—

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2004-es pénzügyi évre vonatkozó végső elszámolásaira (1),

—

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Gyógyszerügynökség 2004-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt (2),

—

tekintettel a Tanács 2006. március 14-i ajánlására (5972/2006 – C6-0093/2006),

—

tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen annak 276. cikkére,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (3), és különösen annak 185. cikkére,

—

tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), és különösen annak 68. cikkére,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre (5), és különösen annak 94. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0101/2006),

A.

mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2004. december 31-én zárt pénzügyi év éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek egészében véve jogszerűek és szabályszerűek,

B.

mivel a Számvevőszék kijelenti, hogy valamennyi ügynökségtől megfelelő garanciákat kapott, kivéve az Európai Újjáépítési Ügynökség, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, az Európai Képzési Alapítvány, a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2004. pénzügyi évre vonatkozó előre meghatározott célra előirányzott tartalékait,

1.

emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke szerint a Parlament adja meg a mentesítést a Közösség által létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező szervek számára, amelyek támogatásokat kapnak a költségvetés terhére; rámutat azonban, hogy e szervek közül nem mindegyiket finanszírozzák teljes mértékben vagy csupán részlegesen a költségvetés terhére nyújtott támogatásokból; hangsúlyozza, hogy a mentesítési határozat ezen szervek költségvetési és költségvetésen kívüli finanszírozására is vonatkozik; elfogadhatatlannak tartja, hogy az Unió által létrehozott szervek némelyikének el kell számolnia a költségvetésen kívüli forrásokból kapott bevétel elköltésével, míg más szerveknek, amelyek nem részesülnek költségvetési támogatásban, nem kell elszámolniuk; megerősíti azt az elvet, amelynek értelmében a Parlament általi mentesítés a Közösség valamennyi ügynökségére vonatkozik – függetlenül attól, hogy azok részesülnek-e támogatásban vagy nem – még abban az esetben is, ha alapszabályzatuk alapján egy másik mentesítő hatóság is közreműködik; úgy véli, hogy felül kell vizsgálni valamennyi olyan szöveget, amely ütközik ezen elvvel;

2.

rendkívül értékesnek tartja a Számvevőszék jelentésének 1. táblázatát, amelyet először a 2003-as mentesítési eljárás során vezettek be, és amely összefoglalja az ügynökség hatásköreit, feladatköreit, irányítását, forrásait, tevékenységeit és az általa nyújtott szolgáltatásokat; megállapítja, hogy az 1. táblázatban található információkat az ügynökség szolgáltatta; arra kéri a Számvevőszéket, hogy ellenőrizze az 1. táblázat tartalmát;

3.

kitart amellett, hogy az ügynökségeknek a pénz megfelelő elköltése mellett a pénz lehető leghatékonyabb és legeredményesebb elköltésére is törekedniük kell; felhívja a Számvevőszéket, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az ügynökségekről szóló éves különjelentésébe felvegye a teljesítmény és a kitűzött célok elérésének értékelését; e tekintetben és a 2003. évi gazdálkodás jóváhagyásáról szóló állásfoglalásaival összhangban ragaszkodik a következő szempontok figyelembevételéhez: a lehetőségekhez mérten a különböző ügynökségek részéről el kell kerülni a feladatok megkettőzését, és egyértelművé kell tenni a nyilvánossággal folytatott kommunikációban az átláthatóság érvényesítésének javítására irányuló intézkedéseket, valamint a szerződéskötés, a képzés és a felelősségek meghatározása valamennyi szintjén a nemek közötti pozitív fellépésre irányuló közösségi intézkedéseket;

4.

megállapítja, hogy a Közösség ügynökségei nem mindig rendelkeznek jó hírnévvel és sajtónyilvánossággal, és hogy sokan közülük nem érdemelnének ennyire rossz hírnevet, megállapítja továbbá, hogy erre fel kell hívni az uniós polgárok figyelmét, és ahányszor csak szükséges a megfelelő eszközökkel igazolni kell ezen ügynökségek létjogosultságát és az általuk elért eredményeket; kéri a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket ennek érdekében az általa szükségesnek ítélt eszközök felhasználásával;

