásoknak megfelelően végrehajtott változása, vagy bármely, az áruk besorolásával kapcsolatos határozat nem járhat olyan hatással, hogy az csökkenti az e megállapodás alapján bevezetett mennyiségi korlátozásokat.

(2) Az e megállapodás hatálya alá tartozó termékek származását a Közösségben hatályos, nem preferenciális származási szabályokkal összhangban kell megállapítani.

A 2. cikk (1) bekezdésében megállapított vámérték-leépítési ütemterv hatálya alá tartozó termékek származását az egyes országok vagy területek autonóm preferenciális tarifális intézkedéseire alkalmazandó közösségi szabályoknak megfelelően kell meghatározni. Szerbiát tájékoztatni kell e származási szabályok bármely módosításáról.

A fent említett termékek származásának ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat az V. melléklet állapítja meg.

10. cikk

(1) Amennyiben mennyiségi korlátozások újbóli bevezetésére kerül sor az 5., 6. és a 7. cikkeknek megfelelően, a mennyiségi korlátozás alá tartozó textiltermékek exportjára az V. mellékletben leírt kettős ellenőrzési rendszert kell alkalmazni.

(2) A 8. cikkben meghatározott eljárásoknak megfelelően lefolytatott konzultációkat követően az I. mellékletben felsorolt, mennyiségi korlátozások alá nem tartozó termékek exportjára az V. mellékletben említett kettős ellenőrzési rendszer vagy a Közösség által bevezetett előzetes felügyeleti rendszer alkalmazható.

11. cikk

(1) A Felek elismerik, hogy a textiltermékek újbóli behozatala a Közösségbe, a Szerbiában történő feldolgozás követően, az ipari és kereskedelmi együttműködés sajátos formáját képezi.

(2) Amennyiben az e megállapodásban megállapított feltételek mellett mennyiségi korlátozások meghatározására kerülne sor, az ilyen újbóli behozatal nem tartozik e mennyiségi korlátozások hatálya alá, ha azok a III. címben meghatározott különös megegyezések tárgyát képezik.

12. cikk

A kézzel vagy lábbal működtetett szövőszékeken szőtt kézműipari kelmék, felső- és alsóruházat vagy más, az ilyen termékekből kézi munkával előállított konfekcionált cikkek és a hagyományos népművészeti kézműves termékek Szerbiából történő exportjára nem vonatkozhatnak az e megállapodásban meghatározott mennyiségi korlátozások, feltéve hogy ezek a Szerbiából származó termékek megfelelnek a VI. mellékletben megállapított feltételeknek.

13. cikk

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó textiltermékek Közösségbe történő behozatalára nem vonatkozhat semmiféle, az e megállapodásban esetlegesen meghatározott mennyiségi korlátozás, feltéve hogy azokat — ugyanabban az állapotban vagy feldolgozást követően — a Közösségen kívüli reexportra kerülő termékként jelentették be a Közösségen belül létező igazgatási ellenőrzési rendszer keretében.

A termékeknek a fent említett feltételek mellett történő, Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátása azonban kiviteliengedély-köteles, amelyet a szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma ad ki, valamint be kell mutatni a származási igazolást az V. mellékletnek megfelelően.

(2) Amennyiben a közösségi hatóságok megállapítják, hogy a textiltermékek behozatala beszámításra került azon mennyiségi korlátozásokba, amelyeket esetlegesen e megállapodásnak megfelelően határoztak meg, azonban azt követően a termékeket a Közösségen kívülre reexportálták, a hatóságoknak négy héten belül tájékoztatniuk kell a szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát az érintett mennyiségekről, és engedélyezniük kell ugyanazon termékek azonos mennyiségének behozatalát, ami nem kerül beszámításra az e megállapodás alapján megállapított mennyiségi korlátozással szemben, értelemszerűen a folyó és a következő év tekintetében.

14. cikk

Amennyiben e megállapodás alapján mennyiségi korlátozások bevezetésére kerülne sor, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

Bármely évben a következő évre megállapított mennyiségi korlátozás egy részének előzetes felhasználása engedélyezett minden termékkategóriában, a tárgyévre vonatkozó mennyiségi korlátozás 5 %-ának mértékéig.

Az előzetesen leszállított mennyiségeket le kell vonni a következő évre megállapított, megfelelő mennyiségi korlátozásokból.

2.	Bármely év során engedélyezett a fel nem használt mennyiségek átvitele a következő évre vonatkozó megfelelő mennyiségi korlátozásba minden termékkategóriában, a tárgyévre vonatkozó mennyiségi korlátozás 10 %-ának mértékéig.

Az I. csoportba tartozó kategóriák tekintetében az átvitelek egyik kategóriából sem végezhetők el, kivéve a következőket:

—	az 1., 2. és 3. kategóriák közötti átvitel az azon kategóriára vonatkozó mennyiségi korlátozás 12 %-áig végezhető el, amelybe az átvitel történik,

—	a 4., 5., 6., 7. és 8. kategóriák közötti átvitel az azon kategóriára vonatkozó mennyiségi korlátozás 12 %-áig végezhető el, amelybe az átvitel történik.

A II. és a III. csoportok bármelyik kategóriájába az átvitel az I., II. és III. csoportokban lévő bármelyik kategóriából vagy kategóriákból az azon kategóriára vonatkozó mennyiségi korlátozás 12 %-áig végezhető el, amelybe az átvitel történik.

4.	Az átvitelekre alkalmazandó, fent említett megfeleltetési táblázat az I. mellékletében található.

5.	A termékek bármely kategóriájában, a fenti 1., 2. és 3. bekezdések rendelkezéseinek halmozott alkalmazásából eredő növekedés egy év során nem haladhatja meg a 17 %-ot.

6.	Előzetes értesítést kell küldeni a szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának a fenti 1., 2. és 3. bekezdések rendelkezéseinek igénybevétele esetén, ezt legalább 15 nappal megelőzően.

15. cikk

Az éves növekedési ütemet az e megállapodás alapján bevezett mennyiségi korlátozások esetén, az e megállapodás hatálya alá tartozó termékek tekintetében a felek közötti megállapodással kell megállapítani, a 8. cikkben meghatározott konzultációs eljárásoknak megfelelően.

16. cikk

(1) A szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma pontos statisztikai adatokat szolgáltat az Európai Közösségek Bizottságának a textiltermékek minden e megállapodásnak megfelelően megállapított mennyiségi korlátozás vagy egy kettős ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó kategóriájára kibocsátott kiviteli engedélyről, mennyiségekben és értékben kifejezve, és a Közösség tagállamai szerinti bontásban, valamint mindazokról a Szerbia vámigazgatási szervei által kiadott, a 12. cikkben említett termékekre vonatkozó bizonyítványokról, amelyek a VI. melléklet hatálya alá tartoznak.

(2) A Közösség hasonlóképpen pontos statisztikai adatokat juttat a közösségi hatóságok által kibocsátott behozatali engedélyekről és a textiltermékek importstatisztikáiról a szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának.

(3) A fent említett adatokat a termékek minden kategóriájára vonatkozóan azon hónap vége előtt kell megküldeni, amely azt a hónapot követi, amelyre a statisztika vonatkozik.

(4) A Közösség kérésére a szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma importstatisztikát szolgáltat az I. mellékletben szereplő termékekre.

(5) Amennyiben a kicserélt információk alapján úgy tűnik, hogy jelentős eltérések vannak az exportra és az importra vonatkozó adatok között, konzultációk kezdeményezésére kerülhet sor a 8. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően.

(6) Az e megállapodásban foglalt rendelkezések alkalmazásának céljára a Közösség vállalja, hogy a szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát ellátja minden év április 15-ig az előző év importstatisztikáival, minden, az e megállapodás hatálya alá tartozó textilipari termék behozataláról, szállító ország és tagállam szerinti bontásban.

17. cikk

(1) Szerbia figyelemmel kíséri azon termékeinek a Közösségbe irányuló exportját, amelyekre korlátozás vagy felügyelet vonatkozik. Amennyiben hirtelen és sérelmes változás következik be a hagyományos kereskedelmi áruáramlásokban, a Közösségnek jogában áll konzultációt kezdeményezni, hogy az ilyen problémákra kielégítő megoldást találjanak. Az ilyen konzultációkat a Közösség kérésétől számított 15 munkanapon belül meg kell tartani.

(2) Szerbiának törekednie kell annak biztosítására, hogy az e megállapodás keretében esetlegesen megállapított mennyiségi korlátozások alá tartozó textiltermékeinek exportja a Közösségbe, amennyire csak lehetséges, egyenlően oszoljék meg az év folyamán, kellő mértékben figyelemet fordítva különösen a szezonális tényezőkre.

18. cikk

E megállapodás felmondása esetén az e megállapodás alapján megállapított esetleges mennyiségi korlátozásokat időarányosan csökkenteni kell, kivéve ha a felek közös megegyezéssel másként határoznak.

19. cikk

A Felek vállalják, hogy tartózkodnak a megkülönböztetéstől a kiviteli engedélyek, a behozatali engedélyek, valamint az V. és a VI. mellékletekben említett dokumentumok kiadásakor.

III. CÍM

PASSZÍV FELDOLGOZÁSI FORGALOM (OPT)

20. cikk

A 11. cikkben említett Közösségbe történő újbóli behozatal e megállapodás hatálya alá tartozik, kivéve ha következő különös rendelkezések másképp rendelkeznek.

(1)

A 11. cikkben említett, a Közösségbe történő újbóli behozatal különleges mennyiségi korlátozások alá tartozhat a 8. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban lefolytatott konzultációkat követően, feltéve hogy az érintett termékek ennek a megállapodásnak az alapján mennyiségi korlátozások, egy kettős ellenőrzési rendszer vagy felügyeleti intézkedések hatálya alatt állnak.

(2)

Mindkét Fél érdekeire figyelemmel, a Közösség, vagy szabad mérlegelése szerint, vagy a 8. cikk szerint kapott kérelemre válaszul:

a)	megvizsgálhatja az egyik kategóriából egy másikba történő átvitelnek, meghatározott mennyiségi korlátozások előre történő felhasználásának, valamint az egyik évről a következőre való átvitelének lehetőségét;

b)	fontolóra veheti meghatározott mennyiségi korlátozások megnövelésének lehetőségét.

(3)

A Közösség azonban automatikusan alkalmazhatja a (2) bekezdésben meghatározott rugalmassági szabályokat a következő korlátozásokkal:

a)	a kategóriák közötti átvitel nem haladhatja meg az arra a kategóriára vonatkozó mennyiség 25 %-át, amelybe az átvitel történik;

b)	egy konkrét mennyiségi korlátozás átvitele az egyik évről a következőre nem haladhatja meg a tényleges felhasználás évére megállapított mennyiség 13,5 %-át;

c)	egy meghatározott mennyiségi korlátozás előzetes felhasználása egyik évről a másikra nem haladhatja meg a tényleges felhasználás évére megállapított mennyiség 7,5 %-át;

(4)	A Közösségnek tájékoztatnia kell Szerbiát minden, az előző bekezdések alapján tett intézkedésről.

(5)

Az illetékes hatóságoknak a Közösségben az (1) bekezdésben említett konkrét mennyiségi korlátozásokat a gazdasági passzív feldolgozást szabályozó közösségi jogszabályok által megkövetelt előzetes engedély kibocsátásával egyidejűleg kell megterhelniük. A konkrét mennyiségi korlátozást arra az évre kell terhelni, amelynek során az előzetes engedélyt kibocsátották.

