1.   Bevezetés

Az európai szemeszter 2026. tavaszi csomagjában a Bizottság ismertette, hogy a tagállamoknak lehetőségük lesz kérelmezni a védelmi kiadásokra vonatkozó nemzeti mentesítési rendelkezésük hatályának kiterjesztését az európai energiarendszer strukturális rezilienciáját megerősítő és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást felgyorsító intézkedésekre (1) (a továbbiakban: energiabiztonsági intézkedések). Ez annak felismerését tükrözi, hogy a tagállamok jelentős kezdeti költségvetési terhekkel szembesülhetnek az Európa hosszú távú energiabiztonságát szavatoló intézkedések végrehajtásának felgyorsítása során.

A mellékelt tájékoztató részletesebben ismerteti a Bizottság szolgálatainak azzal kapcsolatos álláspontját, hogy a védelmi kiadásokra vonatkozó nemzeti mentesítési rendelkezést hogyan lehetne kiterjeszteni az energiabiztonsági intézkedésekre. A tájékoztató hangsúlyozza, hogy az ezen rugalmasság hatálya alá tartozó intézkedéseknek közvetlenül hozzá kell járulniuk az energetikai átállás felgyorsításához. Ezt az elvet a rugalmasság hatálya és a rugalmasságra való jogosultság kritériumai egyaránt tükrözik.

A tájékoztató azt is kifejti, hogy a kiterjesztett hatályú nemzeti mentesítési rendelkezés hogyan épül majd be a jelenlegi költségvetési felügyeleti keretbe, figyelemmel a költségvetési fenntarthatóság megőrzésére. A nemzeti mentesítési rendelkezés szerinti teljes rugalmasság mértékének maximálásával csökkenthetők a költségvetési fenntarthatósági kockázatok. Emellett az egyértelműen meghatározott, kifejezetten az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó felső határok bevezetése hozzá fog járulni az energiával kapcsolatos beruházások támogatása és a védelmi kiadásokra vonatkozóan már rendelkezésre álló rugalmasság közötti megfelelő egyensúly megteremtéséhez.

A tájékoztató meghatározza továbbá a nemzeti mentesítési rendelkezés hatálya kiterjesztésének kérelmezésére vonatkozó eljárást, valamint a rugalmasság jövőbeli nyomon követéséhez alkalmazandó bizottsági megközelítést.

2.   A rugalmasságra jogosult energetikai intézkedések meghatározása

A rugalmasság hatálya

A védelmi kiadásokra vonatkozó nemzeti mentesítési rendelkezés hatályának kiterjesztése azokra az intézkedésekre fog korlátozódni, amelyek megerősítik az európai energiarendszer strukturális biztonságát és rezilienciáját, és felgyorsítják a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást  (2) . A rugalmasságra jogosult, közvetlen költségvetési vonzattal járó intézkedéseket nemzeti szinten kell finanszírozni. A rugalmasságra jogosult intézkedések közé tartozik a háztartások és a vállalkozások támogatása a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségük csökkentésében, valamint a dekarbonizáció előmozdítása, beleértve a végfelhasználói ágazatok villamosítását felgyorsító intézkedéseket, továbbá a villamosenergia-hálózatokba, a tisztaenergia-tárolásba (pl. elemek és akkumulátorok) és az energiamegtakarításba történő beruházások, és a tiszta energiaforrások kapacitásának bővítése. Az alábbi táblázat tartalmazza azon intézkedések szemléltető és nem kimerítő listáját, amelyek a rugalmasságra jogosultak lehetnek. A tagállamok mérlegelhetik az AccelerateEU közleményben  (3) és a villamosítási cselekvési tervben foglalt intézkedések szélesebb körét is, amelyek összhangban vannak az e tájékoztatóban a rugalmasságra való jogosultságra vonatkozóan meghatározott kritériumokkal. A tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy az intézkedések miként járulnak hozzá az európai energiabiztonság és reziliencia megerősítéséhez. A Bizottság eseti alapon fogja értékelni az intézkedések rugalmasságra való jogosultságát.

