|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2026/3200 |
2026.6.12. |
Egy, a borágazathoz tartozó, oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás uniós módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkével összefüggésben értelmezett 97. cikkének (3) bekezdése alapján
(C/2026/3200)
E közzététel időpontjától számítva három hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország hatósága, vagy bármely olyan, harmadik országban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, felszólalást nyújthat be a Bizottsághoz az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 17. cikkével összhangban.
TERMÉKLEÍRÁS UNIÓS MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM
„Coteaux de l’Auxois”
PGI-FR-A1233-AM02 – 2018.7.20.
A módosítás típusa
(Az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke)
A kérelmező és jogos érdeke
Association des Coteaux Burgonds (Burgundiai Borvidékek Szövetsége)
A módosítás leírása és indokolása
1. A földrajzi területtel való kapcsolat leírása – minőségi pezsgők
A „Coteaux de l’Auxois” OFJ termékleírása 1. fejezetének „Kapcsolat a földrajzi területtel” című 7. pontja módosult az Államtanács 2016. december 14-i határozata alapján, amely megszüntette az ezen elnevezéssel ellátott minőségi pezsgők előállításának lehetőségét.
A termékleírás 1. fejezetének 7.2. pontjából a következő bekezdést törölték:
„Az auxois-i termelők az 1990-es évek óta készítenek minőségi pezsgőket, amelyeket a helyi szőlőfajtáknak köszönhetően és a regionális know-how-nak megfelelően mindhárom színben elő lehet állítani. A felhasznált fajták lehetővé teszik, hogy ezek a pezsgők gyümölcsös és friss ízélményt nyújtsanak. A teljes termelés mintegy 10 %-át teszik ki.”
A termékleírás 1. fejezetének 7.3. pontjából a következő bekezdést törölték:
„Ideális földrajzi elhelyezkedésének és talajai agyagos jellegének köszönhetően az Auxois savas bázisú, aromás frissességű és hosszú lecsengésű minőségi pezsgők készítését is lehetővé teszi. A minőségi pezsgők mindhárom színben a pezsgőkészítés e szakértelmét testesítik meg.”
Az Államtanács e határozata az egységes dokumentum következő pontjait érinti, amelyekből törölték a minőségi pezsgőkre vonatkozó rendelkezéseket: a termékkategória, a bor(ok) leírása, a borkészítési eljárások és a földrajzi területtel való kapcsolat.
2. A földrajzi területtel való kapcsolat leírása
A „Coteaux de l’Auxois” OFJ termékleírása 1. fejezetének „Kapcsolat a földrajzi területtel” című 7. pontja módosult a földrajzi terület sajátosságai és a termékek sajátosságai közötti ok-okozati összefüggés leírásának pontosítása érdekében.
A termékleírás 1. fejezetének 3.3. pontjában szereplő leírás a termékleírás 1. fejezetének „Kapcsolat a földrajzi területtel” című szakaszában a 7.2. pontba („A termék sajátosságai”) is bekerült.
A 7. szakasz 7.2. pontjának ötödik bekezdése utáni bekezdések helyébe a következő szöveg lép:
„A szokás alapján egyfajtás borok készülnek.
Az agyagos-meszes talajok frissességet és ásványosságot, valamint zöldes árnyalatú, nagyon halvány sárga színt kölcsönöznek a fehérboroknak. A jó érlelési potenciált biztosító borszerkezetet az összetett aromavilág és a testesség ízélménye kíséri, amely minden fajtánál sajátosan jellemző, például nagyon egzotikus az olyan fajták esetében, mint az Auxerrois, a Pinot Gris, stb., és egyértelműbb a Chardonnay és az Aligoté esetében. Néhány év elteltével színük intenzívebb, aranysárgába hajló árnyalatokat vesz fel.
Az Auxois-ból származó rozé borok frissek és gyümölcsösek. Színük a nagyon halvány narancssárgától vagy lilásrózsaszíntől az intenzívebb mély rózsaszínig terjed. Ásványosságuknak és szerkezetüknek köszönhetően aperitifként vagy étellel együtt is fogyaszthatók. Korai éveikben egzotikus gyümölcsök aromái jellemzik őket, majd az aromák főtt gyümölcsössé alakulnak és teltebbé válnak.
A borkészítési eljárás két különböző típusú vörösbor előállítását teszi lehetővé: a rövid borkészítési eljárással, amely tartályokban történik, nagyon gyümölcsös, világosvörös, megjelenésükben élénk, két éven belül elfogyasztandó borok készíthetők, a hagyományos burgundiai eljárással pedig – amely hosszabb érlelési időt, leszorítást, majd hordós érlelést jelent – erőteljes, karakteres borok készíthetők, amelyek szép tanninszerkezete hosszabb élettartamot ad, színük pedig ibolyaszínű árnyalatokkal mélyvörösbe fordul. A vörösborok piros és fekete bogyós gyümölcsök aromáival rendelkeznek, néha borsos jegyekkel.
Egyes küvék túlérett szőlőből készülnek. A szüretre körülbelül egy hónappal később kerül sor, mint a csendes borok készítésére szánt szőlő szüretelésére. A túlérett szőlőből készült borokra az aszalt gyümölcsök aromái jellemzők, a fehérborok esetében a szín aranyszínű, a vörösborok és a rozék esetében pedig mélyebb sárga.”
Az egyes borkategóriák (csendes borok és túlérett szőlőből készült borok), illetve mindhárom szín vizuális leírását az egységes dokumentum 2.8. pontja („Kapcsolat a földrajzi területtel”) tartalmazza.
A termékleírás kiegészült a túlérett szőlőből készült borok kategóriájával való kapcsolatot igazoló információkkal.
A 7.3. pont a következő mondatokkal egészül ki:
|
— |
„Ma a szőlő napos domboldalakon, jó vízelvezetésű, köves talajokon helyezkedik el, ahol kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy megfelelően megérjen.” |
|
— |
„A regionális éghajlat és a talajok agyagos jellege olyan friss borokat eredményez, amelyekre folyamatosan van kereslet. A jó vízelvezetésű talajokkal rendelkező, védett helyeken olyan érettségi fokot ér el a csendes borokhoz használt szőlő, amely a fehérboroknak egyfajta teltséget, a vörösboroknak pedig jó tanninszerkezetet kölcsönöz.” |
Ezenkívül „Az Auxois-ban hagyományosan ültetett fajták Burgundiából származnak” mondatot az „így jól alkalmazkodnak a helyi körülményekhez” szöveg egészíti ki.
