30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/1

(1)

Az 1796/1999/EK tanácsi rendelet (2) 1999 augusztusában 60,4 %-os dömpingellenes vámot vetett ki a többek között a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: „KNK”) származó acél drótkötelek és -kábelek (a továbbiakban: „acél drótkötelek vagy ADK”) behozatalára.

(2)

2004. január 5-én a Bizottság az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelő kérelmet kapott az Acéldrótkötél-gyártók Európai Szövetsége (a továbbiakban: „AESZ”) összekötő bizottságától, hogy vizsgálja ki a KNK-ból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszását. Ezt a kérelmet az acél drótkötél közösségi termelésének nagyobb hányadát előállító termelők nevében nyújtották be.

(3)

A kérelem első látásra elegendő bizonyíték meglétét állította, és azt előterjesztette, azt bizonyítva, hogy a KNK-ból származó acél drótkötelek behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetését követően a KNK-ból és Marokkóból a Közösségbe érkező acél drótkötelek exportja terén a kereskedelmi szerkezetben jelentős változás állt be. A kereskedelmi szerkezet ilyetén változásáról azt állította, hogy az a KNK-ból származó acél drótköteleknek a Marokkóban történő átrakodásából ered. Jelentősen megnövekedett a behozatal Marokkóból, míg a KNK-ból érkező behozatal ugyanezen időben körülbelül ugyanilyen mértékben csökkent.

(4)

A kérelemben arra a következtetésre jutott, hogy nem volt más ésszerű ok vagy gazdasági indok az említett változásokra, mint a KNK-ból származó acél drótkötelekre kivetett dömpingellenes vámok megléte.

(5)

Végezetül, az AESZ ezenfelül megfelelő bizonyítékkal is szolgált arra, hogy e vám helyreigazító hatásait mind a mennyiségeket, mind az árakat illetően aláássák, továbbá hogy a Marokkóból érkező acél drótkötelek árai dömpingeltek a korábban a KNK-ból származó acél drótkötelekre megállapított rendes értékekhez viszonyítva.

(6)

A Bizottság a 275/2004/EK rendeletével (3) (a továbbiakban: a „kezdeményező rendelet”) kezdeményezte az intézkedés állítólagos kijátszására irányuló vizsgálatot, továbbá az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően utasította a vámhatóságokat, hogy 2004. február 19-től kezdődően vegyék nyilvántartásba a Marokkóban feladott – akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – beérkező acéldrótkötél-szállítmányokat. A Bizottság a KNK és Marokkó hatóságai felé azzal az ajánlással élt, hogy kezdeményezzenek vizsgálatot.

(7)

Kérdőíveket küldtek a kérelemben említett közösségi importőröknek, továbbá a KNK-ban és Marokkóban található acéldrótkötél-exportőröknek, és más érdekelt feleknek, akik jelentkeztek az előírt időtartamon belül. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés elmulasztása az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után. Továbbá felhívták a figyelmüket az együttműködés elmulasztásának következményeire is.

(8)

Számos közösségi importőr lépett írásban kapcsolatba a Bizottsággal, amelyben kijelentették, hogy egyáltalán nem importáltak acél drótköteleket Marokkóból.

(9)

A KNK exportőreitől/termelőitől semmiféle válasz nem érkezett a kérdőívekre.

(10)

Egyetlen marokkói exportáló termelőtől, a settati Remer Maroc SARL-tól érkezett válasz a kérdőívre. A Bizottság ellenőrző látogatást tett a vállalkozás telephelyein.

(11)

A vizsgálati időszak (a továbbiakban: „VI”) 2003. január 1-jétől 2003. december 31-ig tartott. Az adatgyűjtés 1999-től a VI végéig tartó időszakra vonatkozott, amely a kereskedelmi szerkezet állítólagos megváltozására irányult.

(12)

A (9) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően, a KNK acéldrótkötél-termelői és exportőrei semmiféle együttműködést nem tanúsítottak. Mindazonáltal az egyetlen együttműködőtől, a Remer Maroc SARL, marokkói exportáló termelőtől tájékoztatás érkezett; a vállalkozás acél drótköteleket állít elő, és termelésének egy kis hányadát a VI alatt a Közösségbe exportálta. Ez a vállalkozás az EUROSTAT jelentése szerint a Közösségbe a VI alatt Marokkóból érkező acéldrótkötél-behozatal teljes mennyiségének kevesebb mint 5 %-át szállította. Ennélfogva a megállapításokat az alaprendelet 18. cikkének megfelelően részben az elérhető adatokra kellett alapozni.

(13)

Az érintett termék – ahogyan az a meglévő intézkedések bevezetését eredményező vizsgálatban (a továbbiakban: az „eredeti vizsgálat”) meghatározásra került – a Kínai Népköztársaságból származó, 3 mm-t meghaladó keresztmetszetű acélkötelek és -kábelek (melyeket az ipari kifejezést használva acél drótkötélként említenek), beleértve a zárt sodrású köteleket is, kizárva viszont a rozsdamentes acélból készült köteleket és kábeleket, és amelyek rendesen az ex 7312 10 82, ex 7312 10 84, ex 7312 10 86, ex 7312 10 88 és az ex 7312 10 99 KN-kód alá tartoznak.

(14)

A vizsgálat kimutatta, hogy a KNK-ból a Közösségbe exportált és a Közösségbe Marokkóból feladott acél drótkötelek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és ugyanazon célra alkalmazzák őket, ennélfogva tehát az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek kell őket tekinteni.

(15)

Az együttműködő exportőrt, a Remer Maroc SARL-t 2001-ben alapították az olaszországi Remer Italia Srl. teljes tulajdonában lévő leányvállalataként. A VI alatt a Remer Maroc SARL csak igen csekély mennyiséget exportált a Közösség területére az érintett termékből, amely kevesebb mint 5 %-át tette ki a teljes, Marokkóból történő ADK-behozatalnak. Értékesítései nagy hányada a helyi marokkói piacra irányult.

(16)

Megállapításra került az is, hogy a Remer Maroc SARL mind gyártója, mind exportőre olyan ADK-előállító rendszereknek, amelyek az érintett termék teljes gyártási folyamatát végzik, felvásárolt acéldrót, belső textilbevonat és zsír felhasználásával. Kizárólag saját termékeit és az olaszországi anyavállalat termékeit értékesíti, és sohasem vásárolt semmilyen acél drótkötelet vagy egyéb terméket a KNK-ból.

