17.7.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/1

---

A BIZOTTSÁG 1312/2004/EK RENDELETE

(2004. július 16.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. július 17-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.

---

---

17.7.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/3

---

A BIZOTTSÁG 1313/2004/EK RENDELETE

(2004. július 16.)

a vaj minimális értékesítési árainak rögzítéséről a 2571/97/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 145. egyedi pályázati eljárás tekintetében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (2) értelmében az intervenciós ügynökségek pályázati eljárás keretében értékesítenek az általuk tárolt intervenciós készletekből származó bizonyos vajmennyiségeket, illetve nyújtanak támogatást a tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 18. cikke rendelkezéseinek értelmében az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell rögzíteni. A támogatás vagy ár változhat a tervezett felhasználás, a vaj zsírtartalma, illetve a bedolgozási eljárás szerint, de olyan határozat is hozható, hogy nem hirdetnek győztest az adott pályázati felhívás vonatkozásában. A feldolgozási biztosíték összegét vagy összegeit ennek megfelelően kell rögzíteni.

(2)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2571/97/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 145. egyedi pályázati eljárás céljára az intervenciós készletekből származó vaj minimális értékesítési árai, valamint a feldolgozási biztosítékok az e rendelet mellékletében foglalt táblázatnak megfelelően kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. július 17-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 350., 1997.12.20., 3. o. A legutóbb a 921/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 94. o.) módosított rendelet.

---

---

17.7.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/5

---

A BIZOTTSÁG 1314/2004/EK RENDELETE

(2004. július 16.)

a tejszínre, a vajra és a vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás maximális összegének rögzítéséről a 2571/97/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatatott 145. egyedi pályázati eljárás tekintetében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (2) értelmében az intervenciós ügynökségek pályázati eljárás keretében értékesítenek az általuk tárolt intervenciós készletekből származó egyes vajmennyiségeket, illetve nyújtanak támogatást a tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 18. cikke rendelkezéseinek értelmében az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra, vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell rögzíteni. A támogatás vagy ár változhat a tervezett felhasználás, a vaj zsírtartalma, illetve a bedolgozási eljárás szerint, de olyan határozat is hozható, hogy nem hirdetnek győztest az adott pályázati felhívás vonatkozásában. A feldolgozási biztosíték összegét vagy összegeit ennek megfelelően kell rögzíteni.

(2)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2571/97/EK rendelettel meghirdetett folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 145. egyedi pályázati eljárás céljára az alkalmazandó maximális támogatás, valamint a feldolgozási biztosítékok az e rendelet mellékletében foglalt táblázatnak megfelelően kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. július 17-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o) módosított rendelet.

(2)  HL L 350., 1997.12.20., 3. o. A legutóbb a 921/2004/EK rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 94. o.) módosított rendelet.

---

---

17.7.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/7

---

A BIZOTTSÁG 1315/2004/EK RENDELETE

(2004. július 16.)

a sovány tejpor minimális eladási árának rögzítéséről a 2799/1999/EK rendeletben szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 64. egyedi pályázati eljárásra vonatkozóan

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A takarmányozásra szánt fölözött tejre és sovány tejporra nyújtott támogatásra és az ilyen sovány tejpor értékesítésére vonatkozóan az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. december 17-i 2799/1999/EK bizottsági rendelet (2), 26. cikke értelmében az intervenciós ügynökségek folyamatos pályázati eljárás útján értékesítésre kínálták fel az általuk tárolt sovány tejpor bizonyos mennyiségeit.

(2)

Az említett rendelet 30. cikkének megfelelően, az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkezett ajánlatok fényében minimális eladási árat kell rögzíteni, de olyan határozat is hozható, hogy a fordulóban nem hirdetnek győztest. A feldolgozási biztosíték összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a sovány tejpor piaci ára és a minimális eladási ára közötti különbséget.

(3)	A beérkezett ajánlatok alapján a minimális értékesítési árat az alábbiakban meghatározott szinten kell rögzíteni, és ennek megfelelően meg kell határozni a feldolgozási biztosítékot.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2799/1999/EK rendelet szerinti 64. egyedi pályázati felhívás vonatkozásában, amelyre az ajánlatok benyújtásának határideje 2004. július 13-án, járt le, a minimális eladási ár és a feldolgozási biztosíték a következő:

— minimális eladási ár:	189,52 EUR/100 kg,
— feldolgozási biztosíték:	50,00 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. július 17-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 186/2004/EK rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 340., 1999.12.31., 3. o. A legutóbb az 922/2004/EK rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 96. o.) módosított rendelet.

---

17.7.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/8

---

A BIZOTTSÁG 1316/2004/EK RENDELETE

(2004. július 16.)

a vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás maximális összegének rögzítéséről a 429/90/EGK rendeletben szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében megnyitott 317. egyedi pályázati eljárás vonatkozásában

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A Közösségben közvetlen fogyasztásra szánt vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás pályázati eljárás útján történő nyújtásáról szóló, 1990. február 20-i 429/90/EGK bizottsági rendelettel (2) összhangban, az intervenciós ügynökségek folyamatos pályázati eljárás keretében nyújtanak támogatást a vajkoncentrátumra. Az említett rendelet 6. cikke úgy rendelkezik, hogy az egyedi pályázati felhívásokra beérkezett pályázatokat figyelembe véve rögzíteni kell a támogatás legnagyobb összegét a legalább 96 % zsírtartalmú vajkoncentrátum tekintetében, de olyan határozat is hozható, hogy a pályázati felhívás tekintetében nem hirdetnek nyertest. A rendeltetési biztosíték rögzítéséről ennek megfelelően kell rendelkezni.

(2)	A beérkezett ajánlatok alapján a maximális támogatást az alábbiakban meghatározott szinten kell rögzíteni, és megfelelően meg kell határozni a rendeltetési biztosítékot.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 429/90/EGK rendelet szerinti 317. egyedi pályázati felhívás vonatkozásában, a maximális támogatás összege és a rendeltetési biztosíték a következő:

— maximális támogatási összeg:	74 EUR/100 kg,
— rendeltetési biztosíték:	82 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. július 17-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 45., 1990.2.21., 8. o. A legutóbb a 921/2004/EK rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 94. o.) módosított rendelet.

---

17.7.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/9

---

A BIZOTTSÁG 1317/2004/EK RENDELETE

(2004. július 16.)

a vaj felvásárlásának felfüggesztéséről egyes tagállamokban

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel, a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a vaj- és tejszínpiaci intervenció tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. december 16-i 2771/1999/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikkére,

mivel:

(1)

A 2771/1999/EK rendelet 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottság, értelemszerűen, megnyithatja vagy felfüggesztheti a pályázati eljárás útján történő felvásárlásokat valamely tagállamban amennyiben az tapasztalható, hogy az adott tagállamban a piaci ár két egymást követő héten át alacsonyabb vagy egyenlő, illetve magasabb, mint az intervenciós ár 92 %-a.

(2)

Az 1269/2004/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja azon tagállamok legfrissebb listáját, melyekben az intervenció fel van függesztve. Ezt a listát a Németországra, Írországra, Portugáliára és az Egyesült Királyságra vonatkozó által a 2771/1999/EK rendelet 8. cikke alapján közölt piaci árakra figyelemmel ki kell igazítani. Az egyértelműség érdekében a szóban forgó lista helyébe másikat kell léptetni, és az 1269/2004/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti pályázati eljárás útján történő vajfelvásárlás Belgiumban, Dániában, Németországban, Görögországban, Franciaországban, Írországban, Hollandiában, Ausztriában, Luxemburgban, Portugáliában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban felfüggesztésre kerül.

2. cikk

Az 1269/2004/EK rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet 2004. július 17-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL 333. 1999.12.24., 11. o. A legutóbb a 1236/2004/EK rendelettel (HL L 235., 2004.7.6., 4. o.) módosíttot rendelet.

(3)  HL 240., 2004.7.10., 3. o.

---

17.7.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/10

---

A BIZOTTSÁG 1318/2004/EK RENDELETE

(2004. július 16.)

a vaj minimális értékesítési árának meghatározásáról a 2771/1999/EK rendeletben nevezett folyamatos pályáztatás keretében kiadott első egyenkénti pályázati felhívásra

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a tej és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (c) bekezdésére,

mivel:

(1)

A vaj- és tejszínpiaci intervenciót szabályzó 1255/1999/EK tanácsi rendelet (2) alkalmazásának részletes szabályait meghatározó, 1999. december 16-i 2771/1999/EK bizottsági rendelet 21. cikkének megfelelően az intervenciós ügynökségek az általuk tárolt vaj bizonyos mennyiségét folyamatos pályáztatás keretében értékesítésre ajánlották fel.

(2)	Figyelemmel az egyenkénti pályázati felhívásokra beérkezett ajánlatokra, minimális értékesítési árat határoznak meg, vagy pedig döntés születik arra vonatkozóan, hogy a 2771/1999/EK rendelet 24a. cikke szerint nem történik szerződéskötés.

(3)	Figyelemmel a beérkezett pályázatokra, a minimum eladási árat meg kell állapítani.

(4)	Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2771/1999/EK rendeletnek megfelelő első egyenkenti pályázati felhívás esetén, amelyet illetően az arra vonatkozó pályázati beadási határidő 2004. július 13-án lejárt, a vaj minimum értékesítési árát 281 EUR/100 kg-ban kell meghatározni.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. július 17-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 333., 1999.12.24., 11. o. A legutóbb a 1236/2004/EK rendelettel (HL L 235., 2004.7.6., 4. o.) módosított rendelet.

