21.9.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/1

---

A BIZOTTSÁG 1644/2004/EK RENDELETE

(2004. szeptember 20.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. szeptember 21-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.

---

---

21.9.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/3

---

A BIZOTTSÁG 1645/2004/EK RENDELETE

(2004. szeptember 20.)

a grönlandi vizeken történő kapelánhalászati lehetőségekre vonatkozóan a 2287/2003/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2004. évre történő meghatározásáról szóló, 2003. december 19-i 2287/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	2004-re vonatkozóan a Közösség kapelánhalászati lehetőségei az V., XIV. zónában (grönlandi vizek) átmenetileg a 2287/2003/EK rendelet IC. mellékletében kerültek meghatározásra.

(2)

Az egyrészről az Európai Gazdasági Közösség, másrészről Dánia kormánya és Grönland helyi kormánya között létrejött halászati megállapodásban előírt halászati feltételeket megállapító negyedik jegyzőkönyv (2) értelmében a Közösség az V., XIV. zónában (grönlandi vizek) a kapelán teljes kifogható mennyiségének (TAC) 7,7 %-ában részesül, ami a grönlandi TAC-részesedés 70 %-ának felel meg.

(3)

2004. július 9-i levelében a grönlandi hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy 2004-re a kapelán teljes kifogható mennyisége 335 000 tonnában került megállapításra. 2004-ben a Közösség végleges kapelánhalászati lehetőségei ezért az V., XIV. zónában (grönlandi vizek) 25 795 tonnában kerülnek meghatározásra.

(4)

A teljes kifogható mennyiség csökkentése nem vezethet oda, hogy az ezen rendelet hatálybalépése előtt törvényesen kifogott fogások esetében a 2847/93/EGK tanácsi rendelet (3) 23. cikkének (1) bekezdése, a 847/96/EK tanácsi rendelet (4) 5. cikke vagy a 2371/2002/EK tanácsi rendelet (5) 26. cikke értelmében kvótalevonás kerülne alkalmazásra.

(5)	A 2287/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET :

1. cikk

A 2278/2003/EK rendelet IC. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosításra kerül.

2. cikk

A 2847/93/EGK rendelet 23. cikkének (1) bekezdése, a 847/96/EK rendelet 5. cikke és a 2371/2002/EK rendelet 26. cikke nem alkalmazandó az V., XIV. zónában (grönlandi vizek) az ezen rendelet hatálybalépése előtt kifogott kapelánfogásokra, amelyek az ezen rendelet által módosított 2287/2003/EK rendelet IC. mellékletében meghatározott kvótát túllépik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 344., 2003.12.31., 1. o. A 867/2004/EK 2004/867/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 144. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 209., 2001.8.2., 2. o. A jegyzőkönyv által módosított jegyzőkönyv (HL L 237., 2004.7.8., 1. o.).

(3)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1954/2003/EK rendelettel (HL L 289., 2003.11.7., 1. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

(5)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

---

---

21.9.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/5

---

A BIZOTTSÁG 1646/2004/EK RENDELETE

(2004. szeptember 20.)

az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6., 7. és 8. cikkeire,

mivel:

(1)	A 2377/90/EGK rendelet szerint az összes olyan farmakológiailag aktív anyag esetében meg kell határozni a maximális szermaradvány határértékeket, amely anyagokat a Közösségen belül élelmiszertermelésre használt állatok számára történő beadásra szánt állatgyógyászati termékként használnak.

(2)

A maximális szermaradvány határértékeket csak az érintett anyag szermaradványainak az állati eredetű élelmiszer fogyasztójára gyakorolt hatására vonatkozó összes információ és a szermaradványnak az élelmiszerek ipari feldolgozására gyakorolt hatásának az Állatgyógyászati Termékek Bizottsága által történt vizsgálatát követően lehet meghatározni.

(3)

Az állati eredetű élelmiszer maximális szermaradvány határértékeinek meghatározása során meg kell határozni azokat az állatfajokat, amelyekben a szermaradványok jelen lehetnek, a szinteket, amelyek jelen lehetnek a kezelt állatból nyert megfelelő hússzövetekben („célszövet”) valamint a szermaradvány jellegét, ami a szermaradvány nyomon követésére vonatkozik („marker szermaradvány”).

(4)

Tekintettel a bizonyos élelmiszertermelő fajokhoz szükséges állatgyógyászati termékek korlátozott elérhetőségére (2), a maximális szermaradvány határértékek szigorúan tudományos alapon extrapolációs módszerekkel határozhatók meg a más fajok esetében meghatározott maximális szermaradvány határértékekből.

(5)

A szermaradványok ellenőrzése céljából a megfelelő közösségi jogszabályokban előírt módon a maximális szermaradvány határértékeket általában a máj vagy vese célszövetek esetében kell meghatározni. Mindamellett a májat vagy vesét gyakran eltávolítják a nemzetközi kereskedelembe kerülő vágott testekből így a maximális szermaradvány határértékeket emiatt mindig meg kell határozni az izom- vagy zsírszövetek esetében is.

(6)	A tojástermelő madarak, a tejelő állatok vagy mézelő méhek esetében történő alkalmazásra szánt állatgyógyászati termékek esetében a maximális szermaradvány határértékeket a tojások, a tej és a méz esetében is meg kell határozni.

(7)	Az Albendazolt, Febantelt, Fenbendazolt, Oxfendazolt, Thiabendazolt, Oxiclozanidot, Amitrazt, Cipermetrint, Deltametrint és Dexametazont bele kell foglalni a 2377/90/EGK rendelet I. mellékletébe.

(8)

E rendelet hatálybalépése előtt egy megfelelő időszakot kell biztosítani arra, hogy a tagállamok végrehajthassák az érintett állatgyógyászati termékek forgalomba hozatalára vonatkozó, az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) szerint kiadott engedélyek esetlegesen szükséges módosítását.

(9)	Az e határozatban előírt rendelkezések összhangban vannak az Állatgyógyászati Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2377/90/EGK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletében megadottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unio Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a kihirdetését követő hatvanadik naptól kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 224., 1990.8.18., 1. o. A legutóbb a(z) 1101/2004/EK rendelettel (HL L 211., 2004.6.12., 3. o.) módosított rendelet.

(2)  Állatgyógyászati termékek elérhetősége, a Bizottság közleménye a Tanács és az Európai Parlament részére COM(2000) 806 végleges.

(3)  HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb a(z) 28/2004/EK rendelettel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.) módosított rendelet.

