MEGÁLLAPODÁS
az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség között, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi rendeletben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG
és
AZ ANDORRAI HERCEGSÉG
a továbbiakban: a Szerződő Fél vagy a Szerződő Felek,
annak érdekében, hogy a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: az „irányelv”) szabályaival egyenértékű rendelkezéseket vezessenek be, a Szerződő Felek mindegyikének jogos érdekeit figyelembevevő együttműködés keretében és olyan feltételek mellett, amelyek esetén az Andorrai Hercegséghez hasonló helyzetben lévő harmadik országok az irányelvvel egyenértékű rendelkezéseket alkalmaznának,
A KÖVETKEZŐ MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTTÉK:
1. cikk
Cél
(1) Az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség közötti együttműködés keretében azt a megtakarításokból származó, az Andorrai Hercegségben keletkezett kamatra, amelynek a 3. cikkben megállapított eljárások szerint meghatározott haszonhúzói az Európai Közösség egyik tagállamában illetőséggel bíró természetes személyek, forrásadót kell kivetni, amelyet az andorrai hercegségi illetőségű kifizetők vonnak le az ezen megállapodás 7. cikkében meghatározott feltételek szerint.
Ezt a forrásadót le kell vonni, kivéve ha a 9. cikk rendelkezéseivel összhangban önkéntes közzétételre kerül sor. A forrásadóként a 7. és a 9. cikknek megfelelően levont összegekből származó bevételt az Európai Közösség tagállamai és az Andorrai Hercegség a 8. cikkben megállapított szabályok szerint osztják meg.
Annak érdekében, hogy ez a megállapodás az irányelvvel egyenértékű legyen, ezeket a rendelkezéseket kiegészítik a megkeresésre teljesített információcserére a 12. cikkben megállapított szabályok, valamint a konzultációs és felülvizsgálati eljárások a 13. cikknek megfelelően.
(2) A Szerződő Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsák ennek a megállapodásnak a végrehajtását. Az Andorrai Hercegség ezen kívül meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a területén illetőséggel bíró kifizetők függetlenül a kamattal járó követelés kötelezettjének illetőségétől, teljesítsék az ezen megállapodás végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, és kifejezetten megállapítja az eljárásokra és a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket.
2. cikk
A haszonhúzó fogalmának meghatározása
(1) E megállapodás alkalmazásában „haszonhúzó” bármely természetes személy, aki kamatot szerez, vagy bármely természetes személy, akinek a részére kamatot írnak jóvá, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kamatot nem az ő javára fizették ki vagy írták jóvá. A természetes személy nem tekinthető haszonhúzónak, amennyiben:
|
a) |
a 4. cikkben meghatározott kifizetőként jár el, vagy |
|
b) |
egy jogi személy, a nyereségéből a vállalkozásokra vonatkozó általános szabályok szerint adózó szervezet, az Európai Közösség egyik tagállamában vagy az Andorrai Hercegségben illetőséggel bíró, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás nevében jár el, vagy |
|
c) |
más természetes személy nevében jár el, aki a haszonhúzó, és tájékoztatja a kifizetőt ezen haszonhúzó személyazonosságáról a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően. |
(2) Amennyiben a kifizető olyan információkkal rendelkezik, amelyek arra utalnak, hogy a kamatban részesülő természetes személy vagy akinek részére a kamatot jóváírják esetleg nem a haszonhúzó, a kifizető köteles ésszerű lépéseket tenni a haszonhúzó 3. cikk (1) bekezdésének megfelelő személyazonosságának megállapítására. Amennyiben a kifizető nem tudja azonosítani a haszonhúzót, az érintett természetes személyt kell haszonhúzónak tekintenie.
3. cikk
A haszonhúzók személyazonossága és illetősége
(1) A kifizető megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát, amelyet az Andorrai Hercegség pénzmosás elleni jogszabályainak megfelelően a családi és utónév, valamint a cím alapján lehet meghatározni.