(17)

A fentiek alapján a Remer Maroc SARL bizonyította, hogy exportja nem játszik szerepet a KNK és a Közösség között fennálló kereskedelmi szerkezet megváltozásában. Következésképpen a Remer Maroc SARL acéldrótkötél-kivitele tekintetében a vizsgálatot le kell zárni.

(18)

Ami az együttműködést elmulasztó exportőröket illeti, a Közösségbe irányuló exportot az alaprendelet 18. cikkének megfelelően, az elérhető adatok alapján kellett kimutatni. Az EUROSTAT KN-szintű adatai bizonyultak az elérhető legjobb információnak, amelyekre alapozva a KNK-ból származó acéldrótkötél-behozatalra kivetett dömpingellenes vám kivetését követően a Közösségbe érkező exportok tekintetében észrevételeket tehettek. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparból érkező kérelem szintén az EUROSTAT adatain alapul, továbbá hogy a jelenlegi vizsgálat során semmiféle más, független adatforrás nem állt a Bizottság rendelkezésére. A Marokkóból az EU-ba irányuló exportárat az EUROSTAT KN-szintű jelentése szerinti teljes exportérték és -tonna alapján állapították meg, melyből az együttműködő marokkói exportőrvállalkozás által exportált mennyiségeket és értékeket levonták. Ráadásul az intézkedések bevezetését megelőző időszakra vonatkozó adatokat illetően a KN-szintű EUROSTAT adatok bizonyultak egyéb független források hiányában az elérhető legjobb információnak.

(19)

Úgy találták, hogy a KNK-ból származó acél drótkötelek tekintetében 1999 augusztusában hozott dömpingellenes intézkedések hatálybalépését követően észlelhetően eltolódott a KNK-ból a Közösségbe irányuló import a Marokkóból a Közösségbe irányuló import felé. A Közösség által hozott dömpingellenes intézkedések bevezetését követően a KNK-ból a Közösségbe érkező acéldrótkötél-behozatal az 1998-as 14 057 tonnáról 2000-re 364 tonnára, tehát nagymértékben csökkent, és 2000. és 2003. között hasonlóan alacsony szinten maradt. Ugyanezen időszakban a Marokkóból a Közösségbe érkező acéldrótkötél-behozatal az 1998-as nulla szintről 2003-ra 2 338-ra emelkedett.

(20)

A kereskedelmi szerkezet egyértelmű változását lehetett tehát megállapítani az együttműködést elmulasztó vállalkozások tekintetében, amely változás a KNK-ból származó acél drótkötelekre a Közösség által 1999 augusztusában kivetett dömpingellenes intézkedések hatálybalépése után állt be.

(21)

Az elérhető adatok alapján úgy találták, hogy még elégtelen gazdasági magyarázat sem volt fellelhető a kereskedelmi szerkezet megváltozására. Először is, az együttműködő marokkói exportőr nem importált acél drótköteleket a KNK-ból. Másodsorban a kínai, a marokkói és az EK-statisztikák alapján növekedés tapasztalható a KNK-ból Marokkóba irányuló export terén, amely megfelel az ugyazon időszakban tapasztalt, Marokkóból a Közösségbe irányuló export növekedésének. Ráadásul a marokkói és a kínai kereskedelmi statisztikák nem tesznek különbséget az acél drótkötelek és a szálak (félig elkészített acél drótkötelek) között, míg az EK-statisztikák igen. Mindazonáltal az együttműködés széleskörű elmulasztására és azon jelzés hiányára tekintettel, hogy a szálak átalakítása acél drótkötéllé Marokkóban történne, ésszerű arra következtetni, hogy ezek a statisztikai adatok a KNK-ból Marokkóba irányuló acéldrótkötél-behozatalról valós képet mutatnak. Továbbá, amennyiben ilyen átalakításra sor kerülne, az nem is lenne különösebb jelentőségű. Gazdaságilag nem érné meg a szálak acél dróltkötéllé történő átalakítását a szálak előállítási helyétől eltérő helyen elvégezni, mivel az ebből eredő hozzáadott érték a szállítási költségekhez viszonyítva meglehetősen csekély. Arra is felfigyeltek továbbá, hogy az a marokkói vállalkozás, amely nem töltötte ki a kérdőívet, és nem járult hozzá az ellenőrző látogatáshoz sem, ellentmondó tájékoztatást nyújtott a tevékenységét illetően, noha a vizsgálat során tanúsított együttműködéssel könnyedén tisztázhatta volna a helyzetet. Mivel a Remer Maroc SARL vállalkozáson kívül egyetlen további vállalkozás sem tanúsított együttműködést, arra lehet a trendek egybevágó voltából következtetni, hogy a KNK-ból Marokkóba érkező importokat nem a marokkói piacra szánták, hanem a Közösségbe exportálták.

(22)

Ezt a következtetést az a tény is megerősíti, hogy az érintett termék egyetlen ismert marokkói termelője – az együttműködő exportőr mellett – egy kínai exportáló termelő leányvállalata. Ezt a leányvállalatot 2001-ben alapították Marokkóban, amely egybeesik a Marokkóból a Közösségbe irányuló acéldrótkötél-kivitel megindulásával.

(23)

A fenitekre tekintettel, továbbá mivel az említett, a KNK-ból induló importnak a Marokkóból történő importtal való felcserélődése a dömpingellenes vámok bevezetését követő időszakban következett be, bármiféle más magyarázat hiányában arra kell következtetni, hogy a kereskedelmi szerkezet megváltozása inkább a vám bevezetéséből ered, nem pedig az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése második mondatának értelmében valamely más ésszerű ok vagy gazdasági indok miatt.

(24)

A fentieknek megfelelően ésszerű arra következtetni, hogy az KNK-ból Marokkóba szállított acéldrótkötél-kivitel nagy hányadát csak Marokkón keresztül szállították át a Közösség felé.

