MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2004. október 26-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	56,3
	204	43,3
	624	74,2
	999	57,9
0707 00 05	052	117,6
	999	117,6
0709 90 70	052	96,3
	204	42,0
	628	48,8
	999	62,4
0805 50 10	052	60,5
	388	52,2
	524	68,0
	528	51,4
	999	58,0
0806 10 10	052	118,7
	400	179,6
	999	149,2
0808 10 20, 0808 10 50, 0808 10 90	388	60,3
	400	93,9
	404	82,3
	442	61,0
	512	107,5
	720	99,6
	800	212,5
	804	107,4
	999	103,1
0808 20 50	052	109,5
	388	105,3
	720	75,4
	999	96,7

---

(1)  Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

MELLÉKLET

a gyümölcs- és zöldségféléket (paradicsom, narancs, citrom, étkesési szőlő és alma) érintő export-visszatérítések meghatározásáról szóló 2004. október 26-i bizottsági rendelethez

Termékkód (1)	Rendeltetési hely (2)	A1 rendszer 2004.11.9. és 2005.1.7. közötti kérelmek		B rendszer Az engedélykérelem benyújtása 2004.11.16. és 2005.1.14. között
		Visszatérítés mértéke (euró/nettó t)	Tervezett mennyiség (t)	Visszatérítés indikatív mértéke (euró/nettó t)	Tervezett mennyiség (t)
0702 00 00 9100	F08	30		30	8 622
0805 10 10 9100 0805 10 30 9100 0805 10 50 9100	A00	24		24	105 197
0805 50 10 9100	A00	43		43	31 426
0806 10 10 9100	A00	35		35	13 029
0808 10 20 9100 0808 10 50 9100 0808 10 90 9100	F04, F09	28		28	22 349

---

(1)  A termékkódokat a 3846/87/EGK bizottsági rendelet rögzíti (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

(2)  Az A sorozatba tartozó rendeltetési helyek kódjait a 3846/87/EGK rendelet II. melléklete határozza meg.

A rendeltetési helyek numerikus kódjait a 2081/20031/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

Az egyéb rendeltetési helyek meghatározása a következő:

F03	:	Minden rendeltetési hely, Svájc kivételével.
F04	:	Hong kong, Szingapúr, Malajzia, Srí Lanka, Inonézia, Thaiföld, Tajvan, Pápua Új-Guinea, Laosz, Kambodzsa, Vietnam, Japán, Uruguay, Paraguay, Argentína, Mexikó, Costa Rica.
F08	:	Minden rendeltetési hely Bulgária kivételével.
F09	:	Az alábbi rendeltetési helyek: — Norvégia, Izland, Grönland, Feröer-szigetek, Románia, Albánia, Bosznia es Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Montenegró, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Ukrajna, Szaúd-Arábia, Bahrein, Katar, Omán, Egyesült Arab Emírségek (Abu-Dzabi, Dubai, Sharjah, Ajman, Umm al Qaiwain, Ras al Khaimah, Fujairah), Kuvait, Jemen, Szíria, Irán, Jordánia, Bolívia, Brazília, Venezuela, Peru, Panama, Ecuador, Kolumbia, — afrikai országok és területek, Dél-Afrika kivételével; — a 800/1999/EK bizottsági rendelet 36. cikkében említett rendeltetési helyek (HL L 102., 1999.4.17., 11. o.).

I. MELLÉKLET

A SZERZŐDÉS I. MELLÉKLETÉBEN FELSOROLT, EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT TERMÉKEK

Hús alapú termékek (melegítve, sózva, füstölve stb.)

OLASZORSZÁG

Lardo di Colonnata (OFJ)

II. MELLÉKLET

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 2081/92/EGK RENDELETE

„LARDO DI COLONNATA”

EK-szám: IT/00269/15.01.2003

OEM ( ) OFJ (X)

Ez a nyomtatvány csupán információs célzattal lett kiállítva. A teljes tájékoztatásért, különösen az OEM és OFJ hatálya alá tartozó termékek gyártóiról, kérem, igényeljen teljes termékleírást a nemzeti hatóságtól vagy az Európai Bizottságtól (1).