(2) A kifizető a haszonhúzó illetőségét olyan szabályok alapján állapítja meg, amelyek függnek attól, hogy mikor létesült a kifizető és a kamatok haszonhúzója közötti jogviszony. Az alábbiakra is figyelemmel, úgy kell tekinteni, hogy az illetőség abban az országban van, ahol a haszonhúzó állandó lakóhellyel rendelkezik:
|
a) |
a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyok esetében a kifizető a haszonhúzó illetőségét az Andorrai Hercegségben alkalmazandó pénzmosás elleni jogszabályoknak megfelelően állapítja meg; |
|
b) |
a 2004. január 1. után létrejött szerződéses jogviszonyok vagy szerződéses jogalap nélkül végrehajtott ügyletek esetében a kifizető a tényleges haszonhúzó illetőségét a hivatalos személyazonossági okmányban vagy – szükség esetén – a tényleges haszonhúzó által bemutatott bármely hivatalos okmányban megadott cím alapján állapítja meg, az alábbi eljárás szerint: azoknál a természetes személyeknél, akik az Európai Közösség egyik tagállama által kiállított hivatalos személyazonossági okmányt mutatnak be és kijelentik, hogy egy Európai Közösségen kívüli államban bírnak illetőséggel, az illetőség megállapítása az illetőségigazolás vagy az annak a harmadik országnak az illetékes hatósága által kiadott tartózkodási engedély alapján történik, amelyben a természetes személy magát illetőséggel bírónak vallja. Amennyiben nem tudja bemutatni ezt az illetőségigazolást vagy ezt a tartózkodási engedélyt, úgy kell tekinteni, hogy az Európai Közösség azon tagállamában bír illetőséggel, amely a hivatalos személyazonossági okmányt kiállította. |
4. cikk
A kifizető fogalmának meghatározása
E megállapodás alkalmazásában „kifizető” mindaz az Andorrai Hercegség területén illetőséggel bíró gazdasági szervezet, amely közvetlenül a haszonhúzó javára kamatkifizetést teljesít vagy kamatjóváírást hajt végre, amennyiben ez a szervezet a kamatokat eredményező követelés kötelezettje, vagy a kötelezett vagy a haszonhúzó által a kamat kifizetésével vagy jóváírásával megbízott.
5. cikk
Az illetékes hatóság fogalmának meghatározása
(1) E megállapodás alkalmazásában a Szerződő Felek „illetékes hatóságai” az I. mellékletben felsorolt hatóságok.
(2) A harmadik országok esetében az illetékes hatóság az, amelyet az a kétoldalú vagy többoldalú egyezmények adózási egyezmények ilyenként határoznak meg, vagy – ennek hiányában – bármely olyan hatóság, amely adózási célokra illetőségigazolás kiállítására jogosult.
6. cikk
A kamatfizetések fogalmának meghatározása
(1) E megállapodás alkalmazásában „kamat”:
|
a) |
valamennyi, követeléshez kapcsolódó, számlára kifizetett vagy arra jóváírt kamat, függetlenül attól, hogy az jelzáloggal biztosított-e, vagy jogot ad-e a kötelezett nyereségében való részesedésre, valamint különösen az állampapírokból, kötvényekből vagy adósságlevelekből származó jövedelem, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és jutalmakat; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó büntető kamatok nem tekintendők kamatnak; |
|
b) |
az a) pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat; |
|
c) |
a kamatkifizetésekből közvetlenül vagy az irányelv 4. cikke (2) bekezdésében említett szervezeten keresztül keletkező jövedelem, amelyet a következők osztanak szét:
|
|
d) |
a következő vállalkozások és szervezetek részvényeinek vagy üzletrészeinek értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor szerzett jövedelmek, amennyiben ezek közvetlenül vagy közvetve más kollektív befektetési vállalkozásokon vagy a következőkben említett szervezeteken keresztül eszközeik több mint 40 %-át az a) pontban említett követelésekbe fektetik:
|
Mindazonáltal az Andorrai Hercegség megteheti, hogy a d) pontban említett jövedelmeket a kamat fogalommeghatározásába csak olyan mértékbe vonja be, amilyen mértékben ezek a jövedelmek – közvetlenül vagy közvetve – az a) és b) pontok értelmében vett kamatfizetésből származnak.
(2) Amennyiben a kifizető az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében nem rendelkezik a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a jövedelem teljes összegét kamatnak kell tekinteni.
(3) Amennyiben a kifizető az (1) bekezdés d) pontja tekintetében nem rendelkezik információval a követelésbe, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos arányt 40 % felettinek kell tekinteni. Amennyiben a haszonhúzó által szerzett jövedelem összege nem meghatározható, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy visszaváltásából eredő jövedelemnek.
(4) Az (1) bekezdés b) és d) pontjai tekintetében az Andorrai Hercegség megkövetelheti a területén illetőséggel bíró kifizetőktől, hogy a kamatokat egy évnél nem hosszabb időszakra évesítsék, és ezeket az évesített kamatokat tekintsék kamatnak akkor is, ha ebben az időszakban semmiféle elidegenítés, visszavásárlás vagy visszaváltás nem történik.
(5.) Nem tekinthető az (1) bekezdés c) és d) pontja értelmében vett kamatnak azon vállalkozások vagy szervezetek jövedelme, amelyek pénzeszközeik 15 %-áig terjedő mértékben az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelésekbe fektettek.
