levélváltás az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyekért felelős Koordinációs Hivatala (UNOCHA) és az Európai Közösségek Bizottsága között a katasztrófa segélyezés keretében való együttműködésről (együttes intervenció esetén a katasztrófa által érintett országban)

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 302. cikkére,

(1) Az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyekért felelős Koordinációs Hivatala (UNOCHA) és az Európai Közösségek Bizottsága között a katasztrófa segélyezés keretében való együttműködéssel (arra az esetre, ha a katasztrófa sújtotta országban egyidejű fellépésre kerül sor) kapcsolatos levélváltást, amelyet a melléklet tartalmaz, elfogadja.

(2) A Bizottság környezetvédelemért, illetve a fejlesztésért és humanitárius segélyezésért felelős tagja, vagy az általuk erre a célra kinevezett személyek felhatalmazást kapnak arra, hogy a levélváltást az Európai Közösségek Bizottsága nevében aláírják.

MELLÉKLET

Levélváltás az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyekért felelős Koordinációs Hivatala (UNOCHA) és az Európai Közösségek Bizottsága között a katasztrófa segélyezés keretében való együttműködésről (együttes intervenció esetén a katasztrófa által érintett országban)

Tisztelt Uram!

Az Európai Bizottság (Környezetvédelmi Főigazgatóság és a Közösségi Humanitárius Segélyek Hivatala, ECHO) üdvözli a létező együttműködést az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyekért felelős Koordinációs Hivatala (UNOCHA) és az Európai Bizottság között a humanitárius támogatás és a katasztrófák következményeinek elhárítása területén.

Az Egyesült Nemzeteknek központi szerepe van a nemzetközi humanitárius támogatás nyújtása során az irányítás biztosításában és a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek koordinálásában a Közgyűlés által ráruházott általános meghatalmazásának megfelelően (A Közgyűlés 46/182 határozatának és ennek mellékletei, valamint a Közgyűlés ebben a levélben említett korábbi határozatainak megfelelően).

A Közösség polgári védelmi mechanizmusa a megerősített együttműködés előmozdítására irányuló közösségi szándékot tükrözi vissza az Európai Közösség és tagállamai között a polgári védelmi támogatások területén a katasztrófahelyzetekre való reagálásban.

A legutóbbi, az ENSZ-szel való együttműködés megerősítésének fontosságát és az ENSZ-ben az EU hangjának megerősítését előtérbe állító „Az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek: a multilaterizmus választása” (COM(2003) 526 végleges) című bizottsági közleményben, a „Hatékony együttműködés kiépítése az ENSZ-szel a fejlesztés és a humanitárius ügyek területén” (COM(2001) 231 végleges) című bizottsági közlemény, valamint a gyermekekről és a fegyveres konfliktusokról szóló, 2003. decemberében elfogadott EU iránymutatások igazolják a Bizottság által általában az ENSZ-szel való szoros együttműködésnek tulajdonított fontosságot, különösen a természeti- és az ember által okozott katasztrófák területén. Ezenfelül az ENSZ Főtitkára az Európai Bizottság elnökének címzett 2002. január 8-i szakpolitikai dokumentumában (1) javasolja, hogy a két fél működjön együtt az ENSZ a humanitárius támogatási intézkedésekre irányuló következetes irányítási keretet biztosító szerepének támogatásában.

Az UNOCHA több éve szoros kapcsolatokat ápol az ECHO-val (2), többek között a „Stratégia tervezési párbeszéd” útján. A Közösség polgári védelmi mechanizmusának 2001. októberi (3) megalapítása további együttműködésre szólít fel az UNOCHA-val a polgári védelem területén. A két rendszer számára fontos, hogy a Fribourgi Folyamat (4) szellemében következetes és egymást kiegészítő módon működjenek a katasztrófák és veszélyhelyzetek által érintett államok és lakosságuk támogatásában.

Ezen levélváltás a további együttműködés és koordináció alapelveinek megalapozását célozza egyrészről az UNOCHA (beleértve a válaszadási veszélyhelyzeti reagálási rendszerét és koordinációs eszközeit), másrészről az Európai Bizottság (a közösségi polgári védelmi mechanizmus és az ECHO keretében) között, amikor a támogatást mindkettő egyidejűleg biztosítja vagy elősegíti a természeti vagy ember okozta katasztrófa által érintett országban, megkísérelve a hatékony együttműködést, valamint a rendelkezésre álló erőforrások maximalizálását és a párhuzamos erőfeszítések elkerülését. Az UNOCHA és az Európai Bizottság azon a véleményen van, hogy az összehangolt megközelítés szolgálja leginkább a katasztrófák áldozatainak az érdekét. Ezért elismerik a következőket:

Katasztrófák és veszélyhelyzetek idején minden állam alapvető kötelezettsége a védelem és a támogatás biztosítása állampolgárai számára. Amikor azonban a segítségre irányuló szükséglet meghaladja a katasztrófa által sújtott ország kapacitását, a nemzetközi közösségnek felkészültnek és a segítségnyújtásra képesnek kell lennie.

2.	A katasztrófákra való reagálásra rendelkezésre álló nemzeti és nemzetközi erőforrások korlátozottak, így fontos, hogy az UNOCHA és az Európai Bizottság teljes mértékben együttműködnek használatuk optimalizálásában.

További gyakorlati lépéseket kell tenni az UNOCHA és az Európai Bizottság közötti pozitív együttműködés lendületére építve. Ennek megfelelően a jövőben mindkét fél rendszeresen információt cserél, folyamatos párbeszédet tart fenn szakpolitikai és működési szinten, és amennyire lehetséges annak biztosítására törekszik, hogy a képzési és gyakorlati tevékenységeikben, valamint a katasztrófa következményeinek elhárítására irányuló támogatás tervezésében és nyújtásában egymást kiegészítsék.

Ebből a célból az UNOCHA és az Európai Közösségek megállapodnak e levélváltáshoz mellékelt Közös Működési Szabályokban (SOPs), és a hatékony koordináció érdekében fogják végrehajtani ezeket. A Közös Működési Szabályokat lehetséges továbbfejleszteni és/vagy a gyakorlat fényében technikai szinten átalakítani, ahol ez szükséges.

Ezen levélváltás nincs hatással a 2001/792/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdése által az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó tagállam szerepére.

Továbbá nincs hatással azokra - például az UNOCHA és az ECHO közötti – az együttműködési és koordinációs megállapodásokra, amelyek szélesebb területekre terjednek ki, mint a mellékelt Közös Működési Szabályokban (2. melléklet) lefektetett területek.

Javasolni szeretnénk, hogy e levelet a Közös Működési Szabályzattal együtt, valamint az erre adott válaszlevelét tekintsük mindkét fél részéről jóváhagyottnak a fent említett intézkedésekre vonatkozóan.

Margot Wallström

Poul Nielson

(1) A felsejlő együttműködés: Az Egyesült Nemzetek és az Európai Unió a humanitárius ügyek és a fejlesztés területén, New York, 2001 decembere.

(2) Az ECHP törvényes felhatalmazása az 1996. június 20-i, a humanitárius támogatásról szóló 1257/96/EK tanácsi rendeletből származik.

(3) A polgári védelmi támogatások területén (HL L 297, 2001.11.15., 5. o.) a megerősített együttműködés elősegítése érdekében közösségi mechanizmust alapító 2001. október 23-i 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat.

(4) Közlemény és a fribourgi fórum cselekvési kerete, Svájc, 2000. június 15–16.

1. melléklet: A Közös Működési Szabályok polgári védelmi szempontjai

UNOCHA – Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus

A katasztrófákra történő reagálás összehangolására vonatkozó Közös Szabályok

I. Készenléti szakasz (azaz a katasztrófák közötti időszakok)

Az UNOCHA és az Európai Bizottság:

—	a közösen kidolgozott és jóváhagyott módszertannal és terminológiával összhangban, a nemzetközileg – elsősorban az ENSZ keretében (1). – elfogadott elvek alapján tevékenykedik. Ennek különösen a helyszíni koordinálást biztosító szervezetek szempontjából van jelentősége.

—	biztosítja a rendszeres információcserét. Ennek ki kell terjednie a riasztási értesítésekre, a szakpolitikai és működési kérdésekre, valamint a rendszeres ülésekre és munkaértekezletekre.

—	biztosítja a kölcsönös részvételt a felek által szervezett képzésekben, gyakorlatokban és a tapasztalatokat összegző munkaértekezleteken, illetve az ezekhez való hozzájárulást és szükség esetén a közös gyakorlatok megszervezését.

—	megállapodik az értékelő/koordinációs csoportokra és szakértőkre vonatkozó általános feladat-meghatározásról.

II. Reagálási szakasz – a parancsnokságok szintjén:

Az UNOCHA és az Európai Bizottság:

—

figyelmeztetik egymást a bekövetkezett katasztrófákról és tájékoztatást adnak a tervezett intézkedésekről. Amikor a Mechanizmust az EU-n kívül bekövetkező katasztrófák hozzák működésbe és ahol az ENSZ és az EK reagálórendszere egyaránt működésbe léphet, az Európai Bizottság és az UNOCHA a rendelkezésre álló források legteljesebb kihasználása, valamint a fent említett elveken és kereteken alapuló összehangolt megközelítés biztosítása érdekében a lehető legkorábbi szakaszban cserélik ki véleményüket a helyzet előzetes értékeléséről, a mentési igényekről és a tervezett reagálásról.

