31.12.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 395/1

A TANÁCS 2265/2004/EK RENDELETE

(2004. december 20.)

a Közösség és a Kazah Köztársaság között az egyes acéltermékek kereskedelméről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Kazah Köztársaság között partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás (1) 17. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy egyes acéltermékek kereskedelmét a mennyiségi rendszerről szóló egyedi megállapodás rendelkezései szabályozzák.

(2)	Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) és a Kazah Köztársaság kormánya között korábban fennálló, bizonyos acéltermékek kereskedelméről szóló kétoldalú megállapodás (2)2004. december 31-én lejárt.

(3)	Az ESZAK-szerződés lejárta óta az Európai Közösség vette át az ESZAK minden nemzetközi kötelezettségét, így az acéltermékek harmadik országokkal történő kereskedelmével kapcsolatos intézkedések most a Közösség kereskedelempolitikai hatáskörébe tartoznak.

(4)	A felek közötti előzetes tárgyalások azt mutatják, hogy mindkét félnek szándékában áll új megállapodást kötni a 2005-ös és az azt követő évekre.

(5)	Az új megállapodás aláírásáig és hatálybalépéséig meg kell határozni a 2005-ös évre vonatkozó mennyiségi korlátokat.

(6)	Mivel a 2004-es évre vonatkozó mennyiségi korlátok meghatározására irányadó körülmények továbbra is fennállnak, ezért célszerű a 2005-ös évre vonatkozó mennyiségi korlátozásokat a 2004-es szintnek megfelelően meghatározni, teljes mértékben figyelembe véve az EU bővítését.

(7)	A rendszer Közösségen belüli működtetésének eszközeit oly módon kell meghatározni, hogy az megkönnyítse az új megállapodás végrehajtását a lehető leginkább előrelátó, hasonló rendelkezések révén.

(8)	Biztosítani kell a kérdéses termékek származásának ellenőrzését, és megfelelő igazgatási együttműködés e célból történő létrehozását.

(9)	Azokat a termékeket, amelyeket vámszabadterületen helyeztek el vagy behozataluk a vámraktárakkal, ideiglenes behozatallal vagy aktív feldolgozással (felfüggesztő eljárással) kapcsolatos szabályok alapján történik, nem kell a kérdéses termékekre megállapított keretmennyiségek keretében elszámolni.

(10)	E rendelet hatékony alkalmazása szükségessé teszi a közösségi behozatali engedély bevezetését a kérdéses termékeknek a Közösségben történő szabad forgalomba bocsátása érdekében.

(11)

Annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a keretmennyiségeket ne lépjék túl, egy olyan igazgatási eljárást kell meghatározni, amely alapján a tagállamok illetékes hatóságai addig nem adnak ki behozatali engedélyeket, amíg nem kapják meg a Bizottság arra vonatkozó előzetes megerősítését, hogy az adott mennyiség a mennyiségi korlát keretein belül marad,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ezt a rendeletet a Kazah Köztársaságból származó, az I. mellékletben felsorolt acéltermékek Közösségbe történő behozatalára kell alkalmazni, 2005. január 1-jétől 2005. december 31-ig.

(2) Az acéltermékeket az I. mellékletben megadott termékcsoportok szerint kell osztályozni.

(3) Az I. mellékletben szereplő termékek osztályozásának 2658/87/EK rendelettel (3) megállapított kombinált nómenklatúrán (KN) kell alapulnia.

(4) Az (1) bekezdésben említett termékek származását a Közösségben hatályos szabályokkal összhangban kell megállapítani.

2. cikk

(1) Az Kazah Köztársaságból származó, I. mellékletben felsorolt acéltermékeknek a Közösségbe történő behozatalára az V. mellékletben feltüntetett éves keretmennyiségeket kell alkalmazni. A Kazah Köztársaságból származó, I. mellékletben felsorolt termékek Közösségben történő szabad forgalomba bocsátásának feltétele a tagállamok hatóságai által a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban kiadott behozatali engedély, valamint a II. mellékletben szereplő származási bizonyítvány bemutatása.

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy azok a mennyiségek, amelyekre behozatali engedélyeket adtak ki, egyetlen termékcsoport vonatkozásában sem haladják meg a teljes keretmennyiséget egyetlen időpontban sem, a IV. mellékletben felsorolt illetékes hatóságok csak azt követően bocsáthatnak ki behozatali engedélyeket, ha a Bizottság megerősítette, hogy az azon acéltermékcsoportra vonatkozó keretmennyiségen belül, amelyekre vonatkozóan az importőr vagy az importőrök az említett hatóságokhoz kérelmet nyújtotta(k) be, vannak még rendelkezésre álló mennyiségek a szállító ország tekintetében.

(3) Az engedélyezett behozatalokat azon mennyiségi korlátok tekintetében kell számolni, amelyeket arra az évre határoznak meg, amely évben a termékek az exportáló országban szállításra kerülnek. A termékek szállítása időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor azoknak a kiviteli szállítóeszközre való berakodása megtörtént.

3. cikk

(1) Az V. mellékletben említett keretmennyiségek nem alkalmazandók a vámszabadterületen vagy vámszabad raktárban elhelyezett termékekre, valamint a vámraktárakkal, ideiglenes behozatallal vagy aktív feldolgozással (felfüggesztő eljárások) kapcsolatos szabályok alapján importált termékekre.

(2) Amikor az (1) bekezdésben említett termékeket a későbbiekben szabad forgalomba bocsátják - akár változatlan állapotukban, akár megmunkálást vagy feldolgozást követően - a 2. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni, és az így szabad forgalomba bocsátott termékeket az V. mellékletben megállapított keretmennyiség keretében kell elszámolni.

4. cikk

(1) A 2. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai a behozatali engedélyek kibocsátását megelőzően értesítik a Bizottságot az általuk kézhez vett behozatali engedélykérelmekben kérelmezett mennyiségekről. Erre válaszul a Bizottság a tagállamok által küldött értesítések kézhezvételének időrendi sorrendjében tájékoztatást ad arról, hogy a kérelmezett mennyiségek behozatalra rendelkezésre állnak-e („érkezési sorrendben történő kiszolgálás módszere”).

(2) A Bizottságnak küldött értesítésekbe foglalt kérelmek akkor tekintendők érvényesnek, ha minden esetben egyértelműen megjelölik az exportáló országot, az érintett termékcsoport kódját, az importálandó mennyiségeket, a kiviteli engedély számát, a kontingens évét és azt a tagállamot, amelyben a termékeket szabad forgalomba kívánják bocsátani.

(3) Amennyiben lehetséges, a Bizottság megerősíti a hatóságoknak a termékek minden egyes termékcsoportjában a beérkezett kérelmekben jelzett teljes mennyiséget.

(4) Az illetékes hatóságok haladéktalanul értesítik a Bizottságot, amint tudomást szereztek bármely olyan mennyiségről, amelyet a behozatali engedély érvényességi időtartamán belül nem használtak fel. Az ilyen felhasználatlan mennyiségeket minden egyes termékcsoport vonatkozásában automatikusan hozzá kell adni a teljes közösségi keretmennyiség fennmaradó mennyiségeihez.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett értesítéseket az e célra létrehozott integrált hálózaton belül elektronikus formában kell közölni, kivéve, ha kényszerítő technikai okok miatt ideiglenesen egyéb távközlési eszköz használata válik szükségessé.

(6) A behozatali engedélyeket vagy az azzal egyenértékű dokumentumokat a 12-16. cikkel összhangban kell kiállítani.

(7) A tagállamok illetékes hatóságai értesítik a Bizottságot a már kiállított behozatali engedélyek vagy azzal egyenértékű dokumentumok esetleges érvénytelenítéséről azokban az esetekben, amikor a megfelelő kiviteli engedélyeket az illetékes kazah hatóságok visszavonták vagy érvénytelenítették. Ha azonban a Bizottságot vagy a tagállam illetékes hatóságait az illetékes kazah hatóságok a kiviteli engedély visszavonásáról vagy érvénytelenítéséről azt követően tájékoztatták, hogy a vonatkozó termékek a Közösségbe már behozatalra kerültek, a kérdéses mennyiségeket annak az évnek a keretmennyisége keretében kell elszámolni, amelyben a termékek szállítása megtörtént.

5. cikk

(1) Ha a Bizottság úgy találja, hogy az I. mellékletben felsorolt, a Kazah Köztársaságból származó termékeket átrakodással, átirányítással vagy más módon, a 2. cikkben hivatkozott mennyiségi korlátok kijátszásával importálták a Közösségbe, és ezért el kell végezni a szükséges kiigazításokat, konzultációkat kezdeményez annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak a megfelelő keretmennyiségek ezzel egyenértékű kiigazításáról.

(2) Az (1) bekezdésben említett konzultációk lezárásáig a Bizottság kérheti a Kazah Köztársaságot, hogy tegye meg a szükséges óvintézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a konzultációk eredményeképpen megállapított keretmennyiségek kiigazítása megtörténjen.

(3) Amennyiben a Közösség és a Kazah Köztársaság nem tud kielégítő megoldást találni, és a Bizottságnak alapos bizonyítéka van a kijátszásra, a keretmennyiségekbe beszámítja a Kazah Köztársaságból származó termékek ezzel egyenértékű mennyiségét.

6. cikk

(1) Az illetékes kazah hatóságok által kiállított kiviteli engedély szükséges az V. mellékletben megadott keretmennyiség alá tartozó valamennyi acéltermék-szállítmányra az említett keretmennyiségeken belül.

(2) A kiviteli engedély eredeti példányát az importőrnek be kell mutatnia a 12. cikkben említett behozatali engedély kiállítása céljából.

7. cikk

(1) A keretmennyiségekre kiadott kiviteli engedélynek meg kell felelnie a II. mellékletben szereplő mintának, és igazolnia kell többek között, hogy a kérdéses áruk mennyisége az érintett termékcsoportra megállapított keretmennyiség keretében elszámolásra került.

(2) Minden kiviteli engedély csak az I. mellékletben felsorolt egyetlen termékcsoportra vonatkozhat.

8. cikk

A kivitelt az azon évre megállapított keretmennyiség keretében kell elszámolni, amelyben a kiviteli engedéllyel rendelkező termékek szállítása a 2. cikk (3) bekezdése szerint megtörtént.

9. cikk

(1) A 6. cikkben említett kiviteli engedély tartalmazhat további másolatokat, amelyeken megfelelően fel kell tüntetni, hogy ezek másolatok. A kiviteli engedélyt és másolatait, valamint a származási bizonyítványt és másolatait angol nyelven kell elkészíteni.

(2) Ha a fent említett dokumentumokat kézzel töltik ki, a beírásnak tintával és nyomtatott betűvel kell történnie.

(3) A kiviteli engedélyek vagy ezzel egyenértékű dokumentumok méretének 210 x 297 mm-nek kell lennie. A papírnak fehér, méretre vágott, famentes írólapnak kell lennie, amelynek súlya legalább 25 g/m2. Minden résznek nyomtatott, guilloche-mintázatú háttérrel kell rendelkeznie, amely bármilyen mechanikai vagy vegyi úton történő hamisítást az emberi szem számára láthatóvá tesz.

(4) Az illetékes hatóságok a Közösségben kizárólag az eredeti példányt fogadják el érvényesnek behozatali célokra e rendelet rendelkezéseivel összhangban.

(5) Minden egyes kiviteli engedély vagy vele egyenértékű dokumentum szabványosított – nyomtatott vagy nem nyomtatott – sorszámot visel, amelynek alapján beazonosítható.

(6) Ez a szám a következő elemekből áll:

—

két betű azonosítja az exportáló országot, az alábbiak szerint:

Kazah Köztársaság

—

két betű azonosítja azt a tagállamot, amely a szándékolt rendeltetési tagállam, az alábbiak szerint:

BE	=	Belgium
CZ	=	Cseh Köztársaság
DK	=	Dánia
DE	=	Németország
EE	=	Észtország
EL	=	Görögország
ES	=	Spanyolország
FR	=	Franciaország
IE	=	Írország
IT	=	Olaszország
CY	=	Ciprus
LV	=	Lettország
LT	=	Litvánia
LU	=	Luxemburg
HU	=	Magyarország
MT	=	Málta
NL	=	Hollandia
AT	=	Ausztria
PL	=	Lengyelország
PT	=	Portugália
SI	=	Szlovénia
SK	=	Szlovákia
FI	=	Finnország
SE	=	Svédország
GB	=	Egyesült Királyság

—	egy egyjegyű szám azonosítja a kontingens évét, amely megfelel az adott év utolsó számjegyének, pl. „4” 2004-nek;

—	egy kétjegyű szám azonosítja az azt kiállító hatóságot az exportáló országban;

—	egy ötjegyű szám, amely folytonos számozással 00001-től 99999-ig tart, a rendeltetési tagállamra kiadott egyedi azonosító.

10. cikk

A kiviteli engedélyt ki lehet adni azoknak a termékeknek az szállítása után is, amelyekre vonatkoznak. Ezekben az esetekben ezekre rá kell vezetni a „issued retrospectively” (kiadva visszamenőleges hatállyal) záradékot.

11. cikk

Egy kiviteli engedély ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr kérheti a dokumentumot kiadó illetékes hatóságtól, hogy készítsen róla másodlatot a birtokában lévő kiviteli dokumentumok alapján. Az engedély ily módon kiállított másodlatára rá kell vezetni a „duplicate” (másodlat) záradékot.

A másodlaton az eredeti engedély keltezését kell feltüntetni.

12. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság a 4. cikk alapján megerősítette, hogy a kért mennyiség rendelkezésre áll a kérdéses keretmennyiségen belül, a tagállamok illetékes hatóságai a behozatali engedélyt a kiviteli engedély eredeti példányának az importőr által történt bemutatásától számított legfeljebb öt munkanapon belül kiadják. Ennek a bemutatásnak legkésőbb az azt az évet követő március 31-ig meg kell történnie, amelyben azon áruk, amelyekre az engedély vonatkozott, szállítása megtörtént. A behozatali engedélyt bármely tagállam illetékes hatósága kiadja, függetlenül a kiviteli engedélyen feltüntetett tagállamtől, amennyiben a Bizottság a 4. cikk alapján megerősítette, hogy a kérelmezett mennyiség a kérdéses keretmennyiségen belül rendelkezésre áll.

(2) A behozatali engedélyek a kiadásuk időpontját követő négy hónapig érvényesek. Az importőr kellően indokolt kérésére a tagállam illetékes hatóságai egy további, legfeljebb négyhónapos időszakra meghosszabbíthatják az érvényességet.

(3) A behozatali engedélyeket a III. mellékletben megadott formában kell elkészíteni, és azok a Közösség teljes vámterületén érvényesek.

(4) Az importőr által a behozatali engedély megszerzése érdekében benyújtott nyilatkozatnak vagy kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	az exportőr teljes neve és címe;

b)	az importőr teljes neve és címe;

c)	az áruk pontos leírása és TARIC-kódja(i);

d)	az áruk származási országa;

e)	a feladási ország

f)	a megfelelő termékcsoport és a kérdéses termékek mennyisége;

g)	a nettó súly TARIC-szám szerint;

h)	a termékek közösségi cif határparitása TARIC-szám szerint;

i)	az érintett termékek másodosztályúak vagy csökkent minőségűek-e;

j)	értelemszerűen, a fizetési és szállítási határidők, és a fuvarlevél, valamint az adásvételi, illetve szállítási szerződés egy példánya;

k)	az exportengedély kelte és száma;

l)	egy kezelési célra használt belső kód;

m)	keltezés és az importőr aláírása.

(5) Az importőrök nem kötelesek a behozatali engedélyben szereplő teljes mennyiséget egyetlen szállítmányban importálni.

13. cikk

A tagállamok illetékes hatóságai által kiadott behozatali engedélyek érvényessége a kiviteli engedélyek érvényességétől és a behozatali engedélyek kiadásához alapul szolgáló, az illetékes kazah hatóságok által kiállított kiviteli engedélyekben feltüntetett mennyiségektől függ.

14. cikk

A behozatali engedélyeket és az egyenértékű dokumentumokat a tagállamok illetékes hatóságainak a 2. cikk (2) bekezdésével összhangban és megkülönböztetés-mentesen kell kiadniuk, függetlenül az importőr letelepedésének helyétől a Közösségen belül, a hatályos szabályok által előírt egyéb feltételek sérelme nélkül.

15. cikk

(1) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a Kazah Köztársaság által kiállított kiviteli engedélyekben feltüntetett teljes mennyiség egy bizonyos termékcsoportra vonatkozóan a megállapodás bármelyik évében meghaladja az arra a termékcsoportra megállapított keretmennyiséget, a tagállamok illetékes engedélyező hatóságait haladéktalanul tájékoztatni kell annak érdekében, hogy a behozatali engedélyek további kiadását függeszthessék. Ebben az esetben a Bizottságnak késedelem nélkül konzultációt kell kezdeményeznie.

(2) Egy tagállam illetékes hatóságainak meg kell tagadniuk a behozatali engedélyek kiadását a Kazah Köztársaságból származó olyan termékekre, amelyekre a 6-11. cikk rendelkezései szerint nem adtak ki kiviteli engedélyt.

16. cikk

(1) A 12. cikkben említett behozatali engedélyek kiadásához a tagállamok illetékes hatóságai által használandó formanyomtatványoknak meg kell felelniük a III. mellékletben szereplő behozatali engedély mintájának.

(2) A behozatali engedélyek formanyomtatványai és azok kivonatai két példányban készülnek, egy példányt – amelynek jelölése „A jogosult példánya”, és az 1. számot viseli – a kérelmezőnek kell kiadni, a második példányt – amelynek jelölése „A kiadó hatóság példánya” és a 2. számot viseli – annak a hatóságnak kell megőriznie, amely az engedélyt kiadta. Igazgatási célokra az illetékes hatóságok további másolatokat fűzhetnek a 2. formanyomtatványhoz.

(3) A formanyomtatványokat fehér, famentes, írásra készült papírra kell nyomtatni, amelynek súlya 55 g/m2 és 65 g/m2 között van. A méretük 210 × 297 mm, a gépelési távolságnak a sorok között 4,24 mm-nek kell lennie (egyhatod hüvelyk), a formanyomtatványok elrendezését pontosan kell követni. Az 1. számú példánynak – amely maga az engedély – mindkét oldalán ezen kívül egy vörössel nyomtatott guilloche-háttérnek kell lennie a mechanikai vagy vegyi úton történő hamisítást kimutása céljából.

(4) A tagállamok felelnek a formanyomtatványok nyomtatásáért. A formanyomtatványok a tagállamok által kijelölt olyan nyomdákban is elkészíthetők, amelyek az adott tagállamban telepedtek le. Az utóbbi esetben minden formanyomtatványon hivatkozni kell a tagállami kijelölésre. Minden egyes formanyomtatványon fel kell tüntetni a nyomda nevét és címét, vagy egy olyan jelzést, amely a nyomda azonosítását lehetővé teszi.