---

---

21.9.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/10

---

A BIZOTTSÁG 1647/2004/EK RENDELETE

(2004. szeptember 20.)

a marhahúságazathoz tartozó, Botswanából, Kenyából, Madagaszkárról, Szváziföldről, Zimbabwéból és Namíbiából származó termékekre vonatkozó behozatali engedélyekről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokból származó mezőgazdasági termékekre és a feldolgozásukkal nyert árukra alkalmazandó szabályokról, valamint az 1706/98/EK rendelet (2) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. december 10-i 2286/2002/EK tanácsi rendeletre,

tekintettel az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokból származó mezőgazdasági termékekre és a feldolgozásukkal nyert árukra alkalmazandó szabályokról, valamint a 2286/2002/EK tanácsi rendeletnek a marhahúságazatban való alkalmazási szabályait megállapító, 2003. december 19-i 2247/2003/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikkére,

mivel:

(1)

A 2247/2003/EK rendelet 1. cikke lehetővé teszi behozatali engedélyek kiadását a marhahúságazathoz tartozó, Botswanából, Kenyából, Madagaszkárról, Szváziföldről, Zimbabwéból és Namíbiából származó termékekre. Ugyanakkor a behozatal nem haladhatja meg az exportáló harmadik országokra meghatározott mennyiségi korlátokat.

(2)

A 2004. szeptember 1. és 10. között beadott behozatali engedély iránti kérelmek, a 2247/2003/EK rendelet értelmében kicsontozott húsban kifejezve, a Botswanából, Kenyából, Madagaszkárról, Szváziföldről, Zimbabwéból és Namíbiából származó termékek esetében nem haladják meg az ezen államok viszonylatában rendelkezésre álló mennyiségeket. Erre tekintettel a behozatali engedélyek kiadhatók a kért mennyiségekre.

(3)	Rögzítendők azok a mennyiségek, amelyekre 2004. október 1-jétől az engedélyeket kérelmezni lehet, 52 100 t összmennyiségen belül.

(4)

Kívánatos emlékeztetni arra, hogy ez a rendelet nem érinti az egészségügyi és állat-egészségügyi ellenőrzések szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék, valamint friss hús és húsalapú termékek harmadik országokból történő importja esetén felmerülő problémáiról szóló, 1972. december 12-i, 72/462/EGK tanácsi irányelv (4) alkalmazását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az alábbi tagállamok bocsátanak ki 2004. szeptember 21-én behozatali engedélyeket egyes afrikai, karibi és csendes-óceáni országokból származó, kicsontozott húsban kifejezett, a marhahúságazathoz tartozó termékek vonatkozásában, az alábbi mennyiségekre és származási országokra:

Egyesült Királyság: — 500 t Botswanából származó termék, — 545 t Namíbiából származó termék,

Németország: — 550 t Botswanából származó termék, — 315 t Namíbiából származó termék.

2. cikk

Az engedély iránti kérelmek, a 2247/2003/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében, 2004. október hónap első tíz napja folyamán nyújthatók be a következő kicsontozottmarhahús-mennyiségekre:

Botswana:	11 876 t,
Kenya:	142 t,
Madagaszkár:	7 579 t,
Szváziföld:	3 234 t,
Zimbabwe:	9 100 t,
Namíbia:	5 625 t.

3. cikk

Ez a rendelet 2004. szeptember 21-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1782/2003/EK rendelettel (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 348., 2002.12.21., 5. o.

(3)  HL L 333., 2003.12.20., 37. o. A legutóbb az 1118/2004/EK rendelettel (HL L 217., 2004.6.17., 10. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 302., 1972.12.31., 28. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv.

---

21.9.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/12

---

A BIZOTTSÁG 1648/2004/EK RENDELETE

(2004. szeptember 20.)

a gabonaágazatban 2004. szeptember 21-tól alkalmazandó behozatali vámok módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámokkal kapcsolatos alkalmazási szabályairól szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A behozatali vámokat a gabonaágazatban az 1612/2004/EK bizottsági rendelet rögzítette (3).

(2)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy amennyiben alkalmazásuk időszakában a behozatali vámok számított átlaga 5 EUR/t-val eltér a vám rögzített mértékétől, megfelelő kiigazítást kell végrehajtani. A jelzett eltérés bekövetkezett. Szükséges tehát az 1612/2004/EK rendeletben rögzített behozatali vámok kiigazítása,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1612/2004/EK rendelet I. és II. mellékletének helyébe e rendelet I. és II. melléklete lép.

2. cikk

E rendelet 2004. szeptember 21-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 270., 2003.9.29., 78. o.

(2)  HL L 161., 1996.6.29., 125. o. A legutóbb az 1110/2003/EK rendelettel (HL L 158., 2003.6.27., 12. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 293., 2004.9.16., 7. o. A(z) 1643/2004/EK rendelettel (HL L 295., 2004.9.18., 32. o.) módosított rendelet.

---

---

---

21.9.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/15

---

A BIZOTTSÁG 1649/2004/EK RENDELETE

(2004. szeptember 20.)

a tisztítatlan gyapot világpiaci árának megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb az 1050/2001/EK tanácsi rendelettel (1) módosított, Görögország csatlakozási okmányához csatolt, a gyapotról szóló 4. jegyzőkönyvre,

a gyapotra vonatkozó termelési támogatásról szóló, 2001. május 22-i 1051/2001/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1051/2001/EK rendelet 4. cikkének megfelelően a tisztítatlan gyapot világpiaci árának meghatározása a tisztított gyapotra megállapított világpiaci ár alapján, a tisztított gyapot ára és a tisztítatlan gyapot kiszámított ára közötti történeti összefüggés figyelembevételével történik, rendszeres időközönként. E történeti összefüggést a gyapot támogatási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. augusztus 2-i 1591/2001/EK bizottsági rendelet (3) 2. cikkének (2) bekezdése határozta meg. Amennyiben a világpiaci árat nem lehet így meghatározni, a legutóbbi megállapított ár alapján kell azt meghatározni.