1.   A tagállamban felelős hivatal:

Név: Ministero delle Politiche Agricole e Forestali

Cím:

Via XX Settembre n. 20 – I-00187 Roma

Tel. (39-6) 481 99 68

Fax (39-6) 420 131 26

E-mail: qualita@politicheagricole.it

2.   A kérvényező testület:

2.1.   Név: Associazione Tutela Lardo di Colonnata

2.2.   Cím:

2.3.   Összetétel: termelők/feldolgozók (X) egyéb ( )

3.   Terméktípus: 1.2. osztály – A II. melléklet szerinti húskészítmények – Szalonna.

4.   A termék leírása: (A 4. cikk (2) bekezdésében kitűzött követelmények összefoglalása)

4.1.   Név: „Lardo di Colonnata”

4.2.   Leírás: A Toscana, Emilia-Romagna, Veneto, Friuli-Veneto-Julia, Lombardia, Piemont, Umbria, Marcha, Latium és Molise tartományokban található sertéstenyészetekből származó, az állat hátát a nyakszirttől a farig, oldalirányban pedig a mellig borító zsírszövetrétegből vágott, disznóhúsból készült termék.

A „Lardo di Colonnatana” fő jellemzői az alábbiak:

Alak: változó, többnyire négyszögletes, vastagsága legalább 3 cm.

Külső megjelenése: az alsó részén megmarad a szalonnabőr, míg a felső részét az aromatikus füvek és fűszerek miatt sötétté vált érlelősó borítja; vékony soványhús-réteg lehet benne. A termék összességében nedves jellegű, homogén és puha állagú, fehér színű, kissé rózsaszínes vagy barnás.

Aroma: illatos és aromákban gazdag.

Íze: delikát íz, majdnem édeskés, ha az állat farából származik, kissé csípős, aromás füvekkel és fűszerekkel a gyártás során gazdagított.

4.3.   Földrajzi terület: Az alapanyag előállítására kijelölt földrajzi övezet az alábbi tartományokat foglalja magában: Toscana, Emilia-Romagna, Veneto, Friuli-Veneto-Julia, Lombardia, Piemont, Umbria, Marcha, Latium és Molise. Hagyományosan a nehéz disznóhús termelésében specializált tartományokról van szó, ahol az alapanyag előállítására szolgáló állattenyésztési és állatetetési technikák megfelelőek az olyan alapanyag előállítására, amely rendelkezik a későbbi feldolgozáshoz szükséges jellemzőkkel, és amelyek az idők múltával konszolidálódtak. A vágóhidak és húsfeldolgozók szintén az előbb említett tartományokban találhatók.

A „Lardo di Colonnatana” előállításának földrajzi övezete a Colonnata területről kapta a nevét, amely Massa Carrara tartomány Carrara község egy része.

4.4.   Eredetbizonyíték: Egyes források szerint Colonnata a márványbányákban a rómaiak által foglalkoztatott, idetelepített rabszolgák telepéről kapta a nevét. Több történelmi és archeológiai jelzés mutat arra, hogy volt egy ilyen település. Nincs kizárva, hogy a disznóhús konzerválási módszereinek az e helyen történt bevezetése a római uralom időszakára nyúlik vissza. Egyébként bizonyított, hogy a rómaiak jól ismerték a szalonna fontos szerepét a fárasztó munkát végző munkások étkeztetésében. A justitianusi törvénykönyv szerint maguk a legionáriusok háromnaponként szalonnaadagot kaptak. A helyszínen használt anyagok magas minősége csak elősegíthette, az építészeti és művészi felhasználáson túl, az olyan, mindennapi élethez kapcsolódó tárgyak kézműves munka jellegű felhasználását és széles körű elterjedését, mint a sótörő mozsarak és a híres márványedények, amelyeket helyileg „conche”-nak (tál) neveztek el, és amelyek a szalonna konzerválására szolgáltak. Ezek a felfedezések bizonyítják a kapcsolódást, ami mindig is fennállt az olyan utánozhatatlan termék, mint a „Lardo di Colonnata” és a területén azóta létrejött civilizáció között. Ezt a civilizációt ugyanis a régi idők óta minden bizonnyal nem sújtotta jelentősebb megszakítás. Általában véve a források arra utalnak, hogy a disznóhús feldolgozása jelentős lökést kapott a longobárd időszakban. Egyébként érdekes megemlíteni, hogy szokás volt a kőművesmestereknek tíz font (kb. 5 kg) szalonnát adni, mielőtt a rájuk bízott munkát elkezdték. Az ilyen feljegyzések az egész középkort végigkísérik, amit a disznóhús-feldolgozási és -tartósítási technikák jelentős fejlődése jellemzett.

Nem tudjuk megmondani, melyik volt az a pillanat, amely közvetlen hatással volt a Colonnata szalonna feldolgozásának és konzerválásának a módjára. Egyes szerzők szerint éppen a sertéstenyésztés és az előállított sertéshús feldolgozásában (amit e helyszínen a longobárdok vezettek be) szerzett szinte művészet az, ami lehetővé tette, hogy Colonnata falu túlélje a középkort akkor, amikor a márvány kitermelése leállt.

