A Tanács indokolása: A Tanács (EU) 4/2026 álláspontja első olvasatban a 2014/59/EU irányelvnek a korai beavatkozási intézkedések, a szanálási feltételek és a szanálási intézkedés finanszírozása tekintetében, valamint a 2014/24/EU irányelvnek a szanálás alatti értékelési szolgáltatások tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

(C/2026/1805)

I. BEVEZETÉS

A Bizottság 2023. április 19-én benyújtotta a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a válságkezelési és betétbiztosítási keret (CMDI) felülvizsgálatáról szóló csomagot (a továbbiakban: a javaslat), amely egy közleményből és négy jogi aktusból állt. A „jegyzési láncokról” szóló jogi aktust végül leválasztották a javaslatról, és a társjogalkotók külön fogadták el (ezért a továbbiakban a CMDI-re vagy a javaslatra való hivatkozásokat a másik három jogi aktusra való hivatkozásként kell értelmezni):

—	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2014/59/EU irányelvnek a korai beavatkozási intézkedések, a szanálási feltételek és a szanálási intézkedések finanszírozása tekintetében történő módosításáról („BRRD”);

—	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2014/49/EU irányelvnek a betétvédelem hatóköre, a betétbiztosítási rendszerek pénzeszközeinek felhasználása, a határokon átnyúló együttműködés és az átláthatóság tekintetében történő módosításáról („DGSD”);

—	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 806/2014/EU rendeletnek a korai beavatkozási intézkedések, a szanálási feltételek és a szanálási intézkedések finanszírozása tekintetében történő módosításáról („SRMR”);

—	Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény egyes vonatkozásai tekintetében történő módosításáról („jegyzési láncok”).

A BRRD és az SRMR az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapul, a DGSD pedig az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésén (rendes jogalkotási eljárás).

Az Európai Központi Bank 2023. július 5-én fogadta el a véleményét (1). Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2023. július 13-án fogadta el a véleményét (2).

Az Európai Parlamentben a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) volt a felelős bizottság. Az Európai Parlament 2024. április 24-én fogadta el az első olvasatban kialakított álláspontját.

A Tanács pénzügyi szolgáltatási és a bankunióval foglalkozó munkacsoportja a 2023. május 24-i, 2023. július 7-i, 2023. július 20-i, 2023. szeptember 18-i, 2023. október 9-i, 2023. október 31-i, 2023. november 21-i, 2024. február 27-i, 2024. március 25-i, 2024. április 26-i, 2024. május 23-i és 24-i, 2024. június 3-i és 2024. június 7-i ülésén vitatta meg a javaslatot. Az Állandó Képviselők Bizottsága 2024. június 19-én jóváhagyta a tárgyalási megbízást, és megbízta az elnökséget, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. Ennek alapján tárgyalásokra került sor az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal annak érdekében, hogy második olvasatban mielőbb megállapodás szülessen.

A háromoldalú egyeztetésekre 2024. december 17-én, 2025. január 14-én, 2025. február 4-én, 2025. március 12-én, 2025. március 25-én, 2025. április 28-án, 2025. május 22-én és 2025. június 5-én került sor.

A 2025. június 25-i, utolsó háromoldalú egyeztetésen a társjogalkotók ideiglenes politikai megállapodásra jutottak, és ennek eredményeként elkészültek az ST 15011 ADD1 2025, az ST 15011 ADD2 2025 és az ST 15011 ADD3 2025 dokumentumban foglalt végső kompromisszumos szövegek.

Az Európai Parlament ECON bizottsága 2025. november 5-én jóváhagyta a kompromisszumos szövegeket. Az ECON bizottság elnöke 2025. november 6-án levelet küldött az Állandó Képviselők Bizottsága elnökének, amelyben jelezte, hogy amennyiben a Tanács továbbítja az Európai Parlamentnek a jóváhagyott álláspontját, ő ajánlani fogja a plenáris ülésnek, hogy a Parlament – a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – a második olvasat során módosítások nélkül fogadja el a Tanács álláspontját (lásd a Corepernek küldött tájékoztatót (3)).

A fentiek fényében a Coreper a 2025. november 12-i ülésén a kompromisszumos szövegek alapján politikai megállapodásra jutott. A kompromisszumos szövegeket a jogász-nyelvész szakértők ellenőrizték, és elkészítették az ST 15389/25, az ST 15445/25 és az ST 15484/25 dokumentumban foglalt végleges szövegeket, hogy a második olvasatban mielőbb megállapodás születhessen.

II. FŐ CÉLKITŰZÉS

10.