(6) Az (1) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdésben említett százalékos arány 2011. január 1-jétől 25 %.
(7) Az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az (5) bekezdésben említett százalékos arányt az érintett vállalkozások vagy szervezetek alapszabályában vagy létesítő okiratában meghatározott befektetési politikájára, és ilyen szabályok hiányában az érintett vállalkozások vagy szervezetek eszközeinek tényleges összetételére való hivatkozással kell meghatározni.
7. cikk
Forrásadó
(1) Az Európai Közösség valamely tagállamában illetőséggel bíró haszonhúzó esetén az Andorrai Hercegség a megállapodás alkalmazásának első három évében 15 %, a következő három évben 20 %, ezt követően pedig 35 % mértékű forrásadót von le.
(2) A kifizető a forrásadót a következők szerint vonja le:
|
a) |
a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kamat esetében: a kifizetett kamatra vagy a jóváírt összegekre; |
|
b) |
a 6. cikk (1) bekezdésének b) vagy d) pontja szerinti kamat esetében: az ezekben a bekezdésekben említett kamat vagy jövedelem összegére, vagy a kedvezményezett által viselt azonos hatású fizetési kötelezettség kivetésével az elidegenítésből, visszavásárlásból vagy visszaváltásból eredő jövedelem teljes összegére; |
|
c) |
a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamatfizetés esetében: az ebben a bekezdésben említett jövedelmek összegére; |
|
d) |
amikor az Andorrai Hercegség él a 6. cikkének (4) bekezdése szerinti lehetőséggel: az évesített kamatok összegére. |
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazásában a forrásadót a haszonhúzó követelése fennállásának időtartamával arányosan kell kivetni. Ha a kifizető a rendelkezésére bocsátott adatok alapján nem tudja meghatározni a fennállás időtartamát, akkor úgy kell tekintenie a haszonhúzót, mintha az a követeléssel annak fennállása teljes időtartama alatt rendelkezett volna, kivéve, ha a haszonhúzó bizonyítékot szolgáltat a követelés megszerzésének időpontjáról.
(4) Az e megállapodásban megállapított forrásadón felül az ugyanazt a kamatot terhelő adókat és levonásokat a fenti (1)–(3) bekezdés szerint kiszámított forrásadóból le kell vonni.
(5) A 10. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a forrásadó levonása az Andorrai Hercegségben illetőséggel bíró kifizető részéről nem zárja ki, hogy az Európai Közösség azon tagállama, amelyben a haszonhúzó adózás szerinti illetősége van, saját nemzeti jogának megfelelően adóztassa meg a jövedelmet.
Abban az esetben, ha az adófizető az Andorrai Hercegségben illetőséggel bíró kifizető által kifizetett kamatjövedelmet tüntet fel az Európai Közösség azon tagállamának adóhatóságainak benyújtott bevallásában, ahol a lakóhelye van, a kamatot ott ugyanolyan mértékben kell megadóztatni, mint az ezen tagállamban szerzett kamatokat.
8. cikk
A bevétel megosztása
(1) Az Andorrai Hercegség a 7. cikkben említett forrásadó levonásából származó bevételének 25 %-át megtartja, és annak 75 %-át az Európai Közösség azon tagállamának utalja át, ahol a kamatok tényleges haszonhúzója illetőséggel bír.
(2) Ezek az átutalások minden naptári évre vonatkozóan tagállamonként egyetlen ügylettel történnek, legkésőbb hat hónappal azon naptári év végét követően, amikor az adózás megtörtént.
Az Andorrai Hercegség meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a bevételmegosztás rendszerének megfelelő működését.
9. cikk
Önkéntes közzététel
(1) Az Andorrai Hercegség megállapítja a haszonhúzók számára a 7. cikk szerinti forrásadó elkerülését lehetővé tevő eljárást, amennyiben a haszonhúzó bemutat kifizetőjének egy nevére szóló, az illetősége szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított, ezen cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelő igazolást.
(2) A haszonhúzó kérelmére az illetőség szerinti tagállam illetékes hatósága kiállít egy igazolást, amely a következő adatokat tartalmazza:
|
a) |
a haszonhúzó családi és utóneve, címe és adóigazgatási azonosítószáma, vagy – ha ilyen számmal nem rendelkezik – születési időpontja és helye; |
|
b) |
a kifizető neve és címe; |
|
c) |
a tényleges haszonhúzó számlaszáma vagy – ennek hiányában – a biztosíték megjelölése. |
Ez az igazolás legfeljebb három évig érvényes. Ezt az igazolást kérelemre minden haszonhúzónak ki kell adni, a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
10. cikk
A kettős adóztatás elkerülése
(1) Az Európai Közösség azon tagállama, amelyben a haszonhúzó adózás szerinti illetősége van, gondoskodik arról, hogy megszűnjön az ezen cikk (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a 7. cikkben említett forrásadó levonásából adódható kettős adózás.