(6)

A Szerbia jogszabályai alapján erre felhatalmazott illetékes szervezetek származási bizonyítványt adnak ki az V. melléklettel összhangban az e cím hatálya alá tartozó minden termékre vonatkozóan. E bizonyítványon szerepelnie kell egy utalásnak az (5) bekezdésben említett előzetes engedélyre, bizonyítékként arra, hogy az általa leírt feldolgozási műveletet elvégezték Szerbiában.

(7)	A Bizottságnak meg kell adnia Szerbia részére az (5) bekezdésben említett előzetes engedélyeket kiadó illetékes közösségi hatóságoknak a nevét és címét, valamint az azok által használt bélyegzőmintákat.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

E megállapodás működését Szerbiának felül kell vizsgálni a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) történő csatlakozását megelőzően. Amennyiben Szerbia e megállapodás lejártát megelőzően válna a WTO tagjává, Szerbiának a WTO-hoz történő csatlakozásának időpontjától kezdődően a WTO megállapodásait és szabályait kell alkalmazni.

22. cikk

(1) Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételek szerint, másrészről Szerbia területén. Szerbiát illetően, ez a megállapodás jogilag kötelező, és közvetlenül alkalmazandó minden hatósága számára.

(2) Ezt a megállapodást nem kell alkalmazni Koszovóban, amely jelenleg nemzetközi igazgatás alatt áll az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i1244. határozata alapján. Ez nem érinti Koszovó jelenlegi jogállását vagy az ugyanazon határozat szerinti végleges jogállásának meghatározását.

23. cikk

(1) Ez a megállapodás azon időponttól számított második hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek értesítették egymást az ehhez szükséges eljárások befejezéséről. A Felek megállapodnak abban, hogy ezt a megállapodást a stabilizációs és társulási megállapodásról szóló esetleges tárgyalásokra is figyelemmel felülvizsgálják.

(2) Bármelyik Fél bármikor javasolhat módosításokat ehhez a megállapodáshoz.

(3) Bármelyik fél bármikor felmondhatja ezt a megállapodást, a másik Félhez legalább 60 nappal ezt megelőzően intézett értesítés útján. Ebben az esetben ez a megállapodás a felmondási idő leteltével hatályát veszti.

(4) Az e megállapodáshoz csatolt mellékletek annak elválaszthatatlan részét képezik.

24. cikk

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készül, angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és szerb nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Hecho en Bruselas, el treinta y uno de marzo del dos mil cinco.

V Bruselu dne třicátého prvního března dva tisíce pět.

Udfærdiget i Bruxelles den enogtredivte marts to tusind og fire.

Geschehen zu Brüssel am einunddreißigsten März zweitausendfünf.

Kahe tuhande viienda aasta märtsikuu kolmekümne esimesel päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τριάντα μία Μαρτίου δύο χιλιάδες πέντε.

Done at Brussels on the thirty-first day of March in the year two thousand and five.

Fait à Bruxelles, le trente-et-un mars deux mille cinq.

Fatto a Bruxelles, addi' trentuno marzo duemilacinque.

Briselē, divtūkstoš piektā gada trīsdesmit pirmajā martā.

Priimta du tūkstančiai penktų metų kovo trisdešimt pirmą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kettőezer ötödik év március harmincegyedik napján.

Magħmul fi Brussel, fil-wieħed u tletin jum ta' Marzu tas-sena elfejn u ħamsa.

Gedaan te Brussel, de eenendertigste maart tweeduizend vijf.

Sporządzono w Brukseli dnia trzydziestego pierwszego marca roku dwutysięcznego piątego.

Feito em Bruxelas, em trinta e um de Março de dois mil e cinco.

V Bruselju, enaintridesetega marca leta dva tisoč pet.

V Bruseli dňa tridsiateho prvého marca dvetisícpäť.

Tehty Brysselissä kolmantenakymmenentenäensimmäisenä päivänä maaliskuuta vuonna kaksituhattaviisi.

Som skedde i Bryssel den trettioförsta mars tjugohundrafem.

Сачињено у Бриселу тридесет првог марта две хиљаде и пете године.

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europas bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Ghall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Зa Европску заједнипу

Por la República de Serbia

Za Srbskou republiku

For Republikken Serbien

Für die Republik Serbien

Serbia Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία της Σερβίας

For the Republic of Serbia

Pour la République de Serbie

Per la Repubblica di Serbia

Serbijas Republikas vārdā

Serbijos Respublikos vardu

a Szerb Köztársaság részéről

Ghar-Repubblika tas-Serbja

Voor de Republiek Servië

W imieniu Republiki Serbii

Pela República da Sérvia

Za Srbskú republiku

Za Republiko Srbijo

Serbian tasavallan puolesta

För Republiken Serbien

За Републику Србију

I.MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT TEXTILTERMÉKEK

A Kombinált Nómenklatúra értelmezési szabályainak sérelme nélkül az áruleírások megszövegezése csupán jelzésértékűnek tekintendő, mivel azokat a termékeket, amelyek az egyes kategóriákba tartoznak, ezen a mellékleten belül, KN-kódok határozzák meg. Ha „ex” jelzés találhat egy KN-kód előtt, akkor az egyes kategóriákba tartozó termékeket a KN-kód terjedelme és a megfelelő leírás határozza meg.

Amikor az 1 és 114 közötti kategóriák termékeinek alapanyag nincs külön megemlítve, akkor úgy tekintendő, hogy ezek a termékek kizárólag gyapjúból vagy finom szőrből, pamutból vagy műszálból készültek.

Az a felső- és alsóruházat, amely nem ismerhető fel, hogy férfi- vagy fiúfelső- és alsóruházat vagy női és lányka felső- és alsóruházat, az utóbbiba van besorolva.

Ahol a „bébi felső- és alsóruházat” kifejezés szerepel, ez úgy értendő, hogy tartalmazza a felső- és alsóruházatot a 86-os kereskedelmi méretig.