(2)

Az 1051/2001/EK rendelet 5. cikke értelmében a tisztítatlan gyapot világpiaci árát egy adott jellemzőkkel rendelkező termékre vonatkozóan és a valós piaci folyamatok szempontjából reprezentatívnak tartott legkedvezőbb világpiaci árajánlatok és árfolyamok felhasználásával határozzák meg. A világpiaci ár meghatározásához a nemzetközi kereskedelem szempontjából leginkább reprezentatívnak tekintett különböző szállító országokból származó és CIF-értéken valamely közösségi kikötőbe szállított termékre vonatkozóan egy vagy több reprezentatív európai tőzsdén jegyzett ajánlatok és árfolyamok átlagát kell figyelembe venni. A vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a tisztított gyapot világpiaci árának meghatározása tekintetében az említett szempontokra nézve kiigazításokat írnak elő a leszállított termék minősége, valamint az ajánlatok és árfolyamjegyzések jellege által indokolt különbségek figyelembevétele érdekében. E kiigazításokat az 1591/2001/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

(3)	A fent említett kritériumok alkalmazása következtében a tisztítatlan gyapot világpiaci ára az alábbiakban jelzett árszínvonalon került megállapításra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A tisztítatlan gyapotnak az 1051/2001/EK rendelet 4. cikkében feltüntetett világpiaci ára 20,530 EUR/100 kg kerül meghatározásra.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. szeptember 21-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 148., 2001.6.1., 1. o.

(2)  HL L 148., 2001.6.1., 3. o.

(3)  HL L 210., 2001.8.3., 10. o. Az 1486/2002/EK rendelet (HL L 223., 2002.8.20., 3. o.) módosított rendelet.

---

21.9.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/16

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. szeptember 13.)

a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos végrehajtási szabályok elfogadásáról

(2004/644/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 286. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletére (1) és különösen annak 24. cikke (8) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 45/2001/EK rendelet (a továbbiakban: a rendelet) meghatározza az összes közösségi intézményre és szervre vonatkozó elveket és szabályokat, és előírja valamennyi közösségi intézmény és szerv számára az adatvédelmi tisztviselő kinevezését.

(2)

A rendelet 24. cikkének (8) bekezdése arról rendelkezik, hogy az adatvédelmi tisztviselőre vonatkozó további végrehajtási szabályokat az egyes közösségi intézmények vagy szervek a melléklet rendelkezései szerint fogadják el. A végrehajtási szabályok különösen az adatvédelmi tisztviselő feladataira, kötelességeire és hatáskörére vonatkoznak.

(3)	A végrehajtási szabályok meghatározzák az adatfeldolgozás által érintettek jogainak gyakorlására, valamint a közösségi intézményeknél és szerveknél a személyes adatok feldolgozásával foglalkozó valamennyi érintett résztvevő kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó eljárásokat.

(4)

A rendelet végrehajtási szabályai nem sértik az 1049/2001/EK rendeletet (2), a 2004/338/EK, Euratom határozatot (3) és különösen annak II. mellékletét, a 2001/264/EK határozatot (4) és különösen annak melléklete II. részének VI. szakaszát, illetve a Tanács főtitkárának/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének 2001. június 25-i határozatát (5).

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

E határozat az Európai Unió Tanácsa tekintetében megállapítja a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban a rendelet) kapcsolatos végrehajtási szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában és a rendeletben meghatározott fogalmak sérelme nélkül:

a)	„adatkezelő”: az az intézmény, főigazgatóság, igazgatóság, osztály vagy egység, amely önállóan vagy másokkal együtt meghatározza a személyes adatok feldolgozásának céljait és módját, a rendelet 25. cikkével összhangban meghatározott, az adatvédelmi tisztviselőnek küldendő értesítés szerint,

b)	„kapcsolattartó személy”: a főigazgatóság adminisztratív asszisztense(i) vagy a személyzet bármely tagja, akit főigazgatósága az adatvédelmi tisztviselővel folytatott konzultációt követően képviselőnek nevez ki az adatvédelmi tisztviselővel az adatvédelem terén való szoros együttműködés céljából,

c)

„a Főtitkárság személyzete”: a Tanács Főtitkárságának (a továbbiakban: Főtitkárság) tisztviselői vagy bármely személy, akire a személyzeti szabályzat vonatkozik, illetve aki a Főtitkárságon szerződéses alapon dolgozik (gyakornokok, tanácsadók, szerződéses megbízottak, a tagállamok által kirendelt tisztviselők).

2. SZAKASZ

AZ ADATVÉDELMI TISZTVISELŐ

3. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése és státusa

(1)   Az adatvédelmi tisztviselőt a Tanács főtitkárhelyettese nevezi ki, és nevét közli az Európai Adatvédelmi Biztossal. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül a Tanács főtitkárhelyettesének tartozik jelentési kötelezettséggel.

(2)   Az adatvédelmi tisztviselő megbízatásának ideje három év, amely kétszer megújítható.

(3)   Feladatai végzése tekintetében az adatvédelmi tisztviselő az Európai Adatvédelmi Biztossal együttműködve, függetlenül jár el. Különösképpen nem utasítható sem a Főtitkárság kinevezésre jogosult hatósága vagy bárki más által a rendelet rendelkezéseinek belső alkalmazása vagy az Európai Adatvédelmi Biztossal való együttműködése tekintetében.

(4)   Az adatvédelmi tisztviselő által végzett feladatok és kötelességek értékelésére az Európai Adatvédelmi Biztossal folytatott előzetes konzultációt követően kerül sor. Az adatvédelmi tisztviselő kizárólag az Európai Adatvédelmi Biztos hozzájárulásával menthető fel megbízatásából, ha már nem felel meg a feladatának teljesítéséhez előírt feltételeknek.

(5)   Az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére előirányzott eljárás sérelme nélkül az adatvédelmi tisztviselőt tájékoztatni kell harmadik felekkel létrehozott minden kapcsolatról a rendelet alkalmazására vonatkozóan, különösen az Európai Adatvédelmi Biztost érintő kérdések tekintetében.

(6)   A rendelet vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül, az adatvédelmi tisztviselő személyére és munkatársaira az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok és szabályzatok vonatkoznak.

4. cikk

Feladatok

Az adatvédelmi tisztviselő:

a)

biztosítja, hogy az adatkezelőket és az adatfeldolgozás által érintetteket tájékoztassák e rendelet szerinti jogaikról és kötelezettségeikről. E feladat ellátása során különösen tájékoztató dokumentumokat és értesítési nyomtatványokat állapít meg, konzultációt folytat az érdekelt felekkel, és hozzájárul az adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos általános ismeretek terjesztéséhez;

b)	válaszol az Európai Adatvédelmi Biztos megkereséseire, és illetékességi körén belül együttműködik az Európai Adatvédelmi Biztossal annak kérésére vagy saját kezdeményezése alapján;

c)	független módon biztosítja e rendelet rendelkezéseinek a Főtitkárságon belüli alkalmazását;

d)	vezeti az adatkezelők által végzett adatfeldolgozási műveletek nyilvántartását, és biztosítja bármely személy számára az ahhoz való közvetlen vagy közvetett hozzáférést az Európai Adatvédelmi Biztos révén;

e)	értesíti az Európai Adatvédelmi Biztost azokról az adatfeldolgozási műveletekről, amelyek a rendelet 27. cikkének (2) bekezdésében említett külön kockázatokat jelenthetnek;

f)	ezáltal biztosítja, hogy az adatfeldolgozási műveletek során ne sérülhessenek az adatfeldolgozás által érintettek jogai és szabadságai.