(25)

A (19) preambulumbekezdésben található számadatokból egyértelműen kitűnik, hogy az érintett terméknek a Közösségbe irányuló importja mennyiségileg jelentősen megváltozott az intézkedések bevezetése óta. A KNK-ból a Közösségbe irányuló, az intézkedések bevezetését megelőző acéldrótkötél-kivitel jelentős hányadát váltotta fel részben egy kisebb mértékű, de még mindig jelentős, az együttműködést elmulasztó marokkói exportőröktől származó exportmennyiség. Az utóbbi mennyiség megfelel az eredeti (1997. január 1-jétől 1998. március 31-ig tartó) vizsgálat időtartama alatt a KNK-ból érkező import által elért mennyiség 20–25 %-ának. Ebből arra lehet tehát következtetni, hogy ez a kereskedelmi forgalomban észlelhető eltolódás a közösségi piacra importált mennyiségek vonatkozásában aláássa az intézkedések hatását.

(26)

Az árak tekintetében, továbbá az együttműködés alacsony foka miatt, elérhető adatokat kellett felhasználni, ilyenek voltak például a KN-szintű EUROSTAT számadatok. Ez az adat feltárta, hogy a marokkói CIF-exportárak nominálértéken körülbelül 3 %-kal voltak az eredeti vizsgálatnál tapasztalt kínai CIF-exportárak alatt. Következésképpen feltételezni kell, hogy a marokkói exportárak alacsonyabbak a közösségi árak kármegszüntetési mértékére vonatkozóan az eredeti vizsgálat által megállapítottnál.

(27)

Ebből adódóan arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett importok mind a mennyiségeket, mind az árakat illetően aláásták a vám helyreigazító hatásait.

(28)

Annak érdekében, hogy megállapítsák, fellelhető-e bizonyíték a VI alatt a Marokkóból a Közösségbe az együttműködést elmulasztó exportőrök által exportált acél drótkötelek tekintetében a dömping meglétére, az alaprendelkezés 18. cikke alapján, a KN-szinten az EUROSTAT-nak megfelelően exportált adatok kerültek felhasználásra a Közösségbe irányuló exportárak meghatározásának alapjául.

(29)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésével összhangban a kijátszás elleni vizsgálat során használt rendes értéket az eredeti vizsgálat által megállapított rendes értéknek megfelelően kell alkalmazni.

(30)

Az eredeti vizsgálat során Lengyelországot vették a KNK-nak megfelelő analóg piacgazdaságú országként, és a rendes értéket az analóg országban létrehozott rendes érték és árak alapján határozták meg. Ezen az alapon a KNK esetére 60,4 %-os országos dömpingkülönbözetet állapítottak meg.

(31)

A jelenlegi kijátszás elleni vizsgálat során és az együttműködés hiányában a dömpingkülönbözetet nem lehetett a részletes terméktípusokra alapozott módszerrel kiszámítani. Mindazonáltal az exportárakat az EUROSTAT adatai felhasználásával KN-kód alapon össze lehetett hasonlítani az eredeti vizsgálat áraival, ez ésszerű szinten szolgáltat részleteket. Az összehasonlítás feltárta, hogy a Marokkóból a Közösségbe irányuló CIF-exportárak a VI alatt átlagosan 3 %-kal voltak alacsonyabbak, mint az eredeti vizsgálat alatt a KNK-ból a Közösségbe irányuló CIF-exportárak. Mivel ezeket az exportárakat ugyanazokhoz az országszerte meglévő, az eredeti 60,4 %-os dömpingkülönbözet meghatározásához felhasznált rendes értékekhez kell hasonlítani, arra lehet következtetni, hogy ezek szintén, több mint 60 %-os mértékben dömpingelt árak.

(32)

A Bizottsághoz kérelem érkezett a Remer Maroc SARL marokkói termelőtől, melyben a nyilvántartásba vétel és a vám kiterjesztése alól mentességet kér. Ahogyan az a (12) preambulumbekezdésben áll, ez a vállalkozás a kérdőív megválaszolásával és az ellenőrző látogatás elfogadásával együttműködést tanúsított.

(33)

A Bizottság az 1699/2004/EK rendeletével (4) azzal a céllal módosította a kezdeményező rendeletet, hogy megszüntesse az acél drótkötelek azon marokkói vállalkozástól – név szerint a Remer Maroc SARL-tól – származó importjának nyilvántartásba vételét, amellyel kapcsolatban úgy találták, hogy nem játssza ki a dömpingellenes vámokat.

(34)

A fenti megállapításokkal kapcsolatban, melyek szerint a vállalkozás nem játszotta ki a hatályos dömpingellenes intézkedéseket, a vállalkozást az előirányzott intézkedések kiterjesztése alól is mentesíteni kell.

(35)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a kijátszásra vonatkozó észlelések tekintetében a KNK-ból származó acél drótkötelekre vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a Marokkóban feladott – akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – hasonló termékre az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően, kivéve az együttműködő termelő, a Remer Maroc SARL által előállított termékeket.

(36)

Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésével összhangban – amely biztosítja, hogy a kiterjesztett intézkedéseket a nyilvántartásba vétel időpontjától kezdődően alkalmazzák a bejegyzett importokra – a Marokkóban feladott, a kezdeményező rendelet által kötelezővé tett nyilvántartás szerint a Közösségbe érkezett acél drótkötelek behozatalaira kivetett dömpingellenes vámot – a Remer Maroc SARL által előállított acél drótkötelek kivételével – be kell szedni.

(37)

A Remer Maroc SARL által exportált acél drótkötelek behozatalára vonatkozóan az e vizsgálat során megállapítottak alapján a vámok kiterjesztésére nem kerül sor. A ki nem terjesztés tehát kizárólag a Marokkóban feladott, és az e jogi személy által előállított acél drótkötelek behozatalai esetén alkalmazandó. A rendelet rendelkező részében név és cím szerint nem említett bármely más vállalkozás – beleértve a kapcsolódó személyeket is – által előállított vagy feladott importált acél drótkötelek nem részesülnek a kivételből, és az 1796/1999/EK rendelet által kivetett ugyanazon vámtétel alá tartoznak.

