„I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKE

1. cikk

Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (a továbbiakban: Közszolgálati Törvényszék) első fokon a Közösségek és alkalmazottai közötti jogvitákban jár el az EK-szerződés 236. cikke és az Euratom-szerződés 152. cikke alapján, beleértve a valamennyi szerv vagy hivatal és annak személyzete közötti azon jogvitákat, amelyek a Bíróság hatáskörébe tartoznak.

2. cikk

A Közszolgálati Bíróság hét bíróból áll. Amennyiben a Bíróság kéri, a bírák számát a Tanács minősített többséggel hozott határozattal megnövelheti.

A bírákat hatéves időtartamra nevezik ki. A távozó bírák újra kinevezhetők.

A megüresedő bírói tisztséget egy új bíró hatéves időtartamra történő kinevezésével kell betölteni.

3. cikk

(1)   A bírákat az EK-szerződés 225a. cikke (4) bekezdésével és az Euratom-szerződés 140b. cikke (4) bekezdésével összhangban, és az e cikkel létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács nevezi ki. A bírák kinevezése során a Tanács ügyel a Közszolgálati Törvényszék kiegyensúlyozott összetételére, mind a tagállamok állampolgárainak a lehető legszélesebb földrajzi területen alapuló kiválasztását, mind pedig a nemzeti jogrendszerek képviseletét illetően.

(2)   Minden uniós polgársággal rendelkező és az EK-szerződés 225a. cikk (4) bekezdésében, valamint az Euratom-szerződés 140b. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő személynek lehetősége van pályázat benyújtására. A Tanács a Bíróság javaslatára, minősített többséggel eljárva megállapítja a pályázatok benyújtására és kezelésére vonatkozó feltételeket és részletes szabályokat.

(3)   Létrejön egy a Bíróság, valamint az Elsőfokú Bíróság korábbi tagjaiból és elismert szaktudással rendelkező jogászokból álló, hét tagú bizottság. A Tanács a Bíróság elnökének javaslatára, minősített többséggel eljárva megállapítja a bizottság tagjainak megválasztására és a bizottság működésére vonatkozó szabályokat.

(4)   A bizottság véleményt nyilvánít arról, hogy a pályázók megfelelnek-e a Közszolgálati Törvényszék bírói tisztségének betöltéséhez szükséges követelményeknek. A bizottság ezen véleményéhez csatolja a legmagasabb szintű tapasztalattal rendelkező pályázók listáját. A listának legalább kétszer annyi jelöltet kell tartalmaznia, mint ahány bírát a Tanács kinevez.

4. cikk

(1)   A Közszolgálati Törvényszék elnökét a bírák maguk közül választják meg, hároméves időtartamra. Az elnök újraválasztható.

(2)   A Közszolgálati Törvényszék három bírából álló tanácsokban ülésezik. A Közszolgálati Törvényszék az eljárási szabályzatában meghatározott esetekben teljes ülésben, öt bíróból álló tanácsban vagy egyesbíróként is eljárhat.

(3)   A teljes ülés és az öt bíróból álló tanácsok elnöki tisztét a Közszolgálati Törvényszék elnöke tölti be. A három bíróból álló tanácsok elnökeinek megválasztására az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint kerül sor. Amennyiben a Közszolgálati Törvényszék elnöke egy három bírából álló tanácsba kerül beosztásra, akkor ebben a tanácsban ő tölti be az elnöki tisztet.

(4)   A teljes ülés hatáskörére és határozatképességére, továbbá a tanácsok összetételére és az ügyeknek a tanácsokra történő kiosztására irányadó szabályokat az eljárási szabályzat határozza meg.

5. cikk

A Bíróság alapokmányának 2–6. cikkét, 14. cikkét, 15. cikkét, a 17. cikk első, második és ötödik bekezdését, valamint 18. cikkét alkalmazni kell a Közszolgálati Törvényszékre és annak tagjaira.

Az alapokmány 2. cikkében említett esküt a Bíróság előtt kell letenni, és a Bíróság hozza meg a 3., 4. és 6. cikkében említett határozatokat a Közszolgálati Törvényszékkel folytatott konzultációt követően.