(2) Amennyiben a haszonhúzó által kapott kamat 7. cikkben említett forrásadója az Andorrai Hercegségben levonásra kerül, az Európai Közösség azon tagállama, amelyben a haszonhúzó illetőséggel bír, a saját nemzeti jogának megfelelően a forrásadó összegével megegyező beszámítást biztosít. Amennyiben ez az összeg meghaladja az illetőség szerinti tagállam nemzeti joga szerint a forrásadó hatálya alá tartozó kamat teljes összege után fizetendő adó összegét, az illetőség szerinti tagállam a levont adó többletként jelentkező összegét visszatéríti a haszonhúzónak.
(3) Amennyiben a 7. cikkben említett forrásadón kívül a haszonhúzó által kapott kamatot az e megállapodásban megállapítottakon felül egyéb adók és forrásadók terhelik, és az Európai Közösség illetőség szerinti tagállama a nemzeti jogának vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeknek megfelelően az ilyen adókra és forrásadókra vonatkozóan beszámítást biztosít, akkor az ilyen egyéb adókat és forrásadókat a (2) bekezdés szerinti eljárás alkalmazását megelőzően be kell számítani.
(4) Az Európai Közösségnek az a tagállama, ahol a haszonhúzó adózási illetőséggel bír, a (2) és a (3) bekezdésben említett beszámítási rendszert a 7. cikkben említett forrásadó visszatérítésével helyettesítheti.
11. cikk
Hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok
(1) Ezen megállapodás alkalmazásának időpontjától mindaddig, amíg az Andorrai Hercegség a 7. cikkben említett forrásadó levonását végzi, illetve az Európai Közösség legalább egy tagállama ilyen levonást alkalmaz, de legkésőbb 2010. december 31-ig, nem tekinthetők a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelésnek az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1-je előtt kerültek kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját a 80/390/EGK tanácsi irányelv szerinti illetékes hatóságok, vagy az Andorrai Hercegség illetékes hatóságai, illetve harmadik országok illetékes hatóságai ezen időpont előtt jóváhagyták, feltéve, hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat.
(2) Mindazonáltal mindaddig, amíg az Európai Közösségnek legalább egy tagállama hasonló rendelkezéseket alkalmaz, ennek a cikknek a rendelkezéseit 2010. december 31. után is alkalmazni kell azoknak a hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapíroknak a tekintetében:
|
— |
amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és |
|
— |
amelyek esetében a 4. cikk meghatározása szerinti kifizető az Andorrai Hercegségben bír illetőséggel, és |
|
— |
amennyiben a kifizető az Európai Közösség egyik tagállamában illetőséggel bíró haszonhúzó részére közvetlenül kamatot fizet ki vagy közvetlenül annak javára kamatot ír jóvá. |
Amennyiben azonban valamennyi tagállam megszünteti a hasonló rendelkezések alkalmazását, e cikk rendelkezéseit csak a következő átruházható értékpapírokra vonatkozóan kell továbbra is alkalmazni:
|
— |
amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és |
|
— |
amelyek esetében a kibocsátó kifizetője az Andorrai Hercegségben bír illetőséggel, és |
|
— |
amennyiben ez a kifizető közvetlenül az Európai Közösség egyik tagállamában illetőséggel bíró haszonhúzó részére kamatot fizet ki vagy közvetlenül annak javára kamatot ír jóvá. |
Amennyiben egy kormány vagy ahhoz kapcsolódó, hatóságként eljáró vagy nemzetközi szerződés által elismert szervezet által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen értékpapír kibocsátásának teljes egészét – amely az eredeti kibocsátásból és bármely további kibocsátásból áll – e megállapodás 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.
Amennyiben a fenti albekezdés által nem szabályozott kibocsátó által kibocsátott, a fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen további kibocsátást a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.
(3) Ez a cikk nem akadályozza azonban az Európai Közösség tagállamait és az Andorrai Hercegséget abban, hogy az (1) bekezdésben említett, hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból eredő jövedelmeket a nemzeti joguknak megfelelően adóztassák.
12. cikk
Információcsere megkeresésre
(1) Az Andorrai Hercegség és az Európai Közösség tagállamainak illetékes hatóságai tájékoztatják egymást azokról a magatartásokról, amelyek az e megállapodás hatálya alá tartozó jövedelem tekintetében a megkeresett állam joga szerint adócsalásnak, illetőleg ahhoz hasonló cselekménynek minősülnek. A „hasonló cselekmény” kifejezés kizárólag azon bűncselekményeket foglalja magába, amelyek a megkeresett állam joga szerint az adócsalással azonos tárgyi súlyúnak minősülnek.
Addig az időpontig, ameddig az adócsalás tényállását a nemzeti jogrendjében nem vezeti be, az Andorrai Hercegség vállalja, hogy amikor ő a megkeresett állam, az első bekezdés alkalmazásában az adócsalás tényállásához sorolja azokat a magatartásokat, amelyek a megtévesztés eszközével élve, kárt okoznak a megkereső állam adóhatóságainak, és az Andorrai Hercegség törvényeinek értelmében, a csalás bűncselekményét valósítják meg.
Megalapozott megkeresés esetén a megkeresett állam tájékoztatást nyújt azon fent említett ügyekről, amelyben a megkereső állam büntetőjogi vagy egyéb vizsgálatot folytat vagy valószínűleg folytathat le.
(2) A tájékoztatásra irányuló megkeresés teljesíthetőségének elbírálásakor nem a megkeresett, hanem a megkereső állam joga szerinti elévülési szabályokat kell alkalmazni.
(3) A megkeresett állam tájékoztatást nyújt, amennyiben a megkereső állam gyanúja megalapozott, hogy az adott magatartás adócsalásnak, illetőleg ahhoz hasonló cselekménynek minősülhet. Amikor a megkeresett állam az Andorrai Hercegség a megkeresés elfogadhatóságáról két hónapon belül kell döntenie az Andorrai Hercegség igazságügyi hatóságainak az ebben a cikkben megállapított feltételek szerint.
(4) A bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanúját a megkereső állam a következőkre alapíthatja:
|
a) |
iratokra, függetlenül attól, hogy hitelesek-e vagy sem, beleértve az üzleti nyilvántartásokat, a számlakönyveket, vagy a bankszámlára vonatkozó információkat; |
|
b) |
az adózó nyilatkozatára; |
|
c) |
adatközlőtől vagy harmadik személytől származó, függetlenül megerősített, vagy más okból hitelesnek tekinthető információra; vagy |
|
d) |
közvetett bizonyítékra. |
(5) Minden, ilyen módon adott tájékoztatást bizalmasnak kell tekinteni, és az nem hozható a tudomására másnak, mint a Szerződő Fél azon az illetékes személyeinek vagy hatóságainak, amelyek illetékességgel rendelkeznek az 1. cikkben említett kamatfizetések adóztatására, a forrásadó és az abból származó, a 7. illetve a 8. cikkben említett bevételek tekintetében, vagy a 9. cikkben említett önkéntes közzététel tekintetében. Ezek a személyek vagy hatóságok az így kapott információkról nyilvános bírósági eljárások vagy bírósági határozatok alkalmával nyilatkozatot tehetnek.
Az információk nem közölhetők semmilyen más személlyel vagy hatósággal, kivéve, ha az információkat közlő fél illetékes hatósága ehhez előzetesen írásos hozzájárulását adta.
(6) Az Andorrai Hercegség kétoldalú tárgyalásokat kezd az azt kívánó tagállamokkal a „hasonló cselekmények” egyes típusainak a tagállamokban alkalmazott adóeljárásokkal összhangban történő meghatározása érdekében.
13. cikk
Konzultáció és felülvizsgálat
(1) A Szerződő Feleknek konzultálniuk kell egymással legalább háromévente, vagy bármelyik Szerződő Fél kérésére, annak érdekében, hogy megvizsgálják és – amennyiben azt szükségesnek ítélik – javítsák a megállapodás technikai érvényesülését és értékeljék a nemzetközi fejleményeket. A konzultációkra a kéréstől számított egy hónapon belül kerül sor, vagy sürgős esetekben a lehető legkorábban. Az ilyen értékelés alapján a Szerződő Felek konzultálhatnak egymással, hogy megvizsgálják, nem szükséges-e a megállapodást a nemzetközi fejlemények függvényében módosítani.
(2) Amint elegendő tapasztalatot szereztek a megállapodás 7. cikke teljes körű végrehajtásáról, a Szerződő Felek konzultálnak egymással, hogy megvizsgálják, nem szükséges-e a megállapodást a nemzetközi fejlemények függvényében módosítani.
(3) A fent említett konzultáció alkalmazása céljából a Szerződő Felek értesítik egymást az e megállapodás megfelelő érvényesülését esetlegesen befolyásoló lehetséges fejleményekről. A Szerződő Felek továbbá értesítik egymást bármely, a Szerződő Fél és egy harmadik állam közötti vonatkozó megállapodásról.
