(1)

A mezőgazdasági ágazat, különösen pedig a mezőgazdasági termelők számos kihívással néznek szembe. A Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni, jelenleg is zajló agressziós háborúja az energiához kapcsolódó mezőgazdasági termelési költségek példátlan növekedéséhez és tartósan magas inflációs időszakhoz vezetett, ami hatással volt a mezőgazdasági termelők költségeire és az élelmiszerárakra. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági termelők továbbra is erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy termelésüket környezeti szempontból fenntarthatóbbá tegyék. A megnövekedett megélhetési költségek miatt sok fogyasztó változtatott a fogyasztási szokásain, és az olcsóbb élelmiszerekre tért át. Ez tovább destabilizálta a hozzáadott érték eloszlását az élelmiszer-ellátási láncban, és növelte a mezőgazdasági termelők működésének bizonytalanságát, ami tiltakozásokat szított és fokozta a bizalmatlanságot. Ezért helyénvaló intézkedéseket elfogadni e kihívások kezelésére és annak érdekében, hogy helyreálljon az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek bizalma.

(1)

A mezőgazdasági ágazat, különösen pedig az élelmezésbiztonságot garantáló mezőgazdasági termelők számos kihívással néznek szembe. A Covid19-világjárvány , a világkereskedelem egyre nagyobb instabilitása, az egyre szélsőségesebb időjárási események és Oroszország Ukrajna elleni, jelenleg is zajló agressziós háborúja az energiához kapcsolódó mezőgazdasági termelési költségek példátlan növekedéséhez és tartósan magas inflációs időszakhoz vezetett, ami hatással volt a mezőgazdasági termelők költségeire és az élelmiszerárakra. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági termelők továbbra is erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy termelésüket környezeti szempontból fenntarthatóbbá tegyék , de a túlszabályozás miatt jelentős szabályozási teherrel szembesülnek . A megnövekedett megélhetési költségek miatt sok fogyasztó változtatott a fogyasztási szokásain, és az olcsóbb élelmiszerekre tért át. A fenti tényezők együttesen még tovább destabilizálták a hozzáadott érték eloszlását az élelmiszer-ellátási láncban, és növelték a mezőgazdasági termelők – különösen a kis- és közepes méretű gazdaságok – működésének bizonytalanságát, ami tiltakozásokat szított és fokozta a bizalmatlanságot. Ezért helyénvaló intézkedéseket elfogadni e kihívások kezelésére és annak érdekében, hogy helyreálljon a méltányosság és az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek bizalma , valamint hogy megvédjék a mezőgazdasági termelők jövedelmét, és növeljék a fiatalok mezőgazdasági termelői hivatás iránti bizalmát .

(1a)

A mezőgazdasági termelők agrár-élelmiszeripari ellátási láncon belüli helyzetének megerősítése érdekében meg kell erősíteni a termelői szervezetek és szövetkezetek hozzáadott értéket teremtő szerepét olyan közpolitikák révén, amelyek hozzájárulnak tagjaik termékei költséghatékonyságának, láthatóságának és versenyképességének, valamint e mezőgazdasági termelők alkupozíciójának javításához.

(3)

Az élelmiszer-ellátási láncon belüli fokozott bizalom és méltányosság érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a „tisztességes”, „méltányos” vagy ezekkel egyenértékű jelölések csak olyan kereskedelmi módozatok megjelölésére legyenek használhatók, amelyek stabilitást és átláthatóságot biztosítanak a mezőgazdasági termelők és a felvásárlók közötti kereskedelmi kapcsolatok, valamint a részt vevő mezőgazdasági termelők által méltányosnak tekintett árképzés tekintetében, és amelyek támogatják és elősegítik az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérését, többek között az (EU) 2024/1760 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) I. mellékletével összhangban.

