6.4.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 92/126 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2011. február 28.)
az Európai Unió és a Kongói Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről
(2011/202/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával és (7) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,
mivel:
(1) |
2003 májusában az Európai Bizottság közzétette az erdészeti tárgyú jogszabályok végrehajtásával, az erdészeti irányítással és kereskedelemmel kapcsolatos uniós cselekvési tervet, amely a fakitermelő államokkal kötendő önkéntes partnerségi megállapodások kialakításával megvalósuló, illegális fakitermelés ellen irányuló intézkedéseket sürgetett. A Tanács következtetéseket fogadott el a cselekvési tervről 2003 októberében (1), a Parlament pedig 2005 július 11-én fogadott el állásfoglalást (2). |
(2) |
A Tanács 2010/615/EU határozata (3) értelmében az Európai Unió és a Kongói Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodást – figyelemmel annak egy későbbi időpontban történő megkötésére – a Bizottság 2010. május 17-én aláírta. |
(3) |
A megállapodást meg kell kötni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió és a Kongói Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló megállapodást az Európai Unió nevében a Tanács jóváhagyja.
A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap a megállapodás 28. cikkében előírt értesítésnek az Európai Unió nevében történő megtételére jogosult személy kijelölésére, hogy kifejezze az Európai Unió azon egyetértését, hogy a megállapodást magára nézve kötelezőnek tekinti.
3. cikk
A megállapodás által az annak 19. cikkével összhangban létrehozott, a megállapodás végrehajtására irányuló közös bizottságban az Európai Uniót a Bizottság képviselői képviselik.
A tagállamok az uniós delegáció tagjaiként részt vehetnek a megállapodás végrehajtására irányuló közös bizottság ülésein.
4. cikk
A megállapodás mellékleteinek az annak 26. cikke alapján történő módosítása céljából a Bizottság az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet (4) 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban felhatalmazást kap e módosításoknak az Unió nevében történő jóváhagyására.
5. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2011. február 28-án.
a Tanács részéről
az elnök
FELLEGI T.
(1) HL C 268., 2003.11.7., 1. o.
(2) HL C 157. E, 2006.7.6., 482. o.
(3) HL L 271., 2010.10.15., 1. o.
(4) HL L 347., 2005.12.30., 1. o.
ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS
az Európai Unió és a Kongói Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről (FLEGT)
AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban az Unió,
és
A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban Kongó,
a továbbiakban együttesen a Felek,
TEKINTETTEL különösen az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt, és 2005. június 25-én Luxembourgban felülvizsgált partnerségi megállapodás (1) (a továbbiakban: a cotonoui megállapodás) keretében az Unió és Kongó között létrejött szoros együttműködésre;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére irányuló uniós cselekvési tervről szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági közlemény (FLEGT) (2) az első lépés az illegális fakitermelés és az ahhoz társuló kereskedelem elleni sürgős fellépés tekintetében;
HIVATKOZVA az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról és az afrikai erdészeti irányításról szóló, 2003. október 16-i, yaoundéi miniszteri nyilatkozatra;
TUDATÁBAN a biológiai sokféleségről szóló, 1992. júniusban Rio de Janeiro-ban aláírt egyezményben és az 1992. évi Rio de Janeiro-i nyilatkozatban foglalt, a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos elvek fontosságának és különösen a 10. elvnek, amely kiemeli a nyilvánosság figyelme felkeltésének és a környezetvédelmi vitákban való részvételének fontosságát, valamint a 22. elvnek, amely az őshonos népeknek és közösségeknek, valamint más helyi közösségeknek a környezetgazdálkodásban és -fejlesztésben betöltött szerepére vonatkozik, valamint az ENSZ őshonos népek jogairól szóló 2007. szeptember 13-i nyilatkozatának;
HIVATKOZVA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES) és különösen arra a követelményre, hogy a CITES-egyezményben részes felek az I., a II. vagy a III. mellékletekben felsorolt fajok egyedeire vonatkozóan kizárólag meghatározott feltételek teljesülése esetén adhatnak ki kiviteli engedélyt, ideértve azt is, hogy ezeknek az egyedeknek a beszerzése során nem került sor az adott állam állat- és növényvilágának védelmét szolgáló jogszabályok kijátszására;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Felek fontosnak tartják a nemzetközi szinten meghatározott fejlesztési célokat és az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek fontosnak tartják a többoldalú kereskedelmi rendszereket szabályozó alapelveket és szabályokat, különösen az 1994. évi GATT-megállapodásban, valamint a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyéb többoldalú megállapodásokban foglalt jogokat és kötelezettségeket, továbbá azt, hogy ezeket átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell alkalmazni;
HIVATKOZVA az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendeletre (3);
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a fatermékekre vonatkozó kongói jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi kivitelre vonatkozik, és nem kizárólag az Unióba irányuló kivitelre;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy Kongónak a nemzetközi szerződésekkel és megállapodásokkal összhangban szándékában áll az erdészeti erőforrásokkal folytatott fenntartható gazdálkodás előmozdítása, különös tekintettel az erdei ökoszisztémák megőrzéséről és fenntartható kezeléséről, valamint a Közép-Afrikai Erdészeti Bizottság létrehozásáról szóló, 2005. február 5-i szerződésre, a 2002. január 20-i alkotmányos rendelkezésekre és a 2000. november 20-i 16-2000. sz. erdészeti törvénykönyvre;
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
Célkitűzés
E megállapodás célja a Feleknek az összes erdőtípus fenntartható kezelésére vonatkozó közös elkötelezettségével összhangban az, hogy jogi keretet hozzon létre a Kongóból az Unióba importált és e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi fatermék előállítása jogszerűségének biztosítása céljából, és hogy ezzel ösztönözze e faanyagok és fatermékek kereskedelmét.
Ezen túlmenően ez a megállapodás biztosítja a Felek által folytatott párbeszéd és együttműködés alapjait e megállapodás teljes körű végrehajtásának ösztönzése és előmozdítása, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és az erdészeti irányításnak a javítása érdekében.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E megállapodás alkalmazásában:
a) „Unióba történő behozatal”: olyan fatermékeknek az Európai Unióban történő szabad forgalomba bocsátása a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelet (4) 79. cikke értelmében, amelyek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (5) 1. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerint nem minősíthetők „nem kereskedelmi jellegű” áruknak;
b) „kivitel”: fatermékek Kongó földrajzi területének bármely részéről történő fizikai kivitele vagy kiszállítása, kivéve a kongói területen a kongói vámhatóságok felügyelete alatt áthaladó fatermékeket;
c) „fatermékek”: az I. mellékletben felsorolt termékek;
d) „HR-nómenklatúra”: a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezmény által létrehozott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerben meghatározott hat számjegyű kód;
e) „FLEGT-engedély”: olyan engedély, amely azt igazolja, hogy a fatermék(ek)ből álló szállítmányt jogszerűen állították elő;
f) „engedélyező hatóság”: a FLEGT-engedélyek kiadására és érvényesítésére kijelölt hatóság;
g) „hatáskörrel rendelkező hatóságok”: az Unió tagállamai által a FLEGT-engedélyek átvételére, elfogadására és ellenőrzésére kijelölt hatóságok;
h) „szállítmány”: a FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermék mennyiség, amelyet egy feladó küldött, és amelynek szabad forgalomba bocsátását kérték az Európai Unió valamely vámhivatalától;
i) „jogszerűen előállított fatermékek”: jogszerűnek minősülő fatermék, a II. melléklettel összhangban, az erőgazdálkodás és erdőhasznosítás területén alkalmazandó, hatályos kongói törvényi és rendeleti rendelkezéseknek megfelelő beszerzési, termelési és forgalombahozatali eljárásból származó valamennyi fa.
3. cikk
FLEGT engedélyezési rendszer
(1) E megállapodás Felei között létrejön az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és a kereskedelemre vonatkozó engedélyezési rendszer (a továbbiakban: „FLEGT engedélyezési rendszer”). Az e rendszer keretében létrehozott eljárások és követelmények célja, hogy a FLEGT-engedélyekkel ellenőrizzék és igazolják, hogy az Unióba szállított fatermékeket jogszerűen állították elő. Az Unió a 2173/2005/EK rendelettel összhangban az ilyen szállítmányok Kongóból az Unióba történő behozatalát csak akkor fogadja el, ha azok rendelkeznek FLEGT-engedélyekkel.
(2) A FLEGT engedélyezési rendszer az I. mellékletben felsorolt fatermékekre vonatkozik.
4. cikk
Engedélyező hatóság
(1) Kongó kijelöli engedélyező hatóságát, és tájékoztatja az Európai Bizottságot az engedélyező hatóság elérhetőségéről. Ezt az információt mindkét fél nyilvánosságra hozza.
(2) Az engedélyező hatóság igazolja, hogy a fatermékek előállítása jogszerűen, a II. mellékletben megjelölt jogszabályokkal összhangban történt. Az engedélyező hatóság a III. mellékletben meghatározott szabályok szerint kiállítja a FLEGT-engedélyeket azon fatermék szállítmányok vonatkozásában, amelyeket jogszerűen állítottak elő és szereztek be Kongóban vagy hoztak be oda, és amelyeket az Unióba szándékoznak kivinni, valamint adott esetben kiállítja a Kongó területén a kongói vámhatóságok felügyelete mellett áthaladó fatermékek tekintetében szükséges okmányokat.
(3) Az engedélyező hatóság nem állíthatja ki a FLEGT-engedélyt azon fatermékek tekintetében, amelyek harmadik országból Kongóba behozott fatermékből állnak, vagy ilyen terméket tartalmaznak, kivéve, ha bizonyítható, hogy e fatermékeket a III. mellékletben meghatározott szabályok szerint hozták be, és az érintett harmadik ország jogszabályaival összhangban állították elő és vitték ki.
(4) Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyek kiállítására vonatkozó eljárásait hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, és ezek hozzáférhetőségét fenntartja. Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyek hatálya alá tartozó valamennyi szállítmányról nyilvántartást is vezet, és az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban, az exportőrök ipari tulajdonjogával kapcsolatos információ bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi az említett nyilvántartás független ellenőrzését.
5. cikk
Az uniós hatáskörrel rendelkező hatóságok
(1) Az Európai Bizottság tájékoztatja Kongót az uniós tagállamok által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságok elérhetőségéről.
(2) A hatáskörrel rendelkező hatóságok a szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően igazolják, hogy valamennyi szállítmány rendelkezik érvényes FLEGT-engedéllyel. Amennyiben a FLEGT-engedély érvényességét illetően kétség merül fel, a szállítmány szabad forgalomba bocsátása felfüggeszthető, és a szállítmány lefoglalható. A IV. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek hatálya alatt álló szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását szabályozó eljárásokat.
(3) A hatáskörrel rendelkező hatóságok nyilvántartják a beérkezett FLEGT-engedélyeket, és a nyilvántartást évente közzéteszik.
(4) A hatáskörrel rendelkező hatóságok az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban lehetővé teszik a vonatkozó iratokhoz és adatokhoz való hozzáférést azon személyek vagy szervezetek számára, akiket/amelyeket Kongó független ellenőrként jelöl ki.
(5) Az Unió hatáskörrel rendelkező hatóságai az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedést nem hozzák meg olyan fatermékek vonatkozásában, amelyek a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) függelékeiben felsorolt fajokból származnak, mivel ezekre a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletben (6) meghatározott ellenőrzési szabályok vonatkoznak. A FLEGT engedélyezési rendszer mindazonáltal biztosítja e termékek jogszerű kitermelését.
6. cikk
FLEGT-engedélyek
(1) A FLEGT-engedélyeket az engedélyező hatóság bocsátja ki annak igazolására, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő.
(2) A FLEGT-engedélyt francia nyelvű formanyomtatványon kell kiállítani.
(3) A Felek közös megállapodással elektronikus rendszert hozhatnak létre a FLEGT-engedélyek kibocsátására, továbbítására és átvételére.
(4) Az V. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó eljárásokat és műszaki előírásokat.
7. cikk
Jogszerűségi mátrix
E megállapodás céljaira a II. melléklet jogszerűségi mátrix elnevezésű dokumentációt tartalmaz a jogszabályoknak való megfelelést igazoló kritériumokkal és mutatókkal.
8. cikk
A fatermékek jogszerűségének igazolása
(1) Kongó igazolási rendszert vezet be a célból, hogy a szállításra szánt fatermékeket jogszerűen állították-e elő, és hogy az Unióba csak az így igazolt szállítmányokat viszik ki. Az igazolási rendszer keretében megfelelőségi ellenőrzéseket kell végezni annak biztosítása céljából, hogy az Unióba kivinni kívánt fatermékeket jogszerűen állították elő, és hogy nem adtak ki FLEGT-engedélyeket olyan fatermék szállítmányokra, amelyeket illegálisan állítottak elő, vagy amelyeknek származása ismeretlen. A rendszer olyan eljárásokat is magában foglal, amelyek biztosítják, hogy illegális vagy ismeretlen eredetű fa ne kerüljön be az ellátási láncba.
(2) A fatermék szállítmányok jogszerű előállításának igazolását szolgáló rendszert a III. melléklet tartalmazza.
9. cikk
A jogszerűség-igazolási rendszer alkalmazása a Kongóban előállított valamennyi fatermékre
Kongó a fatermékek jogszerűségének igazolására szolgáló rendszert valamennyi fatermékre alkalmazza, azok felhasználói piacától függetlenül.
10. cikk
Az engedélyek érvényességére vonatkozó konzultáció
(1) Amennyiben kétség merülne fel bármely engedély érvényességével kapcsolatban, az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság kiegészítő tájékoztatást kérhet az engedélyező hatóságtól. Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság huszonegy naptári napon belül nem kap választ az engedélyező hatóságtól, akkor a hatályos nemzeti jogszabályok szerint jár el, és nem fogadja el az engedélyt. Ha a kiegészítő tájékoztatásból kitűnik, hogy az engedélyben szereplő információ nem a szállítmányra vonatkozik, akkor a hatáskörrel rendelkező hatóság a hatályos nemzeti jogszabályok szerint jár el, és nem fogadja el az engedélyt.
(2) Ha a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos konzultációk során tartós ellentétek vagy nehézségek merülnek fel, akkor az ügy a megállapodás végrehajtására létrehozott vegyes bizottság elé utalható.
11. cikk
Független ellenőr
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer teljesítményének és hatékonyságának a VI. mellékletben ismertetett vizsgálata céljából közösen megállapított időközönként független ellenőr szolgáltatásait veszik igénybe.
(2) A független ellenőr a VI. mellékletben szereplő eljárás szerint, jelentések útján továbbítja észrevételeit a Feleknek.
(3) A Felek támogatják a független ellenőr munkáját, különösen azáltal, hogy mindkét fél területén biztosítják a részére az olyan információkhoz való hozzáférést, amelyek a feladatainak ellátásához szükségesek. A Felek azonban – az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – visszatarthatnak minden olyan információt, amelynek közlésére nem jogosultak.
12. cikk
Szabálytalanságok
A Felek tájékoztatják egymást arról, ha a FLEGT engedélyezési rendszer kijátszásával vagy a rendszert érintő szabálytalansággal kapcsolatos gyanú merül fel vagy azok tényét megállapítják, ideértve a következőket is:
a) |
a kereskedelem kijátszása, ideértve a Kongóból az Unióba irányuló kereskedelem harmadik országon keresztül történő átirányítását, amennyiben valószínűsíthető, hogy erre az engedélyeztetés kijátszásának szándékával került sor; |
b) |
FLEGT-engedélyek kiadása olyan fatermékek tekintetében, amelyek gyanús forrásból származó, harmadik országból eredő behozatalt is tartalmaznak; vagy |
c) |
a FLEGT-engedélyek megszerzésével vagy felhasználásával kapcsolatos csalás. |
13. cikk
A FLEGT engedélyezési rendszer hatálybalépésének időpontja
(1) A felek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság útján értesítik egymást, ha úgy ítélik meg, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer teljes körű működtetéséhez minden szükséges előkészületet megtettek.
(2) A Felek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság útján megrendelik a rendszernek a VII. mellékletben meghatározott kritériumokon alapuló, független értékelését. Az értékelés annak megállapítására irányul, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer alapját képező, a III. mellékletben bemutatott jogszerűség-igazolási rendszer megfelelően betölti-e a funkcióit, és hogy a FLEGT-engedélyek átvételére, ellenőrzésére és elfogadására az 5. cikkben és a IV. mellékletben meghatározott eljárások az Unióban működnek-e.
(3) A két fél a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság ajánlásai alapján megállapodik abban, hogy a FLEGT engedélyezési rendszernek mely időponttól kezdve kell teljeskörűen hatályba lépnie.
14. cikk
A megállapodás végrehajtásnak ütemterve
(1) A Felek megállapodnak a VIII. mellékletben meghatározott végrehajtási ütemtervben.
(2) A Felek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság útján értékelik a végrehajtásnak a VIII. mellékletben meghatározott ütemtervhez viszonyított alakulását.
15. cikk
Egyéb releváns intézkedések
(1) A Felek az ezen megállapodás IX. mellékletében szereplő egyéb releváns intézkedésként elfogadják a következőket:
a) |
az Erdőgazdálkodási Főfelügyelet kapacitásainak megerősítése; |
b) |
a civil társadalom kapacitásainak megerősítése; |
c) |
a kiegészítendő törvények és rendeletek; |
d) |
egy kommunikációs terv végrehajtása; |
e) |
a megállapodás nyomon követésének feladatát ellátó technikai titkárság létrehozása a kongói fél részéről. |
(2) A Felek megállapítják, hogy a IX. mellékletben meghatározott területeken e megállapodás végrehajtása érdekében kiegészítő technikai és pénzügyi erőforrásokra van szükség.
(3) E kiegészítő erőforrások biztosítására az Unióban és az uniós tagállamokban a Kongónak nyújtott támogatások programozására alkalmazandó szokásos eljárások, valamint a kongói költségvetési eljárások alapján kerül sor.
(4) A Felek megállapítják egy közös szabályozás szükségességét, amelynek révén az Európai Bizottság és az uniós tagállamok által nyújtott finanszírozás és technikai hozzájárulás az említett folyamatok támogatása érdekében összehangolható lesz.
(5) Kongó biztosítja, hogy az e megállapodás végrehajtásához szükséges kapacitások megerősítése tükröződjék az olyan nemzeti tervezési aktusokban, mint amilyenek a szegénység enyhítésére irányuló stratégiák.
(6) A Felek biztosítják az e megállapodás alapján végrehajtott tevékenységeknek a fennálló és a jövőbeli vonatkozó fejlesztési programokkal és kezdeményezésekkel történő összehangolását.
(7) Ezen erőforrások biztosítására a cotonoui megállapodásban meghatározott, az uniós segítségnyújtására vonatkozó eljárások, valamint az uniós tagállamok által Kongó részére nyújtott kétoldalú támogatást szabályozó eljárások alapján kerül sor.
16. cikk
Érdekelt felek részvétele a megállapodás végrehajtásában
(1) Kongó nemzetközi és alregionális kötelezettségeinek, különösen a biológiai sokféleségről szóló, 1992. júniusi egyezménynek és az erdei ökoszisztémák megőrzéséről és fenntartható kezeléséről, valamint a Közép-Afrikai Erdészeti Bizottság létrehozásáról szóló, 2005. február 5-i szerződésnek megfelelően bevonja az érdekelt feleket e megállapodás végrehajtásába.
(2) Az Unió rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel e megállapodás végrehajtásáról, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. évi aarhusi egyezmény alapján fennálló kötelezettségeire is figyelemmel.
17. cikk
Szociális biztosítékok
(1) A Felek az esetleges kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében megállapodnak abban, hogy előmozdítják az adott esetben érintett őshonos és helyi közösségek – ideértve az illegális fakitermeléssel foglalkozó személyeket is – megélhetési lehetőségeinek jobb megismerését.
(2) A Felek figyelemmel kísérik az e megállapodás által az említett közösségekre gyakorolt hatásokat, és megteszik a kedvezőtlen hatások csökkentését célzó indokolt lépéseket. A Felek a kedvezőtlen hatások kezelése érdekében további intézkedésekről állapodhatnak meg.
18. cikk
A piacok ösztönzése
Az Unió nemzetközi kötelezettségeire is figyelemmel arra törekszik, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó fatermékek tekintetében előmozdítsa a piacára történő kedvezményes bejutást. Ennek keretében:
a) |
ösztönzi azokat a közbeszerzési és magánbeszerzési politikákat, amelyek elismerik a jogszerű forrásból származó erdészeti termékekkel és különösen az ilyen fatermékekkel való ellátottság biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket; és |
b) |
az uniós piacon népszerűsíti a FLEGT-engedéllyel rendelkező termékeket. |
19. cikk
A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság
(1) A Felek e megállapodás figyelemmel kísérésének és értékelésének előmozdítása érdekében a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságot hoznak létre. A vegyes bizottság megkönnyíti a Felek közötti párbeszédet és információcserét is.
(2) Mindkét fél kinevezi képviselőit a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságba. A bizottság konszenzussal határoz.
(3) A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság:
a) |
évente legalább kétszer ülésezik a Felek által közösen megállapított időpontban és helyszínen; |
b) |
kidolgozza munkája napirendjét és a közös fellépésekre adott feltételeket; |
c) |
megállapítja az eljárási szabályzatát; |
d) |
ülésein az elnökséget társelnöki rendszerben látják el; |
e) |
biztosítja munkái lehető legnagyobb mértékű átláthatóságát, és a munkáival és határozataival kapcsolatos információhoz való hozzáférést a nyilvánosság számára; |
f) |
munkacsoportokat vagy egyéb alszerveket hozhat létre a különleges szakértelmet igénylő munkák területein; |
g) |
éves jelentést tesz közzé. E jelentés tartalmáról a X. melléklet rendelkezik. |
(4) A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság részletes feladatait a XI. melléklet tartalmazza.
(5) A megállapodás parafálása és hatálybalépése közötti időszakra létrejön egy közös egyeztetési és nyomonkövetési mechanizmus a megállapodás végrehajtásának megkönnyítésére.
20. cikk
A megállapodás végrehajtására vonatkozó közlemények
(1) E megállapodás végrehajtásával kapcsolatos hivatalos közlemények megtételére a Felek következő képviselői jogosultak:
Kongó részéről |
az Európai Unió részéről |
a fenntartható fejlődésért, az erdőgazdálkodásért és a környezetvédelemért felelős miniszter |
az Európai Unió kongói küldöttségének vezetője |
(2) A Felek egymás tudomására hozzák az e megállapodás végrehajtásához szükséges információkat.
21. cikk
Jelentéstétel és nyilvánosságra hozatal
(1) Az információk nyilvánosságra hozatala döntő fontosságú az e megállapodás szerinti irányítás támogatásában. Az információ megkönnyíti a rendszer végrehajtását és nyomon követését, mivel azt átláthatóbbá teszi. Az információ révén lehetővé válik a számvitel javítása és a különböző érintett szereplők nagyobb mértékű elszámoltathatósága. A nyilvánosságra hozandó és a nyilvánosság számára elérhetővé teendő információkat a X. melléklet tartalmazza.
(2) Mindkét fél áttekinti az információ nyilvánosságra hozatala szempontjából legmegfelelőbb mechanizmusokat (média, dokumentumok, internet, munkaértekezletek, éves beszámolók). A Felek különösen törekszenek arra, hogy megbízható, releváns és valós idejű információt bocsássanak az erdészeti ágazatban tevékenykedő, érdekelt felek rendelkezésére. E mechanizmusokat a X. melléklet tartalmazza.
22. cikk
Bizalmas információk
(1) A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az e megállapodás alapján egymással megosztott bizalmas információkat a jogszabályaik által előírt mértékben bizalmasan kezelik. Egyik fél sem hoz nyilvánosságra az e megállapodás alapján egymással megosztott olyan információkat, amelyek kereskedelmi titoknak vagy bizalmas kereskedelmi információnak minősülnek, és ezek nyilvánosságra hozatalát hatóságai számára sem engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdésre is figyelemmel, nem minősül bizalmasnak a következő információ:
a) |
a Kongó által kiállított és az Unió által átvett FLEGT-engedélyek száma, valamint a Kongóból exportált és az Európai Unió által átvett fatermékek mennyisége; |
b) |
az engedély jogosultjának és az importőrnek a neve és címe. |
23. cikk
Területi hatály
E megállapodást egyrészről azon a területen kell alkalmazni, ahol az Európai Unióról szóló szerződés az abban meghatározott feltételek szerint alkalmazandó, másrészről pedig Kongó területén.
