—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2010-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2010-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszaival együtt (1),

—

tekintettel a Tanács 2012. február 21-i ajánlására (06083/2012 – C7-0051/2012),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 185. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot létrehozó 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 44. cikkére,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre (4) és különösen annak 94. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0106/2012),

A.

mivel a Számvevőszék megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

B.

mivel 2011. május 10-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának a hatóság 2009-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan (5), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között:

C.

mivel a 2009. évi 71 400 000 EUR-val összevetve a hatóság 2010-es teljes költségvetése 74 700 000 EUR volt, ami 4,6 %-os növekedést jelent; mivel az Unió kezdeti hozzájárulása a hatóság költségvetéséhez 2010-ben 69 041 000 EUR-t tett ki, ami a 2009-es kezdeti hozzájárulással összevetve 4,36 %-os növekedést jelent (6);

D.

mivel a több mint 560 tudományos eredmény elfogadásával a munkaterhelés mind volumenében, mind összetettségében egyre nő;

1.

emlékeztet arra, hogy az Unió kezdeti hozzájárulása a hatóság költségvetéséhez 2010-ben 69 041 000 EUR-t tett ki; azonban megjegyzi, hogy ehhez még hozzáadódott a többletből származó 3 950 000 EUR, aminek következtében az Unió teljes hozzájárulása 2010-ben elérte a 72 991 000 EUR-t;

2.

elismeri a hatóság éves tevékenységi jelentése alapján, hogy 2010-ben a hatóság költségvetési végrehajtási aránya a lekötött előirányzatok tekintetében 98,8 %-os, a kifizetési előirányzatok tekintetében pedig 83,5 %-os volt; tudomásul veszi, hogy az I. (Személyzet) és a II. (Infrastruktúra) cím alá tartozó költségvetést hiánytalanul végrehajtották, míg a III. cím (Működések) alatti költségvetés végrehajtása elérte a 96,5 %-ot;

3.

az éves tevékenységi jelentés alapján azonban megjegyzi, hogy 2010-ben a hatóság költségvetési végrehajtási aránya csak 83,5 % volt, amely 11 %-kal alatta marad a hatóság által kitűzött célnak; a hatóság észrevételeiből megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok tekintetében a költségvetés végrehajtási aránya az alábbi okok miatt volt alacsonyabb a vártnál:

4.

a hatóság tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a költségvetés végrehajtásáról havonta tájékoztatták az irányító csoportot, jelezték, ha a tevékenységek vagy a tudományos együttműködési programok terén eltérések jelentkeztek a költségvetés végrehajtása tekintetében kitűzött céloknál, és megtették a korrekciós lépéseket;

5.

ugyanakkor sürgeti a hatóságot, hogy hozzon további intézkedéseket a költségvetés kielégítő végrehajtása érdekében mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok tekintetében, továbbá tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elért eredményekről;

6.

a hatóság tájékoztatása alapján megjegyzi, hogy a Bizottság menetrendjével összhangban az eredményelszámolás rendszerére (ABAC) való átállást 2011 szeptemberére tervezték, és ennek megfelelően végre is hajtották;

7.

elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a hatóság igazgatótanácsa csak 15 tagból áll, az ülések átlagosan 92 630 EUR költségvonzattal járnak, ami egy tagra vetítve 6 175 EUR-t jelent; hangsúlyozza, hogy ez az összeg közel háromszor magasabb, mint a decentralizált ügynökségek közül a második legdrágább igazgatótanács esetében; véleménye szerint az igazgatótanács üléseinek túl magasak a költségei, és drasztikusan csökkenteni kell azokat; felhívja a hatóságot és igazgatótanácsát, hogy haladéktalanul orvosolja e helyzetet, és 2012. június 30-ig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a meghozott intézkedésekről;

8.

a hatóság tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a működési tevékenységekkel kapcsolatos, 2009-ről átvitt kötelezettségvállalások 6 %-át (270 000 000 EUR-t) törölni kellett; megjegyzi, hogy ez az előző évhez képest, amikor 2008-ról a működési tevékenységekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások 19 %-át, 2007-ről 37 %-át és 2006-ról 26 %-át vitték át, előrelépést jelent;

9.