(4) Ha nézeteltérés adódik az Andorrai Hercegség illetékes hatóságai és az Európai Közösség tagállamai 5. cikkének megfelelő illetékes hatóságai közül egy vagy több között, az e megállapodás értelmezéséről vagy alkalmazásáról, ezek a hatóságok törekedni fognak a nézeteltérés barátságos rendezésére. Haladéktalanul értesítik az Európai Közösségek Bizottságát, valamint az Európai Közösség több tagállamának illetékes hatóságait ennek a konzultációnak az eredményeiről. Az értelmezési kérdések tekintetében az Európai Közösség bármely illetékes hatóság kérésére részt vehet ezeken a konzultációkon.
14. cikk
Alkalmazás
(1) E megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy az Európai Unió tagállamainak – a (Gazdasági és Pénzügyi) Tanács által az Európai Tanács 2000. június 19-20-i, santa maria da feira-i ülésére készített jelentésben említett – függő és társult területei, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino valamennyien olyan rendelkezéseket fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban vannak vagy egyenértékűek az irányelvben vagy az e megállapodásban foglaltakkal, valamint a végrehajtásra azonos időpontokat írnak elő.
(2) A Szerződő Felek a legalább hat hónappal a (6) bekezdésében említett időpontot megelőzően közös megegyezéssel megállapítják, hogy a vonatkozó szabályoknak az érintett harmadik országokban és az érintett függő vagy társult területeken történő hatályba lépésének az (1) bekezdésben meghatározott feltétele teljesült-e. Amennyiben a Szerződő Felek megállapítják, hogy a feltétel nem fog teljesülni a (6) bekezdés céljából közös megegyezéssel új időpontot fogadnak el.
(3) Intézményi rendelkezéseinek sérelme nélkül, az Andorrai Hercegség ezt a megállapodást a 6. bekezdésben említett időpontig végrehajtja, és erről értesíti az Európai Közösséget.
(4) Bármely Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett értesítés útján azonnali hatállyal felfüggesztheti e megállapodás vagy a megállapodás bármely részének alkalmazását, amennyiben az irányelv, vagy az irányelv egy részének alkalmazása a közösségi joggal összhangban átmenetileg szünetel vagy véglegesen megszűnik, illetve ha valamely tagállam az irányelv végrehajtási jogszabályainak alkalmazását felfüggeszti.
(5) Bármelyik Szerződő Fél szintén felfüggesztheti ezen megállapodás alkalmazását a többi Szerződő Félhez intézett értesítés útján, ha a fent említett öt ország (Amerikai Egyesült Államok, Monaco, Liechtenstein, Svájc és San Marino) vagy az Európai Közösség tagállamainak a fenti (1) bekezdésben említett függő vagy társult területei egyike a későbbiekben megszünteti az abban a bekezdésben említett intézkedések alkalmazását. Az alkalmazás felfüggesztésére legkorábban az értesítést követő két hónap elteltével kerülhet sor. Ezt a megállapodást újra alkalmazni kell, amint a szabályok ismét hatályossá válnak.
(6) A Szerződő Felek elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen megállapodásnak legkésőbb 2005. július 1-jéig megfeleljenek.
15. cikk
Aláírás, hatálybalépés és felmondás
(1) Ezt a megállapodást a Szerződő Feleknek belső rendelkezéseikkel összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A Szerződő Felek értesítik egymást ezen eljárások befejezéséről. A megállapodás az utolsó értesítést követő második hónap első napján lép hatályba.
(2) Bármely Szerződő Fél felmondhatja ezt a megállapodást a másik Szerződő Félhez intézett értesítés útján. Ebben az esetben a megállapodás az értesítés kézbesítésének napját követő tizenkét hónap elteltével hatályát veszti.
16. cikk
Követelések és végső elszámolás
(1) E megállapodás részleges, vagy teljes megszűnése, vagy alkalmazásának felfüggesztése a természetes személyek követeléseit nem érinti.
(2) Ebben az esetben az Andorrai Hercegség e megállapodás alkalmazhatóságának végét megelőzően záróelszámolást készít, és az Európai Közösség tagállamai részére zárókifizetést teljesít.
17. cikk
Területi hatály
Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről az Andorrai Hercegség területén.
18. cikk
Melléklet
(1) A két melléklet a megállapodás szerves részét képezi.
(2) Az I. mellékletben található illetékes hatóságok listáját az a) pontban említett hatóságokra vonatkozóan az Andorrai Hercegség a másik Szerződő Fél értesítésével egyszerűen módosíthatja, a többi hatóságra vonatkozóan a Közösség módosíthatja a listát.
