|
ISSN 1725-5090 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
47. évfolyam |
|
Tartalom |
|
I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok |
Oldal |
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
|
|
|
|
II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
|
|
|
|
Tanács |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok
|
2004.10.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/1 |
A BIZOTTSÁG 1858/2004/EK RENDELETE
(2004. október 27.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
|
(2) |
A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2004. október 28-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2004. október 27-én.
a Bizottság részéről
J. M. SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági főigazgató
(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2004. október 27-i bizottsági rendelethez
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
052 |
56,2 |
|
204 |
43,2 |
|
|
999 |
49,7 |
|
|
0707 00 05 |
052 |
120,2 |
|
999 |
120,2 |
|
|
0709 90 70 |
052 |
92,6 |
|
204 |
44,5 |
|
|
628 |
48,8 |
|
|
999 |
62,0 |
|
|
0805 50 10 |
052 |
51,6 |
|
388 |
53,3 |
|
|
524 |
67,6 |
|
|
528 |
38,0 |
|
|
999 |
52,6 |
|
|
0806 10 10 |
052 |
91,9 |
|
400 |
198,2 |
|
|
999 |
145,1 |
|
|
0808 10 20 , 0808 10 50 , 0808 10 90 |
388 |
81,7 |
|
400 |
103,3 |
|
|
404 |
95,0 |
|
|
442 |
61,0 |
|
|
512 |
106,0 |
|
|
720 |
99,6 |
|
|
800 |
206,0 |
|
|
804 |
105,8 |
|
|
999 |
107,3 |
|
|
0808 20 50 |
052 |
103,7 |
|
720 |
75,4 |
|
|
999 |
89,6 |
|
(1) Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „ 999 ” jelentése „egyéb származás”.
|
2004.10.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/3 |
A BIZOTTSÁG 1859/2004/EK RENDELETE
(2004. október 27.)
annak meghatározásáról, hogy milyen mértékben teljesíthetők azok az importtanúsítvány iránti kérelmek, amelyeket 2004 október hónapjában nyújtottak be hizlalásra szánt növendék hím szarvasmarhák vonatkozásában
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK rendeletre (1),
tekintettel a hizlalásra szánt növendék hím szarvasmarhákra vonatkozó behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről (2004. július 1-jétől2005. június 30-ig) szóló, 2004. június 29-i 1202/2004/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 1. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1202/2004/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdése b) pontja rögzítette a 2004. október 1. és 2004. december 31. között speciális feltételek mellett behozható növendék hím szarvasmarhák mennyiségét. A behozatali engedély iránt benyújtott kérelmekben igényelt mennyiségek olyan mértékűek, hogy lehetőség van a kérelmek maradéktalan teljesítésére. |
|
(2) |
Rögzítendők azok a mennyiségek, amelyekre 2005. január 1-jétől az engedélyeket kérelmezni lehet, 169 000 jószág összmennyiségen belül, összhangban az 1202/2004/EK rendelet 1. cikke (4) bekezdésével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az 1202/2004/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése második albekezdésének harmadik pontja értelmében, a 2004. október hónapban benyújtott valamennyi behozatali tanúsítvány iránti kérelem maradéktalan teljesítésre kerül.
(2) Az 1202/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett időtartamon belül rendelkezésre álló mennyiségek 71 820 jószágot tesznek ki.
2. cikk
Ez a rendelet 2004. október 28-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2004. október 27-én.
a Bizottság részéről
J. M. SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági főigazgató
(1) HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1782/2003/EK rendelettel (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.) módosított rendelet.
|
2004.10.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/4 |
A BIZOTTSÁG 1860/2004/EK RENDELETE
(2004. október 6.)
Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,
e rendelet tervezetének közzétételét követően (2),
az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
|
(1) |
A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendeletben állapítsa meg azt a határt, amely alatt a támogatási intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési eljárás alá. |
|
(2) |
A Bizottság alkalmazta a Szerződés 87. és 88. cikkét, és számos határozatban külön tisztázta a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatás fogalmát. A Bizottság legutóbb a 69/2001/EK rendeletében (3) kifejtette azon de minimis küszöbértékkel kapcsolatos álláspontját is, amely alatt a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Tekintetbe véve a mezőgazdasági és halászati ágazatra vonatkozó speciális szabályokat és azon kockázatot, hogy ezen ágazatokban még a kis összegű támogatások is megfelelhetnek a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, a 69/2001/EK rendelet ezekre az ágazatokra nem vonatkozik. |
|
(3) |
A Bizottság által szerzett tapasztalatok fényében, különösen az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (4) hatálybalépése, valamint a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (5) alkalmazása óta megerősíthető, hogy a mezőgazdasági ágazatnak nyújtott nagyon alacsony szintű támogatások nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése által előírt kritériumokat, feltéve hogy bizonyos feltételek teljesülnek. Ez a helyzet, amikor az egyes termelők által kapott összeg alacsony, és a mezőgazdasági ágazatnak nyújtott támogatás általános szintje nem haladja meg a termelés értékének egy kis százalékát. A közösségi mezőgazdasági termelésre általában jellemző, hogy minden árucikket nagy számú kistermelő állít elő, akik egymással nagyrészt felcserélhető árukat állítanak elő a közös piacszervezés keretein belül. Ennél az oknál fogva az egyéni termelőknek egy bizonyos időszak alatt folyósított kis támogatási összegek hatásának összefüggésben kell lennie a mezőgazdasági termelés ágazati szintű értékével ugyanazon időszakban. A mezőgazdasági ágazat termelési értéke alapján az egyes tagállamoknak megállapított összeg felső határa minden tagállamban következetes, objektív gazdasági referenciaértéken alapuló megközelítést tesz lehetővé. |
|
(4) |
A halászati ágazatnak nyújtott állami támogatások értékelésében különösen a halászati ágazatnak és az akvakultúrának nyújtott állami támogatások vizsgálatáról szóló közösségi iránymutatás (6) alkalmazása, valamint a halászati ágazatnak nyújtott közösségi strukturális támogatásra vonatkozó részletes szabályok és rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. december 17-i 2792/1999/EK tanácsi rendelet (7) hatálybalépése óta szerzett bizottsági tapasztalatok fényében megerősíthető, hogy a halászati ágazatnak nyújtott nagyon alacsony szintű támogatások nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése által előírt kritériumokat, feltéve hogy bizonyos feltételek teljesülnek. Tekintettel a halászati és a mezőgazdasági ágazat termelési formáiban mutatkozó hasonlóságokra, ez a helyzet, amikor az egyes vállalkozások által kapott támogatási összeg alacsony, és a halászati ágazatnak nyújtott támogatás általános szintje nem haladja meg a termelés értékének egy kis százalékát. |
|
(5) |
Az átláthatóság és a jogbiztonság fokozása céljából célszerűnek tűnik halászati ágazatra vonatkozó de minimis szabály rendeletben történő szabályozása. |
|
(6) |
A Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdasági megállapodásának (8) fényében e rendelet nem mentesítheti az exporttámogatást vagy az importtal szemben a belföldi terméket előnyben részesítő támogatást. A tagállamok kötelesek tartózkodni minden olyan támogatás nyújtásától, amely ellentétes az ebben a megállapodásban foglalt kötelezettségekkel. Kereskedelmi kiállításokon való részvétel, tanulmányok vagy tanácsadói szolgálatok igénybevétele új termék vagy létező termék új piacon való bevezetésére nem minősül exporttámogatásnak. A Bíróság 2002. szeptember 19-i ítéletében megállapította, hogy ha a Közösség jogszabályt alkotott a mezőgazdaság egy adott ágazatában a piac közös szervezéséről, a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely ezt sértheti vagy kivételeket teremthet alóla (9). Ez az alapelv a halászati ágazatra is vonatkozik. Ennél az oknál fogva a rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre. |
|
(7) |
A Bizottság tapasztalatainak figyelembevételével megállapítható, hogy bármely hároméves időszak során kedvezményezettként 3 000 euró felső határt el nem érő támogatás, amennyiben a három év alatt az összes vállalkozásnak nyújtott ilyen támogatás teljes összege alatta marad a Bizottság által a mezőgazdasági, illetve halászati éves termelés körülbelül 0,3 %-ában megállapított felső határnak, nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, és/vagy nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzításával, és ezért nem tartozik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alá. Az érintett hároméves időszaknak változó jellegű, tehát a de minimis támogatás minden egyes új megadásakor a de minimis támogatás előző három év alatt megadott teljes összegét kell figyelembe venni. A de minimis támogatást akkor kell megadottnak tekinteni, amikor a támogatás igénybevételének a jogát a kedvezményezettre ruházzák. A de minimis szabály nem érinti azt a lehetőséget, hogy a vállalkozások ugyanazon projektre a Bizottság által jóváhagyott vagy egy csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásban részesüljenek. |
|
(8) |
Az átláthatóság, az egyenlő elbánás és a de minimis küszöbérték helyes alkalmazása érdekében célszerű, hogy a tagállamok ugyanazt a számítási módszert alkalmazzák. E számítás megkönnyítése érdekében és a 69/2001/EK rendelet alkalmazásának megfelelően célszerű, hogy a készpénzben meg nem jelenő támogatási összegeket bruttó támogatási egyenértékre számolják át. A több részletben folyósított támogatás és a kedvezményes kölcsön formáját öltő támogatás támogatástartalma a folyósítás idején fennálló piaci kamatlábak alkalmazását kívánja meg. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatlábak tekintendők referencia-kamatlábnak, feltéve hogy kedvezményes kamatozású kölcsön esetén a kölcsönt a szokásos biztosítékok támasztják alá, és nem jár rendkívüli kockázatokkal. A referenciarátákat a Bizottság objektív kritériumok alapján időszakosan rögzíti, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint az Interneten közzéteszi. |
|
(9) |
A Bizottság feladata annak a biztosítása, hogy az állami támogatási szabályokat betartsák, és különösen az, hogy a de minimis szabály alapján folyósított támogatások azok feltételeinek megfeleljenek. A Szerződés 10. cikkében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a tagállamoknak e feladat megvalósítását a szükséges mechanizmus létrehozásával kell elősegíteniük annak érdekében, hogy a de minimis szabály alapján folyósított támogatás teljes összege ne haladja meg sem a kedvezményezettenkénti 3 000 eurós összeghatárt, sem pedig a Bizottság által a mezőgazdasági, illetve halászati termelési érték alapján tagállamonként megállapított általános felső határt három év viszonylatában. E célból célszerű, hogy amikor a de minimis támogatást folyósítják, a tagállamok tájékoztassák az érintett vállalkozásokat a támogatás de minimis jellegéről, teljes tájékoztatást kapjanak az elmúlt három év során folyósított egyéb de minimis támogatásokról, és körültekintően ellenőrizzék, hogy az új de minimis támogatással nem lépik-e túl a de minimis küszöbértékét. A küszöbérték betartása vagylagosan egy központi nyilvántartáson keresztül is biztosítható. |
|
(10) |
Tekintettel a Bizottság tapasztalataira és különösen arra, hogy általában milyen gyakran szükséges felülvizsgálni az állami támogatási politikát, célszerű e rendelet alkalmazási idejét korlátozni. Amennyiben e rendelet meghosszabbítás nélkül hatályát veszti, az e rendelet hatálya alá tartozó de minimis támogatási programokkal kapcsolatosan egy hathónapos alkalmazkodási időszaknak kell a tagállamok rendelkezésére állnia. A jogbiztonság érdekében célszerű tisztázni e rendelet hatását a hatálybalépése előtt nyújtott támogatásokra, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Hatály
E rendeletet a mezőgazdasági, illetve halászati ágazat vállalkozásai részére folyósított támogatásra kell alkalmazni a következők kivételével:
|
a) |
olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; |
|
b) |
az exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatások, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózatok kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások; |
|
c) |
az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás. |
2. cikk
Meghatározások
E rendelet vonatkozásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
|
1. |
„a mezőgazdasági ágazat vállalkozásai”: a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások; |
|
2. |
„mezőgazdasági termék”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve az e bekezdés 5. pontjában meghatározott halászati termékeket; |
|
3. |
„mezőgazdasági termék feldolgozása”: olyan mezőgazdasági termékre irányuló tevékenység, ahol a tevékenység eredménye szintén egy mezőgazdasági termék; |
|
4. |
„a halászati ágazat vállalkozásai”: a halászati termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások; |
|
5. |
„halászati termék”: mind a tengeren és a belvizeken halászott, mind pedig a 104/2000/EK tanácsi rendelet 1. cikkében felsorolt akvakultúra-termékek (10); |
|
6. |
„halászati termék feldolgozása és forgalmazása”: minden művelet a halfogástól vagy betakarítástól a végtermék elkészültéig, beleértve a kezelést, előállítást és forgalmazást. |
3. cikk
De minimis támogatás
(1) Amennyiben a támogatással kapcsolatos rendelkezések megfelelnek ezen cikk (2) és (3) bekezdésben megállapított feltételeknek, úgy azokat úgy kell tekinteni, hogy azok nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése valamennyi szempontját, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.
(2) Bármely hároméves időszakban bármely vállalkozás részére során folyósított de minimis támogatás összege nem haladhatja meg a 3 000 eurót. E küszöbérték a támogatás formájától és a kitűzött céltól függetlenül alkalmazandó.
A mezőgazdasági ágazat különböző vállalkozásainak ily módon juttatott kumulatív összeg nem haladhatja meg bármely hároméves időszakban az I. mellékletben tagállamonként meghatározott értéket.
A halászati ágazat különböző vállalkozásainak ily módon juttatott kumulatív összeg nem haladhatja meg bármely hároméves időszakban a II. mellékletben tagállamonként meghatározott értéket.
(3) A (2) bekezdésben szereplő küszöbértéket készpénzben folyósított támogatásként kell kifejezni. Minden használt számadatnak bruttó, azaz közvetlen adózás előtti értéket kell kifejeznie. Amennyiben a támogatást nem pénzben, hanem más formában folyósítják, a támogatás összege a bruttó támogatási egyenérték lesz.
A több részletben fizetendő támogatást a megadásának időpontjakor érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a kedvezményes kölcsön támogatás tartalmának kiszámításához a megadása idején érvényes referencia-kamatlábat kell alkalmazni.
4. cikk
Támogatások halmozódása és ellenőrzés
(1) Amennyiben egy tagállam egy vállalkozásnak de minimis támogatást ítél meg, tájékoztatja a vállalkozást a támogatás de minimis jellegéről, és beszerzi az érintett vállalkozástól az előző három év során kapott egyéb de minimis támogatásokkal kapcsolatos összes információt.
A tagállam az új de minimis támogatást csak azt követően nyújthatja, ha ellenőrizte, hogy az nem fogja az érintett hároméves időszak során kapott de minimis támogatások teljes összegét a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt küszöbérték feletti szintre emelni.
(2) Amennyiben egy tagállam a mezőgazdasági, illetve halászati de minimis támogatások egy olyan központi nyilvántartását állította fel, amely a tagország bármely hatósága által megadott, e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi de minimis támogatással kapcsolatos információt tartalmazza, az (1) bekezdés első albekezdésében foglalt követelményt nem kell alkalmazni attól a pillanattól fogva, hogy a nyilvántartás hároméves időszakot ölel fel.
(3) A tagállamok rögzítik és összeállítják az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos összes információt. E nyilvántartások tartalmaznak minden olyan információt, ami annak bizonyításához szükséges, hogy e rendelet feltételeit betartották. Az egyedi de minimis támogatásokat érintő nyilvántartásokat azok megadása időpontjától számított 10 évig, a de minimis támogatási programot érintő nyilvántartásokat a program keretében nyújtott legutolsó egyedi támogatás megadásának időpontjától számított 10 évig kell megőrizni.
Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon, vagy a kérelemben rögzített hosszabb határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsátja mindazt az információt, amit a Bizottság szükségesnek tart annak értékeléséhez, hogy e rendelet feltételei teljesülnek-e, különösen a bármely vállalkozás és az érintett tagállam mezőgazdasági, illetve halászati ágazata által kapott de minimis támogatás teljes összege vonatkozásában.
5. cikk
Átmeneti intézkedések
(1) Ezt a rendeletet alkalmazni kell a hatálybalépése előtt folyósított támogatásra, amennyiben az teljesíti az (1) és (3) bekezdésben megállapított feltételeket. A Bizottság megvizsgál minden olyan támogatást, amely nem teljesíti ezen feltételeket, összhangban a vonatkozó keretrendszerekkel, iránymutatásokkal, közleményekkel és felhívásokkal.
(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatási programok továbbra is részesülnek ennek előnyeiben azon hat hónapos átállási időszak alatt, ami a 6. cikk (2) bekezdésében megállapított napon kezdődik.
Az átállási időszak alatt a programokat továbbra is e rendelet feltételei szerint kell alkalmazni.
6. cikk
Hatálybalépés és alkalmazhatóság
Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.
Ez a rendelet 2008. december 31-ig marad hatályban.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2004. október 6-án.
a Bizottság részéről
Franz FISCHLER
a Bizottság tagja
(1) HL L 142., 1998.5.14., 1. o.
(2) HL C 93., 2004.4.17., 9. o.
(3) HL L 10., 2001.1.13., 30. o.
(4) HL L 160., 1999.6.26., 80. o. A legutóbb az 583/2004/EK rendelettel (HL L 91., 2004.3.30., 1. o.) módosított rendelet.
(5) HL C 232., 2000.8.12., 19. o.
(6) HL C 19., 2001.1.20., 7. o.
(7) HL L 337., 1999.12.30., 10. o. A legutóbb az 1421/2004/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 260., 2004.8.6., 1. o.).
(8) HL L 336., 1994.12.23., 22. o.
(9) C-113/2000 sz. ügy Spanyolország kontra Bizottság, (EBHT 2002, I-7601, 73. pont).
