15.3.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/5

A BIZOTTSÁG 422/2005/EK RENDELETE

(2005. március 14.)

a mezőgazdasági termékek belső piacon történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 2826/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 94/2002/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésére,

tekintettel a mezőgazdasági termékek belső piacon történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2000. december 19-i 2826/2000/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikkére,

mivel:

(1)	A 2826/2000/EK rendelet 3. cikke meghatározza azon ágazatok és termékek kijelölésének kritériumait, amelyek tekintetében a belső piacon tájékoztatási és promóciós intézkedéseket lehet végrehajtani. A téma- és termékköröket a 94/2002/EK bizottsági rendelet (2) I. melléklete sorolja fel.

(2)	A 2826/2000/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a Bizottságnak kétévente el kell készítenie az előbbi rendelet 3. cikkében említett témakörök és termékek jegyzékét.

(3)

A közösségi eredetű, magvakból származó olajak, különösen a repceolaj, valamint a méz és a méhészeti termékek esetében javítható lenne a piaci egyensúly tájékoztató és/vagy általános promóciós intézkedéseken keresztül, különösen a fogyasztók megfelelő és naprakész információkkal (minőségi jellemzők, tápérték, íz, alkalmazandó szabványok és a termékek címkézése) való ellátásával. Ezért ezeket a termékeket fel kell venni a 94/2002/EK rendelet I. mellékletébe.

(4)	A húságazat minőségi termékei fogyasztásának elősegítése érdekében indokolt, hogy minden, közösségi vagy nemzeti minőségbiztosítási rendszer szerint előállított minőségi hús jogosult legyen promóciós intézkedésekre. Ezért ezeket a termékeket fel kell venni a 94/2002/EK rendelet I. mellékletébe.

(5)

A világosság és egyszerűség kedvéért célszerű a 94/2002/EK rendelet I.a). mellékletének témaköreit valamint az I.b). melléklet termékeit egyetlen – mind a témaköröket, mind pedig a termékeket magában foglaló – jegyzékben összefoglalni, valamint felvenni valamennyi termékre és témakörre nézve a kapcsolódó – az előbb említett rendelet III. mellékletében, a belső piacon történő promócióra vonatkozó megfelelő iránymutatásokban található – rendelkezéseket.

(6)

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelettel (3) vagy a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonságainak tanúsításáról szóló, 1992. július 14-i 2082/92/EGK tanácsi rendelettel (4) összhangban az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) vagy a hagyományos különleges termék jelzésével (HKT) ellátott termékek, és a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelettel (5) összhangban a biogazdálkodás során előállított termékek minőségi termékek, amelyek előállítása és fogyasztása elsőbbséget élvez a közös agrárpolitikával összefüggésben. Következésképpen e termékeket fel kell venni a 94/2002/EK rendelet I. mellékletébe abból a célból, hogy e termékek is részesülhessenek a belső piaci promóciós rendszer által biztosított valamennyi promóciós és tájékoztatási intézkedés előnyeiből.

(7)

A promóciós intézkedések remélt eredményeinek elérése céljából az újonnan felvett termékekre vonatkozóan új iránymutatások kidolgozása szükséges, a meglévő iránymutatásokat pedig felül kell vizsgálni, hogy tekintetbe lehessen venni a piaci viszonyokban és a közös agrárpolitikában bekövetkezett változásokat, valamint a legutóbbi promóciós és tájékoztatási intézkedések kiértékelése során nyert tapasztalatokat.

(8)	A 94/2002/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Ezen intézkedések elfogadását követően a promóciós programok közösségi támogatására vonatkozó kérelmek benyújtásának következő határideje január 31. A javaslatot benyújtó szervezetek és a tagállamok számára korlátozott az az időtartam, amelynek során – a frissen módosított rendelet szabályait figyelembe vevő – javaslatokat módosíthatnak, illetve készíthetnek elő. Ezért szükséges, hogy ez a rendelet január 31-ét követően lépjen hatályba.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek promóciójával foglalkozó közös irányítóbizottság ülésén elhangzott véleménnyel,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 94/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

2.	A III. melléklet helyébe e rendelet II. melléklete lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. február 1-jétől kezdve kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 14-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 328., 2000.12.23., 2. o. A legutóbb a 2060/2004/EK rendelettel (HL L 357., 2004.12.2., 3. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 17., 2002.1.19., 20. o. A legutóbb az 1803/2004/EK rendelettel (HL L 318., 2004.10.19., 4. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 208., 1992.7.24., 1. o. A legutóbb az 1215/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 232., 2004.7.1., 21. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 208., 1992.7.24., 9. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 198., 1991.7.22., 1. o. A legutóbb a 2254/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 385., 2004.12.29., 20. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

TERMÉKEK ÉS TÉMAKÖRÖK JEGYZÉKE

—	Friss gyümölcs és zöldség

—	Feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék

—

Rostlen

—	Díszkertészet élőnövényei és termékei

—	Olívaolaj és étkezési olajbogyó

—	Magvakból származó olajak

—	Tej és tejtermékek

—	Közösségi vagy nemzeti minőségbiztosítási rendszerrel összhangban előállított friss, hűtött vagy fagyasztott hús

—	Emberi fogyasztásra szánt tojások címkézése

—	Méz és a méhészeti termékek

—	Meghatározott termelőhelyről származó minőségi borok, földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

—	Mezőgazdasági jogszabályokban előírt emblémák a legtávolabbi területekre vonatkozóan

—	A 2081/92/EGK (1) vagy 2082/92/EGK (2) tanácsi rendeletekkel összhangban az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) vagy a hagyományos különleges termék jelzésével (HKT) ellátott termékek és az e szabályozásokban jegyzékbe vett termékek

—	Biogazdálkodás a 2092/91/EGK (3) tanácsi rendelettel összhangban, valamint az e rendelet szerint jegyzékbe vett termékek.

(1) HL L 208., 1992.7.24., 1. o.

(2) HL L 208., 1992.7.24., 9. o.

(3) HL L 198., 1991.7.22., 1. o.”

II. MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

IRÁNYMUTATÁSOK A BELSŐ PIACI PROMÓCIÓHOZ

A következő iránymutatások támpontot nyújtanak azon üzenetekre, célcsoportokra és kommunikációs csatornákra vonatkozóan, amelyeknek központi helyet kell elfoglalniuk a különböző termékkategóriákat érintő tájékoztatási és promóciós intézkedések során.

A 2826/2000/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésében foglalt prioritások sérelme nélkül a programjavaslatokat általában az alábbi elvek figyelembe vételével kell elkészíteni:

—	az egynél több tagállam által indítványozott programoknak összehangolt stratégiával, intézkedésekkel és üzenetekkel kell rendelkezniük,

—	a programoknak lehetőleg több évre szólónak kell lenniük, és elegendő hatókörrel kell bírniuk ahhoz, hogy számottevő hatást fejtsenek ki a célpiacokon. Adott esetben e programokat egynél több tagállam piacán kell működtetni,

—	a programok üzeneteinek tárgyilagos információkat kell biztosítaniuk a termékek (mint a kiegyensúlyozott étrend elemei) belső jellemzőiről és/vagy tápértékéről, előállítási módszereiről és környezetbarát jellegéről,

—	a programoknak központi üzeneteket kell tartalmazniuk, amelyek számos tagállamban jelentőséggel bírnak a fogyasztók, a szakmabeliek és/vagy a kereskedelmi ágazat szempontjából.

Friss gyümölcs és zöldség

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Noha a zöldség- és gyümölcstermelés felfutóban van, ezek fogyasztása összességében változatlan.

A 35 év alatti fogyasztók körében érdeklődéshiány tapasztalható, amely az iskoláskorú népesség körében még erősebb. Ez nem szolgálja a kiegyensúlyozott étrend kialakítását.

2. CÉLOK

A cél az e termékekről alkotott kép javítása a »frissesség« és a »természetesség« hangsúlyozásával, a fogyasztók átlagos életkorának csökkentése, elsősorban a fiatalokat ösztönözve az érintett termékek fogyasztására.

3. FŐ CÉLCSOPORTOK

—	35 év alattiak

—	Iskoláskorú gyermekek, serdülők és szüleik

—	Közétkeztetésben működő gazdasági szereplők és iskolai étkezdék

—	Orvosok és táplálkozási szakértők.

4. FŐ ÜZENETEK

—	A »naponta 5-ször« típusú szemlélet előmozdítása (javasolt naponta legalább ötször gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztani)

—	A termékek természetesek és frissek

—	Minőség (biztonság, tápérték és íz, termelési módszerek, környezetvédelem, utalás a termékek származási helyére)

—

Élvezet

—	Kiegyensúlyozott étrend

—	A friss termékek változatossága és a kínálat szezonális jellege; az ízükkel és a felhasználási lehetőségeikkel kapcsolatos tájékoztatás

—	Nyomonkövethetőség

—	Hozzáférhetőség és az elkészítés könnyedsége: számos friss gyümölcs és zöldség nem igényel főzést.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Elektronikus csatornák (az elérhető termékeket bemutató internetes oldalak gyermekeknek szóló online játékokkal)

—	Telefonos információs vonal

—	PR-kapcsolatok a médiával és a reklámszakmával (pl. szakújságírók, női magazinok, ifjúsági magazinok és lapok)

—	Kapcsolattartás orvosokkal és táplálkozási szakértőkkel

—	Pedagógusok és az iskolai étkezdék vezetőinek mozgósításával a gyermekeket és serdülőkorúakat célzó nevelési intézkedések

—	A fogyasztók javára az értékesítés helyén végzett információs intézkedések

—	Egyéb csatornák (szórólapok, termékinformációkat és recepteket tartalmazó prospektusok, gyermekjátékok stb.)

—	Vizuális média (mozi, szakosodott tv-csatornák)

—	Rövid rádiós reklámok

—	Részvétel kereskedelmi vásárokon.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA

12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden időszakra célkitűzéseket meghatározó többéves programoknak.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

4 millió EUR.

Feldolgozott gyümölcs és zöldség

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Egyre élénkebb az ágazatban a különféle harmadik országok termelőivel folytatott verseny.

Mivel – különösen e termékek könnyű fogyaszthatósága miatt – fokozatosan növekszik a kereslet, fontos, hogy a közösségi iparág ki tudja használni az ebben rejlő előnyöket. A tájékoztató és promóciós intézkedések támogatása emiatt indokolt.

2. CÉLOK

Korszerűsíteni és »fiatalítani« kell az e termékekről alkotott képet, a fogyasztást ösztönző információk közvetítésével.

3. FŐ CÉLCSOPORTOK

—	Háztartások

—	Közétkeztetésben működő gazdasági szereplők és iskolai étkezdék

—	Orvosok és táplálkozási szakértők.

4. FŐ ÜZENETEK

—	Minőség (biztonság, tápérték és íz, elkészítési módok)

—	A felhasználás egyszerűsége

—

Élvezet

—	A kínálat változatossága és egész évben való elérhetősége

—	Kiegyensúlyozott étrend

—	Nyomonkövethetőség.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Elektronikus csatornák (internetes oldal)

—	Telefonos információs vonal

—	PR-kapcsolatok a médiával és a reklámszakmával (pl. szakújságírók, női magazinok, konyhai és szaksajtó)

—	Az értékesítési helyeken tartott bemutatók

—	Kapcsolattartás orvosokkal és táplálkozási szakértőkkel

—	Egyéb csatornák (szórólapok, valamint termékeket és recepteket leíró prospektusok)

—	Vizuális média

—	Részvétel kereskedelmi vásárokon.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA

12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden időszakra célkitűzéseket meghatározó többéves programoknak.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

2 millió EUR.

Rostlen

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

A textil- és ruhaneműk nemzetközi kereskedelmének liberalizációja miatt a közösségi rostlen kiélezett versenyben áll a Közösségen kívülről származó, rendkívül előnyös áron kínált rostlennel. Emellett más rostokkal is versenyben áll. A textilfogyasztás pedig ezzel egy időben a pangás jeleit mutatja.

2. CÉLOK

—	A közösségi rostlen jó hírnevének, illetve az arról kialakult képnek a javítása, megkülönböztető tulajdonságainak kiaknázása

—	E termék fogyasztásának növelése

—	A fogyasztók tájékoztatása a piacra dobott új termékek jellemzőiről.

3. CÉLCSOPORTOK

—	Az ágazat vezető szakemberei (rajzolók, tervezők, gyártók, szerkesztők)

—	Forgalmazók

—	Textil, divat- és lakberendezési képzőkörök (oktatók és diákok)

—	Véleményformálók

—	Fogyasztók.

4. FŐ ÜZENETEK

—	A termék minősége a nyersanyag előállítási körülményeinek, a megfelelő fajták használatának, valamint az előállítási lánc egésze folyamán érvényesített szakértelemnek köszönhető

—	A közösségi rostlen széles termékskálát (ruházat, dekoráció, háztartási lenvászon), valamint az ötletek és újdonságok temérdek tárházát kínálja.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Elektronikus csatornák (internetes oldalak)

—	Szakmai bemutatók és vásárok

—	A továbbfelhasználókra irányuló információs intézkedések (tervezők, gyártók, forgalmazók, szerkesztők)

—	Információk az értékesítés helyén

—	Kapcsolatok a szaksajtóval

—	Oktatási információs intézkedések divattervező iskolákban, textilmérnöki kurzusokon stb.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA

12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden időszakra célkitűzéseket meghatározó többéves programoknak.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

1 millió EUR.