Kategória	Leírás	Megfeleltetési táblázat
	KN-kód 2005	darab/kg	gramm/darab
(1)	(2)	(3)	(4)
I. A. CSOPORT
1.	Pamutfonal, kiskereskedelmi forgalomban nem kapható
	5204 11 00 5204 19 00 5205 11 00 5205 12 00 5205 13 00 5205 14 00 5205 15 10 5205 15 90 5205 21 00 5205 22 00 5205 23 00 5205 24 00 5205 26 00 5205 27 00 5205 28 00 5205 31 00 5205 32 00 5205 33 00 5205 34 00 5205 35 00 5205 41 00 5205 42 00 5205 43 00 5205 44 00 5205 46 00 5205 47 00 5205 48 00 5206 11 00 5206 12 00 5206 13 00 5206 14 00 5206 15 00 5206 21 00 5206 22 00 5206 23 00 5206 24 00 5206 25 00 5206 31 00 5206 32 00 5206 33 00 5206 34 00 5206 35 00 5206 41 00 5206 42 00 5206 43 00 5206 44 00 5206 45 00 ex 5604 90 00
2.	Pamutszövet, kivéve a hálót, a frottírkelmét, a bolyhos kelmét, a zseníliaszövetet, a tüllt és más hurkolt kelméket
	5208 11 10 5208 11 90 5208 12 16 5208 12 19 5208 12 96 5208 12 99 5208 13 00 5208 19 00 5208 21 10 5208 21 90 5208 22 16 5208 22 19 5208 22 96 5208 22 99 5208 23 00 5208 29 00 5208 31 00 5208 32 16 5208 32 19 5208 32 96 5208 32 99 5208 33 00 5208 39 00 5208 41 00 5208 42 00 5208 43 00 5208 49 00 5208 51 00 5208 52 10 5208 52 90 5208 53 00 5208 59 00 5209 11 00 5209 12 00 5209 19 00 5209 21 00 5209 22 00 5209 29 00 5209 31 00 5209 32 00 5209 39 00 5209 41 00 5209 42 00 5209 43 00 5209 49 00 5209 51 00 5209 52 00 5209 59 00 5210 11 00 5210 12 00 5210 19 00 5210 21 00 5210 22 00 5210 29 00 5210 31 00 5210 32 00 5210 39 00 5210 41 00 5210 42 00 5210 49 00 5210 51 00 5210 52 00 5210 59 00 5211 11 00 5211 12 00 5211 19 00 5211 21 00 5211 22 00 5211 29 00 5211 31 00 5211 32 00 5211 39 00 5211 41 00 5211 42 00 5211 43 00 5211 49 10 5211 49 90 5211 51 00 5211 52 00 5211 59 00 5212 11 10 5212 11 90 5212 12 10 5212 12 90 5212 13 10 5212 13 90 5212 14 10 5212 14 90 5212 15 10 5212 15 90 5212 21 10 5212 21 90 5212 22 10 5212 22 90 5212 23 10 5212 23 90 5212 24 10 5212 24 90 5212 25 10 5212 25 90 ex 5811 00 00 ex 6308 00 00
2. a)	Ebből: más, fehérítetlenen vagy fehérítetten kívül
	5208 31 00 5208 32 16 5208 32 19 5208 32 96 5208 32 99 5208 33 00 5208 39 00 5208 41 00 5208 42 00 5208 43 00 5208 49 00 5208 51 00 5208 52 10 5208 52 90 5208 53 00 5208 59 00 5209 31 00 5209 32 00 5209 39 00 5209 41 00 5209 42 00 5209 43 00 5209 49 00 5209 51 00 5209 52 00 5209 59 00 5210 31 00 5210 32 00 5210 39 00 5210 41 00 5210 42 00 5210 49 00 5210 51 00 5210 52 00 5210 59 00 5211 31 00 5211 32 00 5211 39 00 5211 41 00 5211 42 00 5211 43 00 5211 49 10 5211 49 90 5211 51 00 5211 52 00 5211 59 00 5212 13 10 5212 13 90 5212 14 10 5212 14 90 5212 15 10 5212 15 90 5212 23 10 5212 23 90 5212 24 10 5212 24 90 5212 25 10 5212 25 90 ex 5811 00 00 ex 6308 00 00
3.	Szintetikus szálakból készült szövet (vágott vagy hulladékszál) a szövött keskenyáru, a bolyhos kelmék (beleértve a frottírkelmét) és a zseníliaszövet kivételével
	5512 11 00 5512 19 10 5512 19 90 5512 21 00 5512 29 10 5512 29 90 5512 91 00 5512 99 10 5512 99 90 5513 11 20 5513 11 90 5513 12 00 5513 13 00 5513 19 00 5513 21 10 5513 21 30 5513 21 90 5513 22 00 5513 23 00 5513 29 00 5513 31 00 5513 32 00 5513 33 00 5513 39 00 5513 41 00 5513 42 00 5513 43 00 5513 49 00 5514 11 00 5514 12 00 5514 13 00 5514 19 00 5514 21 00 5514 22 00 5514 23 00 5514 29 00 5514 31 00 5514 32 00 5514 33 00 5514 39 00 5514 41 00 5514 42 00 5514 43 00 5514 49 00 5515 11 10 5515 11 30 5515 11 90 5515 12 10 5515 12 30 5515 12 90 5515 13 11 5515 13 19 5515 13 91 5515 13 99 5515 19 10 5515 19 30 5515 19 90 5515 21 10 5515 21 30 5515 21 90 5515 22 11 5515 22 19 5515 22 91 5515 22 99 5515 29 00 5515 91 10 5515 91 30 5515 91 90 5515 92 10 5515 92 90 5515 99 10 5515 99 30 5515 99 90 ex 5803 90 40 ex 5905 00 70 ex 6308 00 00
3. a)	Ebből: más, fehérítetlenen vagy fehérítetten kívül
	5512 19 10 5512 19 90 5512 29 10 5512 29 90 5512 99 10 5512 99 90 5513 21 10 5513 21 30 5513 21 90 5513 22 00 5513 23 00 5513 29 00 5513 31 00 5513 32 00 5513 33 00 5513 39 00 5513 41 00 5513 42 00 5513 43 00 5513 49 00 5514 21 00 5514 22 00 5514 23 00 5514 29 00 5514 31 00 5514 32 00 5514 33 00 5514 39 00 5514 41 00 5514 42 00 5514 43 00 5514 49 00 5515 11 30 5515 11 90 5515 12 30 5515 12 90 5515 13 19 5515 13 99 5515 19 30 5515 19 90 5515 21 30 5515 21 90 5515 22 19 5515 22 99 ex 5515 29 00 5515 91 30 5515 91 90 ex 5515 92 10 ex 5515 92 90 5515 99 30 5515 99 90 ex 5803 90 40 ex 5905 00 70 ex 6308 00 00
I. B. CSOPORT
4.	Ingek, pólók, könnyű, finomkötésű póló, magas nyakú blúz és pulóver (kivéve a gyapjúból vagy finom állati szőrből készültet), trikók és hasonlók, kötött vagy hurkolt	6,48	154
	6105 10 00 6105 20 10 6105 20 90 6105 90 10 6109 10 00 6109 90 10 6109 90 30 6110 20 10 6110 30 10
5.	Kötszövött mellény, pulóver, ujjatlan bebújós pulóver, mellény, pulóver és kabátka szett, kardigán, ágykabát, és dzsömper (nem zakó vagy blézer), anorák, viharkabát, derékkabát és hasonlók, kötött vagy hurkolt anyagból	4,53	221
	6101 10 90 6101 20 90 6101 30 90 6102 10 90 6102 20 90 6102 30 90 6110 11 10 6110 11 30 6110 11 90 6110 12 10 6110 12 90 6110 19 10 6110 20 90 6110 20 91 6110 20 99 6110 30 91 6110 30 99
6.	Férfi vagy fiú szövött bricsesznadrág, sortnadrág, kivéve az úszónadrágot és a hosszúnadrágot (beleértve a pantallót); női és leánykanadrág és pantalló, gyapjúból, pamutból vagy műszálból; tréningruha bélelt alsó része, kivéve a 16. vagy 29. kategóriát, pamutból vagy műszálból	1,76	568
	6203 41 10 6203 41 90 6203 42 31 6203 42 33 6203 42 35 6203 42 90 6203 43 19 6203 43 90 6203 49 19 6203 49 50 6204 61 10 6204 62 31 6204 62 33 6204 62 39 6204 63 18 6204 69 18 6211 32 42 6211 33 42 6211 42 42 6211 43 42
7.	Női vagy lánykablúzok, ingek és ingblúzok, kötött vagy hurkolt is, gyapjúból, pamutból és műszálból	5,55	180
	6106 10 00 6106 20 00 6106 90 10 6206 20 00 6206 30 00 6206 40 00
8.	Férfi- vagy fiúingek, kivéve a kötöttet vagy hurkoltat, gyapjúból, pamutból és műszálból	4,60	217
	6205 10 00 6205 20 00 6205 30 00
II. A. CSOPORT
9.	Frottírtörülközők és hasonló frottírszövetek, testápolási és konyhai textília, kivéve a kötött és hurkolt, frottírtörülközőből és frottírszövetből, pamutból
	5802 11 00 5802 19 00 ex 6302 60 00
20.	Ágynemű, a kötött vagy hurkolt kivételével
	6302 21 00 6302 22 90 6302 29 90 6302 31 00 6302 32 90 6302 39 90
22.	Vágott fonal vagy szintetikus szálak hulladéka, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt fonal kivételével
	5508 10 10 5509 11 00 5509 12 00 5509 21 00 5509 22 00 5509 31 00 5509 32 00 5509 41 00 5509 42 00 5509 51 00 5509 52 00 5509 53 00 5509 59 00 5509 61 00 5509 62 00 5509 69 00 5509 91 00 5509 92 00 5509 99 00
22. a)	Ebből akril
	ex 5508 10 10 5509 31 00 5509 32 00 5509 61 00 5509 62 00 5509 69 00
23.	Vágott fonal vagy mesterséges szálak hulladéka, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt fonal kivételével
	5508 20 10 5510 11 00 5510 12 00 5510 20 00 5510 30 00 5510 90 00
32.	Frottírszövet és zseníliaszövet (kivéve frottítörülközők vagy frottírkelmék pamutból és szövött keskenyáru) és kitömött textilfelületek gyapjúból, pamutból és műszálból
	5801 10 00 5801 21 00 5801 22 00 5801 23 00 5801 24 00 5801 25 00 5801 26 00 5801 31 00 5801 32 00 5801 33 00 5801 34 00 5801 35 00 5801 36 00 5802 20 00 5802 30 00
32. a)	Ebből: pamut kordbársony
	5801 22 00
39.	Asztalnemű, testápolási és konyhai textília, kivéve a kötött és hurkolt, kivéve a frottírtörülközőt és a frottírszövetet, pamutból
	6302 51 00 6302 53 90 ex 6302 59 00 6302 91 00 6302 93 90 ex 6302 99 00
II. B CSOPORT
12.	Harisnyanadrág, harisnya, egyéb harisnyaáru, zokni, bokazokni, gyermekzokni és hasonlók, kötött vagy hurkolt anyagból (a csecsemőholmi kivételével), beleértve a 70. kategória kivételével a visszeres lábra való gumiharisnyát	24,3 pár	41
	6115 12 00 6115 19 00 6115 20 11 6115 20 90 6115 91 00 6115 92 00 6115 93 10 6115 93 30 6115 93 99 6115 99 00
13.	Férfi- vagy fiúalsónadrág, rövidnadrág, női vagy leányka-alsónadrág és rövidnadrág kötött vagy hurkolt anyagból, gyapjúból, pamutból vagy műszálból	17	59
	6107 11 00 6107 12 00 6107 19 00 6108 21 00 6108 22 00 6108 29 00 ex 6212 10 10
14.	Férfi vagy fiú szőtt felsőkabát, esőkabát és egyéb kabát, köpeny és pelerin, gyapjúból, pamutból vagy műszálból (a csuklyás anorák kivételével) (a 21. kategóriába tartozók)	0,72	1 389
	6201 11 00 ex 6201 12 10 ex 6201 12 90 ex 6201 13 10 ex 6201 13 90 6210 20 00
15.	Női vagy leányka szőtt felsőkabát, esőkabát és egyéb kabát, köpeny és pelerin; zakó és blézer, gyapjúból, pamutból vagy műszálból (a csuklyás anorák kivételével) (a 21. kategóriába tartozók)	0,84	1 190
	6202 11 00 ex 6202 12 10 ex 6202 12 90 ex 6202 13 10 ex 6202 13 90 6204 31 00 6204 32 90 6204 33 90 6204 39 19 6210 30 00
16.	Férfi- vagy fiúöltöny és ruhaegyüttes (a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével), gyapjúból, pamutból vagy műszálból, a síruha kivételével; férfi- vagy fiútréningruha béléssel, amelynek külső része egyetlen azonos szövetből készült, pamutból vagy műszálból	0,80	1 250
	6203 11 00 6203 12 00 6203 19 10 6203 19 30 6203 21 00 6203 22 80 6203 23 80 6203 29 18 6211 32 31 6211 33 31
17.	Férfi- vagy fiúzakó és blézer a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, gyapjúból, pamutból vagy műszálból	1,43	700
	6203 31 00 6203 32 90 6203 33 90 6203 39 19
18.	Férfi- vagy fiúatléta és más alsóing, alsónadrág, rövidnadrág, hálóing, pizsama, fürdőköpeny, háziköntös és hasonló áru, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével
	6207 11 00 6207 19 00 6207 21 00 6207 22 00 6207 29 00 6207 91 00 6207 92 00 6207 99 00
	Női vagy leánykaatléta és más alsóing, alsószoknya, rövidnadrág, női alsó, hálóing, pizsama, kombiné, fürdőköpeny, háziköntös és más hasonló áru, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével
	6208 11 00 6208 19 00 6208 21 00 6208 22 00 6208 29 00 6208 91 00 6208 92 00 6208 99 00 ex 6212 10 10
19.	Zsebkendők, a kötött és hurkolt kivételével	59	17
	6213 20 00 6213 90 00
