Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye

A Bizottság közleménye – Az akkumulátoripar fellendítésére irányuló stratégia

(C(2025) 8950 final)

(C/2026/3230)

Előadó:

Jason DEGUARA (MT/II)

Társelőadó:

Marco MENSINK (NL/1. kategória)

Tanácsadó:	HÜRTGEN Stefanie (a II. Csoporthoz tartozó előadó tanácsadója) KAPANTAIDAKIS George (az 1. kategóriához tartozó társelőadó tanácsadója)
Felkérés:	Európai Bizottság: 2026.2.24. C(2025) 8950 final
Közgyűlési határozat:	2025.10.22.
Jogalap:	eljárási szabályzat, 52. cikk (2) bekezdés
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága
Elfogadás a szekcióülésen:	2026.3.10.
Elfogadás a plenáris ülésszakon:	2026.3.18.
Plenáris ülésszak száma:	604.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	196/0/0

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB támogatja az európai akkumulátorgyártás üzleti megalapozottságának megerősítésére és egy teljes mértékben uniós gyártású akkumulátor-értéklánc kiépítésére irányuló tevékenységeket, és úgy véli, hogy az akkumulátoripar fellendítésére irányuló stratégia kulcsfontosságú időszakban született. A EGSZB emellett hisz benne, hogy a stratégia sikeréhez az szükséges, hogy hitelesebb és hosszabb távú finanszírozási terv jöjjön létre, egyértelműbben megfogalmazzák a prioritásokat, az elektromos járművekben használtakon túl más típusú akkumulátorokat is figyelembe vegyenek, valamint erősebb végrehajtási eszközöket és átfogóbb megközelítést dolgozzanak ki.

1.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a „Made in Europe” kifejezésnek egyet kell jelentenie a kiváló minőségű termékekkel és a szigorú szociális és környezetvédelmi normákkal. Az érintett érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel együtt konkrét intézkedéseket kell kidolgozni arra, hogy ezt végre is hajtsák az akkumulátorágazatban.

1.3.

Az EGSZB üdvözli, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az európai akkumulátorgyártási ökoszisztéma megerősítését célzó pénzügyi támogatások mozgósítására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a valódi „erősítő” hatások elérése érdekében a stratégiát jelentősen erősebb és célzottabb uniós finanszírozással kell megtámogatni. A tagállamoknak és az Európai Bizottságnak meg kell erősíteniük az akkumulátoripar fellendítésére irányuló stratégia finanszírozását, többek között a következő többéves pénzügyi keret révén.

1.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a stratégiának ötvöznie kell az időben rendelkezésre álló finanszírozást, az arányos és gyakorlatias feltételrendszert, valamint az uniós és a nem uniós termékekre, illetve az uniós piacon értékesített összetevőkre egyaránt vonatkozó egyenlő bánásmódot és az azt érvényesítő intézkedéseket. A finanszírozási, engedélyezési és piacra jutási eszközök, valamint a végrehajtás összehangolása segíteni fogja a projektek versenyképes, gigaléptékű termeléssé alakítását, erősíti a stratégiai autonómiát, és hozzájárul a magas színvonalú ipari munkahelyek fenntartásához.

1.5.

Az EGSZB kiemeli, hogy támogatni kell a kis- és középvállalkozásokat, a beszállítókat, az újrafeldolgozásban tevékenykedő gazdasági szereplőket, valamint a nagyüzemi termelőlétesítményeket, hogy jobban be tudjanak tagozódni az uniós akkumulátor ökoszisztémába. Csak ez az inkluzív megközelítés erősítheti meg az ipari ökoszisztémákat, ösztönözheti az innovációt és bővítheti a foglalkoztatási lehetőségeket.

1.6.

Az EGSZB szerint a stratégia számos munkahelyet teremthet az akkumulátor-értékláncban, beleértve a gyártást, a kutatást, az újrahasznosítást és a kapcsolódó szolgáltatásokat, sikere pedig attól függ, hogy Európa képes lesz-e az innováció alapján gazdaságilag életképes, társadalmilag felelős és a munkavállalók számára biztonságos ipari tevékenységeket megvalósítani. Minden állami pénzügyi támogatást a minőségi foglalkoztatástól, az uniós normáknak való teljes körű megfeleléstől és a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseivel való összhangtól kell függővé tenni.