Az 1. fejezet 7.3. pontja a következő utolsó előtti bekezdéssel egészül ki:
„Auxois-ban bizonyos különösen jó vízelvezetésű és nagyon kedvező fekvésű területeken, illetve az évjárat időjárási viszonyaitól és a szüretelt szőlő egészségességétől függően mindhárom színben készíthetők túlérett szőlőből készült borok. E szőlőültetvények sajátos elhelyezkedésének köszönhetően olyan borok készíthetők, amelyek aszalt gyümölcsös vagy gyümölcsbefőttes aromákkal rendelkeznek.”
Következésképpen az egységes dokumentum 2.8. pontja kiegészült.
3. A borok érzékszervi jellemzőinek leírása
Módosult a „Côteaux de l’Auxois” OFJ termékleírása annak érdekében, hogy kiegészítse az ilyen elnevezésű csendes borok érzékszervi jellemzőinek leírását.
Az 1. fejezet 3.3. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„A vörösborok a borkészítési folyamattól függően két típusba sorolhatók: lágy, nagyon gyümölcsös és két éven belül elfogyasztandó, illetve erőteljes és karakteres, kellemesen tanninos, amely jól öregszik.
Tekintettel a felhasznált fajták sokféleségére, ezen borok színei széles skálán mozognak, az élénk világosvöröstől a mélyvörösig, akár lilás árnyalatokkal. A vörösborok piros és fekete bogyós gyümölcsök aromáival rendelkeznek, néha borsos jegyekkel.
A rozé borok színe a nagyon halvány narancssárgától vagy lilásrózsaszíntől az intenzívebb mély rózsaszínig terjed, ízvilágban pedig zamatosak és gyümölcsösek. Fiatalon egzotikus gyümölcsös aromák jellemző rájuk, majd a főtt gyümölcsök aromái alakulnak ki, és teltebbé válnak.
A fehérborok színe a zöldes árnyalatú nagyon halvány sárgától az aranysárgáig terjed. Karakterükre elsősorban a frissesség és az ásványosság jellemző. Szerkezetüknek és testességüknek köszönhetően ízük az idő előrehaladtával mélyül. Ezeket a borokat az összetett aromavilág és a testesség ízélménye jellemzi, amely minden fajtánál sajátosan jellemző, például nagyon egzotikus az olyan fajták esetében, mint az Auxerrois, a Pinot Gris, stb., és egyértelműbb és gyümölcsösebb a Chardonnay és az Aligoté esetében.
A túlérett szőlőből készült borokra az aszalt gyümölcsök aromái és az erőteljes, gyümölcsös illatok jellemzők, a fehérborok esetében a szín aranyszínű, a vörösborok és a rozék esetében pedig mélyebb sárga.”
Az egyes borkategóriák (csendes borok és túlérett szőlőből készült borok) és a három szín vizuális leírását az egységes dokumentum 2.4. pontja („A bor(ok) leírása”) tartalmazza.
Az 1. fejezet 3.3. pontjának („Érzékszervi jellemzők”) második bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A vörösborok piros és fekete bogyós gyümölcsök aromáival rendelkeznek, néha borsos jegyekkel.”
A termékleírás 7.2. pontjának („A termék sajátosságai”) kilencedik bekezdése ugyanezzel a mondattal egészült ki.
Az egységes dokumentum 4. pontja („A bor(ok) leírása”) és 8. pontja („A kapcsolat(ok) leírása”) ugyanezzel a mondattal egészült ki.
4. A borok analitikai jellemzői
Ami az analitikai jellemzőket illeti, az egységes dokumentum 2.4. pontjában szereplő információkat két részre bontották: az egyik a csendes borokra, a másik pedig a túlérett szőlőből készült borokra vonatkozik.
A csendes borok esetében a szöveg a következő szöveggel egészül ki:
„Az uniós jogszabályokban meghatározott határértékek a maximális összes alkoholtartalomra, a minimális összes savtartalomra, a maximális illósavtartalomra és a maximális összes kén-dioxid-tartalomra vonatkoznak.”
„A legalább 45 g/l erjeszthetőcukor-tartalmú (glükóz- és fruktóztartalmú) borok illósavtartalma legfeljebb 24,48 meq/l.”
A túlérett szőlőből készült borok esetében a szöveg a következő szöveggel egészül ki:
„Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított és legalább 45 g/l erjeszthetőcukor-tartalmú (glükóz- és fruktóztartalmú) borok illósavtartalma legfeljebb 24,48 meq/l.”
5. A földrajzi terület sajátosságai
A földrajzi terület pontosabb leírását az egységes dokumentum 2.8. pontja („A kapcsolat(ok) leírása”) tartalmazza, a termékleírásban szereplő részletes információk alapján (7.1. pont).
6. Az ok-okozati összefüggés bizonyítása
A termékleírás olyan információkat tartalmaz, amelyek igazolják a termék jellemzői és a földrajzi terület jellemzői közötti ok-okozati összefüggést, ami hiányzott az egységes dokumentumból. Ezeket az információkat ezért az egységes dokumentum 2.8. pontja – annak kiegészítése érdekében – átvette és átfogalmazta.
7. Földrajzi terület
A termékleírás 1. fejezetének 4.1. pontjában a földrajzi terület határainak pontosabb meghatározása érdekében valamennyi érintett település nevét feltüntették az azokat tartalmazó kantonok nevei helyett.
A kantonok – amelyek nemzeti közigazgatási egységek – összetétele eltérő lehet.
Ezzel a szövegezésbeli módosítással a földrajzi terület megfeleltethető lett az INSEE által kiadott hivatalos földrajzi kódex 2019-ben hatályos változatának, valamint jogilag biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.
A földrajzi terület határa az eredeti körülhatároláshoz képest változatlan marad.
A 4.1. pont a következő mondattal egészül ki: „A földrajzi terület térképei az INAO honlapján érhetők el.”
Ez a mondat egyértelművé teszi, hogy a földrajzi terület térképei elérhetők az INAO honlapján.
A módosítás az egységes dokumentum 6. pontját érinti.
8. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület
A termékleírás 1. fejezetének 4.2. pontjában a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület határainak pontosabb meghatározása érdekében valamennyi település nevét feltüntették oly módon, hogy az egyes körzetek nevét kiegészítették az azokat alkotó települések nevével.
