20.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/1

(1)

Az európai műholdas rádiónavigációs politika végrehajtása jelenleg az EGNOS és a GALILEO programon keresztül történik.

(2)

A GALILEO az első, az Európai Unió által – az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködésben – finanszírozott és irányított európai űrprogram; az űrprogram remélhetőleg hozzájárul majd számos alkalmazás fejlesztéséhez a közösségi politikákkal közvetett vagy közvetlen kapcsolatban lévő területeken: így például a közlekedés (a mozgó testek helymeghatározása és sebességük mérése), a biztosítás, az autópályadíjak, a végrehajtás (gyanúsítottak megfigyelése, a bűnüldözési intézkedések), a vámmal és a jövedéki adóval kapcsolatos műveletek (földi nyomozás stb.), a mezőgazdaság (a tereptől függő vetőmag- vagy peszticiddózis-kiigazítás stb.) vagy a halászat (a hajók mozgásának ellenőrzése) területén.

(3)

Az EGNOS egy, az Európai Közösség, az ESA és az Eurocontrol között létrejött háromoldalú program, melynek célja az amerikai GPS és az orosz GLONASS jelzések a megbízhatóság érdekében történő felerősítése egy kiterjedt földrajzi térségben. Az EGNOS a GALILEO-tól független és egyben azt kiegészítő program.

(4)

Az Európai Tanács kölni (1999. június 3. és 4.), feirai (2000. június 19. és 20.), nizzai (2000. december 7–11.), stockholmi (2001. március 23. és 24.), laekeni (2001. december 14. és 15.), barcelonai (2002. március 15. és 16.) és brüsszeli (2003. március 20. és 21.) következtetései kihangsúlyozták a GALILEO stratégiai jellegét.

(5)

Figyelembe véve az európai műholdas rádiónavigációs programok stratégiai jellegét és annak biztosítása szükségességét, hogy az alapvető közérdek megfelelő védelemben és képviseletben részesüljön, elengedhetetlen a rendszer következő fázisainak és a programok részére – Tanács vonatkozó politikai célkitűzéseivel és a költségvetési hatóságok vonatkozó pénzügyi határozataival összhangban – megítélt közösségi alapok felhasználásának ellenőrzése, létre kell hozni az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer (GNSS) Ellenőrző Hatóságot (a továbbiakban: „Hatóság”).

(6)

A Tanács számos alkalommal – és különösen 2001. április 5-i és 2002. március 26-i következtetéseiben – kihangsúlyozta, hogy a magánszektor jelentős hozzájárulása az üzembehelyezési és az üzemeltetési fázisokban a GALILEO sikerességének alapvető eleme.

(7)

Ennek érdekében a Hatóságnak a GALILEO fejlesztési fázisának befejezésére a kiválasztott konzorciummal koncessziós szerződést kell kötnie, és lépéseket kell tennie annak biztosítására, hogy a konzorcium megfeleljen a koncessziós szerződésből következő – különösen a közszolgálati kötelezettségekre vonatkozó – követelményeknek.

(8)

A frekvenciák kérdésében a koncesszió birtokosának egyedüli tárgyalópartnere a Hatóság.

(9)

Ezzel párhuzamosan azon tagállamoknak, amelyek a rendszer működtetéséhez szükséges frekvenciákkal kapcsolatban kérelmet nyújtottak be a Nemzetközi Telekommunikációs Uniónak, ugyancsak engedélyezniük kell a Hatóság számára, hogy a frekvencia kizárólagos használatának jogát a koncesszió időtartamára a koncesszió birtokosának adja át annak érdekében, hogy ez utóbbi az előírásokban meghatározott szolgáltatást nyújthasson.

(10)

A Hatóság felel a részére kifejezetten a programok kapcsán megítélt alapok kezeléséért és felhasználásának ellenőrzéséért.

(11)

A Hatóság segíti a Bizottságot a műholdas rádiónavigációs kérdésekben, különösen olyan esetekben, amikor jogalkotási és szabályozási intézkedéseket kell meghozni.

(12)

A Hatóságnak hasznosítania kell a – különösen az ESA által végzett – folyamatos kutatásokat, fejlesztéseket és technológiaértékelési tevékenységeket. Figyelembe véve az európai űrstratégiáról szóló, 2000. november 16-i tanácsi állásfoglalást (2), az ESA-val történő együttműködésnek – adott esetben – a legteljesebb mértékben ki kell használnia az Európai Közösség és az ESA között létrejött keretmegállapodás által nyújtott lehetőségeket.

(13)

A Hatóság feladatául kell kitűzni az űrtechnológiát és -infrastruktúrát érintő, már végrehajtott közösségi befektetések védelmét és ezek valorizálását.

(14)

Feloszlását követően a GALILEO közös vállalkozásnak – alapszabálya vonatkozó rendelkezéseivel összhangban – minden megszerzett tulajdont át kell ruháznia a Hatóságra. Ellenkező értelmű, előzetes megállapodás hiányában a koncesszió birtokosa által az üzembehelyezési fázis alatt kifejlesztett tulajdont a Hatóságra kell ruházni, minthogy a program kidolgozási, fejlesztési és validációs fázisok finanszírozására majdnem teljes egészében közpénzekből került sor, és az így kifejlesztett komponenseket a koncesszió birtokosának rendelkezésére kell bocsátani.

(15)

A Hatóság jogállását úgy kell meghatározni, hogy a Hatóság feladatainak teljesítése során jogi személyként járhasson el.

(16)

A Hatóság feladatai teljesítésének hatékony biztosítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak képviselettel kell rendelkezniük a – költségvetés megállapításához és végrehajtásának ellenőrzéséhez, a megfelelő pénzügyi szabályok elfogadásához, a Hatóság átlátható döntéshozatali munkafolyamatainak meghatározásához, a Hatóság munkaprogramjának elfogadásához és vezérigazgatójának kinevezéséhez szükséges hatáskörrel felruházott – Igazgatási Tanácsban.

(17)

A Hatóság zavartalan működéséhez arra van szükség, hogy a vezérigazgatót érdem, valamint dokumentált igazgatási és irányítási képességek alapján, valamint megfelelő jártasság és tapasztalat alapján nevezzék ki, továbbá hogy a Hatóság belső működésének megszervezése tekintetében teljes rugalmasságot és függetlenséget élvezzen feladatai ellátásában. A vezérigazgatónak elő kell készítenie és meg kell tennie a Hatóság munkaprogramja megfelelő teljesítésének biztosításához szükséges lépéseket, minden évben általános jelentéstervezetet kell benyújtania az Igazgatási Tanácsnak, kimutatástervezetet kell készítenie a Hatóság becsült bevételeiről és kiadásairól, és végre kell hajtania a költségvetést.

(18)

Az Igazgatási Tanácsnak lehetőséget kell biztosítani egy Tudományos és Műszaki Bizottság felállítására, amely a technikai kérdésekben és a rendszer modernizálása során segíti a Hatóság munkáját.

