16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/1

(1)

Az 1600/1999/EK tanácsi rendelet (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó, 1 mm vagy nagyobb átmérőjű rozsdamentes, az ex 7223 00 19 vámtarifaszám alá tartozó acélhuzal (az „érintett termék”) behozatalára. Intézkedésként értékvám került kivetésre, amelynek mértéke 0 % és 55,6 % között változott.

(2)

Az 1599/1999/EK tanácsi rendelet (4) ugyanakkor végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó ugyanezen termék behozatalára. Intézkedésként értékvám került kivetésre, amelynek mértéke 0 % és 35,4 % között változott egyéni exportőrök esetében és 48,8 % volt nem együttműködő exportőrök esetében.

(3)

A végleges intézkedések elrendelését követően az egyik indiai termelőtől, a VSL Wires Limitedtől (a „kérelmező”), az 1600/1999/EK rendelet „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálatának kezdeményezése iránti kérelem érkezett a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően. A kérelmező azt állította, hogy nem áll kapcsolatban az érintett termék egyéb indiai exportőreivel. Azt állította továbbá, hogy nem exportálta az érintett terméket az eredeti vizsgálati időszak folyamán (vagyis 1997. április 1-je és 1998. március 31-e között), hanem a fenti időszakot követően exportálta az érintett terméket a Közösségbe. A fentiek alapján azt kérelmezte, hogy amennyiben dömpinget állapítanak meg, számára egyedi vámtételt határozzanak meg.

(4)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott bizonyítékokat, és elégséges alapnak találta felülvizsgálat kezdeményezésére az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, illetve azután, hogy az érintett közösségi iparágnak alkalma nyílt észrevételeinek megtételére, a Bizottság az 1225/2003/EK bizottsági rendelettel (5) kezdeményezte az 1600/1999/EK rendelet „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálatát a kérelmező tekintetében, majd megkezdte a vizsgálatot. Ugyanakkor az érvényben lévő dömpingellenes vámot hatályon kívül helyezték a kérelmező által előállított és a Közösségbe exportált érintett termék behozatalát illetően, és ezekre a behozatalokat az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján nyilvántartásba kellett venni.

(5)

Ugyanakkor és ugyanezen az alapon a kérelmező kérelmére a 2026/97/EK rendelet 20. cikke alapján a Bizottság gyorsított felülvizsgálatot kezdeményezett az 1599/1999/EK tanácsi rendeletre (6) vonatkozóan.

(6)

A jelen felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz a termék, amellyel az 1600/1999/EK rendelet foglalkozik, azaz az 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal, amely 2,5 % vagy annál magasabb tömegszázalékban tartalmaz nikkelt; nem tartozik ide a 28 %-ot elérő vagy annál magasabb, ám 31 %-ot meg nem haladó tömegszázalékban nikkelt, illetve a 20 %-ot elérő vagy annál magasabb, ám 22 %-ot meg nem haladó tömegszázalékban krómot tartalmazó huzal.

(7)

A vizsgálat alá eső támogatott időszak 2002. április 1-jétől 2003. március 31-ig tartott („felülvizsgálati időszak”).

(8)

A Bizottság hivatalos úton tájékoztatta a kérelmezőt és India kormányát az eljárás megindításáról. Továbbá lehetőséget nyújtott más, közvetlenül érintett felek részére, hogy írásban ismertessék észrevételeiket, és meghallgatást kérjenek. Mindazonáltal a Bizottsághoz nem érkezett be semmiféle ilyen vélemény vagy meghallgatásra irányuló kérelem.

(9)

A Bizottság kérdőívet küldött a kérelmező részére, és kimerítő választ kapott a megadott határidőn belül. A Bizottság megvizsgált és ellenőrzött minden, a vizsgálat szempontjából szükségesnek tartott információt, továbbá ellenőrző helyszíni szemlét végzett a kérelmező telephelyén.

(10)

Mivel a kérelmező nem kérte a megsértésre vonatkozó ténymegállapítások felülvizsgálatát, a felülvizsgálat a dömpingre korlátozódott.

(11)

A kérelmező kielégítően bizonyította, hogy sem közvetlenül, sem közvetetten nincs kapcsolatban a hatályos dömpingellenes intézkedésekkel sújtott indiai exportra termelők bármelyikével az érintett termék tekintetében.

(12)

A vizsgálat igazolta, hogy a kérelmező nem exportálta az érintett terméket az eredeti vizsgálati időszak folyamán, azaz 1997. április 1-je és 1998. március 31-e között.

(13)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a kérelmező exportálta-e az érintett terméket a Közösségbe az eredeti vizsgálati időszakot követően. Ebben a tekintetben megállapítást nyert, hogy a kérelmező nem realizált semmiféle, a Közösségbe irányuló értékesítést, továbbá nem is vállalt olyan visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget, amelynek alapján jelentős mennyiséget exportálna az érintett termékből a Közösségbe a felülvizsgálati időszak folyamán.

(14)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező mindössze egy, a Közösségbe irányuló értékesítést realizált, amelyre ténylegesen – az eredeti vizsgálati időszakot követően, ám jóval a felülvizsgálati időszakot megelőzően – 2001 augusztusában került sor.

(15)

A kérelmező kérelmezte a Bizottságtól a felülvizsgálati időszak kiterjesztését annak érdekében, hogy fedje le azon időszakot, amikor a (14) preambulumbekezdésben említett értékesítés történt. Ebben a vonatkozásban a kérelmező úgy érvelt, hogy 2001 augusztusában kérelmezte az „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálatot, és a vizsgálati időszaknak a 2001. július 1-je és 2003. március 31-e közötti időszakot ajánlotta.

Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 6. cikke (1) bekezdése értelmében a Bizottság – reprezentatív ténymegállapítás céljából – olyan vizsgálati időszakot választ, amely dömping esetében általában az eljárás kezdetét közvetlenül megelőző legalább hat hónapos időszakot lefedi. Az a tény, hogy közel két év telt el és számos levélváltás zajlott azelőtt, hogy a kérelmező megfelelő felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, nem indokolja az alaprendelet 6. cikke (1) bekezdésében foglalt szabálytól való eltérést. Továbbá a fenti kiterjesztett vizsgálati időszak elfogadása – azzal együtt, hogy kizárólag az említett exportügyletekre vonatkozna – olyan helyzethez vezethetne, ahol elavult adatok és számviteli információk kerülnek felhasználásra, és jelentősen aláásnák a vizsgálat ténymegállapításainak pontosságát a kérelmező jelenlegi helyzetére vonatkozóan.

Meg kell jegyezni továbbá, hogy még abban az esetben is, ha ilyen hosszú felülvizsgálati időszakot választottak, és a 2001. augusztusi értékesítés ebbe beletartozott, ez az egyetlen értékesítés nem képezne reprezentatív alapot a dömping megítélésére, illetve az egyedi dömpingkülönbözet megállapítására. Ez az egyedi ügylet az érintett termék kérelmező általi éves előállításának mindössze kb. 0,2 %-át képviselte, ára pedig kétszerese volt ugyanazon termék bármely más harmadik országra vonatkoztatott exportárának a fenti időszak folyamán. Következésképpen ez az értékesítés nem vehető alapul egy reprezentatív dömping meghatározására a kérelmező részére.

(16)

A kérdőívben adott válaszok keretében a kérelmező megjelölt egy olyan szerződést, amely a felülvizsgálati időszak folyamán került aláírásra, ám azonnal megerősítette, hogy az értékesítés sohasem materializálódott. Ezért megállapítható, hogy a kérelmező nem vállalt visszavonhatatlan kötelezettséget egy jelentős mennyiségnek a Közösségbe történő exportálására, továbbá hogy a kérelmező szándéknyilatkozata „az EK-ba irányuló export folytatására vonatkozóan” a 2001. évi értékesítést követően nem materializálódott. A fenti okok miatt – a felülvizsgálati időszak folyamán a Közösségbe irányuló exportügyletek, illetve visszavonhatatlan szerződéses kötelezettség fennállása hiányában – nem állapítható meg egyedi dömpingkülönbözet a kérelmező részére az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően. Így az egyedileg nem vizsgált felekre vonatkozó, az eredeti vizsgálatban megállapított dömpingkülönbözet, vagyis 76,2 % az irányadó (lásd az 1600/1999/EK rendelet (23) preambulumbekezdését).

(17)

Mivel az eredeti vizsgálat folyamán megállapított legmagasabb, 55,6 %-os kármegszüntetési szint alacsonyabb, mint a kérelmező esetében megállapított 76,2 %-os dömpingkülönbözet (lásd a fenti (16) preambulumbekezdést), az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kérelmezőre vonatkozó dömpingellenes vám mértéke nem lehet magasabb, mint a fenti kártalanítási szint.

(18)

Annak ellenére, hogy nem történt a Közösségbe irányuló export a felülvizsgálati időszak folyamán, az exporttámogatás összege alapján egyedi kiegyenlítő vámot (ad valorem 14,1 %) számítottak ki a kérelmező esetében az 1599/1999/EK rendelet gyorsított párhuzamos felülvizsgálatakor, a 2026/97/EK rendelet 20. cikke értelmében (lásd a fenti (5) preambulumbekezdést).

(19)

Az alaprendelet 14. cikke (1) bekezdésének, továbbá a 2026/97/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének értelmében semmilyen termékre nem vethető ki egyszerre dömpingellenes és kiegyenlítő vám azon az alapon, hogy ugyanaz a helyzet áll elő dömping vagy exporttámogatás következtében.

(20)

A fentiek alapján az 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű, a VSL Wires Limited által gyártott és exportált rozsdamentes acélhuzal közösségi behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám végleges mértéke – a közösségi határ CIF-árának (vám nélkül értendő) százalékában kifejezve, és az érvényben lévő kiegyenlítő intézkedések gyorsított párhuzamos felülvizsgálatának eredményeit figyelembe véve – 41,5 %, vagyis 55,6 % mínusz 14,1 %. Az 1600/1999/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(21)

A VSL Wires Limitedre alkalmazandó dömpingellenes vámot visszamenőlegesen is ki kell vetni az 1225/2003/EK rendelet 3. cikke értelmében nyilvántartásbavétel-köteles importra vonatkozóan.

(22)

A Bizottság tájékoztatta a kérelmezőt és az indiai kormányt azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján az 1600/1999/EK rendelet módosítására javaslatot kívánnak tenni. Megfelelő időtartam állt rendelkezésre az észrevételek megtételére is.