21.	Csuklyás anorák; anorák, viharkabát, derékkabát és hasonlók, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, gyapjúból, pamutból vagy műszálból; tréningruha-felsőrész, béléssel, a 16. vagy a 29. kategória kivételével, pamutból vagy műszálból	2,3	435
	ex 6201 12 10 ex 6201 12 90 ex 6201 13 10 ex 6201 13 90 6201 91 00 6201 92 00 6201 93 00 ex 6202 12 10 ex 6202 12 90 ex 6202 13 10 ex 6202 13 90 6202 91 00 6202 92 00 6202 93 00 6211 32 41 6211 33 41 6211 42 41 6211 43 41
24.	Férfi- vagyfiú hálóing, pizsama, fürdőköpeny, háziköntös és hasonló áru, kötött vagy hurkolt anyagból	3,9	257
	6107 21 00 6107 22 00 6107 29 00 6107 91 00 6107 92 00 ex 6107 99 00
	Női vagy leánykahálóing, pizsama, kombiné, fürdőköpeny, háziköntös és hasonló áru, kötött vagy hurkolt anyagból
	6108 31 00 6108 32 00 6108 39 00 6108 91 00 6108 92 00 ex 6108 99 00
26.	Női vagy leánykakosztüm gyapjúból, pamutból vagy műszálból	3,1	323
	6104 41 00 6104 42 00 6104 43 00 6104 44 00 6204 41 00 6204 42 00 6204 43 00 6204 44 00
27.	Női vagy leánykaszoknya, beleértve a nadrágszoknyát	2,6	385
	6104 51 00 6104 52 00 6104 53 00 6104 59 00 6204 51 00 6204 52 00 6204 53 00 6204 59 10
28.	Hosszúnadrág, vállpántos és melles munkanadrág (overall), bricsesznadrág és sortnadrág (a fürdőruha kivételével), kötött vagy hurkolt anyagból, gyapjúból, pamutból vagy műszálból	1,61	620
	6103 41 00 6103 42 00 6103 43 00 ex 6103 49 00 6104 6100 6104 6200 6104 63 00 ex 6104 69 00
29.	Női vagy leánykakosztüm, ruhaegyüttes, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével, gyapjúból, pamutból vagy műszálból, a síruha kivételével; női vagy leányka-tréningruha béléssel, amelynek külső része egyetlen azonos szövetből készült, pamutból vagy műszálból	1,37	730
	6204 11 00 6204 12 00 6204 13 00 6204 19 10 6204 21 00 6204 22 80 6204 23 80 6204 29 18 6211 42 31 6211 43 31
31.	Melltartó, szőtt, kötött vagy hurkolt anyagból	18,2	55
	ex 6212 10 10 6212 10 90
68.	Csecsemőruha és tartozékai, a 10. és 87. kategóriába tartozó gyerekkesztyű, ujjatlan, illetve egyujjas kesztyű kivételével, valamint a 88. kategóriába tartozó csecsemőharisnya, zokni és gyermekzokni a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével
	6111 10 90 6111 20 90 6111 30 90 ex 6111 90 00 ex 6209 10 00 ex 6209 20 00 ex 6209 30 00 ex 6209 90 00
73.	Tréningruhák kötött vagy hurkolt anyagból, gyapjúból, pamutból vagy műszálból	1,67	600
	6112 11 00 6112 12 00 6112 19 00
76.	Férfi és fiú ipari vagy munkaruha, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével
	6203 22 10 6203 23 10 6203 29 11 6203 32 10 6203 33 10 6203 39 11 6203 42 11 6203 42 51 6203 43 11 6203 43 31 6203 49 11 6203 49 31 6211 32 10 6211 33 10
	Női vagy leánykakötény, vállpántos munkanadrág (overall) és egyéb ipari vagy munkaruha, a kötött vagy hurkolt anyagból készültek kivételével
	6204 22 10 6204 23 10 6204 29 11 6204 32 10 6204 33 10 6204 39 11 6204 62 11 6204 62 51 6204 63 11 6204 63 31 6204 69 11 6204 69 31 6211 42 10 6211 43 10
77.	Síruhák, kötött vagy hurkolt kivételével
	ex 6211 20 00
78.	Ruhanemű, a kötött és hurkolt anyagból készültek kivételével, ide nem értve a 6., 7., 8., 14., 15., 16., 17., 18., 21., 26., 27., 29., 68., 72., 76. és 77. kategória ruhaneműit
	6203 41 30 6203 42 59 6203 43 39 6203 49 39 6204 61 85 6204 62 59 6204 62 90 6204 63 39 6204 63 90 6204 69 39 6204 69 50 6210 40 00 6210 50 00 6211 31 00 6211 32 90 6211 33 90 6211 41 00 6211 42 90 6211 43 90
83.	Felsőkabát, zakó, blézer és egyéb ruhanemű, beleértve a síruhát is, kötött vagy hurkolt anyagból, ide nem értve a 4., 5., 7., 13., 24., 26., 27., 28., 68., 69., 72., 73., 74. és 75. kategória ruhaneműit
	6101 10 10 6101 20 10 6101 30 10 6102 10 10 6102 20 10 6102 30 10 6103 31 00 6103 32 00 6103 33 00 ex 6103 39 00 6104 31 00 6104 32 00 6104 33 00 ex 6104 39 00 6112 20 00 6113 00 90 6114 10 00 6114 20 00 6114 30 00
III. A. CSOPORT
33.	Szintetikus végtelen szálú fonalból készült szövet, szalagból vagy hasonló termékből, polietilénből vagy polipropilénből, amelynek szélessége 3 m-nél kisebb
	5407 20 11
	Zsák és zacskó, áruk csomagolására, nem kötött vagy hurkolt, szalagból vagy hasonló termékből
	6305 32 81 6305 32 89 6305 33 91 6305 33 99
34.	Szintetikus végtelen szálú fonalból készült szövet, szalagból vagy hasonló termékből, polietilénből vagy polipropilénből, amelynek szélessége 3 m vagy annál több
	5407 20 19
35.	Szövetek szintetikus (végtelen) szálból, a 114. kategória gumiabroncsaihoz valók kivételével
	5407 10 00 5407 20 90 5407 30 00 5407 41 00 5407 42 00 5407 43 00 5407 44 00 5407 51 00 5407 52 00 5407 53 00 5407 54 00 5407 61 10 5407 61 30 5407 61 50 5407 61 90 5407 69 10 5407 69 90 5407 71 00 5407 72 00 5407 73 00 5407 74 00 5407 81 00 5407 82 00 5407 83 00 5407 84 00 5407 91 00 5407 92 00 5407 93 00 5407 94 00 ex 5811 00 00 ex 5905 00 70
35. a)	Ebből: más, fehérítetlenen vagy fehérítetten kívül
	ex 5407 10 00 ex 5407 20 90 ex 5407 30 00 5407 42 00 5407 43 00 5407 44 00 5407 52 00 5407 53 00 5407 5400 5407 61 30 5407 61 50 5407 61 90 5407 69 90 5407 72 00 5407 73 00 5407 74 00 5407 82 00 5407 83 00 5407 84 00 5407 92 00 5407 93 00 5407 94 00 ex 5811 00 00 ex 5905 00 70
36.	Szövetek végtelen szintetikus szálból, a 114. kategória gumiabroncsaihoz valók kivételével
	5408 10 00 5408 21 00 5408 22 10 5408 22 90 5408 23 10 5408 23 90 5408 24 00 5408 31 00 5408 32 00 5408 33 00 5408 34 00 ex 5811 00 00 ex 5905 00 70
36. a)	Ebből: más, fehérítetlenen vagy fehérítetten kívül
	ex 5408 10 00 5408 22 10 5408 22 90 5408 23 10 5408 23 90 5408 24 00 5408 32 00 5408 33 00 5408 34 00 ex 5811 00 00 ex 5905 00 70
37.	Szövet vágott műszálból
	5516 11 00 5516 12 00 5516 13 00 5516 14 00 5516 21 00 5516 22 00 5516 23 10 5516 23 90 5516 24 00 5516 31 00 5516 32 00 5516 33 00 5516 34 00 5516 41 00 5516 42 00 5516 43 00 5516 44 00 5516 91 00 5516 92 00 5516 93 00 5516 94 00 ex 5803 90 40 ex 5905 00 70
37. a)	Ebből: más, fehérítetlenen vagy fehérítetten kívül
	5516 12 00 5516 13 00 5516 14 00 5516 22 00 5516 23 10 5516 23 90 5516 24 00 5516 32 00 5516 33 00 5516 34 00 5516 42 00 5516 43 00 5516 44 00 5516 92 00 5516 93 00 5516 94 00 ex 5803 90 40 ex 5905 00 70
38. A.	Kötött vagy hurkolt szintetikus függönykelme, beleértve a függönyhálót is
	6005 31 10 6005 32 10 6005 33 10 6005 34 10 6006 31 10 6006 32 10 6006 33 10 6006 34 10
38. B.	Függönyhálók, a kötött vagy hurkolt kivételével
	ex 6303 91 00 ex 6303 92 90 ex 6303 99 90
40.	Szőtt függönyök (beleértve a drapériát, a belső vászonrolót, az ágyfüggönyt és más lakberendezési cikkeket), a kötött és hurkolt kivételével, gyapjúból, pamutból, vagy műszálból
	ex 6303 91 00 ex 6303 92 90 ex 6303 99 90 6304 19 10 ex 6304 19 90 6304 92 00 ex 6304 93 00 ex 6304 99 00
41.	Fonal szintetikus (végtelenített) szálból, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt fonal kivételével, a terjedelmesítetlen, egyágú, sodratlan vagy méterenként legfeljebb 50 sodrattal rendelkező fonal kivételével
	5401 10 12 5401 10 14 5401 10 16 5401 10 18 5402 10 10 5402 10 90 5402 20 00 5402 31 00 5402 32 00 5402 33 00 5402 39 10 5402 39 90 5402 49 10 5402 49 91 5402 49 99 5402 51 00 5402 52 00 5402 59 10 5402 59 90 5402 61 00 5402 62 00 5402 69 10 5402 69 90 ex 5604 20 00 ex 5604 90 00
42.	Fonal végtelen műszálból, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt fonal kivételével
	5401 20 10
	Fonal mesterséges szálakból; fonal mesterséges szálakból, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt fonal kivételével, az egyágú, sodratlan vagy méterenként legfeljebb 250 sodrattal rendelkező viszkózaselyem-fonal és az egyágú, terjedelmesítetlen cellulózacetát-fonal kivételével
	5403 10 00 5403 20 00 ex 5403 32 00 ex 5403 33 00 5403 39 00 5403 41 00 5403 42 00 5403 49 00 ex 5604 20 00
43.	Fonal műszálból, fonal mesterséges vágott fonalból, pamutfonal, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve
	5204 20 00 5207 10 00 5207 90 00 5401 10 90 5401 20 90 5406 10 00 5406 20 00 5508 20 90 5511 30 00
46.	Kártolt vagy fésült birka- és báránygyapjú vagy más finom állati szőr
	5105 10 00 5105 21 00 5105 29 00 5105 31 00 5105 39 10 5105 39 90
47.	Fonal kártolt birka- vagy báránygyapjúból (gyapjúfonal) vagy kártolt finom állati szőrből, nem a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve
	5106 10 10 5106 10 90 5106 20 10 5106 20 91 5106 20 99 5108 10 10 5108 10 90
48.	Fonal fésült birka- vagy báránygyapjúból (fésűsgyapjú fonal) vagy fésült finom állati szőrből, nem a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve
	5107 10 10 5107 10 90 5107 20 10 5107 20 30 5107 20 51 5107 20 59 5107 20 91 5107 20 99 5108 20 10 5108 20 90
49.	Fonal birka- vagy báránygyapjúból vagy fésült finom állati szőrből, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve
	5109 10 10 5109 10 90 5109 90 10 5109 90 90
50.	Szövet birka- vagy báránygyapjúból vagy finom állati szőrből
	5111 11 00 5111 19 10 5111 19 90 5111 20 00 5111 30 10 5111 30 30 5111 30 90 5111 90 10 5111 90 91 5111 90 93 5111 90 99 5112 11 00 5112 19 10 5112 19 90 5112 20 00 5112 30 10 5112 30 30 5112 30 90 5112 90 10 5112 90 91 5112 90 93 5112 90 99
51.	Pamut, kártolt vagy fésült
	5203 00 00
53.	Pamutgéz
	5803 10 00
54.	Mesterséges vágott szál, beleértve a hulladékot, kártolt, fésült, vagy fonásra más módon előkészített
	5507 00 00
55.	Szintetikus vágott szál, beleértve a hulladékot, kártolt, fésült vagy fonásra más módon előkészített
	5506 10 00 5506 20 00 5506 30 00 5506 90 10 5506 90 90
56.	Fonal szintetikus vágott szálból (beleértve a hulladékot is), a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve
	5508 10 90 5511 10 00 5511 20 00
58.	Csomózott szőnyeg, kisméretű szőnyeg és rongyszőnyeg (konfekcionálva is)
	5701 10 10 5701 10 90 5701 90 10 5701 90 90
59.	Szőnyeg és más textil padlóborító, az 58. kategóriába tartozó szőnyegek kivételével
	5702 10 00 5702 31 10 5702 31 80 5702 32 10 5702 32 90 ex 5702 39 00 5702 41 00 5702 42 00 ex 5702 49 00 5702 51 00 5702 52 10 5702 52 90 ex 5702 59 00 5702 91 00 5702 92 10 5702 92 90 ex 5702 99 00 5703 10 00 5703 20 11 5703 20 19 5703 20 91 5703 20 99 5703 30 11 5703 30 19 5703 30 81 5703 30 89 5703 90 10 5703 90 90 5704 10 00 5704 90 00 5705 00 10 5705 00 30 ex 5705 00 90