1.7.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EU-nak a technológia átadásának és a helyi szakértelem fejlesztésének érdekében megfelelő keretrendszereket kell kidolgoznia, például technológiatranszferrel kapcsolatos és helyi tartalmi követelményeket kell meghatároznia minden állami támogatáshoz, közbeszerzéshez és támogatáshoz.

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy akkumulátorgyártás fellendítése kapcsán azt is szem előtt kell tartani, hogy sürgetően meg kell erősíteni a bontási és újrahasznosítási képességeket a jövőbeli hulladékáramok megfelelő menedzselése és a jó minőségű másodlagos anyagok előállítása érdekében. Ehhez olyan beruházások szükségesek, amelyek a következő generációs újrahasznosítási technológiák célzott finanszírozásával bővítik az újrafeldolgozási infrastruktúrát, és megerősítik a gyűjtési rendszereket és kötelezővé teszik a használatukat, többe között a tagállamok közötti harmonizációval, valamint megfelelő intézkedésekkel fokozni kell az újrafeldolgozás gazdasági vonzerejét.

1.9.

1.10.

Az EGSZB javasolja, hogy hozzanak létre az akkumulátorok anyagbiztonságával kapcsolatos célzott munkafolyamatokat, például a csomagszintű hőterjedés és az elektrolitok gyúlékonysági vizsgálata terén, amelyek alapján egyértelmű beszerzési és megfelelőségi szabványokat lehet kidolgozni. Az ipari szereplőkkel és köztük a szociális partnerekkel való együttműködés, valamint az uniós és a nemzetközi szabályok átültetése hozzájárulhat a biztonság megerősítéséhez, a piac széttagoltságának csökkentéséhez és a gyártás hatékonyságának támogatásához.

1.11.

Az EGSZB szerint a stratégia által az akkumulátorgyártás terén javasolt gyors fejlesztéshez mielőbb erős egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszereket is kellenek. A gyártási kapacitás bővítését megfelelő létszámmal, képzéssel és megelőző intézkedésekbe történő beruházásokkal kell kísérni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a migráns és mobil munkavállalókra. Az ismeretek bővítéséhez és a balesetek megelőzéséhez mindenképpen megfelelő kézikönyvek és információk kellenek a veszélyes anyagokra vonatkozóan, valamint megfelelő munkaügyi ellenőrzésekre is szükség van a szabályok betartatásához.

1.12.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a munkavállalók és a képviselőik alapvető fontosságú szerepét játszanak a foglalkozási kockázatok megelőzésében. A társadalmi párbeszéd és a munkavállalói részvétel elengedhetetlen a veszélyek azonosításához, különösen az új technológiák, anyagok és gyártási módszerek bevezetésekor.

2. Általános megjegyzések

2.1.

Az akkumulátoripar fellendítésére irányuló európai bizottsági stratégia („Battery Booster” stratégia, a továbbiakban a „stratégia”), amelyet a gépjárműiparra vonatkozó cselekvési terv keretében terjesztettek elő, az európai akkumulátor-értéklánc versenyképességének, rezilienciájának és fenntarthatóságának megerősítését célozza, amely kulcsszerepet játszik az európai stratégiai autonómia elérésében és a „Made in Europe” gyártásban. A stratégia hat, egymással összefüggő pilléren alapul, amelyek átfogó keretrendszert teremtenek az európai akkumulátor-ökoszisztéma megerősítéséhez, mivel a fenntartható ipari fejlődés támogatása érdekében összekapcsolják a beruházásokat, az ellátási lánc rezilienciáját, valamint az innovációt és a keresletteremtést.

2.2.

A stratégia a fokozódó globális versenyre, a növekvő gyártási költségekre és a tartós stratégiai függőségekre keres választ, és támogatja a tiszta mobilitásra való átállást és a klímasemlegesség elérését. A tervek szerint a „Battery Booster” eszköz keretében az Innovációs Alapból 1,5 milliárd EUR-t különítenek el az európai akkumulátorgyártók támogatására a kritikus felfutási szakaszban, amelyet 300 millió EUR egészít ki a kulcsfontosságú nyersanyagok előállításának megerősítésére az ellátási lánc fellendítése érdekében.

2.3.