24. cikk
Vitarendezés
(1) A Felek törekszenek arra, hogy az e megállapodás alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos vitákat azonnali konzultációk útján rendezzék.
(2) Amennyiben egy vita az eredeti konzultációkérés időpontját követő három hónapon belül konzultáció útján nem rendezhető, akkor azt bármelyik fél a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalhatja, amely törekszik a vita rendezésére. A vegyes bizottság részére minden olyan tájékoztatást meg kell adni, amely a helyzet részletes vizsgálatához egy elfogadható megoldás megtalálása céljából szükséges. Ennek érdekében a bizottság minden olyan lehetőséget megvizsgál, amely e megállapodás megfelelő működését fenntarthatja.
(3) Amennyiben a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság nem tudja rendezni a vitát, a felek:
a) |
közösen kérhetik harmadik személy jószolgálatát vagy közvetítését; |
b) |
választott bírósághoz fordulhatnak. Ha a vita rendezése a (3) bekezdés a) pontjával összhangban nem lehetséges, akkor bármelyik fél értesítheti a másikat választott bíró kijelöléséről; a másik fél pedig az első választott bíró kijelölését követő harminc naptári napon belül köteles kijelölni a második választott bírót. A Felek a harmadik választott bírót a második választott bíró kijelölését követő két hónapon belül közösen jelölik ki. A választott bírák döntéseiket többségi szavazással hozzák meg a harmadik választott bíró kijelölését követő hat hónapon belül. A választott bírósági határozat a Felekre nézve kötelező, és ellene fellebbezésnek nincs helye. |
(4) A választott bíróság eljárási szabályait a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság határozza meg.
25. cikk
Felfüggesztés
(1) E megállapodás alkalmazását bármelyik fél felfüggesztheti. A felfüggesztésről szóló döntést és annak indokolását a másik féllel írásban kell közölni.
(2) E megállapodás feltételeinek alkalmazhatósága a fenti értesítést követő harminc naptári nappal szűnik meg.
(3) A megállapodás alkalmazása harminc naptári nappal azt követően kezdődik újra, hogy az alkalmazást felfüggesztő fél arról tájékoztatja a másik felet, hogy a felfüggesztés okai már nem állnak fenn.
26. cikk
Módosítások
(1) Az e megállapodást módosítani kívánó fél javaslatát a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság soron következő ülését legalább három hónappal megelőzően köteles előterjeszteni. A vegyes bizottság megvitatja a javaslatot, és egyetértés esetén ajánlást tesz. Az ajánlást mindkét fél megvizsgálja, és megállapodás esetén saját eljárásainak megfelelően elfogadja.
(2) A mindkét fél által így jóváhagyott módosítások az azt követő hónap első napján lépnek hatályba, amikor a Felek tájékoztatták egymást az ebből a célból szükséges eljárások befejeződéséről.
(3) A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság módosíthatja e megállapodás mellékleteit.
(4) Az esetleges módosításokról szóló értesítést a megállapodás közös letéteményeseinek meg kell küldeni.
27. cikk
Mellékletek
E megállapodás mellékletei annak elválaszthatatlan részét képezik.
28. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez a megállapodás az azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek értesítették egymást az ebből a célból szükséges eljárások befejeződéséről.
(2) Az értesítést az Európai Unió Tanácsának főtitkára és a kongói Kül- és Frankofón Ügyek Minisztériuma részére kell elküldeni, akik e megállapodás közös letéteményesei.
29. cikk
Időbeli hatály és meghosszabbítás
Ez a megállapodás hét évig marad hatályban, és hatálya további öt éves időszakokkal meghosszabbodik, kivéve, ha a meghoszszabbítástól bármelyik fél a másik félhez a megállapodás lejártát legalább egy évvel megelőzően küldött írásbeli értesítés útján eláll.
30. cikk
A megállapodás felmondása
A 29. cikk ellenére ezt a megállapodást a másik félnek küldött írásbeli értesítés útján bármelyik fél felmondhatja. A megállapodás alkalmazhatósága az ilyen értesítést követő tizenkét hónappal szűnik meg.
31. cikk
Hiteles szövegek
Ez a megállapodás két–két példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amelyek mindegyike egyformán hiteles. Eltérő értelmezés esetén más nyelvi változatokkal szemben a francia nyelvű szöveg irányadó.
Съставено в Брюксел на седемнайсети май две хиляди и десета година.
Hecho en Bruselas, el diecisiete de mayo de dos mil diez.
V Bruselu dne sedmnáctého května dva tisíce deset.
Udfærdiget i Bruxelles den syttende maj to tusind og ti.
Geschehen zu Brüssel am siebzehnten Mai zweitausendzehn.
Kahe tuhande kümnenda aasta maikuu seitsmeteistkümnendal päeval Brüsselis.
Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δέκα εφτά Μαΐου δύο χιλιάδες δέκα.
Done at Brussels on the seventeenth day of May in the year two thousand and ten.
Fait à Bruxelles, le dix-sept mai deux mille dix.
Fatto a Bruxelles, addì diciassette maggio duemiladieci.
Briselē, divi tūkstoši desmitā gada septiņpadsmitajā maijā
Priimta du tūkstančiai dešimtų metų gegužės septynioliktą dieną Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizedik év május havának tizenhetedik napján.
Magħmul fi Brussell, fis-sbatax-il jum ta’ Mejju tas-sena elfejn u għaxra.
Gedaan te Brussel, de zeventiende mei tweeduizend tien.
Sporządzono w Brukseli dnia siedemnastego maja roku dwa tysiące dziesiątego.
Feito em Bruxelas, em dezassete de Maio de dois mil e dez.
Întocmit la Bruxelles, la șaptesprezece mai două mii zece.
V Bruseli dňa sedemnásteho mája dvetisícdesať.
V Bruslju, dne sedemnajstega maja leta dva tisoč deset.
Tehty Brysselissä seitsemäntenätoista päivänä toukokuuta vuonna kaksituhattakymmenen.
Som skedde i Bryssel den sjuttonde maj tjugohundratio.
За Европейския съюз
Por la Unión Europea
Za Evropskou unii
For Den Europæiske Union
Für die Europäische Union
Euroopa Liidu nimel
Για την Ευρωπαϊκή Ένωση
For the European Union
Pour l’Union européenne
Per l’Unione europea
Eiropas Savienības vārdā –
Europos Sąjungos vardu
Az Európai Unió részéről
Għall-Unjoni Ewropea
Voor de Europese Unie
W imieniu Unii Europejskiej
Pela União Europeia
Pentru Uniunea Europeană
Za Európsku úniu
Za Evropsko unijo
Euroopan unionin puolesta
För Europeiska unionen
За Република Конго
Por la República de Congo
Za Konžskou republiku
For Republikken Congo
Für die Republik Kongo
Kongo Vabariigi nimel
Για τη Δημοκρατία του Κονγκό
For the Republic of Congo
Pour la Répubique du Congo
Per la Repubblica del Congo
Kongo Republikas vārdā
Kongo Respublikos vardu
A Kongói Köztársaság részéről
Għar-Repubblika tal-Kongo
Voor de Republiek Congo
W imieniu Republiki Konga
Pela República do Congo
Pentru Republica Congo
Za Konžskú republiku
Za Republiko Kongo
Kongon tasavallan puolesta
För republiken Kongo
(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
(2) COM(2003) 251 végleges, 2003.5.21.
(3) HL L 347., 2005.12.30., 1. o.
(4) HL L 302., 1992.10.19., 38. o.
(5) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.
(6) HL L 61., 1997.3.3., 1. o.
I. MELLÉKLET
A FLEGT ENGEDÉLYEZÉSI RENSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK LISTÁJA
A következő termékek tekintetében kötelező a FLEGT-engedély:
HR-kód |
Árumegnevezés |
4403 |
Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is |
4406 |
Vasúti vagy villamosvasúti talpfa |
4407 |
Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is |
4408 |
Furnérlap rétegelt lemez vagy más hasonló rétegelt fa készítésére (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is) és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez gyalulva, csiszolva, lapolva vagy végillesztéssel összeállítva is, legfeljebb 6 mm vastagságban |
4412 |
Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru |
44 09 |
Fa (beleértve az össze nem állított lécet és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, „V” illesztésű, peremezett, mintázott, legömbölyített vagy hasonló módon formázott), gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is |
44 01 10 |
Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában |
44 01 30 |
Fűrészpor és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve is |
44 02 90 |
Faszén (beleértve kagyló vagy dió alakban), brikettezve is |
44 10 11 |
Forgácslemez |
44 14 00 |
Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete |
44 15 10 |
Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag; kábeldob fából |
44 15 20 |
Rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólapkeret fából |
44 17 00 |
Szerszám, szerszámfoglalat, szerszámnyél és -fogantyú, seprű-, vagy kefe- és ecsetnyél és -test fából; csizma- vagy cipőkaptafa és sámfa fából |
44 18 10 |
Ácstermékek: ablak, franciaablak és ezek kerete |
44 18 20 |
Ácstermékek: ajtó és kerete, és küszöb |
44 18 90 |
Ácstermékek: panel parkettához |
94 03 30 |
Hivatali fabútor |
94 03 40 |
Fa konyhabútor |
94 03 50 |
Fa hálószobabútor |
94 03 60 |
Más fabútor |
II. MELLÉKLET
A KONGÓI TERMÉSZETES ERDŐKBŐL ÉS FAÜLTETVÉNYEKRŐL SZÁRMAZÓ FÁKRA VONATKOZÓ JOGSZERŰSÉGI MÁTRIX
Bevezetés
Az önkéntes partnerségi megállapodás II. melléklete a következő részekből áll:
— |
a természetes erdőkből származó fák jogszerűségének értékelési mátrixa; |
— |
a faültetvényekről származó fák jogszerűségének értékelési mátrixa. |
E két jogszerűség-értékelési mátrix tehát a Kongóban előállított és forgalomba hozott fatermékek összességére kiterjed (1).
A jogszerűség meghatározása a következő:
|
jogszerűnek tekinthető valamennyi, az erdőgazdálkodás és erdőhasznosítás területén alkalmazandó, hatályos kongói törvényi és rendeleti rendelkezéseknek megfelelő beszerzési, termelési és forgalombahozatali eljárásból származó fa. |
|
A jogszerűség igazolásának alapdokumentumát a jogszerűségi mátrix jelenti. |
|
A jogszerűségi mátrixot a fenntartható erdőgazdálkodásban érdekelt felek képviselőinek részvételével zajló eljárásban dolgozták ki, és ezek a szereplők az állami szektor, a magánszektor és a kongói civil társadalom. Ezen felül ezt a mátrixot a gyakorlatban is bevetették 2009 februárjában, hogy igazolják a mutatók és szempontok helytállóságát, ami lehetővé tette jobbításukat. |
|
A törvényi és rendeleti rendelkezések módosítása a jogszerűségi mátrix módosításával is együtt jár. Az e melléklet módosítására irányuló javaslatokat indokolással ellátva kell benyújtani a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsághoz jóváhagyás céljából, az e megállapodás XI. mellékletének megfelelően. |
|
Helyénvaló hangsúlyozni, hogy minden erdészeti koncesszió rendezési tervét külön rendeletben fogadják el. Az e rendeletekre történő hivatkozásokat tehát nem lehet feltüntetni a jogszerűségi mátrixban. |
|
A fakitermelésen, -feldolgozáson és -kereskedelmen kívül a jogszerűségi mátrix a jogszerűség meghatározásának megfelelően figyelembe veszi a következőket:
|
|
A jogszerűségi mátrix kiterjed a 16-2000. sz. törvény 65–70. cikkében meghatározott valamennyi kitermelési jogcímre:
|
1. A Kongó természetes erdőiből származó fákra vonatkozó jogszerűségi mátrix
A természetes erdőkből származó fákra vonatkozó jogszerűségi mátrix 5 elvet, 23 kritériumot, 65 mutatószámot és 162 ellenőrzési szempontot tartalmaz.
A természetes erdőkből származó fákra vonatkozó mátrix bármilyen vágásból származó fát figyelembe vesz:
— |
éves véghasználati területek kitermelése (éves vágási engedély, éves fakitermelési engedély, elszállítási engedély); |
— |
fakitermelés külön engedéllyel; |
— |
az erdészeti koncesszió területén szállítási főutak vagy alárendelt utak építése, ipari telepek és kiszolgáló létesítmények létesítése telepítési engedéllyel; |
— |
szociális és gazdasági infrastruktúrát érintő fejlesztési projektek megvalósítása (utak, áramot termelő duzzasztógátak stb.). Itt az erdőirtási engedéllyel történő fakivágásról van szó. |
|
A törvényi vagy rendeleti aktus hivatkozási száma |
Cikk |
Az engedély típusa |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
1., 3. és 9. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|
18. és 40. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
172. |
CAT, CTI |
||||
|
18. és 40. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
181. |
CAT, CTI |
||||
|
1. cikk, második francia bekezdés |
CAT, CTI |
|||||
|
|||||||
|
|
48. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|
48. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
8. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
28., 42. és 43. |
CAT, CTI, PS |
|||||
|
26. |
CAT, CTI, PS |
|||||
|
|||||||
|
|
10. |
CAT, CTI |
||||
|
26. |
CAT, CTI |
|||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
73. |
CAT, CTI |
||||
|
148. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
164. |
CAT, CTI |
||||
|
|
165. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
65. és 66. |
CAT, CTI |
||||
|
|
77. |
PS |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
71. |
CAT, CTI |
||||
|
|
72., 74., 101. és 172. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
74., 75., 101. és 172. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
277. és 314. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|
112–119. |
CAT, CTI |
||||
|
|
48. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
— |
— |
CAT |
||||
|
|||||||
|
|
— |
CAT |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
— |
CAT |
||||
|
|
37. és 81. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
72. |
CAT, CTI |
||||
|
168 |
CAT, CTI |
|||||
|
|
37. és 81. |
CAT, CTI |
||||
|
|
— |
CAT |
||||
|
|||||||
|
|
10. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|
1. és 9. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
— |
CAT |
||||
|
|||||||
|
|
— |
CAT |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
új 173. és 210-3. |
CAT, CTI |
||||
|
|
210-5. |
CAT, CTI |
||||
|
|
210-7. és az új 179. |
CAT, CTI |
||||
|
27 |
CAT, CTI |
|||||
|
|||||||
|
|
új 179. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
7. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
26. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
182. |
CAT, CTI |
||||
|
|
13–16. |
CAT, CTI |
||||
|
75. |
CAT, CTI |
|||||
|
6. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
172 |
CAT, CTI |
||||
|
|
172. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
90. |
CAT, CTI |
||||
|
|
90. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
9. |
CAT, CTI |
||||
|
|
új 145-1. |
CAT, CTI |
||||
|
22. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
új 141-2. |
CAT, CTI |
||||
|
|
új 141-2. |
CAT, CTI |
||||
|
|
— |
CAT |
||||
|
|||||||
|
|
5. |
CAT, CTI |
||||
|
|
10. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
9. és 10. |
CAT, CTI |
||||
|
|
16. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
2. |
CAT, CTI |
||||
|
1. és 4. |
CAT, CTI |
|||||
|
4. és 5. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
2. |
CAT, CTI |
||||
|
1. és 4. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
2. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
39. |
CAT, CTI |
||||
|
16., 17. és 18. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
37. és 82. |
CAT, CTI |
||||
|
|
— |
CAT |
||||
|
|||||||
|
|
142. és 143. |
CAT, CTI |
||||
|
12. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
2. |
CAT, CTI |
||||
|
|
9. |
CAT, CTI |
||||
|
|
— |
CAT |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
37. és 82. |
CAT, CTI |
||||
|
|
— |
CAT |
||||
|
|||||||
|
|
74. |
CAT, CTI |
||||
|
|
37. és 82. |
CAT, CTI |
||||
|
|
— |
CAT |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
5. |
CAT |
||||
|
|
5. |
CAT |
||||
|
|
55. és 56. |
CAT |
||||
|
54. |
CAT |
|||||
|
|||||||
|
|
5. |
CAT |
||||
|
|
5. |
CAT |
||||
|
|||||||
|
|
5. |
CAT |
||||
|
|
8. |
CAT |
||||
|
68. |
CAT |
|||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
24. |
CAT, CTI |
||||
|
|
80., 81. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
81., 82. |
CAT, CTI |
||||
|
|
80. és 81. |
CAT, CTI |
||||
|
|
82. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
55., 56. |
CAT |
||||
|
|
24. |
CAT |
||||
|
68. |
CAT, CTI |
|||||
|
8. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
99. |
CAT, CTI |
||||
|
|
37., 81. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
55., 56. |
CAT |
||||
|
24. |
CAT |
|||||
|
|
8. |
CAT, CTI |
||||
|
68. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
72., 74. |
CAT, CTI |
||||
|
|
87. |
CAT, CTI |
||||
|
|
37., 81. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
87. |
CAT, CTI |
||||
|
|
37., 81. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
87. |
CAT, CTI |
||||
|
|
121. |
CAT, CTI |
||||
|
|
81. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
81. |
CAT, CTI |
||||
|
|
82. |
CAT, CTI |
||||
|
|
87. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
90. |
CAT, CTI |
||||
|
|
130., 131. |
CAT, CTI |
||||
|
|
88. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
65., 66., 67. |
CAT, CTI |
||||
|
|
81. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
119. |
CAT, CTI |
||||
|
|
121. |
CAT, CTI |
||||
|
|
81. és 82. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
65. |
CAT, CTI |
||||
|
|
118. |
CAT, CTI |
||||
|
|
71. és 72. |
CAT, CTI |
||||
|
|
81. és 82. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
168. |
CAT, CTI |
||||
|
|
81. |
CAT, CTI |
||||
|
|
82. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
— |
CAT |
||||
|
|
— |
CAT |
||||
|
|||||||
|
|
169. és 170. |
CAT, CTI |
||||
|
|
81. |
CAT, CTI |
||||
|
|
82. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
124–124 b. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
110. és 111. |
CAT, CTI |
||||
|
|
14. és 27. |
CAT, CTI |
||||
|
|
6. és 27. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
31., 46., 47. |
CAT, CTI |
||||
|
191. |
CAT, CTI |
|||||
|
137. |
CAT, CTI |
|||||
|
23. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
179. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
87. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|
124–124 b. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
87. |
CAT, CTI, PS |
|||||
|
|||||||
|
|
132–135. |
CAT, CTI |
||||
|
461. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
462. |
CAT, CTI |
||||
|
134. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
134. |
CAT, CTI |
||||
|
462. és 463. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
33. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
462. |
CAT, CTI |
||||
|
|
461., 462. és 463. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
171. |
CAT, CTI |
||||
|
|
461–463. |
CAT, CTI |
||||
|
147a. |
CAT, CTI |
|||||
|
|||||||
|
|
21., 22., 23. és 26 |
CAT, CTI |
||||
|
111. |
CAT, CTI, PS |
|||||
|
387. cikk (5) bekezdés és 399. |
CAT, CTI |
|||||
|
308. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
21., 22., 23. és 26. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
463. |
CAT, CTI, PS |
|||||
|
134. |
CAT, CTI, PS |
|||||
|
327. és 328. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
134. |
CAT, CTI |
||||
|
426., 463. |
CAT, CTI, PS |
|||||
|
|
CAT, CTI, PS |
|||||
|
|
461., 462. és 463. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
134. |
CAT, CTI |
|||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
10. és 15. |
CAT, CTI |
||||
|
16., 17., 18., 23., 24. és 40. |
CAT, CTI |
|||||
|
|
173. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
118. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|
173. |
CAT, CTI |
||||
|
|
73-3. |
CAT, CTI |
||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
2. és 3. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
10. és11. |
|
|||||
|
|
503. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|||||||
|
|
5. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|
23. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|
1–9. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|
48. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|||||||
|
|
9. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|
1–24. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
23. |
CAT, CTI, PS |
|||||
|
|||||||
|
|
121. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|
1., 2., 3., 4. |
CAT, CTI |
||||
|
|
3. |
CAT, CTI |
||||
|
3. és 4. |
CAT, CTI |
|||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|
86. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|
75. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|
81. |
CAT, CTI, PS |
||||
|
|||||||
|
|
20. és 27. |
CAT, CTI |
||||
|
|
135. |
CAT, CTI |
||||
|
|
3. és 8. |
CAT, CTI |
||||
|
|
18. és 27. |
CAT, CTI |
||||
|
|
110. és 111. |
CAT, CTI |
||||
|
|
6., 14. és 27. |
CAT, CTI |
||||
|
|
6., 14. és 27. |
CAT, CTI |
||||
|
|
27. |
CAT, CTI |
2. A faültetvényekről származó fákra vonatkozó jogszerűségi mátrix
A faültetvényekről származó fákra vonatkozó jogszerűségi mátrix 5 elvet, 20 kritériumot, 56 mutatószámot és 141 ellenőrzési szempontot tartalmaz.