(5) Kiadásuk időpontjában a behozatali engedélyeket vagy kivonatokat egy kiadási számmal kell ellátni, amelyet a tagállam illetékes hatóságai határoznak meg. A behozatali engedély számát a 4. cikk szerint létrehozott integrált hálózat segítségével a Bizottsággal elektronikus úton közölni kell.

(6) Az engedélyeket és a kivonatokat a kiadó tagállam hivatalos nyelvén, vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell kitölteni.

(7) A 10. rovatban az illetékes hatóságok tüntetik fel a megfelelő acéltermék-csoportot.

(8) A kiállító hatóságok és a jóváíró hatóságok jelzését bélyegzővel kell feltüntetni. A dombornyomás, ha lyukasztással vagy nyomtatással előállított betűkkel vagy számjegyekkel kombinálják az engedélyen, helyettesítheti a kiadó hatóság bélyegzőjét. A kiadó hatóságok a manipulációt megakadályozó bármely módszert alkalmazhatnak az így elosztott mennyiségek feljegyzésére, oly módon, hogy abba számokat vagy hivatkozásokat ne lehessen beilleszteni.

(9) Az 1. és a 2. példány hátoldalán kell lennie egy olyan rovatnak, amelybe a vámhatóságok által az importtal kapcsolatos alakiságokat elvégzésekor, vagy az illetékes igazgatási hatóságok által a kivonat kiadásakor beírhatók a mennyiségek. Ha a bejegyzések számára az engedélyen vagy az abból készült kivonaton biztosított hely nem elegendő, az illetékes hatóságok egy vagy több pótoldalt csatolhatnak, amelyeken az engedély vagy a kivonat 1. számú és a 2. számú példányának hátoldalán lévőkkel megegyező olyan rovatok találhatók. A bejegyzést végző hatóságoknak úgy kell elhelyezniük a bélyegzőiket, hogy annak egyik fele az engedélyen, vagy annak kivonatán van, a másik fele pedig a pótoldalon. Ha egynél több pótoldal van, egy további bélyegzőt kell elhelyezni ugyanolyan módon minden egyes oldalon és az azt megelőző oldalon.

(10) A valamely tagállam illetékes hatóságai által kiállított behozatali engedélyek és kivonatok, valamint a bejegyzések és záradékok ugyanolyan joghatállyal bírnak a többi tagállamban, mint az ezen tagállamok hatóságai által kiállított dokumentumok, valamint megtett bejegyzések és záradékok.

(11) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai, amennyiben ez elkerülhetetlen, előírhatják, hogy az engedélyek vagy kivonatok szövegét annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére, vagy hivatalos nyelveinek egyikére lefordítsák.

17. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

P. VAN GEEL

(1) HL L 196., 1999.7.28., 3. o.

(2) HL L 222., 2002.8.19., 19. o.

(3) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb az 1989/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 344., 2004.11.20., 5. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

Síkhengerelt termékek

SA1. Tekercsek

7208 10 00 00

7208 25 00 00

7208 26 00 00

7208 27 00 00

7208 36 00 00

7208 37 00 90

7208 38 00 90

7208 39 00 90

7211 14 00 10

7211 19 00 10

7219 11 00 00

7219 12 10 00

7219 12 90 00

7219 13 10 00

7219 13 90 00

7219 14 10 00

7219 14 90 00

7225 20 00 10

7225 30 10 00

7225 30 90 00

SA1.a. Melegen hengerelt tekercs újrahengereléshez

7208 37 00 10

7208 38 00 10

7208 39 00 10

SA2. Durvalemez

7208 40 00 10

7208 51 20 10

7208 51 20 91

7208 51 20 93

7208 51 20 97

7208 51 20 98

7208 51 91 10

7208 51 91 90

7208 51 98 10

7208 51 98 91

7208 51 98 99

7208 52 91 10

7208 52 91 90

7208 52 10 00

7208 52 99 00

7208 53 10 00

7211 13 00 00

SA3. Egyéb síkhengerelt termékek

7208 40 00 90

7208 53 90 00

7208 54 00 00

7208 90 00 10

7209 15 00 00

7209 16 10 00

7209 16 90 00

7209 17 10 00

7209 17 90 00

7209 18 10 00

7209 18 91 00

7209 18 99 00

7209 25 00 00

7209 26 10 00

7209 26 90 00

7209 27 10 00

7209 27 90 00

7209 28 10 00

7209 28 90 00

7209 90 00 10

7210 11 00 10

7210 12 20 10

7210 12 80 10

7210 20 00 10

7210 30 00 10

7210 41 00 10

7210 49 00 10

7210 50 00 10

7210 61 00 10

7210 69 00 10

7210 70 10 10

7210 70 80 10

7210 90 30 10

7210 90 40 10

7210 90 80 91

7211 14 00 90

7211 19 00 90

7211 23 20 10

7211 23 30 10

7211 23 30 91

7211 23 80 10

7211 23 80 91

7211 29 00 10

7211 90 00 11

7212 10 10 00

7212 10 90 11

7212 20 00 11

7212 30 00 11

7212 40 20 10

7212 40 20 91

7212 40 80 11

7212 50 20 11

7212 50 30 11

7212 50 40 11

7212 50 61 11

7212 50 69 11

7212 50 90 13

7212 60 00 11

7212 60 00 91

7219 21 10 00

7219 21 90 00

7219 22 10 00

7219 22 90 00

7219 23 00 00

7219 24 00 00

7219 31 00 00

7219 32 10 00

7219 32 90 00

7219 33 10 00

7219 33 90 00

7219 34 10 00

7219 34 90 00

7219 35 10 00

7219 35 90 00

7225 40 12 90

7225 40 90 00

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

LISTA DE LAS AUTORIDADES NACIONALES COMPETENTES

SEZNAM PŘÍSLUŠNÝCH VNITROSTÁTNÍCH ORGÁNŮ

LISTE OVER KOMPETENTE NATIONALE MYNDIGHEDER

LISTE DER ZUSTÄNDIGEN BEHÖRDEN DER MITGLIEDSTAATEN

PÄDEVATE RIIKLIKE ASUTUSTE NIMEKIRI

ΔΙΕΥΘΥΝΣΕΙΣ ΤΩΝ ΑΡΧΩΝ ΕΚΔΟΣΗΣ ΑΔΕΙΩΝ ΤΩΝ ΚΡΑΤΩΝ ΜΕΛΩΝ

LIST OF THE COMPETENT NATIONAL AUTHORITIES

LISTE DES AUTORITES NATIONALES COMPETENTES

ELENCO DELLE COMPETENTI AUTORITA NAZIONALI

VALSTU KOMPETENTO IESTAŽU SARAKSTS

ATSAKINGŲ NACIONALINIŲ INSTITUCIJŲ SĄRAŠAS

AZ ILLETÉKES NEMZETI HATÓSÁGOK LISTÁJA

LISTA TA' L-AWTORITAJIET KOMPETENTI NAZZJONALI

LIJST VAN BEVOEGDE NATIONALE INSTANTIES

LISTA WLAŒCIWYCH ORGANÓW KRAJOWYCH

LISTA DAS AUTORIDADES NACIONAIS COMPETENTES

ZOZNAM PRÍSLUŠNÝCH VNÚTROŠTÁTNYCH ORGÁNOV

SEZNAM PRISTOJNIH NACIONALNIH ORGANOV

LUETTELO TOIMIVALTAISISTA KANSALLISISTA VIRANOMAISISTA

FÖRTECKNING ÖVER BEHÖRIGA NATIONELLA MYNDIGHETER

BELGIQUE/BELGIË

Service public fédéral économie, PME, Classes moyennes & énergie

Administration du potentiel économique

Politiques d'accès aux marchés, Services Licences

Rue Général Leman 60

B-1040 Bruxelles

Fax: +32-2-230 83 22

Federale Overheidsdienst Economie, KMO, Middenstand & Energie

Bestuur Economisch Potentieel

Markttoegangsbeleid, Dienst Vergunningen

Generaal Lemanstraat 60

B-1040 Brussel

Fax: +32-2-230 83 22

EESTI

Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium

Harju 11

EE-15072 Tallinn

Fax: +372-631 36 60

ΕΛΛΑΣ

Υπουργείο Οικονομίας & Οικονομικών

Διεύθυνση Διεθνών Οικονομικών Ροών

Κορνάρου 1

GR-105 63 Αθήνα

Fax: +301-328 60 94

ČESKÁ REPUBLIKA

Ministerstvo průmyslu a obchodu

Licenční správa

Na Františku 32

CZ-110 15 Praha 1

Fax: +420-224 21 21 33

DANMARK

Erhvervs- og Boligstyrelsen

Økonomi- og Erhvervsministeriet

Vejlsøvej 29

DK-8600 Silkeborg

Fax: +45-35-46 64 01

DEUTSCHLAND

Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle, (BAFA)

Frankfurter Strasse 29-35

D-65760 Eschborn 1

Fax: +49-61-969 42 26

ITALIA

Ministero delle Attivita Produttive

Direzione generale per la politica commerciale e per la gestione del regime degli scambi

Viale America 341

I-00144 Roma

Fax: +39-6-59 93 22 35/59 93 26 36

ΚΥΠΡΟΣ

Υπουργείο Εμπορίου, Βιομηχανίας και Τουρισμού

Υπηρεσία Εμπορίου

Μονάδα Έκδοσης Αδειών Εισαγωγής/Εξαγωγής

Οδός Ανδρέα Αραούζου Αρ.6

CY-1421 Λευκωσία

Φαξ: +357-22-37 51 20

ESPAÑA

Ministerio de Industria, Turismo y Comercio

Secretaría General de Comercio Exterior

Subdirección General de Comercio Exterior de Productos Industriales

Paseo de la Castellana 162

E-28046 Madrid

Fax: +34-91-349 38 31

FRANCE

SETICE

8, rue de la Tour-des-Dames

F-75436 Paris Cedex 09

Fax: +33-1-55 07 46 69

IRELAND

Department of Enterprise, Trade and Employment

Import/Export Licensing, Block C

Earlsfort Centre

Hatch Street

IE-Dublin 2

Fax: +353-1-631 25 62

ÖSTERREICH

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Aussenwirtschaftsadministration

Abteilung C2/2

Stubenring 1

A-1011 Wien

Fax: +43-1-7 11 00/83 86

POLSKA

Ministerstwo Gospodarki, Pracy i Polityki

Społecznej

Plac Trzech Krzyży 3/5

PL-00-507 Warszawa

Fax: +48-22-693 40 21/693 40 22

LATVIJA

Latvijas Republikas Ekonomikas ministrija

Brīvības iela 55

LV-1519 Rīga

Fax: +371-728 08 82

LIETUVA

Lietuvos Respublikos ūkio ministerija

Prekybos departamentas

Gedimino pr. 38/2

LT-01104 Vilnius

Fax: +370-5-26 23 974

LUXEMBOURG

Ministère des affaires étrangères

Office des licences

BP 113

L-2011 Luxembourg

Fax: +352-46 61 38

MAGYARORSZÁG

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Margit krt. 85.

HU-1024 Budapest

Fax: +36-1-336 73 02

MALTA

Diviżjoni ghall-Kummerċ

Servizzi Kummerċjali

Lascaris

MT-Valletta CMR02

Fax: +356-25-69 02 99

NEDERLAND

Belastingdienst/Douane centrale dienst voor in- en uitvoer

Postbus 30003, Engelse Kamp 2

NL-9700 RD Groningen

Fax: +31-50-523 23 41

PORTUGAL

Ministério das Finanças

Direcção Geral das Alfândegas e dos Impostos

Especiais sobre o Consumo

Rua Terreiro do Trigo, Edifício da Alfândega de Lisboa

PT-1140-060 Lisboa

Fax: +351-218 814 261

SLOVENIJA

Ministrstvo za gospodarstvo

Področje ekonomskih odnosov s tujino

Kotnikova 5

SI-1000 Ljubljana

Fax: +386-1-478 36 11

SLOVENSKÁ REPUBLIKA

Ministerstvo hospodárstva SR

Odbor licencií

Mierová 19

SK-827 15 Bratislava 212

Fax: +421-2-43 42 39 19

SUOMI

Tullihallitus

PL 512

FIN-00101 Helsinki

Telekopio: +358-20-492 28 52

SVERIGE

Kommerskollegium

Box 6803

S-11386 Stockholm

Fax: +46-8-30 67 59

UNITED KINGDOM

Department of Trade and Industry

Import Licensing Branch

Queensway House — West Precinct

Billingham

UK-TS23 2NF

Fax: +44-1642-36 42 69

V. MELLÉKLET

KERETMENNYISÉGEK

(tonna)
Termékek	2005
SA. Síkhengerelt termékek
SA1. Tekercs	57 842
SA1.a. Melegen hengerelt tekercs újrahengereléshez	5 750
SA2. Durvalemez	1 278
SA3. Egyéb síkhengerelt termékek	90 873

31.12.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 395/20

A TANÁCS 2266/2004/EK RENDELETE

(2004. december 20.)

a Közösség és Ukrajna között az egyes acéltermékek kereskedelméről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Ukrajna között partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás (1) 22. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy egyes acéltermékek kereskedelmét a mennyiségi rendszerről szóló egyedi megállapodás rendelkezései szabályozzák.

(2)	Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) és Ukrajna kormánya között korábban fennálló, bizonyos acéltermékek kereskedelméről szóló kétoldalú megállapodás 2004. december 31-én lejárt.

(3)	Az ESZAK-szerződés lejárta óta az Európai Közösség vette át az ESZAK minden nemzetközi kötelezettségét, így az acéltermékek harmadik országokkal történő kereskedelmével kapcsolatos intézkedések most a Közösség kereskedelempolitikai hatáskörébe tartoznak.

(4)	A felek közötti előzetes tárgyalások azt mutatják, hogy mindkét félnek szándékában áll új megállapodást kötni a 2005-ös és az azt követő évekre.

(5)	Az új megállapodás aláírásáig és hatálybalépéséig meg kell határozni a 2005-ös évre vonatkozó mennyiségi korlátokat.

(6)	Mivel a 2004-es évre vonatkozó mennyiségi korlátok meghatározására irányadó körülmények továbbra is fennállnak, ezért célszerű a 2005-ös évre vonatkozó mennyiségi korlátozásokat a 2004-es szintnek megfelelően meghatározni, teljes mértékben figyelembe véve az EU bővítését.

(7)	A rendszer Közösségen belüli működtetésének eszközeit oly módon kell meghatározni, hogy az megkönnyítse az új megállapodás végrehajtását a lehető leginkább előrelátó, hasonló rendelkezések révén.

(8)	Biztosítani kell a kérdéses termékek származásának ellenőrzését, és megfelelő igazgatási együttműködés e célból történő létrehozását.

(9)	Azokat a termékeket, amelyeket vámszabadterületen helyeztek el vagy behozataluk a vámraktárakkal, ideiglenes behozatallal vagy aktív feldolgozással (felfüggesztő eljárással) kapcsolatos szabályok alapján történik, nem kell a kérdéses termékekre megállapított keretmennyiségek keretében elszámolni.

(10)	E rendelet hatékony alkalmazása szükségessé teszi a közösségi behozatali engedély bevezetését a kérdéses termékeknek a Közösségben történő szabad forgalomba bocsátása érdekében.

(11)

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ezt a rendeletet az Ukrajnából származó, az I. mellékletben felsorolt acéltermékek Közösségbe történő behozatalára kell alkalmazni, 2005. január 1-jétől 2005. december 31-ig.

(2) Az acéltermékeket az I. mellékletben megadott termékcsoportok szerint kell osztályozni.

(3) Az I. mellékletben szereplő termékek osztályozásának a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EK tanácsi rendelettel (2) megállapított kombinált nómenklatúrán (KN) kell alapulnia.

(4) Az (1) bekezdésben említett termékek származását a Közösségben hatályos szabályokkal összhangban kell megállapítani.

2. cikk

(1) Az Ukrajnából származó, I. mellékletben felsorolt acéltermékeknek a Közösségbe történő behozatalára az V. mellékletben feltüntetett éves keretmennyiségeket kell alkalmazni. Az Ukrajnából származó, I. mellékletben felsorolt termékek Közösségben történő szabad forgalomba bocsátásának feltétele a tagállamok hatóságai által a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban kiadott behozatali engedély, valamint a II. mellékletben szereplő származási bizonyítvány bemutatása.

3. cikk

4. cikk

(3) Amennyiben lehetséges, a Bizottság megerősíti a hatóságoknak a termékek minden egyes termékcsoportjában a beérkezett kérelmekben jelzett teljes mennyiséget.

(6) A behozatali engedélyeket vagy az azzal egyenértékű dokumentumokat a 12-16. cikkel összhangban kell kiállítani.

(7) A tagállamok illetékes hatóságai értesítik a Bizottságot a már kiállított behozatali engedélyek vagy azzal egyenértékű dokumentumok esetleges érvénytelenítéséről azokban az esetekben, amikor a megfelelő kiviteli engedélyeket az illetékes ukrán hatóságok visszavonták vagy érvénytelenítették. Ha azonban a Bizottságot vagy a tagállam illetékes hatóságait az illetékes ukrán hatóságok a kiviteli engedély visszavonásáról vagy érvénytelenítéséről azt követően tájékoztatták, hogy a vonatkozó termékek a Közösségbe már behozatalra kerültek, a kérdéses mennyiségeket annak az évnek a keretmennyisége keretében kell elszámolni, amelyben a termékek szállítása megtörtént.

5. cikk

(1) Ha a Bizottság úgy találja, hogy az I. mellékletben felsorolt, Ukrajnából származó termékeket átrakodással, átirányítással vagy más módon, a 2. cikkben hivatkozott mennyiségi korlátok kijátszásával importálták a Közösségbe, és ezért el kell végezni a szükséges kiigazításokat, konzultációkat kezdeményez annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak a megfelelő keretmennyiségek ezzel egyenértékű kiigazításáról.

(2) Az (1) bekezdésben említett konzultációk lezárásáig a Bizottság kérheti Ukrajnát, hogy tegye meg a szükséges óvintézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a konzultációk eredményeképpen megállapított keretmennyiségek kiigazítása megtörténjen.

(3) Amennyiben a Közösség és Ukrajna nem tud kielégítő megoldást találni, és a Bizottságnak alapos bizonyítéka van a kijátszásra, a keretmennyiségekbe beszámítja az Ukrajnából származó termékek ezzel egyenértékű mennyiségét.

6. cikk

(1) Az illetékes ukrán hatóságok által kiállított kiviteli engedély szükséges az V. mellékletben megadott keretmennyiség alá tartozó valamennyi acéltermék-szállítmányra az említett keretmennyiségeken belül.

(2) A kiviteli engedély eredeti példányát az importőrnek be kell mutatnia a 12. cikkben említett behozatali engedély kiállítása céljából.

7. cikk

(2) Minden kiviteli engedély csak az I. mellékletben felsorolt egyetlen termékcsoportra vonatkozhat.