5. cikk

Feladatkör

(1)   A teljesítendő általános feladatokon kívül az adatvédelmi tisztviselő:

a)

az adatvédelmi rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben tanácsadó szerepet tölt be a Főtitkárság kinevezésre jogosult hatósága, valamint az adatkezelők mellett. A kinevezésre jogosult hatóság, az érintett adatkezelők, a személyzeti bizottság, illetve bármely természetes személy a hivatali út igénybevétele nélkül konzultálhat az adatvédelmi tisztviselővel az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésben;

b)

saját, illetve a kinevezésre jogosult hatóság, az adatkezelők, a személyzeti bizottság vagy bármely természetes személy kezdeményezésére megvizsgálhatja a feladataihoz közvetlenül kapcsolódó és tudomására jutó ügyeket és tényeket, és vizsgálatáról jelentést küldhet a kinevezésre jogosult hatóságnak vagy a vizsgálatot kérő személynek. Ha szükségesnek ítéli, valamennyi további érintett felet is megfelelően tájékoztatni kell. Amennyiben a panaszos természetes személy, vagy természetes személy nevében jár el, az adatvédelmi tisztviselő köteles a lehetséges mértékig biztosítani a kérelem bizalmas kezelését, kivéve, ha az érintett egyértelmű beleegyezését adja, hogy kérelme ettől eltérő módon kezelhető;

c)	feladatai ellátása során együttműködik más közösségi intézmények és szervek adatvédelmi tisztviselőivel, főképp tapasztalatcsere és legjobb módszerek átadása révén;

d)	képviseli a Tanácsot minden, az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésben; a 2004/338/EK, Euratom határozat sérelme nélkül ez magában foglalhatja az adatvédelmi tisztviselő részvételét a megfelelő bizottságokban vagy nemzetközi fórumokon;

e)	tevékenységéről éves jelentést küld a Tanács főtitkárhelyettesének, és azt a személyzet rendelkezésére bocsátja.

(2)   A 4. cikk b) pontja, az 5. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja és a 15. cikk sérelme nélkül az adatvédelmi tisztviselő és személyzete a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott információt és a beszerzett iratok tartalmát nem hozhatják nyilvánosságra.

6. cikk

Hatáskör

Feladatai és kötelességei teljesítése során az adatvédelmi tisztviselő:

a)	bármikor betekinthet az adatfeldolgozási műveletek tárgyát képező adatokba, beléphet valamennyi hivatali helyiségbe, valamint hozzáférhet valamennyi adatfeldolgozó berendezéshez és adathordozóhoz;

b)	jogi véleményt kérhet a Tanács jogi szolgálatától;

c)

az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 22-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (6) és végrehajtási szabályainak megfelelően az engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetes beleegyezésével külső, információtechnológiai szakértők szolgáltatásait veheti igénybe;

d)	az Európai Adatvédelmi Biztos feladat- és hatáskörének sérelme nélkül közigazgatási intézkedéseket javasolhat a Főtitkárságnak, és a rendelet megfelelő alkalmazására vonatkozó általános ajánlásokat bocsáthat ki;

e)	különleges esetekben további javaslatokat tehet a Főtitkárságnak és/vagy valamennyi további érintett félnek az adatvédelem gyakorlati javítására vonatkozóan;

f)	felhívhatja a Főtitkárság kinevezésre jogosult hatóságának figyelmét a személyzet valamely tagjának a rendelet szerinti kötelességei elmulasztására, és javasolhatja, hogy indítsanak közigazgatási vizsgálatot a rendelet 49. cikkének lehetséges alkalmazása céljából.

7. cikk

Források

Az adatvédelmi tisztviselő rendelkezésére bocsátják a feladatai ellátásához szükséges megfelelő személyzetet és forrásokat.

3. SZAKASZ

AZ ADATVÉDELEMBEN RÉSZT VEVŐK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

8. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság

(1)   A rendelet megsértésére vonatkozó, a 723/2004/EK, Euratom rendelet 90. cikke szerinti panasz esetén a kinevezésre jogosult hatóság konzultációt folytat az adatvédelmi tisztviselővel, aki írásos véleményét legkésőbb tizenöt nappal a kérelem kézhezvételét követően benyújtja. Ha ezen idő elteltével az adatvédelmi tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság részére nem nyilvánított véleményt, arra a későbbiekben már nem tartanak igényt. A kinevezésre jogosult hatóságot nem kötelezi az adatvédelmi tisztviselő véleménye.

(2)   Az adatvédelmi tisztviselőt értesíteni kell minden olyan vizsgált panaszról, amelynek adatvédelmi vonatkozása van, vagy ilyen vonatkozása lehet.

9. cikk

Az adatkezelők

(1)   Az adatkezelők felelnek azért, hogy az ellenőrzésük alatt végzett adatfeldolgozási műveletek megfeleljenek a rendeletnek.

(2)   Különösképpen az adatkezelő

a)

minden adatfeldolgozási műveletről és az egy azonos célt vagy több egymással összefüggő célt szolgáló adatfeldolgozási műveletek sorozatáról, továbbá a fennálló adatfeldolgozási műveletek bármely lényeges megváltoztatásáról előzetesen értesíti az adatvédelmi tisztviselőt. A rendelet 2001. február 1-jei hatályba lépését megelőzően végzett adatfeldolgozási műveletekről az adatkezelő haladéktalanul értesíti az adatvédelmi tisztviselőt;

b)	segíti az adatvédelmi tisztviselőt és az Európai Adatvédelmi Biztost feladataik ellátásában, különösen azáltal, hogy kérésükre legkésőbb harminc napon belül tájékoztató választ küld;

c)	megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hoz, illetve helyes utasításokat ad a Főtitkárság személyzetének annak érdekében, hogy biztosítsa az adatfeldolgozás bizalmas kezelése, valamint az adatfeldolgozás révén felmerülő kockázatok megfelelő szintű biztonságát;

d)

adott esetben konzultációt folytat az adatvédelmi tisztviselővel, hogy az adatfeldolgozási műveletek megfelelnek-e a rendelet előírásainak és különösen abban az esetben, ha okkal feltételezik, hogy egyes adatfeldolgozási műveletek nem egyeztethetők össze a rendelet 4. és 10. cikkével. Az adatkezelők konzultációt folytathatnak az adatvédelmi tisztviselővel és/vagy az „A” főigazgatóság információtechnológiai biztonsági szakértőivel, a Bizottság Biztonsági Hivatalával és az Információbiztonsági Hivatallal (INFOSEC) az adatfeldolgozási műveletek bizalmas kezelésével kapcsolatos kérdésekről, továbbá a rendelet 22. cikke alapján hozott biztonsági intézkedésekről.