I. MELLÉKLET
A 3. cikk (2) bekezdésében hivatkozott, tagállamonkénti kumulatív összegek a mezőgazdaságra vonatkozóan:
|
(EUR) |
|
|
BE |
22 077 000 |
|
DK |
27 294 000 |
|
DE |
133 470 000 |
|
EL |
34 965 000 |
|
ES |
106 755 000 |
|
FR |
195 216 000 |
|
IE |
17 637 000 |
|
IT |
130 164 000 |
|
LU |
789 000 |
|
NL |
62 232 000 |
|
AT |
17 253 000 |
|
PT |
17 832 000 |
|
FI |
11 928 000 |
|
SE |
13 689 000 |
|
UK |
72 357 000 |
|
CZ |
9 696 000 |
|
EE |
1 266 000 |
|
CY |
1 871 100 |
|
LV |
1 686 000 |
|
LT |
3 543 000 |
|
HU |
16 980 000 |
|
MT |
474 000 |
|
PL |
44 895 000 |
|
SI |
3 018 000 |
|
SK |
4 566 000 |
II. MELLÉKLET
A 3. cikk (2) bekezdésében hivatkozott, tagállamonkénti kumulatív összegek a halászatra vonatkozóan:
|
(EUR) |
|
|
BE |
1 368 900 |
|
DK |
6 341 400 |
|
DE |
7 287 000 |
|
EL |
2 036 370 |
|
ES |
15 272 100 |
|
FR |
11 073 300 |
|
IE |
1 944 000 |
|
IT |
9 413 400 |
|
LU |
0 |
|
NL |
3 548 100 |
|
AT |
114 000 |
|
PT |
2 703 300 |
|
FI |
460 200 |
|
SE |
1 557 900 |
|
UK |
12 651 900 |
|
CZ |
169 200 |
|
EE |
407 400 |
|
CY |
123 000 |
|
LV |
510 300 |
|
LT |
906 000 |
|
HU |
144 180 |
|
MT |
21 000 |
|
PL |
1 652 100 |
|
SI |
21 900 |
|
SK |
86 100 |
|
2004.10.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/10 |
A BIZOTTSÁG 1861/2004/EK RENDELETE
(2004. október 26.)
az őszibarackra és nektarinra vonatkozó forgalmazási előírások megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a zöldség- és gyümölcspiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az őszibarack és a nektarin a 2200/96/EK rendelet 1. mellékletében felsorolt, forgalmazási előírások tárgyát képező termékek közé tartozik. Az őszibarackra és nektarinra vonatkozó forgalmazási előírások rögzítéséről szóló, 1999. november 3-i 2335/1999/EK bizottsági rendelet (2) több alkalommal módosításra került, ezért nem biztosítja a jogi egyértelműséget. Ebből következően ez a rendelet átdolgozás tárgyát kell, hogy képezze. E célból és a nemzetközi piac átláthatóságának megőrzése érdekében figyelembe kell venni az őszibarack és a nektarin forgalmazására és kereskedelmi minőségének ellenőrzésére vonatkozó, az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ/EGB) minőségi szabványosításával foglalkozó munkacsoportja által ajánlott FFV-26 EGK/ENSZ szabályt, valamint annak az őszibarackra és nektarinra vonatkozó, minimális érettségi kritériumot bevezető ajánlását. |
|
(2) |
E forgalmazási előírások alkalmazásával meg kell akadályozni a nem megfelelő minőségű termékek piacra kerülését, ösztönözni kell a termelőket a fogyasztói igények kielégítésére, valamint elő kell mozdítani a tisztességes piaci versenyfeltételek melletti kereskedelmet, ezáltal segítve a termelés nyereségességének növekedését. |
|
(3) |
A forgalmazási előírások minden értékesítési szakaszban alkalmazandók. A nagy távolságra történő szállítás, a bizonyos ideig tartó tárolás és a különböző árukezelési műveletek hatására bizonyos fokú minőségromlás következhet be a termékek biológiai fejlődése vagy viszonylag romlandó jellege következtében. Ezt a minőségromlást figyelembe kell venni az előírásoknak a feladást követő értékesítési szakaszokra történő alkalmazása során. |
|
(4) |
Mivel az „Extra” osztályba tartozó termékeket különös gondossággal kell válogatni és csomagolni, csak a frissesség és feszesség hiánya tekintetében kell eltérést megengedni. |
|
(5) |
A közösségi őszibarack- és nektarinpiac forgalmazási időszakban történő megzavarását elkerülendő, e rendelet alkalmazását el kell halasztani 2005. március 1-jéig. |
|
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 0809 30 KN-kód alá tartozó őszibarack és nektarin forgalmazási előírásait e rendelet melléklete tartalmazza.
Ezeket az előírásokat az értékesítés valamennyi szakaszában alkalmazni kell a 2200/96/EK rendeletben megállapított feltételek mellett.
Ugyanakkor a feladást követő szakaszokban a termékek a szabványban meghatározottakhoz képest a frissesség és feszesség enyhe hiányát mutathatják, a nem az „Extra” osztályba tartozó termékek fejlődésüknél és a többé-kevésbé romlékony jellegüknél fogva kis mértékben elváltozhatnak.
2. cikk
A 2335/1999/EK rendelet hatályát veszti.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2005. március 1-jétől kell alkalmazni.
E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2004. október 26-án.
a Bizottság részéről
Franz FISCHLER
a Bizottság tagja
(1) HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 281., 1999.11.4., 11. o. A legutóbb a 907/2004/EK rendelettel (HL L 163., 2003.4.30., 50. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
ŐSZIBARACKRA ÉS NEKTARINRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS
Ez a forgalmazási előírás a fogyasztóknak frissen szállítandó őszibarack és nektarin (1) – Prunus persica Sieb. és Zucc. – termesztett fajtáira vonatkozik, az ipari felhasználásra szánt őszibarack és nektarin kizárásával.
II. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Az előírás célja az értékesítésre előkészített és csomagolt őszibarack és nektarin minőségi követelményeinek meghatározása.
A. Minimumkövetelmények
Az adott minőségi osztályra vonatkozó külön követelmények és megengedett eltérések mellett az őszibarack és a nektarin minden minőségi osztályban megtalálható kell, hogy legyen:
|
— |
ép, |
|
— |
nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan, |
|
— |
tiszta, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentes, |
|
— |
kártevőktől gyakorlatilag mentes, |
|
— |
kártevők kártételétől gyakorlatilag mentes, |
|
— |
mentes a nem természetes felületi nedvességtől, |
|
— |
mentes minden idegen íztől és/vagy szagtól. |
Az őszibarack és nektarin legyen gondosan szedett.
Az őszibarack és a nektarin fejlettsége és érettségi állapota olyan legyen, hogy:
|
— |
kibírja a szállítást és az árukezelést, illetve |
|
— |
megfelelő állapotban érkezzen a rendeltetési helyére. |
B. Minimális érettségi jellemzők
Az őszibaracknak és nektarinnak kellőképp fejlettnek és megfelelően érettnek kell lennie.
Az őszibarack és nektarin fejlettsége és érettsége lehetővé kell tegye az érési folyamat folytatását a célból, hogy a megfelelő érettségi fok elérhetővé váljon. Az intézkedés betartása érdekében a középső és a hossztengelyre merőleges átmérő vonalában vizsgált gyümölcshús refrakciós indexe 8o Brix-nél nagyobbnak, a keménységnek 6,5 kg alattinak kell lennie, amit egy 8 mm átmérőjű (0,5 cm2) csővég segítségével, a gyümölcs tengelyvonalában kell két ponton megvizsgálni.
C. Osztályozás
Az őszibarack és nektarin a következő három osztályba sorolható:
|
i. |
„Extra” osztály Az ebbe az osztályba tartozó őszibarack és nektarin kiváló minőségű. Alakja, fejlettsége és színe a fajtára jellemző kell, hogy legyen, a termőhely figyelembevételével. Minden hibától legyen mentes, kivéve a nagyon enyhe felületi hibákat, feltéve hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és a csomagolt áru külső megjelenését. |
|
ii. |
I. osztály Az ebbe az osztályba tartozó őszibarack és nektarin legyen jó minőségű. Legyen a termőhelyének megfelelően a fajtára jellemző. Enyhe alak-, fejlődési vagy színeződési hiba megengedhető. A gyümölcs húsa tökéletesen ép legyen. Az őszibarack és a nektarin nem lehet felnyílott a kocsánynál. A héj enyhébb hibái megengedettek, amennyiben ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát, a csomagolt áru külső megjelenését, és nem haladják meg a következő értékeket:
|
|
iii. |
II. osztály Ebbe az osztályba az az őszibarack és nektarin tartozik, amely nem felel meg a magasabb osztályok követelményeinek, de eleget tesz a fentebb említett minimumkövetelményeknek. A gyümölcs húsa legyen mentes a jelentősebb hibáktól. A kocsánynál felnyílott gyümölcsök csak a „Megengedett minőségi eltérések” részben meghatározott mértékig fordulhatnak elő. A következő mértékig héjhibák megengedhetők, ha az őszibarack és a nektarin megtartja alapvető tulajdonságait, a minőségét, eltarthatóságát, és a külső megjelenését:
|
III. A MÉRETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
A méretet a következő jellemzőkkel határozzák meg:
|
— |
kerület, vagy |
|
— |
a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő. |
Az őszibarackot és nektarint a következő mérettartományok szerint kell válogatni:
|
Átmérő |
Méretazonosítás |
Kerület |
|
90 mm és efölött |
AAAA |
28 cm és efölött |
|
80 mm és efölött, de 90 mm alatt |
AAA |
25 cm és efölött, de 28 cm alatt |
|
73 mm és efölött, de 80 mm alatt |
AA |
23 cm és efölött, de 25 cm alatt |
|
67 mm és efölött, de 73 mm alatt |
A |
21 cm és efölött, de 23 cm alatt |
|
61 mm és efölött, de 67 mm alatt |
B |
19 cm és efölött, de 21 cm alatt |
|
56 mm és efölött, de 61 mm alatt |
C |
17,5 cm és efölött, de 19 cm alatt |
|
51 mm és efölött, de 56 mm alatt |
D |
16 cm és efölött, de 17,5 cm alatt |
Az „Extra” osztályban megengedett legkisebb méret 17,5 cm (kerület) és 56 mm (átmérő).
A „D” méret (51–56 mm átmérő és 16–17,5 cm kerület) nem megengedett július 1. és október 31. között.
A méret szerinti válogatás minden osztályban kötelező.
IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
A megadott osztályra vonatkozó minőségi és méretkövetelményektől minden csomagolási egységben eltérések engedhetők meg.
A. Minőségi eltérések
|
i. |
„Extra” osztály Az őszibarack és nektarin 5 darab- vagy tömegszázaléka lehet olyan, amely nem tesz eleget az osztály követelményeinek, de eleget tesz az I. osztály követelményeinek vagy kivételes esetben az I. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseknek. |
|
ii. |
I. osztály Az őszibarack és a nektarin 10 darab- vagy tömegszázaléka lehet olyan, amely nem tesz eleget az osztály követelményeinek, de eleget tesz a II. osztály követelményeinek, vagy kivételes esetben a II. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseknek. |
|
iii. |
II. osztály Az őszibarack és a nektarin 10 darab- vagy tömegszázaléka lehet olyan, amely nem tesz eleget sem az osztály követelményeinek, sem a minimumkövetelményeknek, nem lehet azonban romlóhibás, durván nyomott vagy más okból olyan mértékben minőségcsökkent, hogy a termék fogyasztásra alkalmatlanná válik. |
B. Megengedett méreteltérések
Minden osztályban az őszibarack vagy a nektarin 10 darab- vagy tömegszázaléka lehet a csomagoláson jelzett méretnél legfeljebb 1 cm-rel nagyobb vagy kisebb (ha kerület alapján határozzák meg a méretet), és legfeljebb 3 mm-rel nagyobb vagy kisebb (ha a méretet átmérő alapján határozzák meg). Azonban a legkisebb mérettartományban ez a megengedett eltérés csak arra az őszibarackra vagy nektarinra vonatkozik, amely legfeljebb 6 mm-rel (kerület) vagy 2 mm-rel (átmérő) kisebb a meghatározott legkisebb méretnél.
V. A KÜLSŐ MEGJELENÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
A. Egyneműség
Minden csomagolási egység tartalma legyen egynemű, és csak azonos eredetű, fajtájú, minőségű, érettségű és méretű őszibarackot vagy nektarint tartalmazzon, valamint az „Extra” osztály esetében a színeződésnek is egyneműnek kell lennie.
A csomagolási egységek látható része a teljes belső tartalmat képviselje.
Ennek a pontnak az előző rendelkezéseitől eltérve és a 48/2003/EK bizottsági rendelet (2) feltételeinek megfelelően az e rendeletben említett termékek a legfeljebb három kilogrammos kereskedelmi csomagban más zöldség- és gyümölcsfélékkel keveredhetnek.
B. Csomagolás
Az őszibarackot vagy nektarint úgy kell becsomagolni, hogy megfelelően védve legyen.
A csomagolási egységek belsejében használt anyag legyen új, tiszta és olyan minőségű, hogy a termékben semmilyen külső vagy belső elváltozást ne okozzon. A csomagoláshoz különböző anyagok – mint pl. a kereskedelmi adatokat vagy a bélyegzőlenyomatokat tartalmazó papír vagy öntapadós címkék – használata megengedhető azzal a feltétellel, hogy a címkézéshez és a feliratozáshoz csak egészségre ártalmatlan festéket, ragasztóanyagot, illetve tintát szabad használni.
Az egyéni címkézés a terméken olyan kell, hogy legyen, hogy eltávolításkor sem látható ragasztónyomot, sem pedig felszíni hibát ne hagyjon maga után.
A csomagolási egységek minden idegen anyagtól mentesek legyenek.
C. Külső megjelenés
Az őszibarack és a nektarin a következő módon hozható forgalomba:
|
— |
kis csomagolási egységekben, |
|
— |
az „Extra” osztály esetén egysorosan; ebben az osztályban minden gyümölcsöt el kell különíteni a mellette lévőktől. |
Az I. és II. osztályban:
|
— |
egy vagy két rétegben, vagy |
|
— |
legfeljebb négy rétegben, ha a gyümölcsök olyan merev, fészkesen kialakított alátétekre kerülnek, amelyek nem támaszkodnak az alattuk lévő réteg gyümölcseire. |
VI. A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Minden csomagolási egység egyazon oldalán, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól láthatóan a következő adatokat kell feltüntetni:
A. Azonosító adatok
A csomagoló és/vagy a forgalmazó neve és címe
Ez a jelölés helyettesíthető:
|
— |
az előcsomagolt áruk kivételével minden csomag esetében a hivatalos hatóság által kinevezett vagy elismert csomagoló/forgalmazó kódja, amelyet a „csomagoló/forgalmazó” jelzés vagy az annak megfelelő rövidítés előz meg, |
|
— |
kizárólag az előcsomagolt áru esetében a Közösség területén székhellyel rendelkező eladó neve és címe, amelyet a „csomagolva … részére” jelzés vagy az annak megfelelő rövidítés előz meg. Ebben az esetben a címkének a csomagoló/forgalmazó kódját is tartalmaznia kell. Az eladó az ellenőrző hivatal által szükségesnek ítélt minden, e kód jelentését érintő információt átad. |
B. A termék megnevezése
|
— |
„Őszibarack” vagy „Nektarin”, amennyiben a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható, |
|
— |
a gyümölcshús színe, |
|
— |
fajta neve (nem kötelező). |
C. A termék eredete
Származási ország, illetve a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi helymegnevezés is feltüntethető.
D. Kereskedelmi jellemzők
|
— |
minőségi osztály, |
|
— |
méret, vagy a legkisebb és a legnagyobb átmérőt vagy a legkisebb és a legnagyobb kerületet megadva, vagy a III. „A méretre vonatkozó rendelkezések” részben meghatározott betűjelet alkalmazva, |
|
— |
darabszám (nem kötelező), |
|
— |
minimális cukortartalom, refraktométerrel mérve és Brix-fokban kifejezve (nem kötelező), |
|
— |
legnagyobb keménység, penetrométerrel mérve és kg/0,5 cm2-ben kifejezve (nem kötelező). |
E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)
Nem szükséges az első albekezdésben előírt jelzések használata a csomagolásokon, amennyiben ez utóbbiak kívülről látható és a jelzést magukon hordó kereskedelmi csomagot foglalnak magukban. E csomagolások mentesek minden jelzéstől, amely félreértéshez vezethet. Ha a csomagok raklapon kerülnek forgalomba, e jelzéseknek a raklap legalább két oldalán elhelyezett kartonlapokon kell szerepelniük.
(1) Ez a Prunus persica Sieb. ésZucc. fajtákból termesztett minden változatra, őszibarackra, nektarinra vagy hasonló, magvaváló vagy nem magvaváló, sima vagy érdes héjú gyümölcsre vonatkozik.
|
2004.10.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/17 |
A BIZOTTSÁG 1862/2004/EK RENDELETE
(2004. október 26.)
a görögdinnye forgalmazási előírásainak megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A görögdinnye azon termékek között szerepel a 2200/96/EK rendelet I. mellékletében, amelyek számára forgalmazási előírásokat szükséges megállapítani. A görögdinnye forgalmazási előírásainak megállapításáról szóló, 1997. június 16-i 1093/97/EK bizottsági rendelet (2) többször is módosításra került. Az egyértelműség érdekében szükséges tehát az 1093/97/EK rendelet hatályon kívül helyezése és 2005. január 1-től új rendelettel történő helyettesítése. |
|
(2) |
Ennek, valamint a nemzetközi piac átláthatóságának érdekében figyelembe kell venni az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága (EGK/ENSZ) mezőgazdasági termékek minőségellenőrzési szabályait kidolgozó munkacsoportja által ajánlott EGK/ENSZ FFV-37 szabványt és annak legutóbbi módosításait a görögdinnye forgalmazására és minőségellenőrzésére vonatkozóan. |
|
(3) |
Az új szabvány alkalmazása révén ki kell zárni a piacról a nem kielégítő minőségű termékeket, és olyan módon kell befolyásolni a termelést, hogy az megfeleljen a fogyasztók igényeinek, valamint a lojális verseny alapján megkönnyítse a kereskedelmi kapcsolatokat, ezáltal is hozzájárulva a termelés jövedelmezőségének növeléséhez. |
|
(4) |
A szabvány a kereskedelem valamennyi fázisában alkalmazandó. A nagy távolságra történő szállítás, a bizonyos időtartamú raktározás vagy a különböző eljárások, amelyeknek a termékek ez idő alatt ki vannak téve, előidézhetnek bizonyos változásokat e termékek biológiai átalakulása, vagy többé-kevésbé romlandó jellege következtében. Ezért a szállítást követő kereskedési fázisokban a szabvány alkalmazásakor ezeket a változásokat figyelembe kell venni. |
|
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 0807 11 KN-kód alá tartozó görögdinnye forgalmazási előírásait a melléklet tartalmazza.
A szabvány a kereskedelem valamennyi fázisában alkalmazandó a 2200/96/EK rendeletben foglalt feltételek mellett.