|
A törvényi vagy rendeleti aktus hivatkozási száma |
Cikk |
||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
|
1., 3. és 9. |
||||
|
|
18. és 40. |
||||
|
||||||
|
|
172. |
||||
|
|
18. és 40. |
||||
|
181. |
|||||
|
1. cikk 2. francia bekezdés |
|||||
|
||||||
|
|
48. |
||||
|
|
48. |
||||
|
||||||
|
||||||
|
|
8. |
||||
|
28., 42. és 43 |
|||||
|
26. |
|||||
|
||||||
|
|
10. |
||||
|
26. |
|||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
|
60. |
||||
|
|
24. |
||||
|
|
24. |
||||
|
||||||
|
|
102. |
||||
|
|
37. |
||||
|
||||||
|
||||||
|
|
15. |
||||
|
|
15. |
||||
|
|
17. |
||||
|
|
19. |
||||
|
|
14. |
||||
|
||||||
|
||||||
|
|
61. |
||||
|
|
62. |
||||
|
|
2. |
||||
|
92. |
|||||
|
|
102. |
||||
|
|
64. |
||||
|
||||||
|
|
65., 76. |
||||
|
178. |
|||||
|
||||||
|
||||||
|
|
277. és 314. |
||||
|
|
112–119. |
||||
|
|
48. |
||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
|
— |
||||
|
|
— |
||||
|
||||||
|
|
— |
||||
|
||||||
|
||||||
|
|
— |
||||
|
|
— |
||||
|
|
37. és 81. |
||||
|
||||||
|
|
72. |
||||
|
168. |
|||||
|
|
37. és 81. |
||||
|
|
— |
||||
|
|
— |
||||
|
||||||
|
|
10. |
||||
|
|
1. és 9. |
||||
|
||||||
|
||||||
|
|
új 173. és 210-3. |
||||
|
|
210-5. |
||||
|
|
210-7. és az új 179. |
||||
|
27 |
|||||
|
||||||
|
|
új 179. |
||||
|
||||||
|
|
7. |
||||
|
||||||
|
||||||
|
|
26. |
||||
|
||||||
|
|
182. |
||||
|
|
13–16. |
||||
|
75 |
|||||
|
6. |
|||||
|
|
172. |
||||
|
|
172. |
||||
|
||||||
|
|
90. |
||||
|
|
90. |
||||
|
||||||
|
|
9. |
||||
|
|
új 145-1. |
||||
|
22. |
|||||
|
|
új 141-2. |
||||
|
|
új 141-2. |
||||
|
|
— |
||||
|
||||||
|
|
5. |
||||
|
|
10. |
||||
|
||||||
|
|
9. és 10. |
||||
|
|
16. |
||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
|
2. |
||||
|
1. és 4. |
|||||
|
4. és 5. |
|||||
|
|
|||||
|
|
1. és 4. |
||||
|
|
2. |
||||
|
||||||
|
|
39. |
||||
|
16., 17. és 18. |
|||||
|
|
37. és 82. |
||||
|
|
— |
||||
|
||||||
|
|
142. és 143. |
||||
|
12. |
|||||
|
|
2. |
||||
|
|
9. |
||||
|
|
— |
||||
|
||||||
|
||||||
|
|
37. és 82. |
||||
|
|
— |
||||
|
||||||
|
|
74. |
||||
|
|
37. és 82. |
||||
|
|
— |
||||
|
||||||
|
||||||
|
|
5. |
||||
|
|
5. |
||||
|
|
55. és 56. |
||||
|
54. |
|||||
|
||||||
|
|
5. |
||||
|
|
5. |
||||
|
||||||
|
|
5. |
||||
|
|
8. |
||||
|
68. |
|||||
|
||||||
|
||||||
|
|
24. |
||||
|
|
37. és 82. |
||||
|
||||||
|
|
68. |
||||
|
8. |
|||||
|
|
183. |
||||
|
|
37., 81., 82. |
||||
|
||||||
|
|
— |
||||
|
|
— |
||||
|
|
— |
||||
|
||||||
|
|
121. |
||||
|
|
81. és 82. |
||||
|
||||||
|
||||||
|
|
114., 115. |
||||
|
|
81. és 82. |
||||
|
||||||
|
|
121. |
||||
|
|
119. |
||||
|
|
81. és 82. |
||||
|
||||||
|
|
118. |
||||
|
||||||
|
||||||
|
|
124–124 b. |
||||
|
||||||
|
|
110. és 111. |
||||
|
|
6., 14. és 27. |
||||
|
49. |
|||||
|
||||||
|
|
31., 46. és 47. |
||||
|
191. |
|||||
|
137. |
|||||
|
23. |
|||||
|
|
179. |
||||
|
||||||
|
||||||
|
|
87. |
||||
|
||||||
|
|
132–135. |
||||
|
461. |
|||||
|
|
134. |
||||
|
462. és 463. |
|||||
|
|
134. |
||||
|
46. és 463. |
|||||
|
||||||
|
|
462. |
||||
|
|
462. |
||||
|
|
461., 462. és 463. |
||||
|
||||||
|
|
171. |
||||
|
|
461–463. |
||||
|
147a. |
|||||
|
||||||
|
|
21., 22., 23. és 26. |
||||
|
111. |
|||||
|
461. |
|||||
|
308. |
|||||
|
|
21., 22., 23. és 26. |
||||
|
463. |
|||||
|
134. |
|||||
|
327. és 328. |
|||||
|
|
134. |
||||
|
426. és 463. |
|||||
|
||||||
|
||||||
|
|
10. és 15. |
||||
|
16., 17., 18., 23., 24. és 40. |
|||||
|
|
173. |
||||
|
||||||
|
|
10. és 15. |
||||
|
|
73-3. |
||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
|
1., 2., 3. és 4. |
||||
|
|
1–5. |
||||
|
77. és 78. |
|||||
|
|
503. |
||||
|
||||||
|
|
5. |
||||
|
|
23. |
||||
|
|
1–9. |
||||
|
|
48. |
||||
|
||||||
|
|
9. |
||||
|
|
1.–24. |
||||
|
23. |
|||||
|
||||||
|
|
121. |
||||
|
|
1., 2., 3. és 4. |
||||
|
|
3. |
||||
|
3. és 4. |
|||||
|
||||||
|
||||||
|
|
86. |
||||
|
|
75. |
||||
|
|
81. |
||||
|
||||||
|
|
20. és 27. |
||||
|
|
135. |
||||
|
|
18. és 27. |
||||
|
|
110. és 111. |
||||
|
|
14. és 27. |
||||
|
|
6. és 27. |
||||
|
|
27. |
AZ ERDÉSZETI SZEMPONTÚ JOGSZERŰSÉG TEKINTETÉBEN FIGYELEMBE VETT TÖRVÉNYEK, FŐBB SZABÁLYOZÁSOK, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK JEGYZÉKE
1. Erdészet
— |
A 2000. november 20-i 16-2000. sz. törvény az erdészeti törvénykönyvről; |
— |
A 2002. december 31-i 2002-434. sz. rendelet az erdészeti alap szervezetéről és működéséről; |
— |
A 2002. december 31-i 2002-435. sz. az Erdészeti Erőforrásés Állatállomány-nyilvántartó, valamint Állománygazdálkodási Nemzeti Központ feladatairól, szervezetéről és működéséről; |
— |
A 2002. december 31-i 2002-436. sz. rendelet a Kivitelre Szánt Erdészeti Termékek Ellenőrző Szolgálatának feladatairól, szervezetéről és működéséről; |
— |
A 2002. december 31-i 2002-437. sz. rendelet az erdőgazdálkodás és az erdőhasználat feltételeiről; |
— |
A 2007. június 19-i 5053/MEF/CAB. sz. rendelet az erdészeti koncessziók fenntartható gazdálkodásának nemzeti irányelveiről. |
2. Környezet
— |
Az 1991. április 23-i 003/91. sz. törvény a környezetvédelemről; |
— |
Az 1986. június 7-i 86/775. sz. rendelet a környezeti hatásvizsgálatok kötelezővé tételéről; |
— |
Az 1999. november 18-i 1450/MIME/DGE. sz. rendelet a környezetvédelemről szóló 003/91. sz. törvény minősített létesítményekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek hatályba léptetéséről; |
— |
Az 1999. szeptember 6-i 835/MIME/DGE. sz. rendelet a Kongói Köztársaságban a környezeti hatásvizsgálatok vagy hatásértékelések kivitelezésének engedélyezésére vonatkozó feltételekről. |
3. Munka, higiénia, egészségügy
— |
Az 1975. március 15-i 45-75. sz. törvény a Kongói Népköztársaságban a munka törvénykönyvének bevezetéséről; |
— |
Az 1996. március 6-i 6-96. törvény a Kongói Népköztársaságban a munka törvénykönyvének bevezetéséről szóló, 1975. március 15-i 45-75. sz. törvény egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról; |
— |
Az 1986. február 25-i 004/86. sz. törvény a Kongói Népköztársaságban a társadalombiztosítási törvénykönyv bevezetéséről; |
— |
Az 1988. szeptember 17-i 022/88. sz. törvény a Nemzeti Munkaügyi és Munkaerővel Foglalkozó Hivatal (Office National de l’Emploi et de la Main-d’œuvre – ONEMO) létrehozásáról, és a munka törvénykönyvének módosításáról szóló, 1985. február 14-i 03/85. sz. törvény felváltásáról és kiegészítéséről szóló, 1986. február 22-i 001/86. sz. törvény módosításáról; |
— |
Az 1978. május 12-i 78/359/MJT.SGFPT.DTPS.ST.3/8. sz. rendelet a munka törvénykönyvének 105. cikkében előírt eltérések megállapításáról; |
— |
Az 1978. május 12-i 78/360/MJT.SGFPT.DTPS.ST.3/8. sz. rendelet a nem a mezőgazdasági rendszerbe tartozó létesítmények tekintetében a munkaidő, a túlórára vonatkozó szabályok és a túlóráért járó javadalmazás meghatározásáról. |
— |
Az 1978. május 12-i 78/361/MJT.SGFPT.DTPS.ST.3/8. sz. rendelet a mezőgazdasági és hasonló vállalkozások tekintetében a túlórára vonatkozó szabályok és a túlóráért járó javadalmazás meghatározásáról; |
— |
Az 1986. december 10-i 9028/MTERFPPS/DGT/DSSHST. sz. rendelet az erdészeti munkákat végző vállalkozásokra alkalmazandó egyedi biztonsági és higiéniai intézkedésekről; |
— |
Az 1986. december 10-i 9030/MTERFPPS/DGT/DSSHST. sz. rendelet a higiéniai és biztonsági bizottságok vállalkozásokon belül történő létrehozásáról; |
— |
Az 1986. december 10-i 9033/MTERFPPS/DGT/DSSHST. sz. rendelet a Kongói Népköztársaságban Letelepedett Vállalkozások Szociális és Egészségügyi Központjainak szervezetéről és működéséről; |
— |
A 2008. december 31-i 2008-942. sz. rendelet a garantált szakmaközi minimálbér (SMIG) meghatározásáról; |
— |
A 2003. július 9-i 3092. sz. rendelet az egészségügyi magánszervezetek létesítésének és megnyitásának feltételeiről. |
4. Kereskedelem
— |
Az 1994. június 1-jei 6-94. sz. törvény az árak és a kereskedelmi normák meghatározásáról, valamint a csalások megállapításáról és szankcionálásáról; |
— |
A 2005. november 24-i 19-2005. sz. törvény a Kongói Köztársaságban a kereskedői szakma szabályozásáról; |
— |
A 2007. január 24-i 3-2007. sz. törvény a behozatal, kivitel és újrakivitel szabályozásáról; |
— |
A 2008. november 15-i 2008-446. sz. rendelet a kereskedői igazolvány megszerzésének szabályairól. |
5. Földügyi igazgatás
— |
A 2000. december 31-i 17-2000. sz. törvény a földtulajdonról. |
6. Mezőgazdaság és állattenyésztés
— |
Az 1955. szeptember 13-i 55/1219. sz. rendelet a franciaországi tengerentúli területekért felelős minisztérium hatáskörébe tartozó területeken a növényvédelemről szóló, 1952. november 26-i törvény alkalmazási feltételeit megállapító közigazgatási rendeletről; |
— |
Az 1986. szeptember 27-i 86/970. sz. rendelet a gyümölcsfák kivágása és az egyéb növényi kultúrákban keletkezett kár esetén járó kártérítésről; |
— |
Az 1945. június 12-i 1 142. sz. rendelet a növény-egészségügyi ellenőrzésnek Francia Egyenlítői Afrikában (AEF) történő bevezetéséről; |
— |
Az 1945. június 12-i 1 143. sz. rendelet a kultúrák növény-egészségügyi felügyeletének és hatóságának az AEF-ben történő létrehozásáról; |
— |
A 2008. július 3-i 2866/MAE/MEFB. sz. rendelet az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi vizsgálatok és szolgáltatások, valamint a jogszabályban előírt egészségügyi dokumentumok díjának meghatározásáról. |
7. Közlekedés
— |
Az 1989. október 31-i 018/89. sz. törvény a közúti szállítási tevékenységek és a gépkocsi-közlekedéshez kapcsolódó tevékenységek meghatározásáról, valamint az e szakmák gyakorlásához szükséges engedélyek kiállításárért járó díjakról; |
— |
A közútra vonatkozó 2001. évi felülvizsgált CEMAC közösségi törvénykönyv; |
— |
CEMAC/RDC törvénykönyv a belvízi hajózásról; |
— |
A 1990. március 31-i 90/135. sz. rendelet a Kongói Köztársaságban a közúti szállítási szakmába való belépés és a gépkocsi-közlekedéshez kapcsolódó tevékenységek folytatásának szabályozásáról; |
— |
Az 1998. január 29-i 98-39. sz. rendelet a Kongói Köztársaságból kiinduló és oda irányuló tengeri közlekedés megszervezéséről és szabályozásáról; |
— |
A 2003. március 6-i 2003-61. sz. rendelet a gépjárművek nyilvántartásának szabályozásáról; |
— |
A 2001. szeptember 17-i 5694. sz. rendelet a közúti szállítói szakma és a gépkocsi-közlekedéshez kapcsolódó szakmák gyakorlására vonatkozó engedély megszerzéséhez teljesítendő feltételek meghatározásáról; |
— |
A 2004. november 15-i 11599. sz. rendelet a járművek műszaki vizsgálatáról; |
— |
A 2005. április 12-i 2844. sz. rendelet a gépkocsik nyilvántartásba vételi bizonyítványának kiállításáról; |
— |
A 2008. május 14-i 1033/MTMMM-CAB. sz. rendelet a Kongóból kiinduló és oda irányuló nemzetközi áruforgalomban részt vevő rakomány fuvarleveléről. |
8. Gazdaság
— |
A 2003. január 18-i 6-2003. sz. törvény a befektetések chartájáról; |
— |
A 2004. február 18-i 2004-30. sz. rendelet a befektetések chartájának előnyeiből való részesülés engedélyezésének szabályairól. |
9. Nemzetközi, regionális és alregionális megállapodások
— |
Az OHADA egységes okmánya az általános kereskedelmi jogról; |
— |
Az 1997. április 17-i egységes okmány a gazdasági társaságok és a gazdasági egyesülések kereskedelmi jogáról; |
— |
Az OHADA 1998. április 10-i egységes okmánya az adósságok rendezésére irányuló kollektív eljárások megszervezéséről; |
— |
Az OHADA 1998. április 10-i egységes okmánya a beszedési eljárásokról és a végrehajtás módjairól; |
— |
Afrikai egyezmény az állatvilág és a természeti erőforrások védelméről, azaz az 1968. évi algíri egyezmény, amelyet az 1980. április 21-i 27/80. sz. törvény erősített meg; |
— |
Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állatés növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES), amelyet az 1982. július 7-i 34/82. sz. törvény erősített meg, és amelyhez Kongó 1983.január 31-én csatlakozott; |
— |
1992. évi riói egyezmény a biológiai sokféleségről, amelyet az 1996. június 25-i 29/96. sz. törvény erősített meg; |
— |
Nemzetközi megállapodás a trópusi faanyagokról, amelyet az 1996. június 25-i 26/96. sz. törvény erősített meg; |
— |
Éghajlat-változási keretegyezmény, amelyet az 1996. június 25-i 26/96. sz. törvény erősített meg; |
— |
Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint a vízimadarak élőhelyeiről (Ramsari Egyezmény), amelyet az 1996. június 25-i 28/96. sz. törvény erősített meg; |
— |
Az 1985. évi bonni egyezmény a vándorló, vadon élő fajok védelméről, amelyet az 1999. március 3-i 14/99. sz. törvény erősített meg; |
— |
Egyezmény az elsivatagosodás elleni küzdelemről, amelyet az 1999. január 8-i 8/99. sz. törvény erősített meg; |
— |
Kiotói jegyzőkönyv az éghajlatváltozás elleni küzdelemről, amelyet a 2006. szeptember 12-i 24-2006. sz. törvény erősített meg; |
— |
Szerződés a Közép-Afrikai Erdészeti Bizottságról, amelyet 2005. február 5-én írtak alá Brazzaville-ben, és amelyet a közép-afrikai erdei ökoszisztémák megőrzéséről és fenntartható kezeléséről, valamint a Közép-Afrikai Erdészeti Bizottság létrehozásáról szóló szerződés megerősítésének engedélyezéséről szóló, 2006. október 26-i 35-2006. sz. törvény erősített meg. |
(1) Az Eucalyptus Fibre Congo jelenleg az egyetlen kivétel, amely rendezés alatt áll (vö. IX. melléklet). Ebben az esetben arról van szó, hogy a körülbelül 48 000 ha területű állami ültetvényt 2008 áprilisában koncesszióba adták, hogy az EFC folytasson ott gazdálkodást örökbérleti szerződés keretében. Erre tekintettel előirányozták egy, az ültetvények harmadik személyekre történő engedményezésének feltételeit meghatározó aktus elfogadását. Végül e fatermékek jogszerűségét az ültetvényekről származó fákra vonatkozó jogszerűségi mátrix alapján kell igazolni.
III. MELLÉKLET
A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER (SVL)
1. FEJEZET
BEVEZETÉS
A Kongói Köztársaságban alkalmazott jogszerűség-igazolási rendszer (système de vérification de la légalité, SVL) törvényekre és rendeletekre, valamint irányelvekre és normákra épül. A jogszerűség-igazolási rendszer alapját két fontos pillér képezi:
— |
a közigazgatási ellenőrzés |
— |
és a helyszíni ellenőrzés. |
Az itt kialakított jogszerűség-igazolási rendszer az erdészeti erőforrás-gazdálkodás és -hasznosítás kormányzati felügyeletének keretében a jelenleg is alkalmazott nyomon követésen, ellenőrzésen és igazoláson alapul, ezt azonban meg is erősítették abból a célból, hogy biztosítsák az e megállapodással bevezetett FLEGT engedélyezési rendszer megbízhatóságát. A jogszerűség-igazolási rendszer a következő elemekből áll:
1. |
két jogszerűségi mátrix; |
2. |
visszakövetési rendszer; |
3. |
az erdészeti létesítmény jogszerűségének igazolása; |
4. |
az ellátási lánc ellenőrzésének igazolása; |
5. |
FLEGT-engedélyek kiadása; |
6. |
független ellenőrzés. |
A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában a következők vesznek részt:
— |
két (02) központi igazgatóság az Erdőgazdálkodási Főigazgatóság (Direction Générale de l’Economie Forestière – DGEF) felügyelete alatt: az Erdészeti Igazgatóság és az Erdészeti Erőforrásokat Hasznosító Igazgatóság; |
— |
három (03) divizionális felügyelet az Erdőgazdálkodási Főfelügyelet (Inspection Générale de l’Economie Forestière – IGEF) felügyelete alatt: az Erdészeti Felügyelet, az Állatvilág és Védett Területek Felügyelete és a Közigazgatási és Jogi Felügyelet; |
— |
tizenkét (12) regionális igazgatóság, amelyek az ország valamennyi régióját (Brazzaville, Pointe-Noire, Kouilou, Niari, Lékoumou, Bouenza, Pool, Plateaux, Cuvette-Ouest, Cuvette, Sangha, Likouala) lefedik, valamint ezek csoportjai és ellenőrző állomásai; |
— |
két (02), igazgatási autonómiával rendelkező szervezet: a Kivitelre Szánt Erdészeti Termékek Ellenőrző Szolgálata (SCPFE) és részlegei, továbbá az Erdészeti Erőforrás- és Állatállomány-nyilvántartó és Állománygazdálkodási Nemzeti Központ (Centre National d’Inventaire et d’Aménagement des Ressources Forestières et Fauniques – CNIAF); |
— |
a Kereskedelmi Hivatal szervezeti egységei; |
— |
az Igazságügyi Hivatal szervezeti egységei; |
— |
a Vámhivatal szervezeti egységei; |
— |
az Adóhivatal szervezeti egységei; |
— |
a Munkaügyi Hivatal szervezeti egységei; |
— |
a Környezetvédelmi Hivatal szervezeti egységei; |
— |
az Egészségügyi Hivatal szervezeti egységei; |
— |
a Társadalombiztosítási Hivatal szervezeti egységei (a Nemzeti Társadalombiztosítási Pénztár, CNSS); |
— |
az erdészeti társaságok. |
Létrejön emellett egy civil társadalmi struktúra az erdészeti társaságok tevékenységének megfigyelése és az igazolási eljárások kialakításának támogatása céljából.
Ezen felül a jogszerűség-igazolási rendszert a rendszer független ellenőre ellenőrzi.
A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában közreműködő egyes jogalanyok különböző feladatait a következő fejezetek mutatják be részletesen.
Mindemellett a közreműködő jogalanyok részletes feladatait, valamint a szükséges humán erőforrást, beleértve az álláshelyek függvényében előírt kompetenciaszintet a rendszer kialakítása során pontosítják.
Ugyanígy, az ellenőrzési és igazolási feladatok megszervezésénél különös figyelmet kell fordítani a lehetséges összeférhetetlenségek kezelési és ellenőrzési mechanizmusaira.
2. FEJEZET
HATÁLY
A jogszerűség-igazolási rendszer VALAMENNYI nemzeti faforrásra és a behozott termékekre is vonatkozik. A jogszerűség-igazolási rendszer tehát figyelembe veszi a Kongóban forgalomba hozott valamennyi fát.
A jogszerűség igazolása ennélfogva kiterjed a nemzeti piacra és a kiviteli piacokra az I. mellékletben meghatározott valamennyi termék tekintetében, függetlenül attól, hogy melyik a kivitel fogadó országa.
A rendszer kiterjed a kongói eredetű, és a más országokon (különösen Kamerunon) át szállított fákkal kapcsolatos követelményekre is.
3. FEJEZET
3.1. Jogszerűségi mátrix
A kongói jogszerűség-igazolási rendszer két jogszerűségi mátrixot tartalmaz: i. a kongói természetes erdőkből származó fák jogszerűségének értékelési mátrixát, és ii. a kongói faültetvényekről származó fák jogszerűségének értékelési mátrixát (vö. II. melléklet). A mátrixok mutatókat és ellenőrzési szempontokat tartalmaznak az alábbi területeken:
— |
az erdészeti társaság megléte; |
— |
az erdészeti erőforrásokhoz való, jogszabályban biztosított hozzáférési jogok és az időszakos engedélyek megadása; |
— |
a területrendezési rendelkezések betartása; |
— |
egyes kitermelési és feldolgozási rendelkezések betartása; |
— |
környezetvédelmi rendelkezések betartása; |
— |
az adóbevallások megfelelősége és az adók és társadalombiztosítási járulékok határidőben történő befizetése; |
— |
a civil társadalom, a helyi és őshonos lakosság tájékoztatása, valamint bevonásuk az erdészeti koncesszió kezelésébe; |
— |
a helyi és őshonos lakosság, valamint a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása; |
— |
a társadalmi-gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás terén vállalt kötelezettségek teljesítése. |
A jogszerűségi mátrixok követelményeket fogalmaznak meg azon vállalkozásokkal szemben, amelyek erdészeti tevékenységet folytatnak, és fatermékeket állítanak elő vagy dolgoznak fel. A mátrix mutatói és ellenőrzési szempontjai két kategóriába sorolhatók: i. a visszakövetési lánchoz nem tartozó szempontok, és ii. a visszakövetési láncban ellenőrzött szempontok.
A 3.2. pontot követő alfejezet az első kategóriával, a 4. fejezet pedig a második kategória mutatóival és ellenőrzési szempontjaival foglalkozik.
3.2. Igazolási eljárások
A jogszerűség igazolása dokumentum (iratellenőrzés) és/vagy helyszíni szemle alapján történik. Egyes mutatók és ellenőrzési szempontok érvényesülésének igazolására a vállalkozás létezése alatt egyszer kerül sor (a kitermelés jogcímének érvényessége, a rendezési terv kidolgozása). Más mutatók és ellenőrzési szempontok tekintetében időszakos (havi, négyhavi) vagy éves ellenőrzés szükséges.
Az 1. táblázat a természetes erdőkből származó fák tekintetében mutatja be a tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos feladatok, módszerek és az ellenőrzési gyakoriság nagy vonalait.
Az igazolási stratégia a következőképpen foglalható össze:
3.2.a) |
Első szint: a felhatalmazott szervezeti egységek ellenőrző tevékenységei
Az első szintű ellenőrzés eredményeinek az IGEF-fel történő közlésére vonatkozó részletes szabályokat a rendszer kialakításának 1. szakaszában határozzák meg. Ezek a szabályok azt is részletezik, hogy egy adott hivatal milyen módon tájékoztatja majd az IGEF-et egy adott jogsértés megállapításáról. |
3.2.b) |
Második szint: az IGEF igazolási tevékenységei Az IGEF-et általános felelősség terheli a második szinten a következők igazolása tekintetében:
Ami az erdészeti társaság jogszerűségének igazolását illeti, a 3.2.a) pontban említett különböző ellenőrzések alapján az Erdőgazdálkodási Főfelügyelet a következőképpen folytatja le az igazolást:
Ennek érdekében az IGEF köteles meggyőződni arról, hogy az ellenőrzésben részt vevő többi intézmény (Kereskedelmi, Munkaügyi, Adó-, Mezőgazdasági, Területrendezési Környezetvédelmi Hivatal, CNSS, stb.), elvégezte feladatait, és kézhez vette az ellenőrzéssel kapcsolatos eredményeket. Ezt természetesen az érintett intézményeknél tartott helyszíni ellenőrzésekkel, iratellenőrzéssel és a rendelkezésre álló adatbázisok ellenőrzésével teheti meg. Az első szintű ellenőrzés során nyert különböző adatokat az IGEF ellenőrzi, aztán hitelesíti. E második szintű igazolási és hitelesítési eljárás írásos nyomát a rendszer kialakítása során meghatározott szabályok szerint őrzik meg és archiválják. |
Az igazolási eljárás eredményként jogszerűségi bizonyítványt állítanak ki, amelyet átadnak a kérelmezőnek.
Egy vállalkozás jogszerűségét mutatók és ellenőrzési szempontok tiszteletben tartása alapján, vegyes rendszert alkalmazva állapítják meg; ez azt jelenti, hogy a jogszerűségi bizonyítvány iránti kérelmet megelőző év mutatói és ellenőrzési szempontjai teljesülnek, és a jogszerűségről tanúskodnak, és másrészről, hogy a folyó évben nem állapítottak meg jogsértést.
A jogszerűségi bizonyítvány egy évig érvényes. A bizonyítvány érvényességének lejártát megelőzően az IGEF új igazolási eljárást ütemez be és folytat le, hogy a következő évre is kiállíthassa a jogszerűségi bizonyítványt. Amennyiben a vállalkozás rajta kívül álló okokból erre az új igazolási eljárásra az előírt határidőn belül nem kerül sor, a bizonyítvány érvényességét legfeljebb hat hónappal meg lehet hosszabbítani.