Ennek a szövegezésbeli módosításnak köszönhetően a közvetlenül szomszédos terület megfeleltethető az INSEE által kiadott hivatalos földrajzi kódex 2019-ben hatályos változatának, és jogbiztonságot nyújt e terület körülhatárolásához.
A „körzeteknek” nevezett nemzeti közigazgatási egységek összetétele eltérő lehet.
A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület határa az eredeti határvonalhoz képest változatlan marad.
A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület nem foglalja magában a körülhatárolt földrajzi területhez már hozzátartozó településeket.
A módosítás az egységes dokumentum 9. pontját érinti.
9. Kapcsolat a földrajzi területtel
A termékleírás 1. fejezetének 7.3. pontja („A földrajzi terület és a termék sajátosságai közötti ok-okozati kapcsolat”) a következő mondattal egészül ki: „Az ok-okozati kapcsolat az OFJ hírnevén és a földrajzi környezetnek köszönhetően a boroknak tulajdonított sajátos jellemzőkön alapul.”
Ez a földrajzi jelzés alapjának egyértelművé tétele érdekében került beillesztésre.
Ugyanez a mondat került beillesztésre az egységes dokumentum 8.3. pontjába is.
Az egységes dokumentum „A kapcsolat(ok) leírása” című 8. pontját a jobb olvashatóság érdekében átfogalmazták és kiegészítették a 2017 júniusában jóváhagyásra módosított termékleírásban szereplő információk alapján.
10. Ellenőrző szerv
A termékleírás 3. fejezetében az ellenőrző szervről szóló szakasz szövege módosult annak érdekében, hogy megfeleljen az e fejezetre vonatkozó új szövegezési szabályoknak.
Ez az aktualizálás nem érinti az egységes dokumentumot.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
1. Elnevezés(ek)
Coteaux de l’Auxois
2. A földrajzi árujelző típusa
OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés
3. A szőlőből készült termékek kategóriái
|
1. |
Borok |
|
16. |
Túlérett szőlőből készült bor |
3.1. A Kombinált Nómenklatúra szerinti kód
|
— |
22 – ITAL, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉK ÉS ECET 2204 – Friss szőlőből készült bor, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vámtarifaszám alá tartozó kivételével |
4. A bor(ok) leírása
1. Csendes fehér-, vörös- és rozé borok
TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS
A vörösborok a borkészítési eljárástól függően két típusba sorolhatók: lágy, nagyon gyümölcsös és két éven belül elfogyasztandó, illetve erőteljes és karakteres, kellemesen tanninos, amely jól öregszik. Tekintettel a felhasznált fajták sokféleségére, ezen borok színei széles skálán mozognak, az élénk világosvöröstől a mélyvörösig, akár lilás árnyalatokkal. A vörösborok piros és fekete bogyós gyümölcsök aromáival rendelkeznek, néha borsos jegyekkel.
A rozé borok színe a nagyon halvány narancssárgától vagy lilásrózsaszíntől az intenzívebb mély rózsaszínig terjed, ízvilágban pedig zamatosak és gyümölcsösek. Fiatalon egzotikus gyümölcsös aromák jellemző rájuk, majd a főtt gyümölcsök aromái alakulnak ki, és teltebbé válnak.
A fehérborok színe a zöldes árnyalatú nagyon halvány sárgától az aranysárgáig terjed. Karakterükre elsősorban a frissesség és az ásványosság jellemző. Szerkezetüknek és testességüknek köszönhetően ízük az idő előrehaladtával mélyül. A borokat az összetett aromavilág és a testesség ízélménye jellemzi, amely minden fajtánál sajátosan jellemző, például nagyon egzotikus az olyan fajták esetében, mint az Auxerrois, a Pinot Gris, stb., és egyértelműbb és gyümölcsösebb a Chardonnay és az Aligoté esetében.
A legalább 45 g/l erjeszthetőcukor-tartalmú (glükóz- és fruktóztartalmú) borok illósavtartalma legfeljebb 24,48 meq/l.
Az uniós jogszabályokban meghatározott határértékek a maximális összes alkoholtartalomra, a minimális összes savtartalomra, a maximális illósavtartalomra és a maximális összes kén-dioxid-tartalomra vonatkoznak.
Általános analitikai jellemzők
|
1. |
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): — |
|
2. |
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): 9 |
|
3. |
Minimális összes savtartalom: milliekvivalens/liter |
|
4. |
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): — |
|
5. |
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter): — |
2. Túlérett szőlőből készült borok
TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS
A túlérett szőlőből készült borokra az aszalt gyümölcsök aromái és az erőteljes, gyümölcsös illatok jellemzők, a fehérborok esetében a szín aranyszínű, a vörösborok és a rozék esetében pedig mélyebb sárga.
Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított, legalább 45 g/l erjeszthetőcukor-tartalmú (glükóz- és fruktóztartalmú) borok illósavtartalma legfeljebb 24,48 meq/l.
Általános analitikai jellemzők
|
— |
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): — |
|
— |
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): 12 |
|
— |
Minimális összes savtartalom: — |
|
— |
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): — |
|
— |
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter): — |
5. Borászati eljárások
5.1. Konkrét borászati eljárások
1.
A boroknak a borászati eljárások tekintetében eleget kell tenniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.