Díszkertészeti termékek és élőnövények

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Az ágazati kínálatot a közösségi és a harmadik országokból származó termékek közötti fokozódó verseny jellemzi.

Az 1997–2000 között folytatott promóciós kampányok értékelő tanulmányai arra engednek következtetni, hogy a közösségi termékek európai uniós értékesítéseinek előmozdítása céljából a termesztőtől a forgalmazóig terjedő lánc egésze jobb szervezést, valamint ésszerűsítést igényel; a fogyasztókat pedig részletesebben kell tájékoztatni a közösségi termékek belső tulajdonságairól és választékáról.

2. CÉLOK

—	A közösségi eredetű növények és virágok fogyasztásának ösztönzése

—	Olyan gyakorlatok ösztönzése, amelyek a környezet javát szolgálják és gyarapítják a környezetbarát módszerekre vonatkozó ismereteket

—	A különböző tagállamok szakemberei közötti partnerség megerősítése, amely többek között lehetővé teszi a legfrissebb ágazati ismeretek megosztását és a előállítási lánc összes szereplőjének jobb tájékoztatását.

3. FŐ CÉLCSOPORTOK

—	Termelők, kertészetek, forgalmazók és egyéb ágazati szereplők

—	Egyetemi/főiskolai hallgatók és tanulók

—	Véleményformálók: újságírók, oktatók

—	Fogyasztók.

4. FŐ ÜZENETEK

—	Tájékoztatás a közösségi termékek minőségéről és választékáról

—	Környezetbarát termesztési módszerek

—	Tartósabb termékekre irányuló eljárások

—	A virág- és növényfajták kiegyensúlyozott megválasztása

—	A növények és virágok szerepe az életminőség és a jólét terén.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Kapcsolatok a médiával

—	Vásárok és kiállítások: különféle tagállamok termékeit bemutató standok

—	Szakemberek, fogyasztók és egyetemi/főiskolai hallgatók képzése

—	A fokozottabb terméktartósságra vonatkozó ismeretek megosztását célzó intézkedések

—	Fogyasztótájékoztatási intézkedések a sajtón, valamint olyan intézkedéseken keresztül, mint például katalóguskiadás, kertésznaptárak, esetleg »a hónap növénye« kampányok

—	Az elektronikus média fokozottabb használata (Internet, CD-ROM stb.).

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA

12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden időszakra stratégiát és megfelelően indokolt célkitűzéseket meghatározó többéves programoknak.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

3 millió EUR.

Olívaolaj és étkezési olajbogyó

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Míg az olívaolaj és az étkezési olajbogyó kínálata növekszik, a Közösség piaci egyensúlyának fenntartásában fontos szerep jut a nemzeti és nemzetközi piacok értékesítő helyeinek. E termékek belföldi keresleti szintje erős szórást mutat a tradicionális fogyasztói piacok és azon piacok között, ahol viszonylag újdonságnak számítanak e termékek.

A »tradicionális fogyasztó« tagállamokban (Spanyolország, Olaszország, Görögország és Portugália), az érintett termékek rendszerint közismertek, a fogyasztás pedig magas. Ezek érett piacok, ahol az összkereslet növekedési lehetőségei korlátozottak, de figyelembe véve a jelenlegi részesedésüket az olívaolaj-fogyasztásban, az ágazat szempontjából továbbra is kitüntetett szerepet játszanak.

Az »új fogyasztó« tagállamokban az egy főre eső fogyasztás valamelyest nőtt, de még mindig lényegesen alacsonyabb (a 2004. május 1-je előtti Közösségben) vagy pedig elhanyagolható (az új tagállamok többségében). Sok fogyasztó nem ismeri az olívaolaj és az étkezési olajbogyó tulajdonságait és a különféle felhasználási módokat. Emiatt ezen a piacon jelentős mértékben növelhető a kereslet.

2. CÉLOK

—	Elsőbbségi cél: a fogyasztás növelése az »új fogyasztó« tagállamokban a piaci lefedettség növelésével, a felhasználás élénkítése az e termékek használatának kiterjesztésével és a szükséges tájékoztatás megadásával.

—	A fogyasztás megerősítése és fejlesztése a »tradicionális fogyasztó« tagállamokban a fogyasztóknak a termékek kevésbé ismert vetületeire vonatkozó tájékoztatásával, a fiatalság e termékek vásárlására való szoktatása.

3. CÉLCSOPORTOK

—	A bevásárlásért felelős személyek: a »tradicionális fogyasztó« tagállamokban főként a 20 és 40 év közöttiek

—	Véleményformálók (gasztronómok, főszakácsok, vendéglők, újságírók), általános és szaksajtó (konyhaművészet, női lapok, életmódmagazinok)

—	Orvosi és közvetetten orvosi sajtó

—	Forgalmazók (az »új fogyasztó« tagállamokban).

4. FŐ ÜZENETEK

—	A szűz olívaolaj érzékelhető jellemzői (aroma, szín, íz) és gasztronómiai tulajdonságai a fajta, a termelési terület, a betakarítás, OEM/OFJ stb. függvényében változnak. Ez a változatosság a konyhai ízek és felhasználási lehetőségek nagy választékát biztosítja

—	Az olívaolaj különféle kategóriái

—	Táplálkozásspecifikus tulajdonságai miatt az olívaolaj az egészséges és kiegyensúlyozott étrend fontos eleme: az étkezés okozta öröm sikeresen párosul az egészséges és kiegyensúlyozott étrend követelményeivel

—	Tájékoztatás az olívaolaj ellenőrzésére, minőségi tanúsítására és címkézésére vonatkozó előírásokról

—	Tájékoztatás a Közösség területének egészén OEM/OFJ-ként nyilvántartott összes olívaolajra és/vagy étkezési olajbogyóra vonatkozóan

—	Az étkezési olajbogyó egészséges és természetes termék, amely alkalmas mind a könnyed, közvetlen fogyasztásra, mind pedig a rafinált ételek elkészítésére

—	Az étkezési olajbogyók fajta szerinti jellegzetességei.

Kimondottan az »új fogyasztó« tagállamokban:

—	az olívaolaj, különösen az extra szűz kategória természetes termék, a hagyomány és a hosszú időn át felhalmozott szakértelem letéteményese, amely kielégíti az ízekkel tarkított modern konyha igényeit; a mediterrán konyhaművészet mellett könnyen felhasználható más modern konyhákban is

—	felhasználási javaslatok a főzéshez/sütéshez

Kimondottan a »tradicionális fogyasztó« tagállamokban:

—	a tartósított olívaolaj vásárlásának előnyei (a fogyasztó számára hasznos információkkal bíró címkézéssel)

—	modernebbé kell tenni a termékről kialakított nagy múltú és jelentős kulturális dimenziójú képet.

A 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az olívaolaj és az étkezési olajbogyó táplálkozással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó információknak általánosan elfogadott tudományos adatokra kell alapulniuk, és meg kell felelniük az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) megállapított követelményeknek, valamint minden olyan hatályos, egyedi szabálynak, amelyet ezzel összefüggésben vezettek be.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Internet és elektronikus eszközök (például CD-ROM, DVD-k)

—	Értékesítés helyén végzett promóció (kóstolópróbák, receptek, tájékoztatás)

—	Sajtó- és közönségkapcsolatok (rendezvények, részvétel fogyasztói vásárokon stb.)

—	Hirdetések (vagy hirdetésjellegű újságcikkek) a sajtóban (általános, női magazinok, konyhaművészet, életmódmagazinok stb.)

—	Együttes fellépések az orvosi és közvetetten orvosi szakmával (orvosi PR)

—	Audiovizuális média (tv és rádió)

—	Részvétel kereskedelmi vásárokon.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA ÉS TERJEDELME

12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden időszakra stratégiát és megfelelően indokolt célkitűzéseket felvonultató többéves programoknak.

Előnyben részesülnek azok a programok, amelyek megvalósítását legalább 2 »új fogyasztó« tagállamban tervezik.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

4 millió EUR.

Magvakból származó olajak

Ebben az ágazatban azok a programok élveznek elsőbbséget, amelyek a repceolajra összpontosítanak vagy pedig a különböző, magvakból származó olajak jellegzetességeit mutatják be.

A magvakból származó olajak ágazatának éves, indikatív költségvetése:

2 millió EUR.

A. Repceolaj

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Az új közös agrárpolitika következményeként a repcemagtermelés nem részesül külön támogatásban, emiatt a piaci viszonyokhoz kell igazodnia. Megnövekedett termelési lehetőségek mellett – valamint a strukturális túltermeléssel jellemezhető gabonatermesztés alternatívájaként – a repceolaj promóciója hozzájárul a szántóföldi növények piacának egyensúlyához és a különféle növényi olajok közösségi fogyasztásához. A Közösség jelenleg a repceolaj nettó exportőre.

Az elmúlt évtizedekben táplálkozási szempontból értékes jellegzetességekkel bíró repcefajtákat fejlesztettek ki. Ez a minőség javulását eredményezte. Új termékeket fejlesztettek ki, mint például a hidegen sajtolt, sajátos, a mogyoróra emlékeztető ízű repceolajokat.

A repceolaj tápértéke világszerte vizsgálatok tárgyát képezi, amelyek eredményei a termék előnyös élelmezési és élettani jellegzetességeit támasztják alá. A legfrissebb kutatási eredményekről tájékoztatni kell az általános orvosokat, a táplálkozási szakértőket és a fogyasztókat.

2. CÉLOK

—	A repceolaj jellegzetességeire és az annak új keletű fejlődésére vonatkozó ismeretek terjesztése

—	Az orvosi és közvetetten orvosi szakmának, valamint a fogyasztóknak a repceolaj tápértékéről és használatáról való tájékoztatásán keresztül a fogyasztás növelése.

3. CÉLCSOPORTOK

—	Háztartások, különösen a bevásárlásokért felelős személyek

—	Véleményformálók (újságírók, konyhafőnökök, az orvosi és a táplálkozástudományi szakma)

—	Forgalmazók

—	Orvosi és közvetetten orvosi sajtó

—	Élelmiszeripar.

4. FŐ ÜZENETEK

—	Tápértéke miatt a repceolaj a kiegyensúlyozott és egészséges étrend lényeges eleme

—	A repceolaj előnyös zsírsavösszetétele

—	Felhasználási javaslatok a főzéshez/sütéshez

—	Tájékoztatás a terméknek és fajtáinak fejlődéséről.

A 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a repceolaj táplálkozással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó információknak általánosan elfogadott tudományos adatokra kell alapulniuk, és meg kell felelniük az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó 2000/13/EK irányelvben megállapított követelményeknek, valamint minden olyan hatályos, egyedi szabálynak, amelyet ezzel összefüggésben vezettek be.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Értékesítés helyén végzett promóció (kóstolópróbák, receptek, tájékoztatás)

—	Hirdetések (vagy hirdetésjellegű újságcikkek) a sajtóban (általános, konyhaművészet, női magazinok, életmódmagazinok)

—	Közönségkapcsolatok (rendezvények, részvétel élelmiszer-ipari vásárokon)

—	Együttes fellépések az orvosi és közvetetten orvosi szakmával

—	Együttes fellépések éttermekkel, a vendéglátóipari ágazattal és a konyhafőnökökkel

—

Internet.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA

12–36 hónap.

B. Napraforgóolaj

A napraforgóolaj programjai csak akkor élveznek elsőbbséget, amennyiben az a piaci viszonyok alapján indokolt.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

A Közösségben több mint 2 millió hektár területen termesztenek napraforgót, a napraforgómag termelése pedig meghaladja az évi 3,5 millió tonnát. A Közösségben fogyasztott napraforgóolajat eddig főként a Közösségben termesztett napraforgómagból állították elő. Azonban a sajtolás volumenének visszaesése a 2004/2005-ös gazdasági évben az EU napraforgóolaj-termelésének csökkenését eredményezi. Mivel a világpiaci árak emelkedőben vannak és a kínálat elégtelennek bizonyulhat, nem élveznek elsőbbséget a csak a napraforgóolajra összpontosító programok. Ezzel szemben olyan programok részévé lehetne tenni, amelyek a különféle közösségi eredetű, magvakból származó olajakra hívják fel a figyelmet.

A napraforgóolaj, mint termék bizonyos felhasználási területeken – mint például a sütés – egyedi előnyökkel rendelkezik. Telítetlen zsírtartalma magas, gazdag E-vitaminban. E kampányok célja a fogyasztók és kereskedők/forgalmazók tájékoztatása a napraforgóolaj különféle felhasználási területeiről, típusairól és jellegzetességeiről, valamint a minőségére vonatkozó közösségi jogszabályokról. A kampányokat a tárgyilagos tájékoztatás szellemében kell megtervezni.