(3)

Az élelmiszer-ellátási láncon belüli fokozott bizalom és méltányosság érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a „tisztességes”, „méltányos” vagy ezekkel egyenértékű jelölések csak a mezőgazdasági termelő előzetes beleegyező nyilatkozata alapján, olyan kereskedelmi módozatok megjelölésére legyenek használhatók, amelyek stabilitást és átláthatóságot biztosítanak a mezőgazdasági termelők és a felvásárlók közötti kereskedelmi kapcsolatok, valamint a részt vevő mezőgazdasági termelők által méltányosnak tekintett árképzés tekintetében, és amelyek támogatják és elősegítik az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérését, többek között az (EU) 2024/1760 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) I. mellékletével összhangban. Ezért alapvető fontosságú az átlátható árképzés biztosítása, és hogy az érték arányosan oszoljon el az élelmiszer-ellátási lánc mentén, és tükrözze az egyes felek – különösen a lánc legsérülékenyebb láncszemét képviselő mezőgazdasági termelők – által tett erőfeszítéseket és vállalt kockázatokat.

(3a)

Az Unió élelmiszer-önrendelkezésének megerősítése, a mezőgazdasági üzemek jövedelmének támogatása és a fenntartható rendszerek biztosítása érdekében elő kell mozdítani az uniós mezőgazdasági termékekre vonatkozó európai preferenciát, többek között a közbeszerzési és tárolási megállapodásokban. Ennek a preferenciának hozzá kell járulnia az importfüggőség csökkentéséhez, és azt kell eredményeznie, hogy a hozzáadott értéket teremtő termelést „visszatelepítik” az Unión belülre.

(4)

Indokolt előírni, hogy a „rövid ellátási lánc” jelölés csak olyan kereskedelmi módozatok megjelölésére legyen használható , amelyek esetében a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat lehetővé teszi a termelési folyamattal és a termékkel kapcsolatos közvetlen információcserét, többek között távközlő eszközök és/vagy az értékesítés időpontjában ilyen információcserét biztosító közvetítő útján. Ez a jelölés akkor is használható, ha a földrajzi közelségre visszavezethetően szoros kapcsolat áll fenn a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók között, akár határokon átnyúló helyzetekben is. Ez olyan árak megfizetésére ösztönzi majd a fogyasztókat, amelyek méltányos díjazást biztosítanak a mezőgazdasági termelőknek az általuk előállított termékekért, továbbá megerősíti és elősegíti a vidéki területek fejlődését, valamint javítja az átláthatóságot a termékek eredete és a termelési módszerek tekintetében.

(4)

Indokolt előírni, hogy a „rövid ellátási lánc” jelölést a mezőgazdasági termelő előzetes hozzájárulásával lehet használni, és csak olyan kereskedelmi módozatok megjelölésére, amelyek esetében a mezőgazdasági termelők , szövetkezetek vagy termelői szervezetek és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat vagy kevés számú közvetítő lehetővé teszi a termelési folyamattal és a termékkel kapcsolatos információcserét, többek között távközlő eszközök és/vagy az értékesítés időpontjában ilyen információcserét biztosító közvetítő útján. Ez a jelölés akkor is használható, ha szoros kapcsolat áll fenn a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók között, többek között online értékesítés formájában, vagy ha a szoros kapcsolat földrajzi közelségre vezethető vissza, akár határokon átnyúló helyzetekben is. A földrajzi közelség a rövidebb szállítási távolság vagy idő alapján mérhető. Ez olyan árak megfizetésére ösztönzi majd a fogyasztókat, amelyek méltányos díjazást biztosítanak a mezőgazdasági termelőknek az általuk előállított termékekért, továbbá megerősíti és elősegíti a vidéki területek fejlődését, valamint javítja az átláthatóságot a termékek eredete és a termelési módszerek tekintetében. Az egységes piacon előállított és ott forgalomba hozott termékekre kell alkalmazni. Ez az eszköz az egységes piac működésének sérelme nélkül hozzá fog járulni a nagyobb átláthatósághoz és a gazdasági igazságossághoz, valamint a vidéki területek újjáélesztéséhez.