5.

megállapítja, hogy az Európai Unió 2004-es bővítése jelentős hatást gyakorolt a Közösség ügynökségeinek szerkezetére és működésük módjára; számos ügynökség ezt jelzi is tevékenységéről szóló jelentésében, különösen azt, hogy megnövekedett adminisztrátorainak létszáma; kéri a Bizottságot, hogy elemezze a felmerült, illetve feltételezett nehézségeket, és tegyen javaslatot a szükséges szabályozási módosításokra;

6.

megjegyzi, hogy a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy formai szempontból összehangolja főigazgatóságainak saját tevékenységeikről szóló jelentéseit; kéri, hogy hasonló módon gondolják végig a Közösségek ügynökségei tevékenységeiről szóló jelentéseket, amelyek tartalma óriási különbségeket mutat; kéri a Bizottságot, hogy határozza meg a Közösségek ügynökségei számára, hogy a tevékenységeikre vonatkozóan milyen információkat és mutatókat kell feltétlenül szerepeltetniük;

7.

tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a bankokkal kötött szerződések több mint öt éve érvényben vannak és ezáltal megsértik az ügynökség pénzügyi szabályzatának végrehajtására vonatkozó szabályokat, amelyek előírják, hogy legalább ötévente új pályázati felhívást kell közzétenni; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amelyben magyarázatot ad a pályázati felhívás közzétételének késlekedésére és ismerteti a bankkal folytatott közvetlen tárgyalás révén elért hasznokat, továbbá a költségvetési rendelet felülvizsgálatainak megfontolása során mindezt figyelembe fogja venni;

8.

megállapítja, hogy mind a működési, mind az igazgatási költségvetés végrehajtási aránya alacsonyabb volt 2004-ben, mint 2003-ban; nagyon elégedett a ritka betegségek elleni gyógyszerekkel kapcsolatos költségvetési sor teljes végrehajtásával;

9.

rámutat arra, hogy a gyógyszerekről 2004-ben elfogadott új jogszabály jelentős hatással volt az Ügynökség munkájára és igazgatási szerkezetére; gratulál az Ügynökségnek ahhoz, hogy sikeresen alkalmazkodott az új szabályozási környezethez;

10.

megállapítja, hogy a tagállamok a vártnál lassabban kezdték alkalmazni az egész Európára kiterjedő farmakovigilanciai jelentési rendszert (EudraVigilance adatbázis); elégedett azonban az ügyvezető igazgató közelmúltban tett bejelentésével, amely szerint a helyzet 2005 folyamán lényegesen javult;

11.

felhívja az ügynökséget, hogy fejlessze a fogyasztóvédelmi szervezetekkel fenntartott kapcsolatait a gyógyászati termékekben előforduló mérgező és potenciálisan káros termékek ismertségének fokozása érdekében; hangsúlyozza az ügynökség azon kötelezettségét, hogy a köz érdekében járjon el;

12.

felhívja a Bizottságot, hogy segítse az ügynökségeket az elkövetkező évre meghatározott munkaterv lehető legszorosabb követésében, a tevékenységek megfelelő tervezésének és végrehajtásának lehetővé tételében, és különösen a munkaterhelés jelentős, utolsó pillanatban történő megváltoztatásainak elkerülésében;

13.

felkéri a Bizottságot, hogy az ügynökségek közötti együttműködést tegye hatékonyabbá a munkák megkettőzésének elkerülése és a hiányosságok orvoslása révén, különösen az olyan közös területeken, mint a képzés, a közösségi politikák általános végrehajtása, a legújabb vezetési rendszerek alkalmazása és a költségvetéssel való hatékony és eredményes gazdálkodás.