Az EGSZB ezért támogatja az európai akkumulátor-értéklánc megerősítését célzó európai bizottsági törekvéseket, de javasolja hitelesebb és hosszabb távú finanszírozási tervek kidolgozását, a prioritások egyértelműbb megfogalmazását, valamint erősebb végrehajtási eszközök és átfogóbb megközelítés kidolgozását. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az elektromos járművekben használtakon túli, más típusú akkumulátorokra: a helyhez kötött elemes energiatároló rendszer (BESS) egy gyorsan növekvő keresletet támasztó szegmens, amely stratégiai jelentőséggel bír az energiabiztonság és a hálózati stabilitás szempontjából, mivel nő a megújuló többletkapacitás. Ezért a stratégiának ki kellene terjednie a BESS-re is.

2.4.

A stratégia kritikus időszakban született. Az európai akkumulátoripar központi szerepet játszik az azzal kapcsolatos uniós erőfeszítésekben, hogy teljesüljenek az uniós ipari és éghajlat-politikai célok, valamint erősödjön a gazdasági reziliencia, az energiabiztonság és a felkészültség az EU-ban. Egy olyan időszakban, amikor egyre nagyobb kihívások érik a szabályokon alapuló globális geopolitikai és gazdasági rendet, és fegyverként használják a kereskedelmet, az EU-nak csökkentenie kell külső függőségeit, és növelnie kell saját termelési kapacitásait.

2.5.

Az akkumulátorgyártás nagyobb stratégiai autonómiájára irányuló uniós erőfeszítések nemcsak az EU általános biztonságát növelik, hanem várhatóan gazdasági előnyökkel is járnak majd olyan új zöldmezős beruházások révén, amelyek minőségi munkahelyeket teremthetnek, miközben biztosítják, hogy a termelés megfeleljen a szigorú uniós környezetvédelmi előírásoknak.

3. Pénzügyi támogatás, környezetbarát munkahelyek és beruházások

3.1.

A stratégia nagy hangsúlyt fektet a pénzügyi támogatás mozgósítására az európai akkumulátorgyártási ökoszisztéma megerősítése érdekében. Az EGSZB úgy véli, hogy az ágazat valódi megerősítéséhez jóval erősebb és célzottabb uniós finanszírozás szükséges.

3.2.

A jelenlegi, főként kamatmentes hitelekből álló 1,5 milliárd EUR összegű csomag szerény ahhoz képest, hogy milyen jelentős kezdeti források szükséges a gigagyárak felépítésének és a piacra jutásnak a felgyorsításához, és a globális versenytársakkal szembeni költségkülönbségek megszüntetéséhez. A valódi fellendítéshez olyan uniós programok szükségesek, amelyek gyors és kiszámítható támogatást biztosítanak a jelentős ipari beruházásokhoz, és megbízható keresleti jelzéseket adnak a teljes akkumulátor-értékláncban, beleértve a nyersanyagokat, a vegyi összetevőket, a cellákat és az újrafeldolgozást is. Az EGSZB sürgeti a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy – többek között a következő többéves pénzügyi kereten keresztül – erősítsék meg az akkumulátoripar fellendítésére irányuló stratégia finanszírozását.

3.3.

A stratégiai függetlenség elérése és az európai hozzáadott érték kiaknázása érdekében az EU-nak prioritásként kell tekintenie a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet stratégiai projektstátuszára és az akkumulátorokhoz szükséges anyagok (lítium, nikkel, kobalt, mangán, grafit) szempontjából releváns vegyi finomítási és prekurzor üzemek RESourceEU általi finanszírozására. A nyersanyag-mechanizmusnak összesítenie kell a keresletet és csökkentenie kell a vételezés kockázatát nemcsak a bányászott bemeneti anyagok, hanem a vegyi köztes termékek esetében is. Ezzel párhuzamosan az akkumulátoranyagokra vonatkozó tömegmérleg-elszámolási iránymutatás 2026 második negyedévéig történő közzététele lehetővé tenné a befektetést a körforgásos vegyi anyagokba (beleértve az oldószerek visszanyerését, a sóregenerálást és a prekurzorok újrafelhasználását), és összehangolná az elemekről, illetve akkumulátorokról szóló rendelet végrehajtását a körforgásos gazdaságról szóló, küszöbön álló jogszabállyal. Ezek az intézkedések az Unió minden részén felgyorsítják a fenntartható növekedést, és gondoskodnak a rendelkezések importált termékekre és alkotóelemekre való következetes és arányos alkalmazásáról is.

3.4.