60.	Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl. Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl. pontöltéssel és keresztöltéssel) előállított, konfekcionálva is
	5805 00 00
61.	Szövött keskenyáru és keskenyáru vetülékszál nélkül, láncfonalakból ragasztással összeállított keskenyáru (szalagutánzat), a címkék és más, a 62. kategóriába tartozó cikkek kivételével. Rugalmas kelme és rövidáru (nem kötött) gumiszálakból álló textilanyagból
	ex 5806 10 00 5806 20 00 5806 31 00 5806 32 10 5806 32 90 5806 39 00 5806 40 00
62.	Zseníliafonal (beleértve a zseniliapehelyből készült fonalat is), paszományozott fonal (a fémezett fonal és a paszományozott lószőrfonal kivételével)
	5606 00 91 5606 00 99
	Tüll és más hálószövet, a szövött, kötött és hurkolt termék kivételével, kézi vagy gépi csipke végben, szalagban vagy mintázott darabokban
	5804 10 11 5804 10 19 5804 10 90 5804 21 10 5804 21 90 5804 29 10 5804 29 90 5804 30 00
	Címke, jelvény és hasonló cikk textilanyagból, nem hímezve, végben, szalagban, alakra vagy méretre vágva
	5807 10 10 5807 10 90
	Zsinór és díszítőpaszomány méteráruban, bojt, rojt, szegély, pompon és hasonló cikk
	5808 10 00 5808 90 00
	Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban
	5810 10 10 5810 10 90 5810 91 10 5810 91 90 5810 92 10 5810 92 90 5810 99 10 5810 99 90
63.	Kötött vagy hurkolt textilanyag szintetikus szálból, legalább 5 tömegszázalék elasztomerfonal-tartalommal, vagy legalább 5 tömegszázalék gumiszál-tartalommal
	5906 91 00 ex 6002 40 00 6002 90 00 ex 6004 10 00 6004 90 00
	Raschel csipke és „hosszú bolyhos” kelme, szintetikus szálból
	ex 6001 10 00 6003 30 10 6005 31 50 6005 32 50 6005 33 50 6005 34 50
65.	Kötött vagy hurkolt kelme, a 38.A és a 63. kategóriába tartozó kelmék kivételével, gyapjúból, pamutból vagy műszálból
	5606 00 10 ex 6001 10 00 6001 21 00 6001 22 00 ex 6001 29 00 6001 91 00 6001 92 00 ex 6001 99 00 ex 6002 40 00 6003 10 00 6003 20 00 6003 30 90 6003 40 00 ex 6004 10 00 6005 10 00 6005 21 00 6005 22 00 6005 23 00 6005 24 00 6005 31 90 6005 32 90 6005 33 90 6005 34 90 6005 41 00 6005 42 00 6005 43 00 6005 44 00 6006 10 00 6006 21 00 6006 22 00 6006 23 00 6006 24 00 6006 31 90 6006 32 90 6006 33 90 6006 34 90 6006 41 00 6006 42 00 6006 43 00 6006 44 00
66.	Útitakaró és takaró, a kötött vagy hurkolt kivételével, gyapjúból, pamutból vagy mesterséges szálból
	6301 10 00 6301 20 90 6301 30 90 ex 6301 40 90 ex 6301 90 90
III. B. CSOPORT
10.	Kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű is, kötött vagy hurkolt	17	59
	6111 10 10 6111 20 10 6111 30 10 ex 6111 90 00 6116 10 20 6116 10 80 6116 91 00 6116 92 00 6116 93 00 6116 99 00	pár
67.	Kötött vagy hurkolt ruházati kiegészítők, a csecsemőruházat kivételével; bármilyen kötött vagy hurkolt háztartási textília; függönyök (beleértve a drapériákat) és belső vászonroló, sötétítő függöny vagy ágyfüggöny és más lakástextília, más kötött vagy hurkolt takaró és útitakaró, más kötött vagy hurkolt cikkek, beleértve a ruházati kellékek vagy kiegészítők részeit
	5807 90 90 6113 00 10 6117 10 00 6117 20 00 6117 80 10 6117 80 90 6117 90 00 6301 20 10 6301 30 10 6301 40 10 6301 90 10 6302 10 00 6302 40 00 ex 6302 60 00 6303 11 00 6303 12 00 6303 19 00 6304 11 00 6304 91 00 ex 6305 20 00 6305 32 11 ex 6305 32 90 6305 33 10 ex 6305 39 00 ex 6305 90 00 6307 10 10 6307 90 10
67. a)	Ebből: zsák és zacskó, áruk csomagolására, polietilén vagy polipropilén szalagból
	6305 32 11 6305 33 10
69.	Női vagy leánykakombiné és alsószoknya, kötött vagy hurkolt	7,8	128
	6108 11 00 6108 19 00
70.	Harisnyanadrág és harisnya, szintetikus szálból, amelyben az egyágú fonal finomsága kevesebb mint 67 decitex ((6,7 tex)	30,4 pár	33
	6115 11 00 6115 20 19
	Női (hosszú) harisnya szintetikus szálból
	6115 93 91
72.	Fürdőruha, gyapjúból, pamutból vagy műszálból	9,7	103
	6112 31 10 6112 31 90 6112 39 10 6112 39 90 6112 41 10 6112 41 90 6112 49 10 6112 49 90 6211 11 00 6211 12 00
74.	Női vagy leánykakosztüm és ruhaegyüttes, kötött vagy hurkolt, gyapjúból, pamutból vagy műszálból, a síöltöny kivételével	1,54	650
	6104 11 00 6104 12 00 6104 13 00 ex 6104 19 00 6104 21 00 6104 22 00 6104 23 00 ex 6104 29 00
75.	Férfi- vagy fiúöltöny és ruhaegyüttes, kötött vagy hurkolt, gyapjúból, pamutból vagy mesterséges szálból, a síöltöny kivételével	0,80	1 250
	6103 11 00 6103 12 00 6103 19 00 6103 21 00 6103 22 00 6103 23 00 6103 29 00
84.	Kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló, a kötött vagy hurkolt kivételével, gyapjúból, pamutból vagy mesterséges szálból
	6214 20 00 6214 30 00 6214 40 00 6214 90 10
85.	Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, nem kötött vagy hurkolt, gyapjúból, pamutból vagy mesterséges szálból	17,9	56
	6215 20 00 6215 90 00
86.	Melltartók, csípőszorítók, fűzők, nadrágtartók, harisnyatartók, zoknitartók és hasonló áruk és ezek részei, kötött vagy hurkolt is	8,8	114
	6212 20 00 6212 30 00 6212 90 00
87.	Kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű is, a kötött vagy hurkolt kivételével
	ex 6209 10 00 ex 6209 20 00 ex 6209 30 00 ex 6209 90 00 6216 00 00
88.	Harisnya, zokni, bokazokni, nem kötött vagy hurkolt, egyéb ruházati kiegészítők, a ruházat vagy ruházati kiegészítők részei, a csecsemőruházat kivételével, a kötött vagy hurkolt kivételével
	ex 6209 10 00 ex 6209 20 00 ex 6209 30 00 ex 6209 90 00 6217 10 00 6217 90 00
90.	Zsineg, kötél és hajókötél, szintetikus szálból, fonott is
	5607 41 00 5607 49 11 5607 49 19 5607 49 90 5607 50 11 5607 50 19 5607 50 30 5607 50 90
91.	Sátrak
	6306 21 00 6306 22 00 6306 29 00
93.	Zsák és zacskó áruk csomagolására szövött anyagból, a polietilén vagy polipropilén szalagból (csíkból) készült kivételével
	ex 6305 20 00 ex 6305 32 90 ex 6305 39 00
94.	Vatelin, vattabélés textilanyagból és az ebből készült áruk; legfeljebb 5 mm hosszú textilszálak (pihe), textilpor és őrölt szálcsomó
	5601 10 10 5601 10 90 5601 21 10 5601 21 90 5601 22 10 5601 22 91 5601 22 99 5601 29 00 5601 30 00
95.	Nemez és ebből készült áru, impregnált vagy bevont is, a padlóborítók kivételével
	5602 10 19 5602 10 31 5602 10 39 5602 10 90 5602 21 00 ex 5602 29 00 5602 90 00 ex 5807 90 10 ex 5905 00 70 6210 10 10 6307 90 91
96.	Nem szőtt szövet és ebből készült áruk, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is
	5603 11 10 5603 11 90 5603 12 10 5603 12 90 5603 13 10 5603 13 90 5603 14 10 5603 14 90 5603 91 10 5603 91 90 5603 92 10 5603 92 90 5603 93 10 5603 93 90 5603 94 10 5603 94 90 ex 5807 90 10 ex 5905 00 70 6210 10 90 ex 6301 40 90 ex 6301 90 90 6302 22 10 6302 32 10 6302 53 10 6302 93 10 6303 92 10 6303 99 10 ex 6304 19 90 ex 6304 93 00 ex 6304 99 00 ex 6305 32 90 ex 6305 39 00 6307 10 30 ex 6307 90 99
97.	Háló zsinegből, kötélből vagy kötéláruból és fonalból, zsinegből, kötélből vagy kötéláruból készített halászháló
	5608 11 11 5608 11 19 5608 11 91 5608 11 99 5608 19 11 5608 19 19 5608 19 30 5608 19 90 5608 90 00
98.	Más, fonalból, zsinegből, kötélből, kötéláruból vagy hajókötélből készült áruk; a textilanyagok, az ezekből készült áruk, valamint a 97. kategóriába tartozó áruk kivételével
	5609 00 00 5905 00 10
99.	Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket könyvfedélnek vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez
	5901 10 00 5901 90 00
	Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, méretre szabva is
	5904 10 00 5904 90 00
	Gumizott textilkelme, nem kötött vagy hurkolt, a gumiabroncsoknál alkalmazottak kivételével
	5906 10 00 5906 99 10 5906 99 90
	Más módon impregnált, bevont vagy beborított textilkelme; festett ponyva színházi vagy stúdió (műtermi) díszletek vagy hasonlók számára
	5907 00 10 5907 00 90
100.	Szövet cellulózszármazékokkal vagy más mesterséges műanyagokkal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve
	5903 10 10 5903 10 90 5903 20 10 5903 20 90 5903 90 10 5903 90 91 5903 90 99
101.	Zsineg, kötél és hajókötél, fonott is, a szintetikus szálból készültek kivételével
	ex 5607 90 90
109.	Ponyva, vitorlavászon, vászontető és napellenző
	6306 11 00 6306 12 00 6306 19 00 6306 31 00 6306 39 00
110.	Felfújható matrac szövött anyagból
	6306 41 00 6306 49 00
111.	Kempingcikkek szövött anyagból, a felfújható matracok és a sátrak kivételével
	6306 91 00 6306 99 00
112.	Más készáru szövött textilanyagból, a 113. és 114. kategóriába tartozók kivételével
	6307 20 00 ex 6307 90 99
113.	Padló-, edény-, portörlő ruha és hasonló törlőruhák, a kötött vagy hurkolt kivételével
	6307 10 90
114.	Textiltermék és textiláru műszaki célra
	5902 10 10 5902 10 90 5902 20 10 5902 20 90 5902 90 10 5902 90 90 5908 00 00 5909 00 10 5909 00 90 5910 00 00 5911 10 00 ex 5911 20 00 5911 31 11 5911 31 19 5911 31 90 5911 32 10 5911 32 90 5911 40 00 5911 90 10 5911 90 90
IV. CSOPORT
115.	Len- vagy ramifonal
	5306 10 10 5306 10 30 5306 10 50 5306 10 90 5306 20 10 5306 20 90 5308 90 12 5308 90 19
117.	Szövet lenből vagy ramiból
	5309 11 10 5309 11 90 5309 19 00 5309 21 10 5309 21 90 5309 29 00 5311 00 10 5803 90 90 5905 00 30
118.	Asztalnemű, testápolási és konyhai textília lenből vagy ramiból, kivéve a kötött és hurkolt
	6302 29 10 6302 39 20 6302 52 00 ex 6302 5900 6302 92 00 ex 6302 99 00
120.	Függönyök (beleértve a drapériát), belső vászonroló, ágyfüggöny és más lakberendezési cikkek, a kötött és hurkolt kivételével, lenből vagy ramiból
	ex 6303 99 90 6304 19 30 ex 6304 99 00
121.	Zsineg, kötél és hajókötél és kábel, fonott is, lenből vagy ramiból
	ex 5607 90 90
122.	Zsák és zacskó, áruk csomagolására, lenből, a kötött vagy hurkolt kivételével
	ex 6305 90 00
123.	Szőtt bolyhos kelme és zseníliaszövet, lenből vagy ramiból, a szövött keskenyáru kivételével
	5801 90 10 ex 5801 90 90
	Kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló, lenből vagy ramiból, a kötött vagy hurkolt kivételével
	6214 90 90