A CMDI-csomag a meglévő keret célirányos továbbfejlesztését szolgálja annak érdekében, hogy lehetővé tegye a kis- és közepes méretű bankok rendezett szanálását a szanálási hatóságok arra való felhatalmazásával, hogy kivételes esetekben és szigorú feltételek mellett a betétbiztosítási rendszerekből származó pénzeszközöket vegyenek igénybe a bank átruházási stratégiájának finanszírozására, amennyiben a bank belső veszteségviselő képessége nem elégséges a szanálási alap igénybevételéhez. A finanszírozási hierarchia és a működési mechanizmusok pontosításával a reform célja, hogy minimalizálja az adófizetők pénzének felhasználását, ugyanakkor megőrizze a betétesek hozzáférését és a pénzügyi stabilitást, valamint a szanálásfinanszírozási rendszerek integritásának védelme érdekében fenntartsa a szanálási keret azon alapelvét, hogy elsődlegesen a részvényesek és a hitelezők viseljék a veszteségeket.

11.

A reform további célja, hogy az Unióban a fragmentáltság csökkentése érdekében harmonizálja az alternatív és a megelőző intézkedések kezelését, valamint megerősítse a felügyeleti és a szanálási hatóságok közötti, határokon átnyúló koordinációt.

III. A TANÁCS ELSŐ OLVASATBAN KIALAKÍTOTT ÁLLÁSPONTJÁNAK ELEMZÉSE

Eljárási keret

12.

A Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján tárgyalásokat folytatott annak érdekében, hogy a Tanács első olvasatban kialakított álláspontja alapján mielőbb létrejöjjön a két intézmény között a második olvasatbeli megállapodás. A tanácsi álláspont teljes mértékben tükrözi a két társjogalkotó között létrejött kompromisszumot.

A főbb kérdések összefoglalása

13.

A Tanácsnak a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvvel kapcsolatban első olvasatban kialakított álláspontja az EP álláspontjához képest a következő fő elemeket tartalmazza, amelyekről a társjogalkotók megállapodásra jutottak:

14.

A közérdek értékelése szigorodik: a szanálás alkalmazása előtt bizonyítani kell, hogy amennyiben a szanálási célok veszélybe kerülnének, a szanálás jobban elérné a jogszabályban meghatározott céljait, mint a felszámolás. A legkisebb költség kritériumának vizsgálata egyszerűsödik azáltal, hogy a betétbiztosítási rendszerek igénybevételének lehetősége a biztosított betétek bruttó összegére korlátozódik, a biztosított betétek meglévő szuperelsőbbsége pedig egy háromszintű hitelezői hierarchián belül megőrződik. A Tanács az álláspontjában világossá teszi, hogy az ágazat által finanszírozott eszközök mikor és hogyan vehetők igénybe a szanálás finanszírozására, kifejezett sorrend-megállapítás, valamint szigorúbb biztosítékok és tehermegosztási követelmények mellett. Következésképpen a szanálási hatóságoknak csak akkor marad meg a bankok szanálására vonatkozó hatásköre, ha a közérdek szigorúbb értékelése és a legkisebb költség kritériumának egyszerűsített vizsgálata egyaránt érvényesül, és a szanálás bizonyíthatóan több előnnyel jár a felszámolásnál. Ezáltal a felszámolás adott esetben továbbra is működőképes, jogilag megalapozott lehetőség marad a kisebb bankok esetében. A betétbiztosítási rendszerekből és más ágazati finanszírozású eszközökből származó források szanálási célú igénybevétele ezért szigorúan behatárolt és feltételekhez kötött. Elsődlegesen a magánforrásokat kell felhasználni, és az adófizetők kitettségét korlátozni kell. Összességében a Tanács megközelítése nagyobb lehetőséget biztosít a kis és közepes méretű bankok szanálására a jelenlegi válságkezelési és betétbiztosítási kerethez képest, egyúttal megerősíti azt az elvet, hogy a betétbiztosítási rendszerekből csak kivételesen, a részvényesek és a hitelezők megfelelő veszteségviselésének függvényében nyújtható finanszírozás a szanáláshoz, és hogy az MREL továbbra is a szanálhatóság sarokköve.

IV. ÖSSZEGZÉS

15.

A Tanács álláspontja követi a Bizottság javaslatának fő célkitűzését, és teljes mértékben tükrözi azt a kompromisszumot, amelyet a Tanács és az Európai Parlament a Bizottság támogatásával elért a nem hivatalos tárgyalások során.

(1) ST 11577 2023 INIT.

(2) ST 15142 2025 INIT.

(3) ST 15146/2025.