Még ha nehéz is biztonsággal állítani a kelta, római vagy longobárd eredetet, vagy akár a helyi tradíciót, miszerint márványedényekben konzerválták a szalonnát, bizonyos, hogy régi és kipróbált hagyományról van szó.

Ezt bizonyítja többek között a szalonna érlelésére használt márványedények felfedezése a XVII., a XVIII. és a XIX. században, magában a városban. Változó méretű márványedényekről van szó, amelyek a „Canaloni di Colonnata” zónából származnak. Ugyancsak jelentős, hogy egyes házak homlokzatai XIX. századi reliefeket őriznek, amelyen Szent Antal, egy III–IV. századi remete látható, aki arról volt híres, hogy már a XI. század végétől gyógyítani tudta a nép nyelvén „Szent Antal tüzének” nevezett zoster herpeszt. Évszázadokon át erre a betegségre az egyetlen hatékony gyógymód szalonna felhelyezése volt a bőrre. Ezért van az, hogy Szent Antalt gyakran egy disznó kíséretében ábrázolják. Ezenkívül érdekes megemlíteni, hogy a falusi plébániát Szent Bartolomeusnak szentelték, aki a mészárosok patrónusa, és hogy a patrónusi ünnep szintén alkalom a szalonna megünneplésére, amely számos olasz és külföldi látogatót vonz.

A Colonnata szalonna előállítása, fogyasztása és innen fogva a kultúrája mindig is kötődött a márványbányászathoz és az azt végző munkásokhoz.

Egy értékes tanulmányban, amely nemrégen jelent meg egy újságcikk formájában, Aldo Mannolini mérnök, aki az 1940-es évek végén a Montecatini cég megbízásából több márványkitermelő telephelyet vezetett, kijelentette, hogy „bizonyossággal meg lehetett állapítani a munkások lakóhelyét azzal, hogy meg lehetett szemlélni, mi volt a táplálékuk, amennyiben csak Colonnata munkásainak volt az a szokásuk, hogy kenyeret és szalonnát ettek. Büszkék voltak a termékükre és a tartósítási módszerükre, amely föld alatt elhelyezett márványedényekben történt”.

Fontos megjegyezni, hogy egy, a XIX. század végén megjelent szövegben, amely a carrarai márványbányákban dolgozó munkások társadalomhigiéniájáról szólt, tanulságos információk találhatók az alföldön, illetve a hegyekben, a kőbányákban dolgozó munkások étrendje közötti különbségekről. Az előbbiek elég változatos étkezésre számíthattak, amely rendszeresen oszlott meg a nap folyamán, míg a másik csoport étrendje kevésbé volt változatos, elsősorban kenyérből, tésztából vagy vékony főtt tésztából állt, zöldséggel, olajjal vagy szalonnával kiegészítve.

Ami a hozzávalókat illeti, a tengeri só használata nagyon régi szokás, és beszerzése könnyű. A fokhagyma és számos más aromás növény – mint a rozmaring, a zsálya és az oregano – rendelkezésre álltak a helyszínen, míg a távoli országokból érkező fűszerek – mint a feketebors, a fahéj és a szerecsendió – bizonyára könnyen hozzáférhetőek voltak, tekintettel a Livorno/Pisa és az Emilia/Lombardia közlekedési csomópontok közelségére. Az előállítás és a márványedényekben való érlelés módja évszázadokon át nem ment át lényeges változáson. Fontos megjegyezni, hogy a régi időkben az előállítás éves ciklusban történt, a disznó levágását és feldolgozását csak a leghidegebb hónapokban végezték (január/februárban), míg manapság lehetőség van egynél több gyártási ciklusra egy évben, bár az ezzel kapcsolatos munkák továbbra is a leghidegebb és legnedvesebb hónapokra koncentrálódnak (szeptembertől májusig), hogy fenn lehessen tartani a termelés természetes jellegét.

A Colonnata szalonna évek óta kilépett a helyi fogyasztási körből, hogy nagyobb ismertségre tegyen szert, úgy Olaszországban, mint külföldön.

Gasztronómiai felfedezése bizonyára az ötvenes évekre nyúlik vissza. Valójában már ebben az időben egy turisztikai kézikönyv, amely Massa Carrara tartomány fő nevezetességeit ismertette, a kőbányák mellett elsősorban a szalonnának tudta be a falu hírnevét.

Ki kell emelni, hogy az e témának szentelt hatalmas irodalom egésze – beleértve a legutóbb írt hazai műveket – a „Lardo di Colonnata” előállítását kizárólag Colonnata területéhez köti.