(19)

A tisztségviselőket átlátható eljárással kell kinevezni.

(20)

Létre kell hozni egy Rendszervédelmi és Biztonsági Bizottságot, hogy az a rendszer védelmével és biztonságával kapcsolatos minden vonatkozásban segítse a Hatóság munkáját.

(21)

A Hatóság teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell a Hatóság részére megállapítani, amelynek bevételei alapvetően a Közösségtől származó hozzájárulásból erednek. Az Európai Unió általános költségvetése terhére elszámolható támogatásokat illetően továbbra is a közösségi költségvetési eljárást kell alkalmazni. Ezen túlmenően a Számvevőszéknek ellenőriznie kell az elszámolásokat.

(22)

Hatáskörében eljárva és célkitűzéseinek, valamint feladatainak teljesítése során a Hatóságnak különösen a közösségi intézményekre vonatkozó rendelkezéseknek kell megfelelnie.

(23)

A Hatóságnak alkalmaznia kell a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre és a természetes személyek személyes adatkezelés tekintetében történő védelmére vonatkozó közösségi jogszabályokat, valamint meg kell felelnie a tanácsi és a bizottsági szolgálatokra vonatkozó biztonsági elveknek.

(24)

A Hatóság munkájában való részvételt lehetővé kell tenni az olyan harmadik országok számára, amelyek a Közösséggel erre vonatkozóan előzetesen megállapodást írtak alá, különösen akkor, ha ezek az országok – az ESA GALILEOSAT programjához való hozzájárulásukon keresztül – részt vettek a program korábbi fázisaiban.

(25)

Az európai műholdas rádiónavigációs rendszert a biztonság és a megbízhatóság szempontjából érzékeny infrastruktúrának kell tekinteni.

(26)

Intézkedéseket kell elfogadni a rendszer (rosszhiszemű vagy egyéb) támadásokkal szembeni biztonságának és megbízhatóságának biztosítása, továbbá annak érdekében, hogy a rendszert ne lehessen az Európai Unió vagy tagállamai biztonságát befolyásoló célra felhasználni.

(27)

Amennyiben valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy nemzetbiztonságát veszély fenyegeti, az európai műholdas rádiónavigációs programok működésének az Európai Unió biztonságát érintő vonatkozásairól szóló, 2004. július 12-i 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépésben (3) meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(28)

A Szerződés a 308. cikkben foglaltakon kívül nem biztosít hatáskört e rendelet elfogadására,

a)

Engedélyezési hatóságként jár el a GALILEO üzembehelyezési és üzemeltetési fázisainak végrehajtásáért és irányításáért felelős magán koncesszió-birtokossal (a továbbiakban: „a koncesszió birtokosa”) szemben. E tekintetben ez utóbbival megköti a koncessziós szerződést; biztosítja, hogy a koncesszió birtokosa megfelel a koncessziós szerződésnek és az ahhoz csatolt előírásoknak, továbbá a koncesszió birtokosának hibás teljesítése esetére megteszi a megfelelő intézkedéseket a szolgáltatások folyamatos biztosítására; a koncesszió időtartamára a 3. cikk (1) bekezdésében említett materiális vagy immateriális eszközök igénybevételére jogosítja fel a koncesszió birtokosát.

b)

Kezeli a részére kifejezetten az Európai GNSS programok kapcsán megítélt alapokat, és hogy a közszektor hozzájárulásait illetően tanáccsal szolgálhasson, ellenőrzi az átfogó pénzügyi irányítást.

c)

Az EGNOS fejlesztési és üzembehelyezési fázisaihoz finanszírozással hozzájáruló felek véleményének kellő figyelembevétele mellett felel az EGNOS működtetéséért felelős gazdasági szereplővel kötött megállapodás – a GALILEO közös vállalkozástól örökölt – kezeléséért, valamint az EGNOS jövőjére vonatkozó politikai irányok keretének kidolgozásáért.

d)

Összehangolja a tagállamok tevékenységét a rendszer működésének biztosításához szükséges frekvenciákat illetően; a Hatóságot a rendszer elhelyezkedésétől függetlenül megilleti mindezen frekvenciák használatának joga; az ezen frekvenciák használatát illető ügyekben közvetlenül a koncesszió birtokosával szemben jár el.

e)

A Bizottságnak – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó – az Európai GNSS programokról szóló javaslatok kidolgozásában, valamint a végrehajtási szabályok elfogadásához nyújtott segítség érdekében a Hatóság erre vonatkozó tervezeteket dolgoz ki.

f)

Felel a rendszer új generációinak modernizálásáért és fejlesztéséért.

g)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (4) 54. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban végrehajtja a Bizottság által ráruházott, az Európai GNSS programokkal kapcsolatos költségvetés-végrehajtási feladatokat.

h)

Biztosítja a rendszerelemek megfelelő hitelességét; a megfelelő, engedéllyel rendelkező minősítő szerveket felhatalmazza a szükséges tanúsítványok kibocsátására és a kapcsolódó szabványoknak és műszaki előírásoknak való megfelelés ellenőrzésére.

i)

Biztosítja, hogy a koncesszió birtokosa megfelel az európai műholdas rádiónavigációs programok működésének az Európai Unió biztonságát érintő vonatkozásairól szóló 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépésnek megfelelően kibocsátott előírásoknak és ellenőrzi a megfelelést.

j)

A 22. cikk sérelme nélkül, kezeli a rendszer védelemével és biztonságával kapcsolatos tényezőket, különösen:

a)

kinevezi a vezérigazgatót a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

b)

minden év november 30-áig és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően elfogadja a Hatóság következő évre vonatkozó munkaprogramját és továbbítja azt a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak; a munkaprogramot az éves közösségi költségvetési eljárásra figyelemmel kell elfogadni;

c)

a 11. és 12. cikknek megfelelően végrehajtja a Hatóság költségvetésével kapcsolatos feladatokat;

d)

felel a 2. cikk j) pontjában meghatározott feladatokkal kapcsolatos határozatokért, amelyek meghozatalára minden esetben a Rendszervédelmi és Biztonsági Bizottsággal folytatott konzultációt követően vagy annak javaslatai alapján kerül sor;

e)

fegyelmi felügyeletet gyakorol a vezérigazgató felett;

f)

a 19. cikkel összhangban elfogadja a Hatóság dokumentumaihoz való hozzáférés jogának végrehajtásához szükséges különleges rendelkezéseket;

g)

elfogadja a Hatóság tevékenységeiről és jövőbeli elképzeléseiről szóló éves jelentést, és június 15-ig továbbítja azt a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Számvevőszéknek. A Hatóság minden, az értékelési eljárások eredménye szempontjából lényeges információt továbbít a költségvetési hatóságnak;

h)

elfogadja eljárási szabályzatát.