8. cikk

9. cikk

(2) Ha a fent említett dokumentumokat kézzel töltik ki, a beírásnak tintával és nyomtatott betűvel kell történnie.

(4) Az illetékes hatóságok a Közösségben kizárólag az eredeti példányt fogadják el érvényesnek behozatali célokra e rendelet rendelkezéseivel összhangban.

(5) Minden egyes kiviteli engedély vagy vele egyenértékű dokumentum szabványosított – nyomtatott vagy nem nyomtatott – sorszámot visel, amelynek alapján beazonosítható.

(6) Ez a szám a következő elemekből áll:

—

két betű azonosítja az exportáló országot, az alábbiak szerint:

Ukrajna,

—

két betű azonosítja azt a tagállamot, amely a szándékolt rendeltetési tagállam, az alábbiak szerint:

BE	=	Belgium
CZ	=	Cseh Köztársaság
DK	=	Dánia
DE	=	Németország
EE	=	Észtország
EL	=	Görögország
ES	=	Spanyolország
FR	=	Franciaország
IE	=	Írország
IT	=	Olaszország
CY	=	Ciprus
LV	=	Lettország
LT	=	Litvánia
LU	=	Luxemburg
HU	=	Magyarország
MT	=	Málta
NL	=	Hollandia
AT	=	Ausztria
PL	=	Lengyelország
PT	=	Portugália
SI	=	Szlovénia
SK	=	Szlovákia
FI	=	Finnország
SE	=	Svédország
GB	=	Egyesült Királyság,

—	egy egyjegyű szám azonosítja a kontingens évét, amely megfelel az adott év utolsó számjegyének, pl. „4” 2004-nek,

—	egy kétjegyű szám azonosítja az azt kiállító hatóságot az exportáló országban,

—	egy ötjegyű szám, amely folytonos számozással 00001-től 99999-ig tart, a rendeltetési tagállamra kiadott egyedi azonosító.

10. cikk

11. cikk

A másodlaton az eredeti engedély keltezését kell feltüntetni.

12. cikk

(3) A behozatali engedélyeket a III. mellékletben megadott formában kell elkészíteni, és azok a Közösség teljes vámterületén érvényeseku.

(4) Az importőr által a behozatali engedély megszerzése érdekében benyújtott nyilatkozatnak vagy kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	az exportőr teljes neve és címe;

b)	az importőr teljes neve és címe;

c)	az áruk pontos leírása és TARIC-kódja(i);

d)	az áruk származási országa;

e)	a feladási ország;

f)	a megfelelő termékcsoport és a kérdéses termékek mennyisége;

g)	a nettó súly TARIC-szám szerint;

h)	a termékek közösségi CIF határparitása TARIC-szám szerint;

i)	az érintett termékek másodosztályúak vagy csökkent minőségűek-e;

j)	értelemszerűen, a fizetési és szállítási határidők, és a fuvarlevél, valamint az adásvételi, illetve szállítási szerződés egy példánya;

k)	az exportengedély kelte és száma;

l)	egy kezelési célra használt belső kód;

m)	keltezés és az importőr aláírása.

(5) Az importőrök nem kötelesek a behozatali engedélyben szereplő teljes mennyiséget egyetlen szállítmányban importálni.

13. cikk

A tagállamok illetékes hatóságai által kiadott behozatali engedélyek érvényessége a kiviteli engedélyek érvényességétől és a behozatali engedélyek kiadásához alapul szolgáló, az illetékes ukrán hatóságok által kiállított kiviteli engedélyekben feltüntetett mennyiségektől függ.

14. cikk

15. cikk

(1) Ha a Bizottság megállapítja, hogy az Ukrajna által kiállított kiviteli engedélyekben feltüntetett teljes mennyiség egy bizonyos termékcsoportra vonatkozóan a megállapodás bármelyik évében meghaladja az arra a termékcsoportra megállapított keretmennyiséget, a tagállamok illetékes engedélyező hatóságait haladéktalanul tájékoztatni kell annak érdekében, hogy a behozatali engedélyek további kiadását függeszthessék. Ebben az esetben a Bizottságnak késedelem nélkül konzultációt kell kezdeményeznie.

(2) Egy tagállam illetékes hatóságainak meg kell tagadniuk a behozatali engedélyek kiadását az Ukrajnából származó olyan termékekre, amelyekre a 6-11. cikk rendelkezései szerint nem adtak ki kiviteli engedélyt.

16. cikk

(2) A behozatali engedélyek formanyomtatványai és azok kivonatai két példányban készülnek, egy példányt - amelynek jelölése „A jogosult példánya”, és az 1. számot viseli - a kérelmezőnek kell kiadni, a második példányt - amelynek jelölése „A kiadó hatóság példánya” és a 2. számot viseli - annak a hatóságnak kell megőriznie, amely az engedélyt kiadta. Igazgatási célokra az illetékes hatóságok további másolatokat fűzhetnek a 2. formanyomtatványhoz.

(3) A formanyomtatványokat fehér, famentes, írásra készült papírra kell nyomtatni, amelynek súlya 55 g/m2 és 65 g/m2 között van. A méretük 210 x 297 mm, a gépelési távolságnak a sorok között 4,24 mm-nek kell lennie (egyhatod hüvelyk), a formanyomtatványok elrendezését pontosan kell követni. Az 1. számú példánynak – amely maga az engedély – mindkét oldalán ezen kívül egy vörössel nyomtatott guilloche-háttérnek kell lennie a mechanikai vagy vegyi úton történő hamisítást kimutása céljából.

(6) Az engedélyeket és a kivonatokat a kiadó tagállam hivatalos nyelvén, vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell kitölteni.

(7) A 10. rovatban az illetékes hatóságok tüntetik fel a megfelelő acéltermék-csoportot.

17. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

P. VAN GEEL

(1) HL L 49., 1998.2.19., 3. o.

(2) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb az 1989/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 344., 2004.11.20., 5. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

SA Síkhengerelt termékek

SA1. (tekercsek)

7208 10 00 00

7208 25 00 00

7208 26 00 00

7208 27 00 00

7208 36 00 00

7208 37 00 10

7208 37 00 90

7208 38 00 10

7208 38 00 90

7208 39 00 10

7208 39 00 90

7211 14 00 10

7211 19 00 10

7219 11 00 00

7219 12 10 00

7219 12 90 00

7219 13 10 00

7219 13 90 00

7219 14 10 00

7219 14 90 00

7225 20 00 10

7225 30 10 00

7225 30 90 00

SA2. (durvalemez)

7208 40 00 10

7208 51 20 10

7208 51 20 91

7208 51 20 93

7208 51 20 97

7208 51 20 98

7208 51 91 10

7208 51 91 90

7208 51 98 10

7208 51 98 91

7208 51 98 99

7208 52 91 10

7208 52 91 90

7208 52 10 00

7208 52 99 00

7208 53 10 00

7211 13 00 00

7225 40 12 30

7225 40 40 00

7225 40 60 00

7225 99 00 10

SA3. (egyéb síkhengerelt termékek)

7208 40 00 90

7208 53 90 00

7208 54 00 00

7208 90 00 10

7209 15 00 00

7209 16 10 00

7209 16 90 00

7209 17 10 00

7209 17 90 00

7209 18 10 00

7209 18 91 00

7209 18 99 00

7209 25 00 00

7209 26 10 00

7209 26 90 00

7209 27 10 00

7209 27 90 00

7209 28 10 00

7209 28 90 00

7209 90 00 10

7210 11 00 10

7210 12 20 10

7210 12 80 10

7210 20 00 10

7210 30 00 10

7210 41 00 10

7210 49 00 10

7210 50 00 10

7210 61 00 10

7210 69 00 10

7210 70 10 10

7210 70 80 10

7210 90 30 10

7210 90 40 10

7210 90 80 91

7211 14 00 90

7211 19 00 90

7211 23 20 10

7211 23 30 10

7211 23 30 91

7211 23 80 10

7211 23 80 91

7211 29 00 10

7211 90 00 11

7212 10 10 00

7212 10 90 11

7212 20 00 11

7212 30 00 11

7212 40 20 10

7212 40 20 91

7212 40 80 11

7212 50 20 11

7212 50 30 11

7212 50 40 11

7212 50 61 11

7212 50 69 11

7212 50 90 13

7212 60 00 11

7212 60 00 91

7219 21 10 00

7219 21 90 00

7219 22 10 00

7219 22 90 00

7219 23 00 00

7219 24 00 00

7219 31 00 00

7219 32 10 00

7219 32 90 00

7219 33 10 00

7219 33 90 00

7219 34 10 00

7219 34 90 00

7219 35 10 00

7219 35 90 00

7225 40 12 90

7225 40 90 00

SB Rúd

SB1. (idomvas)

7207 19 80 10

7207 20 80 10

7216 31 10 10

7216 31 10 90

7216 31 90 00

7216 32 11 00

7216 32 19 00

7216 32 91 00

7216 32 99 00

7216 33 10 00

7216 33 90 00

SB2. (huzalalap-anyag)

7213 10 00 00

7213 20 00 00

7213 91 10 00

7213 91 20 00

7213 91 41 00

7213 91 49 00

7213 91 70 00

7213 91 90 00

7213 99 10 00

7213 99 90 00

7221 00 10 00

7221 00 90 00

7227 10 00 00

7227 20 00 00

7227 90 10 00

7227 90 50 00

7227 90 95 00

SB3. (más rúd)

7207 19 12 10

7207 19 12 91

7207 19 12 99

7207 20 52 00

7214 20 00 00

7214 30 00 00

7214 91 10 00

7214 91 90 00

7214 99 10 00

7214 99 31 00

7214 99 39 00

7214 99 50 00

7214 99 71 10

7214 99 71 90

7214 99 79 10

7214 99 79 90

7214 99 95 10

7214 99 95 90

7215 90 00 10

7216 10 00 00

7216 21 00 00

7216 22 00 00

7216 40 10 00

7216 40 90 00

7216 50 10 00

7216 50 91 00

7216 50 99 00

7216 99 00 10

7218 99 20 00

7222 11 11 00

7222 11 19 00

7222 11 81 10

7222 11 81 90

7222 11 89 10

7222 11 89 90

7222 19 10 00

7222 19 90 00

7222 30 97 10

7222 40 10 00

7222 40 90 10

7224 90 02 89

7224 90 31 00

7224 90 38 00

7228 10 20 00

7228 20 10 10

7228 20 10 91

7228 20 91 10

7228 20 91 90

7228 30 20 00

7228 30 41 00

7228 30 49 00

7228 30 61 00

7228 30 69 00

7228 30 70 00

7228 30 89 00

7228 60 20 10

7228 60 80 10

7228 70 10 00

7228 70 90 10

7228 80 00 10

7228 80 00 90

7301 10 00 00

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

LISTA DE LAS AUTORIDADES NACIONALES COMPETENTES

SEZNAM PŘÍSLUŠNÝCH VNITROSTÁTNÍCH ORGÁNŮ

LISTE OVER KOMPETENTE NATIONALE MYNDIGHEDER

LISTE DER ZUSTÄNDIGEN BEHÖRDEN DER MITGLIEDSTAATEN

PÄDEVATE RIIKLIKE ASUTUSTE NIMEKIRI

ΔΙΕΥΘΥΝΣΕΙΣ ΤΩΝ ΑΡΧΩΝ ΕΚΔΟΣΗΣ ΑΔΕΙΩΝ ΤΩΝ ΚΡΑΤΩΝ ΜΕΛΩΝ

LIST OF THE COMPETENT NATIONAL AUTHORITIES

LISTE DES AUTORITES NATIONALES COMPETENTES

ELENCO DELLE COMPETENTI AUTORITA NAZIONALI

VALSTU KOMPETENTO IESTAŽU SARAKSTS

ATSAKINGŲ NACIONALINIŲ INSTITUCIJŲ SĄRAŠAS

AZ ILLETÉKES NEMZETI HATÓSÁGOK LISTÁJA

LISTA TA' L-AWTORITAJIET KOMPETENTI NAZZJONALI

LIJST VAN BEVOEGDE NATIONALE INSTANTIES

LISTA WLAŒCIWYCH ORGANÓW KRAJOWYCH

LISTA DAS AUTORIDADES NACIONAIS COMPETENTES

ZOZNAM PRÍSLUŠNÝCH VNÚTROŠTÁTNYCH ORGÁNOV

SEZNAM PRISTOJNIH NACIONALNIH ORGANOV

LUETTELO TOIMIVALTAISISTA KANSALLISISTA VIRANOMAISISTA

FÖRTECKNING ÖVER BEHÖRIGA NATIONELLA MYNDIGHETER

BELGIQUE/BELGIË

Service public fédéral économie, PME, Classes moyennes & énergie

Administration du potentiel économique

Politiques d'accès aux marchés, Services Licences

Rue Général Leman 60

B-1040 Bruxelles

Fax: +32-2-230 83 22

Federale Overheidsdienst Economie, KMO, Middenstand & Energie

Bestuur Economisch Potentieel

Markttoegangsbeleid, Dienst Vergunningen

Generaal Lemanstraat 60

B-1040 Brussel

Fax: +32-2-230 83 22

EESTI

Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium

Harju 11

EE-15072 Tallinn

Fax: +372-631 36 60

ΕΛΛΑΣ

Υπουργείο Οικονομίας & Οικονομικών

Διεύθυνση Διεθνών Οικονομικών Ροών

Κορνάρου 1

GR-105 63 Αθήνα

Fax: +301-328 60 94

ČESKÁ REPUBLIKA

Ministerstvo průmyslu a obchodu

Licenční správa

Na Františku 32

CZ-110 15 Praha 1

Fax: +420-224 21 21 33

DANMARK

Erhvervs- og Boligstyrelsen

Økonomi- og Erhvervsministeriet

Vejlsøvej 29

DK-8600 Silkeborg

Fax: +45-35-46 64 01

DEUTSCHLAND

Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle, (BAFA)

Frankfurter Strasse 29-35

D-65760 Eschborn 1

Fax: +49-61-969 42 26

ITALIA

Ministero delle Attivita Produttive

Direzione generale per la politica commerciale e per la gestione del regime degli scambi

Viale America 341

I-00144 Roma

Fax: +39-6-59 93 22 35/59 93 26 36

ΚΥΠΡΟΣ

Υπουργείο Εμπορίου, Βιομηχανίας και Τουρισμού

Υπηρεσία Εμπορίου

Μονάδα Έκδοσης Αδειών Εισαγωγής/Εξαγωγής

Οδός Ανδρέα Αραούζου Αρ.6

CY-1421 Λευκωσία

Φαξ: +357-22-37 51 20

ESPAÑA

Ministerio de Industria, Turismo y Comercio

Secretaría General de Comercio Exterior

Subdirección General de Comercio Exterior de Productos Industriales

Paseo de la Castellana 162

E-28046 Madrid

Fax: +34-91-349 38 31

FRANCE

SETICE

8, rue de la Tour-des-Dames

F-75436 Paris Cedex 09

Fax: +33-1-55 07 46 69

IRELAND

Department of Enterprise, Trade and Employment

Import/Export Licensing, Block C

Earlsfort Centre

Hatch Street

IE-Dublin 2

Fax: +353-1-631 25 62

ÖSTERREICH

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Aussenwirtschaftsadministration

Abteilung C2/2

Stubenring 1

A-1011 Wien

Fax: +43-1-7 11 00/83 86

POLSKA

Ministerstwo Gospodarki, Pracy i Polityki

Społecznej

Plac Trzech Krzyży 3/5

PL-00-507 Warszawa

Fax: +48-22-693 40 21/693 40 22

LATVIJA

Latvijas Republikas Ekonomikas ministrija

Brīvības iela 55

LV-1519 Rīga

Fax: +371-728 08 82

LIETUVA

Lietuvos Respublikos ūkio ministerija

Prekybos departamentas

Gedimino pr. 38/2

LT-01104 Vilnius

Fax: +370-5-26 23 974

LUXEMBOURG

Ministère des affaires étrangères

Office des licences

BP 113

L-2011 Luxembourg

Fax: +352-46 61 38

MAGYARORSZÁG

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Margit krt. 85.

HU-1024 Budapest

Fax: +36-1-336 73 02

MALTA

Diviżjoni ghall-Kummerċ

Servizzi Kummerċjali

Lascaris

MT-Valletta CMR02

Fax: +356-25-69 02 99

NEDERLAND

Belastingdienst/Douane centrale dienst voor in- en uitvoer

Postbus 30003, Engelse Kamp 2

NL-9700 RD Groningen

Fax: +31-50-523 23 41

PORTUGAL

Ministério das Finanças

Direcção Geral das Alfândegas e dos Impostos

Especiais sobre o Consumo

Rua Terreiro do Trigo, Edifício da Alfândega de Lisboa

PT-1140-060 Lisboa

Fax: +351-218 814 261

SLOVENIJA

Ministrstvo za gospodarstvo

Področje ekonomskih odnosov s tujino

Kotnikova 5

SI-1000 Ljubljana

Fax: +386-1-478 36 11

SLOVENSKÁ REPUBLIKA

Ministerstvo hospodárstva SR

Odbor licencií

Mierová 19

SK-827 15 Bratislava 212

Fax: +421-2-43 42 39 19

SUOMI

Tullihallitus

PL 512

FIN-00101 Helsinki

Telekopio: +358-20-492 28 52

SVERIGE

Kommerskollegium

Box 6803

S-11386 Stockholm

Fax: +46-8-30 67 59

UNITED KINGDOM

Department of Trade and Industry

Import Licensing Branch

Queensway House — West Precinct

Billingham

UK-TS23 2NF

Fax: +44-1642-36 42 69

V. MELLÉKLET

KERETMENNYISÉGEK

(tonna)
Termékek	2005
SA. Síkhengerelt termékek
SA1. Tekercsek	83 460
SA2. Durvalemez	263 434
SA3. Egyéb síkhengerelt termékek	96 950
SB. Rúd
SB1. Idomvas	17 430
SB2. Huzalalapanyag	81 790
SB3. Más rúdtermékek	160 006

31.12.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 395/38

A TANÁCS 2267/2004/EK RENDELETE

(2004. december 20.)

az Európai Közösség és az Orosz Föderáció között az egyes acéltermékek kereskedelméről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között partnerséget létrehozó, partnerségi és együttműködési megállapodás (1) 21. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy bizonyos acéltermékek kereskedelme a mennyiségi szabályokról szóló egyedi megállapodások tárgyát képezi.

(2)	Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) és az Orosz Föderáció kormánya között jelenleg fennálló, egyes acéltermékek kereskedelméről szóló, 2002. július 9-én (2) kötött kétoldalú megállapodás 2004. december 31-én lejár.

(3)	Az ESZAK-Szerződés lejárta óta az Európai Közösségre szállt az ESZAK minden nemzetközi kötelezettsége, így az acéltermékek kereskedelmére vonatkozó, harmadik országokkal kapcsolatos intézkedések most a Közösség kereskedelempolitikai hatáskörébe tartoznak.