(23)

A nyilvánosságra hozatalra adott válaszában a kérelmező azt állította, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a további rendelkezésre álló alternatívákat az exportár megállapítására vonatkozóan – különös tekintettel a kérelmező harmadik államokra vonatkozó exportárainak alkalmazására – a dömpingkülönbözet kiszámításának céljából. Ebben a vonatkozásban meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően a dömpingszámításban az exportár az az ár, amely a termékért ténylegesen kifizetésre került vagy fizetendő, amikor az exportáló országból a Közösségbe értékesítik vagy exportálják azt. Nem létezik olyan rendelkezés, amely szerint az exportár az exportáló országból a Közösségtől eltérő rendeltetési helyekre folytatott export alapján is megállapítható. A kérelmet ennek alapján el kell utasítani, és meg kell erősíteni a fenti (11)–(16) preambulumbekezdésbe foglalt következtetéseket.

(24)

Ezen felülvizsgálat nem érinti azt az időpontot, amikor az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1600/1999/EK rendelet a hatályát veszti,

16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/5

(1)

A Tanács az 1599/1999/EK rendelettel (2) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó, ex 7223 00 19 KN-kódhoz tartozó 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal importjára („az érintett termék”). Az intézkedések értelmében az ad valorem vámérték 0 és 35,4 % közötti az egyéni exportőrök, míg 48,8 % a nem együttműködő exportőrök esetében.

(2)

A végleges intézkedések bevezetését követően egy indiai gyártó, a VSL Wires Limited („a kérelmező”) a Bizottsághoz fordult az 1599/1999/EK rendelet sürgős felülvizsgálatát kérve, az alaprendelet 20. cikkének megfelelően. A kérelmező azt állította, hogy nem állt kapcsolatban az érintett termék egyéb exportőreivel Indiában. Kijelentette továbbá, hogy az érintett terméket a felülvizsgálat eredeti időszakában (azaz 1997. április 1-jétől 1998. március 31-ig) nem, hanem csak az ezt követő időszakban exportálta a Közösségbe. A fentiek alapján kérte, hogy egyedi vámtételt állapítsanak meg számára.

(3)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott bizonyítékokat, és azokat elegendőnek minősítette a felülvizsgálat megindításához, az alaprendelet 20. cikkének rendelkezéseivel összhangban. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, és azt követően, hogy az érintett közösségi iparág lehetőséget kapott véleménye kifejtéséhez, a Bizottság egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent értesítéssel (3) kezdeményezte az 1599/1999/EK rendelet gyorsított felülvizsgálatát az érintett vállalatra való tekintettel, és elindította a vizsgálatot.

(4)

A jelen felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz a termék, amellyel az 1599/1999/EK rendelet foglalkozik, azaz az 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal, amely 2,5 % vagy annál magasabb tömegszázalékban tartalmaz nikkelt; nem tartozik ide a 28 %-ot elérő vagy annál magasabb, ám 31 %-ot meg nem haladó tömegszázalékban nikkelt, illetve a 20 %-ot elérő vagy annál magasabb, ám 22 %-ot meg nem haladó tömegszázalékban krómot tartalmazó huzal.

(5)

A vizsgálat alá eső támogatott időszak 2002. április 1-jétől 2003. március 31-ig tartott („felülvizsgálati időszak”).

(6)

A Bizottság hivatalos úton értesítette a kérelmezőt és az indiai kormányt az eljárás megindításáról. Továbbá a közvetlenül érintett feleknek megadta annak lehetőségét, hogy írásban kifejtsék véleményüket, és kérjék meghallgatásukat. Mindazonáltal a Bizottsághoz nem érkezett be sem vélemény, sem meghallgatás iránti megkeresés.

(7)

A Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek, amelyre a kérelmező a kitűzött határidőn belül válaszolt. A Bizottság összegyűjtött és áttekintett minden olyan információt, amelyet szükségesnek tekintett a vizsgálat megindításához, és helyszíni ellenőrző látogatást tett a kérelmezőnél.

(8)

Mivel a kérelmező kármegállapítással kapcsolatos vizsgálatot nem kért a Bizottságtól, a vizsgálat a támogatásra korlátozódott.

(9)

A Bizottság az eredeti vizsgálatban is elemzett támogatási kereteket vizsgálta meg. Azt is megvizsgálta, hogy folyamodott-e a kérelmező olyan támogatáshoz, amely előnyt jelentett számára az eredeti keresetben, ám amelynek igénybevételét az eredeti vizsgálat során nem sikerült kimutatni.

Végül megvizsgálta a Bizottság azt is, hogy igénybe vett-e a kérelmező olyan támogatott keretet, amelyet az eredeti vizsgálati időszakot követően hoztak létre, vagy kapott-e ad hoc jellegű támogatást a vizsgálat vége óta.

(10)

A kérelmező kielégítően be tudta bizonyítani, hogy nem volt kapcsolatban sem közvetve, sem közvetlenül egyik olyan indiai exportra gyártóval sem, akikre az érvényben lévő kiegyenlítővám-intézkedések vonatkoztak az érintett terméket illetően.

(11)

A vizsgálat megerősítette, hogy a kérelmező nem exportálta az érintett terméket az eredeti vizsgálati időszak alatt, azaz 1997. április 1-jétől 1998. március 31-ig.

(12)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező mindössze egy értékesítést hajtott végre a Közösségben, amelyre 2001 augusztusában került sor, azaz az eredeti vizsgálati időszakot követően, de még jóval a felülvizsgálati időszak előtt.

(13)

A kérdőívben a kérelmező mindössze egy olyan szerződést jelölt meg, amelyet a felülvizsgálati időszakban kötött, azonban a helyszíni ellenőrzéskor kiderült, hogy értékesítésre nem került sor. Következésképpen a kérelmező nem rendelkezett semmilyen, a Közösségbe irányuló exportra vonatkozó visszavonhatatlan szerződésszerű kötelezettséggel.

(14)

Mindazonáltal a Bizottság figyelembe vette, hogy a vállalat jelentős szállításokat hajtott végre más országokba a felülvizsgálati időszak alatt, amely lehetővé tette az exportszállítások támogatásából származó juttatások kiszámítását, mivel ezekre attól függetlenül is igényt lehet tartani, hogy hová irányulnak a szállítások.

Ebből kifolyólag a Bizottság úgy döntött, hogy ellenőriz minden olyan információt, amelyet a gyorsított felülvizsgálat szempontjából szükségesnek tartott annak kiszámításához, hogy mennyi lehet a kiegyenlítő támogatás összege – oly módon, hogy az összeget felosztotta a kérelmezőnek a felülvizsgálati időszakban generált összforgalmára.

(15)

A kérelmezőnek a Bizottság kérdőívére adott válaszában szereplő információk alapján a következő támogatási kereteket vizsgálták:

(16)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező támogatást kapott ebből a keretből a felülvizsgálati időszak alatt. A DEPB-támogatás felhasználására egy exportot követően került sor. A támogatási keret részletes leírása az export- és importszabályzat 4.3. paragrafusában található (az indiai kormány Kereskedelmi és Ipari Minisztériumának 2002. március 31-i 1/2002-07. számú értesítése).

E támogatási keretben minden hitelképes exportőr folyamodhat hitelért, amelyet az exportált végtermékek értékének egy bizonyos százalékaként határoznak meg. A DEPB-keret szintjét az indiai hatóságok a legtöbb termék esetében – beleértve az érintett terméket is – a standard input/output normáknak megfelelően (SION) határozták meg. Az odaítélt hitel mennyiségéről engedélyt állítanak ki.

Az exportot követően odaítélt DEPB támogatási keret lehetővé teszi, hogy a hitelt későbbi termékbehozatalokra használja fel az exportőr (pl. nyersanyag vagy tőkejavak behozatalára), amely alól kivételt képeznek azok a termékek, amelyek importálása korlátozott, illetve tilos. Az így módon behozott termékek a hazai piacon értékesíthetők (forgalmi adó ellenében), illetve más módon felhasználhatók.

A DEPB-hitelek szabadon transzferálhatók. A DEPB-engedély a kibocsátásától számított 12 hónapig érvényes.

(17)

A DEPB jellegzetességei nem változtak az eredeti vizsgálat óta. A DEPB olyan támogatási keret, amelynek mértéke jogszabály értelmében a kiviteli teljesítménytől függ, ennélfogva egy, az eredeti vizsgálat során született döntés szerint specifikusnak és kiegyenlítőnek minősül az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében.

(18)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező teljes DEPB-hitelét a vele kapcsolatban álló vállalatnak, a Viraj Alloys Ltd-nek utalta át. Hasonlóképpen járt el másik három egymáshoz kapcsolódó vállalat esetében is, a Viraj Forgings Ltd, Viraj Impoexpo Ltd és a Viraj Profiles Ltd vállalatokkal. A vizsgálat megerősítette, hogy a Viraj Alloys Ltd vállalat biztosítja a nyersanyagot a fentiekben említett vállalatoknak, amelyek átutalt DEPB támogatási hitelek összegeit vámmentes importok lebonyolítására használta fel.

Az is megállapítást nyert továbbá, hogy az érintett termék kivitelében több, egymással kapcsolatban álló vállalat is részt vett. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a kérelmező tulajdonosai egy átfogó részvényesi rendszeren keresztül ellenőrzik az egymással kapcsolatban álló összes vállalatot, és hogy ezen vállalatok részt vesznek bizonyos tekintetben az érintett termék gyártásában és forgalmazásában, megalapozottnak bizonyult, hogy az összes vállalatot a támogatás egyetlen felhasználójaként tekintsék.

Ennélfogva a DEPB támogatási keret összege a kérelmező és a vele kapcsolatban álló vállalatoknak odaítélt hitelek összegén alapult. Mivel a támogatást nem az exportált mennyiség alapján ítélték oda, annak összegét a kérelmező és a hozzá kapcsolódó vállalatok teljes exportforgalma alapján határozták meg az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében.

Összefoglalva, a VSL Wires Limited vállalat a felülvizsgálati időszakban 12,7 %-os támogatásban részesült e támogatási keret alapján.

(19)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező támogatásban részesült e keretből az indiai jövedelemadó-törvény 80HHC paragrafusának megfelelően.

Az 1961-es indiai jövedelemadó-törvény meghatározza az adómentesség alapjait, amelyet a cégek adóbehajtáskor vehetnek igénybe. Az igényelhető adómentességek között szerepelnek a törvény 10A paragrafusában foglalt mentességek (amelyeket a szabadkereskedelmi övezetben működő vállalatok vehetnek igénybe), a 10B paragrafusában foglaltak (amelyeket az exportorientált egységnek minősülő vállalatok igényelhetnek) és a 80HHC paragrafusban foglalt mentességek (amelyeket a termékeket exportáló vállalatok igényelhetnek). Az ITES keretből való támogatáshoz a vállalatnak megfelelő igényt kell benyújtania adóbevalláskor az adóhatóságoknak. Az adóév április 1-jétől március 30-ig tart és az adóbevallásra a következő év november 30-ig kell, hogy sor kerüljön. Ebben az esetben a felülvizsgálati időszak egybeesett az adó- és pénzügyi évvel, 2002. április 1-jétől 2003. március 31-ig.

(20)

Az ITES támogatási keret jellegzetességei nem változtak az eredeti vizsgálat óta. Még az eredeti vizsgálat során eldőlt, hogy az ITES-keret kiegyenlítő támogatásnak minősül, mivel az indiai kormány pénzügyi támogatásban részesíti a vállalatot azáltal, hogy lemond az exportból származó nyereségre kivetett közvetlen adók formájában bejövő állami bevételről, amelyekre szert tehetne, ha a vállalat nem igényelne jövedelemadó-mentességet. Mindazonáltal az is kiderült, hogy a 80HHC paragrafus értelmében az ITES-keretet fokozatosan felszámolják a 2000–2001-es pénzügyi évvel kezdődően a 2004–2005-ös pénzügyi évig, amelytől kezdődően az exportból származó nyereségek nem élvezhetnek jövedelemadó-mentességet. A felülvizsgálati időszak alatt az exportból származó nyereségek mindössze 50 %-a élvezett adómentességet.

(21)

A támogatás mértéke törvényileg a kiviteli teljesítménytől függ az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében, mivel csak az exportértékesítésekből származó nyereség élvez adómentességet, következésképpen specifikusnak minősül.

(22)

A felülvizsgálati időszakban a kérelmezőnek nyújtott támogatás kiszámítása a mentességgel és mentesség nélküli normális esetben esedékes adók összegének különbsége alapján történt. A jövedelemadó mértéke ebben az időszakban, beleértve a részvénytársasági nyereségadót, 36,75 %. Ahhoz, hogy ki lehessen számolni a kérelmezőnek jutatott teljes támogatás összegét, és figyelembe véve, hogy a kérelmezővel kapcsolatban álló másik három vállalat is exportálta az érintett terméket a felülvizsgálati időszak alatt (lásd 18. pont), a támogatás összegének megállapításakor a 80HHC cikkének megfelelő jövedelemadó-mentességet is figyelembe vették a kérelmező Viraj Forgings Ltd, Viraj Impoexpo Ltd és Viraj Profiles Ltd vállalatok esetében. Mivel a támogatás odaítélése nem az exportált mennyiség alapján történt, annak összegét a kérelmező és a hozzája kapcsolódó vállalatok teljes exportforgalma alapján határozták meg az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésével összhangban. Ennek alapján a VSL Wires Limited vállalat a felülvizsgálati időszak alatt 1,4 %-os támogatásban részesült ebből a támogatási keretből.

(23)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező nem vette igénybe az EPCGS támogatási keretet.

(24)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező nem EPZ-zónában helyezkedett el, és nem számított EOU-nak, ennélfogva nem vette igénybe ezt a támogatási keretet.

(25)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező nem folyamodott olyan új támogatásokhoz, amelyeket az eredeti vizsgálatot követően hoztak létre, és nem vett igénybe egyéb ad hoc támogatást sem a vizsgálatot követően.

(26)

A fentiekben bemutatott különféle támogatási keretekhez kapcsolódó végleges eredményeket figyelembe véve, a kérelmező által igénybe vett kiegyenlítő támogatások összege a következő:

(27)

A vizsgálat során begyűjtött adatok alapján indokoltnak tekinthető, hogy a VSL Wires Limited által gyártott és forgalmazott 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal Közösségbe irányuló importjára a felülvizsgálati időszakban a vállalatra megállapított egyedi támogatások összegének megfelelő kiegyenlítő vámot szabjanak ki.

(28)

Következésképpen az 1599/1999/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(29)

A Bizottság értesítette a kérelmezőt és az indiai kormányt azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján javaslatot szándékozott benyújtani az 1599/1999/EK rendelet módosítására vonatkozóan. Az érintett felek lehetőséget kaptak arra, hogy megfelelő időn belül kifejtsék véleményüket.

(30)

Válaszában a kérelmező azt állította, hogy az exportot követő DEPB-támogatás egy vám-visszatérítési keret, amelyet a Bizottság helytelenül ítélt meg a támogatás mértékét és a kiegyenlítő haszon összegét illetően. Állítása szerint a keretből származó támogatás Bizottság általi értékelése helytelen volt, mivel csak a többletvám-visszatérítés tekinthető támogatásnak, és a Bizottság nem vizsgálta meg a rendszer operatív működését.

A Bizottság ismételten állítja (lásd például az 1338/2002/EK tanácsi rendeletet (4), és különösen annak (14)–(20) preambulumbekezdését), hogy az exportot követő DEPB-támogatás nem vám-visszatérítési vagy vámvisszatérítés-kiegészítési támogatás, mivel nem igazodik az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének ii. pontjához kapcsolódó I–III. melléklet intézkedéseihez. A támogatási keret nem tartalmazza azt a kötelezettséget, mely szerint csak az exportált termékek előállításában részt vevő termékek behozatalára kerülhet sor (alaprendelet II. melléklete), biztosítva ezáltal az I. melléklet i. pontjában található követelmények kielégítését. Továbbá nincs olyan ellenőrző rendszer, amely nyomon tudná követni, hogy a behozott termékek valóban felhasználásra kerültek az exportálandó termékek gyártási folyamatában. A keret nem is kiegészítővám-visszatérítési keret, mivel a behozott termékeknek nem ugyanazokkal a mennyiségekkel és jellegzetességekkel kell rendelkezniük, mint a kiviteli termékek gyártásában részt vevő hazai alapanyagoknak (alaprendelet III. melléklete). Végezetül az exportra termelők jogosultak a DEPB-támogatásra, függetlenül attól, hogy importálnak-e nyersanyagokat.

A kérelmező esetében a vizsgálat megerősítette, hogy a nyersanyagokat az egyik társvállalata vámmentesen importálta a többi társvállalat által transzferált DEPB-hitelek segítségével, amelyekre a különféle termékek exportjából tettek szert. Mindazonáltal semmilyen kapcsolatot sem lehetett felállítani a vállalatok hitelei és a ténylegesen importált termékek között a nyersanyagok importjával megbízott egyedüli társvállalat alapján. Továbbá az indiai kormány sem rendelkezett semmilyen ellenőrző rendszerrel, amellyel felülvizsgálhatta volna, hogy mely behozott nyersanyagot mely cég használta fel, és melyik termék gyártása során. Mivel a fenti, a támogatás definíciójától eltérő kivétel nem alkalmazható, a kiegyenlítő támogatás összege megfelel a támogatási keret által nyújtott teljes hitel összegének. Ezen okokból kifolyólag a kérelem nem fogadható el.

A kérelmező továbbá azt állította, hogy „a Bizottságnak nem sikerült kivonnia az importvámokat a költségekből, amellyel a támogatási kalkulációk hibásak és túlzottak lettek”. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kérelmezőt előre felkérték, hogy a (18) preambulumbekezdésben vázolt helyzet alapján nyújtson be a kivitelt követően igénybe vett DEPB-hitelre vonatkozó jegyzéket a felülvizsgálati időszakban végrehajtott összes kivitelére vonatkozóan. A kérelmezőt arra is felkérték, hogy nyújtsa be ugyanezen információkat a társvállalatok által ugyanezen időszakban végrehajtott kivitelekre vonatkozóan is, beleértve a támogatási hitelhez szükséges jelentkezési költségek, illetve egyéb költségek részleteit is. Mindazonáltal a kérelmező nem közölte a kért adatokat, és a helyszíni ellenőrzés során sem állt módjában információkat közölni. Így megfelelő információk hiányában költségkiigazításra sem kerülhetett sor a fenti (18) preambulumbekezdésben meghatározott támogatási összeg alapján.

(31)

A jelen felülvizsgálat nem befolyásolja az 1599/1999/EK rendeletnek az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően bekövetkező lejárati dátumát,

16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/10

(1)

1992. december 15-én az Európai Közösség és a Vietnámi Szocialista Köztársaság egy, a textil- és ruházati termékek kereskedelméről szóló megállapodás létrehozását (1) kezdeményezte, amelyet a 96/477/EK határozattal hagytak jóvá (2). A megállapodást legutóbb az Európai Közösség és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti, 2003. február 15-én kezdeményezett levélváltással módosították, amely 2003. szeptember 10-től (3) ideiglenesen alkalmazásra került.

(2)

A megállapodás 9. cikke értelmében egyes mennyiségi korlátozások átvihetők a következő évre, ha az adott évben nem kerültek felhasználásra.

(3)

A 2003. február 15-i levélváltás által biztosított kontingensnövekedés fényében a Vietnámi Szocialista Köztársaság 2003. szeptember 10-én kérelmezte, hogy a 2003-as felhasználatlan kontingensnövekményüket átvihessék a kontingens 2004-es mennyiségi korlátozásaiba.

(4)

Mivel a vietnámi és az európai közösségbeli piaci szereplők csak részben tudták a kontingensnövekedés előnyeit élvezni, ezért helyénvaló a kiegészítő mennyiségek felhasználatlan részét átvinni a 2004-es év kontingensébe,

16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/12

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/14

(1)

A 2004. június 25-tól, alkalmazandó, a mellékletben felsorolt, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált termékekre vonatkozó visszatérítési rátákat a Bizottság 1162/2004/EK (2) rendelete rögzíti.

(2)

Az 1162/2004/EK rendeletben foglalt szabályoknak és feltételeknek a Bizottság számára hozzáférhető jelenlegi adatokra történő alkalmazásából következik, hogy a jelenleg alkalmazandó visszatérítési ráták a mellékletben feltüntetett módon változnak.

16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/16

(1)

A 136/66/EGK rendelet 5. cikkéből adódóan a termelés egységalapú támogatását valamennyi tagállamban szabályozni kell, melyben a tényleges termelés meghaladja a fent nevezett cikk 3. bekezdésében megjelölt termelés garantált nemzeti mennyiségét. A mennyiség fent nevezett túllépésének meghatározása érdekében Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában az étkezésiolívaolaj-termelés olívaolaj-egyenértékben meghatározott mennyiségét kell figyelembe venni a vonatkozó együtthatók alapján, melyeket sorrendben Görögország esetében a Bizottság (3) 2001/649/EK határozata, Spanyolországra vonatkozóan a Bizottság (4) 2001/650/EK határozata, Franciaország számára a Bizottság (5) 2001/648/EK határozata, Olaszország számára a Bizottság (6) 2001/658/EK határozata és Portugália esetében a Bizottság (7) 2001/670/EK határozata rögzít.

(2)

A 2261/84/EGK rendelet 17a. cikke (1) bekezdésének értelmében a megelőlegezhető olívaolaj termelési egységalapú támogatás összegének meghatározása érdekében meg kell jelölni az adott kampányra vonatkozó becsült termelési értéket. Ezt az összeget úgy kell meghatározni, hogy az olívaolaj-termelőknek nem járó összegek kifizetésének valamennyi kockázata elkerülhető legyen. Fenti összeg vonatkozik az olívaolaj-egyenértékben kifejezett étkezési olívaolajokra is. A 2002/2003. értékesítési kampányban a becsült, várható termelést, illetve a termelés egységalapú támogatásának összegét a Bizottság 1794/2003/EK rendelete határozza meg (8).

(3)

A tényleges termelés meghatározása érdekében, melyre a támogatási jogot elnyerték, az érintett tagállamoknak be kell jelenteniük a Bizottság számára legkésőbb a kampányt követő május 15-ig a tagállamban elfogadott támogatott mennyiségeket a Bizottság (9) 2366/98/EK rendelete 4. bekezdésének 14. cikke értelmében. Ezen információk alapján a 2002/2003. kampányban támogatásban részesülő mennyiség Görögországban 473 820 tonna, Spanyolországban 960 716 tonna, Franciaországban 3 344 tonna, Olaszországban 686 342 tonna és Portugáliában 28 771 tonna.

(4)

Ezen mennyiségek támogatásának jóváhagyása a tagállamok részéről a 2366/98/EK és az 2261/84/EGK rendeletekben előírt ellenőrzésének elvégzésének megtörténtéhez kötött. Mindazonáltal a tagállamok által közölt, támogatásban részesülő mennyiségekre vonatkozó adatok alapján történő tényleges termelés meghatározása nem zárja ki a számlarevízió keretében történő ezen adatok ellenőrzéséből levonható következtetéseket.

(5)

A tényleges termelést figyelembe véve meg kell határozni a 136/66/EGK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében előírt termelési egységtámogatás összegét is, mely a tényleges termelés választható mennyiségei után fizethető.

(6)

Jelen rendelet előírásai megegyeznek a zsiradékféleségek igazgató tanácsának véleményével,

—

473 820 tonna Görögország számára,

—

960 716 tonna Spanyolország számára,

—

3 344 tonna Franciaország számára,

—

686 342 tonna Olaszország számára,

—

28 771 tonna Portugália számára.

—

118,35 euro/100 KG Görögország számára,

—

103,43 euro/100 KG Spanyolország számára,

—

130,40 euro/100 KG Franciaország számára,

—

102,85 euro/100 KG Olaszország számára,

—

130,40 euro/100 KG Portugália számára.

16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/18

(1)

Az 1051/2001/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése rendelkezik a fésületlen gyapot termeléséhez nyújtandó támogatás összegének megállapításáról, mégpedig annak a különbségnek az alapján, amely egyrészt a 3. cikk (1) bekezdésének, valamint a szóban forgó rendelet 7. cikkének megfelelően megállapított irányár, másfelől a szóban forgó rendelet 4. cikkének megfelelően meghatározott világpiaci ár között fennáll.

(2)

A Bizottság 2001. augusztus 2-i 1591/2001/EK rendelete (3) 4. cikkének (1) bekezdése a gyapottermelés támogatási rendszerének alkalmazási feltételeiről úgy rendelkezik, hogy legkésőbb az érintett piaci szezonban, június 30-án meg kell állapítani a támogatás összegét a fésületlen gyapotra vonatkozóan minden olyan periódusban, amellyel kapcsolatban a szóban forgó termék világpiaci árát meghatározták.

(3)

Az 1051/2001/EK rendelet 7. cikkével összhangban, a Bizottság 1123/2004/EK rendelete (4) megállapította – a 2003/2004-es piaci szezon tekintetében – a tényleges fésületlengyapot-termelést, valamint az irányár ebből következő csökkentését.

(4)

Az 1051/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésével összhangban a fésületlen gyapot világpiaci árát időszakról időszakra állapították meg a 2003/2004-es piaci szezon folyamán.

(5)

Következésképp indokolt megállapítani – a 2003/2004-es piaci szezonra vonatkozóan – az egyes időszakokra alkalmazható támogatási összegeket, amelyekre a fésületlen gyapot világpiaci árát már meghatározták,

16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/21

(1)

A 958/2003/EK rendelet 275 000 tonnás éves vámkontingenst nyitott közönséges búzára a 2004/2005 gazdasági évre.

(2)

A 958/2003/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően 2004. július 12-én kérelmezett mennyiségek meghaladják a rendelkezésre álló mennyiséget. Ezért a kérelmezett mennyiségekre alkalmazandó csökkentési együttható rögzítésével meg kell határozni, hogy az engedélyeket milyen mértékben lehet kiállítani,

16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/22

(1)

A cukorágazatban a melasz behozatalára vonatkozó végrehajtási rendelkezések megállapításáról és a 785/68/EGK rendelet (2) módosításáról szóló, 1995. június 23-i 1422/95/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a melasznak a 785/68/EGK bizottsági rendeletnek megfelelően megállapított CIF-importára „irányadó árnak” minősül. Ezt az árat a 785/68/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott szabványminőségre kell megállapítani.

(2)

Az irányadó árak meghatározásakor figyelembe kell venni a 785/68/EGK rendelet 3. cikkében meghatározott minden információt, kivéve az említett rendelet 4. cikkében meghatározott esetekben, valamint adott esetben a rögzítés a 785/68/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott módszer alapján történhet.

(3)

A nem szabványminőségre vonatkozó árkiigazítás esetén a kínált melasz minőségétől függően a 785/68/EGK rendelet 6. cikke alapján növelni vagy csökkenteni kell az árakat.

(4)

Amennyiben eltérés van az adott termék küszöbára és irányadó ára között, kiegészítő importvámot kell meghatározni az 1422/95/EK rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint. Amennyiben az importvámokat az 1422/95/EK rendelet 5. cikke értelmében felfüggesztik, e vámok egyedi összegét rögzíteni kell.

(5)

Rögzíteni kell az érintett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat és kiegészítő vámokat, az 1422/95/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésével, valamint 3. cikke (1) bekezdésével összhangban.

(6)

Az e rendeletben előirt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/24

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az 1260/2001/EK rendelet értelmében a feldolgozás nélkül exportált, nem denaturált fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítés rögzítésekor figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának helyzetét és különösen az említett rendelet 28. cikkében felsorolt ár- és költségtényezőket. A fenti cikk szerint figyelembe kell venni a tervezett kivitelek gazdasági szempontját is.

(3)

A nyerscukorra vonatkozó visszatérítést a szabványminőségre kell megállapítani. E szabványminőséget az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének II. pontja határozza meg. Egyebekben ezt a visszatérítést az 1260/2001/EK rendelet 28. cikke (4) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A kandiscukor meghatározását az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) állapítja meg. A visszatérítés ilyen módon kiszámított összegét az ízesített vagy színezett cukor esetében e cukrok szacharóztartalmára kell alkalmazni, és azt a szacharóztartalom 1 %-ára vonatkoztatva kell meghatározni.

(4)

Különleges esetekben a visszatérítés összege más jogi aktusok útján is megállapítható.

(5)

A visszatérítéseket kéthetente rögzítik. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke (5) bekezdésének első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(7)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001 eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösségnek ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jellegűnek tűnik.

(8)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(9)

Figyelembe véve e tényezőket, valamint a cukorpiac jelenlegi helyzetét, különösen a cukornak a közösségi és a világpiacon jegyzett árfolyamait és árait, a visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/26

(1)

A 2003/2004-es gazdasági évben a fehércukorra vonatkozó exportlefölözés és/vagy -visszatérítés meghatározására irányuló folyamatos pályázati eljárásról szóló, 2003. július 18-i 1290/2003/EK bizottsági rendelet (2) értelmében e cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan részleges pályázati eljárásokat kell kiírni.

(2)

Az 1290/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, adott esetben, a szóban forgó részleges pályázati eljárás tekintetében maximális export-visszatérítés állapítandó meg, aminek során különösképpen figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának jelenlegi helyzetét és várható fejlődését.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/27

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke értelmében a rendelet 1. cikkében felsorolt termékek világkereskedelmi ára és ugyanezen termékek közösségi ára közötti különbséget a Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodásokból adódó korlátokon belül export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az 1255/1999/EK rendelet szerint a rendelet 1. cikkében említett, természetes állapotban exportált termékek után járó visszatérítések meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:

(3)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (5) bekezdésének értelmében a közösségi árakat azon árak figyelembevételével kell kialakítani, melyek a kivitel tekintetében a legkedvezőbbek, a világpiaci árakat pedig a következők figyelembevételével kell kialakítani:

(4)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdése értelmében a világpiaci helyzet, illetve bizonyos piacok egyedi követelményei szükségessé tehetik a rendelet 1. cikkében említett termékek után járó visszatérítés differenciálását rendeltetési hely szerint.

(5)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azoknak a termékeknek a listáját, amelyekre export-visszatérítést nyújtanak, valamint e visszatérítések összegét legalább négyhetente egyszer rögzíteni kell; a visszatérítés összege azonban maradhat ugyanazon a szinten négy hétnél tovább is.

(6)

A tejre és tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek és export-visszatérítések tekintetében a 804/68/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. január 26-i 174/1999/EK bizottsági rendelet (2) 16. cikkének megfelelően, a hozzáadott cukrot tartalmazó tejtermékek esetén a visszatérítés két összetevő összegével egyezik meg; az egyik a tejtermék mennyiségét képviselő összetevő, amelyet az alapösszeg és az érintett termék tejterméktartalmának szorzataként kell meghatározni; a másik a hozzáadott szacharóz mennyiségét képviselő összetevő, amelyet a teljes termék szacharóztartalmának és a cukorágazat piacainak közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet (3) 1. cikkének (1) bekezdése d) pontjában felsorolt termékekre a kivitel napján érvényes visszatérítés alapösszegének szorzataként kell meghatározni. Ez utóbbi összetevőt azonban csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a hozzáadott szacharóz a Közösségben betakarított cukorrépából vagy cukornádból készült.

(7)

A 896/84/EGK (4) bizottsági rendelet kiegészítő rendelkezéseket állapított meg a visszatérítések nyújtására vonatkozóan az egyik gazdasági évről a másikra való áttéréssel kapcsolatban; e rendelkezések lehetővé teszik a visszatérítések differenciálását a termékek gyártási időpontjának függvényében.

(8)

Az ömlesztett sajt után járó visszatérítés összegének kiszámításához elő kell írni, hogy kazein és/vagy kazeinát hozzáadása esetén ez a mennyiség nem veendő figyelembe.

(9)

A fentebb ismertetett szabályoknak a tej- és tejtermékpiac jelenlegi helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci áraira való alkalmazásából következően a visszatérítés összegét az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.

(10)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,