---

17.7.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/11

---

A BIZOTTSÁG 1319/2004/EK RENDELETE

(2004. július 16.)

a sovány tejpor piacán történő intervenciós intézkedések tárgyában elfogadott, 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának módozatairól szóló 214/2001/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej és tejtermékek piacának közös megszervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az intervenciós szerv által felvásárolt sovány tejpor értékesítése minimális áron történik és olyan feltételek mellett, hogy az ne bontsa meg a piaci egyensúlyt, és hogy a hozzájutás az értékesítendő árukhoz, valamint a vásárlókkal szembeni egyenlő bánásmód biztosítva legyen.

(2)	A 214/2001/EK bizottsági rendelet (2) a sovány tejpor értékesítésére vonatkozó intervenciós intézkedések között előírta a rögzített áron történő értékesítést.

(3)

Az intervenciós készletek megfelelő kezelése érdekében a sovány tejpor viszontértékesítéséről intézkedni kell, amint értékesítési lehetőségek nyílnak, és ennek érdekében az intervenciós készletekből származó sovány tejpor fix áron történő értékesítése helyett annak versenytárgyaláson való értékesítésére kell áttérni, ami lehetővé teszi, hogy az eladási árat a pici feltételekhez igazítsák.

(4)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamok közötti kommunikációnak gyorsabbnak kell lennie, hogy a Bizottság képes legyen követni az állami intervenciós szerveknek felajánlott sovány tejpor mennyiségének alakulását, és hogy adott esetben felfüggesszék az intervenciós felvásárlásokat akkor, amikor a felajánlott mennyiségek elérik az 1255/1999/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében rögzített szintet.

(5)	Éppen ezért módosítani kell a 214/2001/EK rendeletet.

(6)	Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a tej és tejtermékek bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 214/2001/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

1.	Az 1. cikk c) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép: „c) az állami soványtejpor-készlet értékesítése folyamatos versenytárgyalás keretében;”

2.

A II. fejezet az alábbiak szerint módosul: a) Az 5. szakasz helyébe az alábbi szöveg lép „5. SZAKASZ ÁLLAMI SOVÁNYTEJPOR-KÉSZLET VERSENYTÁRGYALÁSOS ÉRTÉKESÍTÉSE 21. cikk 1.   A 2002. július 1. előtt készletbe vett sovány tejpor értékesítése az egyes intervenciós szervek által kialakított folyamatos versenytárgyalásos eljárás szerint történik. 2.   Az intervenciós szerv egy folyamatos érvényű közbeszerzési felhívást ad ki, amelyben közli az ajánlatok benyújtásának határidejét és helyszínét. Az intervenciós szerv, a saját rendelkezésére álló sovány tejpor mennyiségek tekintetében közli még az alábbiakat: a) annak a raktárnak a helyét, ahol az értékesítésre szánt sovány tejport tárolják; b) az egyes raktárakban értékesítésre kerülő soványtejpor-mennyiségeket. Az ajánlatok benyújtási határidejét legalább 8 nappal megelőzően az Európai Unió Hivatalos Lapjában folyamatos érvényességű közbeszerzési felhívást tesznek közzé. 3.   Az intervenciós szervezet naprakészen vezeti és kérésükre az érdekeltek rendelkezésére bocsátja a (2) bekezdésben említett információk listáját. Ezenkívül a folyamatos érvényességű közbeszerzési felhívásban közölt megfelelő módon rendszeresen közli e naprakészen tartott listát. 4.   Az intervenciós szerv megteszi a szükséges intézkedéseket, amelyek révén az érdekeltek: a) az ajánlat benyújtása előtt saját költségükre megvizsgálhatják az értékesítésbe bevont soványtejpor-mintákat; b) ellenőrizhetik a 2. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálatok eredményeit. 22. cikk 1.   Az intervenciós szerv az állandó érvényességű közbeszerzési felhívás érvényességi ideje alatt egyedi versenytárgyalásokat bonyolít le. 2.   Az egyes egyedi versenytárgyalások esetében az ajánlatok benyújtásának a határideje minden hó második és negyedik keddjén 12 órakor (brüsszeli időszámítás) jár le, kivéve augusztus második keddjét és december negyedik keddjét. Ha a keddi nap ünnepnap, a határidő az azt megelőző utolsó munkanapon jár le 12 órakor (brüsszeli időszámítás). 23. cikk 1.   Az érdekeltek az egyedi versenytárgyaláson vagy az írásos ajánlatnak az intervenciós szervnél, átvételi elismervény ellenében történő átadásával, vagy bármely átvételi elismervénnyel történő telekommunikációs módszerrel vesznek részt. Az ajánlatot ahhoz az intervenciós szervhez nyújtják be, amelyik a sovány tejporral rendelkezik. 2.   Az ajánlat tartalmazza: a) az ajánlattevő nevét; b) az igényelt mennyiséget; c) a sovány tejporért megajánlott árat 100 kg-os tételben, belső adók és terhek nélkül, a raktárból elszállítva, euróban; d) adott esetben azt a raktárt, ahol a sovány tejport tartják vagy egy tartalék raktárt. 3.   Az ajánlat akkor érvényes, ha: a) legalább 10 tonna mennyiségre vonatkozik, kivéve ha a raktárban rendelkezésre álló mennyiség kevesebb tíz tonnánál; b) mellékelik hozzá az ajánlattevő írásbeli nyilatkozatát, miszerint betartja ezt a szabályzatot; c) bizonyítékkal szolgáltak a tekintetben, hogy az ajánlattevő abban a tagállamban, ahol az ajánlatot tették és a 22. cikk (2) bekezdésben foglalt ajánlatok benyújtási határideje előtt az érintett egyedi versenytárgyalásra letett tonnánként 50 euró ajánlati biztosítékot. 4.   A 22. cikk (2) bekezdésben foglalt határidő letelte után az ajánlatot nem lehet visszavonni. 24. cikk Ami a 23. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett ajánlati biztosítékot illeti, az ajánlat fenntartása a 22. cikk (2) bekezdésben rögzített határidő lejárta után és a vételár befizetése a 24f. cikkben említett határidőn belül, együtt jelentik a 2220/85/EGK rendelet 20. cikke szerinti lényeges követelményeket.” b) A szöveg az alábbi 6. szakasszal egészül ki: „6. SZAKASZ A VERSENYTÁRGYALÁS LEBONYOLÍTÁSA 24a. cikk 1.   A tagállamok még a 22. cikk (2) bekezdésben előírt határidő lejártának napján közlik a Bizottsággal az ajánlattevők által megajánlott mennyiségeket és árakat, valamint az értékesítésre bocsátott soványtejpor-mennyiséget. A tagállamok ezeket az információkat az ajánlattevő azonosításával kódolt szám formájában továbbítják, mely kódszám a Bizottság számára nem ismert. Feltüntetik, hogy ugyanaz az ajánlattevő tett-e többszörös ajánlatot. Ha egyetlen ajánlat sem érkezett be, a tagállamok arról ugyanebben a határidőben értesítik a Bizottságot. 2.   Figyelembe véve a minden egyes egyedi versenytárgyalásra beérkezett ajánlatokat, a Bizottság az 1255/1999/EK határozat 42. cikkében meghatározott eljárás szerint lerögzíti a sovány tejpor minimális vételárát. Ez az ár differenciálható az értékesítésre bocsátott soványtejpor-mennyiségek raktárbavételi dátuma és helyszíne szerint. Úgy is dönthetnek, hogy a versenytárgyalási eljárást felfüggesztik. Az egyedi versenytárgyalással kapcsolatos döntést az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé. 24b. cikk Az ajánlatot visszautasítják, ha a megajánlott ár alacsonyabb a minimális árnál. 24c. cikk 1.   Az intervenciós szerv a versenytárgyalás nyertesének eldöntésekor a (2)–(5) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével jár el. 2.   A sovány tejport a beraktározás dátuma szerint ítélik oda, az ajánlattevő által megjelölt raktárban vagy raktárakban rendelkezésre álló teljes mennyiségen belüli legrégebbi terméktől indulva. 3.   A pályázat nyertese az a pályázó, aki a legmagasabb árat ajánlotta meg. Ha a rendelkezésre álló mennyiség nem fogyott el, a fennmaradt mennyiségek az árak sorrendjében, a legmagasabb megajánlott árakkal indulva, a többi pályázónak is odaítélhető. 4.   Abban az esetben, ha egy ajánlat elfogadása esetén az érintett raktárban túllépnék a rendelkezésre álló sovány tejpor mennyiségét, az érintett pályázónak odaítélt csak erre a mennyiségre vonatkozik. Ugyanakkor az intervenciós szerv a pályázóval együtt más raktárakat is kijelölhet, hogy az ajánlatban közölt mennyiség teljesíthető legyen. 5.   Abban az esetben, ha több azonos árat megajánló és ugyanarra a raktárra vonatkozó ajánlat elfogadásával a rendelkezésre álló mennyiség elfogyna, a mennyiségek pályázók közötti elosztása azok ajánlataiban szereplő mennyiségek arányában történik. Ugyanakkor abban az esetben, ha egy ilyen elosztás során az odaítélendő mennyiségek öt tonna alá csökkennének, az odaítélés sorshúzással történik. 6.   Legkésőbb a 24a. cikk (2) bekezdésben foglalt döntés közzétételét követő hét harmadik munkanapján a tagállamok közlik a Bizottsággal a 24a. cikk (1) bekezdésben említett kódszámoknak megfelelő minden egyes pályázó nevét és címét. 24d. cikk A versenytárgyalásból eredő jogok és kötelezettségek nem átruházhatók. 24e. cikk 1.   Az intervenciós szerv minden ajánlattevőt azonnal tájékoztat az egyedi versenytárgyaláson való indulása eredményéről. A 23. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett biztosítékot a nem kiválasztott ajánlatok tekintetében azonnal felszabadítják. 2.   A versenytárgyalás nyertese átutalja az intervenciós szervnek, a sovány tejpor elszállítása előtt és a 24f. cikk (2) bekezdésében rögzített határidőn belül, az ajánlatának megfelelő vételárat minden egyes általa elszállítandó mennyiségre. 24f. cikk 1.   Amikor a 24e. cikk (2) bekezdésben említett összeg átutalása megtörtént, az intervenciós szerv kiadja a szállítólevelet, melyen feltüntetik: a) a mennyiséget, amelyre vonatkozóan az annak megfelelő összeget kifizették; b) a raktárt, ahol a sovány tejport tárolják; c) a sovány tejpor elszállításának a végső határidejét. 2.   A pályázat nyertese a 22. cikk (2) bekezdésben foglalt határidő leteltét követő harminc napon belül elszállítja a neki megítélt sovány tejport. A szállítás résztételenként is történhet, de egyetlen résztétel sem lehet 5 tonnánál kevesebb. Abban az esetben azonban, amikor a raktárban visszamaradt mennyiség e küszöbértéknél kevesebb, azt még el lehet szállítani. A vis maior esetét kivéve, ha a sovány tejport nem szállítják el az első bekezdésben közölt határidőn belül, a raktározási költségek az adott határidő lejáratát követő első naptól a pályázat nyertesét terhelik. Őt terhelik a raktározással járó kockázatok is. 3.   A 23. cikk (3) bekezdése c) pontjának végrehajtása során letett biztosítékot a jelen cikk (2) bekezdése első albekezdésében előírt határidőn belül elszállított mennyiségek tekintetében azonnal felszabadítják. A (2) bekezdés második albekezdésében foglalt vis maior esetben az intervenciós szerv, figyelembe véve a hivatkozott körülményeket, megteszi az általa szükségesnek tartott intézkedéseket.”