A szállítást követő fázisban azonban a termékek a szabvány előírásaitól eltérően mutathatnak:
|
a) |
jelentéktelen csökkenést frissességük és feszességük tekintetében; |
|
b) |
csekély változásokat biológiai átalakulásuk és többé-kevésbé romlandó jellegük következtében. |
2. cikk
Az 1093/97/EK rendelet hatályát veszti.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2004. október 26-án.
a Bizottság részéről
Franz FISCHLER
a Bizottság tagja
(1) HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 158., 1997.6.17., 21. o. A legutóbb a 907/2004/EK rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 50. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
A GÖRÖGDINNYÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
I. A TERMÉK MEGHATÁROZÁSA
Ez az előírás a friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt, a Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai fajtához tartozó görögdinnyékre (kultivárokra) vonatkozik, az ipari feldolgozásra termesztett görögdinnyék kizárásával.
II. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Az előírás célja az értékesítésre előkészített és csomagolt görögdinnye minőségi követelményeinek meghatározása.
A. Minimumkövetelmények
Az adott minőségi osztályra vonatkozó külön előírásokra és megengedett eltérésekre is figyelemmel, a görögdinnyének minden osztályban a következő tulajdonságoknak kell megfelelnie:
|
— |
ép, |
|
— |
egészséges, ki kell zárni azokat a termékeket, amelyek olyan mértékben rohadtak vagy romlottak, hogy fogyasztásra alkalmatlanok, |
|
— |
tiszta, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentes, |
|
— |
kártevőktől gyakorlatilag mentes, |
|
— |
kártevők okozta károsodástól gyakorlatilag mentes, |
|
— |
kemény és megfelelően érett; a húsállomány színeződése, valamint íze a fogyasztási érettségnek feleljen meg, |
|
— |
ne legyen felrepedt, |
|
— |
nem természetes felületi nedvességtől mentes, |
|
— |
idegen szagtól és/vagy íztől mentes. |
A görögdinnye fejlettsége és állapota olyan legyen, hogy:
|
— |
kibírja a szállítást és az árukezelést, és |
|
— |
megfelelő állapotban érkezzen a rendeltetési helyére. |
B. Az érettségre vonatkozó mimimumkövetelmények
A görögdinnye legyen kellően fejlett és megfelelően érett. A gyümölcshús refraktométer-értéke – a legnagyobb keresztmetszeti átmérőn, a gyümölcshús közepén mérve – legalább 8o legyen.
C. Osztályozás
A görögdinnyék a következő két osztályba sorolhatók:
|
i. |
I. osztály Ebbe az osztályba csak jó minőségű görögdinnyék tartozhatnak. A görögdinnyéknek a fajta jellemzőivel kell rendelkeznie. Mindazonáltal mutathatják a következő, bizonyos csekély hibákat, azzal a feltétellel, hogy ezek nem befolyásolják károsan a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolt állapotban történő megjelenését:
A görögdinnye kocsánya legfeljebb 5 cm hosszú lehet. |
|
ii. |
II. osztály Ebbe az osztályba tartoznak azok a görögdinnyék, amelyek nem felelnek meg az I. osztály követelményeinek, viszont a korábban ismertetett minimumkövetelményeket kielégítik. A következő hibák megengedhetőek, amennyiben a görögdinnye a minőség, az eltarthatóság és a csomagolt állapotban történő megjelenés tekintetében megőrzi lényeges tulajdonságait:
|
III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A méretet a görögdinnye tömege határozza meg. A legkisebb megengedett tömeg 1 kg.
Csomagolt áru esetében a legkisebb és legnagyobb görögdinnye csomagolási egységen belüli tömegkülönbsége 2 kg lehet vagy 3,5 kg abban az esetben, ha a legkisebb görögdinnye 6 kg-nál nagyobb.
A csomagolatlanul (ömlesztve) szállított görögdinnye tömeg szerinti egyneműsége nem követelmény.
IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Minden csomagolási egység, illetve ömlesztve szállított tétel tartalmazhat olyan görögdinnyét, amelynek a minősége és a mérete megengedett mértékben eltér a feltüntetett osztály követelményeitől.
A. Minőségi eltérések
|
i. |
I. osztály A görögdinnye darabszámának vagy tömegének 10 %-a lehet olyan, amely az osztály követelményeinek nem felel meg, de megfelel a II. osztály követelményeinek, kivételes esetekben a II. osztály megengedett eltéréseit is beleértve. |
|
ii. |
II. osztály A görögdinnye darabszámának vagy tömegének 10 %-a lehet olyan, amely sem ezen osztály követelményeinek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, kivéve ha a gyümölcs rothadás vagy bármely más minőségromlás miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált. |
B. Megengedett méretbeli eltérések
Valamennyi osztály tekintetében: a görögdinnye darabszámának vagy tömegének 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a jelölés szerinti méretkategóriának, de a besorolás szerinti mérettartománytól legfeljebb 1 kg-mal lehet nagyobb vagy kisebb.
A megengedett eltérés azonban nem érinti azokat a görögdinnyéket, amelyek tömege nem éri el a 800 g-ot.
V. A KÜLSŐ MEGJELENÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A. Egyneműség
A csomagolási egységek, illetve az ömlesztve értékesített termék esetében az egyes tételek tartalma legyen egynemű, és kizárólag azonos eredetű, azonos fajtájú és minőségű görögdinnyét tartalmazzanak.
A csomagolási egység vagy az ömlesztve értékesített görögdinnye esetében a tétel látható része a teljes belső tartalmat tükrözze.
Továbbá az I. osztályú görögdinnye alakja és héjának színe legyen egynemű.
E pont előző rendelkezéseitől eltérően e rendelet hatálya alá tartozó termékek keveredhetnek értékesítésre szánt, legfeljebb 3 kg súlyú csomagolás esetén, különböző fajtájú friss gyümölcsökkel és zöldségekkel a 48/2003/EK bizottsági rendeletben (1) foglalt feltételeknek megfelelően.
B. Csomagolás
A görögdinnyét úgy kell becsomagolni, hogy a termék megfelelően védve legyen.
A csomagolási egységek belsejében használt anyag legyen új, tiszta és olyan minőségű, hogy az a termékben semmilyen külső vagy belső elváltozást ne okozzon. Megengedett az egyéb anyagok, különösen a termék leírására szolgáló papír vagy bélyegzők alkalmazása, amennyiben a nyomtatás vagy a címkézés egészségre ártalmatlan festékkel, illetve ragasztóval történik.
A egyes termékekre felhelyezett címkék eltávolításukkor nem hagyhatnak semmilyen látható ragasztási nyomot, és a héjat sem sérthetik.
A csomagolási egységek vagy az ömlesztve értékesített termék esetében a tételek minden idegen anyagtól mentesek legyenek.
Az ömlesztve szállított görögdinnyét a szállítóeszköz padlójától és falaitól olyan megfelelő védőanyaggal kell elválasztani, amely új és tiszta, és nem okozza a gyümölcs íz- vagy szagelváltozását.
C. Megjelenés
A görögdinnye megjelenése lehetséges:
|
— |
csomagolt állapotban, ideértve nagy űrtartalmú ládákat is, |
|
— |
ömlesztett állapotban (közvetlenül a szállítóeszközbe rakás). |
VI. A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A csomagolási egységek ugyanazon oldalán olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól láthatóan a következő adatokat kell feltüntetni.
Az első bekezdésben hivatkozott adatokat nem szükséges feltüntetni a csomagolási egységeken abban az esetben, ha ezek kívülről látható kereskedelmi csomagolást tartalmaznak, és mindegyiken fel vannak tüntetve ezen adatok. A csomagolási egységeken semmilyen megtévesztő jelzés nem szerepelhet. Raklapon elhelyezett csomagolási egységek esetén az adatokat kísérőlapon kell feltüntetni, amelyet a raklap legalább két oldalán jól láthatóan kell elhelyezni.
Az ömlesztve szállított (közvetlenül a szállítóeszközbe rakott) görögdinnye esetében a jelölési adatokat egy kísérőlapon kell feltüntetni, amelyet a szállítóeszköz belsejében kell jól észrevehetően elhelyezni.
Ömlesztett áru esetén a méret, a nettó tömeg és a darabszám feltüntetése nem kötelező.
A. Azonosítás
A csomagoló és/vagy forgalmazó neve és címe
Mindez helyettesíthető:
|
— |
az előcsomagolás kivételével minden csomagoláson a csomagoló és/vagy forgalmazó hivatalosan kiadott, illetve elfogadott kódjelzésével, amit megelőz a „csomagoló és/vagy forgalmazó” hivatkozás, vagy ennek megfelelő rövidítés, |
|
— |
kizárólag előcsomagolás esetében a Közösségen belül letelepedett eladó nevével és címével, amelyet megelőz a „csomagolva … számára” vagy ennek megfelelő hivatkozás. Ebben az esetben a címkén ugyanúgy fel kell tüntetni a csomagoló és/vagy forgalmazó megfelelő kódjelzését. Az eladó rendelkezésre bocsátja az ellenőrző szervek által e kódjelzés azonosításához szükségesnek ítélt valamennyi információt. |
B. A termék fajtája
|
— |
„görögdinnye”, amennyiben a tartalom kívülről nem látható, |
|
— |
fajtanév (nem kötelező), |
|
— |
a gyümölcshús színe, amennyiben az nem piros, |
|
— |
„mag nélküli”, amennyiben ennek megfelel (2). |
C. A termék származása
|
— |
Származási ország és, tetszőlegesen, a termesztési tájegység, illetve az ország, a régió vagy a helység megnevezése. |
D. Kereskedelmi előírások
|
— |
osztály, |
|
— |
méret (ha méret szerint osztályozott), a legkisebb és a legnagyobb tömeg feltüntetésével, |
|
— |
darabszám (nem kötelező), |
|
— |
nettó tömeg (nem kötelező). |
E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)
(1) HL L 7., 2003.1.11., 65. o.
(2) Seedless watermelons may contain underdeveloped seeds and occasional developed seeds.
|
2004.10.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/23 |
A BIZOTTSÁG 1863/2004/EK RENDELETE
(2004. október 26.)
a termesztett gombára alkalmazandó forgalmazási előírás megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A termesztett gomba a 2200/96/EK rendelet I. mellékletében felsorolt azon termékek közé tartozik, amelyekre forgalmazási előírásokat kell elfogadni. A termesztett gombára vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló, 2002. június 7-i bizottsági rendeletet (2) többször is módosították. Az érthetőség érdekében a 982/2002/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe egy új rendeletnek kell lépnie. |
|
(2) |
E célból, valamint a nemzetközi piacok átláthatóságának megőrzése érdekében figyelembe kell venni az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a mezőgazdasági termékek minőségi előírásaival foglalkozó munkacsoportja által a termesztett gomba (Agaricus) forgalmazásával és minőségellenőrzésével kapcsolatban javasolt ENSZ-EGB FFV-24 előírást. |
|
(3) |
Ezen új előírások alkalmazásának célja, hogy a nem kielégítő minőségű termékeket eltávolítsák a piacról, a termelést összhangba hozzák a fogyasztói követelményekkel, elősegítsék a tisztességes versenyen alapuló kereskedelmet, és ezáltal javítsák a termelés jövedelmezőségét. |
|
(4) |
Az előírásokat az értékesítés minden fázisában alkalmazni kell. A nagy távolságokra történő szállítás, az adott ideig tartó raktározás és a különböző árukezelési folyamatok bizonyos minőségromlást okozhatnak a termékek biológiai fejlődése vagy többé-kevésbé romlandó jellege miatt. Az ilyen jellegű minőségromlást figyelembe kell venni azon előírásoknál, amelyeket a feladást követő értékesítési fázisokban alkalmaznak. |
|
(5) |
Mivel az „extra” osztályba tartozó termékeket különös gondossággal kell válogatni és csomagolni, esetükben csak a frissesség és a vízzel való telítettség hiányát kell figyelembe venni. |
|
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 0709 51 00 KN-kódszámú gombára alkalmazandó forgalmazási előírást a melléklet tartalmazza.
Az előírás a 2200/96/EK rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően valamennyi értékesítési fázisra alkalmazandó.
A feladást követő fázisokban azonban a termékek a következőkben térhetnek el az előírtaktól:
|
a) |
frissességük és vízzel való telítettségük enyhén csökkenhet; |
|
b) |
az „extra” osztálytól eltérő osztályba sorolt termékek a biológiai átalakulás és többé-kevésbé romlandó jellegük miatt enyhén elváltozhatnak. |
2. cikk
A 982/2002/EK rendelet hatályát veszti.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2004. október 26-án.
a Bizottság részéről
Franz FISCHLER
a Bizottság tagja
(1) HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 150., 2002.6.8., 45. o. A legutóbb a 907/2004/EK rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 50. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
A TERMESZTETT GOMBÁRA (AGARICUS) VONATKOZÓ ELŐÍRÁS
I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS
Ezen előírás a friss állapotban fogyasztásra szánt, Agaricus (Psalliota-ként is ismert) nemzetségből származó fajták termőtestére (carpophora) vonatkozik, az ipari feldolgozásra szánt gomba kivételével.
A gombákat kereskedelmi típusok szerint osztályozzák, de mindenek előtt két csoportba sorolják:
|
— |
vágatlan tönkű gombák, amelyeknél a tönk alsó részét nem vágták le, |
|
— |
vágott tönkű gombák, amelyeknél a tönk alsó részét levágták. |
Mindkét csoportban különbséget tesznek a fejlettség egymást követő szakaszai között:
|
— |
zárt gombák (vagy ennek megfelelő megnevezés), vagyis teljesen zárt kalappal rendelkező gombák, |
|
— |
hártyás gombák, vagyis olyan gombák, amelyeknek kalapja vékony hártyával kapcsolódik a tönkhöz, |
|
— |
nyitott gombák, vagyis nyitott kalappal rendelkező gombák (nyitott vagy lapos kalap; a kalap széleinek enyhe lefelé való görbülése követelmény), |
|
— |
lapos gombák, vagyis olyan gombák, amelyek kalapja teljesen nyitott (azonban a kalap szélei se nem túl tölcsér alakúak, se nem túl visszahajlók). |
A gombákat szín szerint két további csoportra osztják:
|
— |
„fehér”, |
|
— |
„barna” vagy „gesztenyebarna”. |
II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Ezen előírás célja az előkészített és csomagolt gomba minőségi követelményeinek meghatározása.
A. Minimumkövetelmények
A minden egyes minőségi osztály esetében előírt külön rendelkezések és megengedett eltérések figyelembevétele mellett a gomba valamennyi minőségi osztályára vonatkozóan a következő tulajdonságok megléte kötelező:
|
— |
ép, a vágott tönkű gombák esetében a vágásfelületnek simának kell lennie, |
|
— |
egészséges, kizártak a rothadt, erősen megbarnult szárú vagy egyéb minőségromlás miatt fogyasztásra alkalmatlan termékek, |
|
— |
tiszta, a bélelőanyag kivételével gyakorlatilag minden idegen anyagtól mentes, |
|
— |
friss megjelenésű, figyelembe véve a tönk és/vagy kereskedelmi típus sugárlemezének jellemző színét, |
|
— |
élősködőktől gyakorlatilag mentes, |
|
— |
élősködők által okozott sérülésektől gyakorlatilag mentes, |
|
— |
rendellenes felületi nedvességtől mentes, |
|
— |
idegen szagtól és/vagy íztől mentes. |
A gomba fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy azáltal a gomba:
|
— |
kibírja a szállítást és az árukezelést, valamint |
|
— |
megfelelő állapotban érkezzen a rendeltetési helyre. |
B. Osztályozás
A gombákat az alább meghatározott három osztályba sorolják:
|
i. |
„Extra” osztály Az ebbe az osztályba sorolt gombának kiváló minőségűnek kell lennie. Alakjában, megjelenésében, fejlettségében és színében a kereskedelmi típusra jellemző tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Jó alakúnak kell lennie. Nem lehetnek hibásak, olyan egészen enyhe felületi héjhibák kivételével, amelyek nem rontják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásbeli kiszerelését. A vágott tönkű gombák esetében a vágásfelületnek simának és a hossztengelyre körülbelül merőlegesnek kell lennie. A gombának a bélelőanyagtól gyakorlatilag mentesnek kell lennie; a vágatlan gomba alján azonban nyomokban előfordulhat bélelőanyag. |
|
ii. |
I. osztály Az e kategóriába sorolt gombának jó minőségűnek kell lennie. Alakjában, megjelenésében, fejlettségében és színében a kereskedelmi típusra jellemző tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Jelentkezhetnek viszont olyan enyhe hibák, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásbeli kiszerelését, mint például:
A vágott tönkű gombák esetében a vágásfelületnek simának és a hossztengelyre körülbelül merőlegesnek kell lennie. |
|
iii. |
II. osztály Azon gombák csoportja, melyek nem sorolhatóak magasabb osztályba, azonban megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek. A következő hibák megengedhetőek, amennyiben nem befolyásolják az alapvető minőségi, eltarthatósági és kiszerelési jellemzőket:
|
III. A MÉRTERE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A méretet a kalap legnagyobb átmérője és a tönk hossza alapján határozzák meg a következő előírásoknak megfelelően.
Legkisebb méret
A kalap átmérője a zárt kalappal rendelkező, a hártyás és a nyitott gombák esetében legalább 15 mm, a lapos gombáknál legalább 20 mm.
A tönk hossza
A tönk hosszát a következőktől mérik:
|
— |
a nyitott és a lapos gombák esetén a kalap alatti sugárlemezek, |
|
— |
a zárt és a hártyás gombáknál a hártya. |
Az „extra” osztályba tartozó gombák esetében kötelező a méret szerinti válogatás a következő táblázat alapján, az I. és II. osztályba tartozó gombáknak meghatározott mérettartományba kell esniük a „kicsi”, „közepes” és „nagy” jelölések esetén:
|
Zárt, hártyás és nyitott gombák |
|||
|
A kalap átmérője |
A tönk legnagyobb hossza |
||
|
Méret |
Mérethatárok |
Vágott tönkű gomba |
Vágatlan tönkű gomba |
|
Kicsi |
15–45 mm |
A kalap átmérőjének 1/2-e |
A kalap átmérőjének 2/3-a |
|
Közepes |
30–65 mm |
||
|
Nagy |
50 mm és e fölött |
||
|
Lapos gombák |
|||
|
A kalap átmérője |
A tönk legnagyobb hossza |
||
|
Méret |
Mérethatárok |
Vágott tönkű gomba |
Vágatlan tönkű gomba |
|
Kicsi |
20–55 mm |
A kalap átmérőjének 2/3-a |
|
|
Nagy |
50 mm és efölött |
||
IV. MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A feltüntetett osztály tekintetében előírt minőségi és méretbeli követelményektől a csomagolt termék minden csomagolási egységében eltérések engedhetőek meg.