Az akkumulátor szempontjából kritikus vegyi anyagok versenyképességének helyreállítása és az értékláncok közötti koherencia biztosítása érdekében az EU-nak sürgősen foglalkoznia kell az uniós ipart érintő nagyon magas energiaköltségekkel, újra be kell vonnia a szerves vegyi anyagok ágazatát (NACE 20.14) és adott esetben a műanyag-alapanyagok gyártását (NACE 20.16) a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) közvetett költségeinek kompenzációjába, és javítania kell az energiaigényes vegyi üzemek villamosenergia-vásárlási megállapodásokhoz/különbözeti ügyletekhez való hozzáférését. A tisztességes versennyel és a nem uniós behozatalra vonatkozó egyenértékű követelményekkel összhangban lévő, célzott és arányos támogatásnak ki kell terjednie az akkumulátorokkal kapcsolatos upstream vegyipari tevékenységekre, például a katód aktívanyag-prekurzorok (CAM)/anód aktívanyag-prekurzorok (AAM) vegyészetére, az elektrolitokra, az oldószerek visszanyerésére, a kötőanyagokra, szeparátorokra, sókra és a feketemassza-finomításra.

3.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy olyan szakpolitikai keretre van szükség, amely helyi előnyöket biztosít és megerősíti az európai szakértelmet, ugyanakkor előírja, hogy a stratégiai akkumulátorgyártásba – ideértve a vegyipari létesítményeket is – irányuló külföldi beruházások megfeleljenek az irányításra, a technológiamegosztásra, a munkaerő-készségek fejlesztésére és az ellátási lánc integrációjára vonatkozó követelményeknek. Az Európai Bizottságnak meg kell erősítenie a külföldi támogatásokról szóló rendeletet és a kapcsolódó eszközöket a torzulások megszüntetése érdekében, gondoskodnia kell a tisztességes versenyről az egységes piacon, és az uniós és a nem uniós gazdasági szereplőkkel kapcsolatos egyenlő bánásmódról. Célzott uniós finanszírozási eszközöket, köztük az Innovációs Alapot kellene használni, hogy mentesíteni lehessen a kockázatoktól az akkumulátorcellák és -alkotóelemek gyártásába irányuló beruházásokat.

3.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ágazat jelentős részét kitevő kis- és középvállalkozásoknak – amelyek elsősorban a gépek, a robotika, az összetevők és az újrafeldolgozási megoldások kritikus beszállítói – célzott támogatásban kell részesülniük, hogy jobban betagozódhassanak az uniós akkumulátor-ökoszisztémába, ami a nagyléptékű cellagyártáson túl a teljes értékláncban biztosítja a rezilienciát. Csak ez az inkluzív megközelítés erősítheti meg az ipari ökoszisztémákat, ösztönözheti az innovációt és bővítheti a foglalkoztatási lehetőségeket.

3.7.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság törekvéseit az európai akkumulátorgyártás üzleti megalapozottságának megerősítésére és egy uniós akkumulátor-értéklánc kiépítésére, és hangsúlyozza, hogy a „Made in Europe” kifejezésnek egyet kell jelentenie a kiváló minőségű termékekkel és a szigorú szociális és környezetvédelmi normákkal. Az érintett érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel együtt ki kell kidolgozni egy tervet arra, hogy a „Made in Europe” meg is valósuljon az akkumulátorágazatban. A gyártási költségek és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló erőfeszítések nem gyengíthetik a munkaügyi, szociális és biztonsági elvárásokat, és az egyszerűsítési intézkedéseket erős végrehajtási és nyomonkövetési mechanizmusoknak kell kísérniük.

3.8.

A stratégia számos munkahelyet teremthet az akkumulátor-értékláncban, beleértve a gyártást, a kutatást, az újrahasznosítást és a kapcsolódó szolgáltatásokat. Minden állami pénzügyi támogatást a minőségi foglalkoztatástól, az uniós normáknak való teljes körű megfeleléstől és a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseivel való összhangtól kell függővé tenni. Az EGSZB átlátható nyomon követést javasol a pénzügyi támogatási intézkedések társadalmi és foglalkoztatási hatásaihoz, amely kiterjed ezek munkahelyek minőségére, készségigényekre és munkakörülményekre gyakorolt hatására is.

3.9.

A stratégia lehetőséget kínál az újrafeldolgozáshoz, a másodszori felhasználáshoz és a körforgásos gazdasági megoldásokhoz kapcsolódó környezetbarát munkahelyek támogatására is. Ezek a tevékenységek alkalmasak a stratégiai függőségek csökkentésére, és közben képzettséget igénylő munkahelyeket teremtenek az értéklánc downstream szegmenseiben.