a)

a Hatóságnak a vezetéssel megbízott, felelős képviselője;

b)

előkészíti az Igazgatási Tanács munkáját. Részt vesz – szavazati jog nélkül – az Igazgatási Tanács munkájában;

c)

felelős az Igazgatási Tanács éves munkaprogramjának végrehajtásáért, az Igazgatási Tanács felügyelete mellett;

d)

minden szükséges lépést megtesz, beleértve a belső igazgatási utasítások alkalmazását és a közlemények közzétételét, annak biztosítására, hogy a Hatóság e rendelet rendelkezései szerint működjön;

e)

a Hatóság becsült bevételeiről és kiadásairól a 11. cikkel összhangban kimutatást készít, és a 12. cikkel összhangban végrehajtja a költségvetést;

f)

évente általános jelentéstervezetet készít, és azt benyújtja az Igazgatási Tanácsnak;

g)

meghatározza a Hatóság szervezeti struktúráját, és azt jóváhagyásra benyújtja az Igazgatási Tanácsnak. Megállapítja a biztonsággal összefüggő határozatok végrehajtásának megfelelő állandó rendszerét, valamint a szükséges, biztonsággal összefüggő műveleti kapcsolattartókat;

h)

a személyi állomány tekintetében a 16. cikkben meghatározott jogkört gyakorolja;

i)

az Igazgatási Tanács jóváhagyását követően, a 4. cikkel összhangban, meghozza a szükséges intézkedéseket a tagállamokban létrehozandó kirendeltségek felállítására.

a)

technikai kérdések, illetve olyan javaslatok véleményezése, melyek az Európai GNSS rendszer kialakításában jelentős változást jelentenek;

b)

ajánlások készítése a rendszer modernizálására;

c)

a műholdas rádiónavigáció területére vonatkozó szakértelem fejlesztéséhez szükséges bármilyen egyéb feladat elvégzése.

20.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/10

(1)

A 2320/97/EK tanácsi rendelettel (2) a Tanács a Magyarországról, Lengyelországból, Oroszországból, a Cseh Köztársaságból, Romániából és a Szlovák Köztársaságból származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. Az exportáló termelők által felajánlott kötelezettségvállalásokat Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Románia és a Szlovák Köztársaság esetében a 97/790/EK határozat (3), Oroszország esetében pedig a 2000/70/EK bizottsági határozat (4) fogadta el.

(2)

2004. május 1-jén az Európai Unió kibővült tíz új tagállammal. E naptól kezdődően a 15 tagállammal rendelkező Közösségben hatályos dömpingellenes intézkedések a harmadik országokból származó behozatalokra vonatkozóan automatikusan alkalmazandók az új tagállamokban is. Az új tagállamok ellen irányuló intézkedések ugyanazon a napon automatikusan hatályukat vesztették.

(3)

A jelenleg hatályos intézkedéseket az Oroszországból (26,8 %-os dömpingellenes vám és három, árra vonatkozó kötelezettségvállalás) és a Romániából (9,8 %–38,2 %-os dömpingellenes vám és négy, árra vonatkozó kötelezettségvállalás) származó behozatalra kell alkalmazni.

(4)

2002. november 23-án a Bizottság közzétett egy értesítést az intézkedés megszűnésére irányuló és időközi felülvizsgálat megindításáról a Lengyelországból, Oroszországból, a Cseh Köztársaságból, Romániából és a Szlovák Köztársaságból származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések tekintetében (5).

(5)

A felülvizsgálatot az Európai Unió varrat nélküli csőipari védelmi bizottság kérelmezte az egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek teljes közösségi termelésének jelentős arányát képviselő termelők nevében.

(6)

Az intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálat kérelmének alapja a közösségi ipart érintő dömping és kár állítólagos folytatódása vagy megismétlődése. Az időközi felülvizsgálat kérelmének alapja az, hogy az intézkedések formája és szintje nem megfelelő a kárt okozó dömping ellensúlyozására.

(7)

A felülvizsgálatok Oroszország és Románia tekintetében továbbra is folyamatban vannak.

(8)

Az intézkedés megszűnésére irányuló és az időközi felülvizsgálatban érintett termékkategóriák [az alaprendelet 11. cikkének (2) és (3) bekezdése] megegyeznek a 2320/97/EK rendeletben érintett termékekkel, azaz

(„az érintett termék”) jelenleg az ex 7304 10 10, ex 7304 10 30, 7304 31 99, 7304 39 91 és 7304 39 93 KN-kód alá sorolhatók be. Ezek a KN-kódok kizárólag tájékoztatás céljából állnak rendelkezésre.

(9)

A 2003/382/EK határozatban („versenyhatározat”) (6) több közösségi termelőt sújtottak bírsággal, mert két esetben megsértették az EK-Szerződés 81. cikkének (1) bekezdésének rendelkezéseit.

(10)

A versenyjogi határozat elfogadását követően elsőként úgy vélték, hogy a 2320/97/EK rendelettel fennálló esetleges kapcsolat – amennyiben ez fennáll – nem annyira számottevő, hogy az a rendelet megállapításainak felülvizsgálatát igényelné. A versenyjogi határozat közzétételét követően azonban az egyik érintett fél felvetette a versenyellenes magatartásnak a hatályos dömpingellenes intézkedésekre való lehetséges hatásának kérdését, és további tájékoztatással szolgált a 2320/97/EK rendelet sérelmével és oksági megállapításaival kapcsolatos kérdések vonatkozásában. Ez a rendelet annak vizsgálatára irányul, hogy a versenyjogi határozatnak van-e bármilyen következménye a hatályos dömpingellenes intézkedések tekintetében.

(11)

A versenyjogi határozat hatálya alá tartozó érintett termékek a különösen az olaj- és a gáziparban használt, varrat nélküli szénacélcsövek. Két fő kategóriát alkotnak: egyrészről a közepes és hosszú távon olajat és gázt szállító vezetékcsövek („LP” – line pipes), másrészről a fúrócsövek, közismert nevükön az olajvidéki csőtermékek („OCTG-csövek”) kategóriáját. Amíg az LP az ex 7304 10 KN-kód alá sorolható be, az „OCTG-csövek” a 7304 21 KN-kód alá tartoznak.

(12)

A dömpingellenes vizsgálat termékköre szélesebb, mint a versenyjogi határozat hatálya alá tartozó érintett termékeké. Az összehasonlítás azonban azt mutatja, hogy az ex 7304 10 10 és ex 7304 10 30 KN-kód alá tartozó termékkategóriákat, azaz az olaj- és gázszállító vezetékként használt, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű vezetékcsöveket, a dömpingellenes vizsgálatok és a verseny megsértése egyaránt befolyásolják, még akkor is, ha ez csak az érintett termék közösségi piacának korlátozott részére vonatkozik.

(13)

A dömpingellenes vizsgálatban tíz közösségi termelő működött együtt, amelyek a vizsgálatban érintett termék teljes közösségi termelésének több mint 90 %-át képviselik. A tízből három vállalkozás szintén érintett volt az EK-Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének megsértésében.

