A Régiók Európai Bizottsága Elnöksége

Bevezetés

1.

hangsúlyozza, hogy a közel-keleti geopolitikai feszültségek eszkalálódása és az Oroszország által jelenleg Ukrajnában folytatott agressziós háború az energiaárak újbóli ingadozásához vezet, rávilágít Európa importált fosszilis tüzelőanyagoktól és külső beszállítóktól való strukturális függőségére, és aránytalanul nagy hatással van a régiókra és a városokra, valamint azokra az emberekre, akik már energiaszegénységben élnek vagy ez a veszély fenyeget;

2.

rámutat arra, hogy e sokk bekövetkeztekor a helyi és regionális önkormányzatok még mindig a korábbi válságok következményeinek kezelésével voltak elfoglalva, és emlékeztet arra, hogy az Unió gazdaságának dekarbonizálása és villamosítása stratégiailag szükséges az Unió biztonsága és rezilienciája, a hosszú távú fenntartható versenyképesség érdekében, valamint éghajlati okok miatt;

3.

üdvözli az Európai Bizottság „AccelerateEU – Energiaunió – Gyorsított fellépés a megfizethető energiáért és az energiaellátás biztonságáért” címmel kiadott közleményét, és úgy véli, hogy egy olyan összehangolt és rugalmas megközelítés, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti energiaszerkezeteket, az uniós klímarendelettel összhangban előmozdítja az ellátás diverzifikálását, a hazai termelést és a költséghatékony dekarbonizációs módszereket, elengedhetetlen a rövid távú árnövekedés kezeléséhez, és egyúttal felgyorsítja az erősebb, fenntartható és független energiaunió kiteljesítésére irányuló munkát;

4.

úgy véli, hogy az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelet felülvizsgálatának a horizontális és vertikális koordináció stabil és gyakorlati mechanizmusaira, valamint a többszintű irányításra kell összpontosítania, és el kell kerülnie a további adminisztratív terheket;

5.

hangsúlyozza, hogy az energetikai reziliencia erősítése és a tiszta energiára való átállás felgyorsítása érdekében tett uniós erőfeszítéseknek kéz a kézben kell járniuk a stratégiai autonómiával, az ellátásbiztonsággal és a szolidaritással, ideértve az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatást, valamint a bővítési országokkal és az Unió keleti és déli szomszédaival való szoros együttműködést;

A helyi és regionális önkormányzatok szerepe az energiaválság kezelésében

6.

megállapítja, hogy a válság ismét komoly nyomást gyakorol a háztartásokra, a vállalkozásokra – különösen a kkv-kra –, valamint a helyi és regionális önkormányzatokra, és ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közlemény elhanyagolja ez utóbbiak szerepét; hangsúlyozza, hogy határozott fellépésre, például az engedélyezés felgyorsítását és a kulcsfontosságú energetikai projektek előnyben részesítését célzó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedésekre van szükség a saját termelésű tiszta energia előállításának és a megerősített hálózatokba való integrálásának a felgyorsításához, valamint az EU autonómiájának eléréséhez;

7.

megismétli, hogy a megújuló energiába, a villamosításba, az energiahatékonyságba és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások hozzájárulnak az éghajlat-politikai célkitűzésekhez, az ellátás biztonságához, a versenyképességhez és a kohézióhoz; hangsúlyozza, hogy ez a válság lehetőséget kínál az EU energiarendszerének korszerűsítésére és dekarbonizációjára, valamint a köz- és magánberuházások növelésére;

Az energiaválság kezelését és az ágazati válaszok előmozdítását támogató keret megerősítése

8.

aggodalmának ad hangot az egyre növekvő energiaszegénység miatt, és hangsúlyozza, hogy célzott támogatást kell nyújtani a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknak, nem utolsósorban a megerősített Szociális Klímaalap, az energiaközösségek fejlesztése és az egyablakos megoldások révén;

9.

emlékeztet Európa ipari bázisa megerősítésének és a minőségi munkahelyek megőrzésének stratégiai fontosságára a „made in Europe”, az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó energiatechnológiák és a kialakításánál fogva reziliens infrastruktúra révén, biztosítva ugyanakkor a kulcsfontosságú eszközökbe történő külföldi beruházások hatékony ellenőrzését;

10.

kéri, hogy gyorsítsák fel az uniós tagállamok közötti összeköttetések kiépítését és a megújuló energiaforrások integrációját, valamint jobban hangolják össze a tárolási kapacitásokat egy olyan jól összekapcsolt energiahálózat létrehozása érdekében, amely lehetővé teszi a régiók közötti szolidaritást, és képes enyhíteni az ellátási zavarokból és az ideiglenes áringadozásokból eredő sokkhatásokat;

11.

megjegyzi, hogy az energiaválság és az ellátási lánc válsága súlyos következményekkel jár a mezőgazdasági ágazatra, és ezáltal az élelmiszerárakra nézve; intézkedéseket szorgalmaz a mezőgazdasági termelők stabil és méltányos jövedelmének és az élelmiszer-ellátás biztonságának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy szerves és újrafeldolgozott alternatívák alkalmazásával csökkenteni kell az ásványi műtrágyáktól való függőséget;

A pénzügyi és költségvetési támogatási intézkedések kiigazítása a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret figyelembevételével

12.

üdvözli a bejelentett, az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretrendszert, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy jól célzott és ideiglenes intézkedésekkel támogassák a leginkább kitett ágazatokat; óva int azonban az egységes piac károsításától és a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti verseny tartós torzításától, valamint a korlátozott és nem fenntartható energiaforrások iránti kereslet mesterséges növelésétől; emlékeztet arra, hogy az állami támogatási szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a közpénzek segítsék az EU-t stratégiai céljainak elérésében;

13.

támogatja a rendkívüli intézkedéseket, beleértve az olaj- és gázipari vállalatok energiaválság során keletkező rendkívüli nyereségére vonatkozó szolidaritási hozzájárulásokat, és hangsúlyozza, hogy az ebből származó bevételeket átlátható módon, nemzeti és helyi keretek között kell mozgósítani a fogyasztóvédelem támogatására és az energiaszegénység csökkentésére helyi és regionális szinten, elkerülve mindeközben azokat az intézkedéseket, amelyek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszilárdulását eredményezhetik, vagy lassíthatják a villamosítás és a tiszta energiával kapcsolatos célkitűzések megvalósítását;

14.

emlékeztet arra, hogy a városok és a régiók számára milyen fontos egy stabil és kiszámítható uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS), különösen a jelenlegi, az energiaárak erőteljes ingadozásával jellemzett helyzetben. A jól működő ETS hozzájárul a várakozások stabilizálásához, és a nemzeti keretek révén támogatja a magas energiaköltségek hatásának enyhítésére helyi és regionális szinten hozott sürgős intézkedéseket. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatékony működésének megőrzése ezért elengedhetetlen a további bizonytalanság elkerüléséhez, valamint a reziliencia és a megfizethetőség támogatásához az energiaválság idején;

15.

szorgalmazza az olyan uniós szintű intézkedések összehangolt kidolgozását, amelyek lehetővé teszik a legfontosabb energiahatékony és tiszta technológiák – például az energiahatékony készülékek, a hőszivattyúk, a tetőre szerelhető napelemek vagy az elektromos járművek – szociális alapon történő lízingelését, így konkrétan lehetne küzdeni az energia- és közlekedési szegénység ellen, illetve meg lehetne erősíteni Európa versenyképességét.--