2. CÉLOK

A fogyasztók és a kereskedelem szereplőinek tájékoztatása a következőkről:

—	a napraforgóolaj különböző felhasználási területei, annak jellegzetességei és tápértéke

—	a minőséget szabályozó jogszabályok és szabványok; a címkézés szabályozása.

3. CÉLCSOPORTOK

—	Háztartások, különösen a bevásárlásokért felelős személyek

—	Véleményformálók (újságírók, konyhafőnökök, az orvosi és a táplálkozástudományi szakma)

—	Forgalmazók

—	Élelmiszeripar.

4. FŐ ÜZENETEK

A fő programüzeneteknek a következőkről kell tájékoztatást nyújtaniuk:

—	a napraforgóolaj helyes felhasználásának előnyei. Például az olajtípusú napraforgómagból előállított napraforgóolaj E-vitamin tartalma más növényi olajokhoz képest magas. Könnyű íze és sütési alkalmazhatósága miatt a napraforgóolaj jól ismert,

—	a napraforgóolaj minőséget szabályozó jogszabályok és szabványok,

—	a napraforgóolaj zsírsavösszetétele és tápértéke,

—	a napraforgóolajjal és más növényi olajokkal kapcsolatos technikai fejlődés, valamint a tudományos kutatás eredményei.

A 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a napraforgóolaj táplálkozással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó információknak általánosan elfogadott tudományos adatokra kell alapulniuk, és meg kell felelniük az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó 2000/13/EK irányelvben megállapított követelményeknek, valamint minden olyan hatályos, egyedi szabálynak, amelyet ezzel összefüggésben vezettek be.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Tájékoztató anyagok rendelkezésre bocsátása az értékesítési helyeken (POS) (a kereskedelemnek is)

—	Hirdetések (vagy hirdetésjellegű újságcikkek) a sajtóban (általános, konyhaművészet, szaksajtó)

—	Közönségkapcsolatok (rendezvények, részvétel élelmiszer-ipari vásárokon)

—

Internet.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA

12–36 hónap.

Tej és tejtermékek

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

A folyékony tejtermékek fogyasztása visszaesett, különösen a jelentősebb tejfogyasztó országokban, elsősorban a fiatalabb korosztályokat megcélzó üdítőitalok által támasztott piaci verseny következtében. A folyékony tejtermékek fogyasztását fokozatosan felváltja a különféle, tejet helyettesítő termékek fogyasztása. Ezzel szemben általános növekedés tapasztalható a tejtermékek – tejjel egyenértékű termékben kifejezett – fogyasztásában.

2. CÉLOK

—	A folyékony tejtermékek fogyasztásának növelése a növekedési lehetőségekkel rendelkező piacokon, valamint a fogyasztási színvonal megőrzése a telített piacokon

—	Általánosságban a tejtermékek fogyasztásának növelése

—	A fiatalok – mint a jövő felnőtt fogyasztói – fogyasztásának előmozdítása.

3. FŐ CÉLCSOPORTOK

Általánosságban véve a fogyasztók, különös tekintettel a következő csoportokra:

—	gyermekek és serdülők, különösen a 8 és 13 év közötti lányok,

—	különféle korcsoportokhoz tartozó nők,

—	időskorúak.

4. FŐ ÜZENETEK

—	A tej és a tejtermékek egészséges, természetes, a korszerű életmódhoz illeszkedő termékek, amelyeket élvezetes fogyasztani

—	A tej és a tejtermékek tápértéke különleges, ez különösen meghatározott korcsoportok szempontjából jótékony

—	Az üzeneteknek pozitívnak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a fogyasztásnak a különböző piacokon tapasztalható sajátos jellegét

—	A tejtermékek széles választéka megfelel a különféle fogyasztási helyzetben lévő különböző fogyasztók igényeinek

—	A tej és a tejtermékek alacsonyabb zsírtartalmú változatban is kaphatók, és ezek egyes fogyasztók számára megfelelőbbek lehetnek

—	A program során végig biztosítani kell az üzenetek folytonosságát, hogy a fogyasztókat meg lehessen győzni a tej és tejtermékek rendszeres fogyasztásának előnyeiről.

A 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a tej és tejtermékek táplálkozással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó információknak általánosan elfogadott tudományos adatokra kell alapulniuk, és meg kell felelniük az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó 2000/13/EK irányelvben megállapított követelményeknek, valamint minden olyan hatályos, egyedi szabálynak, amelyet ezzel összefüggésben vezettek be.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Elektronikus csatornák

—	Telefonos információs vonal

—	Kapcsolattartás a médiával és a reklámszakmával (pl. szaklapok, női magazinok, ifjúsági lapok)

—	Kapcsolattartás orvosokkal és táplálkozási szakértőkkel

—	Kapcsolattartás oktatókkal és iskolákkal

—	Egyéb csatornák (szórólapok, prospektusok, gyermekjátékok stb.)

—	Az értékesítési helyeken tartott bemutatók

—	Vizuális média (mozi, szakosodott tv-csatornák)

—	Rövid rádiós reklámok

—	Részvétel kiállításokon és vásárokon.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA ÉS TERJEDELME

12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden időszakra célkitűzéseket kijelölő többéves programoknak.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

4 millió EUR.

Közösségi vagy pedig nemzeti minőségbiztosítási rendszerrel összhangban előállított friss, hűtött vagy fagyasztott hús

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

A legfontosabb állati termékek közül sokat sújtó egészségügyi problémák bebizonyították annak szükségességét, hogy meg kell erősíteni a fogyasztók közösségi hústermékekbe vetett bizalmát.

Ez – az ellenőrzések és az élelmiszerbiztonság tárgyában hozott általános jogszabályok mellett – szükségessé teszi a tárgyilagos tájékoztatást a közösségi és nemzeti minőségbiztosítási rendszerekről és az általuk megkövetelt ellenőrzésekről. E szabályok és ellenőrzések további garanciát jelentenek a termékleírások és további ellenőrzési rendszerek biztosítása által.

2. CÉLOK

—

Ezek a tájékoztató kampányok azokra a termékekre korlátozódnak, amelyeket az európai minőségi rendszerekre vonatkozó szabályozással (OEM, OFJ, garantált, hagyományos különlegességek és biogazdálkodás) vagy az 1257/1999/EK rendelet 24b. cikkének megfelelően a tagállamok által elismert minőségi szabályozással összhangban állítottak elő. Az e rendelet szerint támogatott tájékoztató kampányokat nem szabad az 1257/1999/EK rendelet szerint is támogatni.

—

A cél tárgyilagos és kimerítő tájékoztatás biztosítása a hústermékekre vonatkozó közösségi és nemzeti minőségbiztosítási rendszerek szabályairól. Tájékoztatni kell a fogyasztókat, a véleményformálókat és a forgalmazókat a terméklaírásokról és az ezen minőségbiztosítási rendszerek által előírt tényleges ellenőrzésekről.

3. FŐ CÉLCSOPORTOK

—	Fogyasztók és azok szövetségei

—	A háztartási bevásárlásokért felelős személyek

—	Intézmények (éttermek, kórházak, iskolák stb.)

—	Forgalmazók és azok szövetségei

—	Sajtó és véleményformálók.

4. FŐ ÜZENETEK

—	A minőségbiztosítási rendszerek specifikus termelési módszereket és ellenőrzéseket garantálnak, amelyek szigorúbbak a jogszabályokban megkívántaknál

—	A minőségi hústermékek specifikus jellemzőkkel vagy a szokásos kereskedelmi normáknál magasabb minőséggel rendelkeznek

—	A közösségi és nemzeti minőségi szabályozások áttekinthetőek és a termékek teljes körű nyomonkövethetőségét biztosítják

—	A húsok címkézése lehetővé teszi a fogyasztó számára a minőségi termékek, azok eredetének és jellegzetességeinek azonosítását.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—

Internet

—	A médiával és a reklámszakmával együtt folytatott PR (tudományos és szaksajtó, női és konyhaművészeti magazinok)

—	Kapcsolattartás a fogyasztói szövetségekkel

—	Audiovizuális média

—	Írásos anyagok (szórólapok, prospektusok stb.)

—	Az értékesítési helyeken nyújtott tájékoztatás.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA ÉS TERJEDELME

A programoknak legalább nemzeti hatókörűnek vagy több tagállamra kiterjedőnek kell lenniük.

12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden időszakra indokolt célokat kijelölő többéves programoknak.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

4 millió EUR.

Az emberi fogyasztásra szánt tojások címkézése

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

2004. január 1-jétől az emberi fogyasztásra szánt valamennyi tojás héjára egy olyan kódot kell pecsételni, amely azonosítja a termelőt és a tojótyúkok tenyésztése során alkalmazott rendszert. A kódot a tenyésztési módszert azonosító szám (0 = biotenyésztés, 1 = szabadföldi tenyésztés, 2 = ól, 3 = ketrec), a tenyésztőüzem helye szerinti tagállam ISO-kódja, valamint az illetékes hatóság által a tenyésztőüzemhez rendelt szám alkotja.

2. CÉLOK

—	A fogyasztók tájékoztatása a tojásjelölés új szabványairól, teljes körű felvilágosítás a tojásokra nyomtatott kódok jelentéséről

—	Tájékoztatásnyújtás a tojásokra nyomtatott kódok segítségével a tojástermelési rendszerekről

—	Tájékoztatásnyújtás a létező nyomonkövetési rendszerekről.

3. CÉLCSOPORTOK

—	Fogyasztók és forgalmazók

—	Véleményformálók.

4. FŐ ÜZENETEK

—	A 2002/4/EK bizottsági irányelvvel (2) összhangban a tojásokra nyomtatott új kódok, valamint a különféle tojáskategóriák – amelyekre a kódok hivatkoznak – jellegzetességeinek közzététele és ismertetése.

—	Az üzenetek nem részesíthetik előnyben egyik tenyésztési módszert sem egy másikkal szemben, nem tehetnek említést a tojásfogyasztás egészségügyi kihatásairól és a tojások tápértékéről. Nem lehet megkülönbözetést alkalmazni a különböző tagállamokból származó tojások között.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Elektronikus csatornák (internetes oldal stb.)

—	Nyomtatott anyagok (prospektusok, szórólapok stb.)

—	Információk az értékesítés helyén

—	Hirdetések a sajtóban, receptújságokban, női magazinokban stb.

—	Kapcsolattartás a médiával.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA

12–24 hónap.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

2 millió EUR.

Méz és méhészeti termékek

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

A Közösség igen kevés közösségi támogatásban részesülő, minőségi méz- és méhészeti termékek ágazata fokozódó globális versennyel szembesül. A helyzetet nehezíti, hogy a Közösségben magasak a termelési költségek.

2001 óta az ágazatra a mézről szóló, 2001/110/EK irányelv (3) vonatkozik, amely kötelező, a minőséget a származási hellyel összekapcsoló címkézést ír elő. A támogatott programoknak a közösségi mézre és méhészeti termékekre kell összpontosítania, a regionális, territoriális vagy topográfiai eredetre vonatkozó kiegészítő megjelöléssel vagy – a Közösség (OEM, OFJ, garantált, hagyományos különlegességek és biogazdálkodás) vagy egy tagállam által hitelesített – minőségi címkékkel együtt.

2. CÉLKITŰZÉSEK

—	A fogyasztók tájékoztatása a közösségi méhészeti termékek változatosságáról, azok érzékelhető tulajdonságairól, valamint a termelés körülményeiről

—	A fogyasztók tájékoztatása a szűretlen és pasztörizálatlan közösségi mézek tulajdonságairól

—	A fogyasztók segítése a közösségi méz címkézésének megértésében, valamint a termelők buzdítása áttekinthető címkék készítésére

—	A fogyasztásnak a minőségi termékek irányába való terelése azáltal, hogy felhívják a figyelmet a termékek nyomonkövethetőségére.

3. FŐ CÉLCSOPORTOK

—	Fogyasztók, különösen a 20 és 40 év közöttiek

—	Idősek és gyermekek

—	Véleményformálók.

4. FŐ ÜZENETEK

—	Tájékoztatás a biztonságra, a termelés higiéniás körülményeire, a minőségi tanúsításra és a címkézésre vonatkozó közösségi jogszabályokról

—	A méz hagyományra és jól bevált szakértelemre építő természetes termék, amelyet a modern konyhában többféleképpen fel lehet használni

—	A méz nagyfokú változatossága a különféle földrajzi és növénytani eredetnek és/vagy a különböző évszakoknak köszönhetően

—	Tájékoztatás a felhasználási területekről és a tápértékről

—	A beporzás oltalma elengedhetetlen a biodiverzitás fenntartásához.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Általánosságban véve hirdetések a szaksajtóban (konyhaművészet, életmódmagazinok)

—	Internet, filmszínház és egyéb audiovizuális média (tv, rádió)

—	Értékesítési helyek

—	Részvétel kiállításokon és vásárokon

—	PR a nagyközönségre vonatkozóan, rendezvények szervezése az éttermekben végrehajtandó tevékenységek érdekében, valamint a vendéglátóipari ágazat javára

—	Tájékoztatás az iskolában (útmutatás az oktatóknak, valamint a szálloda- és vendéglátóipari iskolák hallgatóinak).