Végül nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg ez a termék Colonnata fő gazdasági jövedelemforrása. A márványkitermelésben bevezetett új technológiák következtében ugyanis magas lett a munkanélküliség és jelentős lett az elvándorlás.

A termék nyomonkövethetőségét az érintett szakmák képviselőinek egy ad hoc nyilvántartásba történő bejegyzése biztosítja, amit a 7. cikk szerinti ellenőrző szervezet ír elő.

4.5.   Előállítási eljárás: A termelés szezonális, szeptembertől májusig tart, e hónapokat is beleértve. A szalonnát friss állapotában kell feldolgozni. A vágást követő 72 órán belül már kikészítettnek és sóval bedörzsöltnek kell lennie, majd ezután a „conche”-nak nevezett, erre a célra gyártott márványedényekbe kerül, úgy, hogy előzőleg bedörzsölik fokhagymával, váltakozva helyezik el a szalonna és az aromásító rétegeket (friss őrölt bors, friss rozmaring, hámozott és nagy darabokra szeletelt fokhagyma), addig, amíg az edények meg nem telnek. Ha megtelt, az edényt lezárják. A „conche”-k fehér, dísztál formájú márványedények, amelyeket a márványbányákból származó anyagból készítenek, és amelyek képesek biztosítani a termék optimális érlelődéséhez szükséges anyagösszetételt és anyagszerkezetet. A szalonnát legalább hat hónapon át kell az edényekben pihentetni. Az érlelésnek csak kissé szellőző és minden erőltetett kondicionálást nélkülöző helyiségekben kell történnie.

4.6.   Kapcsolat: A „Lardo di Colonnata” termelése és fogyasztása hagyományosan kötődik a márványbányák munkáskörnyezetéhez.

Egy különleges közegről van szó, amely a pusztán földrajzi és klimatikus tényezőkön kívül még további termelési, gazdasági és szociális tényezőknek az együtteséből keletkezett. Ezek a tényezők egyedülálló helyi feltételekből keletkeztek, amelyek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak, és amelyeket nem lehet elkülönülten tanulmányozni.

Colonnata különleges kontextusában történik ugyanis a termék kidolgozása, és itt válik egyedivé. E különleges kontextus lényegi tulajdonságai közötti kapcsolatok megőrzése nélkülözhetetlen feltétele a termék tipikus jellegének fenntartásához.

Colonnata falu az Apuai-Alpokban található, átlag 550 m tengerszint feletti magasságban. A klimatikus feltételeket itt az erős esőzések és a kismértékű hőmérsékleti kilengések jellemzik. A tirrén lejtők felől érkező jelentős nedves légáramok, miután áthaladnak a keskeny part menti síkságon, azonnal összesűrűsödnek a hegylánccal, mint váratlan akadállyal való találkozásukkor, felszálló légáramokat idézve elő, amelyek a jelentős esőzéseket okozzák, és amelyek egyre gyakoribbak és intenzívebbek, ahogy a sziklás közegben egyre beljebb haladunk.

E helyzet egyik fő következménye a magas légköri nedvességtartalom, amely a gyakori és nagy mennyiségű csapadékra vezethető vissza, melynek maximuma a szeptember és január, valamint az április és június közötti időszakokra esik.

Szép időben naponta fújnak a friss szelek Colonnata faluban, amely egy szűk, egyenes, a tenger felé nyíló folyosó bejáratánál helyezkedik el. Télen e szelek a hegytől a völgy felé fújnak, nyáron pedig a tenger felől a hegyek felé, különösen a napos délutánokon. Az árnyékban a légköri viszonyok kellemesek, még a maximális benapozási órákban is. Colonnata házainak pincéiben, amelyeket gyakran a sziklába vájtak, a napi hőmérséklet-különbségek alig érzékelhetők. A fehér márványedények, amelyek a szalonna érlelésére szolgálnak, ilyenkor mint hűtőtestek működnek, amelyek elősegítik a légköri nedvesség kondenzációját, ami pedig elősegíti, hogy a sóból sós páclé váljék. A különleges földrajzi helyzet és a falu napnak kitett fekvése jelentős hatással vannak a helyi mikroklíma kialakulására.

Colonnata helységben magas a napsütéses órák száma, még a téli időszakban is, mivel ott a hőmérséklet valamivel magasabb, mint a völgy mélyén, és a nedvesség is alacsonyabb fokú, még akkor is, ha annak az átlagértéke elég magas.