(4)	A Felek közötti előzetes tárgyalások azt mutatják, hogy mindkét Félnek szándékában áll új megállapodást kötni a 2005-ös és az azt követő évekre.

(5)	Az új megállapodás megkötéséig és hatálybalépéséig meg kell határozni a 2005-ös évre vonatkozó keretmennyiségeket.

(6)	A 2004-es évre vonatkozó keretmennyiségek meghatározására irányadó körülmények változatlanul fennállnak, ezért célszerű a 2005-ös évre vonatkozó keretmennyiségeket a 2004-es szintnek megfelelően meghatározni, teljes mértékben figyelembe véve az EU bővítését.

(7)	Meg kell határozni a Közösségen belül a rendszer igazgatásának eszközeit oly módon, hogy az a lehető leghasonlóbb rendelkezések révén megkönnyítse az új megállapodás végrehajtását.

(8)	Biztosítani kell a kérdéses termékek származásának ellenőrzését, és megfelelő igazgatási együttműködés e célból történő létrehozását.

(9)	Azokat a termékeket, amelyeket vámszabadterületen helyeztek el vagy behozataluk a vámraktárakkal, ideiglenes behozatallal vagy aktív feldolgozással (felfüggesztő eljárással) kapcsolatos szabályok alapján történik, nem kell a kérdéses termékekre megállapított keretmennyiségek keretében elszámolni.

(10)	E rendelet hatékony alkalmazása szükségessé teszi a közösségi behozatali engedély bevezetését a kérdéses termékeknek a Közösségben történő szabad forgalomba bocsátása érdekében.

(11)

Annak biztosítására, hogy ezeket a keretmennyiségeket ne lépjék túl, egy olyan igazgatási eljárást kell meghatározni, amely alapján a tagállamok illetékes hatóságai addig nem adnak ki behozatali engedélyeket, amíg nem kapják meg a Bizottság arra vonatkozó előzetes megerősítését, hogy a kérdéses keretmennyiségen belül megfelelő mennyiségek állnak még rendelkezésre,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) E határozatot az Orosz Föderációból származó, az I. mellékletben felsorolt acéltermékek behozatalára kell alkalmazni, 2005. január 1-jétől kezdődően 2005. december 31-ig.

(2) Az acéltermékeket az I. mellékletben meghatározott termékcsoportok szerint kell osztályozni.

(3) Az I. mellékletben felsorolt termékek osztályozásának a 2658/87/EK tanácsi rendelettel (3) megállapított kombinált nómenklatúrán (KN) kell alapulnia.

(4) Az (1) bekezdésben említett termékek származását a Közösségben hatályos szabályokkal összhangban kell megállapítani.

2. cikk

(1) Az Orosz Föderációból származó, I. mellékletben felsorolt acéltermékeknek a Közösségbe történő behozatalára az V. mellékletben feltüntetett kerestmennyiségeket kell alkalmazni. E termékek Közösségben történő szabad forgalomba bocsátásának feltétele a II. fejezetben meghatározott származási bizonyítvány, valamint a tagállamok hatóságai által a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban kiadott behozatali engedély bemutatása.

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy azok a mennyiségek, amelyekre behozatali engedélyeket adtak ki, egyetlen termékcsoport vonatkozásában sem haladják meg a teljes keretmennyiséget egyetlen időpontban sem, az illetékes hatóságok csak azt követően bocsáthatnak ki behozatali engedélyeket, ha a Bizottság megerősítette, hogy az azon acéltermékcsoportra vonatkozó keretmennyiségen belül, amelyekre vonatkozóan az importőr vagy az importőrök az említett hatóságokhoz kérelmet nyújtottak be, vannak még rendelkezésre álló mennyiségek a szállító ország tekintetében.

(3) Az engedélyezett behozatalt az arra évre meghatározott keretmennyiségek keretében kell elszámolni, amelyben az exportáló ország a termékeket szállította. A termékek szállítása napjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor azoknak a kiviteli szállítóeszközre való berakodása megtörtént.

3. cikk

(1) Az V. mellékletben említett keretmennyiségek nem alkalmazandók a vámszabadterületen vagy vámszabad raktárban elhelyezett termékekre, valamint a vámraktárakkal, ideiglenes behozatallal vagy aktív feldolgozással (felfüggesztési eljárások) kapcsolatos szabályok alapján importált termékekre.

4. cikk

(1) A 2. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai a behozatali engedélyek kibocsátását megelőzően értesítik a Bizottságot az általuk kézhez vett, az eredeti kiviteli engedélyekkel alátámasztott behozatali engedélykérelmekben kérelmezett mennyiségekről. Erre válaszul a Bizottság a tagállamok által küldött értesítések kézhezvételének időrendi sorrendjében tájékoztatást ad arról, hogy a kérelmezett mennyiségek behozatalra rendelkezésre állnak-e („érkezési sorrendben történő kiszolgálás módszere”).

(2) A Bizottságnak küldött értesítésekbe foglalt kérelmek akkor tekintendők érvényesnek, ha minden esetben egyértelműen megjelölik az exportáló országot, az érintett termék kódját, az importálandó mennyiségeket, a kiviteli engedély számát, a kontingens évét és azt a tagállamot, amelyben a termékeket szabad forgalomba kívánják bocsátani.

(3) Amennyiben lehetséges a Bizottság megerősíti a hatóságoknak a termékek minden egyes termékcsoportjában a beérkezett kérelmekben jelzett teljes mennyiséget.

(4) Az illetékes hatóságoknak haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot, amint tudomást szereztek bármely olyan mennyiségről, amelyet a behozatali engedély érvényességi időtartamán belül nem használtak fel. Az ilyen felhasználatlan mennyiségeket minden egyes termékcsoport vonatkozásában automatikusan hozzá kell adni a teljes közösségi keretmennyiség fennmaradó mennyiségeihez.

(5) A fenti (1) és (4) bekezdésekben említett értesítéseket az e célra létrehozott integrált hálózaton belül elektronikus formában kell közölni, kivéve, ha kényszerítő technikai okok miatt ideiglenesen egyéb távközlési eszköz használata válik szükségessé.

(6) A behozatali engedélyeket vagy azzal egyenértékű dokumentumokat a 12-16. cikkel összhangban kell kiadni.

(7) A tagállamok illetékes hatóságainak értesíteniük kell a Bizottságot a már kiadott behozatali engedélyek vagy azzal egyenértékű dokumentumok esetleges érvénytelenítéséről azokban az esetekben, amikor a megfelelő kiviteli engedélyeket az Orosz Föderáció illetékes hatóságai visszavonták vagy érvénytelenítették. Ha azonban a Bizottságot vagy a tagállam illetékes hatóságait az Orosz Föderáció illetékes hatóságai a kiviteli engedély visszavonásáról vagy érvénytelenítéséről azt követően tájékoztatták, hogy a vonatkozó termékek a Közösségbe már behozatalra kerültek, a kérdéses mennyiségeket annak az évnek a keretmennyisége keretében kell elszámolni, amelyben a termékek szállítása megtörtént.

5. cikk

(1) Ha a Bizottság úgy találja, hogy az I. mellékletben felsorolt, az Orosz Föderációból származó termékeket átrakodással, átirányítással vagy más módon, a 2. cikkben hivatkozott keretmennyiségek kijátszásával importálták a Közösségbe, és el kell végezni a szükséges kiigazításokat, konzultációk kezdeményez, annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak a megfelelő keretmennyiségek ezzel egyenértékű kiigazításáról.

(2) Az (1) bekezdésben említett konzultációk eredményétől függően a Bizottság kérheti az Orosz Föderációt, hogy tegye meg a szükséges megelőző lépéseket annak biztosítására, hogy az ilyen konzultációkat követően a megállapodott keretmennyiségek kiigazítása arra az évre vonatkozóan megtörténjen.

(3) Amennyiben a Közösség és az Orosz Föderáció nem tud kielégítő megoldást találni, és a Bizottság tudomást szerez a kijátszás alapos bizonyítékáról, a mennyiségi keretmennyiségekbe beszámítja az Orosz Föderációból származó termékek ezzel egyenértékű mennyiségét.

6. cikk

(1) Az Orosz Föderáció illetékes hatóságainak kiviteli engedélyt kell kiadniuk minden, az V. mellékletben megadott keretmennyiség alá tartozó acéltermék-szállítmányra az említett keretmennyiségeken belül.

(2) A kiviteli engedély eredeti példányát az importőrnek be kell mutatnia a 12. cikkben említett behozatali engedély kiadása céljából.

7. cikk

(2) Minden kiviteli engedély csak az I. mellékletben felsorolt egyetlen termékcsoportra vonatkozhat.

8. cikk

Az exportot az azon évre megállapított keretmennyiség keretében kell elszámolni, amelyben a kiviteli engedéllyel rendelkező termékek szállítása a 2. cikk (3) bekezdése szerint megtörtént.

9. cikk

(2) Ha a fent említett dokumentumokat kézzel töltik ki, a beírásnak tintával és nyomtatott betűvel kell történnie.

(4) Az illetékes hatóságok a Közösségben kizárólag az eredeti példányt fogadják el érvényesnek behozatali célokra e rendelet rendelkezéseivel összhangban.

(5) Minden egyes kiviteli engedély vagy vele egyenértékű dokumentum szabványosított – nyomtatott vagy nem nyomtatott - sorszámot visel amelynek alapján beazonosítható. Ennek a számnak a következő elemekből kell állnia:

—

két betű azonosítja az exportáló országot, az alábbiak szerint:

Orosz Föderáció

—

két betű azonosítja azt a tagállamot, amely a szándékolt rendeltetési tagállam, az alábbiak szerint:

BE	=	Belgium
CZ	=	Cseh Köztársaság
DK	=	Dánia
DE	=	Németország
EE	=	Észtország
EL	=	Görögország
ES	=	Spanyolország
FR	=	Franciaország
IE	=	Írország
IT	=	Olaszország
CY	=	Ciprus
LV	=	Lettország
LT	=	Litvánia
LU	=	Luxemburg
HU	=	Magyarország
MT	=	Málta
NL	=	Hollandia
AT	=	Ausztria
PL	=	Lengyelország
PT	=	Portugália
SI	=	Szlovénia
SK	=	Szlovákia
FI	=	Finnország
SE	=	Svédország
GB	=	Egyesült Királyság

—	egy egyiegyü szám azonosítja a kontingens évét, amely megfelel az adott év utolsó számjegyének, pl. „4” 2004-nek;

—	egy kétjegyü szám azonosítja az azt kiadó hivatalt az exportáló országban;

—	egy ötjegyű szám, amely folytonos számozással 00001-től 99999-ig tart, a rendeltetési tagállamra kiadott egyedi azonosító.

10. cikk

A kiviteli engedélyt ki lehet adni azoknak a termékeknek az szállítása után is, amelyekre vonatkoznak. Ezekben az esetekben ezekre rá kell vezetni a „visszamenőlegesen kiadva ” („issued retrospectively”) záradékot.

11. cikk

Egy kiviteli engedély ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr kérheti a dokumentumot kiadó illetékes hatóságtól, hogy készítsen róla másodpéldányt a birtokában lévő kiviteli dokumentumok alapján. Az engedély vagy bizonyítvány ily módon kiadott másodpéldányra rá kell vezetni a „másodpéldány” („duplicate”) záradékot.

A másodlaton az eredeti engedély keltezését kell feltüntetni.

12. cikk

(2) A behozatali engedélyek a kiadásuk időpontját követő négy hónapig érvényesek. Az importőr kellően megindokolt kérésére a tagállam illetékes hatóságai egy további, legfeljebb négyhónapos időszakra meghosszabbíthatják az érvényességet.

(3) A behozatali engedélyeket a III. mellékletben megadott formában kell elkészíteni, és azok a Közösség teljes vámterületén érvényesek.

(4) Az importőr által a behozatali engedély megszerzése érdekében benyújtott nyilatkozatnak vagy kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	az exportőr teljes neve és címe;

b)	az importőr teljes neve és címe;

c)	az áruk pontos leírása és a TARIC-kód(ok);

d)	az áruk származási országa;

e)	feladási ország;

f)	a megfelelő termékcsoport és a szóban forgó termékek mennyisége;

g)	a TARIC-szám szerinti nettó súly;

h)	a termékek közösségi cif határparitása TARIC-szám szerint;

i)	az érintett termékek másodosztályúak vagy csökkent minőségűek-e;

j)	értelemszerűen, a fizetési és szállítási határidők, és a fuvarlevél, valamint az adásvételi, illetve szállítási szerződés egy példánya;

k)	a kiviteli engedély kelte és száma;

l)	bármely, igazgatási célokra használt belső kód;

m)	keltezés és az importőr aláírása.

(5) Az importőr nem köteles egy szállítmányon belül behozni a behozatali engedély keretébe tartozó összes mennyiséget.

13. cikk

A tagállamok illetékes hatóságai által kiadott behozatali engedélyek érvényessége a kiviteli engedélyek érvényességétől és a behozatali engedélyek kiadásához alapul szolgáló, az Orosz Föderáció illetékes hatóságai által kiadott kiviteli engedélyekben feltüntetett mennyiségektől függ.

14. cikk

A behozatali engedélyeket és az egyenértékű dokumentumokat a tagállamok illetékes hatóságainak a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően és megkülönböztetés-mentesen kell kiadniuk, függetlenül az importőr letelepedésének helyétől a Közösségen belül, a hatályos szabályok által előírt egyéb feltételek sérelme nélkül.

15. cikk

(1) Ha a Bizottság megállapítja, hogy az Orosz Föderáció által kiadott kiviteli engedélyekben feltüntetett teljes mennyiség egy bizonyos termékcsoportra vonatkozóan meghaladja az arra a termékcsoportra megállapított keretmennyiséget, a tagállamok illetékes engedélyező hatóságait haladéktalanul tájékoztatni kell annak érdekében, hogy a behozatali engedélyek további kiadását függeszthessék. Ebben az esetben a Bizottságnak késedelem nélkül konzultációt kell kezdeményeznie.

(2) Egy tagállam illetékes hatóságainak meg kell tagadniuk a behozatali engedélyek kiadását az orosz Föderációból származó olyan termékekre, amelyekre a 6-11 cikk szerint nem adtak ki kiviteli engedélyt.

16. cikk

(2) A behozatali engedélyek formanyomtatványai és azok kivonatai két példányban készülnek, egy példányt - amelynek jelölése „A jogosult példánya”, és az 1. számot viseli - a kérelmezőnek kell kiadni, a második példány - amelynek jelölése „A kiadó hatóság példánya” és a 2. számot viseli - annak a hatóságnak kell megőriznie, amely az engedélyt kiadta. Igazgatási célokra az illetékes hatóságok további másolatokat fűzhetnek a 2. formanyomtatványhoz.

(6) Az engedélyeket és a kivonatokat a kiadó tagállam hivatalos nyelvén, vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell kitölteni.

(7) A 10. rovatban az illetékes hatóságok tüntetik fel a megfelelő acéltermékcsoportot.

(8) A kiadó szervek és a jóváíró hatóságok jelzését bélyegzővel kell feltüntetni. A dombornyomás, ha lyukasztással vagy nyomtatással előállított betűkkel vagy számjegyekkel kombinálják az engedélyen, helyettesítheti a kiadó hatóság bélyegzőjét. A kiadó hatóságok a manipulációt megakadályozó bármely módszert alkalmazhatnak az így elosztott mennyiségek feljegyzésére, oly módon, hogy abba számokat vagy hivatkozásokat ne lehessen beilleszteni.

(10) A valamely tagállam illetékes hatóságai által kiadott behozatali engedélyek és kivonatok, valamint a bejegyzések és záradékok ugyanolyan joghatállyal bírnak a többi tagállamban, mint az ezen tagállamok hatóságai által kiadott dokumentumok, valamint megtett bejegyzések és záradékok.

17. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendelet 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

P. VAN GEEL

(1) HL L 327., 1999.11.28., 3. o.

(2) HL L 195, 2002.7.24., 54. o.

(3) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb az 1989/2004/EK bizottsági rendelettel módosított rendelet (HL L 344, 2004.11.20., 5. o.)