újra arra ösztönzi a hatóságot, hogy a nagy összegű átvitelek csökkentése érdekében javítsa költségvetési gazdálkodását, külön megjegyzi, hogy a fenti helyzet rámutat a szerződések hatóság általi kezelésének és a jelentések és a költségelszámolások benyújtása nyomon követésének gyengeségeire;

10.

felszólítja a hatóságot, hogy az összes szerződésére vonatkozóan dolgozzon ki egy közös nyomonkövetési rendszert és alkalmazza azt; külön megállapítja, hogy igazgatói szinten nincs a szerződések ellenőrzéséért felelős központi és összehangolt kapacitás; hangsúlyozza, mindez azzal a kockázattal jár, hogy az erőforrások felhasználása nem lesz hatékony, a szerződések ellenőrzését pedig nem hangolják össze, ezért kéri a hatóságot, hogy igazgatósági szinten központosítsa e feladatokat;

11.

emellett sürgeti a hatóságot, hogy javítsa a szerződések végrehajtására vonatkozó jelentéstételt saját működési tevékenységei hatékony felügyeletének és irányításának garantálása érdekében;

12.

a hatóság éves tevékenységi jelentéséből tudomásul veszi, hogy 2010-ben a kommunikáció és igazgatás területén a hatóság 24 beszerzési eljárást folytatott le 48 800 000 EUR értékben, valamint a tudományos együttműködési program részeként 75 beszerzési szerződést és 10 támogatási megállapodást kötött 5 700 000 EUR, illetve 2 100 000 EUR összegben;

13.

megjegyzi, hogy a hatóság 2008 óta rendelkezik a gyakorlati beszerzési útmutatóval, amely gyakorlati útmutatást nyújt a személyzet számára a beszerzési eljárások előkészítéséhez és végrehajtásához, valamint a létrejövő szerződésekhez, továbbá hogy az útmutatót rendszeresen frissítik; megjegyzi, hogy az útmutatót éppen annak érdekében vizsgálják felül, hogy hozzáigazítsák a közbeszerzésekkel és a költségvetési rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban a Bizottság által nemrégiben elfogadott szabályokhoz;

14.

a hatóság tájékoztatása alapján megállapítja, hogy 2010 végére a tervezett álláshelyek 99 %-át vagy betöltötték, vagy meghirdették;

15.

felszólítja a hatóságot, hogy javítson felvételi eljárásainak gyenge pontjain, amelyek veszélyeztetik az említett eljárások átláthatóságát; tudomásul veszi, különösen a Számvevőszék tájékoztatása alapján, hogy a hatóság nem biztosította az írásbeli vizsgák névtelenségét, valamint az értékelési folyamat megkezdését követően határozta meg a kiválasztási folyamat különböző fázisaiban való megfeleléshez szükséges legalacsonyabb pontszámot;

16.

aggodalmának ad hangot, amiért a hatóság több mint 12 hónapon át késlekedett a Belső Ellenőrzési Szolgálat „rendkívül fontosnak” ítélt ajánlása teljesítésével, amely felszólította a hatóságot a szerződésmegújítási folyamat meghatározására és a döntéshozatal átláthatóságának biztosítására; ezért felszólítja a hatóságot, tájékoztassa a mentesítési hatóságot a késlekedés mögött meghúzódó okokról, és gyorsan orvosolja ezt a hiányosságot;

17.

külön megjegyzi, hogy 2010 szeptemberében az igazgatósági elnökről azt állították, hogy közvetlen kapcsolatban áll az élelmiszeriparral, és tagja az International LIFE Science Institute (ILSI) – Europe igazgatói testületének;

18.