1. táblázat

A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését és az energiabiztonság növelését célzó intézkedések szemléltető és nem kimerítő listája

Célcsoport	Az intézkedések típusa
Háztartások	A geotermikus energiához és napenergiához nyújtott támogatások.
	Lakossági energiatároló rendszerekhez nyújtott támogatások.
	A fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok tiszta alternatívákkal, például hőszivattyúkkal való felváltásához nyújtott támogatások.
	Az elektromos járművek otthoni töltőinfrastruktúrájába történő beruházáshoz nyújtott támogatások.
	A lakóépületek közepes vagy mélyfelújításához nyújtott támogatások és/vagy csökkentett kamatozású hitelek (4).
Közszektor	A helyszíni megújulóenergia-termelésbe és -tárolásba történő beruházások.
	Épületek közepes vagy mélyfelújításába történő beruházások.
Vállalkozások	Az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájához nyújtott költségvetési ösztönzők (adókedvezmények, támogatások)
	Épületek közepes vagy mélyfelújításához nyújtott támogatások és/vagy csökkentett kamatozású hitelek.
	Célzott pénzügyi ösztönzők az (EU) 2024/1735 európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletében meghatározott ipari dekarbonizációs technológiák telepítési arányának növelésére (5).
Szállítási infrastruktúra	Az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájába történő közberuházások.
	A tiszta városi közlekedési infrastruktúrába és járművekbe, például villamosokba és metrókba történő közberuházások.
	A vasúti infrastruktúrába és a vasúti járművekbe történő közberuházások.
Energiaágazat	Megújulóenergia-projektekbe történő beruházások, beleértve a villamosenergia-termelésbe és a fűtésbe történő beruházásokat is.
	Elem-, illetve akkumulátortechnológiákba és energiatárolási technológiákba történő beruházások.
	Atomerőművekbe történő beruházások.
	Villamosenergia-hálózati infrastruktúrába és villamosenergia-hálózati technológiákba történő beruházások.
	A megújuló energiaforrásokból előállított vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiát hasznosító elektrolízist alkalmazó hidrogéntermelő technológiákba történő beruházások (6).
	Az energiarendszerrel kapcsolatos energiahatékonysági technológiákba történő beruházások.
	A fenntartható megújuló üzemanyagokba történő beruházások.
	A tisztaenergia-termelésre vonatkozó kétirányú különbözeti szerződések.
	Az energiarendszerek fizikai és kiberbiztonságának erősítésébe történő beruházások (7).
(4)  Az épületek energiahatékonyságáról szóló (EU) 2024/1275 irányelv 2. cikkének 20. pontja értelmében a „mélyfelújítás” olyan felújítás, amely egy épületet vagy önálló rendeltetési egységet közel nulla energiaigényű épületté alakít át. A „közepes felújítás” fogalmát az épületfelújításról szóló (EU) 2019/786 bizottsági ajánlás 2.3.1.1. pontja határozza meg, amely legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást ír elő. (5)  Különösen a dekarbonizációt szolgáló transzformatív ipari technológiák, a hőszivattyúk és a geotermikus energiát hasznosító technológiák, a hidrogéntechnológiák, az elem-, illetve akkumulátortechnológiák és energiatárolási technológiák, a szén-dioxid-leválasztási és szén-dioxid-tárolási technológiák, a szárazföldi szélenergia- és tengeri megújulóenergia-technológiák, a naphőenergia-technológiák, a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok és a villamosenergia-hálózati technológiák. (6)  Ez magában foglalja a hidrogéninfrastruktúrával kapcsolatos beruházásokat is, feltéve, hogy azok továbbra is olyan intézkedésekre összpontosítanak, amelyek konkrét, rövid távon megvalósuló értéket képviselnek az EU energiabiztonsága vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség szintje szempontjából. Ez magában foglalhat például meglévő közös érdekű projekteket és kölcsönös érdekű projekteket, valamint a meglévő földgáz-infrastruktúra kizárólag hidrogén felhasználására történő átalakítását, függetlenül attól, hogy az ilyen átalakítási projektek szerepelnek-e a közös érdekű projektek vagy a kölcsönös érdekű projektek uniós listáján. (7)  Az infrastruktúra fizikai rezilienciájának, a rendszer megfelelőségének és a nem fosszilis alapú rugalmasságnak, a kiber- és hibrid fenyegetésekkel szembeni védelemnek, a kritikus energiaellátási láncok diverzifikálásának, valamint a stratégiai energiaeszközök rezilienciájának erősítése.