MELLÉKLET

SA Síkhengerelt termékek

SA1. Tekercs

7208 10 00 00

7208 25 00 00

7208 26 00 00

7208 27 00 00

7208 36 00 00

7208 37 00 90

7208 38 00 90

7208 39 00 90

7211 14 00 10

7211 19 00 10

7219 11 00 00

7219 12 10 00

7219 12 90 00

7219 13 10 00

7219 13 90 00

7219 14 10 00

7219 14 90 00

7225 20 00 10

7225 30 10 00

7225 30 90 00

SA1.a. Melegen hengerelt tekercs újratekercseléshez

7208 37 00 10

7208 38 00 10

7208 39 00 10

SA2. Nehéz lemezek

7208 40 00 10

7208 51 20 10

7208 51 20 91

7208 51 20 93

7208 51 20 97

7208 51 20 98

7208 51 91 10

7208 51 91 90

7208 51 98 10

7208 51 98 91

7208 51 98 99

7208 52 91 10

7208 52 91 90

7208 52 10 00

7208 52 99 00

7208 53 10 00

7211 13 00 00

SA3. Melegen hengerelt tekercs újratekercseléshez

7208 40 00 90

7208 53 90 00

7208 54 00 00

7208 90 00 10

7209 15 00 00

7209 16 10 00

7209 16 90 00

7209 17 10 00

7209 17 90 00

7209 18 10 00

7209 18 91 00

7209 18 99 00

7209 25 00 00

7209 26 10 00

7209 26 90 00

7209 27 10 00

7209 27 90 00

7209 28 10 00

7209 28 90 00

7209 90 00 10

7210 11 00 10

7210 12 20 10

7210 12 80 10

7210 20 00 10

7210 30 00 10

7210 41 00 10

7210 49 00 10

7210 50 00 10

7210 61 00 10

7210 69 00 10

7210 70 10 10

7210 70 80 10

7210 90 30 10

7210 90 40 10

7210 90 80 91

7211 14 00 90

7211 19 00 90

7211 23 30 91

7211 23 80 91

7211 29 00 10

7211 90 00 11

7212 10 10 00

7212 10 90 11

7212 20 00 11

7212 30 00 11

7212 40 20 10

7212 40 20 91

7212 40 80 11

7212 50 20 11

7212 50 30 11

7212 50 40 11

7212 50 61 11

7212 50 69 11

7212 50 90 13

7212 60 00 11

7212 60 00 91

7219 21 10 00

7219 21 90 00

7219 22 10 00

7219 22 90 00

7219 23 00 00

7219 24 00 00

7219 31 00 00

7219 32 10 00

7219 32 90 00

7219 33 10 00

7219 33 90 00

7219 34 10 00

7219 34 90 00

7219 35 10 00

7219 35 90 00

7225 40 12 90

7225 40 90 00

SA4. Ötvözetek

7226 20 00 10

7226 91 20 00

7226 91 91 00

7226 91 99 00

7226 99 00 10

SA5. Negyedrét ötvözött lemezek

7225 40 12 30

7225 40 40 00

7225 40 60 00

7225 99 00 10

SA6. Hidegen hengerelt és bevont ötvözött lemezek

7225 50 00 00

7225 91 00 10

7225 92 00 10

7226 92 00 10

SB Longs

SB1. Gerenda

7207 19 80 10

7207 20 80 10

7216 31 10 10

7216 31 10 90

7216 31 90 00

7216 32 11 00

7216 32 19 00

7216 32 91 00

7216 32 99 00

7216 33 10 00

7216 33 90 00

SB2. Sodronyhuzal

7213 10 00 00

7213 20 00 00

7213 91 10 00

7213 91 20 00

7213 91 41 00

7213 91 49 00

7213 91 70 00

7213 91 90 00

7213 99 10 00

7213 99 90 00

7221 00 10 00

7221 00 90 00

7227 10 00 00

7227 20 00 00

7227 90 10 00

7227 90 50 00

7227 90 95 00

SB3. Más Rúd

7207 19 12 10

7207 19 12 91

7207 19 12 99

7207 20 52 00

7214 20 00 00

7214 30 00 00

7214 91 10 00

7214 91 90 00

7214 99 10 00

7214 99 31 00

7214 99 39 00

7214 99 50 00

7214 99 71 10

7214 99 71 90

7214 99 79 10

7214 99 79 90

7214 99 95 10

7214 99 95 90

7215 90 00 10

7216 10 00 00

7216 21 00 00

7216 22 00 00

7216 40 10 00

7216 40 90 00

7216 50 10 00

7216 50 91 00

7216 50 99 00

7216 99 00 10

7218 99 20 00

7222 11 11 00

7222 11 19 00

7222 11 81 10

7222 11 81 90

7222 11 89 10

7222 11 89 90

7222 19 10 00

7222 19 90 00

7222 30 97 10

7222 40 10 00

7222 40 90 10

7224 90 02 89

7224 90 31 00

7224 90 38 00

7228 10 20 00

7228 20 10 10

7228 20 10 91

7228 20 91 10

7228 20 91 90

7228 30 20 00

7228 30 41 00

7228 30 49 00

7228 30 61 00

7228 30 69 00

7228 30 70 00

7228 30 89 00

7228 60 20 10

7228 60 80 10

7228 70 10 00

7228 70 90 10

7228 80 00 10

7228 80 00 90

7301 10 00 00

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

LISTA DE LAS AUTORIDADES NACIONALES COMPETENTES

SEZNAM PŘÍSLUŠNÝCH VNITROSTÁTNÍCH ORGÁNŮ

LISTE OVER KOMPETENTE NATIONALE MYNDIGHEDER

LISTE DER ZUSTÄNDIGEN BEHÖRDEN DER MITGLIEDSTAATEN

PÄDEVATE RIIKLIKE ASUTUSTE NIMEKIRI

ΔΙΕΥΘΥΝΣΕΙΣ ΤΩΝ ΑΡΧΩΝ ΕΚΔΟΣΗΣ ΑΔΕΙΩΝ ΤΩΝ ΚΡΑΤΩΝ ΜΕΛΩΝ

LIST OF THE COMPETENT NATIONAL AUTHORITIES

LISTE DES AUTORITES NATIONALES COMPETENTES

ELENCO DELLE COMPETENTI AUTORITA NAZIONALI

VALSTU KOMPETENTO IESTAŽU SARAKSTS

ATSAKINGŲ NACIONALINIŲ INSTITUCIJŲ SĄRAŠAS

AZ ILLETÉKES NEMZETI HATÓSÁGOK LISTÁJA

LISTA TA' L-AWTORITAJIET KOMPETENTI NAZZJONALI

LIJST VAN BEVOEGDE NATIONALE INSTANTIES

LISTA WLAŒCIWYCH ORGANÓW KRAJOWYCH

LISTA DAS AUTORIDADES NACIONAIS COMPETENTES

ZOZNAM PRÍSLUŠNÝCH VNÚTROŠTÁTNYCH ORGÁNOV

SEZNAM PRISTOJNIH NACIONALNIH ORGANOV

LUETTELO TOIMIVALTAISISTA KANSALLISISTA VIRANOMAISISTA

FÖRTECKNING ÖVER BEHÖRIGA NATIONELLA MYNDIGHETER

BELGIQUE/BELGIË

Service public fédéral économie, PME, Classes moyennes & énergie

Administration du potentiel économique

Politiques d'accès aux marchés, Services Licences

Rue Général Leman 60

B-1040 Bruxelles

Fax: +32-2-230 83 22

Federale Overheidsdienst Economie, KMO, Middenstand & Energie

Bestuur Economisch Potentieel

Markttoegangsbeleid, Dienst Vergunningen

Generaal Lemanstraat 60

B-1040 Brussel

Fax: +32-2-230 83 22

EESTI

Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium

Harju 11

EE-15072 Tallinn

Fax: +372-631 36 60

ΕΛΛΑΣ

Υπουργείο Οικονομίας & Οικονομικών

Διεύθυνση Διεθνών Οικονομικών Ροών

Κορνάρου 1

GR-105 63 Αθήνα

Fax: +301-328 60 94

ČESKÁ REPUBLIKA

Ministerstvo průmyslu a obchodu

Licenční správa

Na Františku 32

CZ-110 15 Praha 1

Fax: +420-224 21 21 33

DANMARK

Erhvervs- og Boligstyrelsen

Økonomi- og Erhvervsministeriet

Vejlsøvej 29

DK-8600 Silkeborg

Fax: +45-35-46 64 01

DEUTSCHLAND

Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle, (BAFA)

Frankfurter Strasse 29-35

D-65760 Eschborn 1

Fax: +49-61-969 42 26

ITALIA

Ministero delle Attivita Produttive

Direzione generale per la politica commerciale e per la gestione del regime degli scambi

Viale America 341

I-00144 Roma

Fax: +39-6-59 93 22 35/59 93 26 36

ΚΥΠΡΟΣ

Υπουργείο Εμπορίου, Βιομηχανίας και Τουρισμού

Υπηρεσία Εμπορίου

Μονάδα Έκδοσης Αδειών Εισαγωγής/Εξαγωγής

Οδός Ανδρέα Αραούζου Αρ.6

CY-1421 Λευκωσία

Φαξ: +357-22-37 51 20

ESPAÑA

Ministerio de Industria, Turismo y Comercio

Secretaría General de Comercio Exterior

Subdirección General de Comercio Exterior de Productos Industriales

Paseo de la Castellana 162

E-28046 Madrid

Fax: +34-91-349 38 31

FRANCE

SETICE

8, rue de la Tour-des-Dames

F-75436 Paris Cedex 09

Fax: +33-1-55 07 46 69

IRELAND

Department of Enterprise, Trade and Employment

Import/Export Licensing, Block C

Earlsfort Centre

Hatch Street

IE-Dublin 2

Fax: +353-1-631 25 62

ÖSTERREICH

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Aussenwirtschaftsadministration

Abteilung C2/2

Stubenring 1

A-1011 Wien

Fax: +43-1-7 11 00/83 86

POLSKA

Ministerstwo Gospodarki, Pracy i Polityki

Społecznej

Plac Trzech Krzyży 3/5

PL-00-507 Warszawa

Fax: +48-22-693 40 21/693 40 22

LATVIJA

Latvijas Republikas Ekonomikas ministrija

Brīvības iela 55

LV-1519 Rīga

Fax: +371-728 08 82

LIETUVA

Lietuvos Respublikos ūkio ministerija

Prekybos departamentas

Gedimino pr. 38/2

LT-01104 Vilnius

Fax: +370-5-26 23 974

LUXEMBOURG

Ministère des affaires étrangères

Office des licences

BP 113

L-2011 Luxembourg

Fax: +352-46 61 38

MAGYARORSZÁG

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Margit krt. 85.

HU-1024 Budapest

Fax: +36-1-336 73 02

MALTA

Diviżjoni ghall-Kummerċ

Servizzi Kummerċjali

Lascaris

MT-Valletta CMR02

Fax: +356-25-69 02 99

NEDERLAND

Belastingdienst/Douane centrale dienst voor in- en uitvoer

Postbus 30003, Engelse Kamp 2

NL-9700 RD Groningen

Fax: +31-50-523 23 41

PORTUGAL

Ministério das Finanças

Direcção Geral das Alfândegas e dos Impostos

Especiais sobre o Consumo

Rua Terreiro do Trigo, Edifício da Alfândega de Lisboa

PT-1140-060 Lisboa

Fax: +351-218 814 261

SLOVENIJA

Ministrstvo za gospodarstvo

Področje ekonomskih odnosov s tujino

Kotnikova 5

SI-1000 Ljubljana

Fax: +386-1-478 36 11

SLOVENSKÁ REPUBLIKA

Ministerstvo hospodárstva SR

Odbor licencií

Mierová 19

SK-827 15 Bratislava 212

Fax: +421-2-43 42 39 19

SUOMI

Tullihallitus

PL 512

FIN-00101 Helsinki

Telekopio: +358-20-492 28 52

SVERIGE

Kommerskollegium

Box 6803

S-11386 Stockholm

Fax: +46-8-30 67 59

UNITED KINGDOM

Department of Trade and Industry

Import Licensing Branch

Queensway House — West Precinct

Billingham

UK-TS23 2NF

Fax: +44-1642-36 42 69

V. MELLÉKLET

KERETMENNYISÉGEK

(tonna)
Termékek	2005-ös év
SA. Síkhengerelt termékek
SA1. Tekercs	334 821
SA1.a. Melegen hengerelt tekercs újratekercseléshez	551 691
SA2. Durvalemez	183 961
SA3. Egyéb síkhengerelt termékek	330 044
SA4. Ötvözött termékek	94 713
SA5. Négy oldalon hengerelt termékek ötvözött acélból	20 962
SA6. Hidegen hengerelt és bevont lemezek ötvözött acélból	97 654
SB. Rúd
SB1. Idomvas	37 665
SB2. Huzalalapanyag	144 697
SB3. Más Rúd	245 002

31.12.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 395/56

A TANÁCS 2268/2004/EK RENDELETE

(2004. december 22.)

végleges dömpingellenes vám kivetéséről a Kínai Népköztársaságból származó volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid behozatalára

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet), és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultáció után benyújtott javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. A hatályos intézkedések

(1)

A 2737/90/EGK rendelettel (2) a Tanács végleges, 33 %-os dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid behozatalára. A 90/480/EGK határozattal (3) a Bizottság elfogadta két fő exportőr kötelezettségvállalásait az intézkedések hatálya alá tartozó termékkel kapcsolatban.

(2)	Miután a két érintett kínai exportőr kötelezettségvállalásait visszavonta, a Bizottság a 2286/94/EK rendelettel (4) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az érintett termék behozatalára.

(3)

A 610/95/EK rendelettel (5) a Tanács módosította a 2737/90/EGK rendeletet, és végleges, 33 %-os vámot vetett ki a volfrámkarbid és az zsugorított volfrámkarbid behozatalára. Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján kezdeményezett vizsgálatot követően (a továbbiakban: az előző felülvizsgálati vizsgálat), ezeket az intézkedéseket további öt évre kiterjesztette a 771/98/EK rendelet (6).

2. A jelenlegi vizsgálat

(4)

A KNK-ból származó volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő lejáratáról szóló értesítés közzétételét követően (7)2003. január 9-én a Bizottsághoz a lejárat felülvizsgálatára vonatkozó kérelem érkezett be az Eurometaux-tól (a továbbiakban: a kérelmező) azoknak a gyártóknak a nevében, akik jelentős arányt – az adott esetben több mint 80 %-ot – képviselnek a teljes közösségi termelésben. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések lejárata valószínűleg a dömping és a közösségi iparágnak okozott károkozás folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(5)	A tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően megállapítást nyert, hogy kellő bizonyíték van a felülvizsgálat kezdeményezésére, a Bizottság vizsgálatot kezdeményezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján (8).

3. Időközi felülvizsgálat iránti kérelem

(6)	2003. november 25-én, a Bizottsághoz egy időközi felülvizsgálat iránti kérelem is beérkezett a kérelmezőtől, a közösségi gyártás jelentős részét képviselő gyártók nevében.

(7)

A kérelmező azt állította, hogy egy új terméktípus jelent meg a piacon, amelynek ugyanazok az alapvető fizikai és kémiai jellemzői és végfelhasználási módjai, mint a KNK-ból származó volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések által érintett terméké. Annak ellenére, hogy az intézkedések rá nem vonatkoznak, a kérelmező azt állította, hogy az új terméktípus valójában része az érintett terméknek. A kérelmező azt állította, hogy ebből következően a meglévő intézkedések többé nem elégségesek annak a dömpingnek az ellensúlyozására, amely a kárt okozza, és hogy az intézkedések terjedelme azért úgy módosítandó, hogy az új terméktípus beleessen a termék definíciójába.

(8)

Miután a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultáció nyomán megállapítást nyert, hogy elégséges bizonyíték van egy részleges időközi felülvizsgálat kezdeményezésének megindokolására, 2004. március 31-én (9) a Bizottság felülvizsgálatot kezdeményezett az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban, amely terjedelmében az érintett termék meghatározására korlátozódott. Ez a vizsgálat jelenleg még folyamatban van.

4. A vizsgálatban érintett felek

(9)	A Bizottság hivatalosan értesítette a gyártókat, importőröket és felhasználókat, valamint a KNK-beli exportőröket a vizsgálat kezdeményezéséről.

(10)	Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy véleményüket írásban tudassák, és meghallgatást kérjenek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül.

(11)

A Bizottság kérdőíveket küldött ki mindazoknak a feleknek, akikről ismert, hogy érintettek, és három panasztevő közösségi gyártótól kapott választ, egy másik közösségi gyártótól, egy importőrtől, amely az érintett terméknek felhasználója is, hét exportőrtől/gyártótól, egy Hong-Kong-i székhelyű kereskedőtől, egy kereskedő/importőrtől Németországból és egy gyártótól az analóg országban. Minden fél írásban fejtette ki nézeteit, és kérelemre meghallgatási lehetőséget kaptak.

(12)

A Bizottság beszerezte és ellenőrizte mindazokat az információkat, amelyeket szükségesnek tartott a vizsgálat céljaira, és ellenőrző vizsgálatokat végzett a következő vállalkozások helyiségeiben:

Közösségi gyártók

—	Wolfram Bergbau und Hütten-GmbH Nfg. KG, St. Peter, Ausztria

—	H. C. Starck GmbH & Co. KG, Goslar, Németország

—	Eurotungstène poudres SA, Grenoble, Franciaország

Importőrök/felhasználók a Közösségen belül

—	Harditalia SpA és F.I.L.M.S. SpA, Anzola D'ossola, Olaszország (kapcsolt vállalkozások)

Exportőrök a KNK-ban

—	Nanchang Cemented Carbide Co., Ltd, Nancsang város, Csianghszi tartomány

—	Xiamen Golden Egret Special Alloy Co., Ltd, Hsziamen város, Fucsien tartomány

—	Zhuzhou Cemented Carbide Works Import & Export Company, Zhuzhou város, Hunan tartomány

—	Zigong Cemented Carbide Corp., Ltd, Zigong város, Szecsuán tartomány

Gyártó az analóg országban

—	Osram Sylvania Inc., Towanda, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok

5. Vizsgálati időszak

(13)

A dömping és a károkozás folytatódására és/vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2002. január 1. és 2002. december 31. közötti időszakkal foglalkozott (a továbbiakban: VI). Azoknak a tendenciáknak a vizsgálata, amely ahhoz szükséges, hogy a dömping folytatódásának és a károkozás megismétlődésének valószínűségét értékeljék, az 1998-tól a VI végéig terjedő időszakkal foglalkozott (a továbbiakban: a megvizsgált időszak).

6. Az érintett termék és a hasonló termék

6.1. Az érintett termék

(14)

Emlékeztetni kell arra, hogy az új, az intézkedések által érintett termékkel azonos alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel és végfelhasználási módokkal rendelkező terméktípusnak a piacon történt állítólagos megjelenését követően az érintett termék meghatározására korlátozott, részleges időközi vizsgálat indult 2004. március 31-én (ld. A (6)-(8) preambulumbekezdések).

(15)	A jelenlegi felülvizsgálatban érintett termék azonban megegyezik a 2737/90/EK tanácsi rendeletben és annak későbbi módosításaiban szereplő, vagyis a 2849 90 30 KN kódszám alatti volfrámkarbiddal és zsugorított volfrámkarbiddal.

(16)

A volfrámkarbid és a zsugorított volfrámkarbid szén és volfrám vegyületei, amelyeket hőkezeléssel állítanak elő (karburálással az első esetben, fúzióval a másodikban). Mindkét termék közbenső termék, amelyeket alapanyagként használnak az olyan keményfém-részegységek gyártásában, mint a cementált karbid vágószerszámok és a nagy tűrőképességű részegységek, a kopásálló bevonatokban, az olajipari fúrófejeknél és bányászati eszközöknél, valamint süllyesztékekhez és sajtolószerszámokhoz a fémek mélyhúzásához és domborításához.

(17)	Egyes exportőrök azzal érveltek, hogy a volfrámkarbid és a zsugorított volfrámkarbid különböző termékek. Ezt arra az állításra alapozták, hogy gyártási folyamataik teljesen eltérőek, és a végfelhasználásuk is eltérő.

(18)

Emlékeztetni kell arra, hogy a 771/98/EK tanácsi rendelet (11) preambulumbekezdése szerint a vizsgálat bizonyította, hogy bár gyártási folyamataik eltérőek, a volfrámkarbid és a zsugorított volfrámkarbid ugyanazzal a kémiai összetétellel rendelkezik (mindkettő mintegy 92–94 % volfrámércet és 4–6 % szenet tartalmaz), és a volfrám gyártási láncának ugyanabból a szakaszából származnak, vagyis a volfrámfém por és a karbid-szerszámok, valamint a nagy tűrőképességű anyagok közötti szakaszból. Ezen túlmenően hasonló a végfelhasználásuk az iparban, vagyis felületkeményítő komponensként. Annak ellenére, hogy egyes konkrét vagy korlátozott alkalmazásokhoz, amelyek nagyobb tartósságot és kopásállóságot igényelnek, csak a zsugorított karbidot használják, a zsugorított volfrámkarbid és a volfrámkarbid általánosan felcserélhető egymással. Ezért az előző felülvizsgálati vizsgálat arra következtetésre jutott, hogy a volfrámkarbid és a zsugorított volfrámkarbid egyetlen termék a vizsgálat szempontjából.