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA ÉS TERJEDELME

12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden időszakra stratégiát és megfelelően indokolt célkitűzéseket felvonultató programoknak.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

1 millió EUR.

Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok, földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Az ágazatot túltermelés jellemzi, a fogyasztás azonban nem növekszik, sőt egyes borfajták esetében csökkenő tendenciájú, de a harmadik országokból származó kínálat növekvőben van.

2. CÉLOK

—	A közösségi borok fogyasztásának növelése

—	A fogyasztók tájékoztatása a közösségi borok választékáról, minőségéről, előállítási körülményeiről, valamint a tudományos tanulmányok eredményeiről.

3. FŐ CÉLCSOPORTOK

—	Forgalmazók

—	Fogyasztók, kivéve a 2001. június 5-i 2001/458/EK tanácsi ajánlásban3 említett fiatalokat és serdülőket (4)

—	Véleményformálók: újságírók, gasztronómiai szakemberek

—	A szálloda- és vendéglátóipar oktatási intézményei.

4. FŐ ÜZENETEK

—	A közösségi jogszabályok szigorúan szabályozzák a termelést, a minőségmegjelöléseket, a címkézést és a forgalmazást, ezzel biztosítva a fogyasztóknak a kínált borok minőségét és nyomonkövethetőségét

—	A különféle eredetű közösségi borok igen széles választékából való választás lehetőségének vonzereje

—	Tájékoztatás a közösségi bortermelésről, annak kapcsolatáról a regionális és helyi feltételekkel, kultúrákkal és ízlésvilágokkal.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

Tájékoztatás és PR-intézkedések:

—	a forgalmazók és a vendéglátóiparban tevékenykedők képzése,

—	kapcsolattartás a szaksajtóval,

—	egyéb csatornák (internetes oldal, szórólapok és prospektusok), amelyek segítik a fogyasztókat a választásban és hogy családi rendezvényekkor, ünnepélyes alkalmakkor gondoljanak a bor fogyasztására,

—	Vásárok és kiállítások: különféle tagállamok termékeit bemutató standok.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA

12–36 hónap, elsőbbséget biztosítva a minden időszakra célkitűzéseket meghatározó többéves programoknak.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

3 millió EUR.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) vagy a hagyományos különleges termék jelzésével (HKT) ellátott termékek

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

A terméknevek oltalmának a 2081/92/EGK és 2082/92/EGK rendeletben biztosított közösségi rendszere a közös agrárpolitika minőségi fejezetének megvalósítása során elsőbbséget élvez. Emiatt továbbra is erőfeszítéseket kell tenni olyan kampányok folytatása érdekében, amelyek megismertetik az elnevezéseket és az oltalom alatt álló neveket viselő termékeket az e termékek előállításának, elkészítésének, értékesítésének és fogyasztásának láncolatában részt vevő minden lehetséges szereplővel.

2. CÉLOK

A promóciós és tájékoztatási kampányoknak nem szabad egy vagy csak igen korlátozott számú terméknévre összpontosulniuk, jóval inkább bizonyos termékkategóriák, avagy egy vagy több tagállam egy vagy több területén termelt termékek neveinek csoportjaira kell koncentrálniuk.

E kampányok célkitűzései a következők:

—

széles körű tájékoztatás nyújtása a szabályozások tartalmáról, működéséről és közösségi jellegéről, valamint különösen e jelöléseknek azon oltalom alatt álló neveket viselő termékek kereskedelmi értékére gyakorolt hatásáról, amelyek a jegyzékbe vételt követően az e szabályozások biztosította oltalom előnyeit élvezik,

—	az OEM, OFJ és HKT termékek közösségi logói ismertségének javítása a fogyasztók, forgalmazók és élelmiszer-ipari szakemberek körében,

—	az e szabályozásokban még részt nem vevő termelő/feldolgozó szövetségek biztatása a rendszer használatára, a jegyzékbe vétel alapvető körülményeit teljesítő termékek nevének bejegyeztetése által,

—

az érintett területek szabályozásokban még részt nem vevő termelőinek/feldolgozóinak biztatása a jegyzékbe vett neveket viselő termékek előállításában való részvételre, a különféle oltalom alatt álló nevek tekintetében megállapított ellenőrzési követelményeknek és jóváhagyott előírásoknak való megfelelés által,

—

az érintett termékek keresletének ösztönzése, a fogyasztóknak és a forgalmazóknak a szabályozások létéről, jelentőségéről és előnyeiről, valamint a logókról, a jelölések megadásának feltételeiről, a releváns ellenőrzésekről és felügyeletről, a nyomonkövetési rendszerről való tájékoztatásán keresztül.

3. FŐ CÉLCSOPORTOK

—	Termelők és feldolgozók

—	Forgalmazók (élelmiszer-áruházak, nagykereskedők, kiskereskedők, vendéglátók, étkezdék, éttermek)

—	Fogyasztók és azok szövetségei

—	Véleményformálók.

4. FŐ ÜZENETEK

—

Az oltalom alatt álló nevet viselő termékek földrajzi eredetükhöz kapcsolódó specifikus tulajdonságokkal rendelkeznek. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott termékek esetében a termékek minősége vagy jellegzetességei legfőképpen vagy kizárólag a sajátos földrajzi környezethez kapcsolódnak (annak sajátos természeti és emberi tényezőivel együtt). Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott termékek esetében a termékek a földrajzi származásuknak tulajdonítható különleges minőséggel vagy jó hírnévvel bírnak, és a termelés, feldolgozás vagy elkészítés közül legalább az egyik szakaszban tetten érhető ez a földrajzi kapcsolat.

—	A HKT jelölésű termékek különleges jellegzetességei a hagyományos, speciális előállítási módszereknek vagy a hagyományos nyersanyagok használatának köszönhetők.

—	A közösségi OEM, OFJ és HKT logók olyan szimbólumok, amelyeket a Közösség egész területén a termelés különleges feltételeinek – amely lehet a földrajzi származáshoz vagy a hagyományhoz kapcsolódó – megfelelő és ellenőrzött termék ismérveként értelmeznek.

—	Az érintett termékek minőségének egyéb vetületei (biztonságosság, tápérték, íz, nyomonkövethetőség).

—	Néhány OEM, OFJ vagy HKT termék bemutatásán keresztül annak szemléltetése, hogy azok a termékek, amelyek nevét az oltalmi szabályozásokban jegyzékbe vették, a termékek értéknövekedése lehetőségének sikeres példái.

—	Ezek az oltalmi szabályozások fenntartják a Közösség kulturális örökségét, támogatják a mezőgazdasági termelés sokszínűségét, valamint a tájjelleg fenntartását.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Elektronikus csatornák (internetes oldalak)

—	PR-kapcsolatok a médiával (szaksajtó, női magazinok, gasztronómiai lapok)

—	Kapcsolattartás a fogyasztói szövetségekkel

—	Tájékoztatás és bemutató az értékesítési helyeken

—	Audiovizuális média (többek között célzatos tv-reklámok)

—	Írásos anyagok (szórólapok, prospektusok stb.)

—	Részvétel kereskedelmi vásárokon és kiállításokon

—	Tájékoztatás és oktató szemináriumok/intézkedések az OEM, OFJ és HKT közösségi szabályozások működésével kapcsolatban.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA

12–36 hónap. Elsőbbséget élveznek a minden időszakra egyértelmű célkitűzéseket és stratégiát meghatározó többéves programok.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

3 millió EUR.

Tájékoztatás a leginkább távol eső területek esetében alkalmazott emblémáról

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Ez az iránymutatás a Közösség legkülső régióira vonatkozik, amint azt a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdése meghatározza. A külső értékelő tanulmány megállapításai szerint a távoli régiókra alkalmazott emblémával (logó) kapcsolatban a Közösség által 1998–1999-ben szervezett tájékoztató program igen kedvező fogadtatásra talált az ebben az ágazatban tevékenykedők körében.

Ennek eredményeként több termelő és feldolgozó is kérte minőségi termékei tekintetében a logó használatának engedélyét.

Tekintetbe véve ezen első kampány rövidségét, célszerű a logó különféle célcsoportok körében való ismertségének javítását továbbra is fokozni, a logó jelentését és előnyeit bemutató tájékoztató intézkedések fenntartásával.

2. CÉLOK

—	A logó létének, jelentésének és előnyeinek ismertetése

—	Az érintett területek termelőinek és feldolgozóinak a logó használatára történő ösztönzése

—	A logó ismertségének növelése a forgalmazók és fogyasztók körében.

3. FŐ CÉLCSOPORTOK

—	Helyi termelők és feldolgozók

—	Forgalmazók és fogyasztók

—	Véleményformálók.

4. FŐ ÜZENETEK

—	A termék jellegzetes és természetes

—	A termék a Közösség egyik régiójából származik

—	Minőség (biztonságosság, tápérték és ízvilág, termelési módszer, kapcsolat a származási hellyel)

—	A termék egzotikus jellege

—	A kínálat változatossága, beleértve a szezonon kívüli időszakokat

—	Nyomonkövethetőség.

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Elektronikus csatornák (internetes oldal stb.)

—	Telefonos információs vonal

—	PR-kapcsolatok a médiával (pl. szakújságírók, női magazinok, gasztronómiai lapok)

—	Bemutatók tartása az értékesítési helyeken, vásárokon, kiállításokon stb.

—	Kapcsolattartás orvosokkal és táplálkozási szakértőkkel

—	Egyéb csatornák (szórólapok, prospektusok, receptek stb.)

—	Audiovizuális média

—	Hirdetések a helyi és szaksajtóban.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA

12–36 hónap.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

1 millió EUR.

Biogazdálkodás során előállított termékek

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

A biogazdálkodással előállított termékek fogyasztása különösen a városi lakosság körében népszerű, de e termékek piaci részesedése még mindig elég csekély.

A biogazdálkodás, mint termelési módszer jellegzetességeinek ismertsége a fogyasztók és más érdekcsoportok körében növekedőben van, de még mindig meglehetősen alacsony.

A bioélelmiszerekre és a biogazdálkodásra vonatkozó közösségi cselekvési tervben a promóciós és tájékoztatási intézkedések a bioélelmiszerek kereslete fokozásának kulcsfontosságú eszközei.

2. CÉLOK

A promóciós és tájékoztatási kampányoknak nem szabad egy vagy néhány kiválasztott termékre összpontosítaniuk, jóval inkább termékcsoportokra vagy a biogazdálkodás formáira – ahogy azt egy vagy több tagállam egy vagy több területén alkalmazzák – kell irányulniuk.

E kampányok célkitűzései a következők:

—	a bioélelmiszerek fogyasztásának ösztönzése,

—	a fogyasztók tájékozottságának javítása a címkézés – ideértve a biotermékek közösségi logóját is – tekintetében,

—	széles körű tájékoztatás nyújtása és az ismertség javítása a biogazdálkodás előnyeire vonatkozóan, különös tekintettel a környezetvédelemre, az állatjólétre, a tájjelleg fenntartására és a vidéki térségek fejlesztésére,

—	széles körű tájékoztatás nyújtása a biogazdálkodás közösségi szabályozásának tartalmáról és működéséről,

—	a biogazdálkodásban még részt nem vevő egyéni termelők, feldolgozók, valamint a termelő/feldolgozó/kiskereskedő csoportok ösztönzése az e termelési módra való áttérésre; a kiskereskedők, kiskereskedői csoportok és éttermek biztatása biotermékek értékesítésére.

3. FŐ CÉLCSOPORTOK

—	Általánosságban véve a fogyasztók; fogyasztói szövetségek és bizonyos fogyasztói csoportok

—	Véleményformálók

—	Forgalmazók (élelmiszer-áruházak, nagykereskedők, szakosodott kiskereskedők, vendéglátók, étkezdék, éttermek), élelmiszer-feldolgozók

—	Oktatók és iskolák.

4. FŐ ÜZENETEK

—

A biotermeléssel előállított termékek természetes eredetűek, illenek a korszerű életmódhoz és fogyasztásuk kellemes érzetet ad; a környezetet és állatjólétet különösen tiszteletben tartó termelési módszerek termékei; a biogazdálkodás a mezőgazdasági termelés sokszínűségét és a tájjelleg fenntartását szolgálja.

—	A termékekre szigorú termelési és ellenőrzési előírások vonatkoznak, ideértve a teljes körű nyomonkövethetőséget, amely biztosítja, hogy a termékek bioellenőrzési rendszerrel rendelkező gazdaságokból származnak.

—	A »bio«, »ökológiai« és »biológiai«, illetve a más nyelvekben ezekkel azonos jelentésű szavak élelmiszer-ipari termékekkel kapcsolatos használatát jogszabályok védik.

—

A közösségi logó a biotermékeknek a Közösség egész területén elfogadott jele, amely azt jelzi, hogy a termékek megfelelnek a magas szintű közösségi termelési követelményeknek, valamint szigorú ellenőrzéseken estek át. A közösségi logóról nyújtott tájékoztatást ki lehet egészíteni a tagállamokban bevezetett logókra vonatkozó tájékoztatással.