A falu szellőzése a friss szelek hatása következtében igen jó, e szelek elősegítik a kis nappali termikus terhelést, ami pozitív hatással van az általános környezeti feltételekre.

A környék intenzív vegetációja, amely gesztenyefákból, tölgyfákból, gyertyánból és bükkfákból áll, hozzájárul a zóna magas nedvességtartalmának a fenntartásához.

A fentebb leírt földrajzi helyzet és klimatikus viszonyok biztosítják az ideális feltételeket a szalonna érlelődésének és tartósításának természetes folyamatához, amelynek, a magassági elhelyezkedésen kívül, még három tényező együttes hatására van szüksége, és Colonnatában e három feltétel mindegyike utánozhatatlan, ideális szinten van jelen: a magas nedvességtartalom, a mérsékelt nyári hőmérsékletértékek, a korlátozott mértékű, nappali és éjszakai, termikus terhelések.

E tényezők még hatásosabban vannak jelen a pincékben, amelyeknek a helyszíne és a kialakítása hozzájárul a klimatikus feltételek ideális szinten tartásához, és amelyek elősegítik, hogy elérhető legyen a termék magasra értékelt ízértékeinek a tartós biztosítása.

A márványkitermelő tevékenységgel való kapcsolat szintén nem elhanyagolható befolyást gyakorolt, hiszen ez a különleges tevékenység követelte meg Colonnata munkásaitól, hogy jelentős energiabevitellel járó étkezési szokásokat alakítsanak ki.

Tekintettel a helyi gazdaság különleges körülményeire, amelyet a mezőgazdasági szektor igen csekély értéktermelése jellemez, az élelmiszer-tartalékok racionális kontingálása – amely a húsfogyasztás időszakának a kitolásából adódik az év teljes időtartamára (sovány hús fogyasztása a nyári időszakban és kövér hús fogyasztása a téli időszakban) – nem volt elhanyagolható probléma. Feltétlenül szükséges volt ugyanis, hogy mindig elegendő kalória álljon rendelkezésre, hogy el lehessen viselni a súlyos munkafeltételeket a kőbányákban.

A célt olyan előállítási és tartósítási módszerek alkalmazásával lehetett elérni, amelyek a szalonna készítésében kihasználták az alapanyag, az adalékanyagok és a márvány nagy mennyiségben való rendelkezésre állását.

A hagyomány a termék jellegzetességét mindig hozzákötötte az elkészítési és a tartósítási eljárás különleges jellegéhez.

Kizárólag termelési szempontból nézve, a földrajzi környezettel való kapcsolat nem kevésbé fontos, mint amilyenek az előállítási módszerek.

A „Lardo di Colonnata” sikere nem csupán az alapanyag és az adalékanyagok optimális adagolásának vagy a helyi márvány különleges tulajdonságai hasznosításának tudható be, hanem olyan összetevők együttesének is, amelyek képesek meghaladni az indulási értékeket. Ezek között nagy jelentősége van a hozzáértésnek, ami az idők folyamán fejlődött ki egy olyan tevékenység keretében – és ezt ki kell hangsúlyozni –, amely Colonnatában sohasem a mészáros vagy a hentes egyik szaktevékenysége volt, hanem mindig is külön szakmának számított. Elég, ha például az alapanyag kiválasztásának és előkészítésének a képességére, a sós páclé ellenőrzésének vagy ismételt előállításának a képességére, vagy akár a helyi pincék nedves feltételeinek és gyenge szellőzésének a kihasználására gondolunk.

A Colonnata szalonna népszerűségét már nem kell bizonyítani. A terméket ma már mindenütt jól ismerik, amint arról az elnevezés utánzására és bitorlására vonatkozó, egyre nagyobb számú kísérlet tanúskodik.

4.7.   Ellenőrző szervezet:

Név: AGROQUALITÀ

Cím:

4.8.   Címkézés: A terméket szeletelve értékesítik, 250 és 5 000 gramm közötti súlyban, műanyag vagy egyéb, megfelelő anyagból készült vákuumcsomagolásban. A szalonna így szeletre vágva vagy felszeletelve és megfelelően csomagolva értékesíthető.