(19)

Nem nyújtottak be olyan kényszerítő érvet, ami a megközelítési mód változtatását indokolná, ami az előző, felülvizsgálati jellegű vizsgálatoktól eltérő következtetések levonásához vezetne. Ráadásul nincs lényeges árkülönbség a piacon a zsugorított volfrámkarbid és a volfrámkarbid között, mert a zsugorított volfrámkarbid bizonyos további feldolgozását ellensúlyozza a szemcseméretek kevésbé finom válogatása. Ezért a volfrámkarbid és a zsugorított volfrámkarbid egyetlen terméknek tekintendő, amely ugyanazokkal az alapvető tulajdonságokkal rendelkezik a vizsgálat szempontjából.

6.2. Hasonló termék

(20)

Ahogyan az előző vizsgálatok megállapították, ez a felülvizsgálati jellegű vizsgálat megerősítette, hogy a KNK által exportált termékek, illetve a közösségi gyártók, valamint az analóg ország gyártója által előállított és értékesített termékek – mivel lényegében ugyanazokkal a fizikai jellemzőkkel és végfelhasználással rendelkeznek – az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

B. A DÖMPING FOLYTATÁSÁNAK VAGY ISMÉTELT ELŐFORDULÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Előzetes megjegyzések

(21)

Általános háttérként emlékeztetni kell arra, hogy az érintett terméknek a KNK-ból történő behozatala annak a vizsgálatnak a 9 hónapos VI-je során, amely 1990-ben az intézkedések meghozatalához vezetett, 117 tonna volt, ami 5,3 %-os piaci részaránynak felelt meg. Az akkor megállapított dömpingkülönbözet 73,13 % volt. Az előző felülvizsgálati vizsgálat VI-je során a behozatal 234 tonna volt, ami 5 %-os piaci részaránynak felel meg, míg a dömpingkülönbözet 30,6 % volt.

2. Piacgazdasági státusz és analóg ország

(22)

Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett termék egyetlen gyártója sem kapta meg a piacgazdasági státuszt („PGS”) az előző vizsgálatokban. Az együttműködő exportőrök úgy érveltek, hogy a PGS megadásának lehetőségét meg kell vizsgálni az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján, megállapítva, hogy az alaprendeletben nincs olyan előírás, amely megakadályozná, hogy az együttműködő exportőrök megkapják a PGS-t az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján folytatott felülvizsgálatban.

(23)

Emlékeztetni kell arra, hogy a jelenlegi vizsgálat egy lejárati felülvizsgálat, amelyet követően az intézkedések csak visszavonhatók vagy fenntarthatók, de nem módosíthatók. Az uniós intézmények által követett következetes gyakorlatnak megfelelően a PGS iránti kérelmekkel ezért az időközi felülvizsgálatok során kell foglalkozni, mivel az ilyen időközi felülvizsgálat eredményeként változhat az intézkedések szintje.

(24)

Az együttműködő exportőrök megkérdőjelezték azt is, vajon megfelelő-e az Amerikai Egyesült Államok felhasználása piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország), hivatkozva az egy főre jutó GDP szintjének eltérésére a KNK és az Amerikai Egyesült Államok között, a nem megfelelő választás indokaként. Ehelyett az együttműködő exportőrök a Koreai Köztársaság vagy a Cseh Köztársaság felhasználását javasolták, azon az alapon, hogy az egy főre jutó GDP inkább összhangban van a KNK-beli GDP szintjével.

(25)

Az egy főre jutó GDP problémája egymagában nem tekinthető meghatározó tényezőnek az alkalmas analóg országgal kapcsolatos döntéshez. Az Amerikai Egyesült Államok megfelelő analóg országnak találtatott az előző vizsgálatban, és nem állapítottak meg olyan változást a körülményekben, amelyek felhasználását a mostani vizsgálatban helytelenné tették volna. Ezen kívül nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a Koreai Köztársaság vagy a Cseh Köztársaság alkalmasabb lenne.

(26)

Az Osram Sylvania Inc., az érintett termék egyik gyártója az Amerikai Egyesült Államokban felajánlotta együttműködését a vizsgálatokban, és ennek megfelelően megvizsgálására került, hogy az Osram Sylvania belföldi értékesítése jelentős-e a KNK ból exportált érintett termék volumenével összehasonlítva. Megállapítást nyert, hogy az Osram Sylvania Inc. belföldi értékesítése, belföldi vevők számára és a szokásos kereskedelmi feltételek mellett olyan volumenekre vonatkoztak, amelyek lényegesen meghaladták a kínai exportőrök által a Közösségbe irányuló export 5 %-át, ahogyan az követelmény, ha a normál értéknek a belföldi értékesítési árakon kell alapulnia.

(27)	Ezért, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint, az a döntés született, hogy meg kell tartani az Amerikai Egyesült Államokat, mint analóg országot a jelenlegi eljárásban, és az Osram Sylvania Inc. belföldi értékesítését kell alapul venni a normál érték meghatározásához.

3. Normál érték

(28)	Megvizsgálására került, vajon az Osram Sylvania Inc. belföldi értékesítése független vevők számára a szokásos üzletmenet keretében megvalósulónak tekinthető-e az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése alapján.

(29)	Megállapítást nyert, hogy az összes értékesítés súlyozott átlagos értékesítési ára a VI során magasabb volt, mint a súlyozott átlagos fajlagos gyártási költség. Ezért az összes belföldi értékesítést úgy tekintették, hogy az a szokásos üzletmenet keretében valósult meg.

(30)	Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban a normál érték az Osram Sylvania Inc. összes belföldi, az Amerikai Egyesült Államokban lévő független vevőknek a VI során történő volfrámkarbid- és zsugorított volfrámkarbid-értékesítésének VI árain alapult.

4. Exportár

(31)

Az együttműködő hét exportőr közül öt tette ki a KNK-ból a Közösségben lévő független vevőknek történő csaknem teljes exportot a VI folyamán. A másik két együttműködő exportőr nem exportálta az érintett terméket a Közösségbe a VI idején. Az exportárat ezért az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban lehetett megállapítani (vagyis az öt együttműködő exportőr által ténylegesen felszámított árak alapján).

5. Összehasonlítás

(32)

Az igazságos összehasonlítás érdekében, az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban, kiigazítások történtek a szállításban, csomagolásban, biztosításban, hitelezési költségekben, fizetési feltételekben, kezelési és járulékos költségekben mutatkozó különbségekkel kapcsolatban, amelyekről azt állították és be is mutatták, hogy kihatnak az árakra és az árak összehasonlíthatóságára.

6. Dömpingkülönbözet

(33)	Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a normál értéket az exportárral hasonlították össze. Mindkettőt ex works alapon számították ki, és az összehasonlítást a kereskedelem ugyanazon szintjén végezték el.

(34)

A dömpingkülönbözet kiszámítása érdekében a normál érték súlyozott átlagát hasonlították össze a Közösségbe irányuló export súlyozott átlagárával ex works szinten és ugyanazon a kereskedelmi szinten. Ez az összehasonlítás megmutatta a dömping meglétét mintegy 31 %-os szinten, ami közel áll a dömpingellenes vám jelenlegi szintjéhez.

7. A dömping folytatásának valószínűsége

(35)

Mivel a dömping nem szűnt meg, megvizsgálásra került, hogy valószínű-e az érintett termék exportjának folytatódása dömpingelt árakon. Ilyen szempontból olyan tényezőket vettek figyelembe, mint az érintett termék gyártóinak gyártási kapacitása a KNK-ban és értékesítési áraik más, harmadik országok felé, valamint a belföldi piacon a KNK-ban.

7.1. Gyártási tartalékkapacitás

(36)	Ahogyan a (31) preambulumbekezdés említi, öt együttműködő exportőr volt a KNK-ban, amelyek az érintett terméket a Közösségbe exportálták a VI folyamán.

(37)	Ezek közül az exportőrök közül kettő az érintett terméket saját maga gyártotta, vagyis a gyártás és az exportértékesítés ugyanannál a jogalanynál történt.

(38)	Két további exportőr mindegyike termelővállalkozásokhoz kapcsolódott, vagyis a gyártás és az exportértékesítés két különálló, de kapcsolt jogalanynál történt.

(39)	Az ötödik exportőrnek nem volt kapcsolt termelővállalkozása, hanem termékeit a (37) és a (38) preambulumbekezdésekben említett gyártóktól/ exportőröktől vásárolták, majd exportálták.

(40)

Az a négy exportőr, amely gyártási kapacitással rendelkezett, együttesen 9 850 tonnás elméleti kapacitással (10) rendelkezett a VI során, és teljes termelése 8 460 tonna volt, ami 86 %-os kihasználtsági aránynak felel meg. A négy gyártó exportőr tehát 1 390 tonnás tartalékkapacitással rendelkezik, ami az érintett termék számított felhasználásának 21,5 5-át teszi ki a szabadpiacon (6 461 tonnát) (11).

(41)

A két másik együttműködő exportőr, amelyek az érintett terméket nem exportálták a Közösségbe a VI során, szintén adtak információkat a VI időszakában történt gyártásukról és értékesítésükről. Ezeknek az exportőröknek az egyike egy kereskedő, saját gyártás nélkül, a másiknak volt saját gyártási kapacitása, amelynek mintegy 200 tonna, és a tényleges termelés a VI során 49 tonna volt.

(42)

A hét exportőr együttes kapacitása 10 050 tonnát tett ki. A hét exportőr tartalékkapacitása 1 541 tonna volt a VI során, amely mintegy 24 %-át képviseli a Közösség szabadpiaci felhasználásának, ahogyan azt a fenti (41) preambulumbekezdés meghatározza. Ez a tartalékkapacitás világos jelzés arra, hogy a kínai exportőrök megtehetik, hogy az érintett termékből exportjukat jelentősen növeljék a közösségi piacra, amennyiben az intézkedéseket visszavonnák. Emlékeztetni kell arra, hogy az együttműködő exportőrök teljes exportja 239 tonnát tett ki, vagyis közel 100 %-át az érintett termék teljes behozatalának a VI során, tehát az együttműködő exportőrök csaknem a teljes, a Közösségbe irányuló exportot jelentik.

7.2. A KNK exportőreinek értékesítése a belföldi piacon és harmadik országok piacain.

(43)	A meglévő intézkedések meghozatala óta a kínai exportőrök növelték hozzáértésüket az érintett termék további felhasználásában, főként a szerszámgyártó ipar számára (cementitből).

(44)	A VI során az öt együttműködő exportőr teljes termeléséből mintegy 4 846 tonna (57 %) került további feldolgozásra, míg 1 557 tonna (18 %) a belföldi piacon került értékesítésre, és 2 021 tonna (24 %) exportra, az együttműködő exportőrökön keresztül.

(45)

Az alábbi táblázat bemutatja a VI során együttműködő exportőr átlagos értékesítési árait rendeltetési hely szerint, valamint ennek összehasonlítását a közösségi iparág átlagos értékesítési áraival:

	Átlagos értékesítési ár/ kg (EUR) (CIF)	A közösségi iparág átlagos Közösségen belüli értékesítési árával összehasonlítva
Belföldi értékesítés	9,79	– 34 %
Exportértékesítés Japánba	11,99	– 20 %
Exportértékesítés az Amerikai Egyesült Államokba	12,54	– 16 %
Exportértékesítés más, délkelet-ázsiai országokba	12,33	– 17 %
Exportértékesítés az Európai Közösségbe	12,59	– 16 %
Exportértékesítés más viszonylatokban	12,30	– 18 %

(46)

Mint fent látható, a kínai exportőröknek mindenképpen érdekében állna, hogy ne csak tartalékkapacitásaikat használják teljes mértékben arra, hogy eladásaikat növeljék a közösségi piacon, hanem belföldi eladásaiknak és harmadik országokba irányuló értékesítésüknek legalább egy részét is átirányítsák a Közösség piacára. Valójában összehasonlítva azokkal az árakkal, amelyeket az együttműködő exportőrök belföldi piacaikon érvényesíteni tudtak, a közösségi piac az áraknak köszönhetően igen vonzó piac lenne, ha a meglévő dömpingellenes intézkedéseket engednék lejárni.

(47)	A más harmadik országokba, mint például Japánba és az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kínai exporttal összehasonlítva is, a közösségi piac árai vonzó piacot jelentenének, és nagy lenne annak a kockázata, hogy a kereskedelem a közösségi piac felé terelődik, ha az intézkedéseket hagynák lejárni.

(48)	Ennek megfelelően megfontolásra került, hogy amennyiben az intézkedéseket visszavonnák, valószínűleg az érintett termék jelentős mennyiségeit olyan árakon adnák el, amelyek alákínálnának a közösségi iparág átlagos értékesítési árainak, ezáltal kárt okozva az iparágnak.

8. Következtetés

(49)	Mint azt a (34) preambulumbekezdés megállapítja, a kínai exportőrök folytatták dömpinggyakorlatukat. A VI során megállapított dömpingkülönbözet 31 % volt, ami körülbelül ugyanazon a szinten van, mint az előző, felülvizsgálati jellegű vizsgálat során megállapított dömpingkülönbözet.

(50)	Az öt együttműködő gyártó exportőr együttes kapacitása 10 050 tonnát tett ki a VI során, ami több, mint a közösségi iparág együttes kapacitása. Ezen kívül az öt együttműködő gyártó exportőr tartalékkapacitása a VI során mintegy 24 %-át képviseli a Közösség szabadpiaci felhasználásának.

(51)

A KNK-ból származó érintett termék exportárait illetően a VI során megjegyzendő, hogy a közösségi piacra irányuló értékesítés átlagos árai vonzóan magasak a kínai exportőrök számára. Ezért az a vélemény alakult ki, hogy amennyiben az intézkedéseket visszavonnák, fennállna a kockázata a káros dömping folytatódásának. Ezen kívül, figyelembe véve azokat az árkülönbségeket, amelyeket a VI során az együttműködő exportálóknál az érintett terméknek a Közösségbe irányuló exportárai és a más harmadik országokba irányuló export árai között találtak, megvan a valószínűsége annak is, hogy a dömpingelt export más piacokról kerülne átirányításra (pl. Japánból és az Amerikai Egyesült Államokból) a közösségi piacra, mivel a Közösségben az árak magasabbak, mint azok, amelyeket más fő exportpiacokon találtak.

(52)	Összefoglalva, minden mutató azt jelzi, hogy a Közösségbe irányuló behozatal a KNK-ból dömpingelt árakon folytatódik, és amennyiben az intézkedéseket visszavonják, növekvő mennyiségekben.

C. KÖZÖSSÉGI IPARÁG

(53)

A VI folyamán az érintett terméket gyártotta

—	három gyártó, akik panaszt tettek és teljes mértékben együttműködtek a Bizottsággal a vizsgálat során, és amelyek az érintett terméket harmadik felek számára, a piac által meghatározott árakon történő értékesítés (a továbbiakban: a szabadpiac) céljával gyártották,

—	egy másik gyártó, amely a szabadpiacra termel és támogatta a panaszt, de nem működött együtt a vizsgálatban,

—	három további gyártó, amelyek az érintett terméket saját belső céljaikra gyártják. Ezeknek a gyártóknak egyike együttműködést tanúsított, míg a többiek nem támogatták és nem ellenezték a jelenlegi vizsgálatot.

(54)

Azokat a gyártókat illetően, amelyek az érintett terméket belső felhasználásra gyártják, az ezen vállalkozások termelése az érintett termékből olyan közbenső termék, amely teljes egészében felhasználásra kerül a nagy értékű feldolgozott termékekben. Termelésük semmilyen része nem került értékesítésre a szabadpiacon.

(55)

A belső felhasználás és a szabadpiac közötti különbségtétel fontos a közösségi piac gazdasági helyzetének és a közösségi iparág helyzetének az elemzéséhez, mert a belső felhasználásra szánt termékek nincsenek kitéve közvetlen versenynek az import részéről. Ezzel ellentétben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelésről kiderült, hogy közvetlenül versenyez az érintett terméknek a KNK-ból származó behozatalával. A fentiek fényében úgy véljük, hogy más a helyzet a szabad és a belső piacok vonatkozásában.

(56)

A három együttműködő közösségi gyártó, amelyek a szabadpiacra termeltek és teljes mértékben együttműködtek, az érintett termék szabadpiacra történő teljes közösségi gyártásának mintegy 89 %-át tették ki a VI során. Ezek a közösségi gyártók alkotják a közösségi iparágat az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése szerint.

D. A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETE

1. Általános

1.1. Importadatok

(57)	Az importadatok forrásául az Eurostat a 2849 90 30 KN kódszámba tartozó importvolumenekkel kapcsolatos tájékoztatása és a KNK-beli együttműködő exportőrök ellenőrzött exportadatai szolgáltak.

1.2. A közösségi iparág adatai

(58)	A közösségi iparág adatainak beszerzése a három együttműködő, az érintett terméket a szabadpiacon történő értékesítésre gyártó közösségi gyártónak, és az érintett terméket belső használatra gyártó együttműködő közösségi gyártónak a kérdőívre adott, ellenőrzött válaszaiból történt.

1.3. A közösségi felhasználás

(59)

Az érintett termék látható felhasználását a szabadpiacon a Közösségben a következők összege:

—	az érintett termék teljes behozatalának volumene a Közösségbe az Eurostat jelentése alapján,

—	a három együttműködő, a szabadpiac számára termelő közösségi gyártó összes igazolt értékesítésének volumene a közösségi piaci független fogyasztók számára.

(60)

A szabadpiaci felhasználás a Közösségben 9 %-kal nőtt a megvizsgált időszakban. Ez a növekedés azonban egyenetlen tendenciájú volt. Egy 1998 és 1999 közötti csökkenést követően a felhasználás 2001-ig nőtt, amikor elérte a 7 949 tonnás csúcsot, mielőtt visszaesett volna 6 461 tonnára a VI során.

	1998	1999	2000	2001	VI
Szabadpiaci felhasználás (tonna)	5 947	5 393	6 706	7 949	6 461
1998 = 100	100	91	113	134	109

(61)

A szabadpiaci felhasználásban bekövetkezett jelentős növekedés 2000-ben és 2001-ben részben a Közösségen belüli és világpiaci nagyobb gazdasági aktivitással magyarázható, részben pedig az új exportengedélyezési rendszer megvalósításával a KNK-ban. Az utóbbi nagy vásárlásokat (felhasználói készletfelhalmozásokat) váltott ki 2000 végén és 2001 során, a nyersanyagok és az érintett termék esetleges hiányától való félelem miatt.

2. Behozatal a KNK-ból

2.1. Volumen és piaci részarány

(62)	A KNK-ból történő behozatal volumene egy kissé ingadozó tendenciát mutat a vizsgált időszak során, ami egy volumenbeli növekedéssel zárult az 1998. évhez képest, ami tükröződik abban, hogy a piaci részarány magasabb volt a VI-ben, mint 1998-ban.

2.2. Árak és alákínálás

(63)

Az érintett termék behozatalának CIF közösségi határparitáson számított átlagos ára a KNK-ból a VI során 12,59 EUR/kg volt. Az árbeli alákínálás elemzésének céljára a közösségi iparág által eladott érintett termék súlyozott átlagárát hasonlították össze a KNK-ból a közösségi piacra történő behozatal súlyozott átlagáraival a VI során, amelyeket kellőképpen kiigazítottak a vámok és a behozatalt követő költségek figyelembevételével.