—	Ki lehet emelni az érintett termékek minőségének egyéb vetületeit (biztonságosság, tápérték, íz).

5. FŐ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

—	Elektronikus csatornák (internetes oldalak)

—	Telefonos információs vonalak

—	PR-kapcsolatok a médiával (szakújságírók, női magazinok, gasztronómiai lapok, élelmiszer-ipari sajtó)

—	Kapcsolattartás a fogyasztói szövetségekkel

—	Tájékoztatás az értékesítés helyén

—	Intézkedések iskolákban

—	Audiovizuális média (többek között célzatos tv-reklámok)

—	Írásos anyagok (szórólapok, prospektusok stb.)

—	Részvétel kereskedelmi vásárokon és kiállításokon

—	Tájékoztatás és oktató szemináriumok/intézkedések a bioélelmiszerekre és biogazdálkodásra vonatkozó közösségi szabályozás működésével kapcsolatban.

6. A PROGRAMOK IDŐTARTAMA

12–36 hónap. Elsőbbséget élveznek a minden időszakra egyértelmű célkitűzéseket és stratégiát meghatározó többéves programok.

7. AZ ÁGAZAT ÉVES, INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSE

3 millió EUR.”

(1) HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

(2) HL L 30., 2002.1.31., 44. o.

(3) HL L 10., 2002.1.12., 47. o.

(4) HL L 161., 2001.6.16., 38. o.

15.3.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/32

A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. február 28.)

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembe vétele céljából

(2005/206/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 310. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával,

tekintettel a 2003-as csatlakozási okmányra és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2004. április 26-án a Tanács az Európai Közösség és tagállamai nevében felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat folytasson Dél-Afrikával az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság között létrejött kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvéről (1) a tíz új tagállam Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembe vétele érdekében.

(2)	E tárgyalások a Bizottság megelégedésére zárultak.

(3)	A Dél-afrikai Köztársasággal megtárgyalt jegyzőkönyv 10. cikkének (2) bekezdése rendelkezik a jegyzőkönyv hatálybalépés előtti ideiglenes alkalmazásáról.

(4)	A jegyzőkönyvet, figyelemmel annak megkötésére, a Közösség nevében alá kell írni, és ideiglenesen alkalmazni kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a Közösség és annak tagállamai nevében, az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének aláírására jogosult személy(eke)t, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából.

A kiegészítő jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A kiegészítő jegyzőkönyvet, figyelemmel annak megkötésére, ideiglenesen alkalmazni kell.

Kelt Brüsszelben, 2005. február 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. BODEN

(1) HL L 127., 2004.4.29., 109. o.

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV

az egyrészről az Európai Közösség és tagállama, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelemi, fejlesztési és együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembe vétele céljából

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

a továbbiakban: „tagállamok”, akiket az Európai Unió Tanácsa képvisel

és

az EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

(a továbbiakban: „Közösség”),

valamint

a DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG

(a továbbiakban együttesen: „a Szerződő felek”),

MIVEL az egyrészt az Európai Közösség és tagállamai, másrészt a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelemi, fejlesztési és együttműködési megállapodást 1999. október 11-én Pretoriában aláírták és az 2004. május 1-jén hatályba lépett (a továbbiakban „TDCA”);

MIVEL a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést 2003. április 16-án Athénban aláírták, és az 2004. május 1-jén hatályba lépett;

MIVEL a 2003-as csatlakozási okmány 6. cikkének (2) bekezdése szerint az új Szerződő Feleknek a TDCA-hoz történő csatlakozásáról e megállapodást kiegészítő jegyzőkönyv megkötésével kell megállapodni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban „az új tagállamok”) Szerződő Feleivé válnak a TDCA-nak, és a Közösség más tagállamaihoz hasonló módon, elfogadják és tudomásul veszik a megállapodás, valamint az ahhoz fűzött mellékletek, jegyzőkönyvek és nyilatkozatok szövegét.

I. FEJEZET

A TDCA SZÖVEGÉNEK MÓDOSÍTÁSAI, MELLÉKLETEIT ÉS JEGYZŐKÖNYVEIT IS BELEÉRTVE

2. cikk

Nyelvek és eredeti példányok

A TDCA 108. cikke helyébe az alábbi szöveg lép:

„108. cikk

E megállapodás két-két eredetei példányban készül angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, szlovák, szlovén és svéd nyelveken, valamint a Dél-afrikai Köztársaság hivatalos nyelvein, az angol kivételével, azaz sepedi, sesotho, setswana, siSwati, tshivenda, xitsonga, afrikaans, isiNdebele, isiXhosa és isiZulu nyelveken, és amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.”

3. cikk

Vámkontingens

A TDCA I. mellékletének 6. jegyzékében feltüntetett „global prepared fruit” és „global mixed prepared fruit” esetében a vámkontingenseket 1 225 tonnára, illetve 340 tonnára emelik.

4. cikk

Származási szabályok

A TDCA 1. jegyzőkönyve a következőképpen módosul:

A 16. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítványokon az alábbi megjegyzések valamelyikét kell feltüntetni:

ES	»EXPEDIDO A POSTERIORI”
CS	»VYSTAVENO DODATEČNĚ”
DA	»UDSTEDT EFTERFØLGENDE”
DE	»NACHTRÄGLICH AUSGESTELLT”
ET	»TAGANTJÄRELE VÄLJA ANTUD”
EL	»ΕΚΔΟΘΕΝ ΕΚ ΤΩΝ ΥΣΤΕΡΩΝ”
EN	»ISSUED RETROSPECTIVELY”
FR	»DÉLIVRÉ A POSTERIORI”
IT	»RILASCIATO A POSTERIORI”
LV	»IZSNIEGTS RETROSPEKTĪVI”
LT	»RETROSPEKTYVUSIS IŠDAVIMAS”
HU	»KIADVA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL”
MT	»MAĦRUĠ RETROSPETTIVAMENT”
NL	»AFGEGEVEN A POSTERIORI”
PL	»WYSTAWIONE RETROSPEKTYWNIE”
PT	»EMITIDO A POSTERIORI”
SL	»IZDANO NAKNADNO”
SK	»VYDANÉ DODATOČNE”
FI	»ANNETTU JÄLKIKÄTEEN”
SV	»UTFÄRDAT I EFTERHAND””

;

A 17. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az így kiállított másodlaton a következő szavak valamelyikét kell feltüntetni:

ES	»DUPLICADO”
CS	»DUPLIKÁT”
DA	»DUPLIKAT”
DE	»DUPLIKAT”
ET	»DUPLIKAAT”
EL	»ΑΝΤΙΓΡΑΦΟ”
EN	»DUPLICATE”
FR	»DUPLICATA”
IT	»DUPLICATO”
LV	»DUBLIKĀTS”
LT	»DUBLIKATAS”
HU	»MÁSODLAT”
MT	»DUPLIKAT”
NL	»DUPLICAAT”
PL	»DUPLIKAT”
PT	»SEGUNDA VIA”
SL	»DVOJNIK”
SK	»DUPLIKÁT”
FI	»KAKSOISKAPPALE”
SV	»DUPLIKAT””

A IV. mellékletet helyébe a következő szöveg lép:

„IV. MELLÉKLET

SZÁMLANYILATKOZAT

A számlanyilatkozatot, amelynek szövege az alábbiakban szerepel, a lábjegyzetekkel összhangban kell kitölteni. A lábjegyzeteket azonban nem kell megismételni.

Spanyol változat

El exportador de los productos incluidos en el presente documento [autorización aduanera no … (1).] declara que, salvo indicación en sentido contrario, estos productos gozan de un origen preferencial. … (2).

Cseh változat

Vývozce výrobků uvedených v tomto dokumentu (číslo povolení … (1)) prohlašuje, že kromě zřetelně označených, mají tyto výrobky preferenční původ v … (2).

Dán változat

Eksportøren af varer, der er omfattet af nærværende dokument, (toldmyndighedernes tilladelse nr. … (1)), erklærer, at varerne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i … (2).

Német változat

Der Ausführer (Ermächtigter Ausführer; Bewilligungs-Nr. … (1)) der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, dass diese Waren, soweit nicht anders angegeben, präferenzbegünstigte … (2) Ursprungswaren sind.

Észt változat

Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (tolliameti kinnitus nr. … (1)) deklareerib, et need tooted on … (2) sooduspäritoluga, välja arvatud juhul kui on selgelt näidatud teisiti.

Görög változat

Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο [άδεια τελωνείου υπ'αριθ … (1)] δηλώνει ότι, εκτός εάν δηλώνεται σαφώς άλλως, τα προϊόντα αυτά είναι προτιμησιακής καταγωγής … (2).

Angol változat

The exporter of the products covered by this document (customs authorisation No … (1)) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of … (2) preferential origin.

Francia változat

L’exportateur des produits couverts par le présent document [autorisation douanière no … (1)] déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l’origine préférentielle … (2).

Olasz változat

L’esportatore delle merci contemplate nel presente documento [autorizzazione doganale n. … (1)] dichiara che, salvo indicazione contraria, le merci sono di origine preferenziale … (2).

Lett változat

To produktu eksportētājs, kuri ietverti šajā dokumentā (muitas atļauja Nr. … (1)), deklarē, ka, izņemot tur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir preferenciāla izcelsme no … (2).

Litván változat

Šiame dokumente išvardintų prekių eksportuotojas (muitinės liudijimo Nr … (1)) deklaruoja, kad, jeigu kitaip nenurodyta, tai yra … (2) preferencinės kilmės prekės.

Magyar változat

A jelen okmányban szereplő áruk exportőre (vámfelhatalmazási szám: … (1)) kijelentem, hogy eltérő jelzés hianyában az áruk kedvezményes … (2) származásúak.

Máltai változat

L-esportatur tal-prodotti koperti b’dan id-dokument (awtorizzazzjoni tad-dwana nru. … (1)) jiddikjara li, ħlief fejn indikat b’mod ċar li mhux hekk, dawn il-prodotti huma ta’ oriġini preferenzjali … (2).

Holland változat

De exporteur van de goederen waarop dit document van toepassing is (douanevergunning nr. … (1)), verklaart dat, behoudens uitdrukkelijke andersluidende vermelding, deze goederen van preferentiële … oorsprong zijn (2).

Lengyel változat

Eksporter produktów objętych tym dokumentem (upoważnienie władz celnych nr … (1)) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają … (2) preferencyjne pochodzenie.

Portugál változat

O abaixo-assinado, exportador dos produtos abrangidos pelo presente documento [autorização aduaneira n.o … (1)], declara que, salvo indicação expressa em contrário, estes produtos são de origem preferencial … (2).

Szlovák változat

Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom (pooblastilo carinskih organov št … (1)) izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialno … (2) poreklo.

Szlovén változat

Vývozca výrobkov uvedených v tomto dokumente (číslo povolenia … (1)) vyhlasuje, že okrem zreteľne označených, majú tieto výrobky preferenčný pôvod v … (2).

Finn változat

Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (tullin lupa n:o … (1)) ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja … alkuperätuotteita (2).

Svéd változat

Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (tullmyndighetens tillstånd nr … (1)) försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande … ursprung (2).

Dél-afrikai változatok

Bagwebi ba go romela ntle ditöweletöwa töeo di akaretöwago ke tokumente ye (Nomoro ya ditöwantle ya tumelelo … (1)) ba ipolela gore ntle le moo go laeditöwego, ditöweletöwa töe ke töa go töwa (2) ka tlhago.

Moromelli wa sehlahiswa ya sireleditsweng ke tokomane ena (tumello ya thepa naheng No … (1)) e hlalosa hore, ka ntle ha eba ho hlalositswe ka tsela e nngwe ka nepo, dihlahiswa tsena ke tsa … tshimoloho e kgethilweng (2).

Moromelantle wa dikuno tse di tlhagelelang mo lokwalong le (lokwalo lwa tumelelo ya kgethiso No … (1)) o tlhomamisa gore, ntle le fa go tlhagisitsweng ka mokgwa mongwe, dikuno tse ke tsa … dinaga tse di thokegang (2).

Umtfumeli ngaphandle walemikhicito lebalwe kulomculu (ngeligunya lalokutfunyelwa ngaphandle Nombolo … (1)) lophakamisa kutsi, ngaphandle kwalapho lekuboniswe khona ngalokucacile, lemikhicito … ngeyendzabuko lebonelelwako (2).

Muvhambadzi wa zwibveledzwa mashangoni a nnda, (zwibveledzwa) zwine zwa vha zwo ambiwaho kha ili linwalo (linwalo la u nea maanda la mithelo ya zwitundwannda kana zwirumelwannda la vhu … (1)), li khou buletshedza uri, nga nnda ha musi zwo ambiwa nga inwe ndila-vho, zwibveledzwa hezwi ndi zwa … vhubwo hune ha khou funeseswa kana u takaleleswa (2).