Ezzel szemben a más célokat szolgáló intézkedések, még ha valamelyest kapcsolódnak is a közel-keleti válsághoz, nem lesznek jogosultak erre a rugalmasságra. Nem tartoznak a rugalmasság hatálya alá például a jövedéki adók vagy a fosszilis tüzelőanyagokra kivetett egyéb adók csökkentése, a rögzített árak, a fosszilis tüzelőanyagok támogatása, a magas energiaárak hatásának enyhítését célzó jövedelemalapú támogatások vagy egyéb támogatások, illetve azok az intézkedések, amelyekkel csupán közvetett energiamegtakarítások érhetők el, de strukturális tekintetben nem eredményezik az európai energiarendszer rezilienciájának megerősítését.

Addicionalitás: Csak a 2026. február 28. után elfogadott új intézkedések jogosultak a rugalmasságra

Csak a február 28. után elfogadott költségvetési intézkedések jogosultak a rugalmasságra. Jóllehet Európa már jelentős előrelépést tett az energiaforrások diverzifikálása és a megújuló energiába történő beruházások növelése terén, azonban fontos, hogy a rugalmasság elősegítse a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsítását, ami a közel-keleti háború miatt még sürgetőbbé vált. Ennek megfelelően csak a február 28. után elfogadott szakpolitikai intézkedések lesznek jogosultak a rugalmasságra a nemzeti mentesítési rendelkezés kiterjesztett hatálya keretében. A korábban elfogadott intézkedésekre történő visszamenőleges alkalmazás nem járulna hozzá az energetikai átállás felgyorsításához, hanem csupán költségvetési mozgásteret teremtene más célok számára, ezáltal meghiúsítva e rugalmasság célját.

A nemzeti mentesítési rendelkezés 2028-ig marad hatályban. A védelmi kiadásokra vonatkozó nemzeti mentesítési rendelkezés alkalmazási időszakát követően (azaz 2028 után) az érvényben maradó energiabiztonsági intézkedéseket a nemzeti költségvetéseken belüli újrapriorizálás révén kell fedezni. A következő középtávú költségvetési-strukturális tervekre vonatkozó követelmények meghatározásakor figyelembe kell venni a rugalmasság igénybevételéből eredően megnövekedett költségvetési hiányokat vagy adósságszinteket, melyek a következő években további költségvetési kiigazításokat tesznek majd szükségessé. A tagállamoknak ezért gondosan értékelniük kell az intézkedések középtávú költségvetési vonzatait, ha azok az ajánlott kiadási pályától való eltéréshez vezetnének, még akkor is, ha ezek az eltéréseket a nemzeti mentesítési rendelkezés jelenleg lehetővé teszi.

Célzottság és költséghatékonyság

A rugalmasság hatálya alá tartozó energiabiztonsági intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok maximális hatást és minimális költségvetési terheket eredményezzenek. A tagállamoknak bizonyítaniuk kell majd, hogy azok az intézkedések, amelyekre a rugalmasságot kérelmezik, célzottak és költséghatékonyak. Például előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek támogatják a legkiszolgáltatottabb helyzetű háztartások és vállalkozások, köztük az energiaigényes vállalkozások energetikai átállását.