6. cikk

(1)   A Közszolgálati Törvényszék munkája során a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság szolgálataira támaszkodik. A Bíróság vagy adott esetben az Elsőfokú Bíróság elnöke a Közszolgálati Törvényszék elnökével közös megegyezéssel meghatározza azokat a feltételeket, amelyek szerint a Bíróság vagy az Elsőfokú Bíróság tisztviselői és egyéb alkalmazottai a Közszolgálati Törvényszék számára – működésének biztosítása érdekében – szolgálatot teljesítenek. Bizonyos tisztviselők és egyéb alkalmazottak a Közszolgálati Törvényszék elnökének felügyelete alatt ezen törvényszék hivatalvezetőjének tartoznak felelősséggel.

(2)   A Közszolgálati Törvényszék kinevezi hivatalvezetőjét, valamint megállapítja a tevékenységére vonatkozó szabályokat. A Bíróság alapokmánya 3. cikkének (4) bekezdését, 10., 11. és 14. cikkét a Közszolgálati Törvényszék hivatalvezetőjére is alkalmazni kell.

7. cikk

(1)   A Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásra a Bíróság alapokmányának III. címe az irányadó, a 22. és a 23. cikk kivételével. Az eljárás további és részletes szabályait szükség szerint a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata határozza meg.

(2)   Az Elsőfokú Bíróságnak a nyelvhasználati szabályokra vonatkozó rendelkezéseit a Közszolgálati Törvényszékre is alkalmazni kell.

(3)   Az eljárás írásbeli szakasza a keresetlevél és az ellenkérelem közlését foglalja magában, kivéve, ha a Közszolgálati Törvényszék úgy határoz, hogy szükség van az előkészítő iratok második kicserélésére is. Amennyiben sor kerül az előkészítő iratok második kicserélésére, a Közszolgálati Törvényszék a felek hozzájárulásával szóbeli eljárás nélkül is határozhat.

(4)   Az eljárás minden szakaszában, a keresetlevél benyújtásától kezdődően, a Közszolgálati Törvényszék vizsgálhatja a jogviták egyezséggel történő rendezésének lehetőségét, és törekedhet az ilyen egyezség elősegítésére.

(5)   A költségekről a Közszolgálati Törvényszék határoz. Az eljárási szabályzat eltérő rendelkezéseire is figyelemmel a pervesztes fél köteles a költségek megtérítésére, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék így határoz.

8. cikk

(1)   Ha valamely, a Közszolgálati Törvényszékhez intézett keresetlevelet vagy egyéb beadványt tévesen a Bíróság vagy az Elsőfokú Bíróság hivatalvezetőjéhez nyújtanak be, a hivatalvezető azt haladéktalanul továbbítja a Közszolgálati Törvényszék hivatalvezetőjének. Hasonlóképpen, ha egy, a Bírósághoz vagy az Elsőfokú Bírósághoz intézett keresetlevelet vagy egyéb beadványt tévesen a Közszolgálati Törvényszék hivatalvezetőjéhez nyújtanak be, a hivatalvezető azt haladéktalanul továbbítja a Bíróság vagy az Elsőfokú Bíróság hivatalvezetőjének.

(2)   Ha a Közszolgálati Törvényszék megállapítja, hogy nincs hatásköre valamely olyan ügy megtárgyalására és eldöntésére, amely a Bíróság vagy az Elsőfokú Bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyet átteszi a Bírósághoz, illetve az Elsőfokú Bírósághoz. Hasonlóképpen, ha a Bíróság, illetve az Elsőfokú Bíróság megállapítja, hogy egy ügy a Közszolgálati Törvényszék hatáskörébe tartozik, ezt az ügyet átteszi a Közszolgálati Törvényszékhez, amely ezt követően az ügyben hatáskörének hiányát nem állapíthatja meg.