Muxavisela-vambe wa swikumiwa leswi nga eka tsalwa leri (Xibalo xa switundziwa xa Nomboro … (1)) u boxa leswaku, handle ka laha swi kombisiweke, swikumiwa leswi i swa ntiyiso swa xilaveko xa le henhla swinene (2).

Die uitvoerder van die produkte gedek deur hierdie dokument (doeanemagtiging No … (1)) verklaar dat, uitgesonderd waar andersins duidelik aangedui, hierdie produkte van … voorkeuroorsprong (2) is.

Umthumelli-phandle wemikhiqizo ebalwe kilencwadi (inomboro … (1) egunyaza imikhiqizo ephumako) ubeka uthi, ngaphandle kobana kutjengiswe ngendlela ethileko butjhatjhalazi, lemikhiqizo ine … mwelaphi enconyiswako (2).

Umthumeli weempahla ngaphandle kwelizwe wemveliso equkwa lolu xwebhu (iirhafu zempahla zesigunyaziso Nombolo … (1)) ubhengeza ukuthi, ngaphandle kwalapho kuboniswe ngokucacileyo, ezi mveliso … zezemvelaphi eyamkelekileyo kunezinye (2).

Umthumeli wempahla ebhaliwe kulo mqulu iNombolo … yokugunyaza yentela yempahla … (1) uyamemezela ukuthi, ngaphandle kokuthi kukhonjisiwe ngokusobala, le mikhiqizo iqhamuka … endaweni ekhethekileyo (2).

… (3)

(Kelt)

… (4)

(Az exportőr aláírása, az okmányt aláíró személy nevét nyomtatott betűkkel is fel kell tüntetni)

II. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Konzultációk

A Dél-afrikai Köztársaság vállalja, hogy a Közösség bővítésével kapcsolatosan nem nyújt be igényt, kérelmet, illetve beterjesztést, és nem módosít vagy von vissza engedményt a GATT XXIV.6. és XXVIII. cikke értelmében. 2004. július végéig a Közösségnek azonban szándékában állhat további konzultációk tartása a TDCA 22. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

6. cikk

Tranzit- és ideiglenes raktározáson lévő áruk

(1) A megállapodás rendelkezései alkalmazhatók azokra a Dél-Afrikából valamely új tagállamba, illetve valamely új tagállamból Dél-Afrikába behozott olyan árukra is, amelyek megfelelnek az 1. jegyzőkönyv rendelkezéseinek, és amelyek a csatlakozás időpontjában Dél-Afrikában vagy az érintett új tagállamban úton vannak, vagy ideiglenes raktározáson, vámraktáron vagy vámszabadterületen találhatók.

(2) Ilyen esetekben preferenciális elbánást kell biztosítani, amennyiben az exportáló ország vámhatóságai által visszamenőleges hatállyal kibocsátott származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják az importáló ország vámhatóságaihoz.

7. cikk

2004-es kontingensek

A 2004-re a meglévő vámkontingensek volumennövekedését az alapvolumenek arányában kell kiszámítani, a 2004. május 1-jét megelőzően eltelt időszakra jutó rész figyelembe vételével.

III. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. cikk

Ez a jegyzőkönyv a TDCA elválaszthatatlan részét képezi.

9. cikk

(1) Ezt a jegyzőkönyvet az Európai Közösség, a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa, és a Dél-afrikai Köztársaság saját eljárásaiknak megfelelően jóváhagyja.

(2) A Szerződő Felek hivatalosan értesítik egymást az (1) bekezdésben említett megfelelő eljárások lezárásáról. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán kell letétbe helyezni.

10. cikk

(1) Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének időpontját követő első hónap első napján lép hatályba.

(2) Ezt a jegyzőkönyvet 2004. május 1-jétől ideiglenesen kell alkalmazni.

11. cikk

Ez a jegyzőkönyv két-két eredetei példányban készül angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, szlovák, szlovén és svéd nyelveken, valamint a Dél-afrikai Köztársaság hivatalos nyelvein, az angol kivételével, azaz sepedi, sesotho, setswana, siSwati, tshivenda, xitsonga, afrikaans, isiNdebele, isiXhosa és isiZulu nyelveken, és amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

a tagállamok részéről

az Európai Közösség részéről

a Dél-afrikai Köztársaság részéről

(1) Amennyiben a számlanyilatkozatot a jegyzőkönyv 20. cikke értelmében elfogadott exportőr állítja ki, ezen a helyen kell feltüntetni az elfogadott exportőr vámfelhatalmazási számát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr állítja ki, a zárójelbe tett szavakat ki kell hagyni, vagy a helyet üresen kell hagyni.

(2) A termékek származását jelölni kell. Amennyiben egy számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 36. cikke értelmében Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek azokat »CM« jelöléssel egyértelműen meg kell jelölnie azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozatot kiállítják.

(3) Ezek feltüntetése kihagyható, ha az információ szerepel magán az okmányon.

(4) Lásd a jegyzőkönyv 19. cikkének (5) bekezdését. Abban az esetben, ha az exportőr nem köteles aláírni, az aláírás alóli felmentés az aláíró nevének feltüntetésére is vonatkozik.”

Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusok

15.3.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/44

A TANÁCS 2005/211/BI HATÁROZATA

(2005. február 24.)

néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára, 31. cikkének a) és b) pontjára és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Spanyol Királyság kezdeményezésére (1),

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

mivel:

(1)

A közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. évi Egyezmény (a továbbiakban: 1990. évi Schengeni Egyezmény) (3) IV. címének rendelkezései értelmében létrehozott Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok rendelkezései alkalmazásának alapvető eszköze.

(2)

Megállapítást nyert az Európai Unió bővítése és az informatika legújabb technológiai vívmányait felhasználó funkciók bevezetésének lehetővé tétele érdekében az új, második generációs Schengeni Információs rendszer (a továbbiakban: SIS II) kifejlesztésére irányuló igény, és megtörténtek az ezen új rendszer kifejlesztésére irányuló első lépések.

(3)

A meglévő rendelkezések bizonyos kiigazításai és bizonyos új funkciók bevezetése már a SIS jelenlegi változatára figyelemmel megvalósítható – különös tekintettel bizonyos, SIS-ben szereplő adattípusokhoz való hozzáférés megadására olyan hatóságok számára, amelyek feladatainak megfelelő ellátását könnyítené, ha ezeket az adatokat lekérdezhetnék, beleértve az Europolt és az Eurojust nemzeti tagjait, továbbá az eltűnt tárgyak azon típusainak bővítésére, amelyekre figyelmeztető jelzés vihető be a rendszerbe, valamint a személyes adatok továbbításának rögzítésére. Az e célt szolgáló technikai feltételeket először valamennyi tagállamban meg kell teremteni.

(4)

Az Európai Unió Tanácsa 2001. december 14-15-i laekeni ülésének következtetései – különös tekintettel a 17. (együttműködés a terrorizmusellenes szakszolgálatok között) és a 43. (az Eurojust és a rendőrség együttműködése az Europolra figyelemmel) következtetésre – valamint a 2001. szeptember 21-i terrorizmusellenes cselekvési terv a SIS bővítésének és felszereltsége javításának szükségességére utalnak.

(5)

Továbbá célravezető rendelkezéseket hozni az összes kiegészítő információ cseréjéről az e célra valamennyi tagállamban kijelölt hatóságokon keresztül (Supplementary Information REquest at National Entry), közös jogi alapot teremtve ezen hatóságok számára az 1990-es schengeni egyezmény keretén belül, és lefektetve az ezen hatóságok által tárolt adatok törlésének szabályait.

(6)	E határozat Europolra vonatkozó rendelkezései csak a jogi keretet teremtik meg a Schengeni Információs Rendszerhez történő hozzáféréshez, és nem érintik azon szükséges intézkedések jövőbeni elfogadását, amelyek annak technikai megoldását és pénzügyi vonatkozásait határozzák meg.

(7)

E határozatnak az Eurojust nemzeti tagjaira és segítőikre vonatkozó rendelkezései csak a jogi keretet teremtik meg a Schengeni Információs Rendszerhez történő hozzáféréshez, és nem érintik azon szükséges intézkedések jövőbeni elfogadását, melyek annak technikai megoldását és pénzügyi vonatkozásait határozzák meg.

(8)	A SIS adatokhoz az Europol, valamint az Eurojust nemzeti tagjai és segítői számára történő hozzáférésre vonatkozó rendelkezések csupán az első fázist képezik, és nem érintik ezen lehetőségnek az 1990-es schengeni egyezmény egyéb rendelkezéseire való kiterjesztéséről szóló további tárgyalásokat.

(9)

A schengeni vívmányoknak a Schengeni Információs Rendszerrel foglalkozó rendelkezéseiben e célból foganatosítandó módosításai két részből állnak: e határozatból és az Európai Közösséget létrehozó szerződés 66. cikkén alapuló tanácsi rendeletből. Ennek oka az, hogy a Schengeni Információs Rendszer célja – az 1990-es schengeni egyezmény 93. cikkének megfelelően – a közrend és a közbiztonság fenntartása, ideértve a nemzetbiztonságot is, a tagállamok területén, valamint az említett egyezménynek – a SIS-en keresztül kommunikált információknak az egyezmény rendelkezéseivel összhangban történő felhasználásával – a személyek ezeken a területeken történő mozgására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása. Tekintve, hogy az 1990-es schengeni egyezmény egyes rendelkezéseit mindkét célból egyszerre kell alkalmazni, helyénvaló az ilyen rendelkezéseket azonos feltételekkel módosítani, az egyes szerződéseken alapuló hasonló aktusok segítségével.

(10)

E határozat nem érinti a SIS II jogi szerkezetét, célkitűzéseit, működését és használatát részletesen szabályozó szükséges jogszabályok jövőbeni elfogadását, például többek között a rendszerbe beviendő adatkategóriákat tovább pontosító szabályokat, az adatok bevitelének célját és a bevitel kritériumait, a SIS-rekordok tartalmára, a figyelmeztető jelzések összekapcsolására és a kompatibilitásukra vonatkozó szabályokat, valamint a SIS-adatok elérésére, valamint a személyes adatok védelmére és ellenőrzésére vonatkozó további szabályokat;

(11)

Izlandot és Norvégiát illetően e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (4) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek e megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak.

(12)

Az Egyesült Királyság részt vesz ebben a határozatban, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés mellékletében szereplő jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban (5).

(13)

Írország részt vesz ebben a határozatban, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés mellékletében szereplő jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban (6).

(14)	E határozat nem érinti Nagy-Britannia és Írország a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó, a 2000/365/EK határozatban, illetve a 2002/192/EK határozatban megállapított szabályozást.

(15)	E határozat a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktust képez a csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 1990-es schengeni egyezmény rendelkezései a következőképp módosulnak:

A 92. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tagállamok a nemzeti jogszabályokkal összhangban az e célra kijelölt hatóságokon keresztül (SIRENE) kicserélnek minden olyan kiegészítő információt, mely szükséges a figyelmeztető jelzések beviteléhez és a megfelelő intézkedés megtételéhez azon esetekben, amikor az e rendszerben folytatott keresés eredményeképpen olyan személyekre illetve tárgyakra bukkannak, akikről/amelyekről a Schengeni Információs Rendszerben már szerepel adat. Az ilyen információkat csak arra a célra szabad felhasználni, amely célból azokat átadták.”

A 94. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a 99. és 100. cikkben említett tárgyak.”

A 94. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Személyek esetén az információ nem haladja meg a következőket:

a)	családi név és utónevek, adott esetben a külön rögzített felvett nevek;

b)	bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

[…];

d)	születés helye és ideje;

nem;

f)	állampolgárság;

g)	hogy az érintett személyeknél van-e fegyver, erőszakot alkalmaznak-e, illetve szökésben vannak-e;

h)	a figyelmeztető jelzés oka;

i)	a foganatosítandó intézkedés;

j)	A 95. cikk alá tartozó figyelmeztető jelzések esetén: a bűncselekmény(ek) típusa(i)”.

4.	A 99. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: „(1) A személyekre, hajókra, repülőgépekre és konténerekre vonatkozó adatokat a riasztást kiadó tagállam nemzeti jogszabályai szerint kell bevinni titkos megfigyelés vagy az (5) bekezdés szerinti különleges ellenőrzés céljából.”

5.	A 99. cikk (3) bekezdése utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az e bekezdés szerinti riasztást kiadó tagállam köteles erről a többi tagállamot tájékoztatni.”

A 99. cikk (5) bekezdése első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az (1) bekezdésben megjelölt különleges ellenőrzés során a személyek, járművek, hajók, repülőgépek, konténerek és egyéb tárgyak a (2) és (3) bekezdésben megnevezett célokból, a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően átvizsgálhatók.”