A címkén feltétlenül fel kell tüntetni, világos és olvasható betűkkel, a közösségi logón és az azzal kapcsolatos (az 1726/98/EK rendelet (2) és későbbi módosításai szerinti) feliratokon, valamint a jogszabályok által megkövetelt tájékoztatáson kívül, az alábbi információkat:

„Lardo di Colonnata”, melyet az „Oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölés vagy annak OFJ betűjele követ, a címkén feltüntetett egyéb jelzéseknél nagyobb méretben; a gyártással és a csomagolással megbízott cég neve, székhelye, címe; a termék logója, amely egy rombusz alakú, egyik részén fogazott szélű, egy disznó profilját mutató alak, mely fölött hegycsúcsok láthatók, 73 × 73 mm-es, az alsó részén, központi helyen az „OFJ” felirattal, felette a „Lardo di Colonnata” megjelöléssel két soron, amely felirat vízszintesen 73 mm tesz ki. Az alakokat határoló zónák színe zöld és rózsaszín, míg a feliratok Gaillard betűtípusúak, fekete színben. A logót a különböző kiszerelések szerint adaptálni lehet. A csomagolás előtt a termelőnek ügyelnie kell arra, hogy a szalonna bőrére, a szelet egyik kis oldalával szemben, elhelyezze azt az újra nem használható pecsétet, ami reprodukálja vagy kicsiben mutatja a termék logóját.

A címkén tilos más minősítést feltüntetni, mint ami ebben a megállapított eljárásban szerepel. Ugyancsak tilos olyan kitételeket használni, amelyek a terméket dicsérik, vagy amelyek esetleg tévedésbe ejthetik a fogyasztót.

A termelőre és a kiszerelés helyére vonatkozó jelölések megengedettek.

4.9.   Nemzeti követelmények: —

---

(1)  Európai Bizottság – Mezőgazdasági Főigazgatóság – Mezőgazdasági termékek minőségének politikája – B-1049 Brüsszel.

(2)  HL L 224., 1998.8.11., 1. o.

MELLÉKLET

A fehércukor, a nyerscukor és az 1702 90 99 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok 2004. október 27-től alkalmazandó módosított összegei

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	19,50	6,55
1701 11 90 (1)	19,50	12,30
1701 12 10 (1)	19,50	6,36
1701 12 90 (1)	19,50	11,78
1701 91 00 (2)	19,14	17,01
1701 99 10 (2)	19,14	11,56
1701 99 90 (2)	19,14	11,56
1702 90 99 (3)	0,19	0,45

---

(1)  Az 1260/2001/EK tanácsi rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 178., 2001.6.30., 1. o.).

(2)  Az 1260/2001/EK tanácsi rendelet I. mellékletének I. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 178., 2001.6.30., 1. o.).

(3)  1 %-os szacharóztartalom esetén.

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és Bosznia és Hercegovina között a minősített információ cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokról

BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA,

amelyet Bosznia és Hercegovina Nemzetbiztonsági Minisztériuma képvisel,

egyrészről, és

AZ EURÓPAI UNIÓ,

a továbbiakban: „EU”, amelyet az Európai Unió Tanácsának elnöksége képvisel,

másrészről,

a továbbiakban: a felek,

TEKINTETTEL ARRA, hogy mind Bosznia és Hercegovina, mind az Európai Unió célja, hogy saját biztonságát minden formában megerősítse, valamint gondoskodjék polgárai magas szintű biztonságáról a biztonság térségében,

TEKINTETTEL ARRA, hogy Bosznia és Hercegovina és az EU egyetért abban, hogy biztonsági vonatkozású, közös érdekű kérdéseket illető konzultációkat és együttműködést kell kidolgozniuk egymással,

TEKINTETTEL ARRA, hogy ebben az összefüggésben mindez szükségessé teszi a minősített információ Bosznia és Hercegovina és az EU közötti folyamatos cseréjét,

FELISMERVE, hogy a teljes és hatékony konzultáció és együttműködés szükségessé teheti a Bosznia és hercegovinai és az EU-s minősített információhoz vagy anyaghoz való hozzáférést, valamint a minősített információnak és az ahhoz kapcsolódó anyagoknak a Bosznia és Hercegovina és az EU közötti cseréjét,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a minősített információhoz és az ahhoz kapcsolódó anyagokhoz való hozzáférés, valamint azok cseréje megfelelő biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Annak érdekében, hogy a mindkét fél biztonságának minden formában való megerősítésére irányuló célkitűzés megvalósuljon, ezen megállapodás a felek által egymásnak átadott, illetve a közöttük kicserélt minősített információ vagy anyag bármely formájára vonatkozik.

2. cikk

E megállapodás alkalmazásában a minősített információ: minden olyan információ (nevezetesen: ismeret, amely bármely formában átadható), illetve anyag, amely előírás szerint védelmet élvez a jogosulatlan közzététellel szemben, és amely ezt a védelmet biztonsági minősítési eljárás során kapta (a továbbiakban: „minősített információ”).

