|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2026/4657 |
2026.9.23. |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a digitális hálózatokról, az (EU) 2015/2120 rendelet, a 2002/58/EK irányelv és a 676/2002/EK határozat módosításáról, valamint az (EU) 2018/1971 rendelet, az (EU) 2018/1972 irányelv és a 243/2012/EU határozat hatályon kívül helyezéséről
(COM(2026) 16 final – 2026/0013 (COD))
(C/2026/4657)
Előadó:
Maurizio MENSI|
Tanácsadó: |
Alberto DAL FERRO |
|
Jogalkotási eljárás: |
|
|
Felkérés: |
Európai Parlament: 2026.2.4. az Európai Unió Tanácsa: 2026.4.22. |
|
Jogalap: |
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke |
|
Európai bizottsági dokumentum: |
|
|
Vonatkozó fenntartható fejlődési célok: |
9. fenntartható fejlődési cél – Infrastruktúra és iparosítás 13. fenntartható fejlődési cél – Éghajlat-politika 16. fenntartható fejlődési cél – Béke, igazság és erős intézmények |
|
Illetékes szekció: |
„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció |
|
Elfogadás a szekcióülésen: |
2026.5.26. |
|
Elfogadás a plenáris ülésszakon: |
2026.6.17. |
|
Plenáris ülésszak száma: |
606. |
|
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) |
206/1/2 |
1. AJÁNLÁSOK
AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (EGSZB):
|
1.1. |
hangsúlyozza a távközlési ágazat alapvető szerepét, és üdvözli a digitális hálózatokról szóló jogszabály átfogó célkitűzéseit és kiegyensúlyozott megközelítését; |
|
1.2. |
úgy véli, hogy a digitális hálózatokról szóló jogszabály jogi eszközeként egy rendelet a megfelelő választás a belső piaci akadályok felszámolása és az egységes szabályok biztosítása céljából. Úgy véli továbbá, hogy ahol a szilárd horizontális uniós jogszabályok már most is hatékony védelmet biztosítanak – különösen a fogyasztói jogok, az adatvédelem és a kiberbiztonság területén –, a digitális hálózatokról szóló jogszabálynak el kell kerülnie az egymást átfedő ágazatspecifikus szabályok, valamint az iránymutatások és végrehajtási intézkedések szükségtelen szintjeinek bevezetését annak érdekében, hogy csökkentse az összetettséget, a megfelelési költségeket és a jogbizonytalanságot mind az üzemeltetők, mind a végfelhasználók számára. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a harmonizációnak tiszteletben kell tartania a szubszidiaritást és az arányosságot, és meg kell őriznie az egyértelműen meghatározott nemzeti hatásköröket és feladatokat, továbbá javasolja, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok alkalmazását szigorúan technikai kérdésekre korlátozzák, és az alapvető elemeket az alap-jogiaktusban tartsák meg; |
|
1.3. |
kéri a hatáskörök egyértelmű megosztását a Digitális Hálózatok Hivatala (ODN), az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC), a rádióspektrum-politikával foglalkozó szerv (RSPB) és a nemzeti szabályozó hatóságok között, elkerülve az átfedéseket és az intézményi párhuzamosságot. Az EGSZB javasolja, hogy az újonnan létrehozott Digitális Hálózatok Hivatalának irányítása inkluzív, átlátható és elszámoltatható legyen, az érdekelt felek strukturált részvételével, és hangsúlyozza, hogy a digitális hálózatokról szóló jogszabálynak kifejezetten meg kell őriznie a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségét és hatékony szerepét; |
|
1.4. |
támogatja a teljes mértékben harmonizált engedélyezési rendszert és az egységes uniós szintű engedély mechanizmusát, amelyek a valódi egységes piac megvalósításának kulcsfontosságú eszközei; |
|
1.5. |
hangsúlyozza, hogy a kettős terhek és a jogbizonytalanság elkerülése érdekében tisztázni kell az uniós szintű bejelentés és a fennmaradó nemzeti kötelezettségek közötti kapcsolatot. Az EGSZB támogatja a további nemzeti feltételek tilalmát, és kiemelkedően fontos közérdeken alapuló, szigorúan behatárolt kivételeket szorgalmaz; |
|
1.6. |
üdvözli, hogy a digitális hálózatokról szóló jogszabály következetes belső piaci stratégiaként rendszerszintű megközelítést alkalmaz az engedélyezéssel, a spektrummal, a rézvezetékes hálózatokról való áttéréssel és az irányítással kapcsolatban; |
|
1.7. |
hangsúlyozza az előzetes szabályozás és a jelentős piaci erő rendszerének bizonyított értékét, és óva int ezek idő előtti gyengítésétől, továbbá javasolja, hogy a hozzáférési és infrastruktúra-megosztási kötelezettségeket úgy kalibrálják, hogy azok védjék a versenyt és a különböző üzleti modelleket, beleértve a kizárólag nagykereskedelmi üzemeltetőket is; |
|
1.8. |
üdvözli, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok jelentős hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy indokolt esetben kötelezővé tegyék az elektronikus hírközlési építményekhez való hozzáférést; |
|
1.9. |
elismeri a hosszabb spektrumengedélyek beruházási előnyeit, de szilárd biztosítékokat sürget e a hatékony használat és a verseny tekintetében, és javasolja, hogy a nemzeti spektrumra vonatkozó döntések uniós ellenőrzése együttműködő és hatékony koordinációként működjön, ne pedig a nemzeti felelősségek felváltásaként; |
|
1.10. |
üdvözli a digitális hálózatokról szóló jogszabálynak a rézszálról az üvegszálra való átállásra vonatkozó keretét, és úgy véli, hogy az kulcsfontosságú a biztonságos és versenyképes egységes piac szempontjából. Javasolja, hogy az üvegszálra való átállásra vonatkozó nemzeti terveket uniós és nemzeti forrásokból támogassák az üzemeltetők átállási költségeinek fedezése érdekében, és hogy a rézvezetékes hálózatokról való áttérést tegyék függővé a megfelelő üvegszálas lefedettségtől, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő és távoli felhasználók megfizethető hozzáférését biztosító intézkedésektől. Az EGSZB azt ajánlja, hogy uniós szintű referenciaértékek révén erősítsék meg a megfizethetőség fogalommeghatározását a rézvezetékes hálózatokról való áttérést szabályozó feltételekben annak érdekében, hogy biztosítsák a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók védelmének harmonizált minimális szintjét, ugyanakkor lehetővé tegyék a tagállamok számára, hogy szükség esetén javítsák azt. E feltétel megfelelő érvényesítésének biztosítása érdekében árellenőrzést és kötelező erejű korrekciós intézkedéseket lehetne bevezetni, amennyiben az árak túlzott mértékűek; |
|
1.11. |
kitart amellett, hogy a nyílt internet keretének a digitális hálózatokról szóló jogszabályba való beépítése során meg kell őrizni a hálózatsemlegességet mint a fogyasztók számára nyújtott központi, autonóm biztosítékot, és javasolja a hálózatsemlegességi kivételek megfogalmazását, tekintettel arra a lehetőségre, hogy a rendkívül nagy kapacitású hálózatok és az 5G hálózatok a fogyasztók, vállalkozások és közigazgatási szervek számára hasznos, innovatív szolgáltatásokat nyújtanak, valamint arra, hogy létre kell hozni az e szolgáltatásokat támogató szabályozási keretet; |
|
1.12. |
javasolja, hogy egyértelműen zárják ki a „méltányos részesedés” szabályozási rendszereit, amelyek a nagy tartalomszolgáltatók számára a forgalom volumene vagy eredete alapján kötelező befizetéseket írnak elő. Az EGSZB elismeri, hogy kereskedelmi tárgyalások folynak a hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a nagy tartalomszolgáltatók között, de szigorú biztosítékokat kér a közvetett „méltányos részesedés” újbóli bevezetése ellen, és megjegyzi, hogy a digitális hálózatokról szóló jogszabály nem irányoz elő kötelező rendelkezéseket; |
|
1.13. |
támogatja az erős, aktualizált és teljes mértékben harmonizált végfelhasználói jogokat, és sürgeti a szolgáltatás minőségére vonatkozó minimumszabályok megállapítását. Az EGSZB kéri a határokon átnyúló követelések és jogorvoslati eljárások megerősítését annak érdekében, hogy kiegyensúlyozzák és kompenzálják azokat a nem kívánt következményeket, amelyeket a gazdasági szereplők előre jelzett koncentrációja gyakorolhat a digitális piacra, és biztosítsák a várható előnyök méltányos megoszlását valamennyi piaci szereplő között; |
|
1.14. |
hangsúlyozza, hogy a biztonságra és a rezilienciára vonatkozó szabályozási koherenciára van szükség. Az EGSZB konkrétan szoros összhangot szorgalmaz a digitális hálózatokról szóló jogszabály, a NIS 2 irányelv, a kiberbiztonsági jogszabály és a kritikus szervezetekről szóló CER-irányelv között a párhuzamos kötelezettségek, az egymásnak ellentmondó hatáskörök és a biztonsági események kezelésében mutatkozó hiányosságok elkerülése érdekében; rámutat arra, hogy a digitális hálózatokról szóló jogszabály keretében bármely további szektorspecifikus és rezilienciára vonatkozó kötelezettségnek szigorúan kockázatalapúnak és arányosnak kell lennie, továbbá összhangban kell állnia a meglévő horizontális keretekkel; kéri továbbá a digitális infrastruktúrákra vonatkozó uniós felkészültségi terv átlátható, részvételen alapuló előkészítését. |
2. MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
Az I. ajánlást alátámasztó érvek
|
2.1. |
A digitális hálózatokról szóló jogszabály az elektronikus hírközlés uniós keretének szükséges és arányos aktualizálása, amelynek célja a belső piac és az EU versenyképességének és biztonságának megerősítése, valamint a digitális és zöld átállás lehetővé tétele. Jogi szempontból ez összhangban áll az EUMSZ 26. és 114. cikke szerinti, a belső piac létrehozására és működésének biztosítására, valamint a konnektivitás és az innováció előmozdítására vonatkozó uniós megbízatással, miközben támogatja a digitális évtized célkitűzéseinek elérését. |
A II. ajánlást alátámasztó érvek
|
2.2. |
A rendelet közvetlenül alkalmazandó jogokat és kötelezettségeket ír elő a szolgáltatók, a hatóságok és a végfelhasználók számára, csökkentve az eltérő nemzeti átültetés és a jogi széttagoltság kockázatát. Ez a választás az EUMSZ 288. cikkével összhangban fokozza a jogbiztonságot és az uniós jog hatékony érvényesítését, és támogatja a digitális hálózatok és szolgáltatások valóban integrált piacát. |
|
2.3. |
Az EGSZB ugyanakkor – bár üdvözli a harmonizációt – azt ajánlja, hogy a digitális hálózatokról szóló jogszabály foglaljon magában olyan biztosítékokat, amelyek lehetővé teszik a tagállamok és a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy szükség esetén és arányos mértékben kezeljék a sajátos piaci körülményeket (pl. kis gazdasági szereplők, legkülső régiók). Ez tükrözi az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét, és segít biztosítani, hogy az egységes szabályok ne hagyják indokolatlanul figyelmen kívül a jogszerű nemzeti sajátosságokat. |
|
2.4. |
Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a másodlagos intézkedések és a puha jog széles körű alkalmazása elmozdíthatja a kulcsfontosságú szakpolitikai döntéseket a jogalkotótól, ami hatással lehet a jogbiztonságra és a demokratikus elszámoltathatóságra. Az EUMSZ 290. cikkével és a jogbiztonság elvével összhangban magában a rendeletben egyértelműen meg kell határozni az olyan alapvető szempontokat, mint az alapvető felhasználói jogok, a hatóságok fő hatáskörei és az alapvető minőségi követelmények, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak pedig a nem alapvető, technikai jellegű frissítésekre kell korlátozódniuk. |
A III. ajánlást alátámasztó érvek
|
2.5. |
Bár üdvözli az intézményi környezet észszerűsítését, az EGSZB hangsúlyozza, hogy a digitális hálózatokról szóló jogszabálynak pontosan meg kell határoznia a Digitális Hálózatok Hivatalának (ODN), az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC), a rádióspektrum-politikával foglalkozó szervnek (RSPB) és a nemzeti szabályozó hatóságoknak a feladatait és „kvázi-szabályozói” hatásköreit. Erre a joghatósági összeütközések megelőzése, a hatékony és eredményes szabályozás biztosítása, valamint a Bíróságnak az uniós ügynökségekre és szervekre ruházott hatáskörökre vonatkozó ítélkezési gyakorlatának való megfelelés érdekében van szükség. |
|
2.6. |
Az EGSZB egyértelmű megfogalmazást szorgalmaz, amely megerősíti, hogy az ODN, a BEREC és az RSPB általi uniós szintű koordináció és támogatás nem fogja aláásni a nemzeti szabályozó hatóságok azon képességét, hogy nemzeti szinten kezeljék a konkrét piaci hiányosságokat és a jelentős piaci erőt. Ez összhangban van az uniós hírközlési jog logikájával, amely független, szakmailag kompetens nemzeti szabályozókra támaszkodik, valamint a hatékony és pártatlan szabályozásnak a másodlagos uniós jogban és ítélkezési gyakorlatban elismert elvével. |
A IV. ajánlást alátámasztó érvek
|
2.7. |
Az egységes értesítés és a harmonizált feltételek bevezetése csökkenteni fogja a szabályozás széttagoltságát, és megkönnyíti a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást, ezáltal működőképessé téve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Ez összhangban áll az EUMSZ 49. és 56. cikkével, és hozzá fog járulni azon fennmaradó akadályok felszámolásához, amelyek gátolják az üzemeltetők uniós szintű terjeszkedését. |
|
2.8. |
Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyértelmű szabályok hiányában az üzemeltetők a különböző tagállamokban egymást átfedő tájékoztatási követelményekkel vagy következetlen eljárásokkal szembesülhetnek. Ezért a kiszámíthatóság biztosítása és a piac de facto széttöredezésének megelőzése érdekében pontos rendelkezéseket javasol, amelyek meghatározzák, hogy mely kötelezettségek teljes mértékben harmonizáltak, és mely szűken meghatározott nemzeti követelmények maradhatnak fenn. |
|
2.9. |
A közrenden, közbiztonságon vagy közegészségügyön alapuló eltéréseket az EUMSZ 52. cikkével összhangban kimerítően fel kell sorolni és szigorúan kell értelmezni. Ez fenntartja a szükséges és arányos intézkedések elfogadására vonatkozó korlátozott nemzeti mozgásteret, ugyanakkor védi az elektronikus hírközlési szolgáltatások egységes és megkülönböztetésmentes engedélyezési keretére vonatkozó alapvető célkitűzést. |
Az V. ajánlást alátámasztó érvek
|
2.10. |
Az engedélyezés, a spektrum, a rézvezetékes hálózatokról való áttérés és az irányítás együttes kezelése lehetővé teszi az EU számára, hogy összehangolt módon, nem pedig széttagolt kezdeményezések révén kezelje a beruházások és a verseny előtt álló strukturális akadályokat. Ez az integrált kialakítás összhangban áll az EUMSZ 114. cikkével, valamint azzal, hogy átfogó választ kell adni az elektronikus hírközlés egységes piacának régóta fennálló hiányosságaira. |
|
2.11. |
A jelentős piaci erőn alapuló korrekciós intézkedések elősegítették az infrastruktúraalapú versenyt, különösen az alternatív szolgáltatók révén; az EGSZB hangsúlyozza, hogy ezeknek az eszközöknek legalább addig fenn kell maradniuk amíg az üvegszálra való átállás és a rézvezetékes hálózatokról való áttérés be nem fejeződik. Minden enyhítésnek vagy megszüntetésnek alapos piacelemzésen kell alapulnia, amely bizonyítja a tényleges versenyt, és tiszteletben kell tartania az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvét, amint azt az uniós szabályozási keret és a versenyjog előírja. |
|
2.12. |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az új keret de facto nem részesítheti előnyben kizárólag a nagy, vertikálisan integrált szereplőket. Ezért hatásvizsgálatokat kér a különböző üzleti modellekről, és szükség esetén konkrét korrekciós intézkedéseket, például megkülönböztetésmentes hozzáférési feltételeket, valamint tisztességes és észszerű árképzést szorgalmaz, összhangban a versenyjoggal és az alapvető létesítményekre vonatkozó elvekkel. Ez különösen fontos a kizárólag nagykereskedelmi üzemeltetők esetében, amelyek jelentős mértékben támogatták az otthoni üvegszálas (FTTH) hálózatok kiépítését. |
A VI. ajánlást alátámasztó érvek
|
2.13. |
Az egyes nemzeti szabályozó hatóságok arra vonatkozó hatásköre, hogy előírják a sötétszálhoz és az elektronikus hírközlési építményekhez való hozzáférést, szükséges ahhoz, hogy az új belépők és az alternatív szolgáltatók hatékonyan kiépíthessék a nagy kapacitású hálózatokat, hozzájárulva ezáltal az egységes piac fejlődéséhez. Jogi szempontból ezek a korrekciós intézkedések illeszkednek a kialakult uniós megközelítésbe, amely lehetővé teszi a szűk keresztmetszetet jelentő létesítményekhez való hozzáférés előírását, amennyiben ez a hatékony verseny biztosításához szükséges, és összhangban állnak az uniós jog szerinti arányossági követelményekkel. |
A VII. ajánlást alátámasztó érvek
|
2.14. |
Az EGSZB elismeri, hogy az engedélyek hosszabb – és egyes esetekben korlátlan – időtartama támogathatja a hosszú távú tervezést és beruházásokat, de ragaszkodik a rendszeres felülvizsgálatokhoz és a „használd vagy oszd meg” típusú mechanizmusokhoz. Ezekre a biztosítékokra a spektrumfelhalmozás megelőzése, a szűkös közforrások hatékony felhasználásának biztosítása, valamint az erőfölény hosszú távú, az uniós verseny- és spektrumpolitikai elvekkel ellentétes állandósulásának elkerülése érdekében van szükség. Az EGSZB emellett átlátható eljárásokat, egyértelmű értékelési kritériumokat és észszerű határidőket szorgalmaz a nemzeti spektrumhatározatok uniós szintű felülvizsgálatára vonatkozóan, összhangban az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdése szerinti lojális együttműködés elvével, ezáltal segítve a nemzeti döntések összehangolását a közös uniós célkitűzésekkel, megőrizve ugyanakkor a tagállamok spektrumgazdálkodásban betöltött legitim szerepét. Rámutat arra, hogy az átmeneti intézkedések nem hosszabbíthatják meg indokolatlanul a szabályozási bizonytalanságot a meglévő engedélyesek számára, és hogy végre kell hajtani az engedélyek időtartamára és megújítására vonatkozó új szabályokat annak érdekében, hogy időben és kiszámítható módon ösztönözzék az 5G-be és a jövőbeli 6G hálózatokba történő tartós beruházásokat. |
A VIII. ajánlást alátámasztó érvek
|
2.15. |
Az EGSZB megjegyzi, hogy a rézvezetékes hálózatokról való rendezett áttérés – a szabályozás megfelelő kiigazításával együtt egy teljes mértékben üvegszálas környezetben – támogathatja az olyan fejlett szolgáltatások bevezetését, mint a pereminformatika és a kvantuminformatika, az intelligens hálózatok, a távorvoslás és az intelligens mezőgazdaság. Ez pedig hozzá fog járulni a globális versenytársakkal szembeni innovációs szakadék megszüntetéséhez, és összhangban áll az EU ipar- és digitális politikai célkitűzéseivel. |
|
2.16. |
Az üvegszálas hálózat kiépítéséhez és a rézvezetékek leszereléséhez szükséges jelentős beruházások nem hárulhatnak kizárólag az üzemeltetőkre, különösen a kevésbé nyereséges területeken. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban tisztázza és mozdítsa elő az uniós és nemzeti finanszírozási eszközök használatát e stratégiai átállás támogatása és annak biztosítása érdekében, hogy a konnektivitással kapcsolatos célkitűzések minden régióban teljesüljenek. |
|
2.17. |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a rézvezetékek leszerelésére vonatkozó kötelezettségeket össze kell kapcsolni az üvegszálas lefedettségre vonatkozó minimális küszöbértékekkel, továbbá a vidéki, távoli és hátrányos helyzetű területekre, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználókra vonatkozó egyedi biztosítékokkal. Erre azért van szükség, hogy biztosítani lehessen az összhangot a Szerződések gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó célkitűzéseivel, valamint az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek a mindenki számára elérhető, hatékony és megfizethető konnektivitás irányába történő fejlődésével. |
A IX. ajánlást alátámasztó érvek
|
2.18. |
Az EGSZB olyan szabályokat szorgalmaz a forgalomirányításra, a speciális szolgáltatásokra és a kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozóan, amelyek fenntartják az indokolatlan megkülönböztetés, valamint a médiapluralizmust, a véleménynyilvánítás szabadságát és az információhoz való hozzáférést aláásó gyakorlatok egyértelmű tilalmát. Erre a meglévő uniós hálózatsemlegességi normák és az Alapjogi Chartában foglalt jogok tiszteletben tartása érdekében van szükség. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a vállalkozások közötti konnektivitás és az olyan irányított szolgáltatások, amelyek a szakmai felek között megtárgyalt szerződéseken alapulnak, megfelelő rugalmasságot kell, hogy kínáljanak, amíg nem ássák alá a a kiskereskedelmi végfelhasználók számára nyújtott hálózatsemlegességi biztosítékokat. |
|
2.19. |
A biztonsággal, a torlódások kezelésével vagy a jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos kivételeket kimerítően fel kell sorolni, és objektív kritériumokhoz kell kötni, a felhasználók tájékoztatására vonatkozó egyértelmű kötelezettségekkel. E megközelítés alkalmazása csökkenti annak kockázatát, hogy az olyan tág fogalmakat, mint a „hatékonyság” vagy a „fenntarthatóság”, olyan forgalomirányítási gyakorlatok általános igazolásaként használják, amelyek de facto aláássák a hálózatsemlegességet és torzítják a versenyt. A csalás és a kéretlen kommunikáció területén az EGSZB támogatja az üzemeltetők és a hatóságok közötti fokozott együttműködést és információmegosztást: ez potenciálisan strukturált, több érdekelt felet tömörítő platformokon keresztül történhet; óva int továbbá a digitális hálózatokról szóló jogszabályra vonatkozó túlságosan előíró jellegű technikai követelményektől, amelyek gyorsan elavulttá válhatnak. Az üzemeltetőknek elegendő rugalmasságot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy a leghatékonyabb technikai és szervezési intézkedéseket alkalmazzák a változó csalási rendszerekkel szemben, egyértelmű jogalapot alkalmazva az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelésre. |
A X. ajánlást alátámasztó érvek
|
2.20. |
Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nagy tartalomszolgáltatók számára a forgalom volumene vagy eredete alapján kötelező befizetést előíró „méltányos részesedés” rendszerek ellentétesek lehetnek a hálózatsemlegesség elvével, diszkriminatív bánásmódot vezethetnek be az üzemeltetők között, és megzavarhatják a meglévő, szerződésen alapuló összekapcsolási ökoszisztémát. Ezért azt javasolja, hogy az általános versenyjog hatálya alá tartozó, tárgyalásos összekapcsolás és peering jelenlegi modelljét tartsák fenn ahelyett, hogy kvázi adó- vagy illetékjellegű kötelezettségeket vezetnének be a forgalomgenerátorok számára. |
A XI. ajánlást alátámasztó érvek
|
2.21. |
Bármely egyeztetési vagy iránymutatási mechanizmust – beleértve a BEREC részvételével működő mechanizmusokat is – úgy kell kialakítani, hogy a megtárgyalt megállapodások ne eredményezzenek a nyílt internet szabályaival összeegyeztethetetlen differenciált forgalomkezelést vagy felhasználói szintű hatásokat. A rendeletnek egyértelművé kell tennie, hogy az ilyen tárgyalások nem áshatják alá a végfelhasználók jogait, és nem vezethetnek de facto „felár az elsőbbségért” rendszerekhez, ezáltal biztosítva a hálózatsemlegességi joggal és a digitális jogokra vonatkozó tágabb uniós kerettel való összhangot. Egy következetesebb, technológiasemlegesebb és funkcióalapú megközelítés, amelynek keretében a funkcionálisan egyenértékű szolgáltatásokra következetes és arányos kötelezettségek vonatkoznak, támogatná a tisztességes versenyt és a fenntartható beruházásokat a teljes értéklánc mentén. |
|
2.22. |
Az EGSZB üdvözli a szerződésekre, az átláthatóságra, a szolgáltatóváltásra, a hordozhatóságra és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó megerősített szabályokat, és kitart amellett, hogy ezeket a védelmeket nem szabad gyengíteni a jelenlegi rendszerhez képest. Javasolja továbbá, hogy vezessenek be minimális szolgáltatásminőségi mutatókat annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók jogai ne csupán formálisak, hanem a gyakorlatban is érvényesíthetők legyenek, ezáltal egyensúlyt teremtve a szabályozás üzemeltetők számára történő egyszerűsítése és a hatékony fogyasztóvédelem között. |
A XII. ajánlást alátámasztó érvek
|
2.23. |
Az EGSZB szoros összhangot szorgalmaz a digitális hálózatokról szóló jogszabály, a NIS 2 irányelv, a kiberbiztonsági jogszabály és a kritikus szervezetekről szóló CER-irányelv között a párhuzamos kötelezettségek, az egymásnak ellentmondó hatáskörök és a biztonsági események kezelésében mutatkozó hiányosságok elkerülése érdekében. Javasolja továbbá, hogy a digitális infrastruktúrákra vonatkozó uniós felkészültségi tervet az üzemeltetőkkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal folytatott szisztematikus konzultáció, valamint a betekinthető változatok közzététele révén dolgozzák ki és tegyék naprakésszé, biztosítva mind a jogi egyértelműséget, mind a széles körű biztonsági és rezilienciaépítési intézkedések demokratikus legitimitását. |
Brüsszel, 2026. június 17.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Séamus BOLAND
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/4657/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)