II. MELLÉKLET

VÁMTÉTEL-LEÉPÍTÉSI ÜTEMTERV

LEÉPÍTÉSI TÁBLÁZAT
	Vámtételek (2004)	2005	2006	2007	2008 és az azt követő évek
Nyersanyagok	0	0	0	0	0
	1	0,5	0	0	0
	10	7	5	3	0
Fonal/szálak	0	0	0	0	0
	1	1	1	1	0
	5	4	4	3	0
	10	7	5	2	0
Szövetek	1	1	1	1	0
	5	4	4	2	0
	10	7	5	2	0
	15	12	9	5	0
Ruházati cikk	5	5	4	3	0
	10	7	5	2	0
	18	14	10	7	0
	22	16	12	8	0

III. MELLÉKLET

KÖLCSÖNÖSEN ELFOGADOTT JEGYZŐKÖNYV A PIACRAJUTÁSRÓL

A Felek rögzítették egyetértésüket abban, hogy a Felek egyike sem alkalmazhat a kereskedelem hátráltatásának bármely formájával kapcsolatos nem tarifális akadályokat. A Felek egyetértenek abban, hogy ezek a nem tarifális akadályok magukban foglalják a következő témákat, azonban nem korlátozódnak azokra:

—	bármely kiegészítő vámtétel a közösségi vagy szerbiai származású termékek behozatalára vagy értékesítésére az e megállapodásban meghatározottakon kívül, vagy bármely, a behozatallal vagy a kivitellel kapcsolatos díjak vagy terhek, a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségét meghaladóan,

—	olyan adók, amelyek magasabbak, mint az egyenértékű belföldi áruk gyártására vagy értékesítésére kivetett ilyen adók,

—	műszaki szabályok vagy szabványok, vagy a megfelelőségértékelés vagy -tanúsítás szabályai, eljárásai vagy módszerei, amelyek meghaladják a szükséges célokat,

—	bármely további korlát vagy ellenőrzés az egyes Felek területén belül, amely a vámkezelést követően az áruk szabad mozgását és szabad forgalomba bocsátásukat akadályozza,

—	az olyan indikatív érték, amely ténylegesen minimumárak vagy önkényes és fiktív árak megállapítását szolgálja, vagy az olyan vámérték-megállapítási szabályok, eljárások vagy gyakorlat, amelyekből kereskedelmi akadályok keletkeznek,

—	olyan szabályok, eljárások vagy gyakorlat a szállítást megelőző ellenőrzésnél, amelyek megkülönböztetőek, nem átláthatóak, túlságosan hosszadalmasak vagy megterhelőek, valamint vámellenőrzés elrendelése olyan áruk elvámolására, amelyek már átmentek egy szállítást megelőző ellenőrzésen,

—	túlságosan megterhelő, költséges vagy önkényes szabályok, eljárások vagy gyakorlat a termékek származásának tanúsítására vagy az árunak a származási országból a rendeltetési országba történő közvetlen szállításának megkövetelésére,

—

bármely nem automatikus, mérlegelési vagy más engedélyeztetési követelmény, szabály, eljárás vagy gyakorlat, amely aránytalan terheket ró vagy korlátozó hatást gyakorol az importra. Különösen az automatikus engedélyek kérelmezése, ha azok megfelelő és teljes körű formában kerültek benyújtásra, kézhezvételkor azonnal engedélyezendők, amint az igazgatási szempontból megvalósítható, de legfeljebb 10 munkanapon belül,

—

a márkázásra, címkézésre, a termék összetételének ismertetésére vagy az olyan termékek előállításának ismertetésére vonatkozó követelmények és gyakorlatok, amelyek akár kialakításukban, akár alkalmazásukban bármilyen formában megkülönböztetőek a hazai termékekkel szemben vagy a jogos célkitűzés teljesüléséhez szükségesnél nagyobb mértékben korlátozzák a kereskedelmet,

—	szükségtelenül elhúzódó vámkezelési időtartamok vagy túlságosan megterhelő, nem átlátható vagy költséges vámeljárások, beleértve a vizsgálati követelményeket, amelyek szükségtelenül korlátozó hatást gyakorolnak a behozatalra,

—	a másik fél textil- és ruházati iparának kárt okozó támogatások.

A jogos kereskedelem megkönnyítése érdekében, a hatékony ellenőrzés szükségességétől függetlenül, a Felek vállalják, hogy:

—	együttműködnek és információt cserélnek a vámjogszabályokat és eljárásokat érintő kérdésekről, és különösen, hogy haladéktalanul foglalkoznak azon problémákkal, amelyekkel az e megállapodás hatálya aló tartozó intézkedések eredményeként a piaci szereplők szembesülnek,

—	hatékony, megkülönböztetésmentes és gyors eljárásokat biztosítanak, jogorvoslati jogot biztosítva az áruk behozatalával és kivitelével kapcsolatos vám- és egyéb hatósági eljárásokkal és határozatokkal szemben,

—	létrehoznak egy megfelelő konzultációs mechanizmust a vámigazgatási szervek és a kereskedők között a vámszabályozásokra és -eljárásokra,

—	közzéteszik — a lehetséges mértékben, elektronikus eszközök révén — és ismertetik az új vámügyi új jogszabályokat és általános eljárásokat, valamint azok módosításait, legkésőbb az ilyen jogszabályok vagy eljárások hatálybalépésekor,

—

együttműködnek azzal a céllal, hogy közös szemléletet alakítsanak ki a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdésekről, különösen a „helyes gyakorlat kódexének” kidolgozásához a munkamódszerekkel és az operatív kérdésekkel kapcsolatosan, a javasolt és a referenciaindexek használatához, a vámérték pontosságának igazolásához szükséges megfelelő dokumentációhoz és a biztosítékok felhasználásához. A Felek megállapodnak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a „helyes gyakorlat kódexéről” az e megállapodás alkalmazása alapján, és azokat a lehető legkorábban lezárják.

IV. MELLÉKLET

Az e megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében említett olyan termékek, amelyek vonatkozásában a mennyiségi korlátozások felfüggesztésre kerülnek

Az e mellékletben felsorolt kategóriák teljes termékleírása megtalálható az I. mellékletben.)

Kategóriák:

V. MELLÉKLET

I. CÍM

BESOROLÁS

1. cikk

(1) A Bizottság illetékes hatóságai vállalják, hogy tájékoztatják Szerbiát a Kombinált Nómenklatúra (KN) minden változásáról, annak a Közösségen belüli hatálybalépésének időpontját megelőzően.

(2) A Közösség illetékes hatóságai vállalják, hogy tájékoztatják Szerbia illetékes hatóságait minden olyan határozatról, amely az e megállapodás hatálya alá tartozó termékek besorolásával kapcsolatos, legkésőbb azok elfogadásától számított egy hónapon belül. Az ilyen tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

a)	az érintett termékek leírását;

b)	a vonatkozó kategóriát és a vonatkozó KN-kódokat;

c)	azokat az okokat, amelyek a határozathoz vezettek.

(3) Amikor egy besorolási döntés azt eredményezi, hogy a besorolási gyakorlat vagy bármely, e megállapodásban szereplő termék kategóriája megváltozik, a Közösség illetékes hatóságainak 30 napos határidőt kell biztosítaniuk a Bizottság értesítésétől számítva, a döntés hatálybalépését megelőzően.

Azok a termékek, amelyeket a döntés hatálybalépésének időpontja előtt útnak indítottak, a korábbi besorolási gyakorlat hatálya alá tartoznak, feltéve hogy a kérdéses áruknak a Közösségbe irányuló behozatalra történő bemutatása attól a naptól számítva 60 napon belül megtörténik.

(4) Amennyiben egy közösségi besorolási határozat a besorolási gyakorlat megváltozását eredményezi, vagy valamely, az e megállapodás hatálya alá tartozó termék besorolásának megváltozása kihat a mennyiségi korlátozások által érintett kategóriára, a Felek megállapodnak abban, hogy konzultációt kezdenek az e megállapodás 8. cikkében leírt eljárásoknak megfelelően, az e megállapodás 9. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében foglalt kötelezettség tiszteletben tartása céljából.

(5) Véleményeltérés esetén Szerbia és az illetékes közösségi hatóságok között a Közösségbe való belépési ponton az e megállapodás hatálya alá tartozó termékek besorolásával kapcsolatban, a besorolásnak ideiglenesen a Közösség által adott jelzések alapján kell történnie, a folyamatban lévő konzultációkkal a megállapodás 8. cikke szerint törekedve, hogy megállapodásra jussanak az érintett termék végleges besorolásáról.

II. CÍM

SZÁRMAZÁS

2. cikk

(1) A Szerbiából származó, a Közösségbe irányuló kivitelre szánt termékeket, az e megállapodásban elért megegyezésekkel összhangban származási bizonyítványnak kell kísérnie, amelyet Szerbia vámigazgatási szervei állítanak ki, az ehhez a melléklethez mellékelt mintának megfelelően.

(2) A származási bizonyítványt Szerbia vámigazgatási szerveinek hitelesíteniük kell, amennyiben a kérdéses termékek Szerbiából származónak tekinthetők a Közösségben hatályos vonatkozó szabályok szerinti értelemben.

(3) A III. csoportba tartozó termékek azonban importálhatóak a Közösségbe, az e megállapodásban meghatározott megegyezéseknek megfelelően, amely értelmében az exportőr a számlán vagy más, a termékekkel kapcsolatos kereskedelmi okmányon kijelenti, hogy a kérdéses termékek Szerbiából származnak a Közösségben hatályos vonatkozó szabályok szerinti értelemben.

(4) Az (1) bekezdésben említett származási bizonyítványt nem kell megkövetelni az EUR.1 szállítási bizonyítvány hatálya alá tartozó termékek behozatalánál, ha azt a Közösség által Szerbiának megadott autonóm tarifális rendszer vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően állították ki.