3.

A 36. cikk helyébe az alábbi szöveg lép: „36. cikk 1.   A tagállamok legkésőbb minden hét hétfőjén 15 óráig (brüsszeli időszámítás szerint) tájékoztatják a Bizottságot azokról a soványtejpor-mennyiségekről, amelyek a megelőző héten: a) az 5. cikk szerinti vételi ajánlat tárgyát képezték; b) a 28. cikk szerinti magánraktározási szerződés tárgyát képezték. 2.   Attól a pillanattól kezdődően amint megállapítják, hogy az 5. cikkben említett ajánlatok meghaladták a 80 000 tonnát, a jelen cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti információkat az előző napon megajánlott soványtejpor-mennyiségek tekintetében naponta 15 óráig (brüsszeli időszámítás szerint) kell közölni.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő megjelenését követő harmadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3, 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 37., 2001.2.7., 100. o. A legutóbb a 2131/2003/EK rendelettel (HL L 320., 2003.12.5., 3. o.) módosított rendelet.

---

17.7.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/15

---

A BIZOTTSÁG 1320/2004/EK RENDELETE

(2004. július 16.)

a fokhagymára vonatkozó behozatali engedélyeknek a 2004. szeptember 1. és november 30. közötti időszakra történő kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a vámkontingensek kezelési módjának megállapításáról és a harmadik országokból behozott fokhagymára vonatkozó származási bizonyítványok rendszerének bevezetéséről szóló, 2002. április 2-i 565/2002/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A hagyományos és új importőrök által 2004. július 12. és 13. között, az 565/2002/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése alapján benyújtott engedélykérelmekben megjelölt mennyiségek meghaladják a Kínából és a Kína és Argentína kivételével minden egyéb harmadik országból származó termékekre rendelkezésre álló mennyiséget.

(2)

Ebből következően meg kell határozni, hogy a Bizottsághoz 2004. július 15-én benyújtott engedélykérelmeknek milyen mértékben lehet eleget tenni, valamint az importőrök osztályozása és a termékek származása szerint rögzíteni kell azokat az időpontokat, ameddig az engedélyek kiállítását fel kell függeszteni

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 565/2002/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdése alapján 2004. július 12-én és 13-án benyújtott és a Bizottsághoz 2004. július 15-én továbbított behozatali engedély iránti kérelmeknek a kérelmezett mennyiségek I. mellékletben megjelölt százalékának erejéig tesznek eleget.

2. cikk

Az érintett importőrkategória és származási hely tekintetében az 565/2002/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján igényelt, a 2004. szeptember 1. és november 30. közötti időszakra vonatkozó, 2004. július 13. és a II. mellékletben megjelölt dátum között benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek elutasításra kerülnek.

3. cikk

Ez a rendelet 2004. július 17-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a Bizottság 47/2003/EK rendeletével (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.).

(2)  HL L 86., 2002.4.3., 11. o.

---

---

---

17.7.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/17

---

A TANÁCS 2004/551/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE

(2004. július 12.)

az Európai Védelmi Ügynökség létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 14. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács a 2003. június 19–20-i ülésén, Thesszalonikiben megbízta „a Tanács megfelelő szerveit, hogy minden szükséges intézkedést tegyenek meg annak érdekében, hogy 2004 folyamán létrehozzanak egy kormányközi Ügynökséget a védelmi képesség fejlesztése, a kutatás, a beszerzés és a fegyverkezés területén”.

(2)	Az Európai Tanács által jóváhagyott európai biztonsági stratégia meghatározása szerint a védelmi Ügynökség létrehozása fontos eleme a rugalmasabb és hatékonyabb európai katonai erőforrások kifejlesztésének.

(3)

A Tanács felügyelete alatt álló és valamennyi tagállam részvételére nyitva álló Európai Védelmi Ügynökség („Ügynökség”) célja a védelmi képességek fejlesztése a válságkezelés területén, az európai fegyverkezési együttműködés támogatása és javítása, az európai védelem ipari és technológiai alapjainak (defence industrial and technological base – DTIB) erősítése, valamint egy versenyképes európai védelmieszköz-piac létrehozása, továbbá – adott esetben a közösségi kutatási tevékenységekkel együttműködve – a jövőbeni védelmi és biztonsági képességeket támogató stratégiai technológiákkal kapcsolatos, vezető szerepet célzó kutatások támogatása, és ezáltal Európa ipari képességének e területen történő erősítése.

(4)	A vonatkozó politikákat és stratégiákat az európai DTIB kiegyensúlyozott fejlesztése érdekében a Bizottsággal és adott esetben az iparággal folytatott konzultációknak megfelelően kell kidolgozni, figyelembe véve a tagállamok ipari kapacitásainak erősségeit.

(5)	Az Ügynökség létrehozása az Európai Unió keretein belül hozzájárul a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), különösen az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) végrehajtásához.

(6)	Egy ilyen Ügynökség létrehozását az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződéstervezet is kilátásba helyezi.

(7)	Az Ügynökség szerkezeti felépítése biztosítja, hogy az Ügynökség megfeleljen az Európai Unió és tagországai igényeinek, és – amennyiben az feladatainak teljesítéséhez szükséges – harmadik államokkal, szervezetekkel és egységekkel működjék együtt.

(8)

Az Ügynökség a lényeges elvek és gyakorlatok szükség szerint történő beolvasztása, illetve beillesztése céljából szoros munkakapcsolatot alakít ki az olyan, már létező megállapodási formákkal, csoportosulásokkal és szervezetekkel, mint a szándéklevél (LoI), a Közös fegyverkezési együttműködési szervezet ( OCCAR) és a Nyugat-európai Fegyverkezési Csoport (WEAG)/Nyugat-európai Fegyverkezési Szervezet (WEAO).

(9)	Az Európai Unióról szóló szerződés (EU-Szerződés) 26. cikkének megfelelően a főtitkár/főképviselő vezető szerepet tölt be az Ügynökség szervezetében, és fő kapcsolattartóként jár el az Ügynökség és a Tanács között.

(10)	Politikai felügyeleti és politikaalakítási feladatainak gyakorlása során a Tanács iránymutatásokat bocsát ki az Ügynökség részére.

(11)	Az Ügynökség tevékenységével kapcsolatos iránymutatások és határozatok elfogadása során a Tanács védelmi miniszteri összetételben ülésezik.

(12)	Minden, a Tanács által az Ügynökség tevékenységével kapcsolatban elfogadott iránymutatást vagy határozatot az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EK-Szerződés) 207. cikkével összhangban kell előkészíteni.

(13)	A Tanács előkészítő és tanácsadó szerveinek – nevezetesen az Állandó Képviselők Bizottságának az EK-Szerződés 207. cikke szerinti, a Politikai és Biztonsági Bizottságnak (PBB) és az EU Katonai Bizottságának (EUKB) – hatáskörei nem változnak.

(14)	A nemzeti fegyverkezési igazgatók a hatáskörükbe eső kérdésekben a későbbiekben meghatározott módon jelentéseket kapnak, és hozzájárulnak a Tanács az Ügynökséggel kapcsolatos határozatainak előkészítéséhez.

(15)	Az Ügynökség a feladatai ellátásához és céljai eléréséhez szükséges jogi személyiséggel rendelkezik, miközben szoros kapcsolatot tart fenn a Tanáccsal, valamint megfelelő módon figyelembe veszi az Európai Unió és intézményei feladatait.

(16)

Rendelkezni kell arról, hogy az Ügynökség által kezelt költségvetés eseti alapon, az erre vonatkozó szabályok, eljárások és döntéshozatali folyamatok – ideértve az EU-Szerződés 28. cikkének (3) bekezdését is – tiszteletben tartása mellett, a nem igazgatási költségek támogatására az Európai Unió költségvetéséből hozzájárulásokban részesülhet.