3.   A rugalmasság beépítése a költségvetési felügyeletbe

Három felső határ: az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó teljes, éves és kumulált felső határ

A költségvetési fenntarthatósági biztosítékok továbbra is teljes mértékben érvényben fognak maradni. A rugalmasság jelenleg érvényes felső határa, amely a védelmi kiadásokra vonatkozó nemzeti mentesítési rendelkezés alapján a GDP legfeljebb 1,5 %-át kitevő többletkiadás lehet, változatlan marad. Jóllehet a rugalmasság hatálya kiterjeszthető, a költségvetési fenntarthatóságot érintő kockázat és a költségvetési kiigazítások nagyságrendjének növekedése korlátozott marad majd a következő időszakokban. Fontos szempont továbbá az is, hogy a nemzeti mentesítési rendelkezés hatályának kiterjesztésével ne szoruljon háttérbe az európai védelmi kapacitás szükséges megerősítése. A kifejezetten az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó rugalmasság éves és kumulatív igénybevételére meghatározott felső határok segítségével egyensúly teremthető az energiával kapcsolatos intézkedésekhez biztosított rugalmasság és a védelmi kiadásokhoz biztosított rugalmasság között.

A rugalmasság felső határának meghatározása az intézkedések költségvetési terhe alapján történik. A nemzeti mentesítési rendelkezés szerinti rugalmasságra vonatkozóan a GDP 1,5 %-ában meghatározott teljes felső határ értékelésének alapja továbbra is a tagállamnak a nettó kiadások növekedési pályájától való kumulált eltérése lesz. Emellett az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó rugalmasság felső határai kerülnek alkalmazásra a rugalmasságra jogosult intézkedések teljes költségvetési terhére (8). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amint az igénybe vett rugalmasság teljes költségvetési terhe (az utólagos adatok alapján) eléri a kumulatív felső határt, nem áll majd rendelkezésre további rugalmasság az energiabiztonsági intézkedésekhez. Ezért minden további intézkedés fedezéséhez más területeken kell csökkenteni a nettó kiadásokat.

A 2026–2028-as időszakban a rugalmasságra jogosult energiabiztonsági intézkedések kiadásainak éves felső határa a GDP 0,3 %-a, kumulált felső határa pedig a GDP 0,6 %-a lesz. Ez a következőképpen értelmezendő:

i.

Az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó, rendelkezésre álló maximális rugalmasság minden évben a tagállam által bejelentett és a Bizottság által az adott évben a nemzeti mentesítési rendelkezés végrehajtása céljából a rugalmasságra jogosultnak ítélt intézkedések költségvetési terhének felel meg, ami a GDP legfeljebb 0,3 %-a lehet.

ii.

Az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó, igénybe vett rugalmasság maximális összege a 2026–2028-as időszak egészében 2028 végéig nem haladhatja meg a GDP 0,6 %-át (9). Ha például egy tagállam 2026-ban és 2027-ben a GDP 0,3 %-ának megfelelő mértékben igénybe veszi az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó rugalmasságot, akkor teljes egészében kimerítené a kumulatív rugalmasságot (a GDP 0,6 %-át). Alternatív megoldásként a tagállam a három év (2026–2028) mindegyikében a GDP 0,2 %-ának megfelelő rugalmasságot vehetne igénybe, vagy 2026-ban a GDP 0,3 %-ának, 2027-ben 0,2 %-ának és 2028-ban 0,1 %-ának megfelelő rugalmasságot.

A védelmi kiadások miatt a GDP 1,5 %-ában meghatározott felső határt megközelítő tagállamok ideiglenes és korlátozott mértékű további rugalmasságot kérelmezhetnek, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a költségvetési fenntarthatóságot. Elképzelhető, hogy egy tagállam 2026-ra, 2027-re vagy 2028-ra már tervbe vette, hogy a rugalmasságot a GDP legalább 1,2 %-át kitevő mértékben a védelmi kiadások növelésére használja fel (10). Amennyiben ez a tagállam az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó rugalmasságot is kérelmezi (a GDP legfeljebb 0,3 %-áig), az 1,5 %-os felső határt már azt megelőzően elérheti, hogy teljes mértékben igénybe vette volna az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó rugalmasságot. Az ilyen helyzetben lévő tagállamok kérelmezhetnék, hogy kivételesen túlléphessék a GDP 1,5 %-ában meghatározott felső határt, kellő figyelemmel azokra a kockázatokra, amelyeket ez az államháztartásuk fenntarthatóságára nézve jelent. A gyakorlatban ez a kivétel további költségvetési kiigazításokat tenne szükségessé egy későbbi tervben, amelyek tekintetében a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy középtávon biztosítani fogják a költségvetési fenntarthatóság megőrzését. Ez a megfontolás különösen releváns lesz a jelenleg magas költségvetési fenntarthatósági kockázatnak kitett tagállamok számára (11). A kifejezetten az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozóan megállapított éves felső határ (a GDP 0,3 %-a) és kumulatív felső határ (a GDP 0,6 %-a) továbbra is alkalmazandó lenne.