3. cikk

E megállapodás alkalmazásában az EU: az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: „a Tanács”), a főtitkár/főképviselő és a Tanács főtitkársága, valamint az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: „az Európai Bizottság”).

4. cikk

Mindkét fél köteles:

a)	védeni és biztosítani az e megállapodás hatálya alá eső, a másik fél által átadott vagy a felek közt kicserélt minősített információt;

b)

biztosítani, hogy az e megállapodás hatálya alá eső, átadott vagy kicserélt minősített információnak az átadó fél által kiadott biztonsági minősítése megmaradjon. Az átvevő fél – a 11. és 12. cikk alapján létrehozandó biztonsági szabályokban meghatározottak szerint – a minősített információt a megfelelő biztonsági minősítésű információra vagy anyagra vonatkozó saját biztonsági szabályaiban meghatározott rendelkezések szerint védi és biztosítja;

c)	tartózkodni az e megállapodás hatálya alá eső minősített információnak a kibocsátó által meghatározottól, valamint attól eltérő célra történő felhasználásától, amely célból az információt átadták vagy kicserélték;

d)	tartózkodni az e megállapodás hatálya alá eső minősített információ harmadik felek, illetve a 3. cikkben nem említett bármely EU-intézmény vagy egység számára való, a kibocsátó előzetes engedélye nélküli felfedésétől.

5. cikk

(1)   Minősített információt a kibocsátói ellenőrzés elvének megfelelően az egyik fél, az „átadó fél” fedhet fel vagy bocsáthat ki a másik fél, a „fogadó fél” felé.

(2)   Az e megállapodás részeseitől eltérő felek számára való kibocsátásról az átadó fél beleegyezését követően a fogadó fél a minősített információ felfedéséről vagy kibocsátásáról szóló határozattal dönt a biztonsági szabályzatában meghatározott kibocsátói ellenőrzés elvének megfelelően.

(3)   A fenti (1) és (2) bekezdés végrehajtása során semmiféle általános kibocsátás nem lehetséges, kivéve ha a felek egymás között bizonyos, a működési követelményeinek megfelelő információkategóriákra vonatkozó eljárásokat hoznak létre és fogadnak el.

6. cikk

Annak biztosítása érdekében, hogy az e megállapodás hatálya alá eső minősített információk azonos szintű védelemben részesüljenek, mindkét fél, továbbá a 3. cikkben meghatározott intézményeik olyan biztonsági alapelvekre és minimumszabályokra épülő biztonsági szervezetet és biztonsági programokat hoznak létre, amelyeket a feleknek a 11. és 12. cikk alapján létrehozandó biztonsági rendszereiben kell végrehajtani.

7. cikk

(1)   A felek biztosítják, hogy minden olyan személyt, aki hivatalos feladatai ellátása során hozzáférést kérhet, illetve akinek feladatai és hatáskörei lehetővé tehetik az e megállapodás alapján átadott vagy kicserélt minősített információhoz való hozzáférést, az ilyen információhoz való hozzáférés engedélyezését megelőzően megfelelő biztonsági ellenőrzésnek vetik alá.

(2)   A biztonsági ellenőrzési eljárásokat úgy kell kidolgozni, hogy azok alapján – figyelemmel az ellenőrzött személy lojalitására, szavahihetőségére és megbízhatóságára – megállapítható legyen, hogy e személy számára engedélyezhető-e a minősített információhoz való hozzáférés.

8. cikk

A felek kölcsönösen segítik egymást az e megállapodás hatálya alá eső minősített információ biztonsága és a közös biztonsági érdekű kérdések vonatkozásában. A kölcsönös biztonsági konzultációkat és ellenőrzéseket a 11. cikkben meghatározott hatóságok végzik el, a 11. és 12. cikk alapján a saját területükön létrehozandó biztonsági szabályzatok hatékonyságának értékelése céljából.

9. cikk

(1)   E megállapodás alkalmazásában:

a)

Az EU vonatkozásában: a Tanácsnak címzett leveleket a következő címre kell küldeni: Council of the European Union Chief Registry Officer Rue de la Loi/Wetstraat 175 B-1048 Brussels; A (2) bekezdés függvényében a Tanács vezető iktatási tisztviselője minden levelet továbbít a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak.

b)

Bosznia és Hercegovina vonatkozásában: valamennyi levelet Bosznia és Hercegovina Külügyminisztériuma vezető iktatási tisztviselőjének kell címezni, és Bosznia és Hercegovina Európai Uniós misszióján keresztül a következő címre kell továbbítani: Mission of Bosnia and Herzegovina to the European Union Registry Officer Rue Tenbosch/Tenboschstraat 34 B-1000 Brussels

(2)   Kivételes esetben az egyik féltől származó olyan levél, amely kizárólag e fél meghatározott illetékes tisztviselői, szervei vagy szolgálatai számára hozzáférhető, műveleti okokból címezhető és kizárólagosan hozzáférhetővé tehető a másik fél kifejezetten fogadóként megjelölt, meghatározott illetékes tisztviselői, szervei vagy szolgálatai számára, figyelemmel azok hatásköreire, és a „szükséges, hogy megismerje” (need to know) elvének megfelelően. Az EU részéről az ilyen leveleket a Tanács vezető iktatási tisztviselőjén keresztül kell átadni.

10. cikk

E megállapodás végrehajtását Bosznia és Hercegovina Külügyminisztériuma, valamint a Tanács és az Európai Bizottság főtitkárai felügyelik.

11. cikk

E megállapodás alkalmazása érdekében:

(1)

Bosznia és Hercegovina kormánya nevében és annak felügyelete alatt eljárva a Nemzetbiztonsági Minisztérium, mint nemzetbiztonsági hatóság, felel azért, hogy kidolgozza az e megállapodás alapján a Bosznia és Hercegovina részére átadott minősített információ védelmét és biztosítását szolgáló biztonsági szabályokat.

(2)	A Tanács nevében és annak felügyelete alatt a Tanács főtitkára irányításával és részéről eljárva a Tanács Biztonsági Hivatalának Főtitkársága felel azért, hogy kidolgozza az e megállapodás alapján az EU részére átadott minősített információ védelmét és biztosítását szolgáló biztonsági szabályokat.

(3)

Az Európai Bizottság nevében és annak felügyelete alatt eljárva az Európai Bizottság Biztonsági Igazgatósága felel azért, hogy kidolgozza az e megállapodás alapján az Európai Bizottságnak átadott vagy azzal kicserélt minősített információnak az Európai Bizottságon és annak helyiségein belüli védelmét és biztosítását szolgáló biztonsági szabályokat.

12. cikk

A 11. cikk alapján a három érintett hivatal egyetértésével létrehozandó biztonsági szabályok meghatározzák az e megállapodás hatálya alá eső minősített információ kölcsönös biztonsági védelmének szabályait. Az EU részéről a szabályokat a Tanács Biztonsági Hivatala hagyja jóvá.

13. cikk

A 11. cikkben meghatározott hatóságok kidolgozzák az e megállapodás hatálya alá eső minősített információ bizonyított veszélyeztetése vagy annak gyanúja esetén követendő eljárást.

14. cikk

Az e megállapodás hatálya alá eső minősített információ felek közötti átadását megelőzően a 11. cikkben meghatározott biztonsági hatóságoknak egyet kell érteniük abban, hogy a fogadó fél alkalmas az e megállapodás hatálya alá eső minősített információ – a 11. és 12. cikk alapján kidolgozandó szabályoknak megfelelő – védelmére és biztosítására.

15. cikk

Ez a megállapodás semmilyen módon nem akadályozza a feleket abban, hogy az e megállapodás hatálya alá eső információ átadására vagy kicserélésére vonatkozóan egyéb megállapodásokat kössenek, feltéve hogy azok nem sértik e megállapodás rendelkezéseit.

16. cikk

Az EU és Bosznia és Hercegovina között az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült nézeteltéréseket a felek közötti tárgyalások útján kell rendezni.

17. cikk

(1)   Ez a megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba, amelyben a felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(2)   Ez a megállapodás bármely fél kérelmére felülvizsgálható a lehetséges módosítások megfontolása céljából.

(3)   E megállapodás bármilyen módosítására kizárólag írásban és a felek közös megegyezésével kerülhet sor. Ez a megállapodás az (1) bekezdésben meghatározott kölcsönös értesítéssel lép hatályba.

18. cikk

Ezt a megállapodást a másik félhez intézett felmondó nyilatkozat útján bármely fél felmondhatja. Az ilyen felmondás az erről szóló értesítés másik fél általi kézhezvételének időpontjától számított hat hónap elteltével lép hatályba, ez azonban nem érinti az e megállapodás rendelkezései alapján már szerződésben vállalt kötelezettségeket. Különösen az e megállapodás alapján átadott vagy kicserélt valamennyi minősített információ e megállapodás rendelkezéseinek megfelelő védelmét kell továbbra is biztosítani.

MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT HARMADIK ÁLLAMOK

—

Argentína

—

Bulgária

—

Kanada

—

Chile

—

Marokkó

—

Új-Zéland

—

Norvégia

—

Románia

—

Svájc

—	Törökország