(38)

A kijátszás a Közösség területén kívül valósul meg. Az alaprendelet 13. cikkének az a célja, hogy a szabályozást kijátszó gyakorlatokat anélkül vegye számba, hogy érintené azokat a piaci szereplőket, akik bizonyítani tudják, hogy ilyen kijátszásban nem vettek részt, ugyanakkor nem tartalmaz különleges rendelkezést az azon termelőket érintő eljárást illetően, akik bizonyítani tudnák, hogy ilyen kijátszásban nem vettek részt. Ezért szükségesnek tűnik, hogy bevezessenek egy lehetőséget azon termelők számára, akik a VI alatt exportra szánt terméket még nem értékesítették, és nem állnak kapcsolatban egyetlen olyan exportőrrel vagy termelővel sem, akik a kiterjesztett dömpingellenes vám hatálya alá tartoznak, hogy az importokra kivetett intézkedések alóli mentességüket kérelmezhessék. Az érintett termelőket, akik a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentességre vonatkozó kérelmet kívánnak benyújtani, egy kérdőív kitöltésére fogják felkérni, amely alapján a Bizottság el tudja dönteni, hogy a mentesítés jogos lenne-e. Az ilyen mentességet például az érintett termék piaci helyzetének, a termelési kapacitásnak és a kapacitás hasznosításának, a beszerzésnek és értékesítésnek, a más ésszerű okot vagy gazdasági indokot és a dömping fennálltának bizonyítékát nélkülöző gyakorlatok valószínűségének értékelését követően adhatják meg. A Bizottság továbbá rendszerint még egy helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. A kérelmet a Bizottságnak kell benyújtani, az összes lényeges adat megadásával, különös tekintettel a vállalkozás tevékenységében bekövetkezett változásokra, amelyek a termeléshez és az értékesítéshez kapcsolódnak.

(39)

Az importőrök részesülhetnek a nyilvántartásba vétel és az intézkedések alóli mentesítésben, amennyiben importjaik azoktól az exportőröktől származnak, akik ilyen mentességet kaptak, és megfelelnek az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének.

(40)

Amennyiben a mentesség jogos, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően javasolja a rendelet megfelelő módosítását. Következésképpen minden engedélyezett mentességet felül fognak vizsgálni, hogy biztosítsák az abban meghatározott feltéteknek való megfelelőségét.

(41)

Az érdekelt feleket tájékoztatták azon lényeges tényekről és megállapításokról, amelyekkel kapcsolatban a Tanács a hatályos végleges dömpingellenes vámokat ki kívánja terjeszteni, továbbá lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére és a meghallgatásra. Olyan észrevétel, amely az említett következtetések megváltoztatására vonatkozott volna, nem érkezett,

Európai Bizottság

Kereskedelmi Főigazgatóság

B Igazgatóság

Iroda: J-79 05/17

B-1049 Brüsszel

Fax: (322) 295 65 05

Telex: COMEU B 21877.

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/7

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/9

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikke előírja, hogy az ugyanezen rendelet 1. cikkében felsorolt termékek behozatalára a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni. Azonban az ugyanezen cikk (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozó behozatali vám az e termékek behozatalának időpontjában érvényes és 55 %-kal növelt intervenciós árral egyenlő, levonva belőle az adott szállítmányra alkalmazandó cif-importárat. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a cif-importárakat az adott termékek reprezentatív világpiaci árai alapján kell kiszámítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámok tekintetében rögzítette az 1784/2003/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)

A behozatali vámok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy újabb vámtételeket rögzítő rendelkezés hatályba nem lép.

(5)

A behozatali vámok rendszerének megfelelő működése érdekében a vámok kiszámításához az egy adott referenciaidőszak során megállapított reprezentatív piaci árfolyamokat kell figyelembe venni.

(6)

Az 1249/96/EK rendelet értelmében a behozatali vámokat az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell rögzíteni,

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/12

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci jegyzései és árai, valamint ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) egyes szabályait megállapító 1. cikke említ, az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának.

(3)

A liszteket, a búzából vagy rozsból készült darát és durva őrleményt illetően az ezekre a termékekre alkalmazandó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

Ezeknek a szabályoknak a gabonafélék piacának mindenkori helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci jegyzéseire, illetve áraira való alkalmazása a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/14

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c) pontjában meghatározott termékek vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a korrekciós tényező differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(4)

A korrekciós tényezőt ugyanakkor kell rögzíteni, amikor a visszatérítést, és ugyanazon eljárás szerint. A korrekciós tényező a két rögzítés közötti időszakban módosítható.

(5)

A fent említett rendelkezésekből adódóan a korrekciós tényező e rendelet mellékletének megfelelően került rögzítésre.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/16

(1)

Az 1383/2003/EK rendelet közös szabályokat vezetett be a hamisított és kalóz áruk bevezetésének, szabad forgalomba bocsátásának, kivitelének, exportjának, reexportjának, felfüggesztő eljárás alá vonásának, vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő beléptetésének megtiltására és az ilyen áruk illegális forgalomba hozatalával való hatékony szembeszállásra, a törvényes kereskedelem szabadságának akadályozása nélkül.

(2)

Miután az 1383/2003/EK rendelet módosította és felváltotta a hamisított és kalóz áruk szabad forgalomba bocsátását, kivitelét, újrakivitelét vagy felfüggesztő eljárás alá vonását tiltó intézkedések megállapításáról szóló, 1994. december 22-i 3295/94/EK tanácsi rendeletet (2), helyénvaló új rendeletet hozni a 3295/94/EK tanácsi rendelet végrehajtási feltételeinek elfogadásáról szóló, 1995. június 16-i 1367/95/EK bizottsági rendelet (3) helyett.

(3)

Helyénvaló meghatározni, a szellemi tulajdonjogok különböző típusaitól függően, azokat a természetes vagy jogi személyeket, amelyek a jogtulajdonos képviseletében felléphetnek, illetve minden olyan személyről, aki ezzel a joggal élhet.

(4)

Helyénvaló meghatározni a szellemi tulajdonjogok igazolásának eszközeit, amelyeket az 1383/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének második számozatlan bekezdése követel meg.

(5)

Az intézkedést kérő nyomtatvány tartalmának és formájának, valamint az intézkedés iránti kérelemhez használt nyomtatványokban szereplő – az 1383/2003/EK rendelet 5. cikke (1) és (4) bekezdésének keretében meghatározott – információk összehangolása és egységességének biztosítása érdekében meg kell határozni azt a mintát, amelynek meg kell felelnie a nyomtatványnak. Meg kell határozni az intézkedés iránti kérelem nyelvhasználatára vonatkozó szabályokat is, amelyeket a hivatkozott rendelet 5. cikkének (4) bekezdése ír elő.

(6)

Konkretizálni kell az információknak azokat a típusait is, amelyeknek szerepelniük kell az intézkedés iránti kérelemben, hogy a vámigazgatási szervek könnyebben felismerhessék a szellemi tulajdonjogot feltehetősen sértő árukat.