(14)

A dömping és a kár vizsgálatának időszaka 1995. szeptember 1-jétől1996. augusztus 31-éig tartott („vizsgálati időszak”), míg a dömpingellenes vizsgálat során a kár értékelésének szempontjából lényeges folyamatok vizsgálata 1992 januárjától a vizsgálati időszak végéig, azaz 1996. augusztus 31-ig tartott („érintett időszak”).

(15)

A vizsgálati időszak és az érintett időszak alatt két jogsértés következett be:

(16)

A (15b) preambulumbekezdésben említett jogsértés nem befolyásolja közvetlenül a dömpingellenes vizsgálatot, mivel az érintett termék a 7304 21 KN-kód alá sorolt, azaz a dömpingellenes vizsgálat hatályán kívül esik.

(17)

A (15a) preambulumbekezdésben említett jogsértés tekintetében a dömpingellenes eljárás vizsgálati időszaka és az EU-Japán kartell működése közötti időbeli átfedés 1995. szeptember 1-jétől1995. december 31-ig tart. Az érintett időszak tekintetében az átfedés 1992 januárjától 1995. december 31-ig tart.

(18)

A fentiek értelmében a dömpingellenes eljárás és a versenyellenes magatartás fennállása között részleges átfedés van. A versenyellenes magatartásban érintett termék részben a dömpingellenes vizsgálat termékkörébe tartozik [(12) preambulumbekezdés]. A dömpingellenes eljárás vizsgálati időszaka és érintett időszaka, valamint az az időszak, amelyre vonatkozóan a versenyszabályok megszegését felismerték, részben átfedésbe kerül [(17) preambulumbekezdés]. Végül a versenyellenes magatartásban érintett közösségi termelők egy része a dömpingellenes eljárásban meghatározottak szerint szintén a közösségi ipar részét képezi [(13) preambulumbekezdés].

(19)

Tekintettel arra, hogy a termékkörben, a részt vevő vállalkozásokban és a két eljárás időszakában tapasztalható átfedés csak részleges, a versenyellenes magatartás hatása korlátozott mértékben befolyásolta azt a dömpingellenes vizsgálatot, amely alapján az 1997-ben végleges vámokat vetettek ki. Továbbá, ha azon vállalkozások adatait nem veszik figyelembe, amelyek megsértették az EK-Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését, az eredmények továbbra is összehasonlíthatónak tűnnek azokkal az eredményekkel, amelyeket a tíz együttműködő közösségi termelő adatai alapján számoltak ki, ideértve azokat is, akik részt vettek a fent említett versenyellenes magatartásban, következésképpen még mindig fennállhatna a kárt okozó dömping. Ennélfogva igen valószínűtlen, hogy a közösségi termelők versenyellenes magatartása jelentős hatással volt a dömpingellenes vizsgálat eredeti megállapításaira. Teljes bizonyossággal azonban nem erősíthető meg, hogy az általános piaci feltételek ugyanazok lettek volna ezen versenyellenes magatartás nélkül.

(20)

A fentiekre való tekintettel helyénvaló, hogy a 2320/97/EK rendelet által elrendelt intézkedések a továbbiakban ne kerüljenek alkalmazásra. Ez összhangban áll a helyes ügyvitel és a helyes közigazgatási gyakorlat elvével. Továbbá meg kell jegyezni, hogy a folyamatban lévő időközi és intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatok összefüggésében az új megállapításokat kell rendelkezésre bocsátani a közeljövőben annak érdekében, hogy a jövőben versenyellenes magatartás által nyilvánvalóan nem befolyásolt adatok alapján lehessen értékelést készíteni. A folyamatban lévő felülvizsgálatok befejeztéig nem szedhetők be vámok. A fentiekből továbbá az is következik, hogy a jelenleg hatályos kötelezettségvállalásokat addig nem lehet alkalmazni, amíg a folyamatban lévő felülvizsgálatok eredményei nem ismeretesek.

(21)

Az érintett feleket tájékoztatták arról a szándékról, hogy a továbbiakban a 2320/97/EK rendelet által magállapított intézkedések ne kerüljenek alkalmazásra. Lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e közzétételt követően meghatározott időszakon belül előadhassák észrevételeiket.

(22)

A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételek megfontolásra kerültek, és adott esetben figyelembe vették őket,

20.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/14

(1)

A Tanács az 1601/1999/EK (2) rendelettel végleges kiegyenlítő vámot szabott meg az Indiából származó, ex 7223 00 19 CN kódhoz tartozó 1 milliméternél kisebb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal importjára („az érintett termék”). Az intézkedések értelmében az ad valorem vámérték 0 és 42,9 %-os az egyéni exportőrök, míg 44,4 % nem együttműködő exportőrök esetében.

(2)

A végleges intézkedések bevezetését követően egy indiai gyártó, a VSL Wires Limited („a kérelmező”) a Bizottsághoz fordult az 1601/1999/EK rendelet sürgős felülvizsgálatának elrendelését kérve az alap rendelet 20. cikkének megfelelően. A kérelmező azt állította, hogy nem állt kapcsolatban az érintett termék egyéb exportőrével Indiában. Állította továbbá, hogy az érintett terméket a felülvizsgálat eredeti időszakában nem (azaz 1997. április 1-től1998. március 31-ig), hanem csak az ezt követő időszakban exportálta a Közösségbe. A fentiek alapján kérelmezte, hogy egyéni vámtételt állapítsanak meg számára.

(3)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott bizonyítékokat és elegendőnek minősítette felülvizsgálat elrendeléséhez az alap rendelet 20. cikkében szereplő intézkedéseknek megfelelően. A Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően, és azt követően, hogy az érintett Közösségi iparág lehetőséget kapott véleménye kifejtéséhez, a Bizottság kezdeményezte egy, a Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent felhívással (3) az 1601/1999/EK Rendelet sürgős éttekintését az érintett vállalatra való tekintettel és elindította a vizsgálatot.

(4)

A jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az 1601/1999/EK Rendeletben szereplővel, mely termék az 1 milliméternél kisebb átmérőjű, 2,5 %-os, vagy annál több nikkelt tartalmazó rozsdamentes acélhuzal. Kivételt képeznek a 28 %-os vagy annál nagyobb arányban, de 31 %-nál kevesebb nikkelt tartalmazó huzalok, amelyek 20 %-ban, vagy annál több, de kevesebb, mint 22 %-ban krómot tartalmaznak.

(5)

A szubvenciós vizsgálati időszak 2002. április 1-től2003. március 31-ig tartott („felülvizsgálati időszak”).

(6)

A Bizottság hivatalosan tanácsolta a kérelmezőnek és az Indiai Kormánynak („GOI”), az eljárás elindítását. Továbbá a közvetlenül érintett feleknek megadta annak lehetőségét, hogy írásban kifejtsék véleményüket, és meghallgatáshoz folyamodjanak. Mindazonáltal a Bizottság nem kapott sem véleményeket, sem igényt meghallgatásra.