3. cikk

A származási bizonyítvány csak az exportőr vagy — az exportőr felelősségére — annak meghatalmazott képviselője által írásban beadott kérelemre adható ki. Szerbia vámigazgatási szerveinek gondoskodniuk kell arról, hogy a származási bizonyítvány megfelelően legyen kitöltve, és erre a célra be kell kérniük minden szükséges igazoló okmányt, vagy el kell végezni az általuk szükségesnek tartott ellenőrzést.

4. cikk

Amikor különböző kritériumok szerepelnek a származás meghatározására az ugyanabba a kategóriába tartozó termékeknél, a származási bizonyítványoknak vagy nyilatkozatoknak kellően részletes leírást kell adniuk az árukról, amelynek alapján a bizonyítványt kiadták vagy a nyilatkozatot elkészítették.

5. cikk

Kisebb eltérések felfedezése a származási bizonyítványban feltüntetett és Szerbia vámigazgatási szervei által a termékek behozatalának vámalakiságaihoz kiállított okmányok között nem vet fel eleve kétséget a bizonyítványban szereplő állításokkal szemben.

III. CÍM

KETTŐS ELLENŐRZÉSI RENDSZER

I. SZAKASZ

Kivitel

6. cikk

A szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma kiad egy kiviteli engedélyt minden, az e megállapodásnak megfelelően megállapított, végleges vagy ideiglenes mennyiségi korlátozás hatálya alá tartozó textilipari termékre, legfeljebb a vonatkozó — e megállapodás által esetleg módosított — mennyiségi korlátozások mértékéig, valamint a textiltermékek minden, az e megállapodás rendelkezései értelmében kettős ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó, mennyiségi korlátozások nélküli szállítmányára.

7. cikk

(1) Az e megállapodásnak megfelelően mennyiségi korlátozások alá tartozó termékekre a kiviteli engedélynek meg kell felelnie az e melléklethez csatolt 1. mintának, és érvényesnek kell lennie azon vámterület egészére, amelyre az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó.

(2) Amikor az e megállapodás alapján mennyiségi korlátozások bevezetésére kerül sor, minden egyes kiviteli engedélynek igazolnia kell többek között azt, hogy a kérdéses termék mennyisége beszámításra került az érintett termékek kategóriájára megállapított mennyiségi korlátozásokba, és az a termékeknek csak egy, mennyiségi korlátozások alá tartozó kategóriájára vonatkozhat. Felhasználható a kérdéses termék egy vagy több szállítmányához.

(3) Kettős ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó termékek esetén mennyiségi korlátozások nélkül, a kiviteli engedélynek az ehhez a melléklethez mellékelt 2. mintának kell megfelelnie. Csak a termékek egy kategóriájára vonatkozhat, és felhasználható a kérdéses termékek egy vagy több szállítmányához.

8. cikk

A Közösség illetékes hatóságait haladéktalanul tájékoztatni kell bármely, már kibocsátott kiviteli engedély visszavonásáról vagy módosításáról.

9. cikk

(1) Azon textiltermékek exportját, amelyekre ennek a megállapodásnak az alapján mennyiségi korlátozások vonatkoznak, annak az évnek a mennyiségi korlátozásaiba kell beszámítani, amelynek során az áruk szállítása történt, még akkor is, ha a kiviteli engedélyt az ilyen szállítás után állították ki.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának céljára az áruk szállítása akkor tekinthető teljesítettnek, amely napon azok berakodása az exportáló repülőgépbe, járműbe vagy hajóba megtörtént.

10. cikk

A kiviteli engedély bemutatásának, az alábbi 12. cikk alkalmazásában, legkésőbb az azt az évet követő március 31-ig meg kell történnie, amelynek során azokat az árukat, amelyekre az engedély vonatkozott, útnak indították.

II. SZAKASZ

Behozatal

11. cikk

A mennyiségi korlátozások vagy egy kettős ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó textiltermékek Közösségbe történő behozatalához feltétel a behozatali engedély bemutatása.

12. cikk

(1) A Közösség illetékes hatóságainak ki kell adniuk az e melléklet 11. cikkében említett behozatali engedélyt öt munkanapon belül attól számítva, hogy az importőr a megfelelő kiviteli engedély eredeti példányát bemutatta.

(2) Az e megállapodás alapján mennyiségi korlátozások hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali engedélyek hat hónapig vannak érvényben a kibocsátásuk napjától kezdődően, azon vámterület egészére vonatkozó importra, amelyen az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó.

(3) Az e megállapodás alapján mennyiségi korlátozások nélküli, kettős ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali engedélyek hat hónapig vannak érvényben a kibocsátásuk napjától kezdődően, azon vámterület egészére vonatkozó importra, amelyen az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó.

(4) A Közösség illetékes szerveinek érvényteleníteniük kell a már kibocsátott engedélyt, ha a megfelelő kiviteli engedélyt visszavonták.

Amennyiben azonban a Közösség illetékes hatóságait a kiviteli engedély visszavonásáról vagy érvénytelenítéséről azt követően tájékoztatták, hogy a vonatkozó terméket a Közösségbe már behozták, a kérdéses mennyiségeket a kategória számára meghatározott mennyiségi korlátozásokkal szemben és a kontIMGensévre kell elszámolni.

13. cikk

(1) Ha a Közösség illetékes hatóságai azt találják, hogy a szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma által kibocsátott kiviteli engedélyekhez tartozó teljes mennyiségek egy bizonyos kategóriában bármelyik évben meghaladják azokat a mennyiségi korlátozásokat, amelyek ennek a megállapodásnak a rendelkezéseivel összhangban arra a kategóriára megállapíthatók — ahogyan az módosulhat ennek a megállapodásnak a vonatkozó rendelkezései révén — az említett hatóságok felfüggeszthetik a behozatali engedélyek további kiadását. Ebben az esetben a Közösség illetékes hatóságainak azonnal tájékoztatniuk kell a szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát, és az e megállapodás 8. cikkében meghatározott különleges konzultációs eljárást azonnal meg kell indítani.

(2) A szerbiai származású, mennyiségi korlátozások vagy kettős ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó, és Szerbia által ennek a mellékletnek a rendelkezéseivel összhangban kiadott kiviteli engedélyekkel nem rendelkező termékektől az illetékes közösségi hatóságok részéről megtagadható a behozatali engedély.

Az e megállapodás 6. cikkének a sérelme nélkül azonban, ha az ilyen termékek behozatalát a Közösségbe a Közösség illetékes hatóságai engedélyezik, a szóban forgó mennyiségeket nem kell beszámítani a megfelelő, az ezen megállapodás alapján meghatározott mennyiségi korlátozásokba, a szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztérium kifejezett hozzájárulása nélkül.

IV. CÍM

A KIVITELI ENGEDÉLYEK ÉS SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK FORMÁJA ÉS ELŐÁLLÍTÁSA, VALAMINT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A KÖZÖSSÉGBE IRÁNYULÓ EXPORTRÓL

14. cikk

(1) A kiviteli engedély és a származási bizonyítvány tartalmazhat további másolatokat, amelyeken megfelelően fel kell tüntetni, hogy ezek azok. Ezeket angol vagy francia nyelven kell kitölteni. Ha a ezeket kézzel töltik ki, a beírásnak tintával és nyomtatott betűvel kell történnie.

E dokumentumok mérete 210 x 297 mm. A papírnak fehér, méretre vágott, famentes írólapnak kell lennie, amelynek súlya legalább 25 g/m2. Ha a dokumentumoknak több másolata is van, csak a legfelső példányt, az eredetit kell a guilloche mintázatú háttérrel nyomtatni. Ezen a példányon világosan fel kell tüntetni, hogy „eredeti” és a többi példányokon azt, hogy „másolat”. Csak az eredeti példányt fogadják el az illetékes hatóságok a Közösségben érvényesnek a Közösségbe irányuló export céljaira, ennek a megállapodásnak a rendelkezéseivel összhangban.

(2) Minden dokumentum szabványosított sorszámot visel, akár nyomtatott, akár nem, amelynek alapján beazonosítható.

Ennek a számnak a következő elemekből kell állnia:

—	egy kétjegyű szám azonosítja az exportáló jogalanyt, a következők szerint: XS,

—

két betű azonosítja a vámkezelés rendeltetési tagállamát, a következőképpen:

—	AT = Ausztria

—	BL = Benelux

—	CY = Ciprus

—	CZ = Cseh Köztársaság

—	DE = Németország

—	DK = Dánia

—	EE = Észtország

—	EL = Görögország

—	ES = Spanyolország

—	FI = Finnország

—	FR = Franciaország

—	GB = Egyesült Királyság

—	HU = Magyarország

—	IE = Írország

—	IT = Olaszország

—	LT = Litvánia

—	LV = Lettország

—	MT = Málta

—	PL = Lengyelország

—	PT = Portugália

—	SE = Svédország

—	SI = Szlovénia

—	SK = Szlovákia,

—	egy egyjegyű szám azonosítja a kontIMGensévet, amely megfelel a kérdéses év utolsó számjegyének, pl. 4 2004-re, 5 2005-re, 6 2006-ra és 7 2007-re,

—	egy kétjegyű, 01 és 99 közötti szám azonosítja az érintett exportáló jogalany konkrét kibocsátó hivatalát,

—	egy ötjegyű egymást követő szám, amely 00001-től 99999-ig tart, a vámkezelés szerinti rendeltetési tagállamra kiadva.

15. cikk

A kiviteli engedélyt és a származási bizonyítványt ki lehet adni azoknak a termékeknek az útnak indítása után is, amelyekre vonatkoznak. Ezekben az esetekben ezeken fel kell tüntetni a „délivré à posteriori” vagy az „issued retrospectively” feliratot.

16. cikk

(1) Egy kiviteli engedély vagy származási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr kérheti a szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát, egy kiviteli engedély esetén, vagy a szerb vámigazgatási szerveket egy származási bizonyítvány esetén, amely a dokumentumot kibocsátotta, hogy készítsen arról másodpéldányt a birtokában lévő kiviteli dokumentumok alapján. Az ilyen bizonyítvány vagy engedély ily módon kiadott másodpéldányán fel kell tüntetni a „duplicata” vagy „duplicate” feliratot.

(2) A másodpéldányon az eredeti kiviteli engedély vagy származási bizonyítvány keltezését kell feltüntetni.

V. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

17. cikk

A Felek szorosan együttműködnek az e mellékletben foglalt rendelkezések megvalósításában. Ebből a célból mindkét Fél segíti a kapcsolatfelvételt és a véleménycserét, beleértve a technikai kérdéseket.

18. cikk

E melléklet helyes alkalmazása érdekében a Felek kölcsönösen felajánlják segítségüket a kibocsátott kiviteli engedélyek és származási bizonyítványok vagy bármely, ennek a mellékletnek a feltételei szerint tett nyilatkozatok hitelességének és pontosságának ellenőrzésében.

19. cikk

Szerbiának meg kell adnia a Közösség számára azoknak a hatóságoknak a nevét és címét, amelyek a kiviteli engedélyek és a származási bizonyítványok kiadásában illetékesek, az ezen hatóságok által használt bélyegzők mintáival együtt, és a kiviteli engedélyek és a származási bizonyítványok aláírásáért felelős tisztviselők aláírási címpéldányait. Szerbiának értesítenie kell a Közösséget minden, ezekben az információkban bekövetkezett változásról is.