10. cikk

Kapcsolattartó személyek

(1)   Az adatvédelmi tisztviselő hatáskörének sérelme nélkül a kapcsolattartó személy:

a)	segíti saját főigazgatóságát vagy egységét az összes személyes adat feldolgozásának regisztrálásában;

b)	segíti saját főigazgatóságát vagy egységét az egyes adatkezelők beazonosításában;

c)	jogában áll beszerezni a főigazgatóságán vagy egységén belüli adminisztratív feladatai végzéséhez a megfelelő és szükséges információkat az adatkezelőktől és a személyzettől. Ez nem foglalja magában az adatkezelő felelőssége mellett feldolgozott személyes adatokhoz való hozzáférés jogát.

(2)   Az adatkezelők hatáskörének sérelme nélkül a kapcsolattartó személy:

a)	segíti az adatkezelőket abban, hogy megfeleljenek kötelezettségeiknek;

b)	szükség esetén elősegíti az adatvédelmi tisztviselő és az adatkezelők közötti kommunikációt.

11. cikk

A Főtitkárság személyzete

(1)   A Főtitkárság minden alkalmazottjának különösképpen elő kell segítenie a rendelet 21. és 22. cikkében előírt, a személyes adatok kezelésére vonatkozó titoktartási és biztonsági szabályok alkalmazásához. A Főtitkárság személyzetének a személyes adatokhoz hozzáférő egyetlen tagja sem kezelheti ezeket az adatokat az adatkezelő erre vonatkozó utasításán kívül, kivéve, ha a nemzeti vagy közösségi jogszabályok azt előírják.

(2)   A Főtitkárság személyzetének bármely tagja, az Európai Adatvédelmi Biztos által meghatározott szabályok értelmében, a hivatali út igénybevétele nélkül panasszal élhet az Európai Adatvédelmi Biztosnál e rendelet személyesadat-feldolgozást szabályozó rendelkezéseinek vélt megsértésével kapcsolatban.

12. cikk

Az adatfeldolgozás által érintett személyek

(1)   Az adatfeldolgozás által érintett személyek azon jogukon kívül, hogy a rájuk vonatkozó személyes adatok kezelésével kapcsolatban megfelelő tájékoztatást kell kapniuk, a rendelet 11. és 12. cikkének megfelelően megkereshetik az érintett adatkezelőt a rendelet 13. és 19. cikkében foglalt jogaik gyakorlása céljából, az e határozat 5. cikkében meghatározottak szerint.

(2)   A bírósági jogorvoslat sérelme nélkül bármely érintett panaszt nyújthat be az Európai Adatvédelmi Biztoshoz, ha megítélése szerint személyes adatainak a Tanács által végzett feldolgozása következtében – az Európai Adatvédelmi Biztos által meghatározott szabályok értelmében – a rendelet szerinti jogait megsértették.

(3)   Senki sem szenvedhet sérelmet amiatt, hogy a rendelet rendelkezéseinek vélt megsértésével kapcsolatban panasszal élt az Európai Adatvédelmi Biztosnál vagy felhívta az adatvédelmi tisztviselő figyelmét egy ügyre.

4. SZAKASZ

AZ ÉRTESÍTÉSSEL KÍSÉRT ADATFELDOLGOZÁSI MŰVELETEK NYILVÁNTARTÁSA

13. cikk

Értesítési eljárás

(1)   Az adatkezelő a személyes adatokkal kapcsolatos valamennyi adatfeldolgozási műveletről a Főtitkárság intranet-honlapján (Adatfeldolgozás) elérhető értesítési formanyomtatványban értesíti az adatvédelmi tisztviselőt. Az értesítést elektronikus úton kell az adatvédelmi tisztviselőnek elküldeni. Tíz munkanapon belül feljegyzés formájában megerősítő értesítést kell küldeni az adatvédelmi tisztviselőnek. A megerősítő feljegyzés kézhezvételét követően az adatvédelmi tisztviselő azt nyilvántartásba veszi.

(2)   Az értesítésnek tartalmaznia kell minden, a rendelet 25. cikke (2) bekezdésében meghatározott információt. Bármely olyan változásról, amely ezen információkat érinti, azonnal értesíteni kell az adatvédelmi tisztviselőt.

(3)   Az adatkezelők által követendő értesítési eljárásra vonatkozó további szabályok és eljárások az adatvédelmi tisztviselő által kibocsátott általános ajánlások részét képezik.

14. cikk

A nyilvántartás tartalma és célja

(1)   Az adatvédelmi tisztviselő nyilvántartást vezet a személyes adatokra vonatkozó adatkezelési műveletekről, amelyet az adatkezelőktől kapott értesítések alapján állít össze.

(2)   A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a rendelet 25. cikke (2) bekezdésének a)–g) pontjában említett adatokat. Az adatvédelmi tisztviselő által a nyilvántartásba bevitt adatokat azonban korlátozni lehet abban az esetben, ha ez egy különleges adatfeldolgozási művelet biztonságának védelme miatt szükséges.

(3)   A nyilvántartás a Tanácsban végzett személyesadat-feldolgozási műveletek jegyzékeként szolgál. Tájékoztatást nyújt az érintetteknek, és segíti őket a 13–19. cikkben foglalt jogaik gyakorlásában.

15. cikk

A nyilvántartáshoz való hozzáférés

(1)   Az adatvédelmi tisztviselő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy bármely személy közvetlenül, vagy közvetett módon az Európai Adatvédelmi Biztos révén, hozzáférjen a nyilvántartáshoz. Az adatvédelmi tisztviselő különösképpen tájékoztatást és segítséget nyújt az érdekelteknek abban, hogy mely módon és hol lehet kérelmezni a nyilvántartáshoz való hozzáférést.