A. Minőségi eltérések
|
i. |
Extra osztály A gomba darabszámának vagy tömegének 5 %-a lehet olyan, amely az osztály követelményeinek nem felel meg, de kielégíti az I. osztály követelményeit, kivételesen beleértve az I. osztály megengedett eltéréseit is. |
|
ii. |
I. osztály A gomba darabszámának vagy tömegének 10 %-a lehet olyan, amely az osztály előírásainak nem felel meg, de kielégíti a II. osztály követelményeit, kivételesen beleértve a II. osztály megengedett eltéréseit is. |
|
iii. |
II. osztály A gomba darabszámának vagy tömegének 10 %-a lehet olyan, amelynek hiányzik a tönkje; és 10 %-a lehet olyan, amely egyéb okokból kifolyólag sem a II. osztály előírásainak, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, nem lehet azonban rothadt vagy más módon olyan mértékben minőségcsökkent, ami a terméket fogyasztásra alkalmatlanná teszi. |
B. A fejlettségi fokra vonatkozó külön megengedett eltérések
|
i. |
„Extra” osztály A gomba teljes darabszámának vagy tömegének 5 %-a lehet olyan, amely az előző vagy a következő fejlettségi szinten van. |
|
ii. |
I. osztály A gomba teljes darabszámának vagy tömegének 10 %-a lehet az előző, illetve a következő fejlettségi szinten. |
|
iii. |
II. osztály Minden csomagban vegyesen lehetnek különböző fejlettségi szintű gombák. Ha viszont feltüntetik a fejlettségi szintet, a gomba teljes darabszámának vagy tömegének 25 %-a lehet az előző, illetve a következő fejlettségi szinten. |
C. Méretet illető eltérések
Minden osztály esetében: a gomba darabszámának vagy tömegének 10 %-a eshet kívül az előírt méreteken.
V. KÜLSŐ MEGJELENÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A. Egyneműség
Minden csomag tartalmának egyneműnek kell lennie, és kizárólag azonos származású, kereskedelmi típusú, fejlettségi fokú (a fenti IV. B. pont rendelkezéseire is figyelemmel), minőségű és méretű (méret szerinti osztályozás esetén) gombát kell tartalmaznia.
Az 1 kg nettó tömeget meg nem haladó csomagok tartalmazhatnak vegyesen különböző színű gombákat, feltéve hogy minőségük, fejlettségi fokuk és méretük (méret szerinti osztályozás esetén), valamint az egyes színeket tekintve származásuk szempontjából egyneműek.
A csomag tartalma látható részének a teljes belső tartalmat kell képviselnie.
E pont rendelkezéseitől eltérve, az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket a 48/2003/EK bizottsági rendeletben (1) megállapított feltételekkel, legfeljebb 3 kg-os nettó tömegű értékesítési csomagban, egyéb friss gyümölccsel és zöldséggel össze lehet keverni.
B. Csomagolás
A gombát úgy kell becsomagolni, hogy az megfelelően védve legyen.
A csomagolási egységek belsejében használt anyagoknak újnak, tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy a termékekben semmiféle külső vagy belső elváltozást ne okozzanak. Csomagoláshoz, különös tekintettel a papírra, beleértve a kereskedelmi adatokat tartalmazó címkék feliratozását is, csak egészségre ártalmatlan színezékek, illetve ragasztóanyagok használhatóak.
A termékekre egyenként felragasztott címkéknek olyannak kell lenniük, hogy levételkor ne hagyjanak hátra ragasztónyomokat, és ne okozzanak hámsérülést.
A csomagoknak minden idegen anyagtól mentesnek kell lenniük, beleértve a túlzott mennyiségű bélelőanyagot is.
VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Minden csomagolási egység ugyanazon oldalán olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól láthatóan a következő adatokat kell feltüntetni:
A. Azonosító adatok
Csomagoló és/vagy feladó neve és címe
E bejegyzés a következőkkel helyettesíthető:
|
— |
az előcsomagolás kivételével minden csomagoláson a csomagolót és/vagy a szállítót képviselő, hivatalosan kiadott vagy elismert kóddal, a „csomagoló és/vagy feladó” megjegyzés vagy más, egyenértékű rövidítés után, |
|
— |
kizárólag az előcsomagolás esetében a Közösség területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, a „…..számára csomagolva” vagy más, egyenértékű megjegyzés után. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolónak vagy a feladónak megfelelő kódot is. Az eladó rendelkezésre bocsát valamennyi, az ellenőrző szolgálat által szükségesnek ítélt tájékoztatást e kód jelentésére vonatkozóan. |
B. A termék jellege
|
— |
Amennyiben a csomag tartalma kívülről nem látható:
|
|
— |
fejlettségi fok (nem kötelező), |
|
— |
a különböző színű gombákat vegyesen tartalmazó csomagok esetében a különböző színek megnevezése. |
C. A termék eredete
|
— |
Származási ország, és nem kötelező jelleggel a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés, |
|
— |
a különböző színű és különböző származási helyű gombákat vegyesen tartalmazó kereskedelmi csomagok esetében az érintett színek neve mellett közvetlenül kell feltüntetni az érintett származási országot. |
D. Kereskedelmi jellemzők
|
— |
Osztály, |
|
— |
méret (méret szerinti osztályozás esetén), a legkisebb és a legnagyobb kalapátmérőben vagy a „kicsi”, „közepes” és „nagy” szavakkal kifejezve, |
|
— |
nettó tömeg. |
E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)
Nem szükséges feltüntetni az első bekezdésben meghatározott adatokat a csomagolási egységeken, amennyiben ez utóbbiak olyan kereskedelmi csomagokat tartalmaznak, melyek mindegyikén kívülről jól láthatóan szerepelnek az adatok. E csomagolási egységeken semmiféle megtévesztő jelölés sem szerepelhet. Amennyiben e csomagolási egységek rakodólapon vannak elhelyezve, az adatoknak a rakodólap mindkét oldalán egy jól láthatóan elhelyezett lapon kell szerepelniük.
|
2004.10.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/30 |
A BIZOTTSÁG 1864/2004/EK RENDELETE
(2004. október 26.)
a vámkontingenseknek a harmadik országokból importált tartósított gomba tekintetében történő megnyitásáról és kezeléséről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási szerződésére,
tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási okmányára és különösen annak 41. cikkére,
tekintettel a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulóján megkötött mezőgazdasági megállapodás (2) alapján a Közösség vállalta, hogy 1995. július 1-jétől bizonyos feltételekkel közösségi vámkontingenseket nyit meg az Agaricus spp. nemzetségbe tartozó tartósított gombák számára, amelyek a 0711 90 40 , 2003 10 20 és 2003 10 30 KN-kód alá tartoznak. |
|
(2) |
Ezen kontingensek kezelésének feltételeit a tartósított gombára vonatkozó vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 1995. szeptember 6-i 2125/95/EK bizottsági rendelet (3) határozta meg. Az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján a rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele érdekében szükségesnek tűnik egyes jelenlegi feltételek módosítása. Az egyértelműség kedvéért szükséges a 2125/95/EK határozatot hatályon kívül helyezni és azt egy új, 2005. január 1-jétől hatályos rendelettel helyettesíteni. |
|
(3) |
Biztosítani kell, hogy a két rendszer közötti átmenet a lehető legzökkenőmentesebb legyen. Ennek érdekében a 2125/95/EK bizottsági rendelet egyes részletes szabályait át kell venni az új rendeletbe és a hagyományos importlistákat fenn kell tartani. |
|
(4) |
A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2001. augusztus 6-i 2031/2001/EK bizottsági rendelet (4) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék, illetve a gyümölcs- és zöldségfélékből előállított termékek, többek között az Agaricus spp. nemzetségbe tartozó egyes tartósított gombák vonatkozásában módosította a Kombinált Nómenklatúrát. |
|
(5) |
Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Románia közötti társulás létrehozásáról szóló Európa-megállapodás kereskedelmi vonatkozásainak a felek közötti új, kölcsönös mezőgazdasági engedményekről folyó tárgyalások eredményei figyelembevételével történő kiigazításáról szóló jegyzőkönyv, amelyet a 2003/18/EK tanácsi határozat (5) fogadott el meghatározza az egyes Romániából származó, Agaricus spp. nemzetségbe tartozó tartósított gombák Közösségbe irányuló importjának szabályait. |
|
(6) |
Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Bolgár Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló Európa-megállapodás kereskedelmi vonatkozásainak a felek közötti új, kölcsönös mezőgazdasági engedményekről folyó tárgyalások eredményei figyelembevételével történő kiigazításáról szóló jegyzőkönyv, amelyet a 2003/286/EK tanácsi határozat (6) fogadott el meghatározza az egyes Bulgáriából származó, Agaricus spp. nemzetségbe tartozó tartósított gombák Közösségbe irányuló importjának szabályait. |
|
(7) |
A GATT (1994) XXIV.6 cikke alapján folytatott tárgyalások eredményeinek sérelme nélkül, illetve a hagyományos kereskedelmi forgalom fenntartása érdekében – annak biztosítása mellett, hogy a közösségi piac nyitva marad az új, harmadik szállító országok számára – az Agaricus spp. nemzetségbe tartozó tartósított gombák vámkontingens-rendszerben történő, Közösségbe irányuló importja mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a Romániával és Bulgáriával kötött Európa-megállapodásokban előírt kedvezményeket. Evégett Bulgária és Románia kivételével a harmadik országok között elosztott mennyiségeket világosan meg kell különböztetni a Bulgária és Románia számára meghatározott mennyiségektől. Figyelembe véve a 2125/95/EK rendeletben előírt tartalék utóbbi években való alkalmazását, a tartalékot be kell építeni a Kínának juttatott mennyiségbe a célból, hogy elkerülhető legyen az ezen szállító országgal folytatott kereskedelem bármilyen megszakadása. |
|
(8) |
Rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy a tartósított gombák vámkontingenseinek elosztása bármely év vonatkozásában hatékony legyen. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a Közösség harmadik országokkal folytatott kereskedelmének megszakadása, ezeket a rendelkezéseket az adott év első hat hónapja után rendelkezésre álló adatokra kell alapozni. |
|
(9) |
Részletes rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a vámkontingensen felüli mennyiségekre a közös vámtarifa szerinti teljes vámot vessék ki. E rendelkezéseknek ki kell terjedniük az engedélyek kibocsátására azon időszak végén, amelyben a mennyiségeket ellenőrzik, illetve a tagállamok megküldik a szükséges értesítéseket. E rendelkezéseknek ki kell egészíteniük azokat a rendelkezéseket, vagy el kell térniük azoktól a rendelkezésektől, amelyeket a mezőgazdasági termékekre vonatkozó import- és exportengedélyek és előzetes rögzítési bizonyítványok rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendelet (7) állapított meg. |
|
(10) |
A közösségi piacon továbbra is biztosítani kell az érintett termékek stabil árakon való forgalmazását, elkerülve a piac komoly áringadozások és a közösségi gyártókra gyakorolt negatív hatások által okozta szükségtelen torzulásait. Evégett fokozott mértékben kell ösztönözni az importőrök közötti versenyt, illetve csökkenteni kell a rájuk háruló adminisztratív terheket. |
|
(11) |
A jelenlegi importőrök érdekében, akik az érintett termékekből általában jelentős mennyiségeket importálnak, illetve a piacra lépő új importőrök érdekében, akik számára ugyanúgy lehetőséget kell biztosítani a tartósított gombák vámkontingenseire vonatkozó engedélyek kérelmezésére, különbséget kell tenni a hagyományos és az új importőrök között. Világosan meg kell határozni az importőrök e két csoportját, valamint bizonyos kritériumokat kell előírni a kérelmezők státusza és a kiadott engedélyek felhasználása vonatkozásában. |
|
(12) |
Az importőrök mindkét csoportja között elosztandó mennyiségeket a kiadott engedélyek helyett inkább ténylegesen importált mennyiségek alapján helyénvaló meghatározni. A jelenlegi rendszer végrehajtásában szerzett többéves tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy Bulgária és Románia esetében felesleges a hagyományos és új importőrök közötti kontingensek elosztásának fenntartása, mivel a Közösségnek az ezen országokból származó tartósított gomba iránti kereslete messze a kontingensmennyiségek alatt marad. |
|
(13) |
Az importőrök mindkét csoportja által benyújtott, a Bulgária és Románia kivételével harmadik országokból származó tartósított gomba importja iránti engedélykérelmeket bizonyos korlátozásokhoz kell kötni. Ezek a korlátozások nemcsak az importőrök közötti verseny fenntartása miatt szükségesek, hanem amiatt is, hogy gyümölcs- és zöldésgágazatban valós kereskedelmi tevékenységet kifejtő valamennyi importőrnek lehetőséget biztosítsanak jogszerű kereskedelmi helyzetének többi importőrrel szembeni védelmére, illetve hogy a piacot egyetlen importőr se tudja ellenőrzése alá vonni. |
|
(14) |
A tartósított gombákra vonatkozó vámkontingensek kezelésének tökéletesítése és egyszerűsítése érdekében egyértelmű rendelkezéseket kell hozni az engedélykérelmek benyújtásának dátumára és módjára, illetve az engedélyeknek a tagállamok illetékes hatóságai által történő kiadására vonatkozóan. |
|
(15) |
Az importőrök adminisztratív terheinek csökkentése végett az engedélykérelmeket csak abban a tagállamban kell bemutatni, ahol az importőr nyilván van tartva. |
|
(16) |
Intézkedéseket kell hozni annak érdekében is, hogy minimálisra csökkentsék az importengedély iránti spekulatív kérelmek számát, mert az ilyen kérelmek miatt lehetséges, hogy a vámkontingensek nem kerülnek teljes kihasználásra. Az érintett termék jellegéből és értékéből kifolyólag a termékre – amelyre importengedély-kérelmet nyújtottak be – az 1291/2000/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint tonnánként (töltőtömeg) biztosítékot kell letétbe helyezni. A biztosíték összegének elég magasnak kell lennie a spekulatív kérelmek kiszűréséhez, viszont túl magasnak sem szabad lennie, nehogy elriassza a gyümölcs- és zöldségpiacon valós kereskedelmi tevékenységet folytató importőröket. A biztosíték mértékének meghatározására a legmegfelelőbb objektív kritérium a jelenleg 0711 51 00 , 2003 10 20 és 2003 10 30 KN-kódok alá tartozó, az Agaricus spp. nemzetségbe sorolt tartósított gombák Közösségbe irányuló importjaira alkalmazandó kiegészítő vám átlagának a 2 %-os határig terjedő megállapítása. |
|
(17) |
Annak érdekében, hogy az importőrök lépést tarthassanak a tartósított gomba iránti kereslettel, illetve hogy gyorsan alkalmazkodni tudjanak a változó piaci viszonyokhoz, lehetőséget kell biztosítani számukra az illetékes hatóságokhoz benyújtott engedélykérelem visszavonására, amennyiben a mennyiség, amelyre az engedélyt kiadják kisebb az eredetileg kérvényezett mennyiségnél. |
|
(18) |
A kontingensek igazságos felhasználásának biztosítása céljából a tagállamok rendszeres értesítést küldenek azokról a mennyiségekről, amelyekre a tagállamok illetékes hatóságai által kiadott engedélyeket az importőrök még nem használták ki. A mennyiségek meghatározásánál, amelyekre engedélyt adtak ki figyelembe kell venni az importőrök által benyújtott engedélykérelmek visszavonását. |
|
(19) |
A tartósított gomba vámkontingenseinek kezelése céljából az illetékes hatóságokhoz engedélykérelmet benyújtó importőröknek kérelmükhöz egy nyilatkozatot is csatolniuk kell, amelyben kijelentik, hogy elfogadják és betartják az e rendeletben foglalt korlátozásokat. A rendszerrel szembeni bármilyen visszaélés megakadályozása érdekében a tagállamoknak bizonyos szabadságot kell adni arra vonatkozóan, hogy milyen büntetéseket szabnak ki azokra az importőrökre, akik hamis, félrevezető vagy pontatlan kérelmeket és/vagy nyilatkozatokat nyújtanak be az illetékes hatóságoknak. |
|
(20) |
Átmeneti intézkedések bevezetésére van szükség annak érdekében, hogy a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Magyarország, Máltán, Szlovéniában és Szlovákiában (a továbbiakban „új tagállamok”) működő importőröknek haszna származzon ebből a rendeletből. |
|
(21) |
Rendelkezéseket kell megállapítani a 2005-ös és 2006-os évekre a célból, hogy megkülönböztessék egyrészt a 2004. április 30-i összetételű Közösségben működő hagyományos és új importőröket, másrészt pedig az új tagállamokban működő hagyományos és új importőröket. |
|
(22) |
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozása következtében a 2125/95/EK rendeletre alkalmazandó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2004. február 27-i 359/2004/EK tanácsi rendelet (8) átmeneti intézkedéseket ír elő a 2004. évre. Ezek az átmeneti intézkedések 2004. december 31-től feleslegessé válnak. Az említett rendeletet ennélfogva 2005. január 1-jén hatályon kívül kell helyezni. |
|
(23) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Feldolgozottgyümölcs- és Feldolgozottzöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Vámkontingens megnyitása és alkalmazandó vámok
(1) Az e rendeletben rögzített feltételek értelmében a 0711 51 00 , 2003 10 20 és 2003 10 30 KN-kód alá sorolt, Agaricus nemzetségbe tartozó fajokból készített tartósított gomba (a továbbiakban: tartósított gomba) Közösségbe történő importjára vonatkozó vámkontingens-rendszer kerül megnyitásra. Az egyes vámkontingensek mennyisége, valamint alkalmazási időszaka az I. mellékletben kerül meghatározásra.
(2) Az alkalmazandó vámtétel 12 %-os értékvám a 0711 51 00 KN-kód (sorszám: 09.4062) alá sorolt termékek esetében, és 23 %-os a 2003 10 20 és 2003 10 30 KN-kód (sorszám: 09.4063) alá sorolt termékek esetében.
Azonban 8,4 %-os egységes vámtétel alkalmazandó a Romániából származó termékek (sorszám: 09.4726) esetében, és nem alkalmazandó vám egyáltalán a Bulgáriából származó termékek (sorszám: 09.4725) esetében.