—

A reagálási szakaszban biztosítja és fenntartja az információcserét az alábbi kérdésekről:

—	Helyzetelemző jelentések és frissített helyzetértékelések

—	A legégetőbb igények és forrásigények meghatározása

—	A források tervszerű és ütemezett felhasználása

—	A források mobilizálása (beleértve a támogatási modulokat is) az egymást átfedő vagy párhuzamos erőfeszítések elkerülése érdekében

—	A koordinátorokra és a rendelkezésre álló eszközökre vonatkozó adatok

—	Az értékelő/koordinációs csoportokra és szakértőkre vonatkozó feladat-meghatározás frissítése

—	A médiára vonatkozó tájékoztatási politika.

III. Reagálási szakasz – a helyszínen:

Az UNOCHA és az Európai Bizottság megállapodnak abban, hogy:

—	valamennyi nemzetközi felajánlót arra kell ösztönözni, hogy az On Site Operations Coordination Centre (OSOCC) koordinálják a nemzeti/helyi veszélyhelyzet-kezelő hatóságokat támogató tevékenységeiket.

—	az UNOCHA és az Európai Bizottság koordinátorai az INSARAG-irányelvekben kidolgozott meglévő módszertannal összhangban segítsék a nemzeti/helyi veszélyhelyzet-kezelő hatóságokat a nemzetközi felajánlók koordinálásában.

(1) Mint „A Nemzetközi kutatási és mentési tanácsadó csoport (INSARAG) iránymutatásai” („International Search and Rescue Advisory Group (INSARAG) Guidelines”) és „A katonai és polgári védelmi eszközök használata a katasztrófák következményeinek felszámolásában” („OSLO Guidelines on The Use of Military and Civil Defence Assets in Disaster Relief”), 1994., stb.

2. melléklet: A Közös Működési Szabályok polgári humanitárius szempontjai

UN/OCHA – Humanitárius Segélyek Hivatala ECHO

A katasztrófákra történő reagálásra összehangolására vonatkozó Közös Szabályok

1. Készenléti/rutin szakasz (azaz a katasztrófák közötti időszakok)

Az UNOCHA és az Európai Bizottság:

—	folytatja a megkezdett stratégiai párbeszédet a vészhelyzetekre való felkészülésről, hogy a szoros együttműködés kialakításával minden tekintetben javítsa a vészhelyzetekkel kapcsolatos reagálóképességet. Ebbe a működési és pénzügyi szempontok is beletartoznak.

—	biztosítja a két fél személyzetének kölcsönös bevonását az ECHO és az OCHA által szervezett képzési programokba.

—	minden alkamas esetben tapasztalatokat összegző megbeszéléseket szervez, amelyek lehetőleg az együttműködési keretek jobbításához vezetnek (Közös Működési Szabályok).

—	biztosítja a rendszeres információcserét a szükségletek felmérését és a segítség összehangolását szolgáló szabványosított módszerekről, koherenciájuk és konvergenciájuk javítása érdekében.

—	elvégzi a vonatkozó vészhelyzeti ügyeleti rendszerek rendszeres közös áttekintését és frissítését (szervezet, kapcsolati pontok, elérési adatok) a kapcsolati lehetõségek és a kompatibilitás minden időbeni biztosítása érdekében.

—	kicseréli a vészhelyzetekre vonatkozó háttér- és vitaanyagokat, leltárelemzéseket.

2. Reagálási/Vészhelyzeti szakasz

2.1. Parancsnoksági szint

Az UNOCHA és az Európai Bizottság:

—

biztosítja az információcserét az értékelő-csoportoknak a vészhelyzetek helyszínére történő kiküldését illetően (az ECHO felvétele a UNDAC e-mailes riasztási listájára (M1-M3 üzenetek); rögzített értesítési/kapcsolattartási pontok a parancsnokságok szintjén – mint az ECHO vészhelyzeti e-mail postaládája – illetve a területek szintjén is).

—	biztosítja a területen az ECHO és az UNDAC közötti kapcsolatot.

—	biztosítja a kialakult vészhelyzetekkel kapcsolatos jelentések és az eligazítások kicserélését (beleértve az ECHO hozzáférését az OSOCC-hoz).

2.2. Területi szint

Az UNOCHA és az Európai Bizottság:

—	elősegíti az ECHO csoportjainak részvételét az OCHA/UNDAC által létrehozott koordinációs mechanizmusban.

—	területi szinten biztosítja az információcserét a megállapításokról és a folyamatban lévő vagy tervezett akciókról.

—	biztosítja, hogy amennyiben lehetséges és szükséges, a csoportok megosszák az elemzéseket és a jelentéstervezeteijket és közös ajánlásokat tegyenek az illetékes parancsnokság számára.

—	biztosítja, hogy amennyiben lehetséges, az ECHO és az UNDAC közös értékeléseket készítsenek és elősegítsék az információk megosztását a vészhelyzetek kezelésében részvevők között (HIC-központok felállítása).

—	mindent megtesznek azért, hogy megosszák a logisztikai eszközeiket, vagy biztosítják a hozzáférhetőségüket (pl. szállítás, kommunikáció).