3.10.

A közberuházásoknak hozzá kell járulniuk Európa ipari vezető szerepének megőrzéséhez, valamint a fenntartható ipari fejlődéshez és a regionális kohézióhoz. Az EGSZB kiegyensúlyozott földrajzi eloszlást javasol a támogatott projektek kapcsán, hogy az előnyök egyenlően legyenek elosztva a különböző tagállamok és régiók között, és hogy átfogó európai iparpolitika jöjjön létre, amely megerősíti a meglévő ipari ökoszisztémákat.

4. Innováció és technológia

4.1.

Az EGSZB rámutat, hogy az innováció a stratégia egyik legfontosabb eleme és az európai akkumulátorágazat versenyképességének egyik fő mozgatórugója. A folyamatos technológiai fejlődés elengedhetetlen az akkumulátorok teljesítményének, fenntarthatóságának és költséghatékonyságának javításához.

4.2.

A K+I programoknak (Batt4EU, SET-terv, Horizont Európa) előtérbe kell helyeznie az akkumulátorok szempontjából kritikus vegyi anyagok (prekurzorszintézis/bevonat, elektrolitgyártás/oldószer-visszanyerés, újrafeldolgozási vegyészeti tevékenységek) és az EU-ban gyártott gépek kísérleti/maga nemében első gyártósorait. A szabványosítás és gyakorlati iránymutatás, valamint a „nettó zéró” ipart szolgáló európai akadémiák arányos folyamatbiztonsági képzései által megerősített anyagszintű biztonsági és fenntarthatósági K+F (például a magas tűzállósági teljesítményt és jól újrahasznosítható polimerek és elektrolit-készítmények kapcsán) Európa-szerte lehetővé teszi a biztonságos és hatékony növekedést.

4.3.

Az EGSZB kiemelte a nátriumos akkumulátorokat gyártó ágazat fejlesztésének előnyeit, amely stratégiai kiegészítőként szolgálhat a lítiumakkumulátorok mellett (1). A nátriumos akkumulátorokat be kell vonni az V. pillérbe, és a „Battery Booster” program finanszírozását ki kell terjeszteni a nem lítiumos összetételű termékekre.

4.4.

A digitalizáció és a fejlett gyártási technológiák komoly lehetőségeket kínálnak a gyártási hatékonyság és a minőség optimalizálására. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ezek bevezetését megfelelő képzésnek és munkaszervezési változtatásoknak kell kísérnie.

4.5.

A készségfejlesztés az innováció kulcsfontosságú eleme. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a változó technológiai követelményeknek való megfelelés, valamint az új folyamatok és berendezések biztonságos működtetése érdekében folyamatos képzés és átképzés szükséges.

4.6.

Az innovációs politikáknak a tudástranszfer támogatása és az új technológiák ipari léptékű bevezetésének felgyorsítása révén elő kell mozdítaniuk az ipar, a kutatóintézetek és a képzésszolgáltatók közötti együttműködést.

4.7.

A fenntarthatósági és teljesítménybeli feltételek szabványosítása és harmonizálása további ösztönzést nyújthat az innováció számára, mivel kiszámítható piaci feltételeket teremt, és ösztönzi a magas színvonalú technológiákat célzó beruházásokat. Az EGSZB javasolja, hogy hozzanak létre az akkumulátorok anyagbiztonságával kapcsolatos célzott munkafolyamatokat, például a csomagszintű hőterjedés és az elektrolitok gyúlékonysági vizsgálata terén, amelyek alapján egyértelmű beszerzési és megfelelőségi szabványokat lehet kidolgozni. Az ipari szereplőkkel és köztük a szociális partnerekkel való együttműködés, valamint az uniós és a nemzetközi szabályok átültetése hozzájárulhat a biztonság megerősítéséhez, a piac széttagoltságának csökkentéséhez és a gyártás hatékonyságának támogatásához.

4.8.