3.3. A minősített erdészeti koncessziók jogszerűségének igazolása
A kongói erdészeti koncessziók minősítésével foglalkozó magánszervezetek által figyelembe vett szabványok (FSC, OLB, TLTV) szintén tartalmazzák a következőkre vonatkozó kritériumok, mutatók és ellenőrzési szempontok lényeges elemeit:
— |
a társaság jogszerű létesítése; |
— |
a tevékenység folytatását lehetővé tevő időszakos engedélyek megléte; |
— |
az erdőkre vonatkozó törvényi és rendeleti rendelkezések betartása; |
— |
a területrendezési, fakitermelési, fafeldolgozási és adóügyi jogszabályi rendelkezések betartása; |
— |
a környezetvédelmi rendelkezések betartása; |
— |
az alvállalkozási tevékenységek jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő megvalósítása. |
A kongói erdészeti koncessziók magánszervezetek általi hivatalos minősítésével kapcsolatos szabványoknak (Kongóban jelenleg az FSC, OLB, TLTV, és más eseti szabványok) a jogszerűségi mátrix szempontjából végzett értékelését az IGEF végzi el a rendszerkialakítási szakaszban. Erről az értékelésről jelentés készül, amelyet közzétesznek, és amely hozzáférhető lesz a nyilvánosság számára.
Amennyiben ez az értékelés pozitív eredménnyel zárul, a magánminősítési rendszert az IGEF jóváhagyja. E jóváhagyást nyilvánosságra hozzák. A jóváhagyás így lehetővé teszi az IGEF számára, hogy jogszerűségi bizonyítványt állítson ki az ilyen rendszerben minősített vállalkozásoknak anélkül, hogy szükség lenne az IGEF külön igazolására. Ezzel elkerülhető a minősített erdészeti koncessziók jogszerűségének kétszeres igazolása.
Az e jóváhagyott minősítéssel rendelkező erdészeti társaságnak mindazonáltal az Erdőgazdálkodási Főfelügyelet rendelkezésére kell bocsátania a magánminősítési rendszer ellenőrzésével kapcsolatos valamennyi jelentést annak lehetővé tételére, hogy a Főfelügyelet nyomon kövesse a jogszerűség betartását ezen eljárás során, és ennek alapján kiállíthassa a jogszerűségi bizonyítványt az érintett vállalkozás számára. Ezen felül a társaságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell az IGEF-et a magántanúsítvány felfüggesztéséről vagy visszavonásáról. A rendszer kialakítása során részletesen meghatározzák a magánminősítési rendszerek keretében kért korrekciós intézkedések kezelésének szabályait.
3.4. A mátrix megszegése
A jogszerűség-igazolási rendszerben a jogszerűség be nem tartását az országban hatályos törvényi és rendeleti rendelkezéseknek megfelelően kezelik. A jelenlegi rendelkezéseket több kiegészítő intézkedés kíséri majd.
A mátrix megszegése esetén valamennyi intézkedést meghoznak a jogszerűségi bizonyítvány visszavonására, és adott esetben azon szállítmányok lefoglalására, amelyek tekintetében FLEGT engedély iránti kérelmet nyújtottak be. A jogszerűségi bizonyítványt így az IGEF megsemmisítheti a FLEGT-rendszerre vonatkozó követelményekkel szembehelyezkedő, az IGEF és/vagy a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság által megfelelően megállapított gyakorlatok esetén.
A rendszer kialakítása során kézikönyvet adnak ki azokról iránymutatásokról, amelyek meghatározzák, hogy mely szabályok szerint kell kezelni a jogszerűségi mátrix és/vagy a visszakövetési rendszer mutatóinak be nem tartását. E kézikönyv többek között útmutatást ad e jogsértések, különösen az előírt határidők elmulasztásának a kezelésére, adott esetben a korrekciós intézkedésekre, valamint a különböző szereplők ezzel kapcsolatos felelősségére vonatkozóan. Az e jogsértésekre vonatkozó információk kezelésének és továbbításának szabályait szintén a rendszer kialakítása során határozzák majd meg.
1. táblázat: A természetes erdőkből származó fák visszakövetési láncához nem kapcsolódó ellenőrzési szempontok ellenőrzése és igazolása
Jogszerűségi szempont |
Mutató/ellenőrzési szempont |
Az 1. szintű ellenőrzés felelőssége |
Az igazolás módja |
Az ellenőrzés gyakorisága |
||||
A vállalkozás jogszerű létesítése |
|
|
|
|
||||
|
Kereskedelmi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF/csoportok |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF/csoportok |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Igazságügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Igazságügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Kereskedelmi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
Jogszabályban biztosított hozzáférési jog az erdészeti erőforrásokhoz (2) |
|
|
|
|
||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés |
a CTI/CAT/érvényessége során egyszer |
|||||
|
|
|
|
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés és a Regionális Erdőgazdálkodási Igazgatóságnál folytatott ellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés és a Regionális Erdőgazdálkodási Igazgatóságnál folytatott ellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Vámhivatal, Adóhivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF/csoportok |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
A területrendezési tárgyú rendelkezések betartása |
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés (a jelentések vizsgálata) |
a rendezési terv kidolgozása során egyszer |
||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés (a beszámolók vizsgálata) |
a rendezési terv kidolgozása során egyszer |
|||||
A fakitermeléssel és fafeldolgozással kapcsolatos rendelkezések betartása (4) |
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés és helyszíni ellenőrzés |
évente egyszer |
||||
|
DDEF-csoportok |
helyszíni ellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
helyszíni ellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés, helyszíni ellenőrzés, SIGEF-lekérdezés |
havonta egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés, helyszíni ellenőrzés, SIGEF-lekérdezés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés és helyszíni ellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés, helyszíni ellenőrzés, SIGEF-lekérdezés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
helyszíni ellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés és helyszíni ellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés és helyszíni ellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
iratellenőrzés és helyszíni ellenőrzés |
iratellenőrzés és helyszíni ellenőrzés |
évente kétszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés és helyszíni ellenőrzés |
évente kétszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
helyszíni ellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
Az adóbevallások megfelelősége és az adók és társadalombiztosítási járulékok befizetése |
|
|
|
|
||||
|
Adóhivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Vámhivatal |
iratellenőrzés |
havonta egyszer |
|||||
|
Vámhivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Vámhivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Adóhivatal és DDEF |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
csoportok Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
|
havonta egyszer |
|||||
|
évente kétszer |
|||||||
|
Adóhivatal és Vámhivatal |
|
havonta egyszer |
|||||
|
évente kétszer |
|||||||
|
Adóhivatal |
|
havonta egyszer |
|||||
|
évente kétszer |
|||||||
|
Adóhivatal |
|
havonta egyszer |
|||||
|
évente kétszer |
|||||||
|
Adóhivatal, DDEF, csoportok |
|
havonta egyszer |
|||||
|
évente kétszer |
|||||||
A környezetvédelmi törvényi és rendeleti rendelkezések, illetve a hatásvizsgálati jelentésekben foglalt intézkedések betartása |
|
Környezetvédelmi Hivatal |
|
a vizsgálat lefolytatása során egyszer |
||||
|
Környezetvédelmi Hivatal, |
|
évente egyszer |
|||||
|
évente egyszer |
|||||||
|
Egészségügyi Hivatal Környezetvédelmi Hivatal, |
|
évente egyszer |
|||||
|
|
|
|
|||||
|
Egészségügyi Hivatal Környezetvédelmi Hivatal, |
|
évente egyszer |
|||||
|
Erdészeti Hivatal |
|
évente kétszer |
|||||
|
évente egyszer |
|||||||
A civil társadalom és a helyi és őshonos lakosság tájékoztatása és bevonása a koncesszió kezelésébe |
|
|
|
|
||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
helyszíni ellenőrzés, iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
|
|
|
|||||
|
DDEF-csoportok |
helyszíni ellenőrzés, iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
A helyi és őshonos lakosság, valamint a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása |
|
|
|
|
||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
|
|
|
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
|
|
|
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Erdészeti Hivatal, Munkaügyi Hivatal, |
helyszíni ellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Erdészeti Hivatal, Munkaügyi Hivatal, |
helyszíni ellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
|
|
|
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Erdészeti Hivatal, Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal, Erdészeti Hivatal, |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Egészségügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
DDEF-csoportok |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
|
|
|
|||||
|
Munkaügyi Hivatal, DDEF |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal, DDEF |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal, DDEF |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Munkaügyi Hivatal, DDEF |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
A vállalkozás betartja a fa szállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos jogszabályokat |
|
|
|
|
||||
|
Közlekedési Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Közlekedési Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Közlekedési Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Közlekedési Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Közlekedési Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Közlekedési Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
|||||
|
Közlekedési Hivatal |
iratellenőrzés |
évente egyszer |
Ennek megfelelően a rendszer kialakítása során egy hasonló táblázat készül a külön engedélyek és az ültetvényekről származó fák vonatkozásában.
4. FEJEZET
4.1. Az ellátási lánc ellenőrzésének elvei/visszakövetési rendszer
Kongó a fák visszakövethetőségét biztosító rendszerrel rendelkezik, amely az alábbi négy (4) fontos szempontra épül:
— |
a termék származása vagy eredete; |
— |
a termék festékkel való megjelöléssel történő azonosítása; |
— |
az e termékekhez kapcsolódó alapadatok rögzítése olyan adathordozón, amely saját maga is jól visszakövethető; |
— |
a termékek nyomon követése. |
E rendszer alapja az erdészeti törvénykönyvről szóló, 2000. november 16-i 16-2000. sz. törvény, valamint annak főbb végrehajtási rendelkezései, különösen az erdőgazdálkodás és az erdőhasználat feltételeiről szóló, 2002. december 31-i 2002-437. sz. rendelet. A visszakövethetőségre vonatkozó rendeleti rendelkezések kiterjednek a négy (4) fontos szempontra (a termék származása vagy eredete, a termék festékkel való megjelöléssel történő azonosítása, az alapadatok rögzítése, a termékek nyomon követése). E rendelkezések meghatározzák, hogy:
— |
az erdőgazdálkodó kötelessége, hogy egy jól meghatározott, éves véghasználati területről kitermelje az Erdészeti Hivatal által engedélyezett, az éves legnagyobb mennyiségnek megfelelő mennyiségű fát. A SIG segítségével földrajzilag meghatározható e terület a kivágásra engedélyezett termékek származási vagy kitárolási pontja. Ez az éves véghasználati terület olyan területeket ölel fel, amelyeken számba vették a törzsükön fehér festékkel korábban megjelölt, kivágandó fákat. E számbavétel eredményeit felvitték egy 1:20 000 méretarányú térképre vagy egy 1:50 000 méretarányú vázlatra, és azokon szerepeltetik a már megnyitott, illetve megnyitandó telepek, utak vagy földutak összességét. Az erdőgazdálkodó által átadott deklaratív alapadatok alapján az Erdészeti Hivatal ellenőrzi a számbavétel pontosságát és az éves véghasználati terület tekintetében meghatározott határokat, és csak ezt követően adja ki a vágási engedélyt; |
— |
a gazdálkodó minden egyes kivágott fa tekintetében:
|
— |
az erdőgazdálkodó havi kimutatást készít az Erdészeti Hivatal számára a megvalósított termelésről, fafajonként és rendeltetésenként. Év végén az erdőgazdálkodó éves összesítő kimutatást ad át az Erdészeti Hivatalnak, amely fafajonként és rendeltetésenként meghatározza a termelési volument; |
— |
a nyomon követést és ellenőrzést az Erdészeti Hivatal felhatalmazott szervezeti egységei végzik el, azaz a következők:
|
Ezen felül, a civil társadalmi struktúra is elkísérheti az IGEF-et a helyszíni ellenőrzésekre, és helyszíni megfigyeléseket folytathat.
4.2. Strukturális ábra – a természetes erdőkből származó fák visszakövetésének szakaszai
4.2.a) Szerződések
A szerződés (rendezési és feldolgozási szerződés vagy ipari feldolgozási szerződés) hatálya alatt álló koncessziók természetes erdőiből származó fák visszakövetése nyolc (08) szakaszból áll:
— 1. szakasz: előkészületek és az éves vágási engedély iránti kérelem dokumentációja (számbavételi lap, úthálózati térkép…);
— 2. szakasz: a határok, valamint a számbavétel eredményének ellenőrzése, az éves vágási engedély kiállítása;
— 3. szakasz: fakitermelés (döntés, lefejezés-tönkölés, kihordás, darabolás vagy a rönkfa készítése);
— 4. szakasz: a rönkfa tárolása a különböző termelési telepek szintjén (erdei telep, exporttelep, üzemtelep);
— 5. szakasz: a termékek szállítása: rönkfa elszállítása az erdei telepekről a feldolgozóegységekig/exportkikötőkbe/helyi piacra; a feldolgozott fa feldolgozóegységekből történő elszállítása az exportkikötőbe/helyi piacra;
— 6. szakasz: a rönkfa helyi feldolgozása (elsődleges, másodlagos, stb.);
— 7. szakasz: a termékek kivitele az exportkikötőből (Pointe-Noire-i kikötő Kongóban vagy doualai kikötő Kamerunban);
— 8. szakasz: helyi forgalmazási láncok a nemzeti piacokon.
A meglévő rendszer javításait a következő szakaszokban érvényesítik a jogszerűség-igazolási rendszerben:
— 1. szakasz: a fák festékkel való megjelölését minden egyes fa tekintetében felderítési számmal egészítik ki, amely aztán megjelenik egy térképen. A nyilvántartást javítja a már felderített fák számozására vonatkozó fájl vagy nyilvántartás, valamint a fák földrajzi elhelyezkedését meghatározó fájl vagy erdőrészlet-térkép bevezetése.
— 2. szakasz: a rendezési csoportok, illetve a CNIAF részlegei biztosítják a szakértelmet az Erdészeti Hivatal eljárásainak megerősítésénél, az éves vágás szisztematikus felméréséből adódó eredmények pontosságának ellenőrzése területén.
— 3. szakasz: a törzsek festékkel való megjelölését a kivágás éve vagy időpontja, valamint az éves vágás sorszáma egészíti ki. A területrendezési csoportok, illetve a CNIAF részlegei biztosítják a szakértelmet az Erdészeti Hivatal eljárásainak megerősítésénél, az éves vágás nyomon követése, ellenőrzése területén. Ezen felül napi termelési jelentéseket (döntés, lefejezés-tönkölés, közelítés-kihordás, …), a legnagyobb kivágható mennyiségbe tartozó fák helyét meghatározó fájlokat vagy erdőrészlet-térképeket, telepi emlékeztetőket vesznek fel a telep kötelező dokumentumai közé. A tuskók ellenőrzésére csak jegyzőkönyvbe vett vita esetén kerülhet sor. Ebből a célból a csoport tisztviselői ellenőrzik a tuskókat, hogy megállapítsák, hogy csak a kivágásra megjelölt fákat termelték-e ki.
— 4. szakasz: A rönkfák festékkel való megjelölése a rendeltetésre (feldolgozás vagy kivitel) utaló kód révén javul. Ezen felül a rönkfákat rendeltetésüknek megfelelően (helyi telep vagy kivitel) kell elrendezni/tárolni. A területrendezési csoportok, illetve a CNIAF részlegei biztosítják a szakértelmet az Erdészeti Hivatal eljárásainak megerősítésénél, az éves vágás nyomon követése, ellenőrzése területén. Ezen felül napi termelési jelentéseket (döntés, lefejezés, kihordás, …), a legnagyobb kivágható mennyiségbe tartozó fák helyét meghatározó fájlokat vagy erdőrészlet-térképeket, telepi emlékeztetőket vesznek fel a telep kötelező dokumentumai közé.
— 6. szakasz: a fák nyilvántartása napi termelési fájlokkal és a feldolgozott, előállított fákra vonatkozó nyilvántartással egészül ki.
A visszakövetési lánc új strukturális rendszere, amelyet a természetes erdőkből származó, szerződés alapján kitermelt fák tekintetében kell bevezetni, a következőképpen ismertethető:
2. táblázat: A szerződés alapján kitermelt fák visszakövetési láncának strukturális rendszere
Szakasz |
Művelet |
Műveleti felelős |
Kódolandó adatok |
A kódolásért felelős szervezet/meglévő dokumentumok |
Igazolás (fizikai és iratellenőrzés) és gyakoriság |
Adategyeztetés |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Az erdészeti vállalkozás végzi el a kivágandó fák szisztematikus számbavételét, és azokat fehér festékkel megjelöli. |
|
|
|
A rendezési állományfelméréssel való egyezés próbáját az erdészeti termelőegység (UFP) legutolsó véghasználati területének lezárásakor kell elvégezni. Az UFP a rendezési terv olyan alegysége, amelybe az éves véghasználati terület tartozik. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A szisztematikus számbavételek ellenőrzése
|
A DDEF/csoport meggyőződik a számbavétel eredményeinek pontosságáról úgy, hogy az erdőrészletek 5 %-ában újbóli számbavételt végez. |
|
|
|
Adategyezési próba a fák számbavételi és újbóli számbavételi szakaszban adódó számának összevetésével. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Az erdészeti vállalkozás minden rönköt megmér, és vonalkóddal megjelöl. A vonalkód száma különbözik a felderítési számtól. |
A vonalkód a következő információkat hordozza: az éves véghasználati terület sorszáma, a gazdálkodó neve, a kitermelés éve, az éves véghasználati terület mérete, az érintett erdőrészletek sorszáma, különösen az egyezési próba biztosítása céljából |
|
|
Adategyezési próba fafajonként a kivágott fák számának és az 1. szakaszban az éves vágási engedélyben meghatározott számnak az összehasonlításával. A legnagyobb éves mennyiség (m3) nem releváns mutató, amennyiben az éves vágási engedélyt köbözési táblázat segítségével megállapított indikatív mennyiség alapján állították ki. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Rönkfa darabolása és rendeltetésének meghatározása (helyi üzemek vagy kivitel)
|
Az erdészeti vállalkozás leolvassa az összes vonalkódot. |
|
|
|
Adategyezési próba a fák 3. szakaszban (kitermelés) meghatározott sorszámának/vonalkódjának és a 4. szakaszban (tárolás) meghatározott sorszámának/vonalkódjának az összehasonlításával. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Az erdészeti vállalkozás leolvassa az összes vonalkódot. |
|
|
Az ellenőrző állomások szintjén a szállított fa ellenőrzése (fafaj és jel). |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A vállalkozás megállapítja a mennyiséget és leolvassa az összes vonalkódot a vállalkozás üzemtelepére történő belépéskor. A vállalkozás napi termelési jelentést készít. A vállalkozásnak nyomon kell követnie/ellenőriznie kell a rönkfa- és végtermék-készleteket. |
|
|
A hozam ellenőrzése napi jelentések alapján. |
Adategyezési próba a következők összehasonlításával:
Adategyezési próba a következő 3. szakasz között:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Kiviteli dokumentáció elkészítése: menetlevél, vizsgálati tanúsítvány, export-ellenőrzési igazolás, EX1 (ex-D6), EX8 (ex- D15), származási bizonyítvány, csomagkártya, növény-egészségügyi bizonyítvány, kiviteli nyilatkozat, árujegyzék/rakjegy, proforma kereskedelmi számla, vámáru-nyilatkozat, szállítólevél |
A kivitelért felelős vállalkozás leolvassa az összes vonalkódot. Az SCPFE ellenőrzi a nyilatkozatok és a fizikai ellenőrzések összhangját. Ezen felül az IGEF jóváhagyása alapján az SCPFE ellenőrzi a nyilatkozatok és a SIGEF-be felvett adatok egyezőségét, és kiadja a FLEGT-engedélyt. |
Vonalkódszám (rönkfa vagy végtermék-csomag) |
|
|
Adategyezési próba a következők összehasonlításával:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Feldolgozott termékek (deszka, gerenda, szarufa és más négyszögletes fűrészáru) helyi értékesítése |
A vállalkozás könyvelést vezet a helyi értékesítésekről. |
A csomagok száma/sorszáma |
|
|
Adategyezési próba a 6. szakaszban (feldolgozás) és a 8. szakaszban (helyi kereskedelem) készített termelési jelentések összehasonlításával. |
Megj.: (Egyedi vágási sorszám alkalmazásával a termék azonosítása garantálható a lánc teljes hosszán. Valamennyi lefoglalt fa bekerül a visszakövetési rendszerbe, és azt karitatív célokra használják a helyi közösségek, valamint szociális-egészségügyi intézmények (iskolák, kórházak, stb.) javára. Az Erdőgazdálkodási Főigazgatóság biztosítja a megfelelő kódolást.
A félkész termékeket (fűrészáruk, furnérok, hántolt termékek stb.) a terméktől és/vagy az ügyféltől függően létrehozott tételek szerint jelölik. A továbbiakban értékelni kell az „anyaghozam”-megközelítéseket, hogy javítani lehessen a fa nyomának követését az üzemig.
A Kivitelre Szánt Erdészeti Termékek Ellenőrző Szolgálata (SCPFE) az erdőgazdálkodás és az erdőhasználat feltételeiről szóló, 2002. december 31-i 2002-437. sz. rendelet 130. cikkének rendelkezéseivel összhangban havi jelentést tesz az erdőkért felelős miniszteri kabinet, az Erdőgazdálkodási Főigazgatóság és az Erdőgazdálkodási Főfelügyelet számára (ennek a jelentésnek tartalmaznia kell az exportált vagy tranzitfák volumenét és mennyiségét fafajonként, kereskedelmi minőség szerint, célország szerint (exportált fák) vagy származási ország szerint (tranzitfák), illetve fuvarozónként. A tranzitfákkal kapcsolatos részleteket a 4.4. pontban tüntetik majd fel.
A saját visszakövetési rendszerrel rendelkező vállalkozások az adatátvitel lehetővé tétele érdekében kapcsolódnak a nemzeti visszakövetési rendszerhez.
A nem közvetlenül Pointe-Noire-ból exportált fák tekintetében az adatok és a doualai fatelep, valamint a szomszédos országok jogszerűség-igazoló testületeinek adatai közötti egyeztetési szabályokat a rendszer kialakítása során határozzák meg részletesen.
4.2.b) Külön engedélyek
A külön engedély alapján kitermelt, természetes erdőkből származó fák vonatkozásában a következő öt (5) fő szakaszból álló visszakövetési láncnak kell megfelelni:
— 1. szakasz: a kitermelési jogcím (külön engedély) kérelmezése és kiállítása;
— 2. szakasz: A fa kitermelése (döntés, lefejezés-tönkölés, kihordás, darabolás vagy a rönkfa készítése);
— 3. szakasz: a termékek feldolgozása;
— 4. szakasz: a feldolgozott fa elszállítása;
— 5. szakasz: a feldolgozott fa helyi piaca.
Javításokat a következő szakaszokban kell végezni:
— 1. szakasz: A megszámlált és megjelölt fák felvétele egy munkadokumentumba (állományfelmérési jelentés vagy a kivágásra megjelölt fák nyilvántartása és az ilyen fák elhelyezkedéséről készült térkép. A jelölőbaltával való megjelölésről szóló jelentésnek szerepelnie kell a telep kötelező dokumentumainak jegyzékében.
— 2. szakasz: A kivágott fák felvétele a telep dokumentumaiba (termelési jelentés, adatfelvételi lap). A termelési jelentéseknek és az adatfelvételi lapnak szerepelnie kell a telep kötelező dokumentumainak jegyzékében.
— 3. szakasz: A feldolgozott fák felvétele a feldolgozott termékek nyilvántartásába. A termelési jelentésnek és a feldolgozott, vagy az üzembe beszállított fák nyilvántartásának szerepelnie kell a telep kötelező dokumentumainak jegyzékében.
— 4. szakasz: A szállított termékek felvétele a menetlevélre. A külön engedély tartalmazza a fák vagy törzsek számát. Ezt ki kell egészíteni a menetlevéllel, amely részletesen tartalmazza a szállított tételek számát, mennyiségét, eredetét, rendeltetési helyét és előállításának napját.
— 5. szakasz: A helyi piacon forgalomba hozott termékek felvétele egy menetlevélre.
Helyénvaló rámutatni arra, hogy az erdőgazdálkodás és az erdőhasználat feltételeiről szóló, A 2002. december 31-i 2002-437. sz. rendelet 186. cikkének rendelkezéseivel összhangban az építési fafajok kereskedelmi célú kitermelésére vonatkozó külön engedély kiadása csak akkor felel meg az erdészeti törvénykönyv 70. cikkének, ha az adott területen a lakosság nehezen tud beszerezni gyárban előállított faanyagot. Ezeket a termékeket kizárólag az érintett területen lehet forgalmazni, amely területeket az erdőgazdálkodásért felelős miniszter jelöli ki rendeletben.