5.2. Maximális hozamok
|
1. |
Csendes „Coteaux de l’Auxois” OFJ borok
hektáronként 80 hektoliter |
|
2. |
Túlérett szőlőből készült „Coteaux de l’Auxois” OFJ borok
hektáronként 40 hektoliter |
6. Körülhatárolt földrajzi terület
A szőlő szüretelése, valamint a „Coteaux de l’Auxois” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok erjesztése és készítése Côte d’Or megye következő településeinek területén történik a 2019. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján:
Aisy-sous-Thil, Alise-Sainte-Reine, Allerey, Antheuil, Antigny-la-Ville, Arconcey, Arnay-le-Duc, Arnay-sous-Vitteaux, Arrans, Asnières-en-Montagne, Athie, Aubaine, Auxant, Avosnes, Bard-lès-Epoisses, Bellenot-sous-Pouilly, Benoisey, Bessey-en-Chaume, Bessey-la-Cour, Beurey-Bauguay, Beurizot, Bierre-lès-Semur, Blancey, Source-Seine, Bligny-sur-Ouche, Bouhey, Boussey, Boux-sous-Salmaise, Brain, Braux, Brianny, Buffon, La Bussière-sur-Ouche, Bussy-le-Grand, Chailly-sur-Armançon, Champ-d’Oiseau, Champignolles, Champrenault, Charencey, Charigny, Charny, Chassey, Châteauneuf, Châtellenot, Chaudenay-la-Ville, Chaudenay-le-Château, Chazilly, Chevannay, Civry-en-Montagne, Clamerey, Clomot, Colombier, Commarin, Corpoyer-la-Chapelle, Corrombles, Corsaint, Courcelles-Frémoy, Courcelles-lès-Montbard, Courcelles-lès-Semur, Créancey, Crépand, Crugey, Culètre, Cussy-la-Colonne, Cussy-le-Châtel, Dampierre-en-Montagne, Darcey, Dompierre-en-Morvan, Ecutigny, Eguilly, Epoisses, Eringes, Essey, Fain-lès-Montbard, Fain-lès-Moutiers, Flavigny-sur-Ozerain, Flée, Foissy, Fontangy, Forléans, Fresnes, Frôlois, Genay, Gissey-le-Vieil, Gissey-sous-Flavigny, Grésigny-Sainte-Reine, Grignon, Hauteroche, Jailly-les-Moulins, Jeux-lès-Bard, Jouey, Juilly, Lacanche, Lacour-d’Arcenay, Lantilly, Longecourt-lès-Culêtre, Lucenay-le-Duc, Lusigny-sur-Ouche, Maconge, Magnien, Magny-la-Ville, Maligny, Marcellois, Marcigny-sous-Thil, Marcilly-et-Dracy, Marcilly-Ogny, Marigny-le-Cahouët, Marmagne, Martrois, Massingy-lès-Semur, Massingy-lès-Vitteaux, Meilly-sur-Rouvres, Ménétreux-le-Pitois, Millery, Mimeure, Missery, Montbard, Montberthault, Montceau-et-Echarnant, Montigny-Montfort, Montigny-Saint-Barthélemy, Montigny-sur-Armançon, Mont-Saint-Jean, Moutiers-Saint-Jean, Musigny, Mussy-la-Fosse, Nan-sous-Thil, Nogent-lès-Montbard, Noidan, Normier, Painblanc, Pont-et-Massène, Posanges, Pouillenay, Pouilly-en-Auxois, Précy-sous-Thil, Quincerot, Quincy-le-Vicomte, La Roche-Vanneau, Roilly, Rougemont, Rouvres-sous-Meilly, Saffres, Sainte-Colombe-en-Auxois, Saint-Euphrône, Saint-Germain-lès-Senailly, Saint-Hélier, Saint-Mesmin, Saint-Pierre-en-Vaux, Saint-Prix-lès-Arnay, Saint-Rémy, Sainte-Sabine, Saint-Thibault, Salmaise, Saussey, Seigny, Semarey, Semur-en-Auxois, Senailly, Souhey, Soussey-sur-Brionne, Thenissey, Thoisy-le-Désert, Thomirey, Thorey-sous-Charny, Thorey-sur-Ouche, Thoste, Torcy-et-Pouligny, Touillon, Toutry, Uncey-le-Franc, Vandenesse-en-Auxois, Veilly, Velogny, Venarey-les-Laumes, Verrey-sous-Salmaise, Vesvres, Veuvey-sur-Ouche, Vic-de-Chassenay, Vic-des-Prés, Vic-sous-Thil, Vieux-Château, Viévy, Villaines-les-Prévôtes, Villars-et-Villenotte, Villeberny, Villeferry, Villeneuve-sous-Charigny, Villy-en-Auxois, Viserny, Vitteaux és Voudenay.
7. Fontosabb borszőlőfajták
Aligoté B
Auxerrois B
Chardonnay B
Chasselas B
Chenin B
César N
César R
Gamaret N
Gamay N
Melon B
Merlot N
Meunier N
Pinot Blanc B
Pinot Gris G
Pinot Noir N
Saint-Pierre Doré B
Sauvignon B
Sauvignon Gris G
Savagnin Blanc B
Viognier B
8. A kapcsolat(ok) leírása
8.1. A földrajzi terület leírása
A földrajzi terület Auxois természeti régiónak felel meg: ez egy közepes tengerszint feletti magasságú terület, amelyet nyugatról a Morvan gránithegység határol, keletről pedig a „Seuil de Bourgogne” mészkőfennsíkok. A burgundiai Côte d’Or megye nyugati részén fekszik.
Túlnyomórészt agyagos völgyek és síkságok találhatók itt, amelyeket legalább 500 méteres magasságú mészkőfennsíkok választanak el egymástól. A régiót számos kis folyó látja el vízzel, amelyek északnyugati irányban folynak a Párizsi-medence közepe felé. Ezek közül a fő folyók az Armançon és a Serein, mindkettő a Yonne mellékfolyója.
A lejtők és síkságok anyagát főként agyagos képződmények alkotják, amelyeket a kora jura korig visszanyúló mészkőágyak szegélyeznek. A dombok csúcsait erózióálló mészkőformátumok alkotják, a bajoci (középső jura) „Calcaire à entroques” („entrochás mészkő”) helyenként meredek sziklafalakat képez, amely a lejtők felett tornyosul, és törmelékkel gazdagítják azokat. A völgyek mélyén egyes területeken felszínre kerül a gránitalap.
Morfológiailag az Auxois két részre osztható:
|
— |
Nyugaton, ahol a Morvannal érintkezik, egy átlagosan mintegy 300 méter magasan fekvő síkság, néhány elszórtan elhelyezkedő kiugró dombbal, a Serein és az Armançon folyókkal. |
|
— |
Keleten az „Haut-Auxois”, a délkeleti/északnyugati irányban futó nagy völgyekből álló terület, helyenként meredek hegyoldalakkal. A hegyoldalakon, amelyek legfeljebb 200 méterre magasodnak a tengerszint fölé, főként gyepnövényzet található, a kevésbé meredek területeken pedig művelés zajlik. Az átlagosan több mint 500 méter magasságú fennsíkokat szántóföldi növények termesztésére használják. |
A domboldalakon és a nyugati síkságon a talaj erősen agyagos, gyenge vízelvezetésű és viszonylag hideg. A magas lejtők hő- és vízjellemzőit általában a bajoci mészkőtörmelék javítja.
Elsősorban hűvös óceáni éghajlatról van szó, mérsékelt és rendszeres esőzésekkel, nyári aszály nélkül (évente körülbelül 750 milliméter). A hőmérséklet meglehetősen hűvös, éves átlagban 10,5 °C.
A talaj és az éghajlat e kombinációja kedvező környezetet biztosít a szőlő számára.
8.2. A termék sajátosságai
Az Auxois borokat a 18. században jól ismerték, amint azt Courtépée atya a Burgundiai Hercegségről szóló, 1774-ben kiadott leírása is bizonyítja. A borokat rendszeresen küldték Párizsba.
Jelen voltak a hagyományos burgundiai fajták: a Pinot Noir, a Gamay és a Chardonnay, valamint a Melon de Bourgogne és a Sauvignon.
A 19. század az auxois-i szőlőtermesztés jelentős hanyatlásának időszaka volt: a peronoszpóra, a lisztharmat és a filoxéra megtizedelt egy olyan borvidéket, amely már amúgy is komoly nyomás alatt állt az állatok legelőn történő hizlalásának gyakorlata miatt. Korlátozott mennyiségben azonban fennmaradt a bortermelés, amely a legkedvezőbb helyekre korlátozódott, és a 20. század vége óta folyamatosan fejlődik. 2010-ben a termelés elérte a mintegy 1 500 hektolitert.
A szokás alapján egyfajtás borok készülnek.
Az agyagos-meszes talajok frissességet és ásványosságot, valamint zöldes árnyalatú, nagyon halvány sárga színt kölcsönöznek a fehérboroknak. A jó érlelési potenciált biztosító borszerkezetet az összetett aromavilág és a testesség ízélménye kíséri, amely minden fajtánál sajátosan jellemző, például nagyon egzotikus az olyan fajták esetében, mint az Auxerrois, a Pinot Gris, stb., és egyértelműbb a Chardonnay és az Aligoté esetében. Néhány év elteltével színük intenzívebb, aranysárgába hajló árnyalatokat vesz fel.
Az Auxois-ból származó rozé borok frissek és gyümölcsösek. Színük a nagyon halvány narancssárgától vagy lilásrózsaszíntől az intenzívebb mély rózsaszínig terjed. Ásványosságuknak és szerkezetüknek köszönhetően aperitifként vagy étellel együtt is fogyaszthatók. Korai éveikben egzotikus gyümölcsök aromái jellemzik őket, majd az aromák főtt gyümölcsössé alakulnak és teltebbé válnak.
A borkészítési eljárás két különböző típusú vörösbor előállítását teszi lehetővé: a rövid borkészítési eljárással, amely tartályokban történik, nagyon gyümölcsös, világosvörös, megjelenésükben élénk, két éven belül elfogyasztandó borok készíthetők, a hagyományos burgundiai eljárással pedig – amely hosszabb érlelési időt, leszorítást, majd hordós érlelést jelent – erőteljes, karakteres borok készíthetők, amelyek szép tanninszerkezete hosszabb élettartamot ad, színük pedig ibolyaszínű árnyalatokkal mélyvörösbe fordul. A vörösborok piros és fekete bogyós gyümölcsök aromáival rendelkeznek, néha borsos jegyekkel.
Egyes küvék túlérett szőlőből készülnek. A szüretre körülbelül egy hónappal később kerül sor, mint a csendes borok készítésére szánt szőlő szüretelésére. A túlérett szőlőből készült borokra az aszalt gyümölcsök aromái jellemzők, a fehérborok esetében a szín aranyszínű, a vörösborok és a rozék esetében pedig mélyebb sárga.
8.3. A földrajzi terület és a termék sajátosságai közötti ok-okozati kapcsolat
Az ok-okozati kapcsolat a termék hírnevén és a földrajzi környezetnek köszönhetően az annak tulajdonított sajátos jellemzőkön alapul.
Az Auxois borok a történelmi hírnév és a különleges földrajzi adottságok kombinációjának eredményeképpen jöttek létre, amelyek egyértelműen megkülönböztetik őket a többi burgundiai szőlőültetvénytől.
Régebben a hírnevük elvitte őket Párizsba és Észak-Franciaország piacaira, amelyek népszerű célpontok voltak a régión keresztül vezető fő kereskedelmi útvonalakon.
A földrajzi terület Auxois természeti régiónak felel meg: ez egy közepes tengerszint feletti magasságú terület, amelyet nyugatról a Morvan gránithegység határol, keletről pedig a „Seuil de Bourgogne” mészkőfennsíkok. A burgundiai Côte d’Or megye nyugati részén fekszik.
Sajátos geológiai és morfológiai jegyekkel rendelkező földrajzi területet, amely túlnyomórészt agyagos talajokkal rendelkezik. Ma a szőlő kedvező fekvésű domboldalakon, jó vízelvezetésű, köves mészkő talajokon helyezkedik el, ahol kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy a szőlő szépen megérjen. Az Auxois terroir jellemzői (talaj, éghajlat stb.) különleges tulajdonságokat kölcsönöznek a boroknak. Mindezt a hagyományosan telepített fajták is befolyásolják, amelyek Burgundiában őshonosak, és ezért jól alkalmazkodnak a helyi körülményekhez.
Az éghajlati viszonyok és az agyagos talaj lehetővé teszik, hogy olyan borokat készítsenek, amelyek fő jellemzője a frissesség, ez pedig igen kedvelt a termelők körében. Védett, jó vízelvezetésű talajjal rendelkező területeket választanak ki a szőlők számára, így a szőlő rendkívüli mértékben meg tud érni. Ez adja a belőle készült fehérborok ásványos jellegét és teltségét. A vörösborokban ez a rövid borkészítési eljárással készült borok rugalmasságában és gyümölcsösségében, illetve a hagyományos burgundiai borkészítési eljárással, majd ezt követően hordós érleléssel készült borok kellemesen tanninos és karakteres szerkezetben nyilvánul meg. A rozé boroknak az érett szőlő frissességet és a gyümölcsösséget kölcsönöz, amelyet a fiatal borok esetében egzotikus gyümölcsös aromák kísérnek.
Egyes különösen jó vízelvezetésű és nagyon kedvező fekvésű területeken, valamint az évjárat időjárási viszonyai függvényében lehetséges túlérett szőlőt termeszteni. Ezek a különleges szőlőfajták teszik lehetővé olyan borok készítését, amelyek aszalt gyümölcsös vagy gyümölcsbefőttes aromáival bírnak.
A szőlőültetvényeknek mindig is helyük volt az Auxois-vidéken. Hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez, ugyanakkor olyan gazdasági és kulturális gazdagságot is hoznak, amely minden faluban nyomot hagyott, különösen az építészet és a népi hagyományok tekintetében. A MuséoParc Alésia (Côte d’Or Általános Tanácsa) megnyitása lehetőséget teremtett arra, hogy felhívják a figyelmet a régi szokásokra és életmódra, köztük a borra is, és újjáélesszék azokat.
9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)
Címkézési szabályok
Jogi keret
Nemzeti jogszabályok
További feltétel típusa
A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések
A feltétel leírása
Az Európai Unió OFJ logóját fel kell tüntetni a címkén, ha azon az „Indication géographique protégée” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) felirat helyett a „Vin de Pays” (tájbor) hagyományos felirat szerepel.
A „Coteaux de l’Auxois” oltalom alatt álló földrajzi jelzés kiegészíthető a következőkkel:
|
— |
a „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) kifejezés kizárólag a csendes borok esetében, |
|
— |
egy vagy több szőlőfajta neve. |
A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület
Jogi keret
Nemzeti jogszabályok
További feltétel típusa
A körülhatárolt földrajzi területen belüli előállításra vonatkozó eltérés
A feltétel leírása:
A „Coteaux de l’Auxois” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok erjesztése és készítése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a következő települések területét foglalja magában a 2019. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján:
Côte d’Or megyében:
Beaune körzetében:
Agencourt, Aloxe-Corton, Arcenant, Argilly, Aubigny-en-Plaine, Aubigny-la-Ronce, Auvillars-sur-Saône, Auxey-Duresses, Bagnot, Bard-le-Régulier, Baubigny, Beaune, Blanot, Bligny-lès-Beaune, Boncourt-le-Bois, Bonnencontre, Bouilland, Bousselange, Bouze-lès-Beaune, Brazey-en-Morvan, Brazey-en-Plaine, Broin, Bussière-sur-Ouche, Censerey, Chamblanc, Charrey-sur-Saône, Chassagne-Montrachet, Chaux, Chevigny-en-Valière, Chivres, Chorey-les-Beaune, Combertault, Comblanchien, Corberon, Corcelles-les-Arts, Corgengoux, Corgoloin, Cormot-le-Grand, Corpeau, Diancey, Ébaty, Échenon, Échevronne, Esbarres, Flagey-Echézeaux, Franxault, Fussey, Gerland, Gilly-lès-Cîteaux, Glanon, Grosbois-lès-Tichey, Ivry-en-Montagne, Jallanges, Jours-en-Vaux, Labergement-lès-Seurre, Labruyère, Lanthes, Laperrière-sur-Saône, Lechâtelet, Levernois, Liernais, Losne, Magny-lès-Aubigny, Magny-lès-Villers, Manlay, Marcheseuil, Marey-lès-Fussey, Marigny-lès-Reullée, Mavilly-Mandelot, Meloisey, Ménessaire, Merceuil, Meuilley, Meursanges, Meursault, Molinot, Montagny-lès-Beaune, Montagny-lès-Seurre, Monthelie, Montmain, Montot, Nantoux, Nolay, Nuits-Saint-Georges, Pagny-la-Ville, Pagny-le-Château, Pernand-Vergelesses, Pommard, Pouilly-sur-Saône, Premeaux-Prissey, Puligny-Montrachet, Quincey, Rochepot, Ruffey-lès-Beaune, Saint-Aubin, Saint-Bernard, Saint-Jean-de-Losne, Sainte-Marie-la-Blanche, Saint-Martin-de-la-Mer, Saint-Nicolas-lès-Cîteaux, Saint-Romain, Saint-Seine-en-Bâche, Saint-Symphorien-sur-Saône, Saint-Usage, Samerey, Santenay, Santosse, Savigny-lès-Beaune, Savilly, Ladoix-Serrigny, Seurre, Sussey, Tailly, Thury, Tichey, Trouhans, Trugny, Vauchignon, Vianges, Vignoles, Villars-Fontaine, Villebichot, Villers-la-Faye, Villiers-en-Morvan, Villy-le-Moutier, Volnay, Vosne-Romanée, Voudenay és Vougeot.
Dijon körzetében:
Agey, Ahuy, Aiserey, Ancey, Arceau, Arcey, Arc-sur-Tille, Asnières-lès-Dijon, Athée, Aubigny-lès-Sombernon, Auxonne, Avelanges, Avot, Barbirey-sur-Ouche, Barges, Barjon, Baulme-la-Roche, Beaumont-sur-Vingeanne, Beire-le-Châtel, Beire-le-Fort, Bellefond, Belleneuve, Bessey-lès-Cîteaux, Bévy, Bèze, Bézouotte, Billey, Binges, Blagny-sur-Vingeanne, Blaisy-Bas, Blaisy-Haut, Bligny-le-Sec, Bourberain, Boussenois, Bressey-sur-Tille, Bretenière, Bretigny, Brochon, Brognon, Broindon, Busserotte-et-Montenaille, Bussières, Bussy-la-Pesle, Cessey-sur-Tille, Chaignay, Chambeire, Chamboeuf, Chambolle-Musigny, Champagne-sur-Vingeanne, Champagny, Champdôtre, Chanceaux, Charmes, Chaume-et-Courchamp, Chazeuil, Chenôve, Cheuge, Chevannes, Chevigny-Saint-Sauveur, Cirey-lès-Pontailler, Clémencey, Clénay, Cléry, Collonges-lès-Bévy, Collonges-lès-Premières, Corcelles-lès-Cîteaux, Corcelles-les-Monts, Couchey, Courlon, Courtivron, Couternon, Crécey-sur-Tille, Crimolois, Cuiserey, Curley, Curtil-Saint-Seine, Curtil-Vergy, Cussey-les-Forges, Daix, Dampierre-et-Flée, Darois, Détain-et-Bruant, Diénay, Dijon, Drambon, Drée, Échannay, Échevannes, Échigey, Épagny, Épernay-sous-Gevrey, Étang-Vergy, Étaules, Étevaux, Fauverney, Fénay, Fixin, Flacey, Flagey-lès-Auxonne, Flammerans, Flavignerot, Fleurey-sur-Ouche, Foncegrive, Fontaine-Française, Fontaine-lès-Dijon, Fontenelle, Fraignot-et-Vesvrotte, Francheville, Frénois, Gemeaux, Genlis, Gergueil, Gevrey-Chambertin, Gissey-sur-Ouche, Grancey-le-Château-Neuvelle, Grenant-lès-Sombernon, Grosbois-en-Montagne, Hauteville-lès-Dijon, Heuilley-sur-Saône, Is-sur-Tille, Izeure, Izier, Jancigny, Labergement-Foigney, Labergement-lès-Auxonne, Lamarche-sur-Saône, Lamargelle, Lantenay, Léry, Licey-sur-Vingeanne, Longchamp, Longeault, Longecourt-en-Plaine, Longvic, Lux, Magny-Montarlot, Magny-Saint-Médard, Magny-sur-Tille, Maillys, Mâlain, Marandeuil, Marcilly-sur-Tille, Marey-sur-Tille, Marliens, Marsannay-la-Côte, Marsannay-le-Bois, Maxilly-sur-Saône, Meix, Mesmont, Messanges, Messigny-et-Vantoux, Mirebeau-sur-Bèze, Moloy, Montigny-Mornay-Villeneuve-sur-Vingeanne, Montmançon, Montoillot, Morey-Saint-Denis, Neuilly-lès-Dijon, Noiron-sous-Gevrey, Noiron-sur-Bèze, Norges-la-Ville, Oisilly, Orain, Orgeux, Orville, Ouges, Panges, Pasques, Pellerey, Perrigny-lès-Dijon, Perrigny-sur-l’Ognon, Pichanges, Plombières-lès-Dijon, Pluvault, Pluvet, Poiseul-la-Grange, Poiseul-lès-Saulx, Poncey-lès-Athée, Poncey-sur-l’Ignon, Pont, Pontailler-sur-Saône, Pouilly-sur-Vingeanne, Prâlon, Premières, Prenois, Quemigny-Poisot, Quetigny, Remilly-en-Montagne, Remilly-sur-Tille, Renève, Reulle-Vergy, Rouvres-en-Plaine, Ruffey-lès-Echirey, Sacquenay, Saint-Anthot, Saint-Apollinaire, Saint-Jean-de-Boeuf, Saint-Julien, Saint-Léger-Triey, Sainte-Marie-sur-Ouche, Saint-Martin-du-Mont, Saint-Maurice-sur-Vingeanne, Saint-Philibert, Saint-Sauveur, Saint-Seine-l’Abbaye, Saint-Seine-sur-Vingeanne, Saint-Victor-sur-Ouche, Salives, Saulon-la-Chapelle, Saulon-la-Rue, Saulx-le-Duc, Saussy, Savigny-le-Sec, Savigny-sous-Mâlain, Savolles, Savouges, Segrois, Selongey, Semezanges, Sennecey-lès-Dijon, Soirans, Soissons-sur-Nacey, Sombernon, Spoy, Talant, Talmay, Tanay, Tarsul, Tart-l’Abbaye, Tart-le-Bas, Tart-le-Haut, Tellecey, Ternant, Thorey-en-Plaine, Til-Châtel, Tillenay, Tréclun, Trochères, Trouhaut, Turcey, Urcy, Val-Suzon, Varanges, Varois-et-Chaignot, Vaux-Saules, Velars-sur-Ouche, Vernois-lès-Vesvres, Vernot, Véronnes, Verrey-sous-Drée, Vieilmoulin, Vielverge, Viévigne, Villecomte, Villers-les-Pots, Villers-Rotin, Villey-sur-Tille, Villotte-Saint-Seine és Vonges.
Montbard körzetében:
Aignay-le-Duc, Aisey-sur-Seine, Ampilly-les-Bordes, Ampilly-le-Sec, Autricourt, Baigneux-les-Juifs, Ballot, Beaulieu, Beaunotte, Belan-sur-Ource, Bellenod-sur-Seine, Beneuvre, Billy-lès-Chanceaux, Bissey-la-Côte, Bissey-la-Pierre, Boudreville, Bouix, Brémur-et-Vaurois, Brion-sur-Ource, Buncey, Bure-les-Templiers, Busseaut, Buxerolles, Cérilly, Chambain, Chamesson, Champeau-en-Morvan, Channay, Charrey-sur-Seine, Châtillon-sur-Seine, Chaugey, Chaume, Chaume-lès-Baigneux, Chaumont-le-Bois, Chemin-d’Aisey, Coulmier-le-Sec, Courban, Duesme, Échalot, Essarois, Étais, Étalante, Étormay, Étrochey, Faverolles-lès-Lucey, Fontaines-en-Duesmois, Fontaines-les-Sèches, Gevrolles, Gomméville, Goulles, Grancey-sur-Ource, Griselles, Gurgy-la-Ville, Gurgy-le-Château, Jours-lès-Baigneux, Juillenay, Laignes, Larrey, Leuglay, Lignerolles, Louesme, Lucey, Magny-Lambert, Maisey-le-Duc, Marcenay, Massingy, Mauvilly, Menesble, Meulson, Minot, Moitron, Molesme, Molphey, Montigny-sur-Aube, Montlay-en-Auxois, Montliot-et-Courcelles, Montmoyen, Mosson, Motte-Ternant, Nesle-et-Massoult, Nizzay, Nod-sur-Seine, Noiron-sur-Seine, Obtrée, Oigny, Origny, Orret, Planay, Poinçon-lès-Larrey, Poiseul-la-Ville-et-Laperrière, Pothières, Prusly-sur-Ource, Puits, Quemigny-sur-Seine, Recey-sur-Ource, Riel-les-Eaux, Roche-en-Brenil, Rochefort-sur-Brévon, Rouvray, Saint-Andeux, Saint-Broing-les-Moines, Sainte-Colombe, Sainte-Colombe-sur-Seine, Saint-Didier, Saint-Germain-de-Modéon, Saint-Germain-le-Rocheux, Saint-Marc-sur-Seine, Saulieu, Savoisy, Semond, Sincey-lès-Rouvray, Terrefondrée, Thoires, Thoisy-la-Berchère, Vannaire, Vanvey, Verdonnet, Vertault, Veuxhaulles-sur-Aube, Villaines-en-Duesmois, Villargoix, Villedieu, Villeneuve-les-Convers, Villers-Patras, Villiers-le-Duc és Villotte-sur-Ource.
Saône-et-Loire megyében:
Autun körzetében:
Anost, Antully, Autun, Auxy, Barnay, Bizots, Blanzy, Boulaye, Breuil, Brion, Broye, Change, Chapelle-sous-Uchon, Charbonnat, Charmoy, Cheilly-lès-Maranges, Chissey-en-Morvan, Collonge-la-Madeleine, Comelle, Cordesse, Couches, Créot, Cressy-sur-Somme, Creusot, Curgy, Cussy-en-Morvan, Cuzy, Dettey, Dezise-lès-Maranges, Dracy-lès-Couches, Dracy-Saint-Loup, Épertully, Épinac, Essertenne, Étang-sur-Arroux, Grande-Verrière, Grury, Igornay, Issy-l’Évêque, Laizy, Lucenay-l’Évêque, Marly-sous-Issy, Marmagne, Mesvres, Montcenis, Monthelon, Montmort, Morlet, Paris-l’Hôpital, Perreuil, Petite-Verrière, Reclesne, Roussillon-en-Morvan, Saint-Berain-sous-Sanvignes, Saint-Didier-sur-Arroux, Saint-Émiland, Saint-Eugène, Saint-Firmin, Saint-Forgeot, Saint-Gervais-sur-Couches, Saint-Jean-de-Trézy, Saint-Léger-du-Bois, Saint-Léger-sous-Beuvray, Saint-Martin-de-Commune, Saint-Maurice-lès-Couches, Saint-Nizier-sur-Arroux, Saint-Pierre-de-Varennes, Saint-Prix, Sainte-Radegonde, Saint-Sernin-du-Bois, Saint-Sernin-du-Plain, Saint-Symphorien-de-Marmagne, Saisy, Sampigny-lès-Maranges, Celle-en-Morvan, Sommant, Sully, Tagnière, Tavernay, Thil-sur-Arroux, Tintry, Torcy és Uchon.
Yonne megyében:
Avallon körzetében:
Accolay, Aigremont, Aillant-sur-Tholon, Andryes, Appoigny, Arcy-sur-Cure, Augy, Auxerre, Bassou, Bazarnes, Beaumont, Beauvoir, Beine, Bellechaume, Béon, Bessy-sur-Cure, Bleigny-le-Carreau, Bléneau, Bois-d’Arcy, Bonnard, Branches, Brienon-sur-Armançon, Brion, Bussy-en-Othe, Cézy, Chablis, Chailley, Chambeugle, Champcevrais, Champignelles, Champlay, Champlost, Champs-sur-Yonne, Champvallon, Chamvres, Chapelle-Vaupelteigne, Charbuy, Charentenay, Charmoy, Charny, Chassy, Chemilly-sur-Serein, Chemilly-sur-Yonne, Chêne-Arnoult, Cheny, Chéu, Chevannes, Chevillon, Chichée, Chichery, Chitry, Coulangeron, Coulanges-la-Vineuse, Coulanges-sur-Yonne, Courgis, Courson-les-Carrières, Crain, Cravant, Dicy, Diges, Dracy, Druyes-les-Belles-Fontaines, Égleny, Épineau-les-Voves, Escamps, Escolives-Sainte-Camille, Esnon, Étais-la-Sauvin, Ferté-Loupière, Festigny, Fleury-la-Vallée, Fontaines, Fontenailles, Fontenay-près-Chablis, Fontenay-sous-Fouronnes, Fontenouilles, Fontenoy, Fouronnes, Germigny, Grandchamp, Guerchy, Gurgy, Gy-l’Évêque, Hauterive, Héry, Irancy, Jaulges, Joigny, Jussy, Laduz, Lain, Lainsecq, Lalande, Laroche-Saint-Cydroine, Lavau, Leugny, Levis, Lichères-près-Aigremont, Lignorelles, Ligny-le-Châtel, Lindry, Looze, Lucy-sur-Cure, Lucy-sur-Yonne, Mailly-la-Ville, Mailly-le-Château, Malicorne, Maligny, Marchais-Beton, Mercy, Méré, Merry-la-Vallée, Merry-Sec, Merry-sur-Yonne, Mézilles, Migé, Migennes, Molesmes, Monéteau, Montigny-la-Resle, Mont-Saint-Sulpice, Mouffy, Moulins-sur-Ouanne, Moutiers-en-Puisaye, Neuilly, Ormes, Ormoy, Ouanne, Parly, Paroy-en-Othe, Paroy-sur-Tholon, Perreux, Perrigny, Poilly-sur-Tholon, Pontigny, Pourrain, Prégilbert, Préhy, Prunoy, Quenne, Rogny-les-Sept-Écluses, Ronchères, Rouvray, Sacy, Sainpuits, Saint-Aubin-Château-Neuf, Saint-Aubin-sur-Yonne, Saint-Bris-le-Vineux, Sainte-Colombe-sur-Loing, Saint-Cyr-les-Colons, Saint-Denis-sur-Ouanne, Saint-Fargeau, Saint-Florentin, Saint-Georges-sur-Baulche, Saint-Martin-des-Champs, Saint-Martin-sur-Ocre, Saint-Martin-sur-Ouanne, Saint-Maurice-le-Vieil, Saint-Maurice-Thizouaille, Sainte-Pallaye, Saint-Privé, Saints, Saint-Sauveur-en-Puisaye, Seignelay, Sementron, Senan, Sery, Sommecaise, Sougères-en-Puisaye, Taingy, Tannerre-en-Puisaye, Thury, Toucy, Treigny, Trucy-sur-Yonne, Turny, Val-de-Mercy, Vallan, Varennes, Venizy, Venouse, Venoy, Vergigny, Vermenton, Villecien, Villefargeau, Villefranche, Villemer, Villeneuve-les-Genêts, Villeneuve-Saint-Salves, Villevallier, Villiers-Saint-Benoît, Villiers-sur-Tholon, Villy, Vincelles, Vincelottes és Volgré.
A termékleíráshoz vezető link
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1143 rendelete (2024. április 11.) a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, valamint a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, továbbá az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1143, 2024.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1143/oj).
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/3200/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)