A 100. cikk (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(3) A könnyen azonosítható tárgyakra vonatkozóan az alábbi kategóriákat kell bevinni:

a)	lopott, eltulajdonított vagy elveszett 50 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motoros járművek, hajók és repülőgépek;

b)	lopott, eltulajdonított vagy elveszett 750 kg-nál nagyobb önsúlyú utánfutók, lakókocsik, ipari berendezések, külső hajtóművek és konténerek;

c)	lopott, eltulajdonított vagy elvesztett lőfegyverek;

d)	lopott, eltulajdonított vagy elveszett kitöltetlen hivatalos okmányok;

e)	lopott, eltulajdonított, elveszett vagy érvénytelenített kiállított azonosító okmányok, mint útlevelek, személyazonossági igazolványok, jogosítványok, tartózkodási engedélyek és úti okmányok;

f)	lopott, eltulajdonított, elveszett vagy érvénytelenített gépjármű forgalmi engedélyek és gépjármű rendszámtáblák;

g)	bankjegyek (bejegyzett bankjegyek);

h)	lopott, eltulajdonított vagy elveszett értékpapírok és fizetőeszközök, mint csekkek, hitelkártyák, kötvények és részvények.”

A 101. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Mindazonáltal a Schengeni Információs Rendszerbe bevitt adatokhoz hozzáférhetnek, és azokat közvetlenül lekérdezhetik a nemzeti igazságszolgáltatási hatóságok, többek között azok, amelyek feladataik végrehajtása során a nemzeti jog szerint közvádas büntető eljárásokat és vádemelést megelőző bírói vizsgálatokat kezdeményezhetnek.”

A szerződés a következő cikkekkel egészül ki:

„101A. cikk

(1) Az Európai Rendőri Hivatal (Europol) saját mandátumán belül és saját költségére jogosult a Schengeni Információs Rendszerhez hozzáférni és az abba bevitt adatokat közvetlenül lekérdezni, a 95., 99. és 100. cikknek megfelelően.

(2) Az Europol csak azokat az adatokat kérdezheti le, amelyek feladatainak elvégzéséhez szükségesek.

(3) Amennyiben az Europol a Schengeni Információs Rendszerben riasztást talál, az Europol-egyezményben meghatározott csatornákon keresztül köteles erről a riasztást kiadó tagállamot tájékoztatni.

(4) A Schengeni Információs Rendszerben végzett kereséssel kapott információ felhasználásához az érintett tagállam beleegyezése szükséges. Amennyiben a tagállam engedélyezi az ilyen információ felhasználását, annak kezelésére az Europol-egyezmény szerint kerül sor. Ilyen információt az Europol csak az érintett tagállam beleegyezésével továbbíthat harmadik államok vagy harmadik testületek felé.

(5) Az Europol kiegészítő információt kérhet az érintett tagállamtól az Europol-egyezményben meghatározott szabályok szerint.

(6) Az Europol:

a)	minden általa végzett keresést rögzít, a 103. cikk szabályaival összhangban;

a (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül, nem kapcsolja össze a Schengeni Információs Rendszer részeit, az ott lévő, számára hozzáférhető adatokat nem küldi át semmilyen, az Europolnál vagy az Europol által működtetett számítógépes rendszerbe adatgyűjtés és feldolgozás céljára, nem tölti le és más módon sem másolja le a Schengeni Információs Rendszer részeit;

c)	a Schengeni Információs Rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférést a külön engedéllyel rendelkező Europol munkatársakra korlátozza;

d)	a 118. cikk intézkedéseit elfogadja és alkalmazza;

e)	az Europol-egyezmény 24. cikke által létrehozott közös ellenőrző hatóság számára lehetővé teszi az Europol azon tevékenységének felülvizsgálatát, amelyet a Schengeni Információs Rendszerhez való hozzáférést és adatlekérdezést biztosító jogai gyakorlása során végez.

101B. cikk

(1) Az Eurojust nemzeti tagjai és segítőik jogosultak hozzáférni azokhoz az adatokhoz és azokat lekérdezni, amelyeket a 95. és 98. cikkel összhangban vittek be a Schengeni Információs Rendszerbe.

(2) Az Eurojust nemzeti tagjai és segítőik csak azokat az adatokat kérdezhetik le, amelyek feladataik végrehajtásához szükségesek.

(3) Amennyiben az Eurojust nemzeti tagja a lekérdezés során a Schengeni Információs Rendszerben riasztást talál, erről köteles a riasztást kiadó tagállamot értesíteni. Az ilyen lekérdezés során kapott információ bármilyen továbbítása harmadik államok és harmadik testületek felé csak a riasztást kiadó tagállam beleegyezésével lehetséges.

(4) E cikkben semmi nem értelmezhető úgy, hogy érintse az Eurojust létrehozásáról szóló tanácsi határozat azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre és az ilyen adatoknak az Eurojust nemzeti tagjai vagy azok segítői által történő jogosulatlan vagy hibás feldolgozása miatti felelősségre vonatkoznak, sem úgy, hogy érintse az ezen tanácsi határozat 23. cikkével összhangban létrehozott közös ellenőrző szerv hatásköreit.

(5) Az Eurojust nemzeti tagja és segítője által végzett lekérdezéseket rögzíteni kell a 103. cikk rendelkezéseivel összhangban; rögzíteni kell továbbá minden olyan adat felhasználását is, amelyhez az Eurojust tagjai vagy segítőik hozzáfértek.

(6) A Schengeni Információs Rendszer egyetlen részét sem lehet összekapcsolni, továbbá az ott található, a nemzeti tagok és segítőik által hozzáférhető adatokat tilos átküldeni bármilyen, az Eurojustnál vagy az Eurojust által működtetett számítógépes rendszerbe adatgyűjtés és feldolgozás céljára, valamint a Schengeni Információs Rendszer részeit tilos letölteni.

(7) A Schengeni Információs Rendszerbe bevitt adatokhoz való hozzáférés a nemzeti tagokra és segítőikre korlátozódik, és nem terjeszthető ki az Eurojust személyzetére.

(8) A 118. cikk intézkedéseit el kell fogadni, és alkalmazni kell.”

10.

A 103. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„103. cikk

Minden tagállam biztosítja, hogy az adatállomány-kezelő hatóság a személyes adatok minden továbbítását rögzíti a Schengeni Információs Rendszer nemzeti szekciójában annak ellenőrzése céljából, hogy a lekérdezés engedélyezett-e vagy sem. A rögzítés csak e célra használható, és azt legkorábban egy év és legkésőbb három év elteltével törölni kell.”

11.

A szerződés a következő cikkel egészül ki:

„112A. cikk

(1) A 92. cikk (4) bekezdésben megjelölt hatóság állományában, az ott megjelölt információcsere eredményeként tárolt személyes adatokat a hatóság csak annyi ideig tárolja, amennyi annak a célnak az eléréséhez szükséges, amely okán a személyes adatokat a hatóság megkapta. Az adatokat – legkésőbb egy évvel azt követően, hogy az érintett személyre vagy tárgyra vonatkozó riasztást törölték a Schengeni Információs Rendszerből – minden esetben törölni kell.

(2) Az (1) bekezdés nem sérti a tagállam azon jogát, hogy nemzeti állományi adatokat tároljon arról a riasztásról, amelyet kiadott, vagy olyan riasztásról, amellyel kapcsolatosan a felségterületén cselekvésre került sor. A nemzeti jogszabályok határozzák meg, hogy az ilyen állományokban mennyi ideig tárolhatók ilyen adatok.”

12.	A 113. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: „(1) A 112. cikkben megjelölteken kívüli adatok legfeljebb 10 évig, a 99. cikk (1) bekezdésben megjelölt tárgyakra vonatkozó adatok pedig legfeljebb öt évig tárolhatók.”

13.

A szerződés a következő cikkel egészül ki:

„113A. cikk

(1) A 92. cikk (4) bekezdésben megjelölt hatóság állományában tárolt nem személyes adatokat, amelyekhez a hatóság az ugyanazon bekezdés szerinti információcsere eredményeként jutott hozzá, a hatóság csak annyi ideig tárolja, amennyi annak a célnak az eléréséhez szükséges, amely okán az adatokat a hatóság megkapta. Azokat mindenképpen törölni kell legkésőbb egy évvel azt követően, hogy az érintett személyre vagy tárgyra vonatkozó riasztást törölték a Schengeni Információs Rendszerből.

(2) Az (1) bekezdés nem sérti a tagállam azon jogát, hogy nemzeti állományi adatokat tároljon arról a bizonyos riasztásról, amelyet kiadott vagy olyan riasztásról, amellyel kapcsolatosan a felségterületén cselekvésre került sor. A nemzeti jogszabályok határozzák meg, hogy az ilyen állományokban mennyi ideig tárolhatók ilyen adatok.”

2. cikk

(1) Ezen határozat 1. cikkének (1), (5) és (8) bekezdése az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 90 nap elteltével lép hatályba.

(2) Ezen határozat 1. cikkének (11) és (13) bekezdése az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 180 nap elteltével lép hatályba.

(3) Ezen határozat 1. cikkének (1), (5), (8), (11) és (13) bekezdése Izland és Norvégia esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 270 nap elteltével lép hatályba.

(4) Az 1. cikk (2), (3), (4), (6), (7), (9), (10) és (12) bekezdése – a szükséges előfeltételek teljesülését követően – a Tanács által egyhangúlag meghatározott napon lép hatályba.

A Tanács döntésével különböző időpontokat határozhat meg a következő bekezdések hatálybalépésére:

—	1. cikk (2), (4) és (6) bekezdés,

—	1. cikk (3) bekezdés,

—	1. cikk (7) bekezdés,

—	1. cikk (9) bekezdés, új 101A. cikk,

—	1. cikk (9) bekezdés, új 101B. cikk,

—	1. cikk (12) bekezdés.

(5) A Tanácsnak a (4) bekezdéssel kapcsolatos minden döntését az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

Kelt Brüsszelben, 2005. február 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

N. SCHMIT

(1) HL C 160., 2002.7.4., 7. o.

(2) HL C 31. E, 2004.2.5., 122. o.

(3) HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(4) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(5) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(6) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

15.3.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/49

A TANÁCS 2005/212/IB KERETHATÁROZATA

(2005. február 24.)

a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére, 31. cikke (1) bekezdésének c) pontjára és 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Dán Királyság kezdeményezésére (1),

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)

A határokon átnyúló szervezett bűnözés fő indítéka az anyagi haszonszerzés. Következésképpen, az ilyen bűncselekmények megelőzésére és leküzdésére irányuló törekvések akkor lehetnek hatékonyak, ha azok a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatására, biztosítására, lefoglalására és elkobzására összpontosítanak. Ezt azonban – többek között – a tagállamok erre a területre vonatkozó jogszabályai közötti eltérések megnehezítik.

(2)

Az Európai Tanács 1998. decemberi, Bécsben tartott ülésének következtetéseiben a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem terén az EU erőfeszítéseinek megerősítésére szólított fel, összhangban egy, az Amszterdami Szerződésnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó rendelkezései végrehajtásának legjobb módjáról szóló cselekvési tervvel (2).

(3)

A bécsi cselekvési terv (50) bekezdésének b) pontjával összhangban az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő öt éven belül a bűncselekményekből származó jövedelmek lefoglalására és elkobzására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket fejleszteni és szükség esetén közelíteni kell, figyelembe véve a jóhiszemű harmadik felek jogait.

(4)

Az 1999. október 15–16-i tamperei Európai Tanács következtetéseinek (51) bekezdése hangsúlyozza, hogy a pénzmosás a szervezett bűnözés melegágya, amit gyökerestől fel kell számolni mindenhol, ahol csak megjelenik, és hogy az Európai Tanács eltökélt annak biztosítására, hogy konkrét intézkedések elfogadására kerüljön sor a bűncselekményből származó jövedelmek felderítésére, azok biztosítására, lefoglalására és elkobzására. Az Európai Tanács továbbá az (55) bekezdésre hivatkozik a büntetőjogi jogszabályok és a pénzmosásra vonatkozó eljárások közelítése érdekében (pl. pénzeszközök felderítése, biztosítása és elkobzása).

(5)

A Tanács által 2000. március 27-én jóváhagyott, „A szervezett bűnözés megelőzése és ellenőrzése: az Európai Unió stratégiája az új évezredre” címet viselő, 2000. évi cselekvési terv (3) 19. ajánlásának megfelelően meg kell vizsgálni egy olyan eszköz szükségességének lehetőségét, amely – figyelembe véve a tagállamok bevált gyakorlatát és tiszteletben tartva az alapvető jogelveket – bevezeti az enyhítés lehetőségét a büntetőjog, a polgári jog vagy pénzügyi jog területén a szervezett bűnözéssel kapcsolatos jogsértés miatt elítélt személyek által birtokolt eszközök eredetével kapcsolatos bizonyítási teher vonatkozásában.

(6)

Az ENSZ 2000. december 12-i, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének az elkobzásról és a lefoglalásról szóló 12. cikkének megfelelően a részes államok – olyan mértékben, amely összhangban áll saját nemzeti joguk alapelveivel és a bírósági eljárások természetével – fontolóra vehetik annak megkövetelését, hogy az elkövető bizonyítsa az állítólagosan bűncselekményből származó jövedelmek vagy más, elkobzás alá eső vagyon jogszerű eredetét.