A II. mellékletben felsorolt kapcsolódó szervezetek listája kölcsönös megegyezéssel módosítható.
19. cikk
Nyelvek
(1) Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén valamint katalán nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
(2) A máltai nyelvi változatot a Szerződő Felek levélváltás útján hitelesítik. E nyelvi változat az (1) bekezdésben említettekkel megegyezően hiteles.
FENTIEK HITELÉÜL e megállapodást az alulírott meghatalmazottak alább kézjegyükkel látták el.
Hecho en Bruselas, el quince de noviembre del dos mil cuatro.
V Bruselu dne patnáctého listopadu dva tisíce čtyři.
Udfærdiget i Bruxelles den femtende november to tusind og fire.
Geschehen zu Brüssel am fünfzehnten November zweitausendundvier.
Kahe tuhande neljanda aasta novembrikuu viieteistkümnendal päeval Brüsselis.
Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δέκα πέντε Νοεμβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.
Done at Brussels on the fifteenth day of November in the year two thousand and four.
Fait à Bruxelles, le quinze novembre deux mille quatre.
Fatto a Bruxelles, addì quindici novembre duemilaquattro.
Briselē, divi tūkstoši ceturtā gada piecpadsmitajā novembrī.
Pasirašyta du tūkstančiai ketvirtų metų lapkričio penkioliktą dieną Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év november havának tizenötödik napján.
Magħmul fi Brussel fil-ħmistax il-jum ta' Novembru tas-sena elfejn u erbgħa.
Gedaan te Brussel, de vijftiende november tweeduizendvier.
Sporządzono w Brukseli w dniu piętnastego października roku dwutysięcznego czwartego.
Feito em Bruxelas, em quinze de Novembro de dois mil e quatro.
V Bruseli pätnásteho novembra dvetisícštyri.
V Bruslju, petnajstega novembra leta dva tisoč štiri.
Tehty Brysselissä viidentenätoista päivänä marraskuuta vuonna kaksituhattaneljä.
Som skedde i Bryssel den femtonde november tjugohundrafyra.
Fet a Brussel les el dia quinze de novembre de l'any dos mil quatre.
Por la Comunidad Europea
Za Evropské společenství
For Det Europæiske Fællesskab
Für die Europäische Gemeinschaft
Euroopa Ühenduse nimel
Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα
For the European Community
Pour la Communauté européenne
Per la Comunità europea
Eiropas Kopienas vārdā
Europos bendrijos vardu
az Európai Közösség részéről
Għall-Komunità Ewropea
Voor de Europese Gemeenschap
W imieniu Wspólnoty Europejskiej
Pela Comunidade Europeia
Za Európske spoločenstvo
za Evropsko skupnost
Euroopan yhteisön puolesta
På Europeiska gemenskapens vägnar
Per la Comunitat Europea
Pel Principat d’Andorra
I. MELLÉKLET
A SZERZŐDŐ FELEK ILLETÉKES HATÓSÁGAINAK LISTÁJA
Az illetékes hatóságok a jelen megállapodás alkalmazásában:
|
a) |
az Andorrai Hercegség részéről: El Ministre encarregat de Finances vagy meghatalmazott képviselője, és a 3. cikk alkalmazásában az illetékes hatóság az el o la Ministre encarregat Interior vagy meghatalmazott képviselője; |
|
b) |
a Belga Királyság részéről: De Minister van Financiën/Le Ministre des Finances vagy meghatalmazott képviselője; |
|
c) |
a Cseh Köztársaság részéről: Ministr financí vagy meghatalmazott képviselője; |
|
d) |
a Dán Királyság részéről: Skatteministeren, vagy meghatalmazott képviselője; |
|
e) |
a Német Szövetségi Köztársaság részéről: Der Bundesminister der Finanzen vagy meghatalmazott képviselője; |
|
f) |
az Észt Köztársaság részéről: Rahandusminister vagy meghatalmazott képviselője; |
|
g) |
a Hellén Köztársaság részéről: Ο Υπουργός Οικονομίας και Οικονομικών vagy meghatalmazott képviselője; |
|
h) |
a Spanyol Királyság részéről: El Ministro de Economía y Hacienda vagy meghatalmazott képviselője; |
|
i) |
a Francia Köztársaság részéről: Le Ministre chargé du budget vagy meghatalmazott képviselője; |
|
j) |
Írország részéről: The Revenue Commissioners, vagy meghatalmazott képviselője; |
|
k) |
az Olasz Köztársaság részéről: Il Capo del Dipartimento per le Politiche Fiscali vagy meghatalmazott képviselője; |
|
l) |
a Ciprusi Köztársaság részéről: Υπουργός Οικονομικών vagy meghatalmazott képviselője; |
|
m) |