(7)

A Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek, amelyre a kérelmező a kitűzött határidőn belül válaszolt. A Bizottság összegyűjtötte és áttekintette mindazon információt, amely szükségesnek tekintett a vizsgálat elindításához és helyszíni ellenőrző látogatást tett a kérelmezőnél.

(8)

Mivel a kérelmező kármegállapítással kapcsolatos vizsgálatot nem kért a Bizottságtól, a vizsgálat a szubvencionálásra korlátozódott.

(9)

(10)

A kérelmező kielégítően be tudta bizonyítani, hogy nem volt kapcsolatban sem közvetve, sem közvetlenül egyik olyan indiai exportra gyártóval sem, akikre az érvényben lévő kiegyenlítő vám intézkedések vonatkoztak az érintett terméket illetően.

(11)

A vizsgálat megerősítette, hogy a kérelmező nem exportálta az érintett terméket az eredeti vizsgálati időszak alatt, azaz 1997. április 1-től1998. március 31-ig.

(12)

Beigazolódott, hogy a kérelmező mindössze egy értékesítést hajtott végre a Közösségben, amelyre 2001 augusztusában került sor, azaz az eredeti vizsgálati időszakot követően, de még jóval a felülvizsgálati időszak előtt.

(13)

A kérdőívben a kérelmező mindössze egy olyan szerződést jelölt meg, amelyet a felülvizsgálati időszakban kötött, azonban a helyszíni ellenőrzéskor kiderült, hogy értékesítésre nem került sor. Következésképpen a kérelmező nem rendelkezett semmilyen, a Közösségbe irányuló export visszavonhatatlan szerződésszerű kötelezettségével.

(14)

Mindazonáltal a Bizottság figyelembe vette, hogy a vállalat jelentős szállításokat hajtott végre más országokba a felülvizsgálati időszak alatt, amely lehetővé tette az export szállítások szubvenciójából származó juttatások kiszámítását, mivel ezekre attól függetlenül is igényt lehet tartani, hogy hová irányulnak a szállítások.

Ebből kifolyólag a Bizottság úgy döntött, hogy ellenőriz minden olyan információt, amelyet a gyorsított felülvizsgálat szempontjából szükségesnek tartott annak kiszámításához, hogy mennyi lehet a kiegyenlítő szubvenció összege – oly módon, hogy az összeget felosztotta a kérelmezőnek a felülvizsgálati időszakban generált összforgalmára.

(15)

A kérelmezőnek a Bizottság kérdőívére adott válaszában szereplő információk alapján a következő támogatási keretek lettek megvizsgálva:

(16)

Beigazolódott, hogy a kérelmező támogatást kapott ebből a keretből a felülvizsgálati időszak alatt. A DEPB támogatás felhasználására egy exportot követően került sor. A támogatási keret részletes leírása az Export és Import Szabályzat 4.3. paragrafusában található (Az Indiai Kormány Kereskedelmi és Ipari Minisztériumának 2002. március 31-i 1/2002-07. számú értesítése).

Ezen támogatási tervezet keretében minden hitelképes exportőr folyamodhat hitelért, amelyet az exportált végtermékek értékének egy bizonyos százalékaként határoznak meg. A DEPB keret szintjét a legtöbb termék esetében az indiai hatóságok határozzák meg, beleértve az érintett terméket is, a Standard Input/Output Normáknak megfelelően (SION). Az odaítélt hitel mennyiségéről betétlapot állítanak ki.

Az exportot követően odaítélt DEPB támogatási keret lehetővé teszi, hogy a hitelt későbbi termék behozatalokra használja fel az exportőr (pl. nyersanyag, vagy beruházási javak behozatalára), amely alól kivételt képeznek azok a termékek, amelyek importálása korlátozott, illetve tiltva van. Az ily módon behozott termékek a hazai piacon értékesíthetők (forgalmi adó ellenében), illetve más módon felhasználhatók.

A DEPB hitelek szabadon transzferálhatók. A DEPB betétkönyv a kibocsátásától számított 12 hónapig érvényes.

(17)

A DEPB jellegzetességei nem változtak az eredeti vizsgálat óta. A DEPB terv olyan támogatási keret, amelynek mértéke törvényesen a kiviteli teljesítménytől függ, ennélfogva egy, az eredeti vizsgálat során született döntés szerint specifikusnak és kiegyenlítőnek minősül az alap rendelet 3(4)(a) cikkének megfelelően.

(18)

Beigazolódott, hogy a kérelmező teljes DEPB hitelét a vele kapcsolatban álló vállalatnak, a Viraj Alloys Ltd-nek transzferálta. Hasonlóképpen járt el másik 3 egymáshoz kapcsolódó vállalat esetében is, a Viraj Forgings Ltd, Viraj Impoexpo Ltd és a Viraj Profiles Ltd vállalatokkal. A vizsgálat megerősítette, hogy a Viraj Alloys Ltd vállalat biztosítja a nyersanyagot a fentiekben említett vállalatoknak, amelyek transzferált DEPB támogatási hitelek összegeit vám-mentes importok lebonyolítására használta fel.

Az is beigazolódott továbbá, hogy az érintett termék kivitelében több, egymással kapcsolatban álló vállalat is részt vett. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a kérelmező tulajdonosai egy átfogó részvényesi rendszeren keresztül ellenőrzik az egymással kapcsolatban álló összes vállalatot, és hogy ezen vállalatok részt vesznek bizonyos tekintetben az érintett termék gyártásában és forgalmazásában, megalapozottnak bizonyult, hogy az összes vállalatra, mint a támogatás egyetlen felhasználójára tekintsenek.

Ennélfogva a DEPB támogatási keret összege a kérelmező és a vele kapcsolatban álló vállalatoknak odaítélt hitelek összegén alapult. Mivel a támogatást nem az exportált mennyiség alapján ítélték oda, annak összege a kérelmező és a hozzája kapcsolódó vállalatok teljes export forgalma alapján lett meghatározva az alap rendelet 7(2) cikke rendelkezéseinek megfelelően.

Végeredményben a VSL Wires Limited vállalatnak a felülvizsgálati időszak alatt 12,7 %-os támogatásban volt része ebből a támogatási keretből.

(19)

Beigazolódott, hogy a kérelmező támogatást élvezett ebből a keretből az Indiai Forgalmi adó Törvény 80HHC paragrafusának megfelelően.

