1)

Argon, nitrogén vagy oxigén felhasználásával végzett levegőztetés vagy buborékoltatás

2)

Hőkezelés

3)

Friss, jó állapotú és hígítatlan seprő használata száraz borokban, amely a száraz bor legutóbbi borkészítéséből származó élesztőt tartalmaz

4)

Centrifugálás és szűrés semleges szűrőközegekkel vagy azok nélkül, azzal a feltétellel, hogy az így kezelt termékekben nem marad vissza nemkívánatos maradvány

5)

Borélesztők használata a bor előállításához

6)

Élesztősejtfal-készítmény használata

7)

Polivinil-polipirrolidon használata

8)

Tejsavbaktériumok használata borszuszpenzióban

9)

Az alábbi anyagok közül egy vagy több hozzáadása az élesztők szaporodásának elősegítésére:

10)

Szén-dioxid, argon vagy nitrogén használata, akár önmagában, akár kombináltan, kizárólag semleges atmoszféra létrehozása és a termék levegőtől védett kezelése érdekében

11)

Szén-dioxid hozzáadása

12)

Kén-dioxid, kálium-biszulfit vagy kálium-metabiszulfit használata, amelyet kálium-diszulfitnak vagy kálium-piroszulfátnak is nevezhetnek

13)

Szorbinsav vagy kálium-szorbát hozzáadása

14)

L-aszkorbinsav hozzáadása

15)

Citromsav hozzáadása a bor stabilizálásának céljából, feltéve, hogy a kezelt borban kialakult végleges citromsavtartalom nem haladja meg a literenkénti 1 grammot

16)

Borkősav használata a savtartalom növelésére, feltéve, hogy a bor borkősavban kifejezett eredeti savtartalma nem emelkedik literenként 2,5 grammnál nagyobb mértékben

17)

Az alábbi anyagok közül egy vagy több használata savtompítás céljából:

18)

Derítés az alábbi, borászati felhasználásra alkalmas anyagok közül egy vagy több alkalmazásával:

19)

Tannin hozzáadása

20)

A még erjedésben levő must és újbor kezelése borászati célokat szolgáló faszénnel, bizonyos határokon belül

21)

Az alábbi kezelések:

22)

Metaborkősav hozzáadása

23)

Gumiarábikum használata az erjedés befejeződése után

24)

A DL-borkősavnak (más néven racémsav) vagy semleges káliumsójának a felesleges kalcium kicsapódásának elősegítésére való használata

25)

A következő anyagok használata palackos erjesztésű, degorzsálással seprőtelenített pezsgő készítéséhez:

26)

Réz-szulfát használata

27)

Kálium-bitartarát vagy kalcium-tartarát hozzáadása a borkő kicsapódásának elősegítésére

28)

Karamell hozzáadása a likőrborok színének intenzívebbé tételére

29)

Kalcium-szulfát használata bizonyos minőségű, meghatározott termőterületről származó likőrborok előállítására

30)

Az Aleppo fenyő gyantájának használata »retsina« asztali bor előállításához, csak Görögországban, és a közösségi előírásokban megállapított feltételek szerint

31)

Lizozim hozzáadása

32)

Elektrodialízis a borkőkiválás megakadályozása érdekében

33)

Ureáz használata a bor karbamid-tartalmának csökkentése érdekében

34)

Szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadása a bor édesítése céljából, a közösségi előírásokban megállapított feltételek szerint

35)

Részleges koncentráció fizikai eljárással, a fordított ozmózist is ideértve, a szőlőmust vagy a bor természetes alkoholtartalmának fokozására

36)

Szacharóz, szőlőmustsűrítmény vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadása a borszőlő, a szőlőmust, illetve a bor természetes alkoholtartalmának fokozására, a közösségi előírásoknak megfelelően

37)

Borból vagy aszalt szőlőből készült párlat, illetve borászati eredetű semleges alkohol hozzáadása likőrbor előállítása céljából

38)

L-aszkorbinsav hozzáadása, bizonyos határokon belül

39)

Dimetil-dikarbonát hozzáadása a borhoz, annak mikrobiológiai stabilizálására, bizonyos határokig és a később meghatározandó feltételek szerint

40)

Mannoprotein alapú élesztő hozzáadása, a borban a borkő és a fehérje stabilizálása érdekében

41)

Tölgyfadarabok alkalmazása a bor előállítása során”