Az EGSZB megjegyzi, hogy Kínával és az Egyesült Államokkal ellentétben, ahol szigorú feltételek szabályozzák a szellemi tulajdon átruházását, a helyi K+F-t és a munkaerő fejlesztését, az EU jelenleg nem rendelkezik szabályokkal, sem követelményekkel a technológiatranszferre, a helyi tartalomra és a közös vállalkozásokban vagy külföldi beruházásokban történő készségfejlesztésekkel kapcsolatban. Az EU-nak a technológia átadásának és a helyi szakértelem fejlesztésének érdekében megfelelő keretrendszereket kell kidolgoznia, például a technológiatranszferrel kapcsolatos és helyi tartalmi követelményeket kell meghatároznia minden állami támogatáshoz, közbeszerzéshez és támogatáshoz, hogy ne fordulhasson elő, hogy az akkumulátortechnológiák vezetője helyett összeszerelő üzemmé válik.

4.9.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy olyan innovációra van szükség, amely további adminisztratív terhek nélkül javítja a fenntarthatóságot és a biztonsági eredményeket. Az innovációt össze kell hangolni a tágabb ipari és társadalmi célkitűzésekkel, hogy a technológiai fejlődés hozzájáruljon a tisztességes munka, a környezetvédelem és a hosszú távú versenyképesség terén kitűzött célok eléréséhez. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az innovációfinanszírozásnak olyan projekteket kell támogatnia, amelyek figyelembe veszik a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szempontokat, beleértve az ergonomikus munkahelytervezést és a veszélyes anyagoknak való kitettség csökkentését.

4.10.

Az újrafeldolgozás létfontosságú Európa környezetvédelmi célkitűzései és stratégiai autonómiája szempontjából. Az EGSZB megjegyzi, hogy az EU nem rendelkezik elegendő létesítménnyel és megfelelő technológiákkal az akkumulátorok újrafeldolgozásához, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az előrejelzések szerint mekkorára nő majd 2030-ra az elhasználódott elektromos járművek akkumulátorainak mennyisége. Az Európai Számvevőszék arra is figyelmeztetett, hogy a legtöbb uniós újrafeldolgozási cél nem ösztönzi sem az egyes anyagok újrafeldolgozását, sem az újrafeldolgozott anyagok felhasználását, és rávilágított azokra a szűk keresztmetszetekre, amelyek akadályozzák az uniós újrafeldolgozó ipar versenyképességét (2). Az EGSZB szerint az akkumulátorgyártás fellendítéséhez átfogó megközelítésre van szükség, elismerve, hogy a jövőbeli hulladékáramok menedzselése és a jó minőségű másodlagos anyagok előállítása érdekében sürgősen bővíteni kell a követelményeket.

4.11.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az, hogy 2026 decemberétől veszélyes hulladékként sorolják be a hulladékká vált lítiumion-akkumulátorokat és a fekete masszát, illetve hogy megtiltják a nem OECD-országokba irányuló kivitelt, csak akkor lesz hatékony, ha az EU biztosítja, hogy ezek a (hulladék)áramok hatékonyan szállíthatók legyenek az egységes piacon belül. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy az EU belső szűk keresztmetszeteket teremt: ilyen lehet a készletfelhalmozás, a kezelési késedelmek és a hibás ösztönzők megjelenése, beleértve az exporttilalom ellenére előforduló illegális hulladékáramokat is.

4.12.

Az EGSZB olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek megkönnyítik az EU-n belüli megfelelő szállításokat az engedélyezett létesítményekbe, lefedve a teljes láncot: az elhasználódott akkumulátorok begyűjtésétől és az előkezelési helyszínekig történő szállításától kezdve (szétszerelés, diagnosztika, biztonságos tárolás) a fekete massza finomítási és hasznosítási üzemekbe történő továbbszállításáig.

4.13.

Az EGSZB úgy véli, hogy a stratégia sikere attól függ, hogy Európa képes lesz-e az innováció alapján gazdaságilag életképes, társadalmilag felelős és a munkavállalók számára biztonságos ipari tevékenységeket megvalósítani.

5. Egészség és biztonság

5.1.

A munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot a stratégia és az európai akkumulátor-értéklánc fejlesztésének alapvető pillérévé kell tenni. Az akkumulátorokkal kapcsolatos tevékenységek, többek között a gyártás, az összeszerelés, az újrafeldolgozás és a nyersanyag-feldolgozás terén bevált munkahelyi biztonsági jogszabályok vannak érvényben, az EGSZB azonban megjegyzi, hogy a hatalmas méretű akkumulátorgyárak gyors bővítése egyes tagállamokban jelentős foglalkozási kockázatokhoz (3), többek között balesetekhez vezetett. Az EGSZB aláhúzza, hogy az akkumulátoripar fellendítésére irányuló stratégia által az akkumulátorgyártás terén javasolt gyors fejlesztés egyben erős egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszereket tesz sürgetően szükségessé. Ezért a termelési kapacitás bővítése mellett megfelelő személyzetről, képzésről és megelőző intézkedésekről is gondoskodni kell, kiemelt figyelmet fordítva a mobil és migráns munkavállalókra, valamint az ismeretek bővítése és a balesetek megelőzése érdekében megfelelő kézikönyveket és tájékoztatást biztosítva a veszélyes anyagokról.