Az 1961-es Indiai Forgalmi adó Törvény lefekteti az adómentesség alapjait, amelyet a cégek adóbehajtáskor vehetnek igénybe. Az igényelhető adómentességek között szerepelnek a Törvény 10A paragrafusában foglalt mentességek (a Szabad Kereskedelmi Övezetben működő vállalatok által igényelhetők), a 10B paragrafusában foglaltak (Export Orientált Egységenként számon tartott vállalatok által igényelhetők) és a 80HHC paragrafusban foglalt mentességek (termékeket exportáló vállalatok által igényelhetők). Az ITES keretből való támogatáshoz a vállalatnak megfelelő igényt kell benyújtania adóbevalláskor az Adó Hatóságoknak. Az adóév április 1-től március 30-ig tart és az adóbevallásra a következő év november 30-ig kell, hogy sor kerüljön. Ebben az esetben a felülvizsgálati időszak egybeesett az adó és pénzügyi évvel, 2002. április 1-től2003. március 31-ig.

(20)

Az ITES támogatási keret jellegzetességei nem változtak az eredeti vizsgálat óta. Még az eredeti vizsgálat során eldőlt, hogy az ITES keret kiegyenlítő támogatásnak minősül, mivel a GOI [indiai kormány] pénzügyi támogatásban részesíti a vállalatot oly módon, hogy lemond az exportból származó nyereségre kivetett közvetlen adók formájában bejövő állami bevételről, amelyekre szert tehetne, ha a vállalat nem igényelne forgalmi adó mentességet. Mindazonáltal az is kiderült, hogy a 80HHC paragrafus értelmében az ITES keretet fokozatosan felszámolják a 2000–2001-es pénzügyi évvel kezdődően a 2004–2005-ös pénzügyi évig, amelytől kezdődően az exportból származó nyereségek nem élvezhetnek forgalmi adó mentességet. A felülvizsgálati időszak alatt az exportból származó nyereségek mindössze 50 %-a élvezett adómentességet.

(21)

A támogatás mértéke törvényileg a kiviteli teljesítménytől függ az alap rendelet 3(4)(a) cikke értelmében, mivel csak az exportértékesítésekből származó nyereség élvez adómentességet, következésképpen specifikusnak minősül.

(22)

A felülvizsgálati időszakban a kérelmezőnek nyújtott támogatás kiszámítása a mentességgel és mentesség nélküli normális esetben esedékes adók összegének különbsége alapján történt. A forgalmi adó mértéke ebben az időszakban, beleértve a részvénytársasági nyereségi adót, 36,75 %. Ahhoz, hogy ki lehessen számolni a kérelmező által élvezett teljes támogatás összegét, és figyelembe véve, hogy a kérelmezővel kapcsolatban álló másik 3 vállalat is exportálta az érintett terméket a felülvizsgálati időszak alatt (lásd (18) pont), a támogatás összegének megállapításakor a 80HHC cikkének megfelelő forgalmi adó mentesség is figyelembe lett véve a kérelmező, Viraj Forgings Ltd, Viraj Impoexpo Ltd és Viraj Profiles Ltd vállalatok esetében. Mivel a támogatás odaitélése nem az exportált mennyiség alapján történt, annak összege a kérelmező és a hozzája kapcsolódó vállalatok teljes export forgalma alapján lett meghatározva az alap rendelet 7(2) cikke rendelkezéseinek megfelelően. Ennek alapján a VSL Wires Limited vállalatnak a felülvizsgálati időszak alatt 1,4 %-os támogatásban volt része ebből a támogatási keretből.

(23)

Beigazolódott, hogy a kérelmező nem vette igénybe az EPCGS támogatási keretet.

(24)

Beigazolódott, hogy a kérelmező nem EPZ zónában helyezkedett el, és nem számított EOU-nak, ennélfogva nem vette igénybe ezt a támogatási keretet.

(25)

Beigazolódott, hogy a kérelmező nem folyamodott olyan új támogatásokhoz, amelyeket az eredeti vizsgálatot követően hoztak létre, és nem vett igénybe egyéb ad hoc támogatást sem a vizsgálatot követően.

(26)

A fentiekben bemutatott különféle támogatási keretekhez kapcsolódó végleges eredményeket figyelembe véve, a kérelmező által igénybevett kiegyenlítő támogatások összege a következő:

(27)

A vizsgálat során begyűjtött adatok alapján indokoltnak tekinthető, hogy a VSL Wires Limited által gyártott és forgalmazott 1 milliméternél kisebb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal Közösségbe irányuló importjára a felülvizsgálati időszakban a vállalatra megállapított egyéni támogatások összegének megfelelő kiegyenlítő vámot szabjanak ki.

(28)

Következésképpen a 1601/1999/EK rendelet ennek megfelelően módosítandó.

(29)

A Bizottság értesítette a kérelmezőt és a GOI-t (indiai kormány) azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján javaslatot szándékozott benyújtani a 1601/1999/EK Tanácsi Rendelet módosítására vonatkozóan. Az érintett felek lehetőséget kaptak arra, hogy megfelelő időn belül kifejtsék véleményüket.

(30)

Válaszában a kérelmező azt állította, hogy az exportot követő DEPB támogatás egy vám visszatérítési keret, amelyet a Bizottság helytelenül ítélt meg a támogatás mértékét és a kiegyenlítő haszon összegét illetően. Állítása szerint a keretből származó támogatás Bizottság általi értékelése helytelen volt, mivel csak a többlet vám visszatérítés tekinthető támogatásnak, és a Bizottság nem vizsgálta meg a rendszer operatív működését.

A Bizottság ism ételten állítja (lásd például a 1338/2002/EK (4) tanácsi rendeletet, és különösen a (14)-től (20)-ig terjedő ismertetőket), hogy az exportot követő DEPB támogatás nem vám visszatérítési, vagy vám visszatérítés kiegészítési támogatás, mivel nem igazodik az alap rendelet 2(1)(ii) cikkéhez kapcsolódó I-III. Függelék intézkedéseihez. A támogatási keret nem tartalmazza azt a kötelezettséget, mely szerint csak az exportált termékek előállításában résztvevő termékek behozatalára kerülhet sor, (alap rendelet II. Függeléke) biztosítva ezáltal az I. Függelék (i) pontjában található követelmények kielégítését. Továbbá nincs olyan ellenőrző rendszer, amely nyomon tudná követni, hogy a behozott termékek valóban felhasználásra kerültek az exportálandó termékek gyártási folyamatában. A keret nem is kiegészítő vám visszatérítési keret, mivel a behozott termékeknek nem ugyanazon mennyiséggel, és jellegzetességekkel kell rendelkezniük, mint a kiviteli termékek gyártásában részvevő hazai alapanyagok (alap rendelet III. Függeléke). Végezetül az exportra termelők jogosultak a DEPB támogatásra, függetlenül attól, hogy importálnak-e nyersanyagokat.