A törvény szerint az érintett területeken kívül fellelt termékek jogsértőek, ezért azokat le kell foglalni, és karitatív célokra használni a helyi közösségek, valamint szociális-egészségügyi intézmények (iskolák, kórházak, stb.) javára. Az Erdőgazdálkodási Főigazgatóság biztosítja a megfelelő kódolást.
A visszakövetési lánc strukturális rendszere, amelyet a külön engedéllyel kitermelt termékek jogszerűség-ellenőrzési szempontjainak igazolása tekintetében kell bevezetni, a következőképpen mutatható be:
3. táblázat: A külön engedéllyel kitermelt fák visszakövetési láncának strukturális rendszere
Szakasz |
Művelet |
Műveleti felelős |
Kódolandó adatok |
A kódolásért felelős szervezet/meglévő dokumentumok |
Igazolás (fizikai és iratellenőrzés) és ellenőrzési gyakoriság |
Adategyeztetés |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A DDEF és a külön engedély kérelmezője megjelöli a kiválasztott fákat. |
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A külön engedély jogosultja megmér minden rönköt, annak térfogatát, és azt sorszámmal látja el. |
|
|
|
Adategyezési próba fafajonként a kivágott fák számának és a kivágási megjelölésről szóló jelentésben megjelölt számnak az összevetésével. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Fafeldolgozási műveletek elvégzése
|
A külön engedély jogosultja megméri az előállított termékek mennyiségét. |
|
|
|
Adategyezési próba a 3. szakaszra (feldolgozás) jellemző faegyenértékben kifejezett termékmennyiségnek és a fák 2. szakaszban (kitermelés) mért mennyiségének az összevetésével. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A külön engedély jogosultja nyilvántartásba vesz minden, a kivágott fák feldolgozásából származó terméket. |
|
|
|
Adategyezési próba a 3. szakaszra (feldolgozás) jellemző faegyenértékben kifejezett termékmennyiségnek és a fák 2. szakaszban (kitermelés) meghatározott számának/sorszámának az összevetésével. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A feldolgozott termékek helyi értékesítése (deszka, gerenda, szarufa és más négyszögletes fűrészáru) |
A külön engedély jogosultja könyvelést vezet a helyi értékesítésekről. |
Az előállított termékek száma kategóriánként (deszka, gerenda, szarufa, léc). |
|
|
Adategyezési próba a 3. szakaszra (feldolgozás) jellemző faegyenértékben kifejezett termékmennyiségnek és a fák 2. szakaszban (kitermelés) meghatározott számának/sorszámának az összevetésével. |
A kézművesnek nevezett termelés a külön engedélyek kategóriájába tartozik. Itt arról van szó, hogy külön engedélyek alapján az Erdészeti Hivatal engedélyezi a fatönk hasznosítását. A továbbiakban azonban ügyelni kell arra, hogy az adatbázis teljes legyen a telep dokumentumai és a SIGEF révén. E rendelkezés alkalmazásához a következőkre van szükség:
— |
a fák festékkel való megjelölése a hatályos jogszabályok szerint (lábon álló fa jelölőbaltával való megjelölése és a kivágott fák festékkel való megjelölése); |
— |
a fatörzs és a rönkfa nyilvántartása a hatályos jogszabályok szerint (adatfelvételi lap); |
— |
a feldolgozott termékek bejelentése (a külön engedéllyel kitermelt fákat következetesen a vágás helyén dolgozzák fel. Ez a helyzet a fűrészáruk (deszka, gerenda, szarufa, léc), és a szállító eszközök (csónak) stb. esetében. |
— |
E lépéshez, amely lehetővé teszi a fa nyomának követését, arra van szükség, hogy a tuskót és a törzset megjelöljék a teljes visszakövethetőség biztosítása érdekében. |
4.3. Strukturális ábra: a faültetvényekről származó fák visszakövetésének szakaszai:
Az ültetvényekről származó fák tekintetében a következő, hét (7) fő szakaszból álló visszakövetési láncnak kell megfelelni:
— 1. szakasz: a kitermelési jogcím (ültetvényről származó fára vonatkozó engedély) kérelmezése és kiállítása;
— 2. szakasz: a fa kitermelése (döntés, lefejezés-tönkölés, kihordás, darabolás vagy rönkfa, palló és/vagy hasáb készítése);
— 3. szakasz: a termékek tárolása (rönkfa, palló és/vagy hasáb) a különböző termelési telepek szintjén;
— 4. szakasz: a termékek (rönkfa, palló, …) szállítása a feldolgozóegységbe/exportkikötőbe, pallók és/vagy hasábok szállítása a helyi piacra;
— 5. szakasz: a termékek (rönkfák, …) helyi feldolgozása;
— 6. szakasz: a termékek (rönkfa, palló …) kivitele az exportkikötőből (a Pointe-Noire-i kikötő);
— 7. szakasz: a melléktermékek helyi forgalmazási láncai.
Helyénvaló emlékeztetni arra, hogy a végrehajtás során az alábbi szakaszokat a következőképpen fogják javítani:
— 1. szakasz: az éves vágási engedély a telep kötelező dokumentumai közé kell, hogy tartozzon.
— 2. szakasz: a termelési jelentések (vágási jelentések, …) és a adatfelvételi lapok a telep kötelező dokumentumai közé kell, hogy tartozzanak.
— 3. szakasz: a termelési jelentések (anyagmozgatási/osztályozási jelentés, …) és a adatfelvételi lapok a telep kötelező dokumentumai közé kell, hogy tartozzanak.
— 4. szakasz: a szállított termékek felvétele a menetlevélre. Az ütetvényekről származó fák vágási engedélyét ki kell egészíteni a menetlevéllel, amely részletesen tartalmazza a szállított termékek számát, mennyiségét, eredetét, rendeltetési helyét, és előállításának napját.
A rönkfák festékkel való megjelölése javul, mivel egy kód jelzi majd a rendeltetést (üzem vagy export). A területrendezési csoportok és/vagy a CNIAF részlegei biztosítják a szakértelmet az Erdészeti Hivatal eljárásainak megerősítésénél, az éves vágás nyomon követése, ellenőrzése területén. Ezen felül napi termelési jelentéseket (döntés, lefejezés, kihordás, …), a legnagyobb kivágható mennyiségbe tartozó fák helyét meghatározó fájlokat vagy erdőrészlet-térképeket, telepi emlékeztetőket vesznek fel a telep kötelező dokumentumai közé.
— 5. szakasz: a fák nyilvántartása javul, mivel bevezetik az üzemtelepre beszállított fák (az üzemtelepről származó, üzembe beszállított rönkfa) nyilvántartását és a feldolgozott (az üzembe beszállított rönkfából készült termékek) nyilvántartását. Az üzemtelepen ellenőrző-állomást építenek ki.
— 6. szakasz: a kivitt termékek nyilvántartása kiegészül a menetlevelekkel, vizsgálati tanúsítványokkal, export-ellenőrzési igazolásokkal, hajórakjeggyel, és egyéb dokumentumokkal, amelyek bekerülnek az exportfa dokumentációjába.
A fenntartható erdőgazdálkodás keretében a rendezett ültetvények üzemtervvel és éves erdőművelési tervvel rendelkeznek. Minden éves erdőművelési tervet értékeléssel (állományfelméréssel) erősítenek meg. Az ezen éves vágásból származó termékek nyomon követésére a csomag festékkel való megjelölésével kerülhet sor.
A visszakövetési lánc strukturális rendszere, amelyet az ültetvényekről származó fákra vonatkozó kivágási engedéllyel kitermelt faültetvényekről származó fák tekintetében kell bevezetni, a következőképpen mutatható be:
4. táblázat: Az erdészeti ültetvényeken kitermelt fák visszakövetési láncának strukturális rendszere.
Szakasz |
Művelet |
Műveleti felelős |
Kódolandó adatok |
A kódolásért felelős szervezet/meglévő dokumentumok információforrása |
Igazolás (fizikai és iratellenőrzés) és ellenőrzési gyakoriság |
Adategyeztetés |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az ültetvényről származó fákra vonatkozó engedély dokumentációjának elkészítése és benyújtása |
Vállalkozás |
|
|
|
Megállapítják a forgalomba hozatalra alkalmatlan fák kimerítő jegyzékét (szám és indokolás). |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A vállalkozás minden rönköt lemér. |
|
|
|
Adategyezési próba fafajonként a kivágott fák számának és a vágási engedélyben megjelölt számnak az összevetésével. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Rönkfa darabolása és rendeltetésének meghatározása (helyi üzemek vagy kivitel)
|
Az erdészeti vállalkozás leolvassa az összes vonalkódot. |
|
|
|
Adategyezési próba a fák 2. szakaszban (kitermelés) meghatározott számának és a 3. szakaszban (tárolás) meghatározott számának az összehasonlításával. Adategyeztetés mennyiségek alapján |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Az erdészeti vállalkozás leolvassa az összes vonalkódot. |
|
|
Az ellenőrző állomások szintjén a szállított fa ellenőrzése. |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A vállalkozás a következő három szakaszban állapítja meg a mennyiséget: az üzemtelepre történő belépéskor, a gyártósorra történő belépéskor, a gyártósor végén, kilépéskor. A vállalkozás napi termelési jelentést készít. |
|
|
A fahozam ellenőrzése napi jelentések alapján. |
Adategyezési próba a következők összehasonlításával:
Adategyezési próba a következő 3. szakasz tekintetében:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Kiviteli dokumentáció elkészítése: menetlevelek, vizsgálati tanúsítványok, export-ellenőrzési igazolás, EX1 (ex-D6), EX8 (ex- D15), származási bizonyítvány, csomagkártya, növény-egészségügyi bizonyítvány, kiviteli nyilatkozat, árujegyzék/rakjegy, proforma kereskedelmi számla, vámáru-nyilatkozat és szállítólevél |
A kivitelért felelős vállalkozás leolvassa az összes vonalkódot. Az SCPFE ellenőrzi az exporttermékek adatainak összhangját, és kiállítja az export-ellenőrzési igazolást. |
Vonalkód-szám (rönkfa vagy végtermék) |
|
|
Adategyezési próba a következők összehasonlításával (rönkfa):
Adategyezési próba a következők összehasonlításával (feldolgozott termékek): az üzemből kiszállított mennyiség és az exportált mennyiség. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Melléktermékek (tűzifa, faszén) helyi értékesítése |
A vállalkozás könyvelést vezet a helyi értékesítésekről. |
Az előállított csomagok száma kategóriánként (tűzifa köbmétere, faszenes zsákok). |
|
|
Adategyezési próba az 5. szakaszban (feldolgozás), a 6. szakaszban (kivitel) és a 8. szakaszban (helyi kereskedelem) készített termelési jelentések összehasonlításával. |
4.4. Külföldi eredetű, kongói területen áthaladó, vagy Kongóba feldolgozás céljából behozott fa
A más országokból származó importfa Kongó területén történő szállítását a jogszerűség-igazolási rendszer segítségével ellenőrzik.
A kongói üzemekben jelenleg nem áll feldolgozás alatt más országból származó, Kongóba behozott fa. Ezzel szemben tranzitfa jelenleg is található Kongó területén; ez olyan fákat jelent, amelyeket behoznak, majd változatlan állapotban újra kivisznek Pointe-Noire-ból.
A Kongói Köztársaság határainál az importfa jogszerűségét minden esetben igazolják.
A tranzitfa vagy importfa ellátási lánca nem ellenőrizhető a kongói területre történő belépés előtt olyan módon, mint a nemzeti erdőkből származó fák.
A tranzitfa vagy importfa tekintetében a határon folytatott ellenőrzési eljárásokat, e fák festékkel való megjelölését és az ellenőrzés felelősségét a rendszer kialakítása során közzéteendő és végrehajtandó kiegészítő szövegek határozzák majd meg. Ezek az eljárások figyelembe veszik azt, hogy a származási országban vannak-e jogszerűség-igazolási rendszerek. Valamennyi import- vagy tranzitfa bekerül a visszakövetési rendszerbe a rendszer kialakítása során meghatározandó szabályok szerint.
4.5. A visszakövetési rendszerhez kötődő jogszerűségi elemek be nem tartása
Az egyes fatermék szállítmányok ellátási láncát a visszakövetési rendszerben ellenőrzik. A feltárt problémák kezelésére eljárásokat dolgoznak ki a jogszerűség-igazolási rendszerben, a rendszer kialakítása során.
A mátrixnak való meg nem felelés esetén minden intézkedést meghoznak a FLEGT-engedély kiadásának felfüggesztése, és adott esetben az érintett szállítmányok lefoglalása érdekében.
A rendszer kialakítása során kézikönyvet adnak ki azokról az iránymutatásokról, amelyek meghatározzák, hogy mely szabályok szerint kell kezelni a jogszerűségi mátrix és/vagy a visszakövetési rendszer mutatóinak be nem tartását.
A fák visszakövethetőségét egy adatbázis (SIGEF) segítségével biztosítják, amely adatbázis önblokkoló rendszerrel rendelkezik. A visszakövetési rendszerhez kötődő jogszerűségi elemek be nem tartása esetén a SIGEF-adatbázis megmutatja a megsértett jogszerűségi elemet, és ez valós időben, az engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg lesz elérhető az IGEF számára.
5. FEJEZET
5.1. A jogszerűségi mátrix szerint végzett igazoláshoz kapcsolódó adatok kezelése
A jogszerűségi mátrix szerint végzett igazoláshoz kapcsolódó adatok kezelése az IGEF feladata lesz, amely Microsoft Excel típusú elektronikus fájlokat vagy egyéb adatbázisokat használ. A rendszer kialakítása során részletes eljárásokat kell kidolgozni a jogszerűségi mátrix mentén végzett igazoláshoz kapcsolódó adatok kezeléséről, meg kell határozni az adatokhoz való, különböző szereplők általi hozzáférésre vonatkozó protokollt, valamint a jogszerűségi kritériumok nem teljesítésének következményeit (önblokkoló rendszer) és a jogszerűségi bizonyítvány formátumát.
5.2. Adatkezelés a fák visszakövetési rendszerében
A javított SIGEF az azon SIGEF-rendszer alapján kifejlesztett visszakövetési rendszer, amely 2009-ben a DDEF, a CNIAF és az SCPEE adatbázisaiban jelenleg tárolt adatok információs rendszere. Erre az egész dokumentumban SIGEF-ként történik hivatkozás.
Az adatbázisba táplált és a fák visszakövetését szolgáló alapadatokat az erdészeti társaságok az interneten továbbítják, lehetőség szerint naponta, az Erdőgazdálkodási Főigazgatóság központi SIGEF-adatbázisába. Ezen felül az adatok regionális erdőgazdálkodási igazgatóságok (DDEF) általi, a havi termelési kimutatások elemzését követő hitelesítését elsősorban szintén az interneten keresztül kell bevinni a rendszerbe.
Az adatkezelésre az ellátási láncban központosított adatbázis (SIGEF) segítségével kerül sor, amely támogatja a különböző szereplők közötti szinergiákat. E központosított adatbázis kezelése a következőket foglalja magában:
— |
a Főigazgatóság ellenőrzése alatt álló információkezelési struktúra kialakítása a minisztériumban. E struktúra a vonalkódok létrehozásával is foglalkozik majd; |
— |
olyan információkezelési szoftver kifejlesztése, amely igazodik a visszakövetési igényekhez; |
— |
a minisztérium internetes oldalának létrehozása olyan ablakkal, amelyen keresztül az adatbázis bizonyos feltételek mellett bármely szereplő számára hozzáférhető lenne. |
Az információgyűjtésért felelős szereplők:
— |
a CNIAF; |
— |
az alvállalkozók (éves vágások előkészítése); |
— |
az erdészeti társaságok (adatfelvételi lap); |
— |
a regionális igazgatóságok; |
— |
az ellenőrző állomás a telep kijáratánál (csoport); |
— |
az ellenőrző állomás az üzem bejáratánál (csoport); |
— |
a gyártósorra történő bemenet és kimenet (csoport); |
— |
az ellenőrző állomás az üzemből való kilépésnél (csoport); |
— |
az ellenőrző állomás a kikötőbe való belépésnél (SCPFE); |
— |
az adatfelvevő állomás (csoport/regionális igazgatóság); |
— |
az erdészeti társaságok (nyilatkozat). |
A SIGEF-adatbázisnak otthont adó Erdőgazdálkodási Főigazgatóság a visszakövetési rendszer karbantartásáért és kezeléséért felelős hivatal.
Az adatok ellenőrzését a helyi szervek (DDEF) végzik el a SIGEF-be és a termékek visszakövetési láncába táplált adatok hitelesítésének alkalmával. E tekintetben folyamatban van egy projekt összeállítása. E projekt végrehajtása során (2009–2010) lehetővé válik a Kongói Köztársaság javított visszakövetési rendszerének pontosítása és megvalósítása. Az ennek megfelelően kiigazított szoftvereket és informatikai berendezéseket, továbbá az adatkezelési protokollokat az említett projekt beindításakor határozzák meg és hagyják jóvá.
6. FEJEZET
A FLEGT-ENGEDÉLYEK KIADÁSA
A FLEGT-engedélyek kiadása csak azokat a fatermékeket érinti, amelyeket majd az Európai Unióba exportálnak. Azon fatermékek tekintetében, amelyek Kongó vámhatóságainak felügyelete mellett haladnak át az országon, nem kell FLEGT-engedélyt kiadni az Európai Unióba irányuló kivitelükhöz. A kongói hatóságok az európai vámhatóságok rendelkezésére bocsátanak egy olyan dokumentációt, amelyből azok meg tudják állapítani, hogy az érintett fák és szállítmányok tekintetében nincs szükség FLEGT-engedélyre. E dokumentáció jellegét és formátumát a rendszer kialakítása során határozzák majd meg.
Az I. mellékletben szereplő, a Kongói Köztársaság természetes erdőiből és faültetvényeiről származó minden fatermék szállítmány FLEGT-engedélyköteles. A FLEGT-engedélyt az SCPFE állítja ki az IGEF utasításai alapján, és azt átadja a kérelmezőnek.
A FLEGT-engedélyt a következő feltételekkel állítják ki egy fatermék szállítmány tekintetében:
1. |
az azt kérelmező vállalkozás érvényes jogszerűségi bizonyítvánnyal rendelkezik; |
2. |
a SIGEF-adatbázis tartalmazza az e szállítmányra vonatkozó adatok összességét. |
Az IGEF-nek előzetesen arról is meg kell győződnie, hogy a jogszerűség igazolását az arra feljogosított szervezeti egységek végezték-e el és különösen, hogy:
— |
kiállítottak-e jogszerűségi bizonyítványt a 3. fejezetben bemutatott, hatályos eljárások szerint, |
— |
az ellátási láncot az erre feljogosított szervezeti egységek ellenőrzik-e a 4. fejezetben bemutatott, hatályos eljárások szerint. |
— |
A FLEGT-engedélyt az SCPFE-nek a gyártás helyéhez közel található részlegei állítják ki a SIGEF-ből kinyert dokumentum alapján, a rendszer kialakítása során meghatározott részletes szabályok szerint. |
E megállapodás keretében nem használnak elektronikus engedélyeket.
A kiállított engedélyekkel kapcsolatos információ védelmét az IGEF biztosítja, papíralapú dokumentáció és numerikus iktatórendszer segítségével. Az engedélyt helyi szinten, papír alapon állítják ki, az V. melléklet 6. cikkének megfelelően. A helyi archiválást az SCPFE végzi, amely megőrzi a FLEGT-engedélyt kiadó hatóságnak szánt példányt, az V. melléklet 6. cikke szerint. A központi archiválás céljából fénymásolatot készítenek, és azt megküldik az IGEF-nek. Ez lehetővé teszi az IGEF számára, hogy egyeztesse az engedélykérelmeket a jogszerűen kiállított FLEGT-engedélyekkel.
Az engedélyekkel kapcsolatos információt a X. mellékletben előírt rendelkezések értelmében közzéteszik egy weboldalon.
A FLEGT-engedélyekre vonatkozó előírásokat és a kiadásukkal kapcsolatos eljárásokat az V. melléklet határozza meg, és azokat a rendszer kialakítása során fejlesztik tovább, különösen a kiállításra nyitva álló határidő és az engedélyek aláírására való jogosultság tekintetében. A jogszerűségi bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárásokat szintén a végrehajtás során határozzák meg.
7. FEJEZET
A RENDSZER FÜGGETLEN ELLENŐRZÉSE
A rendszer független ellenőrzése kötelező. A külön feladatmeghatározást a VI. melléklet dolgozza ki és mutatja be.
IV. MELLÉKLET
A PARTNERORSZÁGBÓL EXPORTÁLT ÉS FLEGT-ENGEDÉLY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ FATERMÉKEK EURÓPAI UNIÓN BELÜLI SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁSÁT SZABÁLYOZÓ FELTÉTELEK
Általános háttér
A 2005. december 20-i 2173/2005/EK rendelet és annak 2008. október 17-i 1024/2008/EK végrehajtási rendelete (1) szabályozza azokat a feltételeket, amelyek alapján a FLEGT-engedéllyel rendelkező, Kongóból származó fatermékek beléphetnek az európai piacra. Az e rendeletekben meghatározott eljárások előírják a nemzeti feltételek kiigazításának lehetőségét és különösen azt a lehetőséget, hogy a FLEGT-engedélyek elfogadásáért az európai piacra történő belépéskor felelős hatáskörrel rendelkező hatóságok akár a vámhatóságok, akár más igazgatási szervek is lehetnek. Ebből az okból a folyamat leírása kétszakaszos igazolásról rendelkezik: (1) az engedélyek iratellenőrzéséről és (2) a szállítmány engedélynek való gyakorlati megfelelősége ellenőrzéséről. Ezen eljárás célja a Kongó által bevezetett ellenőrzések megerősítése és annak igazolása, hogy az Európába történő belépéskor bemutatott FLEGT-engedélyeket a kongói engedélyező hatóság jogszerűen adta ki és tartja nyilván, és hogy ezen engedélyek a kongói hatóságok által előírtak szerint vonatkoznak a szállítmányokra. A hatáskörrel rendelkező hatóságok nem jogosultak arra, hogy kétségbe vonják a kongói jogszerűség-igazolási rendszert vagy az engedélyek odaítélésének érvényességét, mivel ezeket a kérdésekkel adott esetben a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság tárgyalja meg e megállapodás 12., 19., és 24. cikke szerint.
1. cikk
Az engedélyek kezelése
1. A FLEGT-engedélyt (a továbbiakban: „engedély”) azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához kell benyújtani, amelyben az engedély hatálya alá tartozó szállítmány (2) szabad forgalomba bocsátására (3) vonatkozó nyilatkozatot tesznek.
2. Az (1) bekezdésben említett hatáskörrel rendelkező hatóságok a hatályos nemzeti eljárásoknak megfelelően tájékoztatják a vámhatóságokat az engedély elfogadásáról.
2. cikk
Az engedélyek iratellenőrzése
1. A papír alapú engedélyek az V. mellékletben bemutatott engedélymintának felelnek meg.
2. Érvénytelen az az engedély, amelyet a lejáratának napját követően továbbítanak.
3. Az engedély nem tartalmazhat semmiféle törlést vagy betoldást, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság hitelesíti.
4. Az engedély érvényessége nem hosszabbítható meg, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság jóváhagyja.
5. Az engedély másodpéldánya vagy cserepéldánya nem fogadató el, ha azt nem az engedélyező hatóság állította ki és hagyta jóvá.
3. cikk
További tájékoztatás kérése
1. Amennyiben kétség merülne fel az engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány érvényességét érintően, a hatáskörrel rendelkező hatóságok további tájékoztatást kérhetnek az engedélyező hatóságtól.
2. Az engedély, a másodpéldányát vagy a cserepéldány másolatát csatolni lehet a kérelemhez.
4. cikk
Fizikai ellenőrzés
1. A szállítmánynak a megfelelő engedéllyel való gyakorlati egyezőségét adott esetben a hatáskörrel rendelkező hatóságok igazolják.
2. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóságok úgy ítélik meg, hogy a szállítmány tekintetében további vizsgálatra van szükség, ellenőrzéseket végezhetnek annak megállapítására, hogy a kérdéses szállítmány megfelel-e az engedélyben és az engedélyező hatóság által vezetett, az engedéllyel összefüggő archívumban szereplő információnak.
3. Ha a szabad forgalomba bocsátásra bemutatott szállítmányban található fatermékek térfogata vagy tömege nem tér el 10 %-kal nagyobb mértékben a vonatkozó engedélyben feltüntetett térfogattól vagy tömegtől, úgy kell tekinteni, hogy a szállítmány megfelel az engedélyben megadott, térfogatra vagy tömegre vonatkozó információknak.