5.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós szabályokat következetesen kell alkalmazni és érvényesíteni. Az EGSZB kiemeli, mennyire fontos, hogy a követelmények egyértelműek legyenek, és valamennyi termék és gazdasági szereplő esetében méltányos bánásmódot biztosítsanak, beleértve az EU-ban értékesített importált akkumulátorokat és összetevőket is, amelyeknek meg kell felelniük az uniós szabványoknak. A piac töredezettségének megelőzése és a méltányosság előmozdítása érdekében a végrehajtás során prioritásként kell kezelni a gyakorlati iránymutatásokat és az egyenértékű szabványok kölcsönös elismerését.

5.3.

A kockázatértékelés a megelőzés sarokköve, többek között az újonnan felmerülő kockázatok terén is. Az EGSZB támogatja azokat a kockázatértékelési gyakorlatokat, amelyek nyomon követik a technológiai fejlődést és az anyagok fejlődését, ugyanakkor elkerülik a párhuzamos eljárásokat. Az iránymutatásnak elő kell mozdítania az egyenértékű megközelítések hatékony dokumentálását és elismerését, megfelelőségi biztonságot és versenyképességet kell biztosítania az uniós gyártók számára, és azonos elvárásokat kell támasztania azon nem uniós gyártók felé, amelyeknek az árucikkei belépnek az egységes piacra.

5.4.

A kémiai biztonság terén uniós jogszabályok vannak érvényben (például a REACH/CLP rendelet és a munkavállalók védelmére vonatkozó szabályok). Továbbra is kockázatalapú és arányos végrehajtásra van szükség, amely az anyagok, különösen a veszélyes vegyi anyagok biztonságos kezelésére, megfelelő raktározására és nyomon követésére fókuszál, valamint ösztönzi a helyettesítést, ahol ez technikailag megvalósítható és a teljesítmény szempontjából megfelelő. Az EGSZB támogatja, hogy az innováció finanszírozását kapcsolják össze olyan projektekkel, amelyek kitérnek az ergonómiai tervezésre és a veszélyes anyagoknak való kitettség csökkentésére, valamint a valós idejű kockázatfigyelést és a prediktív biztonsági rendszereket támogató digitális eszközök használatára.

5.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a versenytorzulások megelőzése és a magas szintű normák fenntartása érdekében minden piaci szereplő számára egyenlő jogérvényesítést kell biztosítani (az importált akkumulátorokat és összetevőket is ideértve), de ennek nem szabad további konkrét uniós terheket rónia ezekre a szereplőkre.

5.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a munkavállalók és a képviselőik alapvető fontosságú szerepet játszanak a foglalkozási kockázatok megelőzésében. A társadalmi párbeszéd, a kollektív tárgyalások és a munkavállalói részvétel elengedhetetlen a veszélyek azonosításához, különösen az új technológiák, anyagok és gyártási módszerek bevezetésekor. A munkavállalóknak a konkrét feladataiknak megfelelő alap- és továbbképzésben kell részesülniük.

5.7.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében nagyon fontos, hogy a végrehajtáshoz megfelelő forrásokkal rendelkező munkaügyi felügyelőségek és illetékes hatóságok álljanak rendelkezésre, különösen az új és gyorsan bővülő ipari ágazatokban.

Brüsszel, 2026. március 18.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Séamus BOLAND

(1) Az EGSZB véleménye: Az EU stratégiai autonómiájának fokozása, valamint zöldebb és kékebb gazdaság kialakítása: a nátriumalapúakkumulátor-gyártó ágazatban rejlő lehetőségek (HL C, C/2026/2542, 2026.5.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/2542/oj).

(2) 2026/04. sz. különjelentés: Az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok: A szakpolitika nem éppen sziklaszilárd.

(3) Például vegyianyag-expozíció (pl. NMP), por, füst, elektromos veszélyek, tűzveszély és fizikailag megterhelő feladatok.