(7)

Meg kell határozni a jogosult felelősségére vonatkozó nyilatkozat típusát, amelyet az intézkedési kérelemhez kötelezően csatolni kell.

(8)

A jogbiztonságra törekedve rögzíteni kell az 1383/2003/EK rendelet 13. cikkében említett időszakok kezdetét.

(9)

Annak érdekében, hogy a Bizottság egyrészt figyelemmel kísérhesse az 1383/2003/EK rendelet által előirányzott eljárás hatékony alkalmazását, a kellő időpontban elkészíthesse a hivatkozott rendelet 23. cikkében említett jelentést, megkísérelhesse számszerűsíteni és minősíteni a csalás jelenségeit, másrészt lehetővé tehesse, hogy a tagállamok a vonatkozó kockázatokat elemezhessék, meg kell határozni az információcsere részletes szabályait a tagállamok és a Bizottság között.

(10)

A jelen rendeletet ugyanattól a naptól fogva kell alkalmazni, mint az 1383/2003/EK rendeletet.

(11)

A jelen rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

a)

a bejegyzés vagy adott esetben bejelentés tárgyát képező jogokra az érintett hivatal által történt bejegyzésről vagy bejelentésről szóló igazolás;

b)

a szerzői jogokra, a szomszédos jogokra és a nem bejegyzett vagy nem bejelentett formatervezési mintákra vonatkozóan a szerzőséget vagy a jogosult eredeti birtokosi státusát igazoló bármilyen bizonyíték.

a)

annak a tagállamnak a példánya, amelyben a kérelmet beadták, amely az 1. sorszámot viseli;

b)

a 2. számú példány, amely a jogosulté.

a)

a jogosult nevét, az áru leírását és, amennyiben ismert, az áru eredetét, származási helyét és rendeltetési helyét, a megsértett szellemi tulajdonjog megnevezését;

b)

a mennyiséget darabszámban azokra az árukra, amelyeknél a vámárukiadás felfüggesztésére vagy lefoglalásra került sor, vámügyi helyzetüket, a megsértett szellemi tulajdonjog típusát, a használt közlekedési eszközt;

c)

hogy kereskedelmi vagy utasforgalomról volt-e szó, hogy egy intézkedés iránti kérelem alapján, vagy hivatalból indított eljárásról van-e szó.

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/50

(1)

A 896/2001/EK bizottsági rendelet (2) meghatározta a 404/93/EGK rendelet alkalmazási szabályait a banán Közösségbe történő behozatalát illetően.

(2)

A 2004. április 28-i 838/2004/EK bizottsági rendelet (3) elfogadta azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyek az új tagállamokban meglévő rendszerek átállításának a megkönnyítését szolgálják, amíg azok csatlakoznak a banánpiac közös szervezéséből eredő importrendszerhez, és ami a 2004. május 1. és december 31. közötti időszakra szól. A piac ellátásának biztosítása érdekében, különösen az új tagállamokban, e rendelet ideiglenes jelleggel egy további mennyiséget állapított meg a 404/93/EGK rendelet 18. cikke (1) bekezdése szerinti bármely harmadik országból származó termékek behozatalára érvényes kontingensen felül a 2004. május 1. és december 31. közötti időszakra, azonos vámtarifa-feltételek mellett.

(3)

Tekintettel arra a célkitűzésre, hogy az új tagállamokban megkönnyítsék az átmenetet a piac közös szervezete rendszerének alkalmazására, és hogy a 404/93/EGK rendelet 16. cikkét alkalmazva legkésőbb 2006. január 1-jéig a behozatal vonatkozásában áttérjenek egy pusztán tarifa alapú rendszerre, indokolt, hogy 2005-re is átmeneti intézkedéseket fogadjanak el.

(4)

A piac ellátásának biztosítása érdekében és különösen az új tagállamokban, indokolt meghatározni egy, a 404/93/EGK rendelet 18. cikke (1) bekezdése szerint bármely harmadik országból származó termékek importjára érvényes kontingensen felüli mennyiséget, azonos tarifafeltételek mellett. Ezt a mennyiséget ideiglenes jelleggel kell megállapítani, és nem szabad, hogy ez prejudikálja az új tagállamok csatlakozását követően a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folyamatban lévő tárgyalások eredményét. Azon kívül úgy kell ezt megállapítani, hogy ne zárja ki, adott esetben, egy kontingensnövelés lehetőségét, ha a tényleges keresletre való reagálás ezt igényelné.

(5)

E kiegészítő mennyiség kezelését a 896/2001/EK rendeletben már meglévő, a tarifakontingensek megvalósítását célzó mechanizmusok és eszközök felhasználásával kell megoldani. Ugyanakkor, ezek ideiglenes jellege miatt, e kiegészítő mennyiségnek a kezelését külön kell választani a tarifakontingensek irányítási rendszerétől.

(6)

A 896/2001/EK rendelet által létrehozott mechanizmusok keretében indokolt betartani a kiegészítő mennyiség elosztását a fenti rendelet 2. cikkében rögzített szereplők két kategóriája között, valamint megállapítani az egyedi referenciamennyiség meghatározására vonatkozó rendelkezéseket minden hagyományos piaci szereplő esetében, továbbá egy egyedi allokációt minden egyes nem hagyományos piaci szereplő számára. Célszerű emlékeztetni arra, hogy a fent említett elosztás és referenciamennyiség, valamint az allokációk azokra a piaci szereplőkre vonatkoznak, akik a csatlakozást megelőző években az új tagállamok piacát ellátták.

(7)

A hagyományos piaci szereplők referenciamennyiségeinek a megállapítására indokoltnak tűnik fenntartani a 2000., 2001. és 2002-es évek hároméves referencia-időszakát, amelyet a 838/2004/EK rendelet 6. cikke, 1. bekezdése rögzített, valamint a 2004-ben megállapított átmeneti intézkedések alkalmazása keretében, az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzéseket követően nyilvántartásba vett hagyományos piaci szereplők elsődleges behozatalának az átlagát célszerű figyelembe venni. Az elfogadásra váró rendelkezéseknek ugyanakkor lehetővé kell tenniük, hogy figyelembe lehessen venni az olyan hagyományos piaci szereplők által beterjesztett kérelmeket, akiket 2004-ben nem vettek nyilvántartásba, feltéve hogy ezek a kérelmek megfelelnek a 414/2004/EK és a 838/2004/EK bizottsági rendeletekben (4) e piaci szereplők nyilvántartásba vételére előírt feltételeknek, különösen ami az elsődleges behozatal meghatározását illeti, valamint annak bizonyítékát, hogy ezek a kereskedelmi tevékenységek az érintett időszakban az új tagállamok ellátását szolgálták.