(17)	Miközben az Ügynökség valamennyi tagállam részvételére nyitva áll, lehetőséget kell biztosítania külön – ad hoc projekteket vagy programokat létrehozó tagállamokból álló – csoportokra is.

(18)	Az Ügynökség döntéshozatali eljárásai lehetővé teszik az Ügynökség feladatainak hatékony ellátását, ugyanakkor tiszteletben tartják a résztvevő tagállamok nemzetbiztonsági és nemzeti védelmi politikáit is.

(19)	Az Ügynökség feladatát az EU-Szerződés 3. cikkével összhangban és 47. cikkének legteljesebb tiszteletben tartásával hajtja végre.

(20)	Az Ügynökség az EU biztonsági előírásaival és szabályaival teljes összhangban jár el.

(21)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt az Európai Unió védelmi vonatkozású határozatainak és tevékenységeinek kidolgozásában és végrehajtásában. Dánia ennek megfelelően nem vett részt ezen együttes fellépés kidolgozásában és elfogadásában sem, így ezen együttes fellépés Dániát nem köti,

ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:

I. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG LÉTREHOZÁSA, CÉLKITŰZÉSEI ÉS FELADATAI

1. cikk

Az Ügynökség létrehozása

(1)   Létrejön egy védelmiképesség-fejlesztési, kutatási, beszerzési és fegyverkezési ügynökség (az Európai Védelmi Ügynökség), a továbbiakban: „Ügynökség”.

(2)   Az Ügynökség a Tanács felügyelete alatt, az Európai Unió egységes intézményi keretén belül, továbbá az EU intézményei és a Tanács szervei felelősségének sérelme nélkül, a KKBP és az EBVP támogatása érdekében látja el feladatát. Az Ügynökség célkitűzései nem sértik az Európai Közösség hatásköreit, továbbá az Ügynökség a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EU-Szerződés) 47. cikkét.

(3)   Az Ügynökség az EU valamennyi – ezen együttes fellépés által kötött – tagállamának részvételére nyitva áll. Azok a tagállamok, amelyek haladéktalanul részt kívánnak venni az Ügynökségben, ebbéli szándékukról ezen együttes fellépés elfogadásának időpontjában értesítik a Tanácsot, és tájékoztatják a főtitkárt/főképviselőt.

(4)   Bármely tagállam, amely az Ügynökség munkájában ezen együttes fellépés elfogadását követően kíván részt venni, illetve abból ki kíván lépni, ebbéli szándékáról értesíti a Tanácsot, és tájékoztatja a főtitkárt/főképviselőt. Az ilyen részvételre vagy kilépésre vonatkozó valamennyi szükséges technikai és pénzügyi szabály megállapítása az Irányítóbizottság hatáskörébe tartozik.

(5)   Az Ügynökség székhelye Brüsszel.

2. cikk

Célkitűzések

(1)   Az Ügynökség célkitűzése, hogy támogassa az EU védelmi képességeinek a válságkezelés területén történő fejlesztésére, valamint az EBVP jelenleg érvényes és a jövőben kialakítandó formájának fenntartására irányuló tanácsi és tagállami erőfeszítéseket.

(2)   Az Ügynökség célkitűzései nem sérthetik a tagállamokat védelmi kérdésekben megillető hatásköröket.

3. cikk

Fogalommeghatározás

Ezen együttes fellépés alkalmazásában:

—	„részt vevő tagállamok”: az Európai Uniónak az Ügynökség munkájában részt vevő tagállamai,

—	„hozzájáruló tagállamok”: az Európai Uniónak az egyes projektekhez vagy programokhoz hozzájárulást nyújtó tagállamai.

4. cikk

Politikai felügyelet és jelentéstétel

(1)   Az Ügynökség a Tanács irányítása és politikai felügyelete alatt működik; az Ügynökség a Tanács részére rendszeres jelentéseket készít és a Tanácstól rendszeres iránymutatást kap.

(2)   Az Ügynökség tevékenységéről rendszeresen beszámol a Tanácsnak, így különösen:

a)	minden év májusában jelentést nyújt be a Tanácsnak az Ügynökség az elmúlt és az adott évben folytatott tevékenységéről,

b)	minden év novemberében jelentést nyújt be a Tanácsnak az Ügynökség adott évi tevékenységéről, és információt nyújt következő évi munkaprogramjának és költségvetésének tervezett elemeiről.

A határozathozatal céljából az Irányítóbizottság elé kerülő fontos kérdésekről az Ügynökség a Tanácsot kellő időben tájékoztatja.

(3)   A Tanács egyhangúlag eljárva és szükség szerint a PBB vagy más hatáskörrel rendelkező tanácsi szervek tanácsa alapján évente iránymutatást ad ki az Ügynökség munkájával – nevezetesen annak munkaprogramjával – kapcsolatban. Az Ügynökség munkaprogramját ezen iránymutatások keretein belül kell megállapítani.

(4)   A Tanács három évente, egyhangúlag eljárva jóváhagyja az Ügynökségnek az elkövetkező három évre szóló pénzügyi keretét. A pénzügyi keret meghatározza a megállapodáson alapuló prioritásokat, és jogilag kötelező érvényű plafont képez. Az első pénzügyi keret a 2006–2008-as időszakra szól.

(5)   Az Ügynökség – a feladatának végrehajtásához szükséges mértékben – ajánlásokat fogalmazhat meg a Tanács, illetőleg a Bizottság részére.

5. cikk

Funkciók és feladatok

(1)   Funkciói és feladatai teljesítése során az Ügynökség tiszteletben tartja az Európai Közösség és az EU intézményeinek hatásköreit.

(2)   Az Ügynökség funkcióinak és feladatainak teljesítése nem sértheti a tagállamokat védelmi kérdésekben megillető hatásköröket.

(3)   Az Ügynökségnek a következő főbb területeken kell működnie:

3.1.

A védelmi képességek fejlesztése a válságkezelés területén, különösen a következők útján: 3.1.1. az EU jövőbeli (az erőket és felszereléseket egyaránt magában foglaló) védelmi képességi követelményeinek mennyiségi és minőségi meghatározása az illetékes tanácsi szervekkel együttműködésben, és a képességfejlesztési mechanizmus (Capability Development Mechanism - CDM) felhasználásával; 3.1.2. az Európai Képességfejlesztési Akcióterv (European Capabilities Action Plan - ECAP), valamint bármely erre épülő későbbi terv végrehajtásának összehangolása; 3.1.3. a tagállamok által az ECAP-folyamaton keresztül és a CDM felhasználásával tett katonai képességekre vonatkozó kötelezettségvállalásoknak a tagállamok által megállapítandó kritériumok alapján való ellenőrzése, felmérése és értékelése; 3.1.4. a katonai követelmények harmonizációja összehangolásának előmozdítása; 3.1.5. az operatív területen a kollaboratív tevékenységek meghatározása és indítványozása; 3.1.6. a képességfejlesztés és a beszerzés pénzügyi prioritásainak értékelése.

3.2.

Az európai fegyverkezési együttműködés előmozdítása és megerősítése, különösen a következők útján: 3.2.1. új, többoldalú együttműködési projektek előmozdítása és indítványozása az EBVP jelenlegi és a jövőben kialakítandó képességi követelményeinek való megfelelés érdekében; 3.2.2. a már létező, tagállamok által végrehajtott programok koordinálása; 3.2.3. a tagállamok kérelmére felelősségvállalás az egyedi programok irányításáért (az OCCAR-on, vagy adott esetben más a programirányítási megállapodáson keresztül); 3.2.4. a bevált gyakorlatok meghatározásán és terjesztésén keresztül a költséghatékony és hatékony beszerzés előmozdítása.

3.3.

A DTIB megerősítése és egy nemzetközi szinten versenyképes európai védelmieszköz-piac létrehozása, különösen a következők útján: 3.3.1. a megfelelő politikák és stratégiák kidolgozása, szükség szerint a Bizottsággal és az iparággal konzultálva; 3.3.2. a megfelelő szabályok és rendeletek az EU egészére kiterjedő fejlesztésének és harmonizációjának előmozdítása (különösen a LoI-keretegyezmény vonatkozó szabályainak az EU egészére kiterjedő alkalmazásával).

3.4.

Az európai védelmi kutatás és technológia megerősítése, különösen a következők útján: 3.4.1. adott esetben a közösségi kutatási tevékenységekkel együttműködésben a jövőbeni védelmi és biztonsági képességi követelményeknek való megfelelés, és ezáltal Európa ipari és technológiai képességének e területen való erősítése; 3.4.2. a WEAG és a WEAO vonatkozó elemeinek tapasztalataira építő, hatékonyabban célzott, közös európai védelmi kutatási és technológiai tevékenység előmozdítása; 3.4.3. közös kutatási tevékenységek koordinálása és tervezése; 3.4.4. a védelmi kutatás és technológia előmozdítása tanulmányok és projektek segítségével; 3.4.5. a védelmi kutatási és technológiai szerződések kezelése; 3.4.6. a Bizottsággal együttműködésben a védelmi, valamint a polgári vagy biztonsági vonatkozású kutatási programok közötti komplementaritás és szinergia maximalizálása.

6. cikk

Jogi személyiség

Az Ügynökség feladatainak ellátásához és céljainak eléréséhez szükséges jogi személyiséggel rendelkezik. A tagállamok biztosítják, hogy az Ügynökség a saját jogszabályaik által a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezzék. Az Ügynökség különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet, azzal rendelkezhet, továbbá bíróság előtt eljárhat. Az Ügynökség rendelkezik a köz- vagy magánintézményekkel, illetve szervezetekkel történő szerződéskötési képességgel.

II. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG SZERVEI ÉS SZEMÉLYZETE

7. cikk

Az Ügynökség vezetője

(1)   Az Ügynökség vezetője a főtitkár/ a KKBP főképviselője.

(2)   Az Ügynökség vezetője felel az Ügynökség általános szervezetéért és működéséért. Az Ügynökség vezetője gondoskodik arról, hogy az irányítása alá tartozó ügyvezető igazgató végrehajtsa a Tanács által kiadott iránymutatásokat és az Irányítóbizottság határozatait.

(3)   Az Ügynökség jelentéseit az Ügynökség vezetője nyújtja be a Tanácshoz, a 4. cikk (2) bekezdésben említettek szerint.

(4)   Az Ügynökség vezetője felel az igazgatási megállapodásokra vonatkozó, harmadik államokkal és más szervezetekkel, csoportosulásokkal vagy egységekkel az Irányítóbizottság által kiadott irányelvekkel összhangban folytatott tárgyalásokért. Az Irányítóbizottság által jóváhagyott ilyen megállapodások keretein belül az Ügynökség vezetője felel a megfelelő munkakapcsolatok kialakításáért.

8. cikk

Irányítóbizottság

(1)   Az Ügynökség döntéshozó szerve az Irányítóbizottság, amely valamennyi részt vevő tagállam – kormánya nevében való kötelezettségvállalásra felhatalmazott – egy-egy képviselőjéből, valamint a Bizottság egy képviselőjéből áll. Az Irányítóbizottság a Tanács által kiadott iránymutatások keretei között jár el.

(2)   Az Irányítóbizottság a részt vevő tagállamok védelmi minisztereinek, vagy azok képviselőinek szintjén ülésezik. Az Irányítóbizottság alapvetően minden évben legalább két védelmi miniszteri szintű ülést tart.

(3)   Az Irányítóbizottság üléseit az Ügynökség vezetője hívja össze és vezeti le. Bármely részt vevő tagállam kérelmére az Ügynökség vezetője egy hónapon belül ülést hív össze.

(4)   Az Ügynökség vezetője az Irányítóbizottság ülései levezetésének jogkörét a miniszterek képviselőinek is átadhatja.

(5)   Az Irányítóbizottság különleges összetételben is ülésezhet (úgy mint nemzeti védelmi kutatási igazgatók, nemzeti fegyverkezési igazgatók, nemzeti védelmi tervezési vagy politikai igazgatók).

(6)   Az Irányítóbizottság ülésein a következő személyek vesznek részt:

—	az Ügynökség ügyvezető igazgatója, illetve annak képviselője,

—	az EUKB elnöke, valamint az EU elnökségének nemzeti fegyverkezési igazgatója vagy ezek képviselői.

(7)   Az Irányítóbizottság – közös érdeklődésre számot tartó ügyek esetén – meghívhatja:

—	a NATO főtitkárát,

—	más megállapodások, szervezetek vagy csoportosulások vezetőjét/elnökét, amelyek munkája az Ügynökség tevékenységével kapcsolatos (úgy mint a LoI, a WEAG/WEAO, az OCCAR),

—	szükség szerint más harmadik felek képviselőit.

9. cikk

Az Irányítóbizottság feladata és hatásköre

(1)   A 4. cikk (1) bekezdésben említett tanácsi iránymutatások keretein belül az Irányítóbizottság:

1.1.	jóváhagyja a Tanácshoz benyújtandó jelentéseket;

1.2.	az Ügynökség vezetője által benyújtott tervezet alapján minden évben legkésőbb december 31-ig elfogadja az Ügynökség következő évre vonatkozó munkatervét;

1.3.	minden évben legkésőbb december 31-ig jóváhagyja az Ügynökség általános éves költségvetését, a Tanács által az Ügynökség pénzügyi keretei között meghatározott korlátozásokon belül;

1.4.	az Ügynökségen belül, a 20. cikkel összhangban jóváhagyja ad hoc projektek vagy programok létrehozását;

1.5.	kinevezi az ügyvezető igazgatót és helyettesét;

1.6.	dönt arról, hogy – a 17. cikkel összhangban – egy vagy több tagállam megbízhatja az Ügynökséget a hatáskörébe eső egyes tevékenységek adminisztratív és pénzügyi kezelésével;

1.7.	jóváhagyja a Tanácshoz vagy a Bizottsághoz benyújtandó ajánlásokat;

1.8.	elfogadja az Ügynökség eljárási szabályzatát;

1.9.	módosíthatja az Ügynökség általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket;

1.10.

módosíthatja a szerződéses személyzetre és a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokat és előírásokat;

1.11.

megállapítja a tagállamoknak az 1. cikk (4) bekezdésben említett részvételére vagy kilépésére vonatkozó részletes technikai és pénzügyi rendelkezéseket;

1.12.

elfogadja az Ügynökség vezetője által folytatott, az igazgatási megállapodások tárgyalására irányadó irányelveket;

1.13.

jóváhagyja a 23. cikk (1) bekezdésében említett ad hoc megállapodásokat;

1.14.

megköti a 25. cikk (1) bekezdésében említett igazgatási megállapodásokat az Ügynökség és harmadik felek között;

1.15.

jóváhagyja az éves elszámolásokat és a mérleget;

1.16.

elfogadja az Ügynökség célkitűzéseinek teljesítésével kapcsolatos további szükséges határozatokat.

(2)   Az Irányítóbizottság minősített többséggel határoz. A részt vevő tagállamok szavazatait az EU-Szerződés 23. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell súlyozni. Az Irányítóbizottság minősített többséggel elfogadott határozataihoz a részt vevő tagállamok szavazatainak legalább kétharmada szükséges. A szavazásban csak a részt vevő tagállamok képviselői vesznek részt.

(3)   Amennyiben valamely részt vevő tagállam képviselője az Irányítóbizottságban kijelenti, hogy fontos és általa megnevezett nemzeti politikai okból ellenezni kívánja a minősített többséggel meghozandó határozat elfogadását, szavazásra nem kerül sor. Ez a képviselő az Ügynökség vezetőjén keresztül az ügyet a Tanács elé utalhatja, hogy az szükség szerint iránymutatásokat adjon ki az Irányítóbizottság részére. Alternatív megoldásként az Irányítóbizottság minősített többséggel dönthet arról, hogy az ügyet döntéshozatal céljából a Tanács elé utalja. A Tanács egyhangúlag jár el.

(4)   Az ügyvezető igazgató vagy valamely részt vevő tagállam javaslatára az Irányítóbizottság a következők felállításáról dönthet:

a)	az Irányítóbizottság adminisztratív és költségvetési határozatait előkészítő bizottságok, amelyek a részt vevő tagállamok küldötteiből és a Bizottság képviselőjéből állnak;

b)	az Ügynökség hatáskörébe tartozó meghatározott kérdésekre szakosodott bizottságok. Ezek a bizottságok a részt vevő tagállamok küldötteiből és – az Irányítóbizottság eltérő rendelkezése hiányában – a Bizottság egy képviselőjéből állnak.

Az ilyen bizottságok létrehozására vonatkozó határozatban meg kell határozni a bizottságok mandátumát és működésének időtartamát.

10. cikk

Az ügyvezető igazgató

(1)   Az ügyvezető igazgatót és helyettesét az Ügynökség vezetőjének javaslatára az Irányítóbizottság nevezi ki három éves időtartamra. Az Irányítóbizottság a kinevezést két évvel meghosszabbíthatja. Az ügyvezető igazgató és helyettese az Ügynökség vezetőjének irányítása alatt jár el, az Irányítóbizottság határozataival összhangban.

(2)   Az ügyvezető igazgató és helyettese az Ügynökség eredményes és hatékony működéséhez szükséges minden intézkedést meghoz. A funkcionális egységek tevékenysége koherenciájának biztosítása érdekében azok felügyeletéért és koordinálásáért az ügyvezető igazgató felel. Az ügyvezető igazgató az Ügynökség alkalmazottainak vezetője.

(3)   Az ügyvezető igazgató felel a következőkért:

3.1.	az Ügynökség éves munkaterve végrehajtásának biztosítása;

3.2.	az Irányítóbizottság munkájának előkészítése, különös tekintettel az Ügynökség éves munkaprogramjának tervezetére;

3.3.	a szoros együttműködés biztosítása és a Tanács előkészítő testületeinek, nevezetesen a PBB-nek és az EKB-nek információval történő ellátása;

3.4.	az Irányítóbizottság elé benyújtandó éves általános költségvetési tervezet elkészítése;

3.5.	a 4. cikk (2) bekezdésében említett jelentések elkészítése;

3.6.	a bevétel és kiadás kimutatásának elkészítése, valamint az Ügynökség és az Ügynökségre bízott ad hoc projektek/programok költségvetésének végrehajtása;

3.7.	az Ügynökség napi ügyvezetése;

3.8.	valamennyi biztonsági kérdés;

3.9.	valamennyi személyzeti kérdés.

(4)   Az Ügynökség munkaprogramjának és költségvetésének keretei között az ügyvezető igazgató felhatalmazást kap szerződések megkötésére és alkalmazottak felvételére. Az Ügynökség által kezelt költségvetések tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő az ügyvezető igazgató.

(5)   Az ügyvezető igazgató az Irányítóbizottság előtt felel.

(6)   Az ügyvezető igazgató az Ügynökség törvényes képviselője.

11. cikk

Az Ügynökség személyzete

(1)   Az Ügynökség személyzete, ideértve az ügyvezető igazgatót is, szerződéses és állományban lévő alkalmazottakból áll, akiket a lehető legtágabb földrajzi elhelyezkedés szerint, valamennyi részt vevő tagállamból, és az EU intézményeiből jelentkezők közül kell kiválasztani. Az Ügynökség személyzetét a megfelelő alkalmasság és szakértelem alapján, tisztességes és átlátható versenyeljárás útján az ügyvezető igazgató választja ki. Az ügyvezető igazgató a betöltendő helyekre vonatkozó részleteket és a kiválasztási eljárás megfelelő kritériumait előre közzéteszi. A felvétel célja valamennyi esetben az, hogy az Ügynökség számára a legkiemelkedőbb képességű és leghatékonyabban dolgozó alkalmazottak szolgálatait biztosítsák.

(2)   Az ügyvezető igazgató javaslata alapján, az Irányítóbizottsággal folytatott egyeztetést követően az Ügynökség személyzetét felső vezetői szinten az Ügynökség vezetője nevezi ki.

(3)   Az Ügynökség személyzete a következőkből áll:

3.1.

a közvetlenül az Ügynökség által, határozott idejű szerződéssel a részt vevő tagállamok állampolgárai közül kiválasztott alkalmazottak. Az ilyen személyzetre vonatkozó rendelkezéseket a Tanács egyhangúlag fogadja el. Az Irányítóbizottság az együttes fellépés elfogadását követő egy éven belül szükség esetén felülvizsgálja és módosítja ezeket a rendelkezéseket.

3.2.

a részt vevő tagállamok által az Ügynökség szerkezetében lévő tisztségekre vagy különleges feladatokra és projektekre kirendelt nemzeti szakértők. Az ilyen személyzetre vonatkozó szabályokat a Tanács egyhangúlag fogadja el. Az Irányítóbizottság az együttes fellépés elfogadását követő egy éven belül szükség esetén felülvizsgálja és módosítja ezeket a szabályokat.

3.3.	az Ügynökséghez szükség szerint határozott időtartamra és/vagy meghatározott feladatokra és projektekre kirendelt közösségi tisztviselők.

III. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉS ÉS PÉNZÜGYI SZABÁLYOK

12. cikk

Költségvetési alapelvek

(1)   Az euróban megtervezett költségvetések olyan jogi aktusok, amelyek az egyes pénzügyi évekre vonatkozóan meghatározzák és engedélyezik az Ügynökség által kezelt valamennyi bevételt és kiadást.

(2)   A költségvetési előirányzatok engedélyezése a január 1-jén kezdődő és ugyanazon év december 31-én végződő pénzügyi év időtartamára vonatkozik.

(3)   A bevételnek és kiadásnak minden költségvetés tekintetében egyensúlyban kell lenni. Valamennyi bevételt és kiadást maradéktalanul, bármilyen, egymáshoz való kiigazítás nélkül kell bevezetni az adott költségvetésbe.

(4)   A költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokból álló differenciált, továbbá nem differenciált előirányzatokból áll.

(5)   A kötelezettségvállalási előirányzatok a folyamatban lévő pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezik. Mindazonáltal a kötelezettségvállalások általánosan vagy éves részletekben is tehetők. A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig bezárólag tett jogi kötelezettségvállalások alapján kell könyvelni.

(6)   A kifizetési előirányzatok a folyamatban lévő pénzügyi évben és/vagy korábbi pénzügyi években tett jogi kötelezettségvállalások teljesítéseként foganatosított kifizetéseket fedezik. A kifizetéseket a december 31-ig tett költségvetési kötelezettségvállalások alapján kell könyvelni.

(7)   A pénzügyi év bevételét a pénzügyi év során beszedett összegek alapján kell a pénzügyi évre vonatkozóan könyvelni.

(8)   A bevételt és kiadást kizárólag a költségvetési tételekhez kötve, és az azokban található előirányzatok határain belül lehet foganatosítani.

(9)   A költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvének, nevezetesen a gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság elvének megfelelően kell felhasználni.

13. cikk

Az általános költségvetés

(1)   Az Ügynökség vezetője június 30-ig benyújtja az Irányítóbizottságnak a következő évre vonatkozó, a pénzügyi keretben meghatározott korlátozásokat teljes körűen tiszteletben tartó átfogó, általános költségvetési tervezetet.

(2)   Az Ügynökség vezetője az általános költségvetési tervezetet minden év szeptember 30-ig az Irányítóbizottság elé terjeszti. A tervezet a következőket tartalmazza:

a)

a szükséges előirányzatok: i. az Ügynökség működésével, személyzetével és üléseivel kapcsolatos költségek fedezésére; ii. külső tanácsadás, nevezetesen az Ügynökség feladatainak ellátásához szükséges működési elemzések beszerzésének költsége, valamint a valamennyi részt vevő tagállam javát szolgáló meghatározott kutatási és technológiai tevékenységek, nevezetesen műszaki esettanulmányok és megvalósíthatósági előtanulmányok költségeinek fedezésére;

b)	a kiadás fedezéséhez szükséges bevétel előrejelzése.

(3)   Az Irányítóbizottság célja annak biztosítása, hogy a (2) bekezdés a) pontja ii. alpontjában említett előirányzatok a (2) bekezdésben említett teljes előirányzat jelentős részét képviseljék. Ezek az előirányzatok a tényleges igényeket tükrözik és az Ügynökség számára műveleti szerepet tesznek lehetővé.

(4)   Az általános költségvetési tervezethez csatolni kell a személyi állomány kialakításának részletes tervét és a részletes indoklásokat.

(5)   Az Irányítóbizottság egyhangú határozattal úgy dönthet, hogy az általános költségvetés egy bizonyos projektet vagy programot is lefedhet, amennyiben az valamennyi részt vevő tagállam közös javát szolgálja.

(6)   Az előirányzatokat a kiadás típusa vagy célja alapján címekre és fejezetekre kell bontani, amelyek szükség szerint tovább bonthatók cikkekre.

(7)   Minden cím tartalmazhat egy „ideiglenes előirányzatok” elnevezésű fejezetet. Ezeket az előirányzatokat a szükséges előirányzatok összegével vagy a létező előirányzatok végrehajtási területével kapcsolatban felmerült komoly bizonytalanság esetén kell bevezetni.

(8)   A bevételek a következők:

a)	egyéb bevételek;

b)	az Ügynökség munkájában részt vevő tagállamok által a bruttó nemzeti jövedelem (GNI)-skála alapján befizetendő hozzájárulások.

Az általános költségvetés tervezete a meghatározott rendeltetésű bevételek nyilvántartására külön sorokat tartalmaz, és amennyiben lehetséges, jelzi az előre látható összegeket.

(9)   Az Irányítóbizottság minden év december 31-ig jóváhagyja az általános költségvetés tervezetét, az Ügynökség pénzügyi keretein belül. Az Irányítóbizottság ezen ülésén a levezető elnök az Ügynökség vezetője vagy az általa a Tanács Főtitkárságának munkatársai közül kijelölt képviselője vagy az Irányítóbizottságnak egyik, általa felkért tagja. Az ügyvezető igazgató megállapítja, hogy a költségvetést elfogadták, és értesíti a részt vevő tagállamokat.

(10)   Amennyiben a pénzügyi év kezdetén az általános költségvetés tervezetének elfogadására még nem került sor, a költségvetés bármely fejezetének vagy egyéb részének tekintetében havonta az előző pénzügyi év költségvetési előirányzatainak legfeljebb egytizenketted részét kitevő összeget lehet elkölteni. Ez a szabályozás azonban nem járhat azzal, hogy a kidolgozás alatt álló általános költségvetési tervezetben előírt előirányzatok egytizenketted részét meghaladó tételeket bocsásson az Ügynökség rendelkezésére. Az ügyvezető igazgató javaslatára az Irányítóbizottság minősített többséggel engedélyezhet az egytizenketted részt meghaladó kiadásokat. Az ügyvezető igazgató igényelhet az e rendelkezés alapján engedélyezett előirányzatok fedezéséhez szükséges hozzájárulásokat, amelyeket az erre vonatkozó igény közlésétől számított harminc napon belül kell befizetni.

14. cikk

A költségvetések módosítása

(1)   Elkerülhetetlen, rendkívüli és előre nem látható körülmények bekövetkezése esetén az ügyvezető igazgató módosító költségvetési tervezetet nyújthat be a pénzügyi keretben meghatározott korlátozásokon belül.

(2)   A módosító költségvetési tervezetet az általános költségvetésre vonatkozó eljárásnak megfelelően kell megtervezni, előterjeszteni és elfogadni, valamint az elfogadásról szóló bejelentést megtenni. Az Irányítóbizottság a sürgősségre való kellő tekintettel jár el.

(3)   Abban az esetben, ha a kivételes és előre nem látható körülmények miatt a pénzügyi keretben meghatározott korlátozások nem bizonyulnak elegendőnek – széles körűen figyelembe véve a 13. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott szabályokat is – az Irányítóbizottság a módosított költségvetést beterjeszti a Tanácshoz, amely annak jóváhagyásáról egyhangúlag határoz.

15. cikk

Meghatározott rendeltetésű bevételek

(1)   Általános költségvetésében az Ügynökség különleges célra rendelt pénzügyi hozzájárulásban részesülhet a 13. cikk (2) bekezdés a) pontja i. alpontjában nem említett költségek fedezésére.

a)	az Európai Unió általános költségvetéséből eseti alapon, az arra vonatkozó szabályok, eljárások és döntéshozatali mechanizmusok széles körű tiszteletben tartásával;

b)	tagállamoktól, harmadik államoktól vagy egyéb harmadik felektől.

(2)   A meghatározott rendeltetésű bevételeket kizárólag arra a külön célra lehet felhasználni, amelyhez azokat rendelték.