20. cikk

(1) A származási bizonyítványok vagy kiviteli engedélyek ezt követő ellenőrzése véletlenszerű kiválasztással történik, vagy amikor a Közösség illetékes hatóságainak indokolt kétségei vannak a bizonyítvány vagy az engedély hitelességét illetően, vagy a kérdéses termékek valódi származását illetően.

(2) Ezekben az esetekben a Közösség illetékes hatóságainak vissza kell küldeniük a származási bizonyítványt vagy a kiviteli engedélyt, illetve annak másolatát a szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának a kiviteli engedély esetében, vagy a szerb vámigazgatási szerveknek a származási bizonyítvány esetében, megadva — amennyiben erre szükség van — a megvizsgálás formai vagy tárgyi okait. Ha a számlát már benyújtották, az ilyen számlát vagy annak másolatát csatolni kell a származási bizonyítványhoz vagy kiviteli engedélyhez, vagy azok másolataihoz. A hatóságoknak továbbítaniuk kell minden olyan megszerzett információt is, amely szerint az említett bizonyítványban vagy engedélyen szereplő adatok pontatlanok.

(3) Az (1) bekezdés előírásai akkor is alkalmazandók, ha az e melléklet 2. cikkében előírt, a származásra vonatkozó nyilatkozatok ellenőrzése már megtörtént.

(4) A későbbi, az (1) és a (2) bekezdéseknek megfelelően elvégzett későbbi ellenőrzések eredményeit közölni kell a Közösség illetékes hatóságaival, legkésőbb három hónapon belül. A közölt információknak meg kell jelölniük, hogy a vitatott bizonyítvány, engedély vagy nyilatkozat ténylegesen exportált árukra vonatkozik-e, és ezek az áruk az ebben a megállapodásban foglalt megegyezések szerint a Közösségbe exportálhatóak-e. Az információknak tartalmazniuk kell, a Közösség kérésére, minden olyan dokumentum másolatát is, amely szükséges a tények teljes körű, és különösen az áruk valódi származásának meghatározásához.

(5) Amennyiben az ilyen ellenőrzések rendszeres szabálytalanságokat tárnak fel a származásról szóló nyilatkozatok felhasználásában, a Közösség a kérdéses termékek behozatalát az e melléklet 2. cikkének (1) bekezdésének vetheti alá. A származási bizonyítványok későbbi ellenőrzésének céljára a bizonyítványok, valamint az azokra utaló minden kiviteli dokumentum másolatait legalább két évig meg kell őriznie a kibocsátó hatóságnak.

(6) Az e cikkben meghatározott eljárás véletlenszerű alkalmazása nem akadálya a szabad forgalomba bocsátásnak a kérdéses termékek számára.

21. cikk

(1) Amikor az e melléklet 20. cikkében említett ellenőrzési eljárás vagy a Közösség vagy Szerbia illetékes hatóságainak a rendelkezésére álló információk azt jelzik, vagy úgy tűnik, hogy jelzik, hogy e megállapodás rendelkezéseit kikerülik vagy megsértik, a két Fél szorosan és kellő sürgősséggel együttműködik annak érdekében, hogy az ilyen kikerülést vagy megsértést megakadályozzák.

(2) Ebből a célból, egy kiviteli engedély esetében a szerbiai Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma vagy, egy származási bizonyítvány esetében a szerb vámigazgatási szervek, saját kezdeményezésükre vagy a Közösség kérésére elvégzik a megfelelő vizsgálatokat vagy megszervezik, hogy ilyen vizsgálatokat elvégezzenek azokkal a műveletekkel kapcsolatban, amelyek ennek a mellékletnek a kikerülését vagy megszegését jelentik, vagy a Közösség számára ilyennek tűnnek. Szerbia ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit közli a Közösséggel, beleértve minden olyan lényeges információt, amely a kikerülést vagy a megsértést lehetővé tette, beleértve az áruk valódi származásának meghatározását.

(3) A Felek közötti megállapodás nyomán a Közösség által kinevezett tisztviselők jelen lehetnek a (2) bekezdésben említett vizsgálatoknál.

(4) Az (1) bekezdésben említett együttműködés megvalósulása során a Felek illetékes hatóságai kicserélik azokat az információkat, amelyeket bármelyikük hasznosnak tekint a megállapodásban foglalt rendelkezések kikerülésének vagy megsértésének megakadályozására. Ezek az információcserék tartalmazhatnak információkat a textiltermékek Szerbiában történő előállításáról és az e megállapodás hatálya alá tartozó terméktípusoknak Szerbia és harmadik országok közötti kereskedelméről, különösen, amikor a Közösségnek ésszerű indokai vannak annak feltételezésére, hogy a kérdéses termékek tranzitot jelenthetnek Szerbia területén, mielőtt a Közösségbe behozatalra kerülnek. Ez a tájékoztatás a Közösség kérésére tartalmazhat másolatokat a rendelkezésre álló, vonatkozó dokumentációról.

(5) Amikor ennek a mellékletnek a rendelkezéseit nem alkalmazták helyesen, a Közösség foganatosíthatja az e megállapodás 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott intézkedéseket, vagy bármely más, megfelelő intézkedést.

Az V. melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében említett származási bizonyítvány mintája

Szövege kép

Az V. melléklet 7. cikke (1) bekezdésében említett kiviteli engedély, 1. minta

Szövege kép

Az V. melléklet 7. cikke (3) bekezdésében említett kiviteli engedély, 2. minta

Szövege kép

VI. MELLÉKLET

SZERBIÁBÓL SZÁRMAZÓ KÉZMŰIPARI ÉS NÉPMŰVÉSZETI TERMÉKEK

(1)

Az e megállapodás 12. cikkében előírt, a kézműipari termékekre vonatkozó kivétel csak a következő terméktípusokra vonatkozik:

a)	kizárólag kézzel vagy lábbal működtetett szövőszékeken szőtt kelmék, amelyeket hagyományosan készítenek Szerbia kézműiparában;

b)	olyan jellegű felső- és alsóruházat vagy más textilipari cikkek, amelyeket hagyományosan készítenek Szerbia kézműiparában, a fenti kelmékből kézi munkával készítve és kizárólag kézzel varrva, bármiféle gép igénybevétele nélkül;

c)	Szerbia hagyományos, kézzel készített népművészeti termékei, egy olyan jegyzék szerint, amelyről a Felek megállapodnak.

Mentességet csak azoknak a termékeknek a tekintetében kell adni, amelyekre az ehhez a melléklethez mellékelt mintának megfelelő bizonyítvány vonatkozik, és amelyet a szerb vámigazgatási szervek állítottak ki. Ezeknek a bizonyítványoknak fel kell tüntetniük a kibocsátásukat indokló okokat. A Közösség illetékes hatóságai ezeket annak ellenőrzése után fogadják el, hogy az érintett termékek teljesítik-e az ebben a mellékletben megállapított feltételeket. A fenti c) pontban előirányzott termékekre vonatkozó bizonyítványokon világosan fel kell tüntetni a „FOLKLORE” jelzést. A Felek közötti, ezen termékek jellegével kapcsolatos véleményeltérés esetén, konzultációkat kell tartani egy hónapon belül, ezen nézetkülönbségeknek a megoldása érdekében.

Amennyiben bármely, ennek a mellékletnek a hatálya alá tartozó termék behozatala olyan arányokat ér el, ami problémákat okozhat a Közösségen belül, konzultációkat kell kezdeményezni Szerbiával, amint az lehetséges, arra törekedve, hogy a helyzetet szükség esetén mennyiségi korlátozás elfogadásával rendezzék, az e megállapodás 8. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően.

(2)

Az V. melléklet IV. és V. címei értelemszerűen alkalmazandók azokra a termékekre, amelyek az e melléklet (1) bekezdésének a hatálya alá tartoznak.

A VI. melléklet függeléke

Szövege kép

1. Exporter (name, full address, country)

Exportateur (nom, adresse complète, pays)

ORIGINAL

2. No

CERTIFICATE in regard to HANDLOOMS, TEXTILE HANDICRAFTS and TRADITIONAL TEXTILE PRODUCTS, of the COTTAGE INDUSTRY, issued in conformity with and under the conditions regulating trade in textile products with the European Community

——————————————————————————————————————————————-

CERTIFICAT relatif aux TISSUS TISSÉS SUR MÉTIERS À MAIN, aux PRODUITS TEXTILES FAITS À LA MAIN, et aux PRODUITS TEXTILES RELEVANT DU FOLKLORE TRADITIONNEL, DE FABRICATION ARTISANALE, délivré en conformité avec et sous les conditions régissant les échanges de produits textiles avec la Communauté européenne.

3. Consignee (name, full address, country)

Destinataire (nom, adresse complète, pays)

4. Country of origin

Pays d'origine

5. Country of destination

Pays de destination

6. Place and date of shipment — Means of transport

Lieu et date d'embarquement — Moyen de transport

7. Supplementary details

Données supplémentaires

8. Marks and numbers — Number and kind of packages — DESCRIPTION OF GOODS

Marques et numéros — Nombre et nature des colis — DÉSIGNATION DES MARCHANDISES

9. Quantity

Quantité

10. FOB value (1)

Valeur fob (1)

11. CERTIFICATION BY THE COMPETENT AUTHORITY — VISA DE L'AUTORITÉ COMPÉTENTE

I, the undersigned, certify that the consignment described above includes only the following textile products of the cottage industry of the country shown in box No 4:

(a) fabric woven on looms operated solely by hand or foot (handlooms) (2)

(b) garments or other textile articles obtained manually from the fabrics described under a) and sewn solely by hand without the aid of any machine (handicrafts) (2)

(c) traditional folklore handicraft textile products made by hand, as defined in the list agreed between the European Community and the country shown in box No 4.

Je soussigné certifie que l'envoi décrit ci-dessus contient exclusivement les produits textiles suivants relevant de la fabrication artisanale du pays figurant dans la case 4:

(a) tissus tissés sur des métiers actionnés à la main ou au pied (handlooms) (2)

(b) vêtements ou autres articles textiles obtenus manuellement à partir de tissus décrits sous a) et cousus uniquement à la main sans l'aide d'une machine (handicrafts) (2)

(c) produits textiles relevant du folklore traditionnel fabriqués à la main, comme définis dans la liste convenue entre la Communauté européenne et le pays indiqué dans la case 4.

12. Competent authority (name, full address, country)

Autorité compétente (nom, adresse complète, pays)

(Signature) (Stamp - Cachet)

At — A …………………………, on — le …………………………………

(1) In the currency of the sale contract — Dans la monnaie du contrat de vente.

(2) Delete as appropriate — Biffer la (les) mention(s) inutile(s)

VII. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉG NYILATKOZATA

A Közösség vállalja, hogy segíti Szerbiát az olyan kérdésekben, amelyek az e megállapodás rendelkezéseinek alkalmazásából fakadnak Szerbiának a WTO-hoz történő csatlakozásával kapcsolatosan.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 90

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	48. évfolyam 2005. április 8.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	A Tanács 2005/25/EK irányelve (2005. március 14.) a 91/414/EGK irányelv VI. mellékletének módosításáról a mikroorganizmusokat tartalmazó növényvédő szerek tekintetében ( 1 )	1

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Tanács
*	A Tanács határozata (2005. március 14.) az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti, a textiltermékek kereskedelméről szóló kétoldalú megállapodás megkötéséről	35
	Megállapodás az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság között a textiltermékek kereskedelméről	36


	(1) EGT vonatkozású szöveg.