(5)

Tekintettel a piaci feltételekre, a változó fogyasztói elvárásokra, valamint a forgalmazási előírások és a releváns nemzetközi előírások terén elért eredményekre, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak érdekében , hogy egységes feltételeket biztosítson a hozzáadott érték mezőgazdasági termelők közötti méltányos elosztásával, valamint a rövid ellátási láncok létrehozásával és fenntartásával összefüggő kereskedelmi módozatokat leíró fakultatív jelölések használatához . Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5a) megfelelően kell gyakorolni .

(5)

Tekintettel a piaci feltételekre, a változó fogyasztói elvárásokra, valamint a forgalmazási előírások és a releváns nemzetközi előírások terén elért eredményekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra , hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a hozzáadott érték mezőgazdasági termelők közötti méltányos elosztásával, valamint a rövid ellátási láncok létrehozásával és fenntartásával összefüggő kereskedelmi módozatokat leíró fakultatív jelölések használatával kapcsolatban . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (6) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenl. részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszerese. részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(7)

Bár a tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyek kiegészítő követelményeket írnak elő a kereskedelmi módozatokra vonatkozó fakultatív jelölések használatát illetően, ezek a rendelkezések nem akadályozhatják, korlátozhatják vagy gátolhatják a szóban forgó jelölések használatát a más tagállamban jogszerűen előállított vagy forgalmazott termékek esetében.

(7)

Bár a tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyek kiegészítő követelményeket írnak elő a kereskedelmi módozatokra vonatkozó fakultatív jelölések használatát illetően, ezek a rendelkezések nem akadályozhatják, korlátozhatják vagy gátolhatják a szóban forgó jelölések használatát a más tagállamban jogszerűen előállított vagy forgalmazott termékek esetében , és el kell kerülniük, hogy a termelők, és különösen a kis- és közepes méretű mezőgazdasági termelők további szabályozásból eredő terhekkel szembesüljenek .

(8)

Az írásbeli szerződések alkalmazása kulcsfontosságú szereppel bír a gazdasági szereplők elszámoltathatósága, a piaci jelzések fontosságának tudatosítása, a kínálat kereslethez való igazítása, az ellátási láncon belüli ártranszmisszió javítása, az átláthatóság fokozása, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megelőzése és kezelése szempontjából. A tej- és tejtermékágazatban a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokat ezért ki kell terjeszteni a nyerstejtől eltérő termékekre is, biztosítva ugyanakkor az összhangot a szerződéses kapcsolatok tekintetében a többi mezőgazdasági ágazatban alkalmazandó szabályokkal.

(8)

Az írásbeli szerződések alkalmazása fontos szereppel bír a gazdasági szereplők elszámoltathatósága, a piaci jelzések fontosságának tudatosítása, a kínálat kereslethez való igazítása, az ellátási láncon belüli ártranszmisszió javítása, az átláthatóság fokozása, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megelőzése és kezelése , valamint a mezőgazdasági termelők számára tisztességes javadalmazást biztosító árazás tiszteletben tartása szempontjából. Ugyanakkor az írásbeli szerződések alkalmazása alapvető fontosságú az olyan gyakori visszaélésszerű kereskedelmi gyakorlatok megelőzése szempontjából, mint a késedelmes fizetések, a megrendelések egyoldalú törlése és a szerződési feltételek visszamenőleges hatályú módosítása. Ezek a gyakorlatok különösen a kistermelőket érintik, akik nem rendelkeznek a védekezéshez szükséges jogi eszközökkel. A tej- és tejtermékágazatban a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokat ezért ki kell terjeszteni a nyerstejtől eltérő termékekre is, biztosítva ugyanakkor az összhangot a szerződéses kapcsolatok tekintetében a többi mezőgazdasági ágazatban alkalmazandó szabályokkal. Ezen intézkedések végrehajtása tehát keretet teremt a mezőgazdasági termelők számára, biztosítva számukra a szükséges védelmet ahhoz, hogy hasznosítani és tervezni tudják termelésüket, ezáltal hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez.