16. cikk

Hozzájárulások és visszatérítések

(1)   Hozzájárulások meghatározása a GNI-skála alkalmazása esetén

1.1.

Amennyiben a GNI-skálát kell alkalmazni, a hozzájárulás nyújtására kötelezett tagállamok hozzájárulásainak bontását az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikkének (3) bekezdésében meghatározott módon, és az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozatnak (1), illetve ennek a helyébe lépő bármely más tanácsi határozatnak megfelelően a bruttónemzetitermék-kulcs alapján kell meghatározni.

1.2.

Az egyes hozzájárulások kiszámítására vonatkozó adatok az Európai Közösségek legutóbb elfogadott költségvetéséhez csatolt, „Az általános költségvetés finanszírozásának összefoglalása a saját források típusa és a tagállamok szerint” elnevezésű táblázat „GNI saját források” oszlopában szerepelnek. Valamennyi hozzájárulás nyújtására kötelezett tagállam hozzájárulásának mértéke arányos az érintett tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) a hozzájárulást nyújtó tagállamok teljes GNI összesítésében képviselt részével.

(2)   A hozzájárulások befizetésének ütemezése

2.1.	Az általános költségvetés finanszírozására irányuló hozzájárulásokat az Ügynökség munkájában részt vevő tagállamok az adott pénzügyi évben február 15-ig, június 15-ig és október 15-ig, három egyenlő részletben fizetik be.

2.2.	Módosító költségvetés elfogadása esetén az érintett tagállamok a szükséges hozzájárulásokat az erre vonatkozó igény közlésétől számított hatvan napon belül fizetik be.

2.3.	Minden tagállam maga fizeti a hozzájárulása befizetéséhez kapcsolódó banki díjakat.

17. cikk

A kiadások kezelése az Ügynökség által a tagállamok nevében

(1)   Az ügyvezető igazgató vagy egy tagállam javaslatára az Irányítóbizottság dönthet úgy, hogy a tagállamok szerződéses alapon megbízhatják az Ügynökséget a hatáskörébe tartozó egyes tevékenységek adminisztratív és pénzügyi kezelésével.

(2)   E döntésében az Irányítóbizottság engedélyezheti, hogy az Ügynökség egyes tagállamok nevében szerződést kössön. Az Igazgatótanács engedélyezheti, hogy az Ügynökség előzetesen beszedje e tagállamoktól a megkötött szerződések teljesítéséhez szükséges pénzalapokat.

18. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)   Az Ügynökség általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi rendelkezéseket a Tanács egyhangú döntéssel hagyja jóvá. Az Irányítóbizottság az együttes fellépés elfogadását követő egy éven belül szükség esetén felülvizsgálja és módosítja ezeket a rendelkezéseket.

(2)   Az Irányítóbizottság az ügyvezető igazgató javaslatára szükség esetén a költségvetés végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó végrehajtási szabályokat fogad el, különös tekintettel a közbeszerzésre, a megfelelő közösségi szabályok sérelme nélkül. Az Irányítóbizottság biztosítja különösen azt, hogy az ellátások biztonságát, illetve a védelmi titokra és a szellemi tulajdonjogra vonatkozó követelmények védelmét megfelelő módon figyelembe vegyék.

(3)   Az e cikkben említett pénzügyi rendelkezések és szabályok nem alkalmazandók a 20. és 21. cikkben említett ad hoc projektekre és programokra.

19. cikk

A 2004-es első költségvetés és a 2005-re vonatkozó költségvetés

(1)   A 2004-es pénzügyi évre vonatkozó, az Ügynökség indítására összpontosító első általános költségvetés az együttes fellépéssel benyújtandó mérlegben foglaltaknak felel meg. A pénzügyi év ezen együttes fellépés hatályba lépését követő napon kezdődik meg.

(2)   Az első általános költségvetést az Ügynökség munkájában részt vevő tagállamok által befizetett hozzájárulásokból kell finanszírozni, amit a lehető leghamarabb, de legkésőbb az erre vonatkozó igénynek az Ügynökség vezetője, az Európai Unió főtitkára által való közlésétől számított 45 napon belül kell befizetni.

(3)   A 2005-re vonatkozó költségvetést az Irányítóbizottság a Tanács egyhangú jóváhagyásával fogadja el.

IV. FEJEZET

AD HOC PROJEKTEK ÉS PROGRAMOK, VALAMINT AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGVETÉSEK

20. cikk

Az ad hoc projektek és programok, valamint az ezekkel kapcsolatos költségvetések jóváhagyása (A típus)

(1)   Egy vagy több tagállam vagy az ügyvezető igazgató az Ügynökség hatáskörébe tartozó ad hoc projektet vagy programot nyújthat be az Irányítóbizottságnak, amely az Ügynökség munkájában részt vevő tagállamok általános részvételét feltételezi. Az Irányítóbizottság tájékoztatást kap a javasolt projekttel vagy programmal kapcsolatos ad hoc költségvetésről, illetve a harmadik felek esetleges hozzájárulásáról.

(2)   Elméletileg valamennyi részt vevő tagállam hozzájárulása szükséges. Ezzel kapcsolatos szándékukról tájékoztatják az ügyvezető igazgatót.

(3)   Az Irányítóbizottság jóváhagyja az ad hoc projektet vagy programot.

(4)   Az ügyvezető igazgató vagy valamely részt vevő tagállam javaslatára az Irányítóbizottság dönthet egy olyan bizottság létrehozásáról, amely felügyeli az ad hoc projektek vagy programok irányítását és végrehajtását. A bizottság valamennyi hozzájáruló tagállam küldötteiből és – a Közösségnek a projekthez vagy programhoz való hozzájárulása esetén – a Bizottság egy képviselőjéből áll. Az Irányítóbizottság határozata meghatározza a bizottság mandátumát és működésének időtartamát.

(5)   Az ilyen ad hoc projekt vagy program esetén a hozzájáruló tagállamok az Irányítóbizottságon belül tartott ülés során jóváhagyják:

a)	a projekt vagy program irányítását meghatározó szabályokat,

b)	ha szükséges a projekttel vagy programmal kapcsolatos ad hoc költségvetést, a hozzájárulás kiszámításának kulcsát és a szükséges végrehajtási szabályokat,

c)	harmadik felek részvételét a fenti (4) bekezdésben említett bizottságokban. Részvételük nem sértheti az EU döntéshozatali autonómiáját.

(6)   Ha a Közösség hozzájárul egy ad hoc projekthez vagy programhoz, a Bizottság részt vesz az (5) bekezdésben említett döntésekben, teljes mértékben tiszteletben tartva az EU költségvetésére vonatkozó döntéshozatali eljárásokat.

21. cikk

Az ad hoc projektek és programok, valamint az ezekkel kapcsolatos költségvetések jóváhagyása (B típus)

(1)   Egy vagy több tagállam tájékoztathatja Irányítóbizottságot, hogy az Ügynökség hatáskörébe tartozó ad hoc projektet vagy programot, illetve adott esetben ezzel kapcsolatos ad hoc költségvetést kíván létrehozni. Az Irányítóbizottság tájékoztatást kap a javasolt projekttel vagy programmal kapcsolatos esetleges ad hoc költségvetésről, adott esetben a projekthez vagy programhoz szükséges emberi erőforrásra vonatkozó részletekről, továbbá a harmadik felek esetleges hozzájárulásáról.

(2)   Az együttműködés lehetőségeinek maximális mértékű növelése érdekében az ilyen projektről vagy programról – beleértve a szélesebb körű részvételt lehetővé tevő tényezőket – valamennyi részt vevő tagállamot kellő időben tájékoztatni kell, hogy bármely részt vevő tagállam kifejezhesse a csatlakozásra irányuló szándékát. Ezen túlmenően a projektek vagy programok kezdeményezői a lehető legszélesebb körű tagság elérésére törekednek. A részvételt a projekt kezdeményezői eseti alapon állapítják meg.

(3)   A projektet vagy programot ekkor az Ügynökség projektjének vagy programjának kell tekinteni, kivéve ha az Irányítóbizottság az (1) bekezdésben előirányzott tájékoztatás kézhezvételét követő egy hónapon belül másként határoz.

(4)   Bármely részt vevő tagállam, amely a későbbiekben részt kíván venni az ad hoc projektben vagy programban, e szándékáról értesíti a hozzájáruló tagállamokat. Az ezen értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül a hozzájáruló tagállamok – kellő figyelemmel a részt vevő tagállamoknak a projektről vagy programról szóló értesítésben meghatározott tényezőkre – egymás között döntenek az érintett tagállamok részvételéről.

(5)   A hozzájáruló tagállamok egymás között meghozzák az ad hoc projekt vagy program, illetve adott esetben az ezekkel kapcsolatos költségvetés létrehozásához és végrehajtásához szükséges döntéseket. Ha a Közösség hozzájárul egy ad hoc projekthez vagy programhoz, a Bizottság részt vesz az e bekezdésben említett döntésekben, teljes mértékben tiszteletben tartva az EU költségvetésére vonatkozó döntéshozatali eljárásokat. A hozzájáruló tagállamok folyamatosan kellő tájékoztatást nyújtanak az Irányítóbizottságnak az ilyen projekt vagy program előrehaladásáról.

22. cikk

Az európai uniós költségvetés hozzájárulása az ad hoc költségvetésekhez

Az Európai Unió költségvetése hozzájárulhat a 20. és 21. cikkben említett ad hoc projektekhez vagy programokhoz létrehozott ad hoc költségvetésekhez.

23. cikk

Harmadik felek részvétele

(1)   Harmadik államok, szervezetek és egységek hozzájárulhatnak a 20. vagy 21. cikknek megfelelően létrehozott ad hoc projekthez vagy programhoz, valamint az ahhoz kapcsolódó költségvetéshez. Az Ügynökség és harmadik felek közötti ad hoc megállapodásokat minden egyes projekt vagy program vonatkozásában szükség szerint az Irányítóbizottság minősített többségi szavazással hagyja jóvá.

(2)   A 20. cikk alapján létrehozott projektek vonatkozásában a hozzájáruló tagállamok az Irányítóbizottságon belüli ülésükön bármely szükséges, a megfelelő harmadik felek hozzájárulásával kapcsolatos részletes szabályokat jóváhagynak.

(3)   A 21. cikk alapján létrehozott projektek vonatkozásában a hozzájáruló tagállamok bármely szükséges, a megfelelő harmadik felek hozzájárulásával kapcsolatos részletes szabályokat meghatároznak.

(4)   Ha a Közösség hozzájárul egy ad hoc projekthez vagy programhoz, a Bizottság részt vesz a (2) és (3) bekezdésben említett döntések meghozatalában.

V. FEJEZET

KAPCSOLATTARTÁS A BIZOTTSÁGGAL

24. cikk

Kapcsolódás az Ügynökség munkájához

(1)   A Bizottság az Irányítóbizottság szavazati joggal nem rendelkező tagja, és teljes mértékben részt vesz az Ügynökség munkájában.

(2)   A Bizottság az Európai Közösség nevében az Ügynökség projektjeiben és programjaiban is részt vehet.

(3)   Az Ügynökség kialakítja a szükséges adminisztratív szabályokat és a munkakapcsolatot a Bizottsággal, különösen abból a célból, hogy szakértelemmel és tanáccsal lássák el egymást azokon a területeken, amelyeken az Európai Közösség tevékenysége érinti az Ügynökség célkitűzéseit, valamint amelyeken az Ügynökség tevékenysége érinti a Közösség célkitűzéseit.

(4)   Az Ügynökség és a Bizottság, illetve a hozzájáruló tagállamok és a Bizottság közös megegyezéssel, eseti alapon alakítják ki a 15. és 22. cikk alapján az EU költségvetéséből fedezendő támogatásokra vonatkozó szükséges szabályokat.

VI. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG KAPCSOLATA HARMADIK ÁLLAMOKKAL, SZERVEZETEKKEL ÉS INTÉZMÉNYEKKEL

25. cikk

Az Ügynökség kapcsolata harmadik államokkal, szervezetekkel és intézményekkel

(1)   Célkitűzései elérésének érdekében az Ügynökség harmadik államokkal, szervezetekkel vagy intézményekkel igazgatási megállapodást köthet. Az ilyen igazgatási megállapodások nevezetesen a következőkre vonatkoznak:

a)	az Ügynökség és a harmadik fél közötti kapcsolat alapelvei;

b)	az Ügynökség munkájához kapcsolódó témakörökben folytatandó konzultációkra vonatkozó rendelkezések;

c)	biztonsági kérdések.

Ennek során az Ügynökség tiszteletben tartja az EU egységes intézményi kereteit és döntéshozói autonómiáját. Minden ilyen megállapodást a Tanács egyhangú jóváhagyásával az Irányítóbizottság fogad el.

(2)   Az Ügynökség szoros munkakapcsolatot alakít ki az OCCAR, a LoI-keretegyezmény és a WEAG/ WEAO megfelelő elemeivel annak érdekében, hogy ezeket az elemeket, illetve azok elveit és gyakorlatát idejében, megfelelően és közös megegyezéssel bevonják vagy beépítsék az Ügynökség munkájába.

(3)   A képességek területén a képességfejlesztési mechanizmusok eljárásainak (CDM-eljárások) alkalmazásával biztosítani kell a kölcsönös átláthatóságot és a koherens fejlődést. Az Ügynökség és a NATO megfelelő szervei közötti egyéb munkakapcsolatokat az (1) bekezdésben említett igazgatási megállapodás útján kell meghatározni, teljes mértékben tiszteletben tartva az EU és a NATO között már létező együttműködési és konzultációs kereteket.

(4)   A (2) és (3) bekezdésben említett szervezeteken és egységeken túl az Ügynökség más szervezetekkel és egységekkel is munkakapcsolatot alakíthat ki az (1) bekezdésben meghatározott megállapodási keretek között annak érdekében, hogy elősegítse azok lehetséges részvételét a projektekben és programokban.

(5)   Az Ügynökség harmadik országokkal is kialakíthat munkakapcsolatot az (1) bekezdésben meghatározott megállapodási keretek között annak érdekében, hogy elősegítse azok lehetséges részvételét meghatározott projektekben és programokban.

(6)   A nem EU-tag WEAG-tagok számára – a projektekben és programokban való megfelelő részvételük érdekében – az Ügynökség a meghatározott projektek és programok lehető legteljesebb átláthatóságát biztosítja. Ennek érdekében fel kell állítani egy tanácsadó bizottságot, amely az Ügynökség célkitűzéseinek területére eső, közös érdekű kérdésekkel kapcsolatos nézet- és információcsere színteréül szolgál. A tanácsadó bizottság az ügyvezető igazgató vagy képviselője elnökletével működik. A tanácsadó bizottság a részt vevő tagállamok és a Bizottság egy-egy képviselőjéből, valamint – a velük közösen később megállapítandó részletes szabályoknak megfelelően – a nem EU-tag WEAG-tagok képviselőiből áll.

(7)   Kérelmükre és a velük közösen később megállapítandó részletes szabályoknak megfelelően a (6) bekezdésben említett tanácsadó bizottságban más, nem EU-tag európai NATO-tagok is részt vehetnek.

(8)   A (6) bekezdésben említett tanácsadó bizottság az Ügynöksége hatáskörébe tartozó, közös érdekű, meghatározott kérdésekben a harmadik felekkel folytatott párbeszéd fórumaként is szolgálhat, és biztosíthatja, hogy azokat teljes mértékben tájékoztassák a közös érdekű kérdések terén történt fejleményekről, és a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről.

VII. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökség, az ügyvezető igazgató és a személyzet feladatainak ellátásához szükséges kiváltságokról és mentességekről a részt vevő tagállamok közötti megállapodásban kell rendelkezni.

27. cikk

Felülvizsgálati záradék

Legkésőbb ezen együttes fellépés hatályba lépését követő három év elteltével, illetve – attól függően melyik következik be hamarabb – az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépésekor az Ügynökség vezetője ezen együttes fellépés végrehajtásáról jelentést nyújt be az Irányítóbizottsághoz, a Tanács általi esetleges felülvizsgálat céljából.

28. cikk

Jogi felelősség

(1)   Az Ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

(2)   Az Ügynökség személyzetének az Ügynökség felé irányuló személyes felelősségére az Ügynökségre vonatkozó megfelelő szabályokat kell alkalmazni.

29. cikk

Dokumentumokhoz való hozzáférés

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) foglalt elvek és korlátok figyelembevételével az ügyvezető igazgató javaslatára az Irányítóbizottság szabályokat fogad el az Ügynökség dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről.

30. cikk

Biztonság

(1)   Az Ügynökség alkalmazza a Tanácsnak a 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (3) meghatározott biztonsági előírásait.

(2)   Az Ügynökség biztosítja külső kommunikációjának megfelelő biztonságát és sebességét.

31. cikk

Nyelvhasználat

Az Ügynökségen belül irányadó nyelvhasználatot a Tanács egyhangú döntéssel hagyja jóvá.

32. cikk

Átmeneti intézkedések

A főtitkár/főképviselő meghozza az Ügynökség működőképes felállításához szükséges intézkedéseket. E célból a főtitkár/főképviselő – az ügyvezető igazgató kinevezéséig – gyakorolhatja az ezen együttes fellépésben az ügyvezető igazgató számára biztosított jogokat is.

33. cikk

Ez az együttes fellépés elfogadásának napján lép hatályba.

34. cikk

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

---

(1)  HL L 253., 2000.10.7., 42. o.

(2)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(3)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

---

17.7.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/s3

---

AZ OLVASÓHOZ

A bővítésből adódó helyzet következtében, a Hivatalos Lap 2004. április 30-i bizonyos számai egyszerűsített módon jelentek meg az EU akkori 11 hivatalos nyelvén.Döntés született a Hivatalos Lap említett számaiban szereplő jogi aktusok helyesbítésként történő újbóli megjelentetéséről a Hivatalos Lap hagyományos keretei között.Ennek megfelelően a Hivatalos Lapnak azok a számai, amelyek a helyesbítéseket tartalmazzák, a bővítés előtti 11 hivatalos nyelven jelentek meg. A jogi aktusoknak az új tagállamok nyelveire történő fordításai az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában látnak napvilágot, mely az intézmények és az Európai Központi Bank által 2004. május 1-jét megelőzően elfogadott szövegeket tartalmazza.Az alábbi lista az április 30-án publikált HL-számokat és az azokhoz tartozó helyesbítéseket foglalja magában.

2004. április 30-i HL	Javított HL
L 139	L 226., június 25.
L 144	L 199., június 7.
L 146	L 225., június 25.
L 149	L 215., június 16.
L 150	L 185., május 24.
L 151	L 208., június 10.
L 152	L 216., június 16.
L 153	L 231., június 30.
L 154	L 189., május 27.
L 155	L 193., június 1.
L 156	L 202., június 7.
L 157	L 195., június 2.
L 158	L 229., június 29.
L 159	L 184., május 24.
L 160	L 212., június 12.
L 161	L 206., június 9.
L 164	L 220., június 21.
L 165	L 191., május 28.
L 166	L 200., június 7.
L 167	L 201., június 7.

---