(64)

A közösségi iparág árai azok, amelyeket a kérdőívre adott válaszban ab gyár paritással az első nem kapcsolt ügyfél számára történő, a Közösségen belüli értékesítésükre megadtak. A kínai import árai azok, amelyeket azok az együttműködő exportáló gyártók adtak meg, amelyek az érintett terméket a VI során exportálták.

(65)	Ezen az alapon az ár alákínálási különbözete – a közösségi iparág árainak százalékában kifejezve – mintegy 10 %-ra adódott. Ha figyelembe vesszük a dömpingellenes vámok jelenlegi szintjét a számításban, nincs alákínálás.

3. Az import volumenei és egységárai, valamint a közösségi iparág uniós értékesítése a VI során

(66)

A más harmadik országokból származó behozatallal való összehasonlításban a KNK-ból származó behozatal árai (vagyis átlagosan 12,59 EUR/kg) jelentősen alacsonyabbak voltak. Ilyen körülmények között nyilvánvaló a valószínűsége annak, hogy amennyiben az intézkedések visszavonásra kerülnének, a KNK-ból származó érintett termék behozatala ismét teret nyerne a harmadik országoknak a Közösségbe irányuló exportja terhére, mégpedig dömpingelt árakon.

E. A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETE

(67)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a közösségi iparág helyzetének megvizsgálása magában foglalta az összes, az iparág állapotára hatást gyakorló gazdasági tényező és mutató kiértékelését 1998-tól (bázisév) a VI-ig. A közösségi iparág alábbi adatai tartalmazzák az összevont információkat a három együttműködő közösségi gyártóról, kivéve más jelzés esetén.

1. Gyártás, kapacitás, kapacitáskihasználtság és készletek

(68)

A gyártási kapacitás megállapítása a beszerelt gépek maximális óránkénti kibocsátása alapján történt, megszorozva az évenkénti ledolgozott munkaórák maximális számával, mínusz a karbantartásra és gyártás más, hasonló megszakítására vonatkozó levonások. A gyártási kapacitás 22 %-kal nőtt a megvizsgált időszakban.

	1998	1999	2000	2001	VI
Termelés (tonna)	5 494	5 150	5 606	6 528	5 554
Index	100	94	102	119	101
Termelési kapacitás (tonna)	6 838	6 848	7 799	8 030	8 310
Index	100	100	114	117	122
Kapacitáskihasználás, %-ban	80,3	75,2	71,9	81,3	66,8
Index	100	94	90	101	83
Készletek (tonna)	996	1 133	1 189	834	1 688
Index	100	114	119	84	169
Készletek a termelés %-ában	18	22	21	13	30
Index	100	122	117	72	167

(69)

A közösségi iparág termelése a megvizsgált időszakban 1 %-kal nőtt. Ez a szerény növekedés azonban egyenetlen tendenciát követett. Egy 1999-ben történt 6 %-os csökkenés után, a termelés 1999 és 2001 között 27 %-kal nőtt. Végül, a VI során, a termelés visszatért egy olyan szintre, amely csak marginálisan magasabb az 1998. évi termelési szintnél.

(70)

A termelés és a kapacitás 2000. és 2001. évi növekedésének okait a (61) preambulumbekezdés ismerteti. Az érintett termék iránti kereslet világszerte drámaian megnőtt, ami az erőteljesebb világpiaci gazdasági aktivitásnak és az új exportengedélyezési rendszer hatálybaléptetésének volt betudható a KNK-ban, ami a termelési kapacitásokba történő beruházásokat váltott ki, különösen 2000 és 2001 során, ami a kapacitásokban 22 %-os növekedést eredményezett a megvizsgált időszakban.

(71)

A kapacitáskihasználási arány csökkenése a VI során az előző évekhez viszonyítva az érintett termék iránti kereslet hirtelen csökkenésével magyarázható a VI-ben. Míg a kapacitás a folyamatosan erős piaci kereslet feltételezésének alapján megnőtt, az nem valósult meg, mivel a VI során a vásárlók csökkentették vásárlásaikat, hogy csökkentsék készletszintjeiket. Ennek következtében a termelés a VI során többé-kevésbé ugyanazon a szinten volt, mint 1998-ban.

(72)

A készletszintek a termeléshez és az értékesítéshez képest 2000-ig viszonylag stabilak maradtak. 2001-ben a készletek a nagy kereslet miatt csökkentek. A VI során a világméretű kereslet váratlan esése miatt a közösségi iparág által tartott készletek szintje megnőtt, és a termelés 30 %-ának szintjét érte el, az 1998-as 18 %-kal szemben. A készleteknek az a szintje, amely ebben az iparágban normális, a termelésnek mintegy 20 %-a.

2. Értékesítési volumen, árak, piaci részarány, valamint értékesítési volumenek az exportpiacokon

(73)

Az alábbi számok a közösségi iparág értékesítési volumeneit és árait képviselik a Közösségen belüli független vevőknek, valamint a Közösségen belüli piaci részarányt és az exportpiaci értékesítési volumeneket.

	1998	1999	2000	2001	VI
Értékesítési volumenek a közösségi piacon (tonna)	3 662	3 702	4 353	4 164	4 154
Piaci részarány a közösségi piacon	62 %	69 %	65 %	52 %	64 %
Átlagos értékesítési ár (EUR)	14,27	13,65	13,70	17,10	14,92
Értékesítési volumenek az exportpiacon (tonna)	1 367	1 118	1 470	1 955	1 696
Értékesítés összesen, volumenben (tonna)	5 029	4 820	5 823	6 119	5 850

(74)

Az értékesítési volumenek a közösségi piacon szerény növekedést mutatnak a megvizsgált időszakban, mivel a VI folyamán eladott mennyiségek 13 %-kal haladják meg az 1998. évi szintet. Általánosságban a közösségi iparág bizonyos fokig teret nyert a behozatallal szemben, ezáltal piaci részaránya az 1998. évi 62 %-ról a VI idején 64 %-ra nőtt.

(75)	2001 kivételével a közösségi iparág átlagos értékesítési árai viszonylag stabilak maradtak, és az átlagos értékesítési árak a VI folyamán 5 %-kal magasabbak voltak, mint 1998-ban. 2001 folyamán az átlagos értékesítési árak 17,10 EUR/tonnára nőttek, de azután a VI során visszaestek 14,92 EUR-ra.

(76)

Az exportértékesítés volumenei is növekedtek a megvizsgált időszakban. Az értékesített mennyiségek 24 %-kal nőttek 1998 és a VI között, csúcspontjukat 2001-ben érték el. Az összes értékesítés részeként az exportértékesítés az összes értékesítés mintegy 25-30 %-át képviselte a megvizsgált időszakban.

(77)	A teljes értékesítési volumenek 16 %-kal nőttek 1998 és a VI között, csúcspontjukat 2001-ben érték el a (61) preambulumbekezdésben megmagyarázott okok miatt.

3. Jövedelmezőség, a befektetések (eszközök) megtérülése és a pénzáramlás

(78)

2001 kivételével, amely – ahogyan az a fentiekben ismertetésre került – kivételes év volt, a gazdasági mutatók (jövedelmezőség, a befektetések megtérülése és a pénzáramlás) azt mutatják, hogy a közösségi iparágban némileg romlottak a nyereséghányadok, a megtérülések és a közösségi piacon való értékesítésből származó cash flow.

(79)

A jövedelmezőség romlásához hozzájáruló tényező volt a VI folyamán, hogy az egyik közösségi gyártó elveszített egy nagy szállítási szerződést, és az értékesítés esése, amit legalább részben az okozott, hogy a felhasználók a 2001-ben, az esetleges hiányoktól való félelmükben képzett készleteket használták fel. Bizonyíték van arra is, hogy a többségében Kínából származó fő nyersanyag (az APT) árának jelentős ingadozásai kihatottak azoknak a gyártóknak a jövedelmezőségére a Közösségben, amelyek ennek az árunak a nyílt piacon történő megvásárlásától függnek.

4. Beruházások és tőkebevonási képesség

(80)

A beruházások szintje viszonylag stabil volt 1998 és 2001 között, miközben rendszeres beruházások történtek a termelési folyamat műszaki korszerűsítése és más kapcsolódó felszerelések érdekében. A VI folyamán azonban a beruházások jelentősen csökkentek, a közösségi piacon történő értékesítésből eredő megtérülés alacsony szintje miatt.

(81)	A közösségi iparág képes maradt arra, hogy tőkét vonjon be, akár külső finanszírozóktól, akár az anyavállalkozásoktól a megvizsgált időszak folyamán, a VI-t is beleértve.

5. Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(82)

A foglalkoztatottak száma enyhén csökkent a vizsgált időszak folyamán. A foglalkoztatás teljes költsége viszonylag stabil maradt 2000-ig, de aztán nőtt 2001-ben és magasabb szinten maradt a VI idején. A megvizsgált időszakban a foglalkoztatási költségek 8 %-kal emelkedtek, ami a normál béremeléseket jelenti.

(83)

A termelékenység 2 %-kal nőtt 1998 és a VI között, ami megfelel a termelés növekedésének. A közösségi iparág képes volt arra, hogy a termelést 2000-ben és 2001-ben a foglalkoztatás számottevő növelése nélkül növelje, ami a termelékenység javulását eredményezte ezekben az években. Megjegyzendő azonban, hogy a termelékenység szintjére nem csupán magának a termelésnek a szintje hat, hanem a különböző évek eltérő termékösszetétele is.

6. A dömpingkülönbözet nagyságrendje és a korábbi dömping utáni talpraállás

(84)

A KNK-ból a dömpingelt behozatal volumene és piaci részaránya nőtt a megvizsgált időszakban. Mindkettő csekély maradt azonban a szabadpiac méretéhez képest (mindössze 4 %-át tette ki a szabadpiacon történő felhasználásnak). Mindazonáltal a dömpingkülönbözet nagyságrendje (31 %), valamint az olyan külső tényezők miatt, mint a fő nyersanyag (az APT) árának ingadozásai és egy nagy szállítási szerződés ideiglenes elvesztése, illetve az érintett termék iránti nagyjából stabil kereslet ellenére, a közösségi iparág jövedelmezősége és más, a (78) preambulumbekezdésben leírt pénzügyi mutatók némileg csökkentek.

7. Belső felhasználásra szóló piac

(85)

A közösségi iparágra vonatkozó bizonyos gazdasági mutatókkal kapcsolatos megállapítások összehasonlításra kerültek azokkal az adatokkal, amelyeket az az együttműködő közösségi gyártó biztosított, amely kizárólag belső felhasználásra termel, annak érdekében, hogy teljesebb képet nyerjünk a közösségi gyártók helyzetéről. Az erre a gyártóra vonatkozó megállapítások a következők (indexált alapon, mivel egyetlen vállalkozásra vonatkozó megállapításokról van szó):

	1998	1999	2000	2001	VI
Termelés	100	92	108	98	73
Kapacitás	100	116	116	116	116
Kapacitáskihasználás	100	99	99	94	57
Készletek	100	328	360	449	331
Beruházások	100	2	1	75	1
Foglalkoztatás	100	100	97	97	87
Foglalkoztatási költségek	100	110	110	117	109
Termelékenység	100	92	111	101	84

(86)

A termelési kapacitás 16 %-kal nőtt 1998 és 1999 között, azt követően változatlan szinten maradt. A termelés 27 %-kal esett a megvizsgált időszakban, melynek során a 92-es index és a 108-as index között ingadozott. A kapacitások kihasználtsága 6 %-kal csökkent 1998 és 2001 között, azután további 39 %-kal a VI során, a termelés esésének megfelelően. A készletek több mint háromszorosára nőttek a megvizsgált időszakban, bár ennek a növekedésnek a mértéke részben az 1998. évi alacsony készletszintet tükrözi. Jelentős beruházások kezdődtek 1998-ban és 2001-ben. A foglalkoztatás meglehetősen stabil maradt 2001-ig, de 10 %-kal csökkent a VI során. A foglalkoztatás költségei a 117-es indexszámig emelkedtek 2001-ig, de aztán a 109-es indexszámig estek a VI során. A termelékenység a 92-es indexszám és a 111-es indexszám között ingadozott 1998 és 2000 között, de azután a 84-es indexszámra esett a VI során, a termelés esésének megfelelően, de a foglalkoztatás az évi csökkenése ellenére.

(87)

Az érintett terméket belsőleg, transzferáron értékesítették. A transzferárakról megállapítást nyert, hogy azok nem alapultak a kellő mértékben a tényleges piaci árakon ahhoz, hogy a piaci árakat tükrözőként lehetne azokat figyelembe venni. A további feldolgozásra kerülő termék gyártásához kapcsolódó különféle költségek bontásának elemzése sem járulna hozzá az érintett transzferált termék piaci értékének megállapításához. Ezért a jövedelmezőségnek, a befektetések megtérülésének és a pénzáramlásnak a belső felhasználásra vonatkozó elemzése nem tekinthető megbízható mutatónak. Mivel az érintett vállalkozás egy nagyobb csoport része, tőkebevonási képességére ez nem igazán gyakorolt hatást.

(88)

Mivel a behozatalról az derült ki, hogy nem versenyez közvetlenül a belső felhasználásra szánt érintett termék termelésével, a dömpingkülönbözet nagyságrendje ellenére, azokra a gyártókra, amelyek belső felhasználásra termelnek, a dömpingelt behozatal vagy az intézkedések nem gyakoroltak lényeges hatást.

(89)

Általában véve a belső felhasználásra szóló piac fejleményei hasonlóak voltak a szabadpiacéihoz, bár a termelés, a foglalkoztatás és a termelékenység esetében negatívabb tendenciát mutattak. Ezért a belső felhasználású piac bevonása nem gyakorolt volna hatást a szabadpiaccal kapcsolatban levont következtetésekre.

8. Következtetés a közösségi iparág helyzetével kapcsolatban

(90)

Annak ellenére, hogy az intézkedések már egy ideje érvényben vannak, és az érintett termék iránti nagyjából stabil a kereslet, a közösségi iparágban némileg romlott a haszonkulcs és más pénzügyi mutatók a megvizsgált időszakban. Áremeléseinek korlátozásával a megvizsgált időszakban, a közösségi iparág meg tudta növelni értékesítését és piaci részarányát. Ez azonban a jövedelmezőség rovására ment. A VI folyamán az iparág csak kis mértékben volt a fedezeti pont felett, bár ezt az eredményt össze kell vetni a 2001. évivel, amely kivételes év volt. Miközben a dömping tisztességtelen hatását a vám ellensúlyozza, bizonyíték van arra, hogy a többségében a KNK-ból származó fő nyersanyag (az APT) árának erős ingadozásai kihatottak azoknak a gyártóknak a jövedelmezőségére a Közösségben, amelyek ennek az árunak a nyílt piacon történő megvásárlásától függnek.

F. A KÁROKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(91)

A fentiekre is figyelemmel és különös tekintettel a fenti (66) preambulumbekezdésre, valószínű, hogy a közösségi iparág további nyomásnak lenne kitéve az érintett termék KNK-ból származó dömpingelt exportja részéről, ha az intézkedéseket engednék lejárni. A dömpingelt behozatal által támasztott megnövekedett tisztességtelen verseny nagy valószínűséggel a közösségi iparág pénzügyi helyzetének további romlását idézné elő. Ezért az a következtetés adódott, hogy az intézkedések visszavonása minden valószínűség szerint a közösségi iparágnak való károkozás folytatódásához vezetne.

G. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

1. Általános szempontok

(92)

Megvizsgálásra került, vajon vannak-e kényszerítő okok, amelyek arra a következtetésre vezethetnének, hogy nem közösségi érdek a jelenlegi intézkedések fenntartása. Erre a célra, és az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a közösségi érdek meghatározása az összes különböző, érintett érdek értékelésével történt, vagyis a közösségi iparág, más közösségi gyártók, az importőrök/kereskedők valamint az érintett termék felhasználóinak érdekei alapján. Ennek az elemzésnek a céljára információkat kértünk valamennyi beazonosított érdekelt féltől.

(93)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatban az intézkedések meghozataláról megállapítást nyert, hogy nem ellentétes a Közösség érdekével. Ezen túlmenően, az a tény, hogy a jelen vizsgálat a már meglévő dömpingellenes intézkedések felülvizsgálatát célozza, lehetővé tette az esetleges indokolatlan negatív hatás értékelését, amelyet a jelenlegi dömpingellenes intézkedések gyakorolnak az érintett felekre.

(94)	Megvizsgálásra került, hogy a károkozó dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatos megállapítás ellenére vannak-e kényszerítő okok, amelyek olyan következtetéshez vezetnének, miszerint nem közösségi érdek az intézkedések fenntartása ebben a konkrét esetben.

2. A közösségi iparág érdeke

(95)

Emlékeztetni kell arra, hogy megállapítást nyert, miszerint a KNK-ból származó érintett termék dömpingjének folytatódása valószínű, és megvan a kockázata annak, hogy az ilyen behozatal által a közösségi iparágnak való károkozás folytatódik. A közösségi iparágnak az az érdeke, hogy elkerülje a károkozást, és az intézkedések folytatólagos alkalmazása segíthet ennek elérésében. Ezért a közösségi iparágnak az az érdeke, hogy megmaradjanak a KNK-ból származó dömpingelt behozatallal szembeni intézkedések.

3. A független importőrök és kereskedők érdeke

(96)

Nem érkeztek be válaszok egyetlen importőrtől vagy kereskedőtől sem. Az együttműködés hiánya az importőrök és a kereskedők részéről arra utal, hogy a KNK-ból származó behozatalra vonatkozó intézkedések folytatólagos alkalmazása nem gyakorolna lényeges hatást az érintett termék független importőreinek és kereskedőinek helyzetére a Közösségben. Ez összhangban van az előző vizsgálatok megállapításaival is.

4. A felhasználók érdeke

(97)

Az érintett termék közösségi felhasználói főként keményfém-részegységek gyártói, amelyek az érintett terméket nyersanyagként használják. Egyes felhasználók nagy nemzetközi gyártók, amelyek főként saját gyártású volfrámkarbidot használnak nyersanyagként (belső felhasználás), miközben egyes más felhasználók (főként kisebb gyártók) az érintett terméket exportőröktől vagy a közösségi iparágtól vásárolják.

(98)	A nagy nemzetközi gyártók érdekét illetően az, hogy ezek a nagy felhasználók sem támogatást, sem ellenkezést nem mutattak, azt sugallja, hogy a KNK-ból származó behozatallal kapcsolatos intézkedések folytatólagos érvényesítése nem gyakorolna jelentős hatást a Közösségen belüli helyzetükre.

