Az Esztergomi Járásbíróság (Magyarország) által 2026. január 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AJ kontra ERSTE Bank Hungary Zrt., Intrum Zrt.

(C-1/26. sz. ügy, ERSTE Bank Hungary et Intrum)

(C/2026/2202)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Esztergomi Járásbíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: AJ

Alperesek: ERSTE Bank Hungary Zrt., Intrum Zrt.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Azt követően, hogy a bíróság tájékoztatta a fogyasztót – akként, hogy

„az EUB C-19/20. számú ügyben hozott ítélet [46], [94] és [97] pontja szerint, annak érdekében, hogy a fogyasztó szabad és tájékozott hozzájárulását adhassa a nemzeti bíróságnak, függetlenül attól, hogy a feleket jogi képviselő képviseli-e, objektíven és kimerítő jelleggel ismertetnie kell a felek számára a tisztességtelen feltétel eltörléséhez fűződő jogkövetkezményeket, különösen akkor, ha a tisztességtelen feltétel alkalmazásának mellőzése a szerződés egészének érvénytelenségét eredményezi.

A fenti EUB ítélet [94] pontjának 2. fordulata értelmében a fogyasztónak még inkább joga van arra, hogy lemondjon arról, hogy ugyanezen rendszert alkalmazva védelemben részesüljön a szerződés teljes érvénytelenségének megállapításából eredő hátrányos következményekkel szemben, amennyiben e védelemre nem kíván hivatkozni.

A bíróság álláspontja szerint a fogyasztó ez alapján arra vonatkozóan nyilatkozhat, hogy kéri-e a DH törvények alkalmazását vagy azok félretételét kéri. A bíróság tájékoztatási kötelezettsége különösen arra az esetre vonatkozik, amennyiben a fogyasztó nyilatkozata, amellyel arra nyilatkozik, hogy a DH törvényekbe foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések alkalmazásáról le kíván mondani, a szerződés teljes megsemmisítésével jár és emiatt a fogyasztót különösen káros következmények érhetnék.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy amennyiben a felperes a DH törvények alkalmazásának félretételét kéri, ily módon ezen szabályok alkalmazásáról lemond, az indexálási mechanizmus árfolyamrést létrehozó módon meghatározó tisztességtelen, semmis feltételek kiesésének jogkövetkezménye lehet a szerződés érvénytelensége, ez azonban jogkérdés, amelyről a bíróság az eljárást befejező határozatban foglal állást.

A fentiek értelmében a tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségének jogkövetkezménye ennek a jogkérdésnek a megítélésétől függ. Amennyiben a bíróság a teljes szerződés érvénytelenségét állapítja meg, úgy tájékoztatja a felperest, mint fogyasztót, hogy ez azzal a következménnyel jár, hogy a határozathozatal időpontjában a felek elszámolását el kell végezni, amelynek eredményéhez képest a fogyasztót káros következmények is érhetik, amennyiben egyösszegű nagyösszegű fizetési kötelezettsége keletkezik.”

– a fogyasztó fenntartotta azon nyilatkozatát, hogy nem kéri a DH törvények alkalmazását, azok félretételét kéri, ezzel nem érik különösen káros következmények és kérte a szerződés érvénytelenségének a megállapítását, valamint az eredeti állapot helyreállítását az EU fogyasztóvédelmi irányelvének alkalmazásával. Megsérti-e a bíróság ítéletével a Tanácsnak a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (1) 6. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, amennyiben a fogyasztó előzőek szerint kinyilvánított akarata ellenére a DH törvényeket alkalmazza és a szerződést eszerint érvényesnek tekinti és a fogyasztó szerződés érvénytelenségének megállapítására, eredeti állapot helyreállítására és a felek közötti elszámolásra irányuló kereseti kérelmét elutasítja, vagy összhangban áll az uniós joggal, ha a fogyasztó nyilatkozatára figyelemmel a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg és a C-630/23. EUB döntésben kifejtettek szerint alkalmazza a jogkövetkezményeket?

(1) HL 1993, L 95., 29. o., magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.