2. cikk
Meghatározások
E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:
|
1. |
„új tagállamok”: a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia; |
|
2. |
„más országok”: harmadik országok Kína, Bulgária és Románia kivételével; |
|
3. |
„illetékes hatóságok”: az e rendelet végrehajtása céljából a tagállam által kijelölt szerv vagy szervek; |
|
4. |
„referenciamennyiség”: hagyományos importőr által az elmúlt három naptári év egyike folyamán naptári évenként Kínából és/vagy más országokból származó tartósított gomba legnagyobb importált mennyisége (töltőtömeg). A referenciamennyiség kiszámításakor nem kerül figyelembevételre az új tagállamokból vagy a Közösségből, a 2004. április 30-i állapotnak megfelelően, származó tartósított gomba importja. |
3. cikk
Importőrök besorolása
(1) „Hagyományos importőrnek” tekintendő az, aki igazolni tudja, hogy:
|
a) |
a 2125/95/EK rendelet vagy ezen rendelet értelmében a megelőző három naptári év mindegyikében engedélyt kapott; |
|
b) |
a megelőző három naptári évből legalább kettőben tarósított gombát importált a Közösségbe; |
|
c) |
a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett felfolgozottgyümölcs- és -zöldségtermékekből a kérelmét megelőző év folyamán legalább 100 tonnát importált a Közösségbe és/vagy exportált a Közösségből. |
(2) „Új importőrnek” tekintendő az (1) bekezdésben nem említett importőr, akár természetes, akár jogi személy, egyén vagy csoport, aki a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett feldolgozottgyümölcs- és-zöldségtermékekből a megelőző két naptári év mindegyikében legalább 50 tonnát importált a Közösségbe és/vagy exportált a Közösségből. Ezen feltétel betartását a tagállam által vezetett kereskedelmi nyilvántartás feljegyzései vagy bármilyen más, a tagállam által elfogadott igazolás, illetve import- és/vagy exportigazolás bizonyítja.
4. cikk
Az importengedélyek bemutatása
Az 1. cikkben említett vámkontingensek értelmében minden, Közösségbe történő import esetén az ezen rendeletnek megfelelően kibocsátott importengedély bemutatása szükséges.
5. cikk
Engedélykérelmek és engedélyek
(1) Az engedélyekre az 1291/2000/EK rendelet alkalmazandó, amennyiben ez a rendelet másképp nem rendelkezik.
(2) Az 1291/2000/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében az engedélyek kiállításuktól számított kilenc hónapos időszakra, legkésőbb azonban az adott év december 31-ig érvényesek.
(3) Az 1291/2000/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett biztosíték összege tonnánként (töltőtömeg) 40 euró.
(4) A származási ország az engedélykérelem és az engedély 8. rovatában kerül feltüntetésre, az „igen” szó pedig kereszttel jelölendő. Az engedély csak a megjelölt országból származó importra érvényes.
(5) Az engedély 24. rovatának a II. mellékletben felsorolt jelölések egyikét kell tartalmaznia.
(6) Az 1291/2000/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az importengedélyekből származó jogok nem átruházhatók.
(7) Az 1291/2000/EK rendelet 35. cikkének (6) bekezdését kell alkalmazni.
(8) Az 1291/2000/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, a szabad forgalomba bocsátott mennyiség nem haladhatja meg az importengedély 17. és 18. rovatában megjelölt mennyiséget. Ezért az engedély 19. rovatába a „0” számjegyet kell írni.
6. cikk
Az összmennyiség elosztása hagyományos és új importőrök között
(1) A Kínának és más országoknak megállapított összmennyiség az I. melléklet értelmében a következőképpen kerül elosztásra:
|
a) |
95 % a hagyományos importőrök számára; |
|
b) |
5 % az új importőrök számára. |
(2) A Kínából és más országokból származó importok esetében, amennyiben a naptári év kezdetétől számított második hat hónapos időszak folyamán a megállapított mennyiség nem kerül teljes mértékben felhasználásra az importőrök egyik csoportja által, a fennmaradó mennyiséget a másik csoportnak ítélik oda.
(3) A Bulgáriának megállapított összmennyiség és a Romániának megállapított összmennyiség az I. melléklet értelmében a hagyományos és új importőrök közötti megkülönböztetés nélkül kerül elosztásra.
(4) A Kínából és más országokból származó importok esetében az engedélykérelmek 20. rovata megfelelően „hagyományos importőr” vagy „új importőr” jelölést tartalmaz.
7. cikk
Alkalmazandó korlátozások a különböző importőrök által benyújtott kérelmekre
(1) A Kínából és/vagy más országokból származó tartósított gomba Közösségbe való importjára irányuló, az új importőrök által benyújtott engedélykérelmek teljes összege (töltőtömeg) a naptári év kezdetétől számított első vagy második hat hónapos időszak folyamán nem vonatkozhat a referenciamennyiség 75 %-át meghaladó mennyiségre.
(2) A Kínából és/vagy más országokból származó tartósított gomba Közösségbe való importjára irányuló, az új importőrök által benyújtott engedélykérelmek teljes összege (töltőtömeg) a naptári év kezdetétől számított első vagy második hat hónapos időszak folyamán nem vonatkozhat a Kínának és más országoknak megállapított vámkontingensek összegének 1 %-át meghaladó mennyiségére.
8. cikk
Az importőrök engedélykérelem-benyújtása
(1) Engedélykérelmet csak importőrök nyújthatnak be. Engedélykérelmeket csak annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál lehet benyújtani, ahol a kérelmező nyilván van tartva.
Engedélykérelmük alátámasztásához az importőröknek és különösen a hagyományos importőröknek be kell nyújtaniuk a szükséges információkat annak érdekében, hogy az érintett tagállam illetékes hatóságai kielégítő módon ellenőrizni tudják a 3. cikkben rögzített feltételek teljesülését, illetve az azoknak való megfelelést.
Amikor a megelőző naptári év folyamán e rendelet vagy a 2125/95/EK rendelet alapján új importőrök kaptak engedélyt, bizonyítékot kell szolgáltatniuk arra nézve, hogy a számukra biztosított mennyiségnek legalább a 50 %-át ténylegesen szabad forgalomba bocsátották.
(2) Az importőrök engedélykérelmüket január hónap első öt munkanapján és/vagy július hónap első öt munkanapján nyújtják be.
(3) Az importőrök engedélykérelmükhöz nyilatkozatot csatolnak, amelyben kijelentik, hogy elfogadják és alkalmazzák a 7. cikkben rögzített rendelkezéseket.
Az importőrök a nyilatkozat aláírásával fejezik ki az abban foglaltak hitelességét.
9. cikk
Az engedélykérelmekkel kapcsolatos bejelentések
A tagállamok bejelentik a Bizottságnak azt a mennyiséget, amelyre az engedélykérelmeket benyújtják:
|
a) |
a januárban benyújtott engedélykérelmek esetében január hetedik munkanapján; |
|
b) |
a júliusban benyújtott kérelmek esetében július hetedik munkanapján. |
A bejelentéseket a kombinált nómenklatúrának megfelelően termékek, valamint származás szerint kell csoportosítani. A Kínából és/vagy más országokból származó importok esetén a bejelentésekben el kell különíteni a hagyományos és új importőrök által kérelmezett minden egyes termékre vonatkozó mennyiséget.
A bejelentéseket elektronikus úton kell eljuttatni és azoknak a Bizottság által a tagállamok számára e célból közölt mintát kell követniük.
10. cikk
Engedélyek kiadása
(1) Az engedélyeket a tagállamok illetékes hatóságai adják ki a 9. cikkben előírtaknak megfelelő bejelentést követő hetedik munkanapon, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra.
(2) Amennyiben januárban és/vagy júliusban a Bizottság úgy találja, hogy a kérelmezett mennyiség meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget, rendelet útján a szóban forgó engedélykérelmekhez alkalmazandó átalányadókulcs-csökkentés rögzítése mellett dönt, és amennyiben szükséges, felfüggeszti az engedélyek kiadását az elkövetkezendő kérelmek vonatkozásában.
Ebben az esetben a tagállam illetékes hatóságai az első albekezdésben említett rendelet hatálybalépését követő harmadik munkanapon adják ki az engedélyeket.
11. cikk
Az engedélykérelmek visszavonása
Amennyiben a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően az a mennyiség, amelyre vonatkozóan az engedélyt kiadták kevesebb, mint amelyre vonatkozóan az engedélykérelmet benyújtották, az érintett importőr a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott rendelet hatálybalépését követő három munkanapon belül kérheti az illetékes hatóságoknál az engedélykérelem visszavonását. Ilyen visszavonás esetében a biztosítékot azonnal feloldják.
12. cikk
Információ a kontingensek kihasználásának mértékéről
A Bizottság megfelelő időben és módon, rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat a kontingensek kihasználásának mértékéről.
13. cikk
Értesítés a felhasználatlan engedélyekről
A tagállamok, ahogy az információ a rendelkezésükre áll, értesítik a Bizottságot azokról a mennyiségekről, amelyekre vonatkozóan az illetékes hatóságaik az engedélyt kiadták, de az importőrök nem használták fel. Azokat a mennyiségeket, amelyekre engedélyeket adtak ki, figyelembe kell venni a 11. cikkben említett engedélykérelmek visszavonásánál.
Az (1) bekezdésben említett értesítéseket elektronikus úton továbbítják a Bizottság által a tagállamok számára e célra továbbított mintának megfelelően.
14. cikk
Érvényes nemzetközi kötelezettségek
(1) A Romániából és Bulgáriából származó tartósított gombát a Közösségben szabad forgalomba kell bocsátani a Bulgáriával és Romániával kötött Európa-megállapodások kereskedelmi vonatkozásainak kiigazításáról szóló jegyzőkönyveivel összhangban.
(2) A Kínából származó tartósított gombának a Közösségbe történő beléptetése és szabad forgalomba bocsátása a 2454/93/EGK (9) bizottsági rendelet 55–65. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tarozik.
(3) A Kínából származó tartósított gombára vonatkozó származási bizonyítványt a III. mellékletben felsorolt hatóságok adják ki.
15. cikk
Az engedélyek módosítása
(1) Az engedély birtokosa kérheti annak a KN-kódnak a megváltoztatását, amelyre az engedélyt kiadták, feltéve hogy:
|
a) |
a kérelmezett új KN-kód az 1. cikkben felsoroltak valamelyike; |
|
b) |
a kérelmet ahhoz az illetékes hatósághoz nyújtják be, amely az eredeti engedélyt kiállította, és csatolják hozzá az eredetit, valamint minden kibocsátott kivonatot. |
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben az eredeti engedélyt kiállító illetékes hatóság, megtartja azt, valamint minden kivonatot, és cserébe helyettesítő engedélyt ad ki, adott esetben a helyettesítő engedély egy vagy több kivonatát.
(3) A helyettesítő engedélyt és adott esetben a helyettesítő kivonatokat:
|
a) |
legfeljebb a helyettesített engedély vagy kivonat szerint rendelkezésre álló maximális mennyiségig adják ki; |
|
b) |
a 20. rovatban megjelölik a helyettesített engedély vagy kivonat számát és dátumát; |
|
c) |
a 13., 14. és 15. rovatban jelzik a kérdéses új termékre vonatkozó információt; |
|
d) |
a 16. rovatban jelzik az új KN-kódot; |
|
e) |
a többi rovatban ugyanazokat az információkat tüntetik fel, amelyeket a helyettesített engedély is tartalmazott, és különösen ugyanazt a lejárati dátumot. |
(4) A tagállamok elektronikus formában azonnal értesítik a Bizottságot az általuk kibocsátott helyettesítő engedélyekről.
16. cikk
Az importőrökkel szemben alkalmazandó szankciók
(1) Amennyiben megállapítják, hogy az importőr által a tagállam illetékes hatóságainak bemutatott kérelmek és/vagy nyilatkozatok hamisak, félrevezetők vagy pontatlanok – kivéve ha világosan látszik, hogy tévedésről van szó –, az érintett tagállamok illetékes hatóságai kizárják az érintett importőrt az engedélykérelmi rendszerből e megállapítást követő két hathónapos időszakra.
(2) A tagállamok elfogadhatnak kiegészítő nemzeti rendelkezéseket az engedélykérelmek illetékes hatóságaikhoz történő benyújtására és a szabálytalanság súlyával megegyező mértékű szankció kiszabására vonatkozóan azon importőrökre, akik a felségterületükön a nemzeti HÉA-nyilvántartásban szerepelnek.
17. cikk
A tagállamok közötti közigazgatási együttműködés
A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsák a kölcsönös közigazgatási együttműködést e rendelet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében.
18. cikk
A 2005-ös és 2006-os évre vonatkozó átmeneti intézkedésekről
A 3. cikkben foglaltaktól eltérően a 2005-ös és 2006-os évekre és csak az új tagállamokban a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
1. |
hagyományos importőr” az az importőr, aki bizonyítani tudja, hogy:
|
|
2. |
„új importőr” az (1) bekezdés szerinti hagyományos importőrön kívüli importőr, vagyis kereskedők, természetes vagy jogi személyek, egyének vagy csoportok, akik bizonyítani tudják, hogy:
|
19. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2125/95/EK és a 359/2004/EK rendelet 2005. január 1-től hatályukat vesztik.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni.
20. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2004. október 26-án.
a Bizottság részéről
Franz FISCHLER
a Bizottság tagja
(1) HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb a 386/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 64., 2004.3.2., 25. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 336., 1994.12.23., 22. o.
(3) HL L 212., 1995.9.7., 16. o. A legutóbb a 498/2004/EK rendelettel (HL L 80., 2004.3.18., 20. o.) módosított rendelet.
(4) HL L 279., 2001.10.23., 1. o.
(5) HL L 8., 2003.1.14., 18. o.
(6) HL L 102., 2003.4.24., 60. o.
(7) HL L 152., 2000.6.24., 1. o. A legutóbb a 636/2004/EK rendelettel (HL L 100., 2004.4.6., 25. o.) módosított rendelet.
I. MELLÉKLET
Az 1. cikkben említett kontingensek mértéke és érvényességi ideje tonnában (töltőtömeg)
|
Szállító ország |
Minden év január 1-jétől december 31-ig |
|
Bulgária |
2 875 (1) |
|
Románia |
500 |
|
Kína |
23 750 |
|
Egyéb országok |
3 290 |
(1) 2006. január 1-jétől kezdődően a Bulgáriára vonatkozó kontingenst minden évben 250 tonnával emelni kell.
II. MELLÉKLET
Az 5. cikk (5) bekezdésében említett adatok
— spanyolul: Derecho de aduana … % — Reglamento (CE) no 1864/2004,
— csehül: Celní sazba … % – nařízení (ES) č. 1864/2004,
— dánul: Toldsats … % — forordning (EF) nr. 1864/2004,
— németül: Zollsatz … % — Verordnung (EG) Nr. 1864/2004,
— észtül: Tollimaks … % – määrus (EÜ) nr 1864/2004,
— görögül: Δασμός … % — Κανονισμός (ΕΚ) αριθ. 1864/2004,
— angolul: Customs duty … % — Regulation (EC) No 1864/2004,
— franciául: Droit de douane: … % — Règlement (CE) no 1864/2004,
— olaszul: Dazio: … % — Regolamento (CE) n. 1864/2004,
— lettül: Muitas nodoklis … % – Regula (EK) Nr. 1864/2004,
— litvánul: Muito mokestis … % – Reglamentas (EB) Nr. 1864/2004,
— magyarul: Vám: … % – 1864/2004/EK rendelet,
— máltaiul: Dazju Doganali … % – Regolament (KE) Nru 1864/2004,
— hollandul: Douanerecht: … % — Verordening (EG) nr. 1864/2004,
— lengyelül: Cło … % – Rozporządzenie (WE) nr 1864/2004,
— portugálul: Direito aduaneiro: … % — Regulamento (CE) n.o 1864/2004,
— szlovákul: Clo … % – nariadenie (ES) č. 1864/2004,
— szlovénül: Carina: … % – Uredba (ES) št. 1864/2004,
— finnül: Tulli … prosenttia – Asetus (EY) N:o 1864/2004,
— svédül: Tull … % – Förordning (EG) nr 1864/2004.
III. MELLÉKLET
A 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően a származási bizonyítványok kiadására jogosult illetékes kínai hatóságok jegyzéke:
|
— |
General Administration of Quality Supervision |
|
— |
Entry-exit Inspection and Quarantine Bureau of the People's Republic of China in:
|
|
2004.10.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/39 |
A BIZOTTSÁG 1865/2004/EK RENDELETE
(2004. október 27.)
a 327/98/EK rendelet értelmében 2004 októberének első tíz munkanapja során benyújtott, rizsre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmek kibocsátásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a GATT XXIV. cikkének (6) bekezdése alapján folytatott tárgyalások eredményeként összeállított CXL. jegyzékben meghatározott engedmények végrehajtásáról szóló, 1996. június 18-i 1095/96/EK tanácsi rendeletre (1),
tekintettel a GATT XXIII. cikkének megfelelően Thaifölddel folytatott konzultációk eredményéről szóló, 1996. május 13-i 96/317/EK tanácsi határozatra (2),
tekintettel a rizs és a tört rizs behozatalára vonatkozó egyes vámkontingensek megnyitásáról és igazgatásának szabályozásáról szóló, 1998. február 10-i 327/98/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A 327/98/EK rendelet alapján 2004 októberének első tíz munkanapja során benyújtott és a Bizottságnak bejelentett, rizsre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmek alapján az engedélyeket a kérelmekben megjelölt, az e rendelet mellékletében foglalt százalékos arányban csökkentett – mennyiségekre kell kiadni.
(2) A 2004 során végleg felhasználható százalékos arány minden egyes érintett kontingensre visszavonásra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet 2004. október 28-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2004. október 27-én.
a Bizottság részéről
J. M. SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági főigazgató
(1) HL L 146., 1996.6.20., 1. o.
(2) HL L 122., 1996.5.22., 15. o.