(7)

Valamennyi tagállam megerősítette az Európa Tanács 1990. november 8-i, a pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezményét. Néhány tagállam az egyezmény elkobzásról szóló 2. cikkével kapcsolatban nyilatkozatot nyújtott be, hogy ezáltal csak egyes, meghatározott bűncselekményekből származó jövedelmet legyen köteles elkobozni.

(8)

A 2001/500/IB tanácsi kerethatározat (4) rendelkezéseket állapít meg a pénzmosásra, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosítására, felkutatására, biztosítására, lefoglalására és elkobzására vonatkozóan. A fenti kerethatározat értelmében a tagállamok ugyancsak kötelesek eltekinteni attól, hogy az Európa Tanács egyezményének az elkobzással kapcsolatos rendelkezéseivel összefüggésben fenntartással éljenek, vagy azt fenntartsák, amennyiben a jogsértés büntetési tételének felső határa egy évnél hosszabb szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés.

(9)	Az e területen meglévő eszközök az elkobzást illetően nem valósították meg kielégítő módon a határokon átnyúló együttműködést, mivel még mindig számos tagállam képtelen az egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő valamennyi bűncselekményből származó jövedelem elkobzására.

(10)

Ezen kerethatározat célja annak biztosítása, hogy valamennyi tagállam rendelkezzen a bűncselekményekből származó jövedelmek elkobzására vonatkozó hatékony szabályokkal, többek között a szervezett bűnözéssel kapcsolatos jogsértés miatt elítélt személyek által birtokolt eszközök eredetével kapcsolatos bizonyítási teher vonatkozásában. Ezen kerethatározat a bűncselekményekből származó jövedelmek elkobzására és a pénzeszközök megosztására vonatkozó határozatoknak az Európai Unión belüli kölcsönös elismeréséről szóló dán kerethatározat-tervezethez kapcsolódik, melynek benyújtására a kerethatározat-tervezettel azonos időpontban kerül sor.

(11)	Ez a kerethatározat nem képezi akadályát annak, hogy a tagállamok a tisztességes eljárásra, különösen az ártatlanság vélelmére, a tulajdonhoz való jogra, az egyesülési szabadságra, a sajtószabadságra és az egyéb médiára kiterjedő szólásszabadságra vonatkozó alapvető jogelveiket alkalmazzák,

ELFOGADTA EZT A KERETHATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E kerethatározat alkalmazásában:

—	„bűncselekményből származó jövedelem” bűncselekményből származó bármely gazdasági előny. A bűncselekményből származó jövedelem a vagyon bármely, a következő francia bekezdésben meghatározott fajtáját magában foglalhatja,

—	„vagyon” mindennemű vagyon, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan javakat, valamint az ilyen vagyonnal kapcsolatos jogcímet és az abban való érdekeltséget igazoló okiratokat és okmányokat,

—	„elkövetési eszközök” bármilyen vagyontárgy, amit bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetéséhez bármely módon, részben vagy egészben használtak vagy használni szándékoztak,

—	„elkobzás” bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos eljárás eredményeképpen bíróság által hozott szankció vagy intézkedés, amely végleges tulajdonvesztést eredményez,

—	„jogi személy” bármely szervezet, amely az alkalmazandó nemzeti jog szerint ilyen jogállással bír, kivéve az államokat, illetve az állami közhatalmat gyakorló egyéb közigazgatási szerveket és a nemzetközi közjogi szervezeteket.

2. cikk

Elkobzás

(1) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy képesek legyenek – akár egészben akár részben – az egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények elkövetési eszközeinek, illetőleg a bűncselekményekből származó jövedelmeknek, vagy az ilyen jövedelmekkel megegyező értékű vagyonnak az elkobzására.

(2) Az adóügyi bűncselekmények vonatkozásában a tagállamok a büntetőeljárástól eltérő más eljárásokat is alkalmazhatnak annak érdekében, hogy az elkövetőt megfosszák a bűncselekményből származó jövedelmektől.

3. cikk

Kiterjesztett elkobzási hatáskör

(1) A tagállamok elfogadják a legalább ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy – a (2) bekezdésben említett körülmények között – képesek legyenek az olyan bűncselekmény miatt elítélt személy tulajdonában álló vagyon akár egészben, akár részben való elkobzására,

melynek elkövetésére az Európai Unió tagállamaiban a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé való nyilvánításáról szóló 1998. december 21-i 98/733/IB együttes fellépésben (5) meghatározott bűnszervezet keretében került sor, amennyiben a bűncselekmény az alábbiak hatálya tartozik:

—	az euró bevezetésével kapcsolatos pénzhamisítás elleni, büntetőjogi és egyéb szankciókkal megvalósuló védelem megerősítéséről szóló, 2000. május 29-i 2000/383/IB tanácsi kerethatározat (6),

—	a pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó vagyonok azonosításáról, felkutatásáról, zárolásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, 2001. június 26-i 2001/500/IB tanácsi kerethatározat,

—	az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló, 2002. július 19-i 2002/629/IB tanácsi kerethatározat (7),

—	a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről szóló, 2002. november 28-i 2002/946/IB tanácsi kerethatározat (8),

—	a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2003. december 22-i 2004/68/IB tanácsi kerethatározat (9),

—	a kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a szankciókra vonatkozó minimumrendelkezések megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározat (10);

amely a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározat (11) hatálya alá tartozik,

feltéve, hogy a fent említett kerethatározatok értelmében a bűncselekmény

—	a pénzmosástól eltérő, más bűncselekmények tekintetében maximálisan legalább öt évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő,

—	a pénzmosás tekintetében maximálisan legalább négy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő,

és a bűncselekmény természetéből adódóan anyagi haszonszerzésre alkalmas.

(2) A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék az e cikk értelmében való elkobzást legalább abban az esetben:

amennyiben egy nemzeti bíróság meghatározott tények alapján teljes mértékben meg van győződve arról, hogy a kérdéses vagyon az elítélt személy az (1) bekezdésben említett bűncselekmény miatti elítélését megelőző, a bíróság szerint az adott eset körülményei alapján ésszerűnek ítélt időszakon belül elkövetett bűncselekményeiből származik; vagy

c)	amennyiben megállapításra kerül, hogy a vagyon értéke nincsen arányban az elítélt személy jogszerű bevételével és egy nemzeti bíróság meghatározott tények alapján teljes mértékben meg van győződve arról, hogy a kérdéses vagyon az elítélt személy bűncselekményeiből származik.

(3) A tagállamok az ahhoz szükséges intézkedések elfogadását is fontolóra vehetik, hogy – az (1) és a (2) bekezdésekben meghatározott feltételekkel összhangban – képesek legyenek az érintett személy legközelebbi hozzátartozói által szerzett, valamint olyan jogi személy részére átruházott vagyon részben vagy egészben történő elkobzására, amelyben az érintett személy – egyedül, vagy legközelebbi hozzátartozóival együtt – meghatározó befolyással rendelkezik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az érintett személy a jogi személy bevételének jelentős részét megkapja.

(4) A tagállamok a büntetőeljárástól eltérő, más eljárásokat is alkalmazhatnak annak érdekében, hogy az elkövetőt megfosszák az ilyen vagyontól.

4. cikk

Jogorvoslat

A tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy a 2. és 3. cikk hatálya alá tartozó intézkedések által érintett érdekelt felek jogaik megőrzése érdekében hatékony jogorvoslati lehetőségekkel rendelkezzenek.

5. cikk

Védőintézkedések

E kerethatározat nem érinti az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében biztosított alapvető jogok és alapvető jogelvek – ideértve különösen az ártatlanság vélelmét – tiszteletben tartásának a kötelezettségét.

6. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy ennek a kerethatározatnak legkésőbb 2007. március 15-ig megfeleljenek.

(2) A tagállamok legkésőbb 2007. március 15-ig eljuttatják a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak azon rendelkezések szövegét, amelyekkel az e kerethatározat szerinti kötelezettségeiket nemzeti jogukba átültetik. Az e tájékoztatás alapján elkészített jelentés és a Bizottság által készített írásbeli jelentés alapján a Tanács legkésőbb 2007. június 15-ig megvizsgálja, hogy a tagállamok az e kerethatározat rendelkezéseinek való megfelelés érdekében milyen mértékben hozták meg a szükséges intézkedéseket.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a kerethatározat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2005. február 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

N. SCHMIT

(1) HL C 184., 2002.8.2., 3. o.

(2) HL C 19., 1999.1.23., 1. o.

(3) HL C 124., 2000.5.3., 1. o.

(4) HL L 182., 2001.7.5., 1. o.

(5) HL L 351., 1998.12.29., 1. o.

(6) HL L 140., 2000.6.14., 1. o.

(7) HL L 203., 2002.8.1., 1. o.

(8) HL L 328., 2002.12.5., 1. o.

(9) HL L 13., 2004.1.20., 44. o.

(10) HL L 335., 2004.11.11., 8. o.

(11) HL L 164., 2002.6.22., 3. o.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 68

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	48. évfolyam 2005. március 15.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
		A Bizottság 420/2005/EK rendelete (2005. március 14.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 421/2005/EK rendelete (2005. március 14.) 2005. április 11-től 2006. április 10-ig egyes elkészített vagy tartósított citrusfélék (mandarin stb.) behozatalára vonatkozó engedélyek kiadásáról	3
	*	A Bizottság 422/2005/EK rendelete (2005. március 14.) a mezőgazdasági termékek belső piacon történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 2826/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 94/2002/EK rendelet módosításáról	5
		A Bizottság 423/2005/EK rendelete (2005. március 14.) a szegfűre és a rózsára vonatkozó közösségi termelői árak és közösségi importárak meghatározásáról a Jordániából származó egyes virágok behozatalára vonatkozó megállapodások alkalmazása céljára	28

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Tanács Bizottság
*	2005/205/EK, Euratom:A Tanács és a Bizottság határozata (2005. február 21.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Horvát Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás jegyzőkönyvének a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételével történő megkötéséről	30
	Tanács
*	2005/206/EK:A Tanács határozata (2005. február 28.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembe vétele céljából	32
	Kiegészítő jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösség és tagállama, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelemi, fejlesztési és együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembe vétele céljából	33
*	2005/207/EK:A Tanács ajánlása (2005. március 8.) az Európai Központi Bank igazgatósága egy tagjának kinevezéséről	40
*	2005/208/EK:AZ EU–Bulgária Társulási Tanács 1/2004 határozata (2004. szeptember 28.) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Bolgár Köztársaság közötti társulást létrehozó Európa-megállapodás kiegészítő jegyzőkönyve 2. és 3. cikkének az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve 9. cikkének (4) bekezdésében meghatározott időtartam meghosszabbítására tekintettel történő módosításáról	41
	Bizottság
*	2005/209/EK:A Bizottság határozata (2005. március 11.) az Ausztrália és Új-Zéland számára a ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni antigének közösségi tartalékaihoz való ideiglenes hozzáférés biztosításáról szóló 2004/288/EK határozatnak a meghosszabbítás tekintetében történő módosításáról (az értesítés a B(2005) 561. számú dokumentummal történt) ( 1 )	42
*	2005/210/EK:A Bizottság határozata (2005. március 11.) a 2004/614/EK határozatnak a dél-afrikai madárinfluenzával kapcsolatos védekező intézkedések alkalmazásának időtartama tekintetében második alkalommal történő módosításáról (az értesítés a B(2005) 559. számú dokumentummal történt) ( 1 )	43

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	114,3
	204	70,1
	212	143,7
	624	193,8
	999	130,5
0707 00 05	052	162,2
	068	170,0
	096	128,5
	204	70,7
	999	132,9
0709 10 00	220	18,4
0709 10 00	999	18,4
0709 90 70	052	164,1
	204	98,1
	999	131,1
0805 10 20	052	54,5
	204	50,9
	212	56,9
	220	47,8
	400	51,1
	624	64,6
	999	54,3
0805 50 10	052	69,2
	220	70,4
	400	67,6
	999	69,1
0808 10 80	388	83,6
	400	96,9
	404	74,7
	508	64,2
	512	75,9
	528	64,0
	720	59,8
	999	74,2
0808 20 50	052	186,2
	388	69,6
	400	92,6
	512	54,2
	528	64,9
	720	42,6
	999	85,0

(EUR/100 db)
Időszak: 2005. március 16. és 29. között
Közösségi termelői ár	Egy virágból álló szegfű (virágos)	Több virágból álló szegfű (virágos szárú)	Nagyvirágú rózsa	Kisvirágú rózsa
	20,56	15,02	42,45	19,94
Közösségi importár	Egy virágból álló szegfű (virágos)	Több virágból álló szegfű (virágos szárú)	Nagyvirágú rózsa	Kisvirágú rózsa
Jordanie	—	—	—	—

	Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusok
*	A Tanács 2005/211/BI határozata (2005. február 24.) néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről	44
*	A Tanács 2005/212/IB kerethatározata (2005. február 24.) a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról	49

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a mezőgazdasági termékek harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 2702/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 2879/2000/EK rendelet módosításáról szóló 67/2005/EK bizottsági rendelethez (HL L 14., 2005.1.18.)	52


	(1) EGT vonatkozású szöveg