A kérelmező esetében a vizsgálat megerősítette, hogy a nyersanyagokat az egyik társvállalata vámmentesen importálta a többi társvállalat által transzferált DEPB hitelek segítségével, amelyekre a különféle termékek exportjából tettek szert. Mindazonáltal semmilyen kapcsolatot sem lehetett felállítani a vállalatok hitelei és a ténylegesen importált termékek között a nyersanyagok importjával megbízott egyedüli társvállalat alapján. Továbbá a GOI (indiai kormány) sem rendelkezett semmilyen ellenőrző rendszerrel, amellyel felülvizsgálhatta volna, hogy mely behozott nyersanyagot mely cég használta fel, és melyik termék gyártása során. Mivel a fenti, a támogatás definíciójától eltérő kivétel nem alkalmazható, a kiegyenlítő támogatás összege megfelel a támogatási keret által nyújtott teljes hitel összegével. Ezen okokból kifolyólag a kérelem nem fogadható el.

A kérelmező továbbá azt állította, hogy „a Bizottságnak nem sikerült kivonnia az import vámokat a költségekből, amellyel a támogatási kalkulációk hibásak és túlzottak lettek”. E tekintetben megjegyezendő, hogy a kérelmezőt előre felkérték, hogy a (18)-as ismertetésben vázolt helyzet alapján, nyújtson be kivitelt követően igénybevett DEPB hitel jegyzéket a felülvizsgálati időszakban végrehajtott összes kivitelére vonatkozóan. A kérelmezőt arra is felkérték, hogy nyújtsa be ugyanezen információkat a társvállalatok által ugyanezen időszakban végrehajtott kivitelekre vonatkozóan is, beleértve a támogatási hitelhez szükséges jelentkezési költségek, illetve egyéb költségek részleteit is. Mindazonáltal a kérelmező nem közölte a kért adatokat, és a helyszíni ellenőrzés során sem állt módjában információkat közölni. Így megfelelő információk hiányában költségkiigazításra sem kerülhetett sor a fentebbi (18)-as ismertetőben meghatározott támogatási összeg alapján.

(31)

A jelen felülvizsgálat nem befolyásolja az 1601/1999/EK tanácsi rendeletnek az alap rendelet 18(1) cikkének megfelelően bekövetkező lejárati dátumát,

20.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/19

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

20.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/21

(1)

A fölözött tejből származó kazein és kazeinátok előállítására nyújtott támogatásról szóló, 1990. október 10-i 2921/90/EGK bizottsági rendelet (2), 2. cikkének (1) bekezdése meghatározza a fölözött tejből származó kazein és kazeinátok előállítására nyújtott támogatás összegét. Tekintetbe véve a kazein és kazeinátok közösségi és világpiaci árának alakulását, a támogatás összegét csökkenteni kell.

(2)

A 2921/90/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által meghatározott határidőn belül,

20.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/22

(1)

A fent hivatkozott 603/95/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározza, a 2003/2004. évi értékesítési kampány során a dehidratált és a napon szárított száraz takarmányok után, az említett rendelet 4. cikkének (1) és (3) bekezdésében szereplő maximális garantált mennyiségek keretében, a feldolgozó vállalatoknak fizetendő támogatások összegét.

(2)

A száraz takarmányok piacának közös szervezéséről szóló 603/95/EK tanácsi rendelet végrehajtásának módozatairól szóló, 1995. április 6-i 785/95/EK bizottsági rendelet (2) 15. cikke a) pontjának második francia bekezdésével összhangban a tagállamok részéről a Bizottsághoz eljuttatott információk azt mutatják, hogy a dehidratált száraz takarmányokra garantált maximális mennyiséget túllépték, és hogy a napon szárított száraz takarmányokra garantált maximális mennyiséget nem lépték túl.

(3)

Ennek alapján helyénvaló jelezni, hogy a fent említett 603/95/EK rendeletben előirányzott támogatási összeget csökkenteni kell a nevezett rendelet dehidratált száraz takarmányokra vonatkozó 5. cikkével összhangban, és hogy a napon szárított száraz takarmányok esetében a támogatás összegét teljes mértékben ki kell fizetni a kedvezményezetteknek.

(4)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a száraz takarmányok bizottsága véleményével,

a)

a dehidratált száraz takarmányokra fizetendő támogatás összegét tonnánként 66,45 euróra csökkentik minden tagállamban;

b)

a napon szárított száraz takarmányokra fizetendő támogatás összege teljes összegében kifizetésre kerül.

20.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/23

(1)

Figyelembe véve a Közösség és a világ cukorpiacának helyzetét, a lehető legrövidebb időn belül folyamatos pályázati felhívást kell kiadni a fehér cukor kivitelével kapcsolatban a 2004/2005. gazdasági évre, amely – tekintettel a cukor világpiaci árának lehetséges ingadozására – lehetővé teszi az exportlefölözések és/vagy export-visszatérítések meghatározását.

(2)

Az 1260/2001/EK rendelet 28. cikkében a cukorra vonatkozó export-visszatérítések meghatározása céljából megállapított, a pályázati felhívásokra irányadó általános szabályokat kell alkalmazni.

(3)

Figyelembe véve a művelet sajátos jellegét, megfelelő rendelkezéseket kell megállapítani a folyamatos pályázati felhívással kapcsolatosan kiadott kiviteli engedélyek tekintetében, és el kell térni az 1995. június 27-i, a cukorágazatban a behozatali és kiviteli engedélyek rendszere alkalmazásának különös részletes szabályairól szóló, 1464/95/EK bizottsági rendelettől (2). Mivel azonban továbbra is alkalmazni kell a behozatali és kiviteli engedélyek rendszere alkalmazásának közös részletes szabályainak megállapításáról, és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó előzetes rögzítési igazolásokról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendelet (3), és a mezőgazdasági termékekre kivetett exportlefölözések és díjak alkalmazásának közös részletes szabályai megállapításáról szóló, 1989. január 19-i 120/89/EGK bizottsági rendelet rendelkezéseit (4).

(4)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Cukoripari Irányítóbizottság véleményével,

a)

2004. július 23-án kezdődik;

b)

2004. július 29-én, brüsszeli idő szerint 10 órakor ér véget.

a)

az előző részleges pályázati felhívás időszakának végét követő első munkanapon kezdődnek;

b)

az alábbi napokon, brüsszeli idő szerint 10 órakor érnek véget:

a)

írásba foglalt ajánlatukat személyesen, elismervény ellenében átadják egy tagállam illetékes hatóságának;

b)

azt ajánlott levélben vagy táviratban továbbítják e hatóság címére;

c)

azt telex, fax vagy elektronikus levelezés útján továbbítják az illetékes hatóság címére, amennyiben a hatóság elfogadja ezeket a kommunikációs formákat.

a)

az ajánlat tartalmazza:

b)

a kivitelre kerülő mennyiség legalább 250 tonna fehér cukor;

c)

az ajánlatok benyújtására megszabott határidő lejárta előtt igazolást nyújtanak be arról, hogy az ajánlattevő letette a pályázatban előírt biztosítékot;

d)

az ajánlat tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy amennyiben az ajánlat sikeresnek minősül, az ajánlattevő a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított időtartamon belül kiviteli engedélyért vagy engedélyekért folyamodik a kivitelre szánt fehércukor-mennyiségek tekintetében;

e)

az ajánlat tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy amennyiben ajánlata sikeres lesz:

a)

a minimális exportlefölözést vagy adott esetben a maximális export-visszatérítést a szóban forgó ajánlatok benyújtására megállapított időtartam lejártának napján rögzítik;

b)

az ajánlat, ha sikeresnek minősül, a megpályázott mennyiség egészére vagy egy meghatározott részére vonatkozik.

a)

a sikertelen ajánlattevők számára az oda nem ítélt mennyiség tekintetében;

b)

a sikeres ajánlattevők számára, akik a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett időtartamon belül nem kérelmezték a vonatkozó kiviteli engedélyt, a fehér cukor 100 kilogrammjaként 10 euró összegig;

c)

a sikeres ajánlattevő számára arra a mennyiségre, amely tekintetében az 1291/2000/EK rendelet 31. cikkének b) pontja és 32. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja értelmében teljesítették az 1291/2000/EK rendelet 35. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően a 12. cikk (2) bekezdésében említett engedélyből adódó kiviteli kötelezettséget.

a)

az adott részleges pályázati felhívásra nézve rögzített export-visszatérítés maximális összege és a következő részleges pályázati felhívásra nézve rögzített export-visszatérítés maximális összege közötti különbözettel, ha az utóbbi összeg magasabb, mint az előbbi;

b)

az adott részleges pályázati felhívásra nézve rögzített exportlefölözés minimális összege és a következő részleges pályázati felhívásra nézve rögzített exportlefölözés minimális összege közötti különbözettel, ha az utóbbi összeg alacsonyabb, mint az előbbi.

a)

az exportlefölözés minimális összegét; vagy

b)

az export-visszatérítés maximális összegét.

a)

az egyes ajánlatokban szereplő teljes mennyiségekkel arányosan; vagy

b)

az ajánlattevők között szétosztva a rögzítendő maximális tonnamennyiség erejéig; vagy

c)

sorshúzással.

a)

a pályázati felhívásra való hivatkozást;

b)

a kivitelre kerülő fehér cukor mennyiségét;

c)

a felszámítandó exportlefölözés vagy adott esetben a nyújtandó export-visszatérítés euróban kifejezett összegét a b) pontban említett fehércukor-mennyiség 100 kilogrammjaként.

a)

a következő héten lebonyolításra kerülő részleges pályázati felhívás időpontját megelőző utolsó munkanapig;

b)

ha azon a héten nem tervezik részleges pályázati felhívás lebonyolítását, a következő hét utolsó munkanapjáig.

a)

az engedélyben jelzett exportlefölözés, amelyből levonták az említett engedély érvényességének utolsó napján hatályos, az 1260/2001/EK rendelet 33. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett lefölözést;

b)

az engedélyben jelzett exportlefölözés és az említett engedély érvényességének utolsó napján hatályos, az 1260/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésében említett visszatérítés összege;

c)

az említett engedély érvényességének utolsó napján hatályos, az 1260/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésében említett export-visszatérítés, amelyből levonták az említett engedélyben jelzett visszatérítést.

20.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/28

20.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/30

(1)

Az európai műholdas rádiónavigációs rendszer működtetésére szolgáló struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendelet (1) rendelkezett az Európai GNSS (globális navigációs műholdrendszer) Ellenőrző Hatóság (EH) elnevezésű közösségi ügynökség felállításáról.

(2)

A fenti rendelet értelmében az EH – többek között – a rádiónavigáció-rendszer védelmét és biztonságát érintő valamennyi helyzetek kezelését látja majd el, az Európai Unió és tagállamai biztonságát érintő helyzetek sérelme nélkül.

(3)

A fenti rendelet azt is előírja, hogy az EH lesz az engedélyező hatóság azon magán koncesszió jogosultak tekintetében, akik a rendszer működésének végrehajtásáért és irányításáért felelnek, és akik – az EH-val kötött konceszsziós megállapodás útján – kötelesek lesznek végrehajtani a Tanácsnak az ezen együttes fellépés alapján adott bármely utasítását.

(4)

Olyan helyzetekben, amelyekben a rendszer működése befolyásolhatja az Európai Unió vagy tagállamai biztonságát, a Tanács dönt a szükséges intézkedések megtételéről.

(5)

Ezen együttes fellépés alkalmazásában a Tanács főtitkára, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője (a továbbiakban: főtitkár/főképviselő) felhatalmazást kap arra, hogy sürgős esetekben megfelelő intézkedéseket tegyen, továbbá képesnek kell lennie arra, hogy biztosítsa a rendszer működésének folyamatos felügyeletét,

20.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/32

(1)

2003. július 7-én a Tanács elfogadta az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1483(2003) számú határozatának végrehajtására vonatkozó, Irakról szóló 2003/495/KKBP közös álláspontot (1).

(2)

2004. június 8-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa elfogadta az 1546 (2004). számú határozatot, amely üdvözli egy olyan független, iraki ideiglenes kormány létrejöttét, amely 2004. június 30-ra teljes körű felelősséggel és jogkörrel rendelkezik Irak kormányzására, továbbá azt, hogy Irak megszállása véget ér 2004. június 30-ig, az Ideiglenes Koalíciós Hatóság megszűnik, és Irak visszanyeri teljes szuverenitását; mindazonáltal valamennyi állam számára kiemeli annak fontosságát, hogy be kell tartani az Irakba irányuló fegyverek és kapcsolódó anyagok eladására és szállítására vonatkozó tilalmat, amelyet a Biztonsági Tanács a 661 (1990). számú, illetve az ezt követő kapcsolódó határozataiban előírt, ideértve az 1483 (2003). számú határozatot is (de nem tartoznak ide az iraki kormány, illetve a 1511 (2003). számú határozat értelmében létesített nemzetközi erők számára szükséges fegyverek és kapcsolódó anyagok); emlékezteti ugyanakkor a tagállamokat azon folyamatos kötelezettségeikre, hogy az 1483 (2003). számú határozat értelmében be kell fagyasztaniuk, illetve át kell utalniuk egyes pénzkészleteket, egyéb vagyoni eszközöket, illetve gazdasági forrásokat, valamint emlékezteti az államokat a rájuk vonatkozó azon folyamatos tilalmakra és kötelezettségekre is, amelyek a 687 (1991). számú határozat (8) és (12) bekezdésében meghatározott tételekre, illetve a 707 (1991). számú határozat (3) bekezdés f) pontjában említett tevékenységekre vonatkoznak.

(3)

2004. június 28-án az Ideiglenes Koalíciós Hatóság megszűnt és Irak visszanyerte teljes függetlenségét.

(4)

Ezért a 2003/495/KKBP tanácsi közös álláspontot módosítani kell.

(5)

Egyes intézkedések végrehajtásához szükséges a Közösség fellépése,