(3)   Ha a Közszolgálati Törvényszékhez és az Elsőfokú Bírósághoz olyan ügyekben fordulnak, amelyekben ugyanaz az értelmezési kérdés merül fel, vagy ugyanannak a jogi aktusnak az érvényességét vitatják, a Közszolgálati Törvényszék az előtte folyó eljárást a felek meghallgatását követően az Elsőfokú Bíróság ítéletének meghozataláig felfüggesztheti.

Ha a Közszolgálati Törvényszékhez és az Elsőfokú Bírósághoz olyan ügyekben fordulnak, amelynek ugyanaz a tárgya, a Közszolgálati Törvényszék megállapítja a hatáskörének hiányát, hogy az ügyben az Elsőfokú Bíróság járhasson el.

9. cikk

A Közszolgálati Törvényszék eljárást befejező határozata ellen, és annak az érdemi kérdésekről csak részben rendelkező, illetve a hatáskör hiányára vagy a kereset meg nem engedhetőségére alapozott kifogásra vonatkozó eljárási kérdésről rendelkező határozata ellen az Elsőfokú Bírósághoz a megtámadott határozat közlésétől számított két hónapon belül fellebbezést lehet benyújtani.

Ilyen fellebbezéssel bármelyik fél élhet, akinek indítványait egészben vagy részben elutasították. A tagállamokon és a Közösségek intézményein kívüli beavatkozók csak akkor nyújthatnak be fellebbezést, ha őket a Közszolgálati Törvényszék határozata közvetlenül érinti.

10. cikk

(1)   Minden olyan személy, akinek a beavatkozási kérelmét a Közszolgálati Törvényszék elutasította, a kérelmet elutasító határozat közlésétől számított két héten belül fellebbezést nyújthat be az Elsőfokú Bírósághoz.

(2)   Az eljárásban részt vevő felek a Közszolgálati Törvényszéknek az EK-szerződés 242. vagy 243. cikke vagy a 256. cikkének (4) bekezdése, illetve az Euratom-szerződés 157. vagy 158. cikke vagy 164. cikkének (3) bekezdése alapján hozott határozatai ellen a határozat közlésétől számított két hónapon belül fellebbezést nyújthat be az Elsőfokú Bírósághoz.

(3)   Az Elsőfokú Bíróság elnöke határozhat az e mellékletben foglalt egyes szabályoktól a szükséges mértékig eltérő, és az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatában megállapítandó gyorsított eljárásban az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett fellebbezésekről.

11. cikk

(1)   Az Elsőfokú Bírósághoz benyújtott fellebbezés kizárólag jogkérdésre vonatkozhat. A fellebbezésben csak a Közszolgálati Törvényszék hatáskörének hiányára, a fellebbező érdekeit hátrányosan befolyásoló eljárási szabálytalanságra, valamint a közösségi jognak a Közszolgálati Törvényszék általi megsértésére lehet hivatkozni.

(2)   A fellebbezés nem vonatkozhat kizárólag a költségek összegére vagy arra, hogy a költségek viselésére melyik felet kötelezték.

12. cikk

(1)   Az EK-szerződés 242. és 243. cikkének, illetve az Euratom-szerződés 157. és 158. cikkének sérelme nélkül, az Elsőfokú Bírósághoz benyújtott fellebbezésnek nincs felfüggesztő hatálya.

(2)   Ha a Közszolgálati Törvényszék valamely határozata ellen fellebbezést nyújtottak be, az Elsőfokú Bíróság előtti eljárás írásbeli és szóbeli szakaszból áll. Az eljárási szabályzatában megállapított feltételeknek megfelelően az Elsőfokú Bíróság a felek meghallgatását követően szóbeli eljárás nélkül is határozhat.

13. cikk

(1)   Ha a fellebbezés megalapozott, az Elsőfokú Bíróság a Közszolgálati Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi, és a jogvitát érdemben maga dönti el. Amennyiben a per állása az érdemi döntést nem teszi lehetővé, az Elsőfokú Bíróság az ügyet határozathozatalra visszautalja a Közszolgálati Törvényszékhez.

(2)   Egy ügynek a Közszolgálati Törvényszékhez való visszautalása esetén a Közszolgálati Törvényszéket jogkérdésekben köti az Elsőfokú Bíróság határozata.”