4.   A rugalmasság kérelmezésére vonatkozó eljárás és a nyomon követés

A védelmi kiadásokra vonatkozó nemzeti mentesítési rendelkezés energiabiztonsági intézkedésekre való kiterjesztésének kérelmezése

A nemzeti mentesítési rendelkezés kiterjesztésének kérelmezéséről az egyes tagállamok döntenek, a kérelmet a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján jóvá kell hagynia  (12) . A tagállamok 2026. július végéig/augusztus közepéig nyújthatják be a nemzeti mentesítési rendelkezés hatályának kiterjesztésére irányuló kérelmeiket, de a Bizottság a később beérkezett kérelmeket is figyelembe fogja venni. A kérelem értékelését követően a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 26. cikkében foglalt követelményekkel összhangban javasolhatja a Tanácsnak a kérelem jóváhagyását. A Bizottság javaslatai szeptemberben készülhetnek el, a Tanács általi elfogadásukra pedig az ECOFIN októberi ülésén kerülhet sor.

Azon tagállamok esetében, amelyek első alkalommal kérelmezik a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválását, a nemzeti mentesítési rendelkezés szerinti rugalmasság ki fog terjedni az európai biztonság két pillérére, nevezetesen a védelmi kiadásokra és az energiabiztonsági intézkedésekre. A Bizottság, ahogyan korábban is, minden beérkezett új kérelmet értékelni fog, amivel biztosítja, hogy a rendelkezés aktiválása ne veszélyeztesse középtávon a költségvetési fenntarthatóságot.

Kérelmükben a tagállamoknak előzetes listát kell benyújtaniuk azokról a tervezett energiabiztonsági intézkedésekről, amelyekre igénybe kívánják venni a rugalmasságot, és fel kell tüntetniük azok becsült költségvetési terhét. Ezek az információk szemléltetni fogják az energiabiztonság növelésére irányuló tervezett stratégiát, és lehetővé teszik az intézkedések addicionalitásának és a hosszabb távú költségvetési hatásoknak az első felmérését. Az alábbiakban részletezettek értelmében a rugalmasság jóváhagyása utólagos adatok alapján történik.

Az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó rugalmasság nyomon követése a költségvetési felügyelet keretében

A rugalmasság gyakorlati megvalósításához a tagállamok részéről további információszolgáltatásra lesz szükség, amelyek alapján a Bizottság értékelni tudja, hogy az intézkedések megfelelnek-e a rugalmasságra való jogosultság feltételeinek. A védelmi kiadásokhoz biztosított rugalmassággal szemben a nemzeti és regionális számlák európai rendszere (ESA) nem tartalmaz olyan bevett statisztikai kiadási kategóriát, amely teljes mértékben lefedné az energiabiztonsági rugalmasságra jogosult intézkedések körét. Emiatt a nemzeti mentesítési rendelkezés hatályának kiterjesztését kérelmező tagállamokra szigorúbb információszolgáltatási követelmények fognak vonatkozni. A tagállamoknak elegendő bizonyítékot kell benyújtaniuk a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy azok az energetikai intézkedések, amelyekre a rugalmasságot igénybe kívánják venni, megfelelnek a rugalmasságra való jogosultság kritériumainak a hatály, az addicionalitás, valamint a célzottság/költséghatékonyság tekintetében. Az információszolgáltatáshoz a Bizottság sablont bocsát a tagállamok rendelkezésére, amely megadja az egyes intézkedések tekintetében előírt részletesség szintjét. Az energetikai intézkedésekről való rendszeres információszolgáltatás a jövőben a félévenkénti költségvetési felügyeleti folyamat részét fogja képezni. A további rugalmasságot igénybe vevő tagállamoknak minden egyes felügyeleti ciklus előtt (azaz tavasszal április 15. előtt, ősszel pedig október 15. előtt) naprakész információkat kell szolgáltatniuk az ilyen intézkedésekről és azok költségvetési vonzatáról.

---

(1)  Európai Bizottság (2026), 2026. évi európai szemeszter: „Tavaszi csomag” című közlemény, elérhető: https://reforms-investments.ec.europa.eu/publications-0/2026-european-semester-spring-package-communication_hu.

(2)  Az intézkedések kidolgozása során külön figyelemmel kell lenni arra is, hogy az intézkedések ne vezessenek az egyes beszállítóktól való túlzott függőség vagy új stratégiai függőségek kialakulásához, ami az energiabiztonság célja ellen hathat.

(3)  Európai Bizottság (2026), AccelerateEU – Energiaunió: Gyorsított fellépés a megfizethető energiáért és az energiaellátás biztonságáért, COM (2026) 370 final, 2026. április 22.

(4)  Az épületek energiahatékonyságáról szóló (EU) 2024/1275 irányelv 2. cikkének 20. pontja értelmében a „mélyfelújítás” olyan felújítás, amely egy épületet vagy önálló rendeltetési egységet közel nulla energiaigényű épületté alakít át. A „közepes felújítás” fogalmát az épületfelújításról szóló (EU) 2019/786 bizottsági ajánlás 2.3.1.1. pontja határozza meg, amely legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást ír elő.

(5)  Különösen a dekarbonizációt szolgáló transzformatív ipari technológiák, a hőszivattyúk és a geotermikus energiát hasznosító technológiák, a hidrogéntechnológiák, az elem-, illetve akkumulátortechnológiák és energiatárolási technológiák, a szén-dioxid-leválasztási és szén-dioxid-tárolási technológiák, a szárazföldi szélenergia- és tengeri megújulóenergia-technológiák, a naphőenergia-technológiák, a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok és a villamosenergia-hálózati technológiák.

(6)  Ez magában foglalja a hidrogéninfrastruktúrával kapcsolatos beruházásokat is, feltéve, hogy azok továbbra is olyan intézkedésekre összpontosítanak, amelyek konkrét, rövid távon megvalósuló értéket képviselnek az EU energiabiztonsága vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség szintje szempontjából. Ez magában foglalhat például meglévő közös érdekű projekteket és kölcsönös érdekű projekteket, valamint a meglévő földgáz-infrastruktúra kizárólag hidrogén felhasználására történő átalakítását, függetlenül attól, hogy az ilyen átalakítási projektek szerepelnek-e a közös érdekű projektek vagy a kölcsönös érdekű projektek uniós listáján.

(7)  Az infrastruktúra fizikai rezilienciájának, a rendszer megfelelőségének és a nem fosszilis alapú rugalmasságnak, a kiber- és hibrid fenyegetésekkel szembeni védelemnek, a kritikus energiaellátási láncok diverzifikálásának, valamint a stratégiai energiaeszközök rezilienciájának erősítése.

(8)  Csak a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott energiabiztonsági intézkedések tekinthetők a rugalmasságra jogosultnak.

(9)  Az „igénybe vett rugalmasság” a kontrollszámlán pozitív eltérésként jelenik meg, amely a védelmi kiadások növekedésével magyarázható, és ezért nem tartják nyilván terhelésként. Ez megfelel a rendelkezésre álló rugalmasság azon összegének, amely ahhoz szükséges, hogy a kontrollszámla pozitív egyenlege a lehető legközelebb legyen a nullához. Az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó, igénybe vett rugalmasság kiszámítása a védelmi kiadásokból eredő rugalmasság figyelembevételével történik.

(10)  Ennek mérése a meghatározott referenciaévhez, azaz 2021-hez vagy 2024-hez viszonyítva történik.

(11)  Európai Bizottság (2026), 2025. évi adósságfenntarthatósági figyelő. Elérhető az alábbi címen: https://economy-finance.ec.europa.eu/publications/debt-sustainability-monitor-2025_hu.

(12)  Ezt az eljárást a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke vezette be.