(9)

A tagállamok mozgásterének növelése és a termelői szervezetek elismerésére irányuló eljárás egyszerűsítése, ezáltal pedig az ügyleti költségek csökkentése és a hatékonyság javítása érdekében a termelői szervezetekre vonatkozó szabályoknak lehetővé kell tenniük a több ágazatra és termékre vonatkozó egyetlen kérelem alapján történő elismerést. Ezen túlmenően az ökológiai termékeket előállító termelők közötti együttműködés fokozása érdekében kifejezetten rendelkezni kell e termelők termelői szervezeteinek létrehozásáról és elismeréséről . A termelői szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumoknak és e szervezetek alapszabályainak azt is elő kell írniuk, hogy a termelői szervezeteket a mezőgazdasági termelők kezdeményezésére hozzák létre, és ellenőrzésük olyan szabályokkal összhangban történjen, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelő tagok számára, hogy demokratikusan ellenőrizzék szervezetüket és döntéseiket. Ez nem zárhatja ki azt, hogy más, mezőgazdasági termelőnek nem minősülő termelők és nem termelők is csatlakozzanak a termelői szervezetekhez.

(9)

A tagállamok mozgásterének növelése és a termelői szervezetek elismerésére irányuló eljárás egyszerűsítése, ezáltal pedig az ügyleti költségek csökkentése és a hatékonyság javítása érdekében a termelői szervezetekre vonatkozó szabályoknak lehetővé kell tenniük a több ágazatra és termékre vonatkozó egyetlen kérelem alapján történő elismerést. Ezen túlmenően az ökológiai termékeket előállító termelők az együttműködésük fokozása érdekében kihasználhatják a termelői szervezetek létrehozásának és elismerésének meglévő lehetőségét . A termelői szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumoknak és e szervezetek alapszabályainak azt is elő kell írniuk, hogy a termelői szervezeteket a mezőgazdasági termelők – illetve a gyümölcsök és zöldségek esetében a termelők – kezdeményezésére hozzák létre, és ellenőrzésük olyan szabályokkal összhangban történjen, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelő tagok számára, hogy demokratikusan ellenőrizzék szervezetüket és döntéseiket.

(10)

A Szerződés egyik alapelvét és az uniós szakpolitikák egyik kiemelt célkitűzését jelentő fenntartható fejlődés további előmozdítása, valamint a mezőgazdasági termelők és a felvásárlók közötti kereskedelmi kapcsolatok átláthatóságának, stabilitásának és méltányosságának az ellátási lánc egészében történő biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy elismerjék azokat a termelői szervezeteket, amelyek a kereskedelmi módozatokra vonatkozó fakultatív jelölésekkel – például a „tisztességes”, „méltányos” vagy ezekkel egyenértékű jelölésekkel és a „rövid ellátási lánc” jelöléssel – kapcsolatos konkrét célokat követnek.

(10)

A Szerződés egyik alapelvét és az uniós szakpolitikák egyik kiemelt célkitűzését jelentő fenntartható fejlődés további előmozdítása, valamint a mezőgazdasági termelők és a felvásárlók közötti kereskedelmi kapcsolatok átláthatóságának, stabilitásának és méltányosságának az ellátási lánc egészében történő biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy elismerjék azokat a termelői szervezeteket, amelyek a kereskedelmi módozatokra vonatkozó fakultatív jelölésekkel – például a „tisztességes”, „méltányos” vagy ezekkel egyenértékű jelölésekkel és a „rövid ellátási lánc” jelöléssel – kapcsolatos konkrét célokat követnek. Emellett az ilyen jelölések használatának előmozdítása segíthet a fogyasztók arról való felvilágosításában, hogy fogyasztási döntéseik milyen hatással vannak a társadalmi igazságosságra és a gazdasági fenntarthatóságra az agrár-élelmiszeripari ágazatban.

(11)

A mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása, a feldolgozókkal és az ellátási lánc más szereplőivel szembeni tárgyalási pozíciójuk javítása, valamint a hozzáadott érték ellátási láncon belüli méltányosabb elosztásának biztosítása érdekében a szerződési feltételekről a tagok nevében – termelésük eg. része vagy egésze tekintetében – folytatott tárgyalások lehetőségét ki kell terjeszteni az el nem ismert termelői szervezetekre, beleértve a szövetkezeteket is. Az elismert termelői szervezetek tagjaival való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében ezt a lehetőséget megfelelő korlátozásokhoz kell kötni. Mindenekelőtt az e lehetőséggel élő, el nem ismert termelői szervezeteknek meg kell felelniük az uniós szinten meghatározott elismerési kritériumoknak, és részt kell venniük az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott tevékenységekben, beleértve a kínálati oldal koncentrációját és a tagjaik által előállított termékek forgalomba hozatalát.

(11)

A mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása, a feldolgozókkal és az ellátási lánc más szereplőivel szembeni tárgyalási pozíciójuk javítása, valamint a hozzáadott érték ellátási láncon belüli méltányosabb elosztásának biztosítása érdekében a szerződési feltételekről a tagok nevében – termelésük eg. része vagy egésze tekintetében – folytatott tárgyalások lehetőségét a nemzeti joggal összhangban ki kell terjeszteni az el nem ismert termelői szervezetekre, beleértve a szövetkezeteket is , feltéve, hogy ezek a szervezetek az elismerés iránti kérelem benyújtásától számított legfeljebb öt éven belül már benyújtották valamely tagállamhoz az elismerés iránti kérelmet . Az elismert termelői szervezetek tagjaival való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében ezt a lehetőséget megfelelő korlátozásokhoz kell kötni. Mindenekelőtt az e lehetőséggel élő, el nem ismert termelői szervezeteknek meg kell felelniük az uniós szinten meghatározott elismerési kritériumoknak, és részt kell venniük az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott tevékenységekben, beleértve a kínálati oldal koncentrációját és a tagjaik által előállított termékek forgalomba hozatalát.

(12)

Az elismert termelői szervezetek tárgyalási pozíciójának megerősítése és a mezőgazdasági termelés életképes fejlesztése érdekében lehetővé kell tenni a termelői szervezetek elismert társulásai számára, hogy tagjaik nevében tárgyalásokat folytassanak e tagok termelésének eg. részére vagy egészére vonatkozó szerződési feltételekről, beleértve az árat is. Ezt a lehetőséget azon feltétel mellett kell biztosítani, hogy azok a szervezetek, amelyek e társulások tagjai, nem tagjai termelői szervezetek valamely másik társulásának, és a társulás tevékenységei által érintett termékek mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át. A tényleges piaci verseny fenntartása érdekében nem engedhető meg továbbá a termelői szervezetek elismert társulásai számára, hogy szerződéses feltételekről tárgyaljanak, amennyiben nem elismert termelői szervezeteket is magukban foglalnak.

(12)

Az elismert termelői szervezetek tárgyalási pozíciójának megerősítése és a mezőgazdasági termelés életképes fejlesztése érdekében lehetővé kell tenni a termelői szervezetek elismert társulásai számára, hogy – a gyümölcsök és zöldségek kivételével, hacsak a termelői szervezetek társulásai ezt nem kérik kifejezetten – tagjaik nevében tárgyalásokat folytassanak e tagok termelésének eg. részére vagy egészére vonatkozó szerződési feltételekről, beleértve az árat is. Ezt a lehetőséget azon feltétel mellett kell biztosítani, hogy azok a szervezetek, amelyek e társulások tagjai, nem tagjai termelői szervezetek valamely másik társulásának, és a társulás tevékenységei által érintett termékek mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33  %-át vagy az Unió össztermelésének 5  %-át. A tényleges piaci verseny fenntartása érdekében nem engedhető meg továbbá a termelői szervezetek elismert társulásai számára, hogy szerződéses feltételekről tárgyaljanak, amennyiben nem elismert termelői szervezeteket is magukban foglalnak.

(12a)

Az elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek elismert társulásai helyzetének megerősítése érdekében biztosítani kell számukra a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot, amely ahhoz szükséges, hogy tevékenységüket az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célokkal összhangban végezhessék. E célból az 1308/2013/EU rendelet 152. cikke (1a) bekezdésének módosításával meg kell határozni az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől való eltérés hatálya alá tartozó tevékenységeket, összhangban a Bíróság 2017. november 14-i ítéletével (C-671/15. sz. ügy).

(13)

Annak érdekében, hogy a felvásárlók ne gyengíthessék a termelői szervezetek alkupozícióját, megfelelő biztosítékokat kell létrehozni a felvásárlók és a termelői szervezetek tagjai közötti kapcsolatokra vonatkozóan. Bár a felvásárlók kapcsolatba léphetnek a termelői szervezetek tagjaival, ezek a kontaktusok nem áshatják alá sem a termelői szervezetek célkitűzéseit, sem a kínálat koncentrációját és a termékek forgalomba hozatalát.

(13)

Annak érdekében, hogy a felvásárlók ne gyengíthessék a termelői szervezetek alkupozícióját, megfelelő biztosítékokat kell létrehozni a felvásárlók és a termelői szervezetek tagjai közötti kapcsolatokra vonatkozóan. Bár a felvásárlók kapcsolatba léphetnek a termelői szervezetek tagjaival, ezek a kontaktusok nem áshatják alá sem a termelői szervezetek célkitűzéseit, sem a kínálat koncentrációját és a termékek forgalomba hozatalát. Ezzel párhuzamosan a bürokrácia csökkentése érdekében ajánlatos, hogy a szabványosított digitális eszközök mellett a mezőgazdasági termelők könnyen kitölthető, nemzeti szinten elérhető és e-mailben elküldhető szabványosított szerződésmintákkal is rendelkezzenek. Ezen túlmenően a tagállamoknak könnyen hozzáférhető online képzéseket és útmutatásokat kell biztosítaniuk a szerződések megszövegezéséhez és nyilvántartásba vételéhez.

(13a)

A transznacionális szinten működő központi beszerző szervek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a mezőgazdasági árakra, kihasználva az uniós tagállamok közötti szabályozási és társadalmi különbségeket. E szervezeteket sürgősen szabályozni kell annak érdekében, hogy megvédjék a mezőgazdasági termelőket a visszaélésszerű szerződéses gyakorlatokkal, a hozzáadott érték megszerzésével és az uniós szociális és környezetvédelmi jogszabályokból eredő tisztességtelen versennyel szemben.

(15)

Egyes tagállamok úgy döntöttek, hogy a feleknek írásbeli szerződést kell kötniük a mezőgazdasági termékeknek az adott ország területén történő valamennyi szállítására vonatkozóan. Amennyiben a tagállamok nem élnek ezzel a lehetőséggel, a mezőgazdasági termelők, a termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek társulásai kérhetik írásbeli szerződések alkalmazását. A mezőgazdasági termelők gyengébb alkupozíciója és a felvásárlók kereskedelmi megtorlásaitól való félelem miatt azonban a mezőgazdasági termelők és társulásaik nem minden esetben tudnak ilyen kérelemmel élni. Az ellátási láncon belüli bizalom, átláthatóság és hatékonyság növelése, valamint annak érdekében, hogy valamennyi mezőgazdasági termelő, termelői szervezet és termelőiszervezet-társulás írásbeli szerződéseket alkalmazhasson, írásbeli szerződést kell kötni a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai által az Unió területén valamely feldolgozónak, forgalmazónak vagy kiskereskedőnek szállított mezőgazdasági termékekre vonatkozóan.