(3) HL L 37., 1998.2.11., 5. o. A legutóbb a 2296/2003/EK rendelettel (HL L 340., 2003.12.24., 35. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
A 2004. októberi részlet keretében igényelt mennyiségekre alkalmazandó százalékos csökkentési arányok és a 2004 során felhasználható mennyiség:
a) Az 1006 30 KN-kód alá tartozó hántolt vagy félig hántolt rizs
|
Származási országok |
Százalékos csökkentési arány a 2004. októberi részletre |
A 2004 során végleg felhasználható mennyiség százalékban kifejezve |
|
Amerikai Egyesült Államok |
— |
99,63 |
|
Thaiföld |
0 (1) |
93,14 |
|
Ausztrália |
— |
100 |
|
Egyéb származási országok |
— |
100 |
b) Az 1006 20 KN-kód alá tartozó előhántolt rizs
|
Származás |
Százalékos csökkentési arány a 2004. októberi részletre |
A 2004 során végleg felhasználható mennyiség százalékban kifejezve |
|
Amerikai Egyesült Államok |
— |
94,90 |
|
Thaiföld |
— |
99,72 |
|
Ausztrália |
— |
3,32 |
|
Egyéb származási országok |
— |
100 |
c) Az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó tört rizs
|
Származás |
A 2004 során végleg felhasználható mennyiség százalékban kifejezve |
|
Thaiföld |
68,37 |
|
Ausztrália |
6,81 |
|
Guyana |
0 |
|
Amerikai Egyesült Államok |
25 |
|
Egyéb származási országok |
34,36 |
(1) A kérelemben feltüntetett mennyiségre kiadott engedély.
II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
Tanács
|
2004.10.28. |
HU XM XM XM |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/41 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2004. május 11.)
a Régiók Bizottsága teljes tagjainak és póttagjainak kinevezéséről
(2004/734/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Uniót létrehozó szerződésre, és különösen annak 49. cikkére,
tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításairól szóló okmányra, és különösen annak 15. és 49. cikkére,
tekintettel a Régiók Bizottsága teljes tagjainak és póttagjainak kinevezéséről szóló, 2002. január 22-i tanácsi határozatra (1),
tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia kormányának javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozását követően a Régiók Bizottságát kilencvenöt teljes tag és kilencvenöt póttag kinevezésével kell bővíteni, akik az új tagállamok regionális és helyi szerveit képviselik. |
|
(2) |
A Régiók Bizottsága összetételének biztosítania kell a regionális és helyi testületek képviseletét, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
Egyetlen cikk
A 2006. január 25-ig tartó időszakra a Tanács a Régiók Bizottsága teljes tagjainak és póttagjainak a következő személyeket nevezi ki:
|
— |
teljes tagnak: az érintett tagállamnak az ezen határozat I. mellékletében található listáján szereplő személyeket, |
|
— |
póttagnak: az érintett tagállamnak az ezen határozat II. mellékletében található listáján szereplő személyeket. |
Kelt Brüsszelben, 2004. május 11-én.
a Tanács részéről
az elnök
C. McCREEVY
LISTA DE LOS MIEMBROS Y SUPLENTES DEL COMITÉ DE LAS REGIONES
SEZNAM ČLENŮ A NÁHRADNÍKŮ VÝBORU REGIONŮ
LISTE OVER MEDLEMMERNE OG SUPPLEANTER AF REGIONERNE
LISTE DER MITGLIEDER UND STELLVERTRETER DES AUSSCHUSSES DER REGIONEN
REGIOONIDE KOMITEE LIIKMETE JA ASENDUSLIIKMETE NIMEKIRI
ΚΑΤΑΛΟΓΟΣ ΤΩΝ ΤΑΚΤΙΚΩΝ ΚΑΙ ΑΝΑΠΛΗΡΩΜΑΤΙΚΩΝ ΜΕΛΩΝ ΤΗΣ ΕΠΙΤΡΟΠΗΣ ΤΩΝ ΠΕΡΙΦΕΡΕΙΩΝ
LIST OF THE MEMBERS AND ALTERNATES OF THE COMMITTEE OF THE REGIONS
LISTE DES MEMBRES ET SUPPLÉANTS DU COMITÉ DES RÉGIONS
ELENCO DEI MEMBRI E SUPPLENTI DEL COMITATO DELLE REGIONI
REĢIONU KOMITEJAS LOCEKĻU UN TO AIZSTĀJĒJU SARAKSTS
REGIONŲ KOMITETO NARIŲ IR PAKAITINIŲ NARIŲ SĄRAŠAS
A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA TAGJAINAK ÉS PÓTTAGJAINAK LISTÁJA
LISTA TAL-MEMBRI U SOSTITUTI TAL-KUMITAT TAR-REĠJUNI
LIJST VAN LEDEN EN PLAATSVERVANGERS VAN HET COMITÉ VAN DE REGIO’S
WYKAZ CZŁONKÓW KOMITETU REGIONÓW ORAZ ICH ZASTĘPCÓW
LISTA DOS MEMBROS EFECTIVOS E SUPLENTES DO COMITÉ DAS REGIÕES
ZOZNAM ČLENOV A ZÁSTUPCOV VÝBORU REGIÓNOV
SEZNAM ČLANOV IN NAMESTNIKOV ODBORA REGIJ
ALUEIDEN KOMITEAN JÄSENTEN JA VARAJÄSENTEN LUETTELO
FÖRTECKNING ÖVER LEDAMÖTER OCH SUPPLEANTER I REGIONKOMMITTÉN
ANEXO I — PŘÍLOHA I — BILAG I — ANHANG I — I LISA — ΠΑΡΑΡΤΗΜΑ Ι — ANNEX I — ANNEXE I — ALLEGATO I — I PIELIKUMS — I PRIEDAS — I. MELLÉKLET — ANNESS I — BIJLAGE I — ZAŁĄCZNIK I — ANEXO I — PRÍLOHA I — PRILOGA I — LIITE I — BILAGA I
Miembros/Členové/Medlemmer/Mitglieder/Liikmed/Μέλη/Members/Membres/Membri/Locekļi/Nariai/Tagok/Membri/Leden/Członkowie/Membros/Členovia/Člani/Jäsenet/Ledamöter
ČESKÁ REPUBLIKA
|
|
BÉM Pavel Lord Mayor of the Capital City of Prague |
|
|
BŘEZINA Jan President of the Regional Council of Olomoucký kraj |
|
|
DOHNAL František President of the Regional Council of Vysočina kraj |
|
|
LÍNEK Roman President of the Regional Council of Pardubický kraj |
|
|
PAVEL Josef President of the Regional Council of Karlovarský kraj |
|
|
TOŠENOVSKÝ Evžen President of the Regional Council of Moravskoslezský kraj |
|
|
ZAHRADNÍK Jan President of the Regional Council of Jihočeský kraj |
|
|
VLASÁK Oldřich Lord Mayor of the City of Hradce Králové, Královéhradecký kraj |
|
|
TESAŘÍK Martin Mayor of the City of Olomouc, Olomoucký kraj |
|
|
GANDALOVIČ Petr Lord Mayor of the City of Ústí nad Labem, Ústecký kraj |
|
|
HANÁK Jaroslav Mayor of the City of Veselí nad Moravou, Jihomoravský kraj |
|
|
LANGŠÁDLOVÁ Helena Mayor of the Municipality of Černošice, Středočeský kraj |
EESTI
|
|
ANSIP Andrus Mayor of City of Tartu, Tartu City Government |
|
|
KALLASVEE Teet Mayor of City of Haapsalu, Haapsalu City Government |
|
|
KÕIV Tõnis Mayor of City of Paide, Paide City Government |
|
|
MÄEKER Mart Head of Leisi Municipality, Leisi Municipality Government |
|
|
MÜÜRSEPP Kurmet Head of Urvaste Municipality, Urvaste Municipality Government |
|
|
SAVISAAR Edgar Mayor of the City of Tallinn, Tallinn City Government |
|
|
TOBRELUTS Sirje Head of Laheda Municipality, Laheda Municipality Government |
ΚYΠΡΟΣ
|
|
ZAMBELAS Michael Mayor of Nicosia |
|
|
MESIS Christos Mayor of Mesa Yitonia |
|
|
SARIKAS Fidias Mayor of Paphos |
|
|
GEORGIOU George Mayor of Kato Polemidia |
|
|
IACOVOU George President of the Community Council of Ayioi Trimithias |
|
|
ELENODOROU Spyros President of the Community Council of Oroklini |
LATVIJA
|
|
PURGALE Cilda Chairman, Trikāta Rural Municipality Council |
|
|
BARTKEVIČS Edvīns Chairman Ogre County Council |
|
|
JAUNSLEINIS Andris Chairman, Union of Local and Regional Governments of Latvia |
|
|
KUCINS Arvīds Chairman Dubna Pagasts Council |
|
|
KRIEVINS Guntars Deputy of Liepaja Town Council |
|
|
KALNACS Janis Deputy of Riga City Council |
|
|
NEILANDE Lolita Chairman of Talsi district Sabile novads Council |
LIETUVA
|
|
GUDELIS Darius Mayor of Anykščiai district municipality |
|
|
GARBARAVIČIUS Ramūnas Member of Kaunas city municipal council |
|
|
JAKUTIS Raimundas Mayor of Šiauliai district municipality |
|
|
LUKOŠIENĖ Virginija Klaipėda county governor |
|
|
MALINAUSKAS Ričardas Mayor of Druskininkai municipality |
|
|
MATUZAS Vitas Mayor of Panevėžys city municipality |
|
|
PAVIRŽIS Gediminas Adolfas Deputy Mayor of Vilnius city municipality |
|
|
VAIŠNORA Aidas Member of Kazlų Rūda municipal council |
|
|
VIGELIS Vytautas Mayor of Švenčioniai district municipality |
MAGYARORSZÁG
|
|
BALOGH László Dr. President of the Bács-Kiskun County Assembly |
|
|
BENKŐ Ferenc Mayor of Tiszaladány |
|
|
BOR Imre Member of local government, Paks |
|
|
BOROS Imre Dr. Vice-president of Zala County Assembly |
|
|
DEMSZKY Gábor Dr. Lord Mayor of Budapest |
|
|
DIÓSSY László Mayor of Veszprém |
|
|
FÁBIÁN Zsolt Member of local government, Gödöllő |
|
|
KÁLI Sándor Mayor of Miskolc |
|
|
MOLNÁR Árpád Mayor of Balatonszabadi |
|
|
SÉRTŐ-RADICS István Dr. Mayor of Uszka |
|
|
SZABÓ Gyula Member of Heves County Assembly |
|
|
WEKLER Ferenc Dr. Mayor of Mecseknádasd |
MALTA
|
|
MICALLEF Ian Dr. Councillor, Gzira Local council |
|
|
COHEN Michael Mayor, Kalkara Local Council |
|
|
BORG Doris Mayor, Birkirkara Local Council |
|
|
FARRUGIA Antonia Councillor, Zurrieq Local Council |
|
|
FORMOSA Noel Mayor, San Lawrenz Local Council |
POLSKA
|
|
ARNDT Paweł Chairman of the Sejmik, Wielkopolskie |
|
|
CIACH Krzysztof Starosta of the Poviat, Zachodniopomorskie |
|
|
CZARSKI Michał Marshal of Voivodship, Śląskie |
|
|
CZERNECKI Andrzej City Mayor, Podkarpackie |
|
|
DUTKIEWICZ Rafał City President, Dolnośląskie |
|
|
GOŁĘBIEWSKI Henryk Marshal of Voivodship, Dolnośląskie |
|
|
KARSKI Karol Deputy Chairman of the City Council, Mazowieckie |
|
|
KROPIWNICKI Jerzy City President, Łódzkie |
|
|
LECH Mirosław Wójt of the Commune, Podlaskie |
|
|
MAJCHROWSKI Jacek City President, Małopolskie |
|
|
MAKAREWICZ Henryk Marshal of Voivodship, Lubelskie |
|
|
RAKOCZY Stanisław Starosta of the Poviat, Opolskie |
|
|
RONOWICZ Bożena City President, Lubuskie |
|
|
RYŃSKI Andrzej Marshal of Voivodship, Warmińsko-Mazurskie |
|
|
SEPIOŁ Janusz Marshal of Voivodship, Małopolskie |
|
|
STRUZIK Adam Marshal of Voivodship, Mazowieckie |
|
|
SYNAK Brunon Chairman of the Sejmik, Pomorskie |
|
|
SZYMANOWICZ Marian Deputy City President, Lubelskie |
|
|
TEODORCZYK Mieczysław Marshal of Voivodship, Łódzkie |
|
|
WOŁODŹKO Franciszek Marshal of Voivodship, Świętokrzyskie |
|
|
ZAJĄKAŁA Jerzy Wójt of the Commune, Kujawsko-Pomorskie |
SLOVENIJA
|
|
SOVIČ Boris Mayor of Urban Municipality Maribor |
|
|
KOVAČIČ Boštjan Mayor of Urban Municipality Novo mesto |
|
|
PEČAN Breda Mayor of Municipality Izola |
|
|
SMOLNIKAR Anton Mayor of Municipality Kamnik |
|
|
HALB Janko Mayor of Municipality Rogašovci |
|
|
SMRDELJ Robert Mayor of Municipality Pivka |
|
|
ŠTEBE Tomaž Mayor of Municipality Mengeš |
SLOVENSKO
|
|
BAUER Rudolf President of Košice Self-governing Region |
|
|
SLAFKOVSKÝ Alexander Mayor of Liptovský Mikuláš City |
|
|
BELICA Milan President of Nitra Self-governing Region |
|
|
TARČÁK Jozef President of Źilina Self-governing Region |
|
|
MARČOK Milan President of Banská Bystrica Self-governing Region |
|
|
CHUDÍK Peter President of Prešov Self-governing Region |
|
|
DEMETEROVÁ Mária Elected Representative of Bratislava Self-governing Region |
|
|
BOBÍK Jozef Mayor of Michalovce City |
|
|
PETUŠÍK Jozef Mayor of Dolný Lopašov |
ANEXO II — PŘÍLOHA II — BILAG II — ANHANG II — II LISA — ΠΑΡΑΡΤΗΜΑ IΙ — ANNEX II — ANNEXE II — ALLEGATO II — II PIELIKUMS — II PRIEDAS — II. MELLÉKLET — ANNESS II — BIJLAGE II — ZAŁĄCZNIK II — ANEXO II — PRÍLOHA II — PRILOGA II — LIITE II — BILAGA II
Suplentes/Náhradníci/Suppleanter/Stellvertreter/Asendusliikmed/Αναπληρωτές/Alternates/Suppléants/Supplenti/Aizstājēji Pakaitiniai nariai/Póttagok/Sostituti/Plaatsvervangers/Zastępcy Suplentes/Zástupcovia/Namestniki/Varajäsenet/Suppleanter
ČESKÁ REPUBLIKA
|
|
BENDL Petr President of the Regional Council of Středočeský kraj |
|
|
SLAVÍK František President of the Regional Council of Zlínský krajj |
|
|
JURÁNEK Stanislav President of the Regional Council of Jihomoravský kraj |
|
|
DERNER Vladimír Deputy of the President of the Regional Council of Královehradecký kraj |
|
|
ŠULC Jiří President of the Regional Council of Ústecký kraj |
|
|
ZÁMEČNÍK Jaroslav, CSc. Member of the Regional Council of Liberecký kraj |
|
|
ZIMMERMANN Petr President of the Regional Council of Plzeňský kraj |
|
|
BYTEL Jiří Mayor of the Municipality of Velká Hleďsebe, Karlovarský kraj |
|
|
HALANOVÁ Květa Mayor of the City of Jílové u Prahy, Středočeský kraj |
|
|
PRŮŠA Luboš Mayor of the City of Písek, Jihočeský kraj |
|
|
ÚLEHLA Tomáš Mayor of the City of Zlín, Zlínský kraj |
|
|
DUCHOŇ Petr Lord Mayor of the City of Brno, Jihomoravský kraj |
EESTI
|
|
ELLRAM Jüri Head of Imavere Municipality, Imavere Municipality Government |
|
|
ERIKSON Urve Chairman of Tudulinna Municipality Council |
|
|
KALEV Saima Head of Municipality of Jõgeva, Jõgeva Municipality Government |
|
|
LEPIK Margus Mayor of City of Valga, Valga City Government |
|
|
MARIPUU Maret Chairman of Tallinn City Council, Tallinn City Council |
|
|
SILBERG Uno Chairman of Kose Municipality Council, Kose Municipality Council |
|
|
TAMKIVI Jaanus Mayor of Kuressaare City, Kuressaare City Government |
ΚYΠΡΟΣ
|
|
PITTAS Charalambos Mayor of Morphou |
|
|
PERICLEOUS Barbara Mayor of Ayia Napa |
|
|
HADJITOPHIS Kyriakos Mayor of Ayios Athanasios |
|
|
VIOLARIS Christakis Mayor of Lakatamia |
|
|
MICHAEL Dimitris President of the Community Council of Ayios Ambrosios |
|
|
KALLIS Nikos President of the Community Council of Zoopigi |
LATVIJA
|
|
AUGULIS Uldis Chairman of Local Municipality Bērze |
|
|
ZALĀNS Edgars Mayor, Chairman of Kuldīga Town Council |
|
|
PUKITIS Talis Vice-Chairman of Development Council of Riga Region |
|
|
ELKSNĪTIS Andris Chairman of Dobele District Council |
|
|
VĒTRA Aivars Member of the Jūrmala City Council |
|
|
KRASTINŠ Edmunds Member of Riga City Council |
|
|
VAIVODS Andris Chairman of Līvāni District Council |
LIETUVA
|
|
ABRAMAVIČIUS Arnoldas Member of Zarasai district municipal council |
|
|
GUSTAITIS Antanas Mayor of Prienai district municipality |
|
|
JASEVIČIUS Valdemaras Mayor of Šilalė district municipality |
|
|
KAUBRYS Donatas Member of Telšiai district municipal council |
|
|
KOLOSAUSKAS Feliksas Vilnius county governor |
|
|
PEKELIŪNAS Alfredas Mayor of Panevėžys district municipality |
|
|
ULKĖ Zenonas Member of Šakiai district municipal council |
|
|
ŠEDŽIUS Alvydas Šiauliai county governor |
|
|
ŽUKAUSKAS Liudvikas Mayor of Skuodas district municipality |
MAGYARORSZÁG
|
|
BIHARY Gábor Member of local government, Budapest |
|
|
GÉMESI György Dr. Mayor of Gödöllő |
|
|
IPKOVICH György Dr. Mayor of Szombathely |
|
|
JÓSZAI Attila Member of local government, Szigetszentmiklós |
|
|
KOCSIS Károlyné Member of local government, Dunapataj |
|
|
KOVÁCSNÉ HORVÁTH Klára Dr. Mayor of Bábolna |
|
|
LÁZÁR János Dr. Mayor of Hódmezővásárhely |
|
|
MÁTIS András Mayor of Szirák |
|
|
NAGY Sándor Mayor of Kistelek |
|
|
PAJZS József Mayor of Szigetvár |
|
|
SZABÓ Lóránt Mayor of Dombóvár |
|
|
SZAKÁCS Imre Dr. President of Győr-Moson-Sopron County Assembly |
MALTA
|
|
MIFSUD Malcolm Dr. Mayor, Pieta‘ Local Council |
|
|
GRECH Keith Councillor, St Paul’s Bay Local Council |
|
|
BORG Joseph Councillor, Mellieha Local Council |
|
|
AGIUS Joan Deputy Mayor, Zejtun Local Council |
|
|
BUTTIGIEG Paul Mayor, Qala Local Council |
POLSKA
|
|
ACHRAMOWICZ Waldemar Marshal of Voivodship, Kujawsko-Pomorskie |
|
|
BOROŃ Piotr Chairman of the Sejmik, Małopolskie |
|
|
DOMBROWICZ Konstanty City President, Kujawsko-Pomorskie |
|
|
FOGLER Piotr Chairman of Sejmik, Mazowieckie |
|
|
KOBYLIŃSKI Maciej City President, Pomorskie |
|
|
KROCHMAL Witold City Mayor, Dolnośląskie |
|
|
KRZYŻEWSKI Janusz Marshal of Voivodship, Podlaskie |
|
|
KUBAT Grzegorz Marshal of Voivodship, Opolskie |
|
|
KUŹNIAR Lucjan Councilor of the Sejmik, Podkarpackie |
|
|
LEWANDOWSKI Eugeniusz Starosta of the Poviat, Kujawsko-Pomorskie |
|
|
MIKOŁAJCZAK Stefan Marshal of Voivodship, Wielkopolskie |
|
|
OLSZEWSKI Marek Wójt of the Commune, Kujawsko-Pomorskie |
|
|
OSOWSKI Karol Chairman of the Sejmik, Zachodniopomorskie |
|
|
PAŃTAK Kazimierz Deputy Chairman of the Sejmik, Lubuskie |
|
|
PRUSZKOWSKI Andrzej City President, Lubelskie |
|
|
SŁOWIŃSKI Jerzy City President, Łódzkie |
|
|
ŚWIĘTALSKI Leszek Wójt of the Commune, Dolnośląskie |
|
|
TRAMŚ Marek Starosta of the Poviat, Dolnośląskie |
|
|
TROMBSKI Marek Councilor of the Sejmik, Śląskie |
|
|
WĘGRZYN Ludwik Starosta of the Poviat, Małopolskie |
|
|
WRONA Tadeusz City President, Śląskie |
SLOVENIJA
|
|
COLARIČ Anton Member of City Council in Urban Municipality Ljubljana |
|
|
ČELAN Štefan Mayor of Urban Municipality Ptuj |
|
|
ŠKRJANEC Breda Member of Council in Municipality Grosuplje |
|
|
ŽAGAR Ivan Mayor of Municipality Slovenska Bistrica |
|
|
LEDINEK Branko Mayor of Municipality Rače — Fram |
|
|
GERMOVŠEK Siniša Member of Council in Municipality Bovec |
|
|
KOVŠE Anton Mayor of Municipality Podvelka |
SLOVENSKO
|
|
KUBOVIČ Vladimir Mayor of Záhorská Bystrica — Bratislava City Distict |
|
|
ORAVEC Vladimír Mayor of Bojnice City |
|
|
VÍTEK Ferdinand Mayor of Nitra City |
|
|
ŠTEFANEC Štefan President of Trenčin Self-governing Region |
|
|
ĎURKOVSKÝ Andrej Mayor of Bratislava City |
|
|
TOMEČEK Peter President of Trnava Self-governing Region |
|
|
LUMTZER Ladislav Mayor of Košice — Dargovských hrdinov City District |
|
|
RICHTER Marián Mayor of Medzev City |
|
|
JANOČKO Vladimír Mayor of Košice — Pereš City District |
|
2004.10.28. |
HU XM |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/51 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2004. május 24.)