(8)

Ami az új nem hagyományos piaci szereplőket illeti, indokolt előirányozni, hogy nyilvántartásba vételük a 2002–2004-es évek valamelyikére vonatkozó importtevékenységük függvényében történjék, összhangban a 896/2001/EK rendelet 6., 7. és 8. cikke rendelkezéseivel.

(9)

E rendelkezésre álló mennyiség kezelésére célszerű előirányozni adaptációs koefficiensek rögzítését, amelyeket a tagállamok által közölt mennyiségekre alkalmaznak.

(10)

A piac megfelelő ellátásának biztosítása érdekében és különösen azért, hogy biztosítani lehessen az import beáramlásának folyamatosságát az új tagállamokba, az átmeneti intézkedések keretében helyénvaló előirányozni, hogy engedélyeket adjanak ki a szabad forgalomba bocsátás érvényesítésére valamely új tagállamban. Az elhelyezett biztosítékokat ezt követően a valamely új tagállamban szabad forgalomba bocsátott mennyiségek arányában oldják fel.

(11)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Banánpiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

„A tizenötök közössége”: a Közösség a 2004. április 30-i összetételében;

b)

„az új tagállamok”: a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia;

c)

„a kibővített közösség”: a Közösség 2004. május 1-jei összetételében;

d)

„elsődleges behozatal”: a 896/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott egy vagy több tagállamban történő értékesítést célzó gazdasági esemény;

e)

„minimális mennyiség”: a 896/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott minimális mennyiség, amelyet az összes elsődleges behozatal figyelembevételével állapítottak meg az új tagállamok ellátása céljából;

f)

„illetékes hatóságok”: a 896/2001/EK rendelet mellékletében feltüntetett illetékes hatóságok.

a)

a 2000., 2001. és 2002 évek mindegyikére a realizált elsődleges banánbehozatal mennyiségét, amelyet azután az új tagállamokban szabad forgalomba bocsátottak; és

b)

másodsorban a figyelembe vett három év mindegyikére vonatkozóan a különböző új tagállamokban szabad forgalomba bocsátott mennyiségeket.

—

a nem hagyományos piaci szereplők által benyújtott egyediallokáció-kérelmek összmennyiségét,

—

a nyilvántartásba vételi kérelmet vagy a nyilvántartásba vétel meghosszabbítására vonatkozó kérelmet benyújtó piaci szereplők listáját, valamint a nyilvántartásbavétel-meghosszabbítások esetében az engedélyek, valamint, adott esetben, a felhasznált és kiadott kivonatok számát.

a)

hagyományos piaci szereplő esetében az 5. cikk (5) bekezdésének alkalmazásában közölt egyedi referenciamennyiség 27 %-a;

b)

nem hagyományos piaci szereplő esetében a 6. cikk (6) bekezdésének alkalmazásában közölt egyedi allokáció 27 %-a.

1.

Valamely csatlakozási importengedély fel nem használt mennyiségeit kérésére ugyanazon piaci szereplő, esetenként az engedély címzettje vagy engedményezettje számára egy későbbi időszakra ismételten odaítélik. Ez az ismételt odaítélés a kiegészítő mennyiség keretében történő banánimportra vonatkozik.

2.

Az ismételt odaítélésre vonatkozó kérelem és engedély 20. rovatában az alábbi bejegyzéseket kell feltüntetni: „ismételt engedély” és esettől függően „hagyományos piaci szereplő” vagy „nem hagyományos piaci szereplő”„1892/2004/EK rendelet 10. cikke. Az engedély kizárólag valamely új tagállamban érvényes”.

—

az 5. cikk szerinti hagyományos piaci szereplők között,

—

az 5. cikk szerinti hagyományos piaci szereplők részéről a 6. cikk szerinti nem hagyományos piaci szereplők részére,

—

a 6. cikk szerinti nem hagyományos piaci szereplők között.

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/55

(1)

A Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában előállított egyes állati eredetű termékek forgalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2004. március 19-i 2004/280/EK bizottsági határozat (1) rendelkezik a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában, (a továbbiakban: „új tagállamok”), jelenlegi szabályozási rendszeréből a közösségi állat-egészségügyi szabályok alkalmazásából adódó rendszerbe való átmenet megkönnyítésével kapcsolatos intézkedésekről. E határozat 3. cikkének megfelelően a tagállamok 2004. május 1-jétőlaugusztus 31-ig engedélyezik azon termékek kereskedelmét, amelyeket az új tagállamoknak a tejtermékek Közösségbe irányuló kivitelére engedélyezett létesítményeiben a csatlakozás előtt állítottak elő, feltéve, hogy a termékek rendelkeznek az érintett létesítmény közösségi állat-egészségügyi jelölésével, és olyan okmány kíséri, amely igazolja, hogy a terméket e határozattal összhangban állították elő.

(2)

Ennek következtében a 815/2004/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezett arról, hogy azok a termékek, amelyek megfelelnek a 2004/280/EK határozat 3. cikkének, és amelyek kereskedelmét a 2004. május 1-je és augusztus 31-e közötti időszakra engedélyezik, export-visszatérítésre legyenek jogosultak.

(3)

A 2004/700/EK bizottsági határozat a 2004/280/EK határozat 3. cikke rendelkezéseinek 2005. április 30-ig történő meghosszabbításáról rendelkezik. Ezért helyénvaló a 815/2004/EK rendelet 1. cikke rendelkezéseinek a további meghosszabbítása.

(4)

Ennek megfelelően a 815/2004/EK rendeletet módosítani kell.

(5)

Annak érdekében, hogy a piaci szereplők számára elkerülhető legyen a következetlenség, ezt a rendeletet 2004. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

Az 1. cikk (1) bekezdésében a „2004. augusztus 31.” szöveg helyébe „2005. április 30.” szöveg lép.

2.

A 2. cikk (2) bekezdésében a „2004. augusztus 31.” szöveg helyébe „2005. április 30.” szöveg lép.