(99)

Egy kisebb szerszámgyártó válaszolt a kérdőívre. Volfrámkarbid beszerzéseinek mintegy 90 %-át a közösségi iparágtól vásárolja. Aggodalmát fejezte ki, hogy amennyiben az intézkedések fennmaradnak, ez megerősítené a közösségi iparág helyzetét a felhasználókkal szemben, amely iparágat a felhasználó szétaprózottnak minősítette, és a felhasználók így jobban függővé válnának a közösségi iparágtól, mint beszerzési forrástól. Annak ellenére azonban, hogy a közösségi iparág az EU-piac 64 %-át uralja és fontos beszerzési forrás, nem az egyetlen beszerzési forrás. A VI folyamán az EU négy gyártója versenyzett az EU-piacon történő értékesítésben. Ezen kívül versenyt támaszt a KNK-ból és más országokból jövő behozatal, amely összességében a piac 36 %-át jelentette a VI folyamán. Ezért az a vélemény alakult ki, hogy vannak bizonyos alternatív beszerzési források az EU piacán, és ennek a felhasználónak az aggodalmai megalapozatlanok.

(100)

Miközben az intézkedések folytatása segíthet abban, hogy a közösségi iparág pozíciója a felhasználókkal szemben megmaradjon, vannak megfelelő alternatív beszerzési források. Ha az intézkedések megszűnnének, nyilvánvaló a kockázata annak, hogy a közösségi iparág kiszorulna a piacról és a felhasználók egy fontos beszerzési forrást veszítenének el.

5. Következtetés a közösségi érdekről

(101)

A fentiekre való tekintettel az intézkedések folytatólagos érvényesítése nem tűnik ellentétesnek a közösségi érdekkel. Ellenkezőleg, mivel lehetővé teszi a közösségi iparág számára, hogy aktív maradjon a Közösség piacán, segíti a különféle beszerzési források fennmaradását a felhasználók számára.

H. KÖVETKEZTETÉS

(102)

A vizsgálat bebizonyította, hogy a KNK-beli exportőrök folytatták dömpinggyakorlatukat a VI folyamán. Bemutatásra került az is, hogy a közösségi piac vonzó piac a kínai exportőrök számára, figyelembe véve a belföldi vevőiknek és más exportpiacokon felszámított áraik színvonalát. Ezért, ha az intézkedések visszavonásra kerülnek, valószínű, hogy jelentős mennyiségű dömpingelt behozatal lépne be a közösségi piacra.

(103)

Nagyon valószínű, hogy a közösségi iparág pénzügyi helyzete – a megvizsgált időszakban csökkent jövedelmezőség, tőkehozam és cash-flow – súlyosbodna, ha az intézkedéseket visszavonnák, mivel nagyobb volumenű dömpingelt behozatal kezdene a KNK-ból a közösségi piacra áramlani.

(104)

A Közösség érdekét tekintve, az a következtetés adódott, hogy nincsenek kényszerítő okok arra, hogy ne legyenek dömpingellenes intézkedések a KNK-ból származó érintett termék behozatalával szemben.

(105)

Ezért megfelelőnek tűnik, hogy fennmaradjanak a jelenlegi dömpingellenes intézkedések a KNK-ból származó volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid behozatalával szemben.

I. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(106)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján olyan ajánlás született, hogy a meglévő intézkedéseket fenn kell tartani. Kaptak időt arra is, hogy véleményüket a közzététel után kifejthessék. Nem érkezett be olyan észrevétel, amely a fenti következtetéseket megváltoztatta volna.

(107)

A fentiekből következik, hogy – amint azt az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése előírja — a KNK-ból származó érintett termék behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó és a 2849 90 30 KN kódszám alá tartozó volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid behozatalára.

(2) A végleges dömpingellenes vám mértéke a vám előtti, nettó közösségi határparitású árra számítva 33 %.

(3) Egyéb előírás hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 22-én.

A Tanács részéről

az elnök

C. VEERMAN

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.).

(2) HL L 264., 1990.9.27., 7. o. A 610/95/EK rendelettel (HL L 64., 1995.3.22., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 264., 1990.9.27., 59. o.

(4) HL L 248., 1994.9.23., 8. o. A 82/95/EK rendelettel (HL L 14., 1995.1.20., 1. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 64., 1995.3.22., 1. o.

(6) HL L 111., 1998.4.9., 1. o.

(7) A Bizottság 1094/2002/EK rendelete (HL C 166., 2002.7.12., 2. o.).

(8) HL C 84., 2003.4.8., 2. o.

(9) HL C 81., 2004.3.31., 8. o.

(10) A gyártási kapacitás megállapítása a beszerelt gépek maximális óránkénti kibocsátása alapján történt, megszorozva az évenkénti ledolgozott munkaórák maximális számával, mínusz a karbantartásra és a gyártás más, hasonló megszakítására vonatkozó levonások. Az alkalmazott módszer ugyanaz, mint amelyet a közösségi iparág kapacitásának számításához alkalmaztak.

(11) A szabadpiaci felhasználás meghatározása úgy történik, hogy az érintett termék teljes behozatalának volumenéhez hozzáadják a három együttműködő közösségi gyártó összes igazolt értékesítésének volumenét a közösségi piacon, amelyek a szabadpiac számára termelnek. Lásd még a (60) preambulumbekezdést.

31.12.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 395/70

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. december 22.)

a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról

(2004/926/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatra (1), és különösen annak 6. cikkére,

mivel:

(1)	Az Egyesült Királyság kifejezte a schengeni vívmányok következő részei végrehajtásának megkezdésére vonatkozó szándékát: igazságügyi együttműködés, a kábítószerekkel kapcsolatos ügyekben folytatandó együttműködés, a Schengeni Egyezmény és a Rendőrségi Együttműködés 26. és 27. cikke.

(2)	Az Egyesült Királyság jelezte, hogy kész alkalmazni a Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó részek kivételével a 2000/365/EK tanácsi határozat 1. cikkében említett schengeni vívmányok valamennyi részét.

(3)	Az Egyesült Királyság folytatja a Schengeni Információs Rendszer vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása, valamint az adatvédelemre való felkészülést.

(4)	Az Egyesült Királyság kézhez kapott egy kérdőívet, amelynek válaszait rögzítették, valamint a rendőrségi együttműködés terén alkalmazandó eljárásokkal összhangban az Egyesült Királyságban utólagos ellenőrzési és értékelési látogatásra került sor.

(5)	A schengeni vívmányoknak a fent nevezett területekre vonatkozó alkalmazását illetően a kérdőív és a látogatás azt igazolta, hogy a jogszabályokkal, a munkaerő szintjével, a képzéssel, az infrastruktúrával és az anyagi forrásokkal kapcsolatos követelmények teljesülnek.

(6)

A schengeni vívmányok – az 1 cikk a) pontjának i. alpontjában, az 1. cikk b) pontjában, az 1. cikk c) pontjának i. alpontjában és az 1. cikk d) pontjának i. alpontjában felsorolt – ezen rendelkezéseinek Egyesült Királyság általi végrehajtásának előfeltételei teljesültek, lehetővé téve az Egyesült Királyság számára, hogy ezen rendelkezéseket és azok későbbi fejlesztéseit alkalmazza.

(7)	A 2000/365/EK határozat 5 cikke (2) bekezdése meghatározza, hogy Gibraltárra a schengeni vívmányok mely rendelkezései alkalmazandók.

(8)

Az Európai Unió Tanácsa az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal megállapodást kötött az egyrészről Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, másrészről az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti azon jogok és kötelezettségek megállapításáról, amelyeket a schengeni vívmányok hatálya alá tartozó területeken ezekre az államokra alkalmazni kell (2). E megállapodás 2. cikke alapján az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (3) 3. cikkének megfelelően felállított vegyes bizottsággal konzultációt folytattak e határozat előkészítéséről az előbbi megállapodás 4. cikkével összhangban,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 2000/365/EK határozat 1. cikke a) pontjának i. alpontjában, 1. cikke b) pontjában, 1. cikke c) pontjának i. alpontjában és 1. cikke d) pontjának i. alpontjában említett rendelkezéseket az Egyesült Királyságra vonatkozóan e határozatot 2005. január 1-jétől hatályba lépésétől kezdve kell alkalmazni.

A 2000/365/EK határozat 5. cikke (2) bekezdésében említett rendelkezéseket Gibraltárra vonatkozóan e határozatot 2005. január 1-jétől hatályba lépésétől kezdve kell alkalmazni.

A 2000/365/EK határozat óta elfogadott, a schengeni vívmányok fejlesztését célzó, az 1. mellékletben felsorolt jogi aktusok rendelkezéseit az Egyesült Királyságra és Gibraltárra vonatkozóan e határozatot 2005. január 1-jétől hatályba lépésétől kezdve kell alkalmazni.

A 2000/365/EK határozat óta elfogadott, a schengeni vívmányok fejlesztését célzó, a 2. mellékletben felsorolt jogi aktusok rendelkezéseit az Egyesült Királyságra vonatkozóan e határozatot 2005. január 1-jétől hatályba lépésétől kezdve kell alkalmazni.

2. cikk

E határozat alkalmazásában a gibraltári hatóságok – beleértve az igazságügyi hatóságokat is – és az Európai Unió tagállamainak (az Egyesült Királyság kivételével) hatóságai közötti hivatalos közleményeket és a határozatok továbbítását az EU- és EK-eszközök és vonatkozó szerződések tekintetében (lásd: e határozat III. melléklete) a gibraltári hatóságokra vonatkozó, Spanyolország és az Egyesült Királyság között 2000. április 19-én megkötött, valamint az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek megküldött megegyezésben foglalt szabályokban meghatározott eljárással összhangban kell lefolytatni.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. VEERMAN

(1) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(2) HL L 15., 2000.1.20., 2. o.

(3) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

I. MELLÉKLET

A schengeni vívmányok azon továbbfejlesztéseinek listája, amelyeket Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által, valamint Gibraltár tekintetében kell alkalmazni

A Tanács 2000. május 29-i jogi aktusa az Európai Unió tagállamai közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezménylétrehozásáról (az egyezmény 2. cikkének (1) bekezdésében említett rendelkezések) (HL C 197., 2000.7.12., 1. o.). Ezen egyezmény Gibraltárra vonatkozó alkalmazása akkor lép hatályba, ha a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény Gibraltárra is kiterjed.

2.	A Tanács 2001. június 28-i 2001/51/EK irányelve az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10., 45. o.).

A Tanács 2001. október 16-i jogi aktusa az Európai Unió tagállamai közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény jegyzőkönyvének létrehozásáról [a jegyzőkönyv 15. cikkében említett rendelkezések] (HL C 326., 2001.11.21., 1. o.). Ez a jegyzőkönyv akkor vonatkozik Gibraltárra, ha ezen egyezmény 26. cikkével összhangban a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény Gibraltáron hatályba lép.

4.	A Tanács 2002. november 28-i 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.).

5.	A Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328., 2002.12.5., 17. o.).

6.	A Tanács 2004. február 19-i 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.).

7.	A Tanács 2004. április 29-i 2004/82/EK irányelve a légi szállítóknak az utasok adatainak közlésével kapcsolatos kötelezettségeiről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.).

II. MELLÉKLET

A schengeni vívmányok azon továbbfejlesztéseinek listája, amelyeket Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának alkalmaznia kell:

A Tanács 2000. szeptember 28-i 2000/586/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (4) és (5) bekezdésének, 41. cikke (7) bekezdésének és 65. cikke (2) bekezdésének módosítására vonatkozó eljárásról (HL L 248., 2000.10.3. 1. o.).

2.	A Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003.10.11. 37. o.).

III. MELLÉKLET

COPY OF LETTER

From	:	Mr. Javier SOLANA, Secretary General of the Council of the European Union
Date	:	19 April 2000
To	:	Permanent Representatives of the Member States and to other institutions of the European Union
Subject	:	Gibraltar authorities in the context of E.U. and E.C. instruments and related treaties

I hereby circulate a document which contains agreed arrangements relating to Gibraltar authorities in the context of EU and EC instruments and related treaties (‘the arrangements’), together with an exchange of correspondence between the Permanent Representatives of the United Kingdom and Spain, which, in accordance with paragraph 8 of the arrangements, are notified to the Permanent Representatives of the Member States and to the other institutions of the European Union for their information and for the purposes indicated in them.

POSTBOXING ARRANGEMENTS

Agreed Arrangements relating to Gibraltar Authorities in the Context of EU and EC Instruments and Related Treaties

Taking account of the responsibility of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland as the Member State responsible for Gibraltar, including its external relations, under the terms of Article 299.4 of the Treaty establishing the European Community, when in an instrument or treaty of the type specified in paragraph 5 a provision is included whereby a body, authority or service of one Member State of the European Union may communicate directly with those of another EU Member State or may take decisions with some effect in another EU Member State, such a provision will be implemented, in respect of a body, authority or service of Gibraltar (hereinafter referred to as ‘Gibraltar authorities’, in accordance with the procedure in paragraph 2, and in the cases specified therein, through the authority of the United Kingdom specified in paragraph 3. The obligations of an EU Member State under the relevant instrument or treaty remain those of the United Kingdom.

In order to implement such a provision, formal communications and decisions to be notified which are taken by or addressed to the Gibraltar authorities will be conveyed by the authority specified in paragraph 3 under cover of a note in the form attached for illustrative purposes in Annex 1. The authority specified in paragraph 3 will also ensure an appropriate response to any related enquiries. Where decisions are to be directly enforced by a court or other enforcement authority in another EU Member State without such notification, the documents containing those decisions by the Gibraltar authority will be certified as authentic by the authority specified in paragraph 3. To this effect the Gibraltar authority will make the necessary request to the authority specified in paragraph 3. The certification will take the form of a note based in Annex 1.

The authority of the United Kingdom mentioned in paragraphs 1 and 2 will be The United Kingdom Government/Gibraltar Liaison Unit for EU Affairs of the Foreign and Commonwealth Office based in London or any United Kingdom body based in London which the Government of the United Kingdom may decide to designate.

4.	The designation by the United Kingdom of a Gibraltar authority in application of any instrument or treaty specified in paragraph 5 that includes a provision such as that mentioned in paragraph 1 will also contain a reference to the authority specified in paragraph 3 in the terms of Annex 2.

These arrangements will apply as between EU Member States to:

a)	Any present or future European Union or Community instrument or any present or future treaty concluded within the framework of the European Union or European Community;

b)	Any present or future treaty related to the European Union or European Community to which all or a number of EU Member States or all or a number of EU and EFTA/EEA states are the only signatories or contracting parties;

c)	The Council of Europe Conventions mentioned in the Convention of 19 June 1990 implementing the Schengen Agreement;

The following treaties related to instruments of the European Union:

—	The convention on the Service Abroad of Judicial and Extrajudicial Documents in Civil or Commercial Matters done at the Hague on 15 November 1965.

—	The Convention on the Taking of Evidence Abroad in Civil or Commercial Matters done at the Hague on 18 March 1970

—	The Convention on the Civil Aspects of International Child Abduction done at the Hague on 25 October 1980 (when extended to Gibraltar).

e)	Other treaties to which both sides agree that these arrangements should apply. Where there is no such agreement, the two sides will nevertheless seek to avoid and to resolve any problems, which may arise.

In respect of the treaties specified in sub-paragraphs (a) and (b) these arrangements will also apply as between all the contracting parties to those treaties. Paragraphs 1 and 2 of these arrangements will be constructed accordingly.

6.	The spirit of these arrangements will be respected to resolve questions that may arise in the application of any provisions of the kind described in paragraph 1, bearing in mind the desire of both sides to avoid problems concerning the designation of Gibraltar authorities.

7.	These arrangements or any activity or measure taken for their implementation or as a result of them do not imply on the side of the Kingdom of Spain or on the side of the United Kingdom any change in their respective positions on the question of Gibraltar or on the limits of that territory.

8.	These arrangements will be notified to the EU institutions and Member States for their information and for the purposes indicated in them.

Annex 1

SPECIMEN NOTE FROM THE AUTHORITY SPECIFIED IN PARAGRAPH 3

On behalf of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland as the Member State responsible for Gibraltar, including its external relations, in accordance with Article 299 (4) of the Treaty establishing the European Community, I attach a certificate in respect of (the company), signed by the Commissioner of Insurance, the supervisory authority for Gibraltar.

In accordance with the Article 14 of the Directive 88/375/EEC, as amended by Article 34 of Directive 92/49/EEC, the (name of company) has notified to the Commissioner of Insurance in Gibraltar its intention to provide services into (name of EU Member State). The process envisaged by Article 35 of Directive 92/49/EEC is that within one month of the notification the competent authorities of the home Member State shall communicate to the host Member State or Member State within the territory of which an undertaking intends to carry on business under the freedom to provide services:

a)	A certificate attesting that the undertaking has the minimum solvency margin calculated in accordance with Article 16 and 17 of Directive 73/239/EEC;

b)	The classes of insurance which the undertaking has been authorised to offer;

c)	The nature of the risks which the undertaking proposes to cover in the Member State of the provision of services.

Annex 2

FORMULA TO BE USED BY THE UNITED KINGDOM WHEN DESIGNATING A GIBRALTAR AUTHORITY

In respect of the application of the (name of instrument) to Gibraltar, the United Kingdom, as the Member State responsible for Gibraltar, including its external relations, in a accordance with Article 299 (4) of the Treaty establishing the European Community, designates (name of Gibraltar authority) as the competent authority for the purposes of (relevant provision of the instrument). In accordance with arrangements notified in Council document xxx of 2000:

1.1.

One or more of the following alternatives will be used as appropriate

—	any formal communications required under the relevant provisions of (name of instrument) which come from or are addressed to (name of Gibraltar authority)

—	any decision taken by or addressed to (name of Gibraltar authority) which is to be notified under the relevant provisions of (name of instrument)

will be conveyed by (name of UK authority) under cover of a note. The (name of UK authority) will also ensure an appropriate response to any related enquiries.

Where decisions are to be directly enforced by a court or other enforcement authority in another Member State without the need of a formal previous notification

The documents containing such decisions of (name of Gibraltar authority) will be certified as authentic by the (name of UK authority). To this effect the (name of Gibraltar authority) will make the necessary request to the (name of UK authority). The certification will take the form of a note.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 395

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	47. évfolyam 2004. december 31.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	A Tanács 2265/2004/EK rendelete (2004. december 20.) a Közösség és a Kazah Köztársaság között az egyes acéltermékek kereskedelméről	1
	*	A Tanács 2266/2004/EK rendelete (2004. december 20.) a Közösség és Ukrajna között az egyes acéltermékek kereskedelméről	20
	*	A Tanács 2267/2004/EK rendelete (2004. december 20.) az Európai Közösség és az Orosz Föderáció között az egyes acéltermékek kereskedelméről	38
	*	A Tanács 2268/2004/EK rendelete (2004. december 22.) végleges dömpingellenes vám kivetéséről a Kínai Népköztársaságból származó volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid behozatalára	56

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Tanács
*	2004/925/EK:A Tanács határozata (2004. december 22.) az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (ATHENA) létrehozásáról szóló 2004/197/KKBP határozat módosításáról	68
*	2004/926/EK:A Tanács határozata (2004. december 22.) a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról	70