a Lett Köztársaság részéről: Finanšu ministrs vagy meghatalmazott képviselője; |
|
n) |
a Litván Köztársaság részéről: Finansų ministras vagy meghatalmazott képviselője; |
|
o) |
a Luxemburgi Nagyhercegség részéről: Le Ministre des Finances vagy meghatalmazott képviselője; de a 12. cikk alkalmazásában az illetékes hatóság: le Procureur Général d’Etat luxembourgeois; |
|
p) |
a Magyar Köztársaság részéről: A pénzügyminiszter vagy meghatalmazott képviselője; |
|
q) |
a Máltai Köztársaság részéről: Il-Ministru responsabbli għall-Finanzi vagy meghatalmazott képviselője; |
|
r) |
a Holland Királyság részéről: De Minister van Financiën vagy meghatalmazott képviselője; |
|
s) |
az Osztrák Köztársaság részéről: Der Bundesminister für Finanzen vagy meghatalmazott képviselője; |
|
t) |
a Lengyel Köztársaság részéről: Minister Finansów vagy meghatalmazott képviselője; |
|
u) |
a Portugál Köztársaság részéről: O Ministro das Finanças vagy meghatalmazott képviselője; |
|
v) |
a Szlovén Köztársaság részéről: Minister za financií vagy meghatalmazott képviselője; |
|
w) |
a Szlovák Köztársaság részéről: Minister financií vagy meghatalmazott képviselője; |
|
x) |
a Finn Köztársaság részéről: Valtiovarainministeriö/Finansministeriet vagy meghatalmazott képviselője; |
|
y) |
a Svéd Királyság részéről: Chefen för Finansdepartementet vagy meghatalmazott képviselője; |
|
z) |
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában és azokon az európai területeken, amelyek külkapcsolataiért az Egyesült Királyság felelős: a Commissioners of Inland Revenue vagy azok meghatalmazott képviselője, valamint az a gibraltári illetékes hatóság, amelyet az Egyesült Királyság az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek 2000. április 19-én megküldött értesítésben foglalt, a gibraltári hatóságoknak az EU és EK jogi eszközökkel és a vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatos jogköréről elfogadott szabályozással összhangban kijelöl, amely értesítés egy példányát az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága megküldi Svájcnak, és amelyet e megállapodásra alkalmazni kell. |
II. MELLÉKLET
A KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETEK LISTÁJA
E megállapodás 16. cikkének alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők „kapcsolódó, hatóságként eljáró vagy nemzetközi szerződés által elismert szervezet”-nek:
AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜLI SZERVEZETEK:
|
|
Belgium
|
|
|
Spanyolország
|
|
|
Görögország
|
|
|
Franciaország
|
|
|
Olaszország
|
|
|
Lettország
|
|
|
Lengyelország
|
|
|
Portugália
|
|
|
Szlovákia
|
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK
|
— |
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank |
|
— |
Európai Beruházási Bank |
|
— |
Ázsiai Fejlesztési Bank |
|
— |
Afrikai Fejlesztési Bank |
|
— |
Világbank/ IBRD/ IMF |
|
— |
Nemzetközi Pénzügyi Társaság |
|
— |
Amerika-közi Fejlesztési Bank |
|
— |
Az Európa Tanács Szociális Fejlesztési Alapja |
|
— |
EURATOM |
|
— |
Európai Közösség |
|
— |
Andoki Fejlesztési Társaság |
|
— |
Eurofima |
|
— |
Európai Szén- és Acélközösség |
|
— |
Északi Beruházási Bank |
|
— |
Karibi Fejlesztési Bank |
A 11. cikk rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek a fent említett nemzetközi szervezetek tekintetében esetlegesen fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásait.
HARMADIK ÁLLAMOK SZERVEZETEI:
Szervezetek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:
|
1. |
A nemzeti kritériumok szerint a szervezet egyértelműen közjogi szervezetnek minősül. |
|
2. |
Az ilyen közjogi szervezet olyan nem piaci szereplő, amely elsősorban nem piaci javak és szolgáltatások biztosítása mellett a közjó érdekében kezeli és finanszírozza a tevékenységek egy olyan csoportját, amelyet ténylegesen az államháztartás ellenőriz. |
|
3. |
Az ilyen közjogi szervezet nagy és rendszeres állampapír-kibocsátó. |
|
4. |
Az érintett állam garantálni tudja, hogy az ilyen közjogi szervezet bruttósítási záradék esetén nem fog lejárat előtti visszaváltást eszközölni. |