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/57

(1)

Az 1961/2001/EK bizottsági rendelet (2) megállapította a gyümölcs- és zöldségféléket érintő export-visszatérítések alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(2)

A 2200/96/EK tanácsi rendelet 35. cikk (1) bekezdése értelmében a gazdaságilag jelentős export biztosításához szükséges mértékben, a Szerződés 300. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokból származó korlátokat tiszteletben tartva, a Közösség által exportált termékekre export-visszatérítés állapítható meg.

(3)

A 2200/96/EK tanácsi rendelet 35. cikk (2) bekezdése értelmében gondot kell fordítani arra, hogy a visszatérítés szabályozása nyomán kialakult kereskedelmi folyamatokban ez ne okozzon zavart. A fenti ok, valamint a gyümölcs- és zöldségexport idényjellege miatt minden egyes termékre kvótát kell megállapítani a 3846/87/EGK bizottsági rendelet (3) által meghatározott, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra alapján. E mennyiségeket az érintett termékek romlandósága mértékének figyelembevételével kell elosztani.

(4)

A 2200/96/EK rendelet 35. cikk (4) bekezdése értelmében a visszatérítések mértékét egyrészt a gyümölcs- és zöldségfélék jelenlegi vagy várható közösségi piaci árai és kínálata, másrészt pedig a nemzetközi kereskedelemben érvényes jelenlegi vagy várható árak alapján kell meghatározni. Figyelembe kell továbbá venni a kereskedelmi és szállítási költségeket, valamint a tervezett kivitel gazdasági vonatkozásait.

(5)

A 2200/96/EK tanácsi rendelet 35. cikk (5) bekezdése értelmében a közösségi piaci árakat az exportálás szempontjából legkedvezőbb árak figyelembevételével kell meghatározni.

(6)

A nemzetközi kereskedelemben uralkodó állapotok vagy egyes piacok különleges követelményei szükségessé tehetik bizonyos termékekre vonatkozó visszatérítések differenciálását a termék rendeltetési helyének függvényében.

(7)

Gazdaságilag számottevő kivitel jelenleg – a közösségi forgalmazási előírások szerinti – „extra”, I. és II. osztályú paradicsom, narancs, citrom, csemegeszőlő és alma esetében érhető el.

(8)

A rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében, valamint a közösségi export szerkezetét figyelembe véve pályázatot kell meghirdetni, és meg kell határozni az érintett időszakra vonatkozó visszatérítések mértékét valamint a tervezett mennyiségeket.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/60

(1)

A piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. július 25-i 1623/2000/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja többek között az 1493/1999/EK rendelet 27., 28. és 30. cikke szerinti lepárlásból származó, az intervenciós ügynökségek birtokában lévő alkoholkészletek forgalomba hozatalának részletes szabályait.

(2)

A Közösség boralkohol-készleteinek csökkentése céljából, valamint annak érdekében, hogy bizonyos mértékig biztosítani lehessen az 1623/2000/EK rendelet 92. cikke szerint elismert cégek ellátását, a boralkohol Közösségen belüli, az üzemanyag-ágazatban történő felhasználását célzó nyilvános boralkohol-árverést kell tartani az 1623/2000/EK rendelet 92. és 93. cikkével összhangban. A tagállamokban tárolt közösségi eredetű boralkohol-készlet a borpiac közös szervezéséről szóló, 1987. március 16-i 822/87/EGK tanácsi rendelet (3) 35., 36. és 39. cikke, valamint az 1493/1999/EK rendelet 27., 28. és 30. cikke szerinti lepárlással előállított mennyiségekből áll.

(3)

1999. január 1-je óta, az euróval kapcsolatos agromonetáris szabályok megállapításáról szóló 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendelettel (4) összhangban az eladási árat és a biztosítékokat euróban kell kifejezni, a fizetést pedig euróban kell végrehajtani.

(4)

Tekintettel arra, hogy fennáll az alkohol helyettesítése útján megvalósuló csalás veszélye, meg kell erősíteni az ellenőrzéseket az alkohol végső rendeltetési helyén, valamint lehetővé kell tenni az intervenciós ügynökségek számára azt, hogy nemzetközi ellenőrző szervezetek segítségét kérjék, és mágneses magrezonanciai elemzés útján vizsgálják meg az eladott alkoholt.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

Commission européenne (Európai Bizottság)

Direction générale de l'agriculture, unité D-4 (Mezőgazdasági Főigazgatóság, D-4 egység)

Rue de la Loi 200

B-1049 Bruxelles

Fax: (32-2) 295 92 52

E-mail: agri-d4@cec.eu.int

a)

a szükséges változtatásokkal alkalmazzák az 1623/2000/EK rendelet 102. cikkének rendelkezéseit,

b)

mágneses magrezonancia-vizsgálatot végezzenek árumintákon az alkohol jellegének ellenőrzése céljából annak végső felhasználásakor.

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/64

(1)

A klasszikus baromfipestis belgiumi megjelenése miatt a belga hatóságok a keltetőtojásra alkalmazandó piactámogatási intézkedéseket hoztak. Ezen intézkedéseket az 1499/2004/EK bizottsági rendelettel (2) egyenrangúsították a 2771/75/EGK rendelet 14. cikkének értelmében a piac támogatására irányuló rendkívüli intézkedésekkel.

(2)

Az 1499/2004/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdése rögzíti azt az időszakot, amelynek során a támogatásra jogosult keltetőtojás feldolgozásának meg kellett volna történnie. A 2003 áprilisában és májusában folytatott részletesebb helyzetelemzés során megállapítást nyert, hogy állat-egészségügyi okok miatt a rögzített időszakot nem lehetett betartani. Ennélfogva szükséges ennek meghosszabítása.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/65

(1)

A 2081/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően Olaszországnak a „Cartoceto” elnevezés bejegyzésére irányuló kérelme közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2).

(2)

Mivel a 2081/92/EGK rendelet 7. cikke szerinti egyetlen kifogási nyilatkozat sem érkezett a Bizottsághoz, így ezt az elnevezést be kell jegyezni az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések” nyilvántartásába,

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/66

(1)

A 2081/92/EGK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban Olaszország kérelme a „Terre Tarentine” elnevezés nyilvántartásba való bejegyzésére az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) került közzétételre.