(2)   A lehetséges on-line hozzáférést kivéve, a nyilvántartáshoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmet, írásban – akár elektronikus formában – kell benyújtani, a Szerződés 314. cikkében említett nyelvek egyikén, megfelelő pontossággal ahhoz, hogy az adatvédelmi tisztviselő beazonosíthassa az érintett adatfeldolgozási műveleteket. A kézhezvételről haladéktalanul elismervényt kell küldeni a kérelmezőnek.

(3)   Ha egy kérelem nem kellően pontos, az adatvédelmi tisztviselő felkéri a kérelmezőt, hogy pontosítsa kérelmét, és ebben segítséget nyújt a kérelmezőnek. Abban az esetben, ha egy kérelem túl sok adatfeldolgozási műveletet érint, az adatvédelmi tisztviselő informális megbeszélést folytat a kérelmezővel annak érdekében, hogy megfelelő megoldást találjanak.

(4)   Bármely személy kérheti az adatvédelmi tisztviselőtől olyan információk másolatát, amelyek bármely, értesítéssel kísért adatfeldolgozási műveletre vonatkozóan elérhetők a nyilvántartásban.

5. SZAKASZ

AZ ADATFELDOLGOZÁS ÁLTAL ÉRINTETTEK JOGAINAK GYAKORIÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

16. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az adatfeldolgozás által érintettek e szakaszban meghatározott jogait csak az érintett személyek gyakorolhatják, vagy kivételes esetekben megfelelő engedély birtokában e személyek nevében eljáró más személyek. A megkereséseket írásban az érintett adatkezelőnek kell címezni, az adatvédelmi tisztviselőnek küldött másolattal együtt. Szükség esetén az adatvédelmi tisztviselő segít az érintettnek az adott adatkezelő beazonosításában. Az adatvédelmi tisztviselő rendelkezésre bocsátja a megfelelő formanyomtatványokat. Az adatkezelők csak abban az esetben foglalkoznak a kérelemmel, ha a nyomtatványokat pontosan töltötték ki, és a panaszos személyazonosságát megfelelően ellenőrizték. Az érintettek jogainak gyakorlása díjmentesen történik.

(2)   Az adatkezelő a kérelem nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül átvételi elismervényt küld a kérelmezőnek. Egyéb rendelkezés hiányában a kérelem nyilvántartásba vételét követően legfeljebb tizenöt munkanapon belül az adatkezelő válaszol a kérelemre, és vagy jóváhagyja azt, vagy írásban megjelöli a teljes vagy részleges elutasítás okait, különösen azokban az esetekben, ha a kérelmezőt nem tekinti az adatfeldolgozás által érintettnek.

(3)   Az adatfeldolgozás által érintett jogainak gyakorlása során tapasztalt szabálytalanságok vagy egyértelmű visszaélés esetén, illetve ha az érintett az adatfeldolgozást jogellenesnek véli, az adatkezelő köteles a kérelemről konzultációt folytatni az adatvédelmi tisztviselővel és/vagy az érintettet az adatvédelmi tisztviselőhöz irányítani, aki dönt a kérelem jogosultságáról, illetve annak megfelelő nyomon követéséről.

(4)   Bármely érintett személy konzultációt folytathat az adatvédelmi tisztviselővel valamely különös esettel kapcsolatos jogai gyakorlásáról. A bírósági jogorvoslat sérelme nélkül bármely érintett panaszt nyújthat be az Európai Adatvédelmi Biztoshoz, ha megítélése szerint személyes adatainak feldolgozása következtében a rendelet szerinti jogait megsértették.

17. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés joga

Az érintettnek joga van ahhoz, hogy a kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül bármikor megkapja az adatkezelőtől a rendelet 13. cikkének a)–d) pontjában említett tájékoztatást, a kérelmező preferenciájától függően vagy az adatok helyben történő megtekintésén, vagy másolaton keresztül, beleértve adott esetben az elektronikus formában megküldött másolatot.

18. cikk

Az adatok helyesbítéséhez való jog

Az érintetteknek a helytelen vagy hiányos személyes adataik helyesbítésére vonatkozó kérelmükben pontosan meg kell adniuk a kérdéses adatokat, illetve a kért helyesbítést. Az ilyen kérelmet az adatkezelőnek haladéktalanul meg kell vizsgálnia.

19. cikk

Az adatok zárolásához való jog

Az adatkezelő a 15. cikk szerinti, az adatok zárolására vonatkozó bármely kérelemmel haladéktalanul foglalkozik. A kérelemnek tartalmaznia kell a pontos adatokat, illetve azok zárolásának indokolását. Az adatainak zárolását kérelmező érintettet az adatkezelő az adatok zárolásának feloldását megelőzően értesíti.

20. cikk

Az adatok törléséhez való jog

Az érintettnek joga van az adatkezelőtől az adatok haladéktalan törlését kérni, ha azok feldolgozása jogellenesen történt, különösen akkor, ha a rendelet 4–10. cikkének rendelkezéseit megsértették. A kérelemnek tartalmaznia kell a pontos adatokat, illetve az adatok jogellenes feldolgozására vonatkozó indokokat vagy bizonyítékokat. Az automatikus nyilvántartó rendszerekben az adatok törlését alapvetően valamennyi szükséges technikai eszközzel el kell végezni, kizárva a törölt adatok későbbi feldolgozásának esetleges lehetőségét is. Amennyiben az adatok törlése technikai okokból nem lehetséges, az adatkezelő az adatvédelmi tisztviselővel és az érintettel folytatott konzultációt követően ezen adatok azonnali zárolását rendeli el.

21. cikk

Harmadik személyek értesítése

Az érintett által kért helyesbítés, zárolás vagy törlés esetén az érintett kérheti az adatkezelőtől, hogy értesítse azon harmadik személyeket, akikkel személyes adatait közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul vagy aránytalanul nagy erőfeszítést kíván.

22. cikk

Kifogásolás joga

A rendelet 18. cikkének megfelelően az érintett kifogást emelhet a rá vonatkozó adatok feldolgozása, illetve személyes adatainak közlése vagy használata ellen. A kérelemnek tartalmaznia kell a pontos adatokat, illetve a kérelmet megindokoló okokat. Megalapozott kifogás esetén a kérdéses adatfeldolgozás a továbbiakban nem terjed ki a szóban forgó adatokra.

23. cikk

Automatizált egyedi döntések

Az érintettnek joga van arra, hogy ne tartozzon a rendelet 19. cikke szerinti automatizált egyedi döntések hatálya alá, kivéve, ha a döntést a nemzeti vagy közösségi jogszabályok, vagy az Európai Adatvédelmi Biztosnak az érintett legitim érdekeit védő határozata egyértelműen engedélyezik. Az érintettnek mindegyik esetben lehetősége van véleménye előzetes kinyilvánítására, illetve az adatvédelmi tisztviselővel való konzultációra.