úgy véli, hogy miközben az iparági szereplőkkel a termékértékelési módszerekről folytatott párbeszéd legitim és szükséges, a párbeszédnek nem szabad veszélyeztetnie a hatóság függetlenségét és a kockázatértékelési eljárások integritását; kéri ezért a hatóságot, hogy tekintse összeférhetetlenségnek igazgatótanácsi tagjainak, testületi vagy munkacsoporti tagjainak és alkalmazottainak jelenlegi vagy közelmúltbeli részvételét az ILSI tevékenységeiben, például a munkacsoportokban, tudományos bizottságokban való részvételt vagy a konferenciák elnökeként betöltött szerepet;

19.

sürgeti a Számvevőszéket, hogy véglegesítse és nyújtsa be a hatóságnál tapasztalt összeférhetetlenségről szóló ellenőrzését;

20.

emlékeztet, hogy 2010-ben az igazgatóság jelenlegi elnöke elmulasztotta bejelenteni, hogy tagja az ILSI igazgatóságának; megjegyzi, hogy az ILSI-t élelmiszer-ipari, vegyi és gyógyszeripari cégek finanszírozzák;

21.

ezért úgy véli, hogy a hatóság munkája során és az összes szinten tanúsított objektivitásának és pártatlanságának megítélése érdekében el kell végezni e jelentések és a vélt vagy valós összeférhetetlenségi helyzetek alapos eseti elemzését; továbbá kéri, hogy a hatóság alaposan vizsgálja meg a munkatársai, a szakértői és az igazgatótanács tagjai által benyújtott összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, majd hozzon konkrét intézkedéseket az összeférhetetlenség megszűntetése és a közvélemény tájékoztatása érdekében; felhívja a hatóságot, hogy 2012. június 30-ig részletes írásos jelentésben tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az átvilágítási folyamatról és a meghozott konkrét intézkedésekről;

22.

rögzíti, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy az igazgatótanács tagjainak összeférhetetlenségi nyilatkozataival kapcsolatos felülvizsgálat nem elég szigorú és részletes, és veszélyezteti ezen eljárás teljességét és átláthatóságát;

23.

úgy véli, hogy a termékértékelést nem szabad kizárólag iparági adatokra alapozni, hanem megfelelően figyelembe kell venni a szakértők által szerkesztett újságokban megjelenő független tudományos szakirodalmat is; hangsúlyozza, hogy rendkívül elővigyázatosnak kell lenni az iparág befolyásával kapcsolatban az iránymutatások és értékelési módszerek kidolgozása során, amelyek nem helyezhetik előtérbe az ipar által támogatott, spekulációkon alapuló tanulmányokat, és amelyeket nyílt, átlátható és kiegyensúlyozott módon kell elkészíteni;

24.

emlékezteti a hatóságot, hogy az érdekeltségi nyilatkozatokra vonatkozó szabályokat az e szabályok megszegése esetén életbe lépő következmények felsorolásával kell kiegészíteni; továbbá megjegyzi, hogy független döntéshozatala során a hatóságnak emellett hangsúlyt kell fektetnie a közérdekre, valamennyi releváns adat és információ figyelembevételével;

25.

megállapítja, hogy 2010 márciusában egy német nem kormányzati szervezet az európai ombudsmanhoz azzal a panasszal fordult, hogy a hatóság nem kezelte megfelelően a hatóság géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó osztályvezetőjének egy biotechnológiai cégnél történő elhelyezkedéséből adódó esetleges összeférhetetlenséget, mivel a váltásra 2008-ban, az illető munkatársnak a hatóságtól való kilépését követő két hónapon belül –„várakozási idő” nélkül – került sor;

26.

hangsúlyozza, hogy az európai ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a hatóság nem értékelte megfelelő alapossággal az esetleges összeférhetetlenséget, és felhívta a hatóságot, hogy javítsa a szabályok és eljárások alkalmazásának módját a személyzet tagjait érintő „forgóajtó-effektus” típusú jövőbeli ügyek során; hangsúlyozza továbbá, hogy az ombudsman rámutatott arra is, hogy egy állásban lévő tisztviselővel egy „forgóajtó-effektus” hatást magában hordozó, jövőbeli munkáról folytatott tárgyalások önmagukban is kimerítik az összeférhetetlenség fogalmát, és azt javasolta, hogy a hatóság saját szabályait és eljárásait ennek megfelelően szigorítsa meg; kéri, hogy a hatóság tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elfogadott konkrét intézkedésekről és ezek határidejéről, valamint hogy az ombudsman következtetéseire tegyen megfelelő válaszlépéseket;

27.

ismételten sürgeti, hogy a hatóság az összeférhetetlenségi és a „forgóajtó-effektus” típusú ügyek esetében hozzon megfelelő intézkedéseket, többek között akkor is, ha ezekre az igazgatótanácson belül kerül sor, valamint a hozott intézkedésekről haladéktalanul tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot és a közvéleményt;

28.

a hatóság éves tevékenységi jelentésével kapcsolatban megállapítja, hogy a hatóság 2010-ben az összeférhetetlenségek kezelése és megelőzése terén több kezdeményezést is tett:

29.

üdvözli, hogy a hatóság elfogadta az összeférhetetlenség új meghatározását, amely az OECD definícióján alapul, azonban figyelmeztet, hogy további javulásra van szükség a hatóság függetlenségi politikája terén; hangsúlyozza, hogy az összeférhetetlenséget meghatározó kritériumokat pontosítani és bővíteni kell, hogy azok kiterjedjenek a jelenlegi és a közelmúltbeli tevékenységekre is;

30.

tudomásul veszi, hogy a hatóság az összeférhetetlenségi nyilatkozatokkal kapcsolatos irányelveit 2011-ben vizsgálta felül, és hogy igazgatótanácsa elfogadott egy új politikát a függetlenséggel és a tudományos döntéshozatali eljárásokkal kapcsolatban;

31.

megjegyzi, hogy a hatóságnál ismételten felmerülnek feltételezett összeférhetetlenséggel kapcsolatos, a szakértői testületek tagjait érintő ügyek, elsősorban az élelmiszer-adalékanyagokkal és az élelmiszerekhez adott tápanyagforrásokkal (ANS) foglalkozó tudományos testület és a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) foglalkozó testület vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy a hatóság nyolc testületének és tudományos bizottságának 2012 márciusában kellett volna megújulnia, és hogy jelenleg vizsgálják, hogy a hatóság végre tudja-e hajtani új politikáját; felhívja ezért a hatóságot, hogy 2012. június 30-ig írásban tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a függetlenséggel és a tudományos döntéshozatali eljárásokkal kapcsolatos új politikájának végrehajtása és a testületeinek és tudományos bizottságának megújítása során az összeférhetetlenség OECD szerinti meghatározásának való megfelelés érdekében tett lépésekről; felhívja ugyanakkor a hatóságot, hogy 2012. június 30-ig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a testületek és a tudományos bizottság új összetételéről;

32.

tudomásul veszi a Hatóság eljárásainak 2010 decemberében történt felülvizsgálatát a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (7) meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei 16. cikkének (2) bekezdéséből, 17. és 19. cikkéből eredő kötelezettségek végrehajtásának biztosítása érdekében; azt a tájékoztatást kapta, hogy 2010-ben 20 alkalmazott hagyta el a hatóságot, akik távozásukkor mind kaptak egy levelet, emlékeztetőül a hatósággal szemben fennálló kötelezettségeikre; felhívja a hatóságot, hogy javítsa a szabályok és eljárások alkalmazásának módját a személyzet tagjait érintő „forgóajtó-effektus” típusú ügyek elkerülése érdekében, amelyekre nemrégiben az európai ombudsman is rámutatott; úgy véli, hogy a személyzetre vonatkozó szabályok érvényre juttatásával és az érdekeltségi nyilatkozatokkal kapcsolatos problémák aláássák a hatóság hitelességét;

33.

megjegyzi, hogy az összeférhetetlenségek uniós ügynökségek általi kezeléséről szóló különjelentés keretében a Számvevőszék már ellenőrizte a hatóságot, és tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék 2012. június végén fogja közzétenni az említett különjelentést;

34.

a jelentés alapján megállapítja, hogy a Bizottság fontolóra vette a hatóság jövőbeli finanszírozásának módosítását, és a mentesítésért felelős hatóságnak és a Tanácsnak azt javasolta, hogy a hatóság finanszírozási rendszere részleges díjalapúvá váljon; megállapítja, hogy a Bizottság az ügyben jelenleg hatásvizsgálatot végez; felveti azonban, hogy a Bizottság által javasolt új finanszírozási rendszer kihatással lehet a hatóság függetlenségére;

35.

a hatóság éves tevékenységi jelentéséből tudomásul veszi, hogy a hatékonyságával kapcsolatos külső tanácsadók által irányított felülvizsgálat 2010-ben, az e3 program elindításával kezdődött; tudomásul veszi, hogy a program előkészítő szakaszában a program portfóliójának megalkotására, felépítésére és irányítására koncentrált, amelyet a 2011-ben végrehajtandó strukturális átszervezés fog követni; felkéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a felülvizsgálat során levont következtetésekről, valamint a hatóság által ezzel kapcsolatban elfogadott és végrehajtott intézkedésekről;

36.

üdvözli a hatóság arra vonatkozó terveit, hogy javítja középtávú tervezését, jobban bevonva a tagállamokat a hatóság munkájába és Európa-szerte hatékonyabban csoportosítva erőforrásait; támogatja a hatóságot a tagállamokkal való együttműködés megerősítésében a kockázatértékelés területén;

37.

hangsúlyozza, hogy a hatóságnak az uniós biztonsági normák betartása és a tudományos kiválóság és függetlenség garantálása érdekében magas színvonalú és független tanácsadást kell biztosítania az élelmiszer- és takarmánybiztonságra és a növényvédelemre közvetlen vagy közvetett hatással levő valamennyi témában; különösen az átláthatóság miatt intézkedéseket javasol a hatóság személyzete és a neki dolgozó szakértők által tett összeférhetetlenségi nyilatkozatokra irányadó belső szabályok további javítására és ellenőrzésére;

38.

úgy véli, hogy a hatóság fő feladatai a független, tudományos tanácsadás a közvetlen vagy közvetett módon az élelmiszer-biztonsághoz kapcsolódó ügyekben, kockázatértékelések végzése az uniós intézmények, a tagállamok és a szakpolitikai döntéshozó szervek szilárd tudományos alappal való ellátása érdekében a szakpolitikai jogalkotási vagy szabályozási intézkedések meghatározásához, valamint tudományos adatok gyűjtése és elemzése;

39.

nyugtázza, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat hat „nagyon fontos” ajánlása még mindig megvalósításra vár, és ezekből hármat már több mint 12 hónapon át késleltetett; különösen azt emeli ki, hogy e késedelem a következőket érinti: az információbiztonság irányítását, a szerződésmegújítási folyamatot és a döntéshozatal átláthatóságát, valamint az irattári és archiválási politikát; ezért felszólítja a hatóságot, hogy gyorsan orvosolja ezeket a hiányosságokat, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságokat az elért eredményekről;

40.

elhívja a figyelmet a mentesítésről szóló korábbi jelentéseiben tett, jelen állásfoglaláshoz mellékelt ajánlásaira;

41.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2012. május 10-i állásfoglalására (8).