4. Az igazolás költségét az importőrnek kell fizetnie, kivéve, ha a tagállami jogszabályok másként rendelkeznek.
5. cikk
Előzetes igazolás
A szállítmányt kísérő, de a szállítmány megérkezése előtt benyújtott engedély elfogadható, ha megfelel az e megállapodás V. mellékletében felsorolt valamennyi követelménynek, és ha a 3. és 4. cikknek megfelelően nincs szükség további ellenőrzésre.
6. cikk
Szabad forgalomba bocsátás
1. A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot tartalmazó egységes vámokmány 44. rovatában hivatkozni kell a nyilatkozat hatálya alá tartozó fatermékekre vonatkozó engedély számára.
Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot elektronikus úton teszik meg, a fenti hivatkozást az erre rendelt rovatban kell feltüntetni.
2. A fatermékeket csak akkor bocsáthatók szabad forgalomba, amikor lezárult az e mellékletben bemutatott eljárás.
(1) HL L 277., 2008.10.18.,. 23. o.
(2) Szállítmány a 2173/2005/EK rendelet II. és III. mellékletében felsorolt, FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermék-mennyiség, amelyet a partnerországból adott fel egy feladó vagy szállító, és amelynek az Európai Unión belüli szabad forgalomba bocsátását kérték a vámhivataltól.
(3) A szabad forgalomba bocsátás európai uniós vámeljárás. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) szóló, 2008. április 23-i 450/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a szabad forgalomba bocsátás a következőket foglalja magában: (1) az esedékes behozatali vámok beszedése; (2) adott esetben egyéb terhek beszedése, ahogyan azt az egyéb terhek beszedésére vonatkozó hatályban lévő vonatkozó rendelkezések előírják; (3) kereskedelempolitikai intézkedések, valamint tilalmak és korlátozások alkalmazása, amennyiben azokat nem kell alkalmazni egy korábbi szakaszban (jelen esetben ezek között az intézkedések között vizsgálják a FLEGT-engedélyek meglétét); (4) más, az áruk behozatala tekintetében megállapított alakiságok elvégzése. A szabad forgalomba bocsátással a nem közösségi áru közösségi vámjogi státust szerez.
V. MELLÉKLET
A FLEGT-ENGEDÉLYEK KIADÁSÁT ÉS JELLEMZŐIT SZABÁLYOZÓ FELTÉTELEK
1. FEJEZET
AZ ENGEDÉLYKÉRELMEZÉS ALAKSZERŰSÉGEI
Kongó a FLEGT-eljárás keretében, amelyhez csatlakozott, vállalta, hogy az Európai Unióba irányuló faexportját aláveti a FLEGT engedélyezési rendszernek. E rendelkezés értelmében a termelők és kereskedők kötelesek a FLEGT követelményeit elfogadni a faexport során.
Az Európai Unióba irányuló fatermék-exporthoz szükséges FLEGT-engedélyek kiállításával kapcsolatos jogszerűség-igazolást az Erdőgazdálkodási Főfelügyelet felügyeli.
A FLEGT-engedélyek megszerzésére irányuló eljárás két egymást követő szakaszra bontható:
1. |
jogszerűségi bizonyítvány iránti kérelem az Erdőgazdálkodási Főfelügyeletnek címezve.
|
2. |
FLEGT-engedély iránti kérelem egy adott szállítmány tekintetében, elektronikus úton, az Erdőgazdálkodási Főfelügyeletnek címezve. Amennyiben a kérelmező érvényes jogszerűségi bizonyítvánnyal rendelkezik, a Főfelügyelet keresést indít az Erdőgazdálkodási Főigazgatóság ellenőrzése alatt álló SIGEF-adatbázisban, figyelembe veszi az SCPFE (Kivitelre Szánt Erdészeti Termékek Ellenőrző Szolgálata) véleményét, ellenőrzi az adatbázis teljességét e szállítmány tekintetében és a zárolás hiányát, ezt írásban rögzíti, és utasítja az SCPFE-t, hogy adja ki a FLEGT-engedélyt, majd azt átadja a kérelmezőnek. Mindazonáltal a szállítmányok jogszerűségét alkalomszerűen ellenőrizni lehet. Az engedélyek kiadásának eljárását a rendszer kialakítása során határozzák meg részletesen, ezután az IGEF ezt közli az érdekeltekkel, különösen a lehetséges exportőrökkel, és közzéteszi egy weboldalon. |
2. FEJEZET
DÍJAK
Az engedély kiadása illetékfizetéshez kötött, amelynek összegét és megfizetési szabályait az erdőgazdálkodásért felelős miniszter határozza meg rendelet útján.
3. FEJEZET
A FLEGT-ENGEDÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
1. cikk
1. A FLEGT-engedélyeket papíron állítják ki.
2. Az engedélynek tartalmaznia kell az 1. függelékben felsorolt információkat, a 2. függelékben található útmutatónak megfelelően.
2. cikk
1. A FLEGT-engedély a tényleges kiadása napjától fogva érvényes.
2. A FLEGT-engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a kilenc (09) hónapot. Az engedélyben meg kell jelölni annak lejárati idejét.
3. Az engedély a lejártát követően érvénytelennek minősül.
4. A FLEGT-engedély érvényessége megszűnik, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz, ha az engedély hatálya alá tartozó fatermékeket megsemmisítették.
A PAPÍR ALAPÚ FLEGT-ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
3. cikk
A papír alapú engedélyeknek az 1. függelékben meghatározott formátumnak kell megfelelniük.
4. cikk
1. A papír szabványos A4 méretű.
2. A nyomtatványhoz használt papír színe a következő:
a. |
az 1. számú nyomtatvány, az „Eredeti” fehér; |
b. |
A 2. számú nyomtatvány, „Az Európai Unió vámhatóságának példánya” sárga; |
c. |
a 3. számú nyomtatvány, „Az engedélyező hatóság példánya” zöld. |
5. cikk
1. Az engedélyeket írógéppel vagy számítógéppel kell kitölteni.
2. Az engedélyező hatóság pecsétjét lehetőleg fém szárazbélyegzővel kell elhelyezni. Az engedélyező hatóság az odaítélt mennyiség számmal és betűvel történő rögzítésére bármilyen hamisíthatatlan módszert igénybe vehet, ami lehetetlenné teszi számok vagy hivatkozások utólagos beírását.
3. A nyomtatvány nem tartalmazhat semmiféle törlést vagy betoldást, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság pecsétje és aláírása hitelesíti.
4. Az engedélyeket francia nyelven kell kinyomtatni és kitölteni.
6. cikk
1. Az engedélyt három példányban kell kiállítani, ebből kettő a kérelmezőt illeti.
2. Az első példányt, amelynek jelzése „Eredeti”, az engedélyező hatóság általi kitöltés, aláírás és lepecsételés után a kérelmezőnek kell átadni, hogy az benyújthassa azon EU-tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához, amelyben az engedély hatálya alá tartozó szállítmány szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozatot tesznek.
3. A második példányt, amelynek jelzése „Az Európai Unió vámhatóságának példánya”, az engedélyező hatóság általi kitöltés, aláírás és lepecsételés után a kérelmezőnek kell átadni, hogy az benyújthassa azon EU-tagállam vámhatóságához, amelyben az engedély hatálya alá tartozó szállítmány szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozatot tesznek.
4. A harmadik példányt, amelynek jelzése „Az engedélyező hatóság példánya”, az engedélyező hatóság a kitöltés, aláírás és lepecsételés után magánál tartja, és archiválja.
A FLEGT-ENGEDÉLY ELVESZTÉSE, ELLOPÁSA VAGY MEGSEMMISÜLÉSE
7. cikk
1. Amennyiben az „Eredeti” vagy a „Az Európai Unió vámhatóságának példánya” elvész, azt ellopják, vagy megsemmisül, a jogosult vagy annak meghatalmazott képviselője kérelmezheti cserepéldány kiadását az engedélyező hatóság birtokában levő példány alapján.
2. Amennyiben mind az „Eredeti”, mind pedig „Az Európai Unió vámhatóságának példánya” elvész, azt ellopják, vagy megsemmisül, akkor a jogosult vagy annak meghatalmazott képviselője mindkét dokumentum tekintetében kérelmezheti az engedélyező hatóságtól a cserepéldány kiadását.
3. Az engedélyező hatóság a cserepéldány(oka)t a jogosult kérelmének beérkezését követő két (2) héten belül adja ki.
4. A cserepéldányok tartalmazzák a korábbi engedélyben foglalt információkat és bejegyzéseket, az engedély számát is ideértve. A cserepéldányon fel kell tüntetni a „másodpéldány” megjelölést.
5. Amennyiben a másodpéldány is elvész, azt ellopják, illetve megsemmisül, további cserepéldány nem adható ki.
6. Amennyiben egy elveszett vagy ellopott engedély előkerül, akkor az előkerült engedély nem használható fel, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz.
AZ ENGEDÉLY ÉRVÉNYESSÉGÉVEL KAPCSOLATOS KÉTSÉGEK
8. cikk
1. Amennyiben az engedély vagy a cserepéldány érvényességével kapcsolatban kétség merül fel, és a hatáskörrel rendelkező hatóságok további ellenőrzést kértek az engedélyező hatóságtól, ez utóbbi írásban megerősíti az engedély kiadását és megadja a szükséges tájékoztatást.
2. Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, kérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságtól a kérdéses engedély vagy cserepéldány egy példányának megküldését.
3. Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja az engedélyt és kibocsát egy javított példányt, amely tartalmazza a „Másodpéldány” pecséttel történő hitelesítést, és továbbítja azt a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz.
4. Az engedély érvényességének megerősítése esetén az engedélyező hatóság erről lehetőség szerint elektronikus úton értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot, és visszaküldi az engedélyek példányait. A visszaküldött példányokon fel kell tüntetni egy „Hitelesítve …-án/én” szövegű érvényességet megállapító/hitelesítő pecsétet.
5. Amennyiben a kérdéses engedély nem érvényes, az engedélyező hatóság erről lehetőség szerint elektronikus úton értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat.
FÜGGELÉKEK
1. |
FLEGT-engedély nyomtatványa |
2. |
Útmutató megjegyzések |
1. függelék
A FLEGT-ENGEDÉLY NYOMTATVÁNYA
2. függelék
ÚTMUTATÓ MEGJEGYZÉSEK
Általános megjegyzések
— |
Kérjük, nyomtatott betűkkel töltse ki a nyomtatványt. |
— |
Az ISO-kód – ahol fel van ilyen tüntetve – a két betűből álló szabványos nemzetközi országjelzésekre vonatkozik. |
1. rovat |
Kiállító hatóság |
Adja meg a kiállító hatóság nevét és címét. |
2. rovat |
A kiállító ország számára fenntartott hely |
Hagyja szabadon a kiállító ország számára. |
3. rovat |
A FLEGT-engedély száma |
Adja meg az engedély kiállítási számát. |
4. rovat |
A lejárat időpontja |
Az engedély érvényességi ideje. |
5. rovat |
Az exportáló ország |
Az a partnerország, amelyikből a fatermékeket az EU-ba exportálták. |
6. rovat |
ISO-kód |
Adja meg az 5. rovatban szereplő partnerország kétjegyű kódját. |
7. rovat |
Szállítóeszköz |
Adja meg a kiviteli (export) helyen használt szállítóeszközt. |
8. rovat |
Engedélyes |
Adja meg az exportőr nevét és címét. |
9. rovat |
Kereskedelmi megnevezés |
Adja meg a fatermék(ek) kereskedelmi megnevezését. |
10. rovat |
HR-vámtarifaszám és megnevezés |
Adja meg a 4 vagy 6 számjegyű, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer alapján meghatározott árukódot. |
11. rovat |
Közismert vagy tudományos név |
Adja meg a termékhez felhasznált fafajok közismert vagy tudományos nevét. Amennyiben egynél több fafajt tartalmaz egy összetett termék, használjon külön sorokat. A rovat kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több olyan fafajból készült, amelyek azonosítása nem lehetséges (pl. préselt lemez). |
12. rovat |
Kitermelési országok |
Adja meg azokat az országokat, ahol a 10. rovatban felsorolt fákat kitermelték. Összetett termék esetében adja meg az összes felhasznált faanyag származási országát. A rovat kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több olyan fafajból készült, amelyek azonosítása nem lehetséges (pl. préselt lemez). |
13. rovat |
ISO-kódok |
Adja meg a 12. rovatban felsorolt országok ISO-kódját. A rovat kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több azonosíthatatlan fafajból készült (pl. préselt lemez). |
14. rovat |
Térfogat (m3) |
Adja meg az össztérfogatot m3-ben. A rovat kitöltése elhagyható, ha a 15. rovatot kitöltik. |
15. rovat |
Nettó tömeg |
Adja meg az össztömeget kg-ban. Ez a fatermékek nettó tömegét jelenti, az állványoktól, távtartóktól, öntapadó címkéktől stb. különböző közvetlen tárolóeszközök és csomagolás nélkül. A rovat kitöltése elhagyható, ha a 14. rovatot kitöltik. |
16. rovat |
Egységek száma |
Adja meg az egységek számát, amennyiben a feldogozott termék ilyen módon számszerűsíthető leginkább. A rovat kitöltése elhagyható. |
17. rovat |
Megkülönböztető jelek |
Lehetőség szerint adjon meg minden megkülönböztető jelet, pl.: a tétel száma, hajórakjegy száma. A rovat kitöltése elhagyható. |
18. rovat |
A kiállító hatóság aláírása és bélyegzője |
Ezt a rovatot egy erre felhatalmazott tisztviselő írja alá, és az engedélyező hatóság pecsételi le. Fel kell tüntetni az aláírás helyét és idejét is. |
VI. MELLÉKLET
FELADATMEGHATÁROZÁS A FLEGT-RENDSZER FÜGGETLEN ELLENŐRZÉSÉHEZ (AIS)
I. Feladatok:
A független ellenőrzés fő feladatai az iratellenőrzések és helyszíni ellenőrzések útján:
— |
a jogszerűség-igazolási rendszernek (SVL) és működésének ellenőrzése a jogszerűségi mátrix alkalmazásának és az ellenőrzéseknek, a visszakövetési rendszernek és az engedély-kiadási rendszernek az értékelésén keresztül; |
— |
az engedélyek európai piacra történő belépéskor való használatának ellenőrzése; |
— |
a jogszerűség-igazolási rendszer esetleges hiányosságainak és hibáinak azonosítása, és a megállapítások jelentése a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságnak (CCM); |
— |
az ellenőrzési jelentésekben megállapított hiányosságokra válaszul bevezetett korrekciós intézkedések hatékonyságának értékelése. |
II. A szükséges képesítés:
A független ellenőrzést egy független vizsgálóiroda végzi, amely igazolt szakértelemmel rendelkezik az ellenőrzés területén, tovább igazolt és alapos szakismeretekkel Kongó és/vagy a Kongó-medence erdészeti ágazatának területén.
Az irodát a következők kell, hogy jellemezzék:
— |
nem vesz részt közvetlenül Kongó erdőgazdálkodásában, fafeldolgozásában, fakereskedelmében vagy erdészeti ágazata tevékenységeinek ellenőrzésében. A kongói kormánnyal az erdészeti ellenőrzés területén szerződéses kapcsolatban álló szolgáltatók nem folytathatják le az ellenőrzést; |
— |
belső minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik, amely megfelel az ISO 17021 vagy azzal egyenértékű más rendszer követelményeinek; |
— |
a munkatársak között igazoltan olyan szakértők vannak, akiknek szakterülete az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozó-ipar, a visszakövetési rendszerek, a faexport és a nemzetközi piacok, köztük az Európai Unió piacának területén végzett ellenőrzés; |
— |
a munkatársak között igazoltan olyan szakértők vannak, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek Kongóval, illetve másfelől a Kongó-medencével kapcsolatban. Támogatandó az alrégió szakértőinek bevonása a nemzetközi szakértők mozgósításával párhuzamosan; |
— |
nincs olyan közigazgatási vagy pénzügyi helyzetben, amely a vizsgálóiroda vagy a javasolt szakértők esetében összeférhetetlenséget teremtene. |
III. Módszertan:
A független ellenőrzésre dokumentált eljárások szerint és helyszíni ellenőrzések mellett kerül sor:
— |
a rendszer független ellenőre e megállapodással összhangban jár el, és olyan, a nyilvánosság számára is hozzáférhető dokumentált irányítási struktúrával, politikákkal és eljárási kézikönyvvel rendelkezik, amelyet az ISO 17021, 19011 vagy ezzel egyenértékű más szabvány szerint dolgozott ki. Az ellenőr eljárási kézikönyvét és annak mellékleteit, amelyek útmutatásul szolgálnak a (mintavétel útján folytatott) iratellenőrzéshez és helyszíni ellenőrzéshez, jóváhagyás céljából be kell nyújtani a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsághoz. |
— |
A rendszer független ellenőre hároméves menetrendet készít az ellenőrzési műveletekről, a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsággal egyeztetett gyakoriság alkalmazásával. Az első két évben a gyakoriság legalább háromszori. A harmadik évben a gyakoriság mérsékelhető, de váratlan ellenőrzéseket is alkalmazni kell. Az alkalmazandó ellenőrzés gyakoriságát és intenzitását a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság ellenőrzési jelentéseket tárgyaló értekezletein felül lehet vizsgálni, a megállapított következtetések szerint. |
— |
A rendszer független ellenőre rendszert dolgoz ki a vele szembeni panaszok átvételére és kezelésére. A panaszkezelési rendszert, ideérve a panaszokról szóló jelentések és a vállalt intézkedések vezérelveit is, a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság hagyja jóvá. E rendszernek biztosítania kell a panaszok biztonságos átvételét, ami titoktartást garantál a panaszos személyét illetően. |
— |
A rendszer független ellenőre elemzést nyújt be az elvégzett megfigyelések során feltárt, visszatérő problémákról. |
— |
A rendszer független ellenőre köteles a látogatásai során vizsgált különböző struktúráktól begyűjtött adatok bizalmasságát megőrizni. |
— |
Az ellenőrzési jelentés minden hasznos információt tartalmaz a programról és a megállapításokról. Az eljárási kézikönyv tartalmazza az ellenőrzési jelentés és az összefoglaló vázlatát. |
— |
A rendszer független ellenőre a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság által megállapított mechanizmus szerint jelentést tesz következtetéseiről. |
IV. Információforrások
Feladatának ellátáshoz a rendszer független ellenőre valamennyi rendelkezésre álló információforrást (ellenőrző látogatásokról szóló jelentések, éves jelentések, egyéb dokumentáció, megbeszélések, számítógépes adatbázisok, helyszíni ellenőrzések stb.) felhasznál és különösen hozzáfér a következő szervezeti egységek és a jogszerűség-igazolási rendszer, illetve annak alkotóelemei (jogszerűség-igazolás, a visszakövetési rendszer igazolása, az engedélyezési rendszer igazolása) keretében akkreditált szervezetek általa relevánsnak ítélt dokumentumaihoz és adatbázisaihoz:
1. |
az Erdőgazdálkodási Minisztérium valamennyi olyan szervezeti egysége (DGEF, DVRF, IGEF, SCPFE, DDEF, csoportok és ellenőrző állomások…, Kongó területén és adott esetben a szomszédos országokban), amelyek feladata a (Minisztérium által a megállapodás végrehajtása előtt kidolgozandó) nemzeti ellenőrzési stratégia keretében biztosított, állandó erdészeti ellenőrzés; |
2. |
az erdőgazdálkodás nyomon követésében vagy ellenőrzésében részt vevő szereplők:
|
3. |
más minisztériumok, úgymint a Kereskedelmi Minisztérium, a Gazdasági, Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium (vámok, adók), a Közlekedési Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium (ONEMO, CNSS) szervezeti egységei; |
4. |
a jogszerűség igazolásáért felelős szervek és a FLEGT-rendszer független ellenőrzéséért felelős szervek a szomszédos országokban és azok információforrásai; |
5. |
az EU és a Kongóval szomszédos országok közötti önkéntes partnerségi megállapodások végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságok; |
6. |
egyéb források:
|
7. |
az Európai Unió hatáskörrel rendelkező hatóságai. A rendszer független ellenőre kikérdezheti a jogszerűség-igazolási rendszerben résztvevő személyzetet, vagy a rendszerben akkreditált szervezetek személyzetét, és rögzíthet olyan vallomásokat, amelyeket szükségesnek ítél feladata ellátásához, a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtása vagy működése és/vagy a rendszer akkreditált szerveinek működése során a tudomására jutó panaszok kezelésének sérelme nélkül. A Felek biztosítják, hogy a rendszer független ellenőre a két fél területén a feladata ellátásához szükséges valamennyi információhoz hozzáfér. |
V. Jelentések
A független ellenőrzésről szóló jelentés minden releváns információt tartalmaz az ellenőrzési programról és a jogszerűség-igazolási, valamint a FLEGT engedélyezési rendszer működéséről. A jelentés melléklete valamennyi begyűjtött panaszt tartalmaz, az azokra adott válaszokkal és a meghozandó intézkedésekkel együtt. Ezt a jelentést a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság nyilvánosságra hozza.
A rendszer független ellenőre a helyszíni ellenőrzés befejezésétől számított egy hónapon belül előzetes jelentést nyújt be mindkét félhez. Elő lehet írni az ellenőrzési jelentés megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság előtti szóbeli előadását is. A felek észrevételeit továbbítják a rendszer független ellenőrének a jelentés véglegesítése céljából, amelynek határidejét a rendszer független ellenőre és a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság közösen állapítják meg, de az nem lehet több a jelentés elfogadását követő egy hónapnál. A rendszer független ellenőre az általa és a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság által közösen elfogadott, de a két fél észrevételeinek megtételét követő legfeljebb tizenöt napon belül minden szükséges információt átad, és válaszol a tájékoztatás iránti megkeresésekre. A végleges jelentés az előzetes jelentésen alapul, amelyhez csatolják az egyik vagy másik fél által adott tájékoztatást is, és az ellenőr e tájékoztatásokra esetlegesen adott válaszát.
A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság közzéteszi a végleges jelentést.
A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság az ellenőrzési jelentés, valamint a birtokában lévő egyéb dokumentumok, különösen a jogszerűség-igazolási rendszer működésével kapcsolatos kritikák és panaszok alapján meghatározza a korrekciós intézkedéseket, és ügyel azok végrehajtására.
A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság értekezleteinek a rendszer független ellenőre által készített jelentésről szóló beszámolóit közzéteszik.
VI. Intézményi rendszer
A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság eljárásában résztvevő érdekeltek megfelelő és átlátható ajánlattételi eljárásban kiválasztják a rendszer független ellenőrzésének elvégzésére képesített ajánlattevőt. A kiválasztási eljárás törekszik az ajánlattevők ellenőrzési szakértelmének, a Kongó vagy a Kongó-medence erdészeti ágazatával kapcsolatosan szerzett szakismereteinek, valamint a nemzetközi – különösen a függetlenséget érintő – elismertségének elemzésére. Az ajánlattevő ezt követően három éves, a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság általi jóváhagyás esetén megújítható szerződést ír alá a kormánnyal, amely szerződés lehetővé teszi a számára az átlátható és hatékony működést. Adott estben új ajánlattételi eljárást kell indítani.
A független ellenőrnek (a szerződés tartama során állandó) irodával kell rendelkeznie vagy ilyen irodát kell létesítenie Brazzaville-ben. Az irodát a szerződés tartama alatt állandóan nyitva kell tartani, ez szolgál ugyanis kapcsolattartási pontként az érdekeltek számára, és innen szervezik meg az ellenőrök ad hoc látogatásait. Az iroda meghatározott időszakonként fogadja az ellenőröket.
A független ellenőr jelentéseit és a szükséges korrekciós intézkedéseket megvitatják a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságban. A korrekciós intézkedéseket ezt követően közlik a független ellenőrrel. Adott esetben módosítják az eljárási kézikönyvet.