(2)

A 2081/92/EGK rendelet 7. cikke értelmében semmilyen kifogási nyilatkozat nem érkezett a Bizottsághoz, ezért ezt az elnevezést fel kell venni az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása” elnevezésű nyilvántartásba,

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/67

(1)

A 2342/1999/EK bizottsági rendelet (2) 42. cikke rendelkezik többek között a különleges támogatási kérelemben szereplő állatokra irányuló elosztás évére vonatkozó szabályokról. Az 1782/2003/EK rendelet III. címében megállapított egységes támogatási rendszer tagállamok által történő végrehajtásáig a termelők dönthetnek úgy, hogy a különleges támogatásra jogosult állatok levágását 2004. végére előre hozzák, amennyiben a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendelet (3) 4. cikke (6) bekezdésének megfelelően a különleges támogatást a vágáskor fizetik ki.

(2)

A vágóhidak 2004-es év végi túlterheltsége és a vágások számának az azt követő év elején történő folyamatos csökkenése zavart okozhat a marha- és borjúhús piacának működésében. Ezért elő kell írni, hogy a termelők korlátozott ideig a 2004-es évre egy különleges támogatás iránti kérelmet nyújthassanak be olyan állatokra vonatkozóan, amelyek után 2004. december 31-én támogatás jár, és amelyeket 2005 elején fognak levágni.

(3)

A vágások számának szokatlan mértékű növekedése által a marha- és borjúhús piacán okozott lehetséges zavarok az egyes tagállamok vágási kapacitásával függnek össze. Ezért az az időszak, amely alatt az állatokat levághatják, tagállamonként változhat. Ezért elő kell írni, hogy a tagállamok határozhassák meg a szükséges vágások időtartamát a 2005. január 1-je és március 31-e közötti időszakon belül.

(4)

Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a különleges támogatást a vágáskor fizetik ki, az 1254/1999/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a bikáknál az ugyanezen rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti korkritériumot a hasított test minimális tömege helyettesíti. Természetesen a 2004. december 31-e után levágott állatnál nem lehet megállapítani, hogy az állat legkésőbb ezen időpontig megfelelt-e a tömegkritériumnak. Annak elkerülése érdekében, hogy az egyébként 2004. december 31-ig a tömegkritériumnak meg nem felelő állatokat levágásra előkészítsék és a támogatási kérelemben szerepeljenek, szükséges a tömegkritériumot a korkritériummal helyettesíteni, ha a kérelmező az intézkedést igénybe kívánja venni.

(5)

A 2342/1999/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának véleményével,

1.

A 8. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az 1254/1999/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül azokban a tagállamokban, amelyek úgy döntenek, hogy az 1782/2003/EK rendelet (4) III. címében megállapított egységes támogatási rendszert 2005. január 1-jétől alkalmazzák, a 42. cikk (4) bekezdésében említett időszak alatt levágott bikák különleges támogatásra jogosultak, ha 2004. december 31-én megfelelnek az 1254/1999/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett korkritériumnak. A vágási bizonylatban fel kell tüntetni az állat korát.

2.

A 42. cikk a (3) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az (1) és (2) bekezdések és a 35. cikk (1) bekezdése sérelme nélkül azokban a tagállamokban, amelyek úgy döntenek, hogy az 1782/2003/EK rendelet III. címében megállapított egységes támogatási rendszert 2005. január 1-jétől alkalmazzák, a 8. cikk (1) bekezdésében említett lehetőség értelmében különleges támogatást lehet adni, ha az állatot a tagállam által meghatározott, 2005. január 1-je és március 31-e közé eső időszakban vágják le, és ha a termelő legkésőbb 2005. április 15-én ezen állat után támogatás iránti kérelmet nyújt be a 2004-es naptári évre vonatkozóan. Tinók után 2004. december 31-én az 1254/1999/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében adható támogatás. Ebben az esetben az elosztás éve 2004, és a támogatás összege a 2004. december 31-én érvényes összeg.”

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/69

(1)

A 2759/75/EGK rendelet 4. cikke (2) bekezdésében szereplő közösségi piaci árat a vágott sertésre vonatkozóan úgy kell meghatározni, hogy az egyes tagállamokban megállapított árat súlyozni kell az egyes tagállamok sertésállományának relatív nagyságát kifejező együtthatókkal.

(2)

Ezeket az együtthatókat a sertéstenyésztésre vonatkozó statisztikai felmérésekről szóló, 1993. június 1-jei 93/23/EGK tanácsi irányelvnek (2) megfelelően az évente december elején összeírt sertésállomány létszáma alapján kell meghatározni.

(3)

A 2003. decemberében elvégzett összeírások eredményei alapján, meg kell kezdeni a 2004/2005-ös költségvetési periódusra vonatkozó új súlyozási együtthatók meghatározását, illetve az 1075/2003/EK bizottsági rendelet (3) hatályon kívül helyezését.

(4)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Sertéshúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/71

(1)

A 2123/89/EGK bizottsági rendelet (2) listát állapított meg a közösségi reprezentatív sertéshúspiacokról.

(2)

A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében szükséges ezen országok reprezentatív piacainak a létrehozása.

(3)

Így, a számos tagállam reprezentatív piacait érintő változások következtében a 2123/89/EGK rendelet melléklete helyébe új melléklet lép.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Sertéshúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/73

(1)

A spanyol hatóságok a 2081/92/EGK rendelet 9. cikkével összhangban, a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről szóló, 1996. június 12-i 1107/96/EK bizottsági rendelet által védett és a 2081/92/EGK tanácsi rendelet (2) 17. cikkében meghatározott eljárásban eredetmegjelölésként bejegyzett „Les Garrigues” elnevezés tekintetében kérelmezte a földrajzi terület módosítását.

(2)

A módosítási kérelem megvizsgálása során megállapításra került, hogy a kérdéses módosítások nem elhanyagolhatóak.

(3)

A 2081/92/EGK rendelet 9. cikkében meghatározott eljárással összhangban és tekintettel arra, hogy a módosítások nem elhanyagolhatóak, a szükséges változtatásokkal a 6. cikkben leírt eljárás alkalmazandó.

(4)

Megállapítást nyert, hogy a módosítások ebben az esetben eleget tesznek a 2081/92/EGK rendelet előírásainak. A fent említett módosításoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3) való kihirdetését követően a Bizottsághoz nem érkezett a fent említett rendelet 7. cikke szerinti kifogási nyilatkozat.

(5)

Következésképpen ezeket a módosításokat be kell jegyezni és ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában,