1)

Úgy kell-e értelmezni a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: „Róma I” rendelet) 5. cikkének (1) bekezdését, hogy az olyan keretszerződés, amely valamely tagállamban székhellyel rendelkező társaság és valamely másik tagállamban székhellyel rendelkező társaság között jött létre, és amelynek fő célja az árufuvarozás, de amely különböző országokban található átadási helyeket határoz meg, az e rendelkezés értelmében vett fuvarozási szerződésnek minősül?

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

2)

Úgy kell-e értelmezni a „Róma I” rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 4. cikkének (2) bekezdését – abban az esetben, ha a „Róma I” rendelet 5. cikke nem szolgál kapcsoló tényezővel –, hogy a keretszerződésre – eltérően attól, ahogyan az a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-i egyezmény (a továbbiakban: Római Egyezmény) alkalmazása esetén lenne – azon ország joga irányadó, ahol a szolgáltatást nyújtó fél, tehát a fuvarozó szokásos tartózkodási helye található?

3)

A második kérdésre adandó nemleges válasz esetén: Ebben az esetben – ahogyan az a Római Egyezmény alkalmazása esetén lenne – azon ország joga irányadó-e az említett keretszerződésre a „Róma I” rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerint, amelyhez a keretszerződés a legszorosabban kapcsolódik?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

2)

Úgy kell-e értelmezni a „Róma I” rendelet 5. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatát, hogy az említett keretszerződésre, amely szerint a fuvarozó szokásos tartózkodási helye nem az átvételi vagy átadási hely szerinti országban, és nem is a feladó szokásos tartózkodási helye szerinti országban található, és amely különböző országokban található több átadási helyet határoz meg, azon ország joga irányadó, ahol a felek által megállapított fő átadási hely található?

3)

Úgy kell-e értelmezni a „Róma I” rendelet 5. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatát a „Róma I” rendelet 3. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatára, valamint a Római Egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatára és 4. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatára tekintettel, hogy a keretszerződésre, amennyiben a fő átadási hely (a második kérdésre adandó nemleges válasz esetén) nem képez kapcsoló tényezőt, vagy nem állapítható meg a felek által megállapított egyetlen fő átadási hely, a felek által megállapított minden (fő) átadási hely tekintetében másik jog lehet irányadó?

4)

Úgy kell-e értelmezni a „Róma I” rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 4. cikkének (2) bekezdését – abban az esetben, ha a „Róma I” rendelet 5. cikke nem szolgál kapcsoló tényezővel –, hogy a keretszerződésre – eltérően attól, ahogyan az a Római Egyezmény alkalmazása esetén lenne – azon ország joga irányadó, ahol a fuvarozónak mint szolgáltatást nyújtó és a fuvarozási szerződés jellegéből adódó teljesítésre kötelezett félnek a szokásos tartózkodási helye található?

5)

A negyedik kérdésre adandó nemleges válasz esetén: Ebben az esetben – ahogyan az a Római Egyezmény alkalmazása esetén lenne – azon ország joga irányadó-e az említett keretszerződésre a „Róma I” rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerint, amelyhez a keretszerződés a legszorosabban kapcsolódik?