VII. MELLÉKLET
A KONGÓI JOGSZERŰSÉG-BIZTOSÍTÁS OPERATÍV RENDSZERÉNEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI
Az Európai Unió és Kongó közötti partnerségi megállapodás (APV-FLEGT) előírja egy jogszerűség-igazolási rendszer (SVL) kidolgozását és végrehajtását, amely rendszer célja, hogy a megállapodásban meghatározott, és Kongóból az Európai Unióba exportált valamennyi faterméket jogszerűen állítsanak elő. A jogszerűség-igazolási rendszernek a következő részekre kell tagolódnia: a jogszerűen előállított fatermék meghatározása, amely felsorolja az engedély kiállítása céljából betartandó törvényeket; az ellátási lánc ellenőrzése, a fa útjának az erdő és a kivitel helye közötti nyomon követése érdekében; az ellátási lánc jogszerűsége fogalmi elemeinek való megfelelés igazolása és az ellátási lánc ellenőrzésének igazolása; az engedélyek kiadásának eljárásai és a FLEGT-engedélyek kiadása; végül pedig független ellenőrzés a rendszer előírtaknak megfelelő működésének biztosítására.
Az Európai Uniónak a jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos elvárásait nagy vonalakban az Európai Bizottság által összehívott szakértői csoport által készített tájékoztató feljegyzések tartalmazzák (1).
Értékelési kritériumok
Mielőtt az engedélyezési rendszer teljes egészében működésbe lépne, a jogszerűség-igazolási rendszert független technikai értékelésnek vetik alá, és ennek feladat-meghatározását az érdekelt felek és a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság közösen állapítják meg. Ezek az értékelési kritériumok tartalmazzák, hogy mit várnak el a jogszerűség-igazolási rendszertől, és ez képezi az értékelés feladat-meghatározásának az alapját. Az értékelés céljai a következők:
i. |
a rendszer leírásának felülvizsgálata, különös tekintettel bármely olyan módosításra, amely a FLEGT-megállapodás aláírása után született, és |
ii. |
a rendszer működésének vizsgálata a gyakorlatban. |
1. rész: A jogszerűség fogalmának meghatározása
A jogszerűen előállított faterméket Kongó hatályos jogszabályai alapján kell meghatározni. Az alkalmazott meghatározásnak egyértelműnek, objektív módon igazolhatónak és a gyakorlatban alkalmazhatónak kell lennie, továbbá legalább azokat a jogszabályokat magában kell foglalnia, amelyek az alábbiakra vonatkoznak:
— Kitermelési jogok: a jogszabályokban meghatározott területekre vonatkozó, törvényben biztosított fakitermelési jogok odaítélése.
— Erdészeti műveletek: az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés, ideértve a vonatkozó környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályokat is.
— Illetékek és adók: a fakitermeléssel és kitermelési jogokkal közvetlenül összefüggő adókra, díjakra és illetékekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés.
— Egyéb felhasználók: adott esetben más felek földterületre vagy más erőforrásokra vonatkozó bérleti jogának vagy egyéb használati jogának a tiszteletben tartása, amely jogot a fakitermelési jog érinthet.
— Kereskedelem és vámok: kereskedelmi és vámeljárásokkal kapcsolatos jogszabályi követelményeknek való megfelelés.
Egyértelmű, hogy a meghatározás egyes fogalmi elemeit mely jogi eszközök támasztják alá?
Meghatározták-e azokat a kritériumokat és mutatókat, amelyek az egyes fogalmi elemeknek való megfelelés ellenőrzésére alkalmasak?
A kritériumok/mutatók egyértelműek, objektívek és alkalmazhatók-e a gyakorlatban?
A mutatók és a kritériumok világosan meghatározzák-e a különböző érintettek szerepeit és felelősségét, és az igazolás minden fontos érintett teljesítményét értékeli-e?
A jogszerűség meghatározása tartalmazza-e a hatályos jog fent vázolt fő területeit? Ha nem, miért maradtak ki bizonyos területek a meghatározásból?
A meghatározás kidolgozása során az érdekelt felek figyelembe vették az alkalmazandó jogszabályok minden fontos területét?
Tartalmazza-e a jogszerűség-ellenőrzési rendszer az egyes érintettekkel folytatott előzetes egyeztetések során meghatározott fő jogi rendelkezéseket?
Módosították-e a jogszerűség-meghatározást és a jogszerűség-ellenőrzési mátrixot a FLEGT-megállapodás aláírása óta? Kialakítottak-e mutatókat és kritériumokat e változtatások igazolása érdekében?
2. rész: Az ellátási lánc ellenőrzése
Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszereknek hitelt érdemlően biztosítaniuk kell a fatermékek nyomon követhetőségét az ellátási lánc mentén a kitermelés vagy a jogszerű behozatal helyétől a kivitel helyéig. Nem szükséges minden esetben a rönk, rönkszállítmány vagy fatermék kiviteli helytől származási erdőig való fizikai visszakövethetőségének a biztosítása, viszont ez mindig szükséges az erdő és az első összekeveredési hely (pl. fatelep vagy feldolgozóüzem) között.
2.1. Erőforrás-hasznosítási jogok
Egyértelműen körül kell határolni azokat a területeket, ahol erdei állományokra vonatkozó jogokat ítéltek oda, és meg kell határozni e jogok jogosultjait.
Biztosítja-e az ellenőrző rendszer azt, hogy csak olyan fatermék kerül be az ellátási láncba, amely érvényes és elfogadható hasznosítási joggal érintett erdőterületről származik?
Biztosítja-e az ellenőrző rendszer azt, hogy a kitermelési műveleteket végző vállalkozások részére megfelelő hasznosítási jogokat biztosítanak az érintett erdőterületre?
Nyilvánosan hozzáférhetőek-e a hasznosítási jogok odaítélésére vonatkozó eljárások és az odaítélt hasznosítási jogokra és azok jogosultjaira vonatkozó információk?
2.2. Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszerek
Hatékony mechanizmusok segítségével a fa az ellátási láncban a kitermelés helyétől a kivitel helyéig nyomon követhető.
A fa azonosítására többféle módszer lehet alkalmazni, az egyedi tételek címkézésétől kezdve a rakományt vagy a tételt kísérő okmányok áttekintéséig. A választott módszernek figyelembe kell vennie a faanyag típusát és értékét, illetve a jogszerűtlen vagy igazolatlan eredetű anyaggal való keveredés kockázatát.
Valamennyi ellátási láncot azonosítottak és megneveztek-e az ellenőrző rendszerben?
Az ellátási lánc valamennyi szakaszát azonosították és megnevezték-e az ellenőrző rendszerben?
Meghatározták és dokumentálták-e azokat a módszereket, amelyek egyrészről a termék eredetének azonosítására, és másrészről az ismeretlen eredetű anyaggal való összekeveredés megelőzésére szolgálnak az ellátási lánc következő szakaszaiban:
— |
faanyag az erdőben, |
— |
szállítás, |
— |
közbenső tárolás, |
— |
az elsődleges feldolgozóüzembe való beérkezés, |
— |
feldolgozóüzemek, |
— |
közbenső tárolás, |
— |
szállítás, |
— |
a kivitel helyére történő beérkezés, |
Mely szervezetek felelnek a famozgások ellenőrzéséért? Rendelkeznek-e ezek az ellenőrzési tevékenységek elvégzéséhez szükséges humán és egyéb erőforrásokkal?
2.3. Mennyiségek
Az ellátási lánc minden szakaszában határozott és hatékony mechanizmusok biztosítják a fa- és fatermék-mennyiségek mérését és rögzítését, ideértve a lábon álló fa térfogatára vonatkozó, kitermelés előtti megbízható és pontos becsléseket az egyes véghasználati területeken.
Szolgáltat-e az ellenőrző rendszer bejövő és kimenő mennyiségi adatokat az ellátási lánc következő szakaszaiban:
— |
lábon álló fa, |
— |
rönkök az erdőben, |
— |
szállított és tárolt fa, |
— |
az üzembe beszállított fa, |
— |
a gyártósorra vagy feldolgozóüzembe történő belépés, |
— |
a gyártósorról vagy a feldolgozóüzemből történő kilépés, |
— |
az előállított fa, |
— |
beérkezés a kiviteli helyre. |
Mely szervezetek felelősek a mennyiségi adatoknak az ellenőrző rendszerbe történőbeviteléért? Hogyan ellenőrizhető az adatok minősége?
A mennyiségi adatokat úgy rögzítik, hogy azokat haladéktalanul össze lehet kapcsolni a lánc korábbi és későbbi elemeivel?
Az ellátási lánc ellenőrzéséről mely információkat hozzák nyilvánosságra? Az érdekeltek hogyan férhetnek hozzá ezekhez az információkhoz?
2.4. Az igazoltan jogszerű fa keveredése másként jóváhagyott fákkal
Ha megengedett az igazoltan jogszerű forrásból származó rönkök vagy fák összekeveredése más forrásból származó rönkökkel vagy fákkal, akkor kellő számú ellenőrzést kell lefolytatni annak érdekében, hogy kizárják az ismeretlen eredetű, illetve a jogszerű hasznosítási jog hiányában kivágott fákat.
Megengedi-e az ellenőrző rendszer az igazolt fa összekeveredését más jóváhagyott fával (pl. importált fával vagy olyan erdőterületről származó fával, ahol odaítéltek kitermelési jogokat, de ahol még nem érvényesül teljes egészében az igazolási eljárás)?
Milyen ellenőrző intézkedéseket alkalmaznak ezekben az esetekben? Például biztosítja-e az ellenőrzés, hogy a bejelentett és igazolt előállított mennyiség nem haladja meg az egyes szakaszokban az igazolt nyersanyagmenynyiséget?
2.5. Importált fatermékek
Megfelelő ellenőrzéseket végeznek annak megvizsgálása érdekében, hogy az importált fatermékek behozatala jogszerű volt-e.
Hogyan igazolható a fatermékek behozatalának jogszerűsége?
Milyen bizonyítékra van szükség annak igazolására, hogy az importált termékek a harmadik országban jogszerűen kitermelt fákból készültek?
Azonosítja-e a jogszerűség-igazolási rendszer az importált fatermékeket a teljes ellátási lánc mentén?
Importált fa használata esetén – ideértve az összetett termékek összetevőit is – azonosítható-e a FLEGT-engedélyen a származási ország?
3. szakasz: Igazolás
Az igazolás megfelelő ellenőrzések lefolytatásából áll, amelyek célja a fa jogszerűségének biztosítása. Az igazolásnak kellően szigorúnak és hatékonynak kell lennie ahhoz, hogy a követelményeknek való bármely meg nem felelés – akár az erdőben, akár az ellátási lánc mentén – azonosítható legyen, és időben meghozzák az ezek orvoslásához szükséges intézkedéseket.
3.1. Szervezet
Az igazolást a kormány vagy harmadik szervezet, illetve ezek valamilyen kombinációja végzi, amely megfelelő erőforrásokkal, irányítási rendszerrel, valamint képesített és képzett személyzettel, továbbá az összeférhetetlenségek ellenőrzésére irányuló határozott és hatékony mechanizmusokkal rendelkezik.
Kijelölt-e a kormány egy vagy több szervezetet az igazolási feladatok elvégzésére? A szervezet feladat-meghatározása (és a kapcsolódó felelősség) egyértelmű és nyilvános-e?
Rendelkezik-e az igazolásért felelős szervezet a jogszerűség-fogalom érvényesülése igazolásának elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és a fatermék-ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszerekkel?
Rendelkezik-e az igazolásért felelős szervezet olyan dokumentált irányítási rendszerrel, amely:
— |
biztosítja, hogy a személyzet rendelkezzék megfelelő szakértelemmel, valamint a hatékony igazoláshoz szükséges tapasztalattal? |
— |
belső ellenőrzést/felülvizsgálatot alkalmaz? |
— |
magában foglalja az összeférhetetlenségek ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat? |
— |
biztosítja a rendszer átláthatóságát? |
— |
igazolási módszertant határoz meg és alkalmaz? |
3.2. A jogszerűség-fogalomhoz kötődő igazolás
Egyértelműen meghatározott, hogy mit kell igazolni. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, és bizonyítékokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, és a meghatározásban foglalt minden fogalmi elemre kiterjedjen.
Kiterjed-e az igazolás módszertana a jogszerűség-fogalom minden elemére, és magában foglalja-e az összes meghatározott mutatónak való megfelelés vizsgálatát?
Az igazoláshoz szükség van-e a következőkre
— |
az okiratok, kitermelési nyilvántartások és helyszíni műveletek (akár váratlan) ellenőrzése? |
— |
információgyűjtés külső érdekelt felektől? |
— |
az igazolási tevékenységek nyilvántartása, ami lehetővé teszi a belső ellenőrök és a független ellenőr általi ellenőrzést? |
Egyértelműen meghatározottak-e az intézményi szerepek és felelősségek, és azoknak eleget tesznek?
Nyilvánosan hozzáférhetőek-e a jogszerűség-fogalomhoz kötődő igazolás eredményei?
Hogyan férhetnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?
3.3. Az ellátási láncot ellenőrző rendszerek igazolása
Egyértelműen meghatározzák az igazolandó adatok körét, ami a teljes ellátási láncra kiterjed a kitermeléstől az exportig. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, bizonyítékokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, és a meghatározásban foglalt minden elemre kiterjedjen, továbbá magában foglalja az adatoknak a lánc minden szakaszában történő rendszeres és gyors egyeztetését.
Egyértelműen meghatározottak az intézményi szerepek és felelősségek, és azoknak eleget tesznek?
Az igazolási módszertan teljes egészében lefedi az ellátási lánc ellenőrzésének igazolását? Erről egyértelműen rendelkezik az igazolási módszertan?
mivel bizonyítható, hogy az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozóan valóban sor került igazolásra?
Adatok egyeztetése:
— |
Mely szervezet felelős az adatok egyeztetéséért? Rendelkezik-e ez megfelelő humán és egyéb erőforrásokkal az adatkezelési tevékenységek elvégzéséhez? |
— |
Kialakítottak-e módszereket a lábon álló fa mennyisége és az üzembe beszállított/kiviteli helyre szállított termékek mennyisége közötti megfelelés értékelésére? |
— |
Kialakítottak módszereket a beérkező nyersanyagok mennyisége és a kilépő feldolgozott termékeknek a fűrészüzemekben és más üzemekben mért mennyisége közötti megfelelés értékelésére? |
— |
Az egyedi fatermékek vagy faterméktételek megbízható módon egyeztethetők a teljes ellátási lánc mentén? |
— |
Milyen információs rendszereket és technológiákat alkalmaznak az adatok tárolására, egyeztetésére és rögzítésére? Vannak megbízható rendszerek az adatbiztonság biztosítására? |
Az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozó igazolás eredményei elérhetőek-e nyilvánosan? Hogyan férnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?
3.4. Meg nem felelés
Hatékony és működő mechanizmus alapján megfelelő korrekciós intézkedésekről lehet rendelkezni, és azokat végre lehet hajtani jogsértések megállapítása esetén.
Meghatározza-e az igazolási rendszer a fenti követelményt?
Kialakítottak-e mechanizmusokat a meg nem felelések kezelésére? Ezeket alkalmazzák a gyakorlatban?
Megfelelően nyilvántartják-e a jogsértéseket és a korrekciós intézkedéseket? Értékelik-e a korrekciós intézkedések hatékonyságát?
A feltárt jogsértésekre vonatkozóan milyen információ kerül nyilvánosságra?
4. rész: Engedélyezés
Kongó engedélyező hatóságot jelölt ki, amely általános felelősséggel bír a FLEGT-engedélyek kiadása terén. A FLEGT-engedélyeket szállítmányok alapján vagy piaci szereplők részére adják ki.
4.1. Szervezet
Milyen szervezet felelős a FLEGT-engedély kiadásáért?
Egyértelműen meghatározott és nyilvánosan hozzáférhető-e az engedélyező hatóság és alkalmazottainak szerepe a FLEGT-engedélyek kiadásában?
Meghatározták-e a kompetenciakövetelményeket és létrehoztak-e belső ellenőrzést az engedélyező hatóság személyzete tekintetében?
Rendelkezik-e az engedélyező hatóság a feladatainak ellátásához szükséges forrásokkal?
4.2. Az engedélyek kiadása
Az engedélyező hatóság dokumentált eljárásokat követ az engedélyek kiadása során? Ezek az eljárások nyilvánosak, ideértve a fizetendő díjakat is?
Milyen bizonyíték támasztja alá, hogy ezeket az eljárásokat a gyakorlatban megfelelően alkalmazzák?
Rendelkezésre áll-e megfelelő nyilvántartás a kiadott és visszautasított engedélyekről? Egyértelműen ismerteti-e a nyilvántartás, hogy az engedélyeket milyen bizonyítékok alapján adták ki?
4.3. Szállítmány-alapú engedélyek
Az engedélyezés egyedi szállítmányon alapul?
Az exportszállítmány jogszerűsége alátámasztható a kormányzati igazolási és visszakövetési rendszerek útján?
Az engedélyek kiadásának feltételei egyértelműen meghatározottak, és az exportőr, valamint más érintett felek számára is ismertek?
A kiadott engedélyekre vonatkozóan milyen információ kerül nyilvánosságra?
5. szakasz: A rendszer független Ellenőrzésére vonatkozó iránymutatások
A rendszer független ellenőrzése (AIS) a kongói erdészeti ágazat szabályozó hatóságaitól független feladat. Célja a FLEGT engedélyezési rendszer hitelességének fenntartása azáltal, hogy biztosítja, hogy a kongói jogszerűség-igazolási rendszer minden szempontból előírásszerűen működjék.
5.1. Intézményi rendelkezések
5.1.1. Felhatalmazás
Kongó hivatalosan engedélyezte a független ellenőrzési feladatot, és lehetővé teszi hatékony és átlátható megvalósítását.
5.1.2. A jogszerűség-igazolási rendszer egyéb elemeitől való függetlenség
Egyértelműen elhatárolhatók egymástól azok a szervezetek és személyek, amelyek/akik az erdészeti erőforrás-gazdálkodásban vagy annak szabályozásában, illetve, akik a független ellenőrzésében vesznek részt.
Dokumentálta-e a kormányzat az ellenőr függetlenségével kapcsolatos követelményeit? Előírják-e, hogy a kongói erdészeti ágazatban üzleti érdekeltséggel vagy intézményi szereppel rendelkező szervezetek vagy személyek nem jogosultak a független ellenőrzési feladat ellátására?
5.1.3. A független ellenőr kijelölése
A független ellenőrt átlátható mechanizmus útján jelölték ki, működésére pedig egyértelmű és nyilvános szabályok vonatkoznak.
A kormány nyilvánosan közzétette a független ellenőr feladat-meghatározását?
Dokumentálta és nyilvánosságra hozta-e a kormány a független ellenőr kijelölésére vonatkozó eljárásokat?
5.1.4. Panaszkezelési mechanizmus kialakítása
Meglévő mechanizmus biztosítja a független ellenőrzéséből eredő panaszok és viták kezelését. Ez a mechanizmus megfelelően képes az engedélyezési rendszer működésével kapcsolatos bármely panasz kezelésére.
Van olyan dokumentált panaszkezelési mechanizmus, amely minden érdekelt fél rendelkezésére áll?
Egyértelmű, hogy hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (ha szükséges) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása?
5.2. Független ellenőr
5.2.1. Szervezeti és technikai követelmények
A független ellenőr feladata elkülönül a jogszerűség-biztosítási rendszer egyéb elemeitől, és olyan dokumentált irányítási struktúra, intézkedések és eljárások szerint működik, amelyek megfelelnek a nemzetközileg elfogadott helyes gyakorlatnak.
A független ellenőr olyan dokumentált irányítási rendszer alapján tevékenykedik-e, amely megfelel az ISO 62. és 65. útmutatóinak vagy más hasonló szabványoknak?
5.2.2. Ellenőrzési módszertan
A független ellenőrzési módszertan bizonyítékok szolgáltatásán alapul, az ellenőrzést meghatározott időközönként, gyakran végzik el.
Előírja-e a független ellenőrzési módszertan azt, hogy az eredményeket a jogszerűség-igazolási rendszer működésével kapcsolatos objektív bizonyítékokra kell alapozni?
Előírja-e a módszertan a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi elemének ellenőrzésére szolgáló maximális időközöket?
5.2.3. Az ellenőrzés hatóköre
A független ellenőr olyan feladat-meghatározás szerint tevékenykedik, amely egyértelműen meghatározza, hogy mit kell ellenőrizni, és amely a FLEGT-engedélyek kiadásával kapcsolatos valamennyi követelményre kiterjed.
Kiterjed-e a független ellenőrzési módszertan a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi elemére, és meghatározza-e a hatékonyság fő tesztjeit?
5.2.4. Jelentéstételi követelmények
A független ellenőr a vegyes bizottsághoz címezi a jogszerűség-biztosítási rendszer megfelelő működéséről szóló rendszeres jelentését, amelyben feltüntetni a hiányosságokat és értékeli az ezekre válaszul tett korrekciós intézkedéseket.
Tartalmazza-e a független ellenőr feladat-meghatározása a jelentéstételi követelményeket és a jelentéstétel gyakoriságát?
(1) http://ec.europa.eu/development/policies/9interventionareas/environment/forest/flegt_briefing_notes_en.cfm
VIII. MELLÉKLET
Intézkedés Időszak |
2009 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
||||||||
1 |
A megállapodás parafálása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Közös egyeztetési és nyomonkövetési mechanizmus bevezetése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
A megerősítési folyamat elindítása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 |
A kongói fél technikai titkárságának létrehozása és felszerelése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
Kiegészítő finanszírozás felkutatása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 |
A jogszerűség-igazolási rendszer kialakítása, és a szükséges részletes intézkedések kidolgozása (vö. V. melléklet) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7 |
Visszakövetési tanácsadó felvétele (EU-s visszakövetési projekt) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 |
Visszakövetési projekt megvalósítása (EU-projekt) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 |
Kiegészítendő törvények és rendeletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10 |
A különböző ellenőrzési és igazolási struktúrák részletes hatáskörének kidolgozása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
11 |
Az Erdőgazdálkodási Főfelügyelet (IGEF) kapacitásának megerősítése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 |
A DGEF/DDEF/csoportok kapacitásának megerősítése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
13 |
A civil társadalom kapacitásának megerősítése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
14 |
A kommunikációs terv végrehajtása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15 |
A magántanúsítási rendszerek értékelése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
16 |
A jogszerűség megsértése esetén alkalmazandó eljárások és szankciók kézikönyvének kidolgozása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
17 |
A rendezési tervek kidolgozásának és jóváhagyásának folytatása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
A FLEGT-információk feltöltése a weboldalra |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
19 |
A megállapodás megerősítése (p.m.) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
20 |
A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság létrehozása (p.m.) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
21 |
A rendszer független ellenőrének felvétele |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
22 |
Az IGEF első megbízatása a jogszerűségi bizonyítványok kiállítása tekintetében |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
23 |
A jogszerűség-igazolási rendszer működésének értékelése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
24 |
A FLEGT-engedélyek működőképességének két fél általi kinyilvánítása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
25 |
Az első FLEGT-engedély kiadása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Intézkedés Időszak |
2009 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
||||||||||||||||||||||||||||||
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
||||||||
1 |
A jogszerűség-igazolási rendszer rutinszerű működése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 |
A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásának nyomon követése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
A technikai titkárság működése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 |
A vegyes bizottság működése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
A rendszer független ellenőrzései |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 |
Piackutatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7 |
Hatásvizsgálat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 |
A weboldal üzemeltetése és információterjesztés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 |
A megállapodás végrehajtásának értékelése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IX. MELLÉKLET
EGYÉB RELEVÁNS INTÉZKEDÉSEK
Az önkéntes partnerségi megállapodás hatékony végrehajtásához kísérő intézkedések bevezetésére van szükség. E kísérő intézkedéseket a következő területeken határozzák meg:
1. |
az IGEF kapacitásának megerősítése; |
2. |
a civil társadalom kapacitásának megerősítése; |
3. |
kiegészítendő törvényi és rendeleti rendelkezések; |
4. |
kommunikációs terv végrehajtása; |
5. |
technikai titkárság létrehozása. |
Ezeket az intézkedéseket az alábbi fejezetek tárgyalják részletesen.
Ezen intézkedések bevezetése, valamint a jogszerűség-igazolási rendszer egyes elemeinek bevezetése tekintetében a feleknek biztosítaniuk kell, hogy megfelelő támogatás, azaz humán, műszaki és pénzügyi erőforrás álljon rendelkezésre. A felek vállalják adott estben, hogy kiegészítő finanszírozást keresnek, amely finanszírozás végrehajtására a megállapodás 15. cikke szerint kerül sor.