(15)

Egyes tagállamok úgy döntöttek, hogy a feleknek írásbeli szerződést kell kötniük a mezőgazdasági termékeknek az adott ország területén történő valamennyi szállítására vonatkozóan. Amennyiben a tagállamok nem élnek ezzel a lehetőséggel, a mezőgazdasági termelők, a termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek társulásai kérhetik írásbeli szerződések alkalmazását. A mezőgazdasági termelők gyengébb alkupozíciója és a felvásárlók kereskedelmi megtorlásaitól való félelem miatt azonban a mezőgazdasági termelők és társulásaik nem minden esetben tudnak ilyen kérelemmel élni. Az ellátási láncon belüli bizalom, átláthatóság és hatékonyság növelése, valamint annak érdekében, hogy valamennyi mezőgazdasági termelő, termelői szervezet és termelőiszervezet-társulás írásbeli szerződéseket alkalmazhasson, írásbeli szerződést kell kötni a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai által az Unió területén valamely feldolgozónak, forgalmazónak vagy kiskereskedőnek szállított mezőgazdasági termékekre vonatkozóan. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egy szakmaközi szervezet vagy egy mezőgazdasági ágazat tekintetében alapvetően reprezentatívnak tekintett szervezet kérésére eldönthessék, hogy egyes meghatározott ágazatokat mentesítenek-e az írásbeli szerződés követelménye alól.

(16)

A piac jelzéseinek jobb figyelembevétele és az ártranszmisszió javítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy előírják a mezőgazdasági termékeknek a mezőgazdasági termelőktől, termelői szervezetektől vagy termelői szervezetek társulásaitól eltérő termelők általi szállítására vonatkozó írásbeli szerződések alkalmazását, valamint azt, hogy a felvásárlók a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződések esetében írásbeli ajánlatokat tegyenek. Az egyszerűség és az ügyleti költségek csökkentésének a célja megköveteli, hogy e rendelet bizonyos kivételeket állapítson meg az írásbeli szerződések vagy az írásbeli szerződéses ajánlatok kötelező alkalmazása alól, továbbá hogy lehetővé tegye a tagállamok számára bizonyos szállítások mentesítését az írásbeli szerződések, illetve írásbeli szerződéses ajánlatok kötelező alkalmazása alól, meghagyva ugyanakkor a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára annak lehetőségét, hogy írásbeli szerződések vagy írásbeli szerződéses ajánlatok alkalmazását kérjék, amennyiben ilyen kötelezettség nem áll fenn.

(16)

A piac jelzéseinek jobb figyelembevétele és az ártranszmisszió javítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy előírják a mezőgazdasági termékeknek a mezőgazdasági termelőktől, termelői szervezetektől vagy termelői szervezetek társulásaitól eltérő termelők általi szállítására vonatkozó írásbeli szerződések alkalmazását, valamint azt, hogy a termelők a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződések esetében írásbeli ajánlatokat tegyenek. Az egyszerűség és az ügyleti költségek csökkentésének a célja megköveteli, hogy e rendelet bizonyos kivételeket állapítson meg az írásbeli szerződések vagy az írásbeli szerződéses ajánlatok kötelező alkalmazása alól, továbbá hogy lehetővé tegye a tagállamok számára bizonyos szállítások mentesítését az írásbeli szerződések, illetve írásbeli szerződéses ajánlatok kötelező alkalmazása alól, meghagyva ugyanakkor a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára annak lehetőségét, hogy írásbeli szerződések vagy írásbeli szerződéses ajánlatok alkalmazását kérjék, amennyiben ilyen kötelezettség nem áll fenn. Ezt a rugalmasságot a mezőgazdasági termelők védelmének veszélyeztetése nélkül kell alkalmazni, míg a visszaélésszerű értelmezések és a szerződéses kötelezettségek megkerülésének megelőzése érdekében a kivételeket egyértelműen meg kell határozni.

(17)

A mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó írásbeli szerződések kötelező alkalmazását és annak alapvető feltételeit uniós szinten kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor, hogy a felek azon joga, amely szerint szerződéseik valamennyi eleméről tárgyalhatnak, ne korlátozódjon a feltétlenül szükséges mértékre.

(17)

A mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó írásbeli szerződések kötelező alkalmazását és annak alapvető feltételeit uniós szinten kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor, hogy a felek azon joga, amely szerint szerződéseik valamennyi eleméről tárgyalhatnak, ne korlátozódjon a feltétlenül szükséges mértékre. A tagállamokat ugyanakkor nem lehet megakadályozni abban, hogy szