A.

mivel az Akadémiát 2001-ben hozták létre, és 2006. január 1-jén kezdődő hatállyal a költségvetési rendelet 185. cikke értelmében közösségi szervvé alakították, amelyre az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendelet alkalmazandó,

B.

mivel az Akadémia 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében a Számvevőszék az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét illetően fenntartásokat fogalmazott meg amiatt, hogy a közbeszerzési eljárások nem feleltek meg a költségvetési rendelet előírásainak,

C.

mivel az Akadémia 2007-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében a Számvevőszék véleményében fenntartásokat fogalmazott meg az elszámolások megbízhatóságát, valamint az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét illetően,

D.

mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Rendőrakadémia igazgatójának az Akadémia 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan (5), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában a Parlament többek között:

E.

mivel az Akadémia 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében a Számvevőszék fenntartotta véleményét, mindazonáltal anélkül, hogy fenntartásokat fogalmazott volna meg a beszámoló megbízhatóságával kapcsolatban, míg az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét illetően véleményében fenntartásokat fogalmazott meg;

1.

úgy ítéli meg, hogy az Akadémia által a Számvevőszék megjegyzéseire adott válaszok általában megint nem kielégítőek, megoldásai túl általánosak és bizonytalanok, következésképpen a mentesítésért felelős hatóság nem tudja megfelelően értékelni, hogy az Akadémia tud-e ténylegesen javulni a jövőben;

2.

úgy ítéli meg, hogy az Akadémia kis mérete megkérdőjelezi azon képességét, hogy hatékonyan kezelni tudja az EU összetett pénzügyi és személyzeti szabályzatait;

3.

megállapítja, hogy az Akadémia titkárságának Bramshillben, Londontól mintegy 70 km-re való elhelyezkedése hátrányokkal jár, többek között ami a munkaerő-felvételt és a tömegközlekedés hiányát illeti;

4.

tudni szeretné, hogy az Akadémia új igazgatója hogyan fogja tudni megoldani ezeket a szervezeti problémákat;

5.

felmerül benne a kérdés, hogy nem kellene-e fontolóra venni az Akadémia Europolhoz való csatolását;

6.

úgy véli, hogy a 27 tagú igazgatótanáccsal rendelkező és (a 2008-as pénzügyi év kezdetén) csupán 24 fős személyzetet alkalmazó Akadémia irányításának állandó költsége jelentős;

7.

megállapítja, hogy az akadémia nem ad tájékoztatást irányító szerveiről honlapján; ezért az átláthatóság növelésének eszközeként javasolja, hogy az igazgatótanács tagjainak jegyzéke kerüljön fel az Akadémia honlapjára az igazgatótanács tagjainak összes elérhetőségi adatával együtt;

8.

erősen aggódik amiatt, hogy a régi számviteli rendszer lezárása (2008. május 23.) és az új ABAC rendszerre való áttérés (2008. július 14.) között eltelt, kézi számviteli rendszerrel lefedett időszakban nem minden kiigazítás történt meg időben, és hogy a megelőző pénzügyi évből átvitt előirányzatokat érintő pénzügyi információ jellege, a címzett bevételek felhasználása, valamint a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mérlegben szereplő bizonyos összegekkel való kapcsolat nem volt egyértelmű;

9.

aggódik amiatt, hogy – az egyszerre alkalmazott két tárgyieszköz-nyilvántartó rendszer miatt – az Akadémia néha kétszeresen rögzített bizonyos eszközöket és nem használt sem címkéket, sem egyedi leltári számokat;

10.

sajnálja, hogy a Számvevőszék észrevételeinek megfelelően 2009 közepéig még nem került sor külső vállalkozás általi utólagos ellenőrzésre (azt követően, hogy a Számvevőszék 2007-es pénzügyi évre vonatkozó jelentésében szereplő megállapításai szerint egyes előirányzatokat magánköltségek finanszírozására használtak); kéri az Akadémiát, hogy mihamarabb tegye meg a szükséges intézkedéseket ezen ellenőrzés végrehajtására, annak érdekében, hogy ez a hiányosság az Akadémia 2009-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésben már ne szerepeljen;

11.

szabálytalanságokat talált a közbeszerzési eljárás során egy olyan szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban, amelynek értéke a működési kiadások mintegy 2 %-a; különösen azt állapítja meg, hogy ez a szolgáltatási szerződés egy másik típusú keretszerződésen alapult, amelyet kizárólag képzési szolgáltatások igénybevételéhez készítettek; ezenfelül e szerződés rendelkezései lehetővé tették az Akadémia számára a szerződés korlátozás nélküli megújítását vagy kiterjesztését;

12.

az előző évekhez hasonlóan hangsúlyozza, hogy az Akadémiának szigorúan be kell tartania a költségvetési rendeletet és az EK közbeszerzési jogszabályait, és javítania kell a pénzgazdálkodásán;

13.

aggasztónak tartja, hogy a Számvevőszék nagyon sok olyan esetet tárt fel, amikor a tanfolyamok és szemináriumok szervezésére fordított kiadásokra – amelyek az Akadémia működési kiadásainak jelentős részét (64 %) teszik ki – vonatkozó adminisztratív és pénzügyi szabályokat nem tartották be; tudomásul veszi, hogy ezek a szabálytalanságok főleg a következőket érintik: hiányoztak az elszámolt költségeket alátámasztó bizonylatok, hiányzott a részvételi igazolás, nem kérték be a szakértők szállás- és utazási költségeinek megtérítéséhez szükséges eredeti számlákat és bizonylatokat; továbbá úgy ítéli meg, hogy az Akadémia által a Számvevőszék és az előadó e tárgyra vonatkozó megjegyzéseire adott válaszok nagyon homályosak, ezért nem kielégítőek a mentesítésért felelős hatóság számára; kéri, hogy az Akadémia kötelezze el magát e helyzet javítása mellett;

14.

tudomásul veszi a Számvevőszék azon megjegyzését, hogy több mint 2 700 000 EUR-t (az akadémia teljes költségvetésének 31 %-át) át kellett vinni a következő évre; ennek megfelelően aggódik amiatt, hogy ez a helyzet ellenkezik az évenkéntiség elvével, és azt jelzi, hogy hiányosságok vannak az Akadémia költségvetésének végrehajtásához kapcsolódó programozásban és nyomon követésben;

15.

kéri, hogy az Akadémia a jövőbeli költségvetésekben szerepeltessen a támogatásokra vonatkozó differenciált előirányzatokat az esetleges törlések kiküszöbölésére;

16.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy hiányzott:

ezért kéri az Akadémiát, hogy vállaljon kötelezettséget e helyzet javítására, és erről aztán tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

17.

megjegyzi, hogy a következő években az Akadémia költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésnek sokkal inkább az Akadémia éves teljesítményén kell alapulnia;

18.

megjegyzi, hogy 2008-ban az OLAF belső vizsgálatot indított az Akadémián, miután a Számvevőszék és a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) feltárta, hogy az Akadémia személyzetének tagjai közpénzeket használtak fel magáncélokra; megjegyzi, hogy a Parlament kérésére az Akadémia által 2009-ben nyújtott tájékoztatás mobiltelefonok használatára, a személyzet szolgálati lakásaiba vásárolt bútorok beszerzésére és az alkalmazottak repülőtérre és vasútállomásra történő ingyenes szállítására vonatkozott; megjegyzi, hogy az Akadémia szerint a szóban forgó összegek és az azok visszatérítésére hozott intézkedések jelenlegi helyzete a következő:

19.

kéri az Akadémiát és a Bizottságot, hogy haladéktalanul tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot az OLAF vizsgálatának eredményéről;

20.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy mostanáig ideiglenes alkalmazottak töltötték be a pénzügyi munkaköröket; megállapítja, hogy az Akadémia csak 2009-ben tett közzé álláshirdetést egy belső ellenőrzési standardokkal foglalkozó koordinátor felvétele céljából, és hogy az ezen álláshely betöltése céljából folytatandó elbeszélgetéseket akkor 2010 elejére tervezték;

21.

elfogadja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzési jelentésében 13 ajánlást sorolt fel (2 kritikus jelentőségű és 9 nagyon fontos); megállapítja, hogy ezek főleg a következőket érintik: a költségvetési rendelet közbeszerzésre vonatkozó szabályainak betartása; a vezetői megbízhatósági nyilatkozat; tárgyi eszközök (nyilvántartási rendszer); a feladatok átruházásának kezelése (a feladatok átruházását teljeskörűen dokumentálni kell és rendszeresen felül kell vizsgálni); költségvetési gazdálkodás; a számviteli szabályok és alapelvek betartása; a pénzügyi ellenőrzések következetességét és dokumentálását biztosító ellenőrző jegyzék;

22.

első lépésként elvárja, hogy az igazgatótanács gyorsan fogadjon el cselekvési tervet a jelen állásfoglalás mellékletében meghatározott célok teljesítésére; továbbá kéri, hogy az Akadémia igazgatója, a Belső Ellenőrzési Szolgálattal és az illetékes főigazgatósággal együttműködésben dolgozzon ki és fogadtasson el az igazgatótanáccsal konkrét intézkedéseket, valamint ütemezést e terv megvalósítására; ezért kéri a Belső Ellenőrzési Szolgálatot és az illetékes főigazgatóságot, hogy adjanak meg minden segítséget olyan mutatók kidolgozásához, amelyek lehetővé teszik az Akadémia által tett intézkedések megvalósulásának rendszeres időközönként történő mérését; továbbá megköveteli, hogy az Akadémia 2010. június 30-ig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a konkrét intézkedésekről és az elfogadott mutatókról;

23.

felkéri a Számvevőszéket, hogy levél formájában mielőbb tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az Akadémia cselekvési tervének végrehajtásáról;

24.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására (6)