a Gazdasági és Szociális Bizottság új tagjainak kinevezéséről
(2004/735/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 49. cikkére,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 259. cikkére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 166. cikkére,
tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmányra, és különösen annak 14. és 48. cikkére,
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2002. szeptember 21-től2006. szeptember 20-ig terjedő időszakra vonatkozó kinevezéséről szóló, 2002. szeptember 17-i tanácsi határozatra,
tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia kormányának javaslataira,
a Bizottsággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
|
(1) |
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozását követően a Gazdasági és Szociális Bizottságot a szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi kategóriáit képviselő kilencvenöt kinevezett taggal kell bővíteni. |
|
(2) |
A Gazdasági és Szociális Bizottság összetételénél figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi jellegű összetevőinek megfelelő képviseletet kell biztosítani, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
Egyetlen cikk
A Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2006. szeptember 20-ig terjedő időszakra a mellékletben nevükkel és beosztásukkal szereplő személyeket nevezi ki.
Kelt Brüsszelben, 2004. május 24-én.
a Tanács részéről
az elnök
D. AHERN
ANEXO — PŘÍLOHA — BILAG — ANHANG — LISA — ΠΑΡΑΡΤΗΜA — ANNEX — ANNEXE — ALLEGATO — PIELIKUMS — PRIEDAS — MELLÉKLET — ANNESS — BIJLAGE — ZAŁĄCZNIK — ANEXO — PRÍLOHA — PRILOGA — LIITE — BILAGA
LISTA DE LOS MIEMBROS DEL COMITE ECONÓMICO Y SOCIAL
SEZNAM ČLENŮ HOSPODÁŘSKÉHO A SOCIÁLNÍHO VÝBORU
LISTE OVER MEDLEMMERNE AF DET ØKONOMISKE OG SOCIALE UDVALG
LISTE DER MITGLIEDER DES WIRTSCHAFTS- UND SOZIALAUSSCHUSSES
MAJANDUS- JA SOTSIAALKOMITEE LIIKMETE NIMEKIRI
ΚΑΤΑΛΟΓΟΣ ΤΩΝ ΜΕΛΩΝ ΤΗΣ ΟΙΚΟΝΟΜΙΚΗΣ ΚΑΙ ΚΟΙΝΩΝΙΚΗΣ ΕΠΙΤΡΟΠΗΣ
LIST OF THE MEMBERS OF THE ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE
LISTE DES MEMBRES DU COMITÉ ÉCONOMIQUE ET SOCIAL
ELENCO DEI MEMBRI DEL COMITATO ECONOMICO E SOCIALE
EKONOMIKAS UN SOCIĀLO LIETU KOMITEJAS LOCEKĻU SARAKSTS
EKONOMIKOS IR SOCIALINIŲ REIKALŲ KOMITETO NARIŲ SĄRAŠAS
A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG TAGJAINAK LISTÁJA
LISTA TAL-MEMBRI TAL-KUMITAT EKONOMIKU U SOĊJALI
LIJST VAN LEDEN VAN HET ECONOMISCH EN SOCIAAL COMITÉ
LISTA CZŁONKÓW KOMITETU EKONOMICZNO-SPOŁECZNEGO
LISTA DOS MEMBROS DO COMITÉ ECONÓMICO E SOCIAL
ZOZNAM ČLENOV HOSPODÁRSKEHO A SOCIÁLNEHO VÝBORU
SEZNAM ČLANOV EKONOMSKO-SOCIALNEGA ODBORA
TALOUS- JA SOSIAALIKOMITEAN JÄSENTEN LUETTELO
FÖRTECKNING ÖVER LEDAMÖTER I EKONOMISKA OCH SOCIALA KOMMITTÉN
ČESKÁ REPUBLIKA
|
|
ZBOŘIL Josef Member of the Management Board, Confederation of Industry of the Czech Republic |
|
|
DRBALOVÁ Vladimíra Director of the Department of International Organisations and European Affairs, Confederation of Industry of the Czech Republic |
|
|
ZVOLSKÁ Marie Member of the Confederation of Employers' and Entrepreneurs' Associations of the Czech Republic |
|
|
VOLEŠ Ivan Deputy Secretary of the Economic Chamber of the Czech Republic |
|
|
ČORNEJOVÁ Helena Senior Officer of the Social and Economic Department, Czech-Moravian Confederation of Trade Unions |
|
|
MATOUŠEK Vladimír Senior Officer of the International Department, Czech-Moravian Confederation of Trade Unions |
|
|
ŠTECHOVÁ Dana Specialist of the International Department, Czech-Moravian Confederation of Trade Unions |
|
|
ŠMEHLÍK Ondřej Junior Officer – Specialist of the Railways' Workers Trade Union |
|
|
JÍROVEC Ludvík Member of the Agrarian Chamber of the Czech Republic |
|
|
ŠMEJKAL David Member of the Czech Coalition of Consumer Activities |
|
|
STULÍK David Member of the Civil Society Development Foundation |
|
|
PLECHATÁ Ivana Director of the House Sue Ryde, Civic Association SKOK |
EESTI
|
|
PÄÄRENDSON Eve Estonian Employers’ Confederation |
|
|
TSHISTOVA Kristina Estonian Chamber of Commerce and Industry |
|
|
CARR Liina Confederation of Estonian Trade Unions |
|
|
VIIES Mare Estonian Employees’ Unions’ Confederation |
|
|
HELLAM Mall Network of the Estonian Nonprofit Associations and Foundations (NENO) |
|
|
KREEGIPUU Kalev Estonian Chamber of Agriculture and Commerce |
|
|
JOOST Meelis Estonian Chamber of Disabled People |
ΚYΠΡΟΣ
|
|
ANTONIOU Michalis Cyprus Employers and Industrialists Federation |
|
|
MAVROMMATIS Manthos Chamber of Commerce and Industry |
|
|
KYRITSIS Pambis Pancyprian Federation of Labour |
|
|
KITTENIS Demetris Cyprus Workers’ Confederation |
|
|
VRACHIMIS Giorgos Consumers’ Association |
|
|
CONSTANTINIDIS Costakis Union of Cypriot Farmers |
LATVIJA
|
|
BĒRZIŅŠ Andris Strategic Consultant for UNDP Latvia ABkonsultants, owner |
|
|
JAUNZEME Ieva Director General Latvian Employers Confederation |
|
|
KRĪGERS Pēteris President – Free Trade Union Confederation of Latvia |
|
|
HOMKO Irina Free Trade Union Confederation of Latvia |
|
|
ANČA Gunta Chairperson – The Latvian Umbrella Body for Disability Organisations SUSTENTO |
|
|
KOCIŅŠ Viesturs Head of European Union Department Latvian Chamber of Commerce and Industry |
|
|
DANUSĒVIČS Henriks Chairman of Latvian Traders Association |
LIETUVA
|
|
ARLAUSKAS Danukas Director General, Lithuanian Confederation of Business Employers |
|
|
LASIAUSKAS Linas Deputy Director General, Lithuanian Apparel and Textile Industry Association |
|
|
MORKIS Gintaras Deputy Director General, Lithuanian Confederation of Industrialists |
|
|
ŽYGIS Arvydas Consultant, Association of Lithuanian Chambers of Commerce, Industry and Crafts |
|
|
BALSIENĖ Aldona President, Lithuanian Trade Union „Solidarumas” |
|
|
KVEDARAVIČIUS Algirdas Aleksandras Vice-chairperson, Lithuanian Trade Union Confederation |
|
|
PREIDIENĖ Inga Vice-chairperson, Lithuanian Labour Federation Youth Organization |
|
|
ARMANAVIČIENĖ Alvita President, Lithuanian National Consumer Federation |
|
|
DOMEIKA Rolandas Director, Lithuanian Farmers’ Union |
MAGYARORSZÁG
|
|
NAGY Tamás National Federation of Agricultural Cooperators and Producers |
|
|
VADÁSZ Péter GRD. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists |
|
|
VÉRTES János National Federation of Traders and Caterers |
|
|
CSUPORT Antal National Association of Strategic and Public Utility Companies |
|
|
KOLLER Erika Democratic Ligue of Independent Trade Unions |
|
|
KAPUVÁRI József National Confederation of Hungarian Trade Unions |
|
|
PÁSZTOR Miklós GRD. National Confederation of Workers Councils |
|
|
CSER Ágnes GRD. Cooperation Forum of Trade Unions; Trade Union Confederation of Intellectual Workers |
|
|
HERCZOG Mária GRD. Family, Child and Youth Organisation for Public Use |
|
|
TÓTH János GRD. Association of the Hungarian Industrial Parks |
|
|
GARAI István National Association for Consumer Protection in Hungary |
|
|
BARABÁS Miklós European House |
MALTA
|
|
CALLEJA Edwin Secretary General Federation of Industries (FOI) |
|
|
SCIBERRAS Sylvia Honorary Assistant Secretary Malta Chamber of Small and Medium Enterprise (GRTU) |
|
|
PARNIS Michael Deputy Secretary General (Education and International Affairs) General Workers’ Union (GWU) |
|
|
DARMANIN Anna Maria Chairperson Salvino Spiteri Foundation Union Ħaddiema Maqgħudin (UĦM) |
|
|
ATTARD Grace President National Council of Women |
POLSKA
|
|
MALINOWSKI Andrzej Polish Employers’ Confederation |
|
|
DORDA Tadeusz Polish Employers’ Confederation |
|
|
KRAWCZYK Jacek Polish Confederation of Private Employers |
|
|
KOMOROWSKI Marek Polish Confederation of Private Employers |
|
|
MULEWICZ Jarosław Maciej Business Centre Club – Association of Employers |
|
|
DONOCIK Tadeusz Polish Chamber of Commerce |
|
|
DRABKO Zbigniew Federation of the Union of Agricultural Employers |
|
|
ADAMCZYK Andrzej Independent Self-Governing Trade Union „Solidarity” |
|
|
KRZAKLEWSKI Marian Independent Self-Governing Trade Union „Solidarity” |
|
|
SOBOŃ Katarzyna Independent Self-Governing Trade Union „Solidarity” |
|
|
RÓŻYCKI Stanisław All-Poland Alliance of Trade Unions |
|
|
JASIŃSKI Tomasz All-Poland Alliance of Trade Unions |
|
|
SZYNAKA Edmund Trade Unions Forum |
|
|
TORNBERG Markus National Union of Farmers, Circles and Agricultural Organizations |
|
|
NIEPOKULCZYCKA Małgorzata Polish Consumer Federation |
|
|
SZADZIŃSKA Elżbieta Polish Consumer Federation |
|
|
SZYDŁOWSKI Andrzej Union of Polish Craftsmen |
|
|
KAMIENIECKI Krzysztof Institute for Sustainable Development |
|
|
CZAJKOWSKI Tomasz Students’ Parliament of the Republic of Poland |
|
|
MENDZA–DROZD Marzena Polish Federation of Non-Government Organizations |
|
|
PLAKWICZ Jolanta Polish Women League |
SLOVENIJA
|
|
STOJAN Dare Association of Employers for Craft Activities of Slovenia |
|
|
STANTIC Cveto Chamber of Commerce and Industry of Slovenia |
|
|
ROKSANDIC Metka Association of Free Trade Unions of Slovenia |
|
|
REBOLJ Dusan Confederation of Trade Unions of Slovenia PERGAM |
|
|
HRIBAR Bojan Slovenian Committee of Public Sector Trade Unions |
|
|
NOSE Martin Cooperative Union of Slovenia |
|
|
GREIF Tatjana SKUC – Students’ cultural center |
SLOVENSKO
|
|
LIŠKA Ján Ing. President, Union of Pulp-Paper Industry of the Slovak Republic |
|
|
MIHÓK Peter Doc. Ing. President of the Slovak Chamber of Trade and Industry (SOPK) |
|
|
ORAVEC Ján, PhDr., CSc. President, Entrepreneur Association of Slovakia |
|
|
ONDRUŠKA Peter JUDr. Adviser for Legal Affairs, KOZ SR |
|
|
MEŠŤANOVÁ EVA Paed.GRD. Director of Foreign Relations Department and Protocol, KOZ SR National Ecosoc Coordinator |
|
|
ŠKULTÉTY Eugen Vice-President, KOZ SR |
|
|
PÁLENÍK Viliam PhD Doc. RNDr. Head of the Department of Economic Modelling, Slovak Academy of Sciences (SAV) |
|
|
ŠTERN Juraj, DrSc. GRD.h.c. prof. Ing. Honorary Member of Slovak Rectors Conference (SRK) Professor of the University of Economic Studies |
|
|
ČERNÁ Marta RNDr. President of the Union of Consumers Forum |
|
2004.10.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/58 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2004. október 21.)
az Egyesült Királyságnak a tagállamok forgalmi adókkal kapcsolatos jogszabályainak egységesítéséről szóló hatodik irányelv (77/388/EGK) 11. cikkétől eltérő intézkedés bevezetésére való felhatalmazásáról
(2004/736/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a tagállamok forgalmi adókkal kapcsolatos jogszabályainak egységesítéséről szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelvre (1) – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás – és különösen annak 27. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Egyesült Királyság a Bizottság Főtitkársága által 2004. február 13-i dátummal nyilvántartásba vett levélben engedélyt kért a 77/388/EGK irányelv 11. cikke A. része (1) bekezdése a) pontjától eltérő különleges intézkedés bevezetésének engedélyezésére. |
|
(2) |
Az eltérés célja a hozzáadottérték-adónak (HÉA) a szolgáltatásnyújtások alulértékeléséből következő kikerülésének megakadályozása. Ennek különösen az a rendeltetése, hogy megakadályozza a gépjármű-kereskedelemben az alkalmazottak számára névleges díj ellenében biztosított gépkocsihasználat gyakorlatának a 77/388/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének értelmében történő megkerülhetőségét. Mivel ez a díj a szolgáltatásnyújtás ellenértékeként kerül feltüntetésre, a hozzáadottérték-adó a 77/388/EGK 11. cikke A. része (1) bekezdése a) pontja alapján az alkalmazott által fizetett tényleges összeg után kerül beszedésre. Mivel azonban a két érintett fél között munkáltatói-munkavállalói kapcsolat áll fenn, a ténylegesen fizetett összeg mesterséges módon alacsony, ami jelentősen alacsonyabb hozzáadottértékadó-bevétellel jár. |
|
(3) |
Az Egyesült Királyságnak a 11. cikktől való eltérés iránti kérelmét – amelynek rendeltetése az egymással kapcsolatban álló személyek között alulértékelt szolgáltatásnyújtások problémájának leküzdése abban az esetben, amikor a szolgáltatás kedvezményezettje teljes vagy részleges adómentességet élvez – már engedélyezték. Azért vált szükségessé egy további és pontosabban meghatározott eltérés, mert az eltérés engedélyezésekor az „egymással kapcsolatban álló” meghatározásba nem számítottak bele alkalmazottakat, és mivel az alkalmazott nem egy teljes vagy részleges adómentességet élvező adóalany. |
|
(4) |
A különleges intézkedés csak abban az esetben alkalmazandó, ha az igazgatás úgy dönt, hogy a 11. cikk A. része (1) bekezdése a) pontjával összhangban meghatározott adóköteles összeget a részt vevő felek között munkáltatói-munkavállalói kapcsolatok befolyásolták. A döntést minden esetben nyilvánvaló tényekre, és nem feltételezésekre kell alapozni. |
|
(5) |
Tekintettel az eltérés korlátozott alkalmazási területére, a különleges intézkedés arányban áll a kitűzött céllal. |
|
(6) |
Az eltérés nem gyakorol káros hatást a Közösség hozzáadottérték-adóból származó saját forrásaira, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 77/388/EGK irányelv 11. cikke A. része (1) bekezdése a) pontjától eltérve az Egyesült Királyság felhatalmazást kap arra, hogy 2009. december 31-ig a szolgáltatás szabadpiaci forgalmi értékét tekintse adóalapnak abban az esetben, amikor a szolgáltatásnyújtás gépkocsihasználatból áll, amelynek során a szolgáltatást teljesítő és a kedvezményezett a gépjármű-kereskedelmen belül egymással kapcsolatban álló személyek.
2. cikk
Az 1. cikk abban az esetben alkalmazható, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:
|
a) |
a szolgáltatást teljesítőnek jogában áll teljesen vagy részlegesen levonni a gépjárműre alkalmazott hozzáadottérték-adót; |
|
b) |
a kedvezményezett nem teljes adóalany, és a nemzeti jogszabályokban meghatározott munkáltatói-munkavállalói kapcsolatok révén kötődik a szolgáltatást teljesítőhöz; |
|
c) |
az eset körülményeiből indokolt arra következtetni, hogy a 77/388/EGK irányelv 11. cikke A. része (1) bekezdése a) pontjában meghatározottaknak megfelelően a fenti b) pontban említett munkáltatói-munkavállalói munkakapcsolatok befolyásolták az adóalapot. |
3. cikk
Ennek a határozatnak Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.
Kelt Luxembourgban, 2004. október 21-én.
a Tanács részéről
az elnök
G. ZALM
(1) HL L 145., 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2004/66/EK irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.
|
2004.10.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/60 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2004. október 21.)
Olaszországnak a tagállamok forgalmi adókkal kapcsolatos jogszabályainak egységesítéséről szóló hatodik irányelv (77/388/EGK) 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérő intézkedés alkalmazására való felhatalmazásáról
(2004/737/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a tagállamok forgalmi adókkal kapcsolatos jogszabályainak egységesítéséről szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelvre (1) – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás – és különösen annak 30. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Bizottságnak benyújtott és a Bizottság Főtitkársága által 2004. március 24-én nyilvántartásba vett kérelmében az olasz kormány felhatalmazást kért arra, hogy olyan megállapodást kössön Svájccal, amely a 77/388/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérő intézkedéseket tartalmaz. |
|
(2) |
Ennek a kérelemnek kettős oka van: elsősorban, a HÉA 2003. január 1-jei bevezetése a Gran San Bernardo-alagút használati díjainál a versenyhelyzet torzítását eredményezte a több útra szóló szezonális jegyek eladásánál. Másodsorban, a bevételeknek a HÉA céljaira az országok közötti fizikai elhatárolás arányában történő megbontása nagy adminisztrációs költségekkel jár, mivel a bevételeket az alagút működtetési és karbantartási költségeinek megosztását tükröző gazdasági kritériumokkal összhangban számolják ki és osztják fel. Ezek a költségek nem csupán magára az alagútra vonatkoznak, hanem ide értendő az alagutat olasz területen az olasz úthálózattal összekötő országút is. |
|
(3) |
2003. január 1-jétől az alagút olasz üzemeltetője HÉA-t számít fel és szed be a Gran San Bernardo-alagút használati díjai után. Svájc azonban nem alkalmaz HÉA-t vagy más, hasonló adót a használati díjra; az Olaszország és Svájc között 1958-ban, a közös HÉA-rendszer bevezetését megelőzően kötött egyezmény értelmében Svájc nem kötelezhető arra, hogy az olasz HÉA-t a Gran San Bernardo-alagút használati díjaira alkalmazza és beszedje. Ezért az, hogy a HÉA-t csak az olasz üzemeltető által beszedett használati díjakra vezették be, különbségekhez vezetett a felhasználói költségekben és torzította a versenyt a szezonális jegyek eladásában. A felhasználók több útra szóló szezonális jegyeiket az alagút bármelyik végén kifizethetik, és ott vásárolják meg, ahol olcsóbb, vagyis Svájcban. |
|
(4) |
Az alagút nemzetközi határt szel át, és egy olasz–svájci közös vállalkozás, valamint két üzemeltetőtársaság működteti, amelyek székhelye a vonatkozó országokban van. Az olasz üzemeltetőnek – a területiség elvével összhangban – csak az alagút olasz földön lévő részének vonatkozásában kell a (20 %-os) HÉA-t szednie. Az üzemeltetők által 1963-ban kötött és a mai napig alkalmazott, jogilag kötelező megállapodás szerint azonban a használatidíj-bevételek nem az országok közötti fizikai elhatárolás arányában kerülnek felosztásra, hanem olyan gazdasági kritériumok alapján, amelyek a működtetési és karbantartási költségek megoszlását tükrözik. Az alagút működtetési és karbantartási költségei tartalmazzák az autópálya azon szakaszának használatát is, amelyen keresztül az alagút megközelíthető. Ez azt jelenti, hogy a megosztott és felosztott bevételek pontos összegét ezekkel a kritériumokkal összhangban csak utólag lehet meghatározni. A HÉA céljaira ezt a megállapított összeget aztán a területiség elvének megfelelően kell felbontani, az alagúthoz vezető autópálya-szakasz használatához szükséges működtetési és karbantartási költségek extrapolálásával. Ez az utólagos számítás és a HÉA beszedése nehézkes és magas adminisztrációs költségekkel jár. Ez nem hozható összhangba az olyan fogyasztásiadó-rendszerrel, amely a HÉA azonnali levonását és befizetését követeli meg. |
|
(5) |
Ilyen körülmények között az egyetlen életképes választás tulajdonképpen az, hogy a Gran San Bernardo-alagút használati díját nem terhelik HÉA-val. Az eltérés jelentős egyszerűsítést jelent az olasz–svájci közös vállalkozás, valamint két üzemeltetőtársasága számára. |
|
(6) |
A kért eltérés azonban hatással lesz a Közösségek saját, HÉA-ból származó forrásaira, és ezért ellentételező intézkedéseket igényel, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 77/388/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérően, az Olasz Köztársaság felhatalmazást kap arra, hogy olyan megállapodást kössön Svájccal, amelynek értelmében a Gran San Bernardo-alagút használati díjait nem terhelik HÉA-val. A felhatalmazás megadására azzal a feltétellel kerül sor, hogy az Olasz Köztársaság minden évben becslést készít a végső fogyasztás szakaszában keletkezett HÉA-kiesés összegéről, és egy ezzel egyenértékű ellentételezést nyújt ahhoz a HÉA-alaphoz, amely a Közösség saját forrásaihoz való hozzájárulások megállapítására szolgál.
2. cikk
Ennek a határozatnak az Olasz Köztársaság a címzettje.
Kelt Luxembourgban, 2004. október 21-én.
a Tanács részéről
az elnök
G. ZALM
(1) HL L 145., 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2004/66/EK irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.
|
2004.10.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/62 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2004. október 21.)
Portugália felhatalmazásáról arra, hogy eltérést jelentő intézkedést alkalmazzon a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 21. cikke (1) bekezdésének a) pontját és 22. cikkét illetően
(2004/738/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról – szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 27. cikkének (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Bizottság által 2004. február 19-én iktatott levélben Portugália felhatalmazást kért eltérő intézkedés alkalmazására a házaló kereskedelem esetében. |
|
(2) |
A többi tagállamot 2004. március 26-án tájékoztatták ezen kérelemről. |
|
(3) |
Portugáliát 2004. március 30-án tájékoztatták arról, hogy a Bizottság rendelkezik minden, az ügy eldöntéséhez szükséges információval. |
|
(4) |
Az intézkedés célja, hogy lehetővé tegye egyes házaló kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások számára, hogy viszonteladóik helyett megfizessék az eladott termékekre vonatkozó HÉÁ-t, feltéve hogy a vállalkozások árbevétele teljes egészében a nevükben és a saját javukra tevékenykedő viszonteladókkal működtetett házaló kereskedelemből származik, valamint a nagyközönségnek szánt eladási árat tartalmazó árjegyzékeket a vállalkozás minden termékére előzetesen elkészítik és be is tartják. |
|
(5) |
Az eltérés azokra az esetekre korlátozódik, amikor a vállalkozás termékeit közvetlenül viszonteladóknak értékesíti, akik közvetlenül a végső fogyasztóknak értékesítik ezeket tovább. |
|
(6) |
Azok a vállalkozások, amelyek a fent említett feltételeket teljesítik, és amelyek az adóhatóságtól a megfelelő engedélyt megkapták, a HÉÁ-t a kincstárnak az előzetesen rögzített kiskereskedelmi ár alapján fizetik meg. |
|
(7) |
Az érintett viszonteladók a továbbiakban nem kötelesek az értékesítés után adót fizetni, és ezért adólevonási joggal sem rendelkeznek. |
|
(8) |
Ez a rendszer eltérést jelent a 21. cikk (1) bekezdésének a) pontjától abban az értelemben, hogy a nagykereskedőt terheli az adókötelezettség a viszonteladói által a végső fogyasztóknak eladott áruk tekintetében. |
|
(9) |
Ezért a nagykereskedők kötelesek eleget tenni a viszonteladóik által a végső fogyasztóknak eladott árukkal kapcsolatban felmerülő bevallási, számlázási, fizetési stb. kötelezettségeknek, és a 22. cikktől eltérve a viszonteladóik a végső fogyasztókhoz eljuttatott termékeik tekintetében mentesülnek ezen kötelezettségek alól. |
|
(10) |
A rendszert a korábbi, 1999. január 18-i 1999/82/EK tanácsi határozat (2) engedélyezte, amely 1999. január 1. és 2000. december 31. között volt hatályban. |
|
(11) |
A Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi eltérés egy egyszerűsítési szabályozás, így az megfelel a hatodik irányelv 27. cikkében foglalt feltételeknek. |
|
(12) |
Az eltérést 2009. december 31-ig meg kell adni. |
|
(13) |
Az eltérést jelentő intézkedés nem módosítja a végső fogyasztás szintjén beszedett HÉA összegét, és nem jár negatív hatással az Európai Közösségek saját, a forgalmi adóból származó erőforrásaira, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Portugália 2009. december 31-ig felhatalmazást kap a 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelvtől eltérő rendelkezéseket tartalmazó, a házaló kereskedelem adózására vonatkozó különleges intézkedések alkalmazására.
Bármely vállalkozás, amelynek árbevétele teljes egészében a nevükben és a saját javukra tevékenykedő viszonteladókkal működtetett házaló kereskedelemből származik, engedélyt kérhet az illetékes hatóságtól az alábbi 2. és 3. cikk rendelkezéseinek alkalmazására, feltéve hogy:
|
a) |
a vállalkozás által értékesített valamennyi termék szerepel az előzetesen megállapított, a végső fogyasztás szakaszában alkalmazandó árjegyzékben; |
|
b) |
a vállalkozás termékeit közvetlenül viszonteladóknak értékesíti, akik közvetlenül a végső fogyasztóknak értékesítik ezeket tovább. |
2. cikk
A 77/388/EGK hatodik irányelv 21. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérően, azok a vállalkozások, amelyek engedélyt kaptak ezen különleges intézkedés alkalmazására, a viszonteladóik által a végső fogyasztóknak értékesített áruk utáni adók megfizetésére kötelezettek.
3. cikk
Azon viszonteladók, akiknek árui egy, az ezen különleges intézkedés alkalmazására felhatalmazott vállalkozástól származnak, a végső fogyasztóknak értékesített áruk tekintetében mentesülnek a 77/388/EGK hatodik irányelv 22. cikkében foglalt kötelezettségek alól.
4. cikk
Ezen határozat címzettje Portugália.
Kelt Luxembourgban, 2004. október 21-én.
a Tanács részéről
az elnök
G. ZALM
(1) HL L 145., 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2004/66/EK irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.
|
2004.10.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/64 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG BiH/3/2004 HATÁROZATA
(2004. szeptember 29.)
az Európai Uniónak Bosznia és Hercegovinában folytatott katonai művelete tekintetében a Hozzájáruló Felek Bizottsága létrehozásáról
(2004/739/KKBP)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 25. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel a Tanácsnak az Európai Unió bosznia és hercegovinai katonai műveletéről szóló, 2004. július 12-i 2004/570/KKBP együttes fellépésére (1), és különösen annak 11. cikke ötödik bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2004/570/KKBP együttes fellépés 11. cikke szerint a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy meghozza az Európai Uniónak Bosznia és Hercegovina területén folytatott katonai művelete tekintetében a hozzájáruló felek bizottsága létrehozásához szükséges megfelelő határozatokat. |
|
(2) |
A 2000. december 7-9-i nizzai, és 2002. október 24-25-i brüsszeli Európai Tanács következtetései megállapították a harmadik államok válságkezelési műveletekben való részvételének és a hozzájáruló felek bizottsága létrehozásának szabályait. |
|
(3) |
A hozzájáruló felek bizottsága kulcsszerepet fog játszani a művelet napi irányításában; ez lesz az a fő fórum, amelyhez a hozzájáruló államok együttesen intézhetik a saját haderőiknek a művelet során való bevetésével kapcsolatos kérdéseket; a művelet politikai és stratégiai irányítását gyakorló Politikai és Biztonsági Bizottság figyelembe veszi a hozzájáruló felek bizottsága által kifejezett szempontokat. |
|
(4) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia álláspontjáról szóló jegyzőkönyv 6. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Európai Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Következésképpen Dánia nem vesz részt a művelet finanszírozásában. |
|
(5) |
Az Európai Tanács 2002. december 12-13-i koppenhágai ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben kijelentette, hogy a „Berlin plusz” rendelkezései és azok végrehajtása kizárólag azokra az EU-tagállamokra vonatkozik majd, amelyek egyben vagy NATO-tagállamok is, vagy a „Partnerség a Békéért” részes felei, és amelyek ennek megfelelően a NATO-val kétoldalú biztonsági megállapodást kötöttek, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
A bizottság létrehozása
Az Európai Uniónak Bosznia és Hercegovinában folytatott katonai művelete tekintetében létrejön a hozzájáruló felek bizottsága (a továbbiakban: HFB).
2. cikk
Feladatok
A HFB megbízatását az Európai Tanács nizzai (2000. december 7-9-i) és brüsszeli (2002. október 24-25-i) következtetései állapították meg.
3. cikk
Összetétel
(1) A HFB tagjai a következők:
|
— |
a NATO eszközeivel és képességeivel végrehajtott EU-műveletekben részt vevő EU-tagállamok képviselői, valamint Dánia; |
|
— |
a mellékletben említett, a műveletben részt vevő, és, jelentős katonai hozzájárulást nyújtó államok, illetve egyéb harmadik államok képviselői. |
(2) Az Európa Unió Katonai Törzsének főigazgatója és az EU műveleti parancsnoka is jogosult részt venni vagy képviseltetni magát a HFB ülésein.
4. cikk
Az elnök
A művelet során a HFB elnöki tisztét, a nizzai következtetésekkel összhangban és az Elnökség előjogainak sérelme nélkül a főtitkár/főképviselő, vagy annak képviselője tölti be az Elnökséggel szoros együttműködésben és az Európai Unió Katonai Bizottsága (EUKB) elnökének vagy az EUKB elnöke képviselőjének a segítségével.
5. cikk
Ülések
(1) A HFB-t az elnök rendszeresen hívja össze. A körülményektől függően az elnök saját kezdeményezésére vagy bármely tag kérésére rendkívüli ülést hívhat össze.
(2) Az elnök az ülést megelőzően körbeküldi az ülés tervezett napirendjét és az üléshez kapcsolódó anyagokat. Valamennyi ülést követően ki kell osztani a jegyzőkönyvet.
(3) A Bizottság képviselői és más személyek adott esetben meghívást kaphatnak a megbeszélés megfelelő részeire.
6. cikk
Eljárás
(1) A (3) bekezdésben előírtak kivételével, és a Politikai és Biztonsági Bizottság hatáskörének és az EU műveleti parancsnoka kötelezettségeinek a sérelme nélkül:
|
— |
a műveletek napi irányításával kapcsolatos HFB-határozatok meghozatalához a művelethez hozzájáruló államok képviselőinek egyhangú szavazata szükséges; |
|
— |
a HFB tagjainak egyhangú szavazata szükséges, amikor a HFB a műveletek tervezésével kapcsolatos esetleges kiigazításokra vonatkozó ajánlásokat tesz, ideértve a célkitűzések esetleges kiigazítását is. |
Valamely tag távolléte az egyhangú szavazást nem zárja ki.
(2) Az elnök megállapítja, hogy a tanácskozáson való részvételre jogosult államok képviselőinek többsége jelen van.
(3) Valamennyi eljárási kérdést az ülésen jelen lévő tagok egyszerű többségi szavazatával kell rendezni.
(4) Dánia nem vesz részt a Bizottság határozatainak meghozatalában.
7. cikk
Titoktartás
(1) A HFB üléseire és eljárási rendjére a Tanács biztonsági szabályzatát kell alkalmazni. Különösen a Bizottság képviselőinek a megfelelő biztonsági átvilágítással kell rendelkezniük.
(2) A HFB tanácskozásaira a szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik, kivéve ha a HFB egyhangúlag másként határoz.
8. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2004. szeptember 29-én.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
A. HAMER
MELLÉKLET
A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT HARMADIK ÁLLAMOK
|
— |
Argentína |
|
— |
Bulgária |
|
— |
Chile |
|
— |
Kanada |
|
— |
Marokkó |
|
— |
Norvégia |
|
— |
Románia |
|
— |
Svájc |
|
— |
Törökország |
|
— |
Új-Zéland |