24. cikk

Kivételek és korlátozások

(1)   Az adatkezelő olyan mértékig, amennyire a rendelet 20. cikkében meghatározott legitim okok azt világosan megindokolják, korlátozhatja az e határozat 17–21. cikkben említett jogokat. A legszükségesebb esetek kivételével, az adatkezelő először konzultációt folytat az adatvédelmi tisztviselővel, akinek a véleménye nem kötelezi az intézményt. Az adatkezelő haladéktalanul válaszol a jogok gyakorlásával kapcsolatos kivételek és korlátozások alkalmazására vonatkozó kérelmekre, és alátámasztja a döntést.

(2)   Bármely érintett személy kérheti az Európai Adatvédelmi Biztost, hogy alkalmazza a rendelet 47. cikke (1) bekezdésének c) pontját.

6. SZAKASZ

VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

25. cikk

Gyakorlati szabályok

(1)   Az írásos vizsgálati kérelmeket az adatvédelmi tisztviselő által rendelkezésre bocsátott külön formanyomtatvány használatával az adatvédelmi tisztviselőnek kell címezni. A vizsgálati kérelem jogával való egyértelmű visszaélés esetén, például ha ugyanazon személy a közelmúltban hasonló vizsgálati kérelmet nyújtott be, az adatvédelmi tisztviselő nem köteles választ adni a kérelmezőnek.

(2)   A kézhezvételt követő tizenöt napon belül az adatvédelmi tisztviselő átvételi elismervényt küld a kinevezésre jogosult hatóságnak vagy annak a személynek, aki a vizsgálatot elrendelte, és ellenőrzi, hogy a kérelmet bizalmasan kezelik-e.

(3)   Az adatvédelmi tisztviselő írásos beszámolót kér az ügyről a kérdéses adatfeldolgozási műveletért felelős adatkezelőtől. Az adatkezelő tizenöt napon belül megküldi válaszát az adatvédelmi tisztviselőnek. Az adatvédelmi tisztviselő kiegészítő információkra tarthat igényt a többi féltől, úgymint a Főtitkárság Biztonsági Hivatalától és Információbiztonsági Hivatalától (INFOSEC). Szükség esetén jogi véleményt kérhet az üggyel kapcsolatban a Tanács jogi szolgálatától. Az adatvédelmi tisztviselő harminc napon belül megkapja a tájékoztatást vagy véleményt.

(4)   Az adatvédelmi tisztviselő a kézhezvételtől számított legkésőbb három hónapon belül jelentést küld a kinevezésre jogosult hatóságnak vagy a kérelmet benyújtó személynek.

7. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Hatálybalépés

E határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i, 1049/2001/EK rendelete (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről.

(3)  A Tanács 2004. március 22-i 2004/338/EK, Euratom határozata (HL L 106., 2004.4.15., 22. o.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról.

(4)  A Tanács 2001. március 19-i 2001/264/EK határozata (HL L 101., 2002.4.11., 1. o.) a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról. A 2004/194/EK határozattal (HL L 63., 2004.2.28., 48. o.) módosított határozat.

(5)  A Tanács főtitkárának/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének 2001. június 25-i határozata (HL C 189., 2001.7.5., 1. o.) a nyilvánosság felé irányuló szakmai kapcsolattartás tekintetében az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának és a Főtitkárság személyzetének helyes hivatali magatartási kódexéről.

(6)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

---

21.9.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/23

---

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2004. szeptember 16.)

az Európai Közösség és a Kínai Népköztársaság Állami Idegenforgalmi Hivatala között a Kínai Népköztársaságból érkező turistacsoportok vízumairól és az ezzel összefüggő kérdésekről létrejött egyetértési megállapodásnak (ADS) a tagállamok konzuli hivatalai által történő végrehajtásáról

(Az értesítés a B(2004) 2886. számú dokumentummal történt)

(2004/645/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen a Szerződés 211. cikkének második francia bekezdésére,

mivel:

(1)

A Kínai Népköztársaságból (KNK) érkező turistacsoportok vízumáról és az ezzel összefüggő kérdésekről az Európai Közösség és a Kínai Népköztársaság Állami Idegenforgalmi Hivatala között létrejött egyetértési megállapodás (1) a Közös Konzuli Utasításban (KKU) megállapított közös vízumszabályoktól eltérően, a Közösség területére beutazni szándékozó kínai állampolgárok csoportjai részére rövid lejáratú vízumok kiadásának az előmozdítása érdekében sajátos alkalmazási folyamatot ír elő. Az egyetértési megállapodás (ADS MoU) 2004. május 1-jén hatályba lépett.

(2)

A magas szintű biztonság eléréséhez, különösen, ami a tiltott bevándorlás megakadályozását és a tagállamok KNK-ban működő konzuli hivatalai közötti vízumvásárlás összes kockázatának az elkerülését illeti, célszerű, hogy az ADS MoU-t az összes tagállam egyeztetett módon hajtsa végre, és a tagállamok KNK-ban működő konzuli hivatalai részére ezért közös végrehajtási eljárást szükséges megállapítani.

(3)	A közös eljárásrend az ADS MoU-ban foglalt rendelkezéseken alapul, amelyek a vízumkérelmektől kezdve az EU és/vagy a kínai rendeletek megszegése esetén a meghatalmazás visszavonásáig terjedően egyeztetett megközelítést írnak elő.

(4)	A vízumkérelmekkel kapcsolatban a közös eljárásrend kialakításához referenciaként a KKU-ben foglalt alapvető szabályok, és – ahol lehetséges volt – különösen a helyi konzuli hivatalokra vonatkozó szabályok figyelembevételére került sor.

(5)	Ebben a keretben a tagállamoknak közös megközelítést kell alkalmazni a KNK által kijelölt utazási irodák akkreditálásával, valamint a kínai utazási irodák által kijelölt futárok névjegyzékének összeállításával kapcsolatban.

(6)	A tagállamok részéről közös, egyeztetett szankciókat kell alkalmazni a közösségi szabályokat megsértő kínai akkreditált utazási irodával szemben, ahogyan azt a magán közigazgatási hivatalok, utazási irodák és társasutazások szervezői által feldolgozott vízumkérelmekkel kapcsolatban a KKU előírja.

(7)

A tagállamok részéről közös jegyzéket kell alkalmazni a vízumkérelmek előterjesztéséhez szükséges alátámasztó dokumentumokkal és információkkal kapcsolatban, szükség szerint meghatározva az előírt dokumentáció tartalmát. Kiegészítő információkat az egyes vízumkérelmek eseti jellegű ellenőrzése alapján kérni lehet.

(8)

Az ADS MoU végrehajtásában résztvevő tagállamoknak erősíteni kell együttműködésüket a KNK-val, és fejleszteni kell a kijelölt futárok vagy az akkreditált utazási irodák által elkövetett szabálytalanságokkal és az egyéb gyanúsnak talált magatartással kapcsolatos információcsere mechanizmusát, továbbá elő kell mozdítani az információk feldolgozását.

(9)

Az ADS MoU által felállított ADS-bizottságban a Bizottság képviseli a Közösséget, és az ADS MoU végrehajtására vonatkozóan információkat továbbít a kínai hatóságokhoz (CNTA). A tagállamok részéről a Bizottságot mint az ADS-bizottságban az Európai Közösség képviselőjét ezért kapcsolatba kell hozni az ADS MoU végrehajtására vonatkozólag rendszeres és gördülékeny információt biztosító helyi együttműködési mechanizmussal.

(10)

Azoknak a tagállamoknak a részére, amelyek az ADS MoU végrehajtásában nem vesznek ugyan részt, de a KNK-val ehhez hasonló kétoldalú egyezményekkel rendelkeznek, ugyancsak lehetőséget kell biztosítani a helyi együttműködési mechanizmusban való részvételre. Norvégiát és Izlandot, amint hasonló kétoldalú egyezményeket kötnek a KNK-val, ugyancsak fel kell hívni a helyi konzuli együttműködési mechanizmusban való részvételre,

AJÁNLJA:

Az ADS MoU hatékony végrehajtásának segítése érdekében a tagállamok az alábbi közös végrehajtási eljárásrendet alkalmazzák:

1.

A tagállamok KNK-ban működő konzuli hivatalai akkreditálási igazolványt adnak ki minden kijelölt utazási iroda részére. Ez az akkreditálási igazolvány azonos formátumú, többek között sorszámmal van ellátva, és tartalmazza a működési engedély számát, valamint az utazási iroda nevét és egyéb lényeges adatát. Az igazolvány érvényességi ideje nem lehet hosszabb egy évnél. Az egyik tagállam által kibocsátott akkreditálási igazolványt a többi tagállam is elismeri. Amikor a kijelölt utazási iroda első alkalommal jelentkezik valamely tagállam konzuli hivatalánál, a konzuli hivatal nyilvántartásba veszi a képviselő látogatásának napját és idejét, és az összes lényeges információt a Bizottsághoz továbbítja. Ez a konzuli hivatal abban az esetben bocsát ki akkreditálási igazolványt, ha a Bizottság megerősíti, hogy a kijelölt utazási iroda ezt a konzuli hivatalt kereste fel elsőként.

2.

Az akkreditált utazási irodák által kijelölt futárokat fényképes személyazonosító kitűzővel kell ellátni, amelyen többek között a futár neve, születési dátuma, személyi igazolványának a száma, valamint az akkreditált utazási iroda neve, címe és telefonszáma szerepel. A kitűző legfeljebb egy évre szóló általános érvényességgel rendelkezik, a tagállam KNK-ban működő konzuli hivatala adja ki, és egységes formátummal rendelkezik. A KNK által szolgáltatott és a tagállamok által ellenőrzött információk alapján a Bizottság közös névjegyzéket állít össze a futárokról, és a névjegyzéket minden tagállamnak megküldi. A Bizottság a futárokról összeállított közös névjegyzéket mindannyiszor frissíti, amikor változásról kap tájékoztatást, és a változásokról a tagállamok KNK-ban működő összes konzuli hivatalát értesíti.

3.

Az EU és/vagy a kínai rendeletek megszegése, különösen pedig az illegális bevándorlás előmozdítása esetén, valamely tagállam KNK-ban működő egyik konzuli hivatala visszavonja a kínai utazási iroda akkreditálását. Az egyik tagállam konzuli hivatala részéről elrendelt visszavonás minden tagállamra nézve azonnal hatályba lép. Az elrendelt szankció minden tagállam részéről történő egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a konzuli hivatal a visszavonásról értesíti a Bizottságot és a többi tagállam KNK-ban működő konzuli hivatalait. Megfelelő körülmények esetén, ha például az akkreditált utazási iroda bizonyítja, hogy az EU és/vagy a kínai rendeletek megszegése egyetlen olyan alkalmazottjára korlátozódott, aki nem dolgozik már az irodánál, az akkreditálás visszavonását felül lehet vizsgálni. A tagállamok KNK-ban működő konzuli hivatalai figyelmeztethetik is az akkreditált utazási irodát, amennyiben gyanújuk szerint az iroda kisebb jelentőségű jogsértés részese. A Bizottságot és a tagállamok más helyi konzuli hivatalait haladéktalanul tájékoztatni kell. A Bizottság minden visszavonásról és az akkreditált utazási irodákhoz címzett minden figyelmeztetésről tájékoztatja a CNTA-t.

4.

A tagállamok megkövetelik, hogy az ADS vízumkérelmet az ezen ajánlás mellékletében felsorolt okmányokkal támasszák alá. Ha szükséges, a tagállamok kiegészítő információkat is kérnek. Különösen kérhetik, hogy a kérelmező személyes vagy telefonbeszélgetésen vegyen részt, szolgáltasson bizonyítékot pénzügyi eszközeiről (banki számlakivonatot), nyújtson be igazolást munkaviszonyáról, vagy – kiskorúak esetében – terjessze elő mindkét szülő írásos formában megadott beleegyezését.

5.	Az ADS MoU gördülékeny végrehajtásának az előmozdítása céljából a tagállamok különféle tanfolyamokat indítanak a KNK-ban az ADS MoU végrehajtásában részes akkreditált utazási irodák személyi állománya részére.

6.

A tagállamok és a Bizottság szorosan együttműködik a KNK-ban, és az információk rendszeres és gördülékeny kicserélése és kezelése, a szabálytalanságok, valamint az akkreditált utazási irodák más gyanús viselkedésének feltárásával kapcsolatos tapasztalatok cseréje, továbbá az ADS MoU gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatok kifejlesztése céljából rendszeres jelleggel találkozókat tartanak.

7.	Az ajánlásnak minden olyan tagállam a címzettje, amely az EK és a KNK között létrehozott ADS MoU végrehajtásában részt vesz.

---

(1)  HL L 83., 2004.3.20., 14. o.

---

---