1. Az erdőgazdálkodási főfelügyelet kapacitásának megerősítése
A fák jogszerűségének igazolása keretében a Főfelügyeletnek helyszíni látogatásokat kell tennie, és ellenőriznie kell a jogszerűségi és a visszakövetési láncra vonatkozó mátrixban foglalt ellenőrzési szempontok megvalósulását az erdészeti vállalkozásokban, a regionális erdőgazdálkodási igazgatóságokon, a csoportokban és más, az erdőgazdálkodásban, különösen a környezetvédelem, a vám, az adók, a munkaügy és a kereskedelem… területén tevékenykedő decentralizált állami szerveknél.
Ezen igazolás végeztével a Főfelügyelet kiadja a jogszerűségi bizonyítványt, és elrendeli a FLEGT-engedélyeknek a Kivitelre Szánt Erdészeti Termékek Ellenőrző Szolgálata (SCPFE) általi kiadását.
Az IGEF átszervezésére is szükség van, hogy az az említett feladatokat megfelelően el tudja látni.
Ennek érdekében e szervezet keretében egy jogszerűség-igazolásért, a jogszerűségi bizonyítványok kiadásáért és a FLEGT-engedélyek kiadásával kapcsolatos képzésért felelős sejtet kell létrehozni, amelynek kapacitását meg kell erősíteni, hogy el tudja látni ezt a feladatot. E sejt állományának létszámát a rendszer kialakítása során határozzák meg.
Az álláshelyek profilját és a kiegészítő képzéseket a rendszer kialakítása során határozzák meg. A következő területeken kell képzéseket előirányozni: a FLEGT-mátrix kezelése, az erdészeti területrendezési ellenőrzés és ellátási lánc, a GPS használata, egyes SIG-szoftverek alkalmazása, az adatbázis-kezelés alapelvei és a SIGEF használata.
Ezen felül felszerelésekről (közlekedési eszközök, irodaszerek, helyszíni látogatásokhoz szükséges felszerelések) kell rendelkezni.
A megállapodás megfelelő működéséhez szükséges mértékben továbbá meghatározhatók és megvalósíthatók egyedi képzések a jogszerűség ellenőrzésében és igazolásában részt vevő hivatalok más alkalmazottai tekintetében.
2. A civil társadalom kapacitásának megerősítése
A megállapodás végrehajtása többek között a jogszerűség-igazolási rendszer megfelelő működésétől, a fatermékek visszakövethetőségétől és a rendszer független ellenőrzésétől függ. A kongói civil társadalom mint a folyamatban érdekelt fél, vállalja, hogy egy helyi hivatalos struktúrán keresztül részt vesz ebben a végrehajtásban, amely struktúra a Resources Extraction Monitoring és a Forest Monitor által 2007 és 2009 között Kongóban folytatott, az erdők független megfigyeléséről szóló projekt (OIF) eredményein és a megvalósítás során szerzett tapasztalatokon alapul.
E struktúra egy vagy több nemzeti nem kormányzati szervezetből, valamint egy független megfigyelői tapasztalattal rendelkező nemzetközi nem kormányzati szervezetből áll. Ezen felül, e nemzeti nem kormányzati szervezetek rendelkezésére áll az OIF-projekt megfelelő csapatai tagjainak szakértelme is.
A helyi hivatalos struktúra általános célja az erdészeti ágazat egészének felelősségteljes irányításában való közreműködés. Konkrét céljai a következők:
— |
az erdészeti jogszabályok alkalmazási rendszereinek állam általi javítása, |
— |
a civil társadalom független megfigyelői kapacitásának megerősítése, |
— |
az erdészeti és irányítási jogszabályok alkalmazásának javításához való hozzájárulás, |
— |
az összegyűjtött információ dokumentálása és annak a bizonyítványok és FLEGT-engedélyek kiadásáért felelős hatóság rendelkezésére bocsátása, |
— |
az összegyűjtött információ dokumentálása és annak a végrehajtási vegyes bizottság rendelkezésére bocsátása. |
Ezen felül a független megfigyeléshez kapcsolódó e hivatalos struktúra mellett tervezik a civil társadalmi szervezetek kapacitásainak általánosabb megerősítését is.
Ennek keretében a civil társadalom kapacitásait a következő területeken erősítik meg:
a független megfigyeléssel kapcsolatos képzés, a FLEGT-mátrix kezelése, információkezelés, weboldalak működtetése, kommunikációs technikák, ismeretterjesztés a helyi közösségek és az őshonos lakosság körében, konfliktuskezelési technikák, az erdőgazdálkodás elvei.
A részletes gyakorlati szabályokat az érdekelt felek egyeztetésével határozzák meg.
A Felek arra törekszenek, hogy e megerősítés megvalósítása érdekében megkönnyítsék az egyedi finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést.
3. Kiegészítendő törvényi és rendeleti rendelkezések
A fa jogszerűségi mátrixának kidolgozása során fény derült arra, hogy az erdészeti jogszabályok bizonyos, az erdészeti erőforrásokkal folytatott fenntartható gazdálkodáshoz közvetlenül vagy közvetve kötődő szempontokat nem vesznek figyelembe, illetve azokat nem szabályozzák; ilyen szempontok például a helyi és őshonos lakosság, valamint a civil társadalom bevonása az erdőgazdálkodásba, az állami faültetvényeken folytatott gazdálkodás; az erdőgazdálkodási munkákkal kapcsolatos szabványok meghatározása. Az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásának keretében szükséges az erdészeti törvénykönyv naprakésszé tétele, és a kapcsolódó jogszabályok megszövegezése. Egyéb területeken is szükség van jogszabályok kidolgozására.
E feladat megvalósításához felvesznek egy nemzetközi és két nemzeti tanácsadót.
A kidolgozott szövegtervezeteket az erdőgazdálkodásban érdekelt valamennyi fél (helyi önkormányzatok, közszolgálatok, magánszektor, helyi és őshonos lakosság, civil társadalom) hagyja jóvá regionális munkaértekezleteken és egy nemzeti szintű, Brazzaville-ben tartandó munkaértekezleten.
A kidolgozandó jogszabály-tervezetek alább bemutatott felsorolása nem kimerítő, és azt kiegészítik, mihelyt feltárják az újabb megfontolásokat.
3.1. Érintett minisztériumok
Környezetvédelmi Minisztérium
1. |
a hatásvizsgálatok megvalósítási és tanúsítási szabályainak meghatározásáról szóló rendelet; |
2. |
az Erdőgazdálkodási Főigazgatóság által a környezetvédelmi törvényi és rendeleti rendelkezések betartása tekintetében folytatott ellenőrzési/vizsgálati eljárásokról szóló rendelet. |
Igazságügyi Minisztérium
1. |
a Kongói Köztársaságban az őshonos lakosság jogainak előmozdításáról és védelméről szóló törvény. |
Munkaügyi Minisztérium
1. |
a képzési bizonyítvány kiadásáról szóló jogszabály; |
2. |
a bérnyilvántartás modelljei; |
3. |
a munkahelyi baleseti és biztonsági nyilvántartás modelljei; |
Erdőgazdálkodási Minisztérium
1. |
az állami ültetvények harmadik személyek koncessziójába adásának feltételeiről szóló jogszabály; |
2. |
a fák visszakövethetőségi elveinek meghatározásáról szóló rendelet; |
3. |
az ültetvényeken folytatott erdőgazdálkodási szabványok meghatározásáról szóló rendelet; |
4. |
az erdészeti törvénykönyv 1. és 2. cikkében meghatározott, egyeztetetésen és részvételen alapuló erdőgazdálkodás feltételeiről szóló keretrendelet, amely különösen a következőkre terjed ki:
|
5. |
a helyi közösségeknek, az őshonos lakosságnak és a civil társadalomnak a előírások kidolgozásával kapcsolatos döntéshozatalba történő bevonása módjainak meghatározásáról szóló rendelet; |
6. |
a közösségi erdőket érintő, következő három különböző szempont meghatározásáról szóló végrehajtási jogszabály: a közösségi erdő fogalma, a területek kialakításának folyamata, valamint az ezen erdők kezelési eljárásai valamennyi szereplő bevonásának garantálásával; |
7. |
a helyi közösségek és az őshonos lakosság rendezési terv keretében történő bevonásának meghatározásáról szóló végrehajtási jogszabály (a közösségi és más, autonóm rendezés hatálya alatt álló területek kialakítása); |
8. |
a civil társadalom bevonását és/vagy a civil társadalom képviselőinek különböző bizottságokba történő kijelölését meghatározó végrehajtási jogszabály (erdészeti koncessziók odaítélése, az erdészeti szakmai engedélyek odaítélése stb.). Ez a jogszabály a civil társadalom e képviselőjének kiválasztási kritériumait is meghatározza; |
9. |
az ellenőrzés és igazolás szabályainak meghatározásáról szóló jogszabály; |
10. |
a behozatalra és kivitelre szánt, valamint a tranzitfa ellenőrzési eljárásairól szóló rendelet; |
11. |
az előírások és az egyetértési megállapodás betartását bizonyító termékek vagy munkák átvételének szabályairól szóló jogszabály; |
12. |
egyéb, az erdészeti törvénykönyvnek az erdészeti ágazatban alkalmazott felelősségteljes irányításról szóló FLEGT-elvek szerinti végrehajtása érdekében kiegészítendő jogszabályok. |
Ennek érdekében, valamint a Kongó és az Európai Unió közötti, a FLEGT-ről szóló önkéntes partnerségi megállapodásban vállalt kötelezettségek biztosítására a végrehajtási jogszabályokra tett javaslatokban garantálni kell az erdészeti ágazat felelősségteljes irányításának elveit.
A kiegészítő jogszabályokba beépítendő elvek
Az erdészeti törvénykönyv kiegészítő jogszabályainak – annak érdekében, hogy hatékonyak legyenek és megfeleljenek a jogszerűségi mátrixnak, valamint a FLEGT elveinek – legkésőbb az első engedély kiadásakor hatályba kell lépniük.
A közösségi jogok elismerése
Részvétel
A civil társadalom, a helyi közösségek és az őshonos lakosság részvétele a jogszabályok és programok kidolgozásában, végrehajtásában és nyomon követésében, illetve e csoportok e tevékenységekbe történő bevonása. Ki kell dolgozni a helyi közösségek, az őshonos lakosság és a civil társadalom bevonását meghatározó végrehajtási jogszabályokat.
Átláthatóság
Rendelkezéseket kell hozni az erdőgazdálkodás átláthatóságának biztosítására és az információ nyilvánosságra hozatalára. E rendelkezések közé a helyi közösségek és az őshonos lakosság tájékoztatásának, továbbá a velük folytatott konzultációnak a szabályait is fel kell venni.
Közösségi erdők
E fogalom az erdészeti törvénykönyvről szóló, 2000.11.20.-i 16-2000. sz. törvény szövegében nem szerepel.
E fogalmat kétféleképpen veszik figyelembe a gyakorlatban: 1) az autonóm rendezés hatálya alatt álló közösségi területek erdői a rendezési terv keretében, 2) a helyi közösségek erdői.
Független megfigyelés
Rendelkezni kell a civil társadalom független megfigyelői feladatának kialakításáról; e megfigyelőnek részt kell vennie a kitermelési engedélyek odaítélésében, a rendezési tervek kidolgozásában és megvalósításában, valamint az erdőbirtok irányítóbizottságában. A megfigyelőket versenyeztetés alapján, átlátható módon kell kiválasztani.
3.2. Módszertan
Az új törvényekre és rendeletekre vonatkozó javaslatok előterjesztésére az összes érintett féllel folytatott, általános konzultációs folyamat eredményeképpen kerül sor.
A közösségekkel és a civil társadalommal folytatott konzultáció
Annak érdekében, hogy a helyi közösségeket és az őshonos lakosságot megfelelően be lehessen vonni az erdészeti törvénykönyv kiegészítő jogszabályainak kidolgozásába, a helyi közösségek és az őshonos lakosság szervezeteinek, valamint civil társadalmi szervezeteknek a létrehozására, és hatékony képviseleten és részvételen alapuló folyamat kiépítésére van szükség.
A javaslatok kidolgozásával foglalkozó bizottság létrehozása
Annak érdekében, hogy az erdészeti törvénykönyv kiegészítő jogszabályainak kidolgozásában valamennyi érdekelt fél részvételét biztosítani lehessen, ajánlott egy, a jogszabály-tervezetek kidolgozásával foglalkozó bizottság létrehozása, amelyben minden érintett fél képviselője részt venne. A végrehajtási jogszabályok e kidolgozását a közösségekkel és a civil társadalommal folytatott, a folyamatban lévő megbeszélésekről szóló konzultációnak kell kísérnie. Az említett konzultáció időtartama legalább tizenkét hónap.
A helyi közösségekkel, az őshonos lakossággal és a civil társadalommal folytatott konzultációt, és az e csoportoknak a folyamatban való részvételét pénzügyi eszközökkel is támogatni kell, valamint azt olyan szakértői csoportnak kell segítenie, amely a nemzeti és alregionális szintű civil társadalmi szervezetek tagjaiból áll.
A konzultációt támogató projekt részét képező konzultációs szakaszok
Munkaértekezlet, amely a helyi és őshonos közösségeknek a törvénykönyvet kiegészítő jogszabályok kidolgozásáról szóló tájékoztatására, a velük e tárgyban folytatott konzultációra, és az ő érdekükben meghozandó rendelkezésekkel kapcsolatos álláspontjuk összegyűjtésére szolgál;
munkaértekezletek a közösségeknek és a civil társadalomnak az erdészeti törvénykönyvet kiegészítő jogszabályok kidolgozásával foglalkozó bizottságban való részvételével és képviseletükkel kapcsolatos szabályok meghatározásáról;
az erdészeti törvénykönyvet kiegészítő jogszabályok előzetes tervezetének kidolgozása a civil társadalom, valamint a helyi és őshonos közösségek részvételével;
munkaértekezletek a helyi és őshonos közösségekkel folytatott, az erdészeti törvénykönyv előzetes tervezetéről szóló konzultációról;
az előzetes tervezetnek az erdészeti törvénykönyvet kiegészítő jogszabályok kidolgozásával foglalkozó bizottság általi felülvizsgálata, amelynek célja a közösségek és a civil társadalom által felvetett kérdések integrálása;
az előzetes jogszabály-tervezetben foglalt rendelkezések értékelésére és a tervezet Parlament előtti támogatására irányuló stratégiák meghatározására szolgáló munkaértekezletek.
4. Kommunikációs terv
E kommunikációs terv célja az önkéntes partnerségi megállapodás (APV) népszerűsítése.
Háttér:
Az önkéntes partnerségi megállapodás olyan fontos gazdasági területet érint, mint amilyen az erdő, és ezért azt a nyilvánossággal meg kell ismertetni. Szükség van tehát egy, az erdészeti társaságok felelős vezetőinek, az érintett hivatalok regionális igazgatóságainak és a nyilvánosságnak a tájékoztatására és tudatosságuk erősítésére irányuló program kidolgozására és végrehajtására.
Kommunikációs tervet dolgoznak ki, amelynek célja:
— |
a kongói nagy nyilvánosság tudatosságának erősítése a következőkkel kapcsolatban:
|
— |
a megállapodás Kongó általi megerősítésének előkészítése; |
— |
a további információigény meghatározása; |
— |
az érdekelt felek együttműködésének elérése a megállapodás hatálybalépését követően, a végrehajtáskor. |
Stratégiai szempontból a következőkről van szó
— |
az erdészeti ágazat különböző szereplőinek és érintettjeinek mobilizálása azt illetően, hogy miért fontos és szükséges a megállapodás Kongó számára; |
— |
a nagy nyilvánosság tájékoztatása a megállapodás megkötése céljából már megvalósított szakaszokról; |
— |
a megállapodás megerősítéséről és végrehajtásáról a médiában való híradás; |
— |
a megállapodás népszerűsítése; |
— |
a megállapodás hatásainak bemutatása. |
4.1. Célközönség
Meg kell határozni a célközönséget. E csoportok számára konkrét üzeneteket kell kidolgozni, és rájuk vonatkoztatott kommunikációs eszközöket kell alkalmazni.
4.1.1. Helyi szereplők:
— |
kormányzati szervek; |
— |
Erdészeti Hivatal; |
— |
az ágazatban tevékenykedő egyéb hivatalok; |
— |
helyi hatóságok; |
— |
az erdőterületek helyi és őshonos lakossága; |
— |
erdészeti társaságok; |
— |
civil társadalom; |
— |
az erdők védelmével és megóvásával foglalkozó nem kormányzati szervezet. |
4.1.2. Nemzetközi szereplők
— |
importőrök és közvetítők; |
— |
az erdészeti ágazatban tevékenykedő szövetségek és egyéb intézmények; |
— |
az erdők védelmével és megóvásával foglalkozó nem kormányzati szervezet; |
— |
befektetők; |
— |
bankárok stb. |
4.2. Végrehajtandó intézkedések
Az e szereplők irányában megvalósítandó kommunikációs intézkedések:
4.2.1. |
Helyi szinten a következők szervezése:
|
4.2.2. |
Nemzetközi szinten
|
4.3. Az üzenetek tartalma
A kidolgozandó és továbbítandó üzenetek különösen a következőket tartalmazzák:
— |
egy működőképes megállapodás társadalmi és szociokulturális előnyei Kongó számára; |
— |
egy működőképes megállapodás környezeti előnyei Kongó erdői számára; |
— |
egy működőképes megállapodás kereskedelmi előnyei Kongó gazdasági szereplői számára; |
— |
Kongó célkitűzései egy működőképes megállapodáson keresztül; |
— |
a Kongóban keletkező gazdasági előnyök; |
— |
a megállapodás Kongóra gyakorolt további lehetséges hatásai. |
4.4. A végrehajtásért felelős személyek
Kongói részről a FLEGT-megállapodás Erdőgazdálkodási Minisztérium hivatalának felügyelete alá tartozó technikai titkársága felel többek között a kommunikációs terv végrehajtásáért:
— |
egy többszereplős csoport intézkedéseket kezdeményez az állami hivataloknál, a parlamentnél és az erdészeti társaságoknál; |
— |
a civil társadalmi szervezetek foglalkoznak a helyi és őshonos lakosságra irányuló intézkedésekkel. |
5. A megállapodás nyomon követéséért felelős technikai titkárság (Kongói fél)
A kongói fél a maga részéről olyan szervet hoz létre, amely segítséget nyújt a megállapodás nyomon követésében, és a FLEGT-folyamatban érdekelt felek (állami hivatalok, magánszektor, civil társadalom) összességét tömöríti, hogy támogassa a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság kongói tagjainak előkészületeit, és megkönnyítse az e bizottság által hozott döntések nyomon követését. Ez a szerv a technikai titkárság.
5.1. Feladatok
A kongói fél részéről a technikai titkárság feladata lesz különösen, hogy:
— |
ügyeljen a megállapodás végrehajtási menetrendjének betartására; |
— |
elemezze a független ellenőr jelentéseit; |
— |
elkészítse a kongói dokumentumokat a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság számára; |
— |
előkészítse a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság és a nemzeti tanácsadó csoport üléseit (értekezleteit); |
— |
ellenőrizze a jogszerűség-igazolásnak az Erdőgazdálkodási Főfelügyelet és más érintett szervek általi megfelelő elvégzését; |
— |
értékelje/állapítsa meg a kongói érdekelt felek megfelelő működéséhez szükséges feltételeket; |
— |
ügyeljen a kommunikációs terv végrehajtására; |
— |
vizsgálja meg és fogadja el a jogszerűség tekintetében figyelembe vett törvények és rendeletek kiegészítő jogszabályainak tervezeteit; |
— |
tegyen javaslatot minden olyan intézkedésre, amelynek célja a megállapodás hatálybalépésének és végrehajtásának megkönnyítése; |
— |
ügyeljen a fa piacáról szóló időszakos jelentések elkészítésére; |
— |
ügyeljen a magánszektor és a civil társdalom kapacitásának megerősítésére irányuló intézkedések végrehajtására; |
— |
tegyen javaslatot a megállapodás végrehajtásával kapcsolatosan a vegyes bizottság által azonosított esetleges nehézségek orvoslását szolgáló intézkedésekre; |
— |
ügyeljen a fa piacának helyzetéről szóló időszakos jelentések kidolgozására. |
5.2. A technikai titkárság összetétele:
A technikai titkárság a következőkből áll:
— |
elnök, |
— |
alelnök, |
— |
előadó, |
— |
helyettes előadó, |
— |
tagok: az állami hivatalok, a magánszektor és a civil társadalom képviselői. |
X. MELLÉKLET
NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT INFORMÁCIÓ
1. Bevezetés
Az önkéntes partnerségi megállapodás (APV) többek között megköveteli a megállapodással, a célkitűzésekkel, a végrehajtással, a nyomon követéssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos információk rendelkezésre állását. Ezeket az információkat a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságnak és a feleknek nyilvánosságra kell hozniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a FLEGT engedélyezési rendszer valamennyi szereplő általi megértését, és az erdőgazdálkodásban a felelősségteljes irányítást.
2. Az erdészeti hivatal és más szereplők által nyilvánosságra hozott releváns információ
A következő információkat közzéteszik.
|
Jogi információk:
|
|
Információ Kongó éves fakitermeléséről
|
|
Információ a jogcímek odaítélésének eljárásáról és az engedélyek jogosultjairól:
|
|
Információ az erdőrendezésről:
|
|
Információ a feldolgozásról:
|
|
Információ a jogszerűség-ellenőrzésről:
|
|
Információ az erdészeti bevételekről:
|
|
Információ az EU–val folytatott kereskedelemről
|
|
Az EU által közzétett információk a következők:
|
A fatermékekre az európai piacokon alkalmazott árakról szóló információt rendszeresen továbbítják a kongói fél részére.
3. A vegyes bizottság által közzéteendő információk
3.1. A vegyes bizottság értekezleteinek beszámolói és a határozatok kivonata
3.2. Közös jelentés különösen a következő információkkal:
a) |
az illegális forrásból származó fatermékek behozatalának megelőzése, továbbá a FLEGT engedélyezési rendszer működőképességének fenntartása érdekében a két fél által hozott intézkedések; |
b) |
a FLEGT engedélyezési rendszernek való meg nem felelés esetei Kongóban és az esetek kezelése érdekében hozott intézkedések; |
c) |
azon esetek száma, amelyekben a 9. cikk (1) bekezdését (1) kellett alkalmazni, és az érintett fatermék mennyiségek; |
d) |
az illegális forrásból származó fatermékek nem európai uniós piacokra irányuló minden lehetséges kivitelének, valamint az e termékek nemzeti piacon történő forgalmazásának megakadályozására szolgáló intézkedések; |
e) |
a célkitűzések teljesítése és a megállapodásban meghatározott határidőn belül megvalósítandó intézkedések végrehajtása során tett előrelépés, valamint a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó minden téma; |
f) |
a vegyes bizottság szervezete és működése; |
g) |
továbbá a valamelyik fél által közzétett, és az e melléklet 2) pontjában említett egyes elemek (2). |
3.3. A független ellenőr feladat-meghatározásai, látogatásokról szóló jelentései és ellenőrzési jelentései
4. Az információhoz való hozzáférés eszközei
A fent említett információ a következőképpen érhető el:
— |
az Erdőgazdálkodási Minisztérium honlapján; |
— |
a kongói félnek a megállapodás nyomon követéséért felelős technikai titkárságán; |
— |
az Erdészeti Hivatal éves jelentéseiben, amelyeket a minisztériumban és a regionális igazgatóságokon lehet megtekintetni; |
— |
a nemzeti és nemzetközi írott sajtóban. |
Ezen felül a kommunikációs terv keretében nyilvános tájékoztató értekezleteket szerveznek, és ezek alkalmával ezt az információt továbbítani lehet a résztvevők, különösen a terepen dolgozó személyek és az internet-hozzáféréssel nem rendelkező közösségek számára.
(1) A 9. cikk (1) bekezdése/kapcsolat a szövegtörzzsel (azokra az esetekre hivatkozik, amikor a fa engedély nélkül érkezik meg az európai vámhivatalokhoz).
(2) Ezeket az elemeket csillag * jelöli.
XI. MELLÉKLET
A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁVAL FOGALKOZÓ VEGYES BIZOTTSÁG FELADATAI
A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság feladata az önkéntes partnerségi megállapodás működtetése és a végrehajtás nyomon követésének és értékelésének biztosítása.
Feladatai különösen a következők:
a) |
a megállapodás működtetését illetően
|
b) |
a megállapodás nyomon követését és értékelését illetően
|
c) |
a független ellenőrzést illetően
|
d) |
a más szereplőknek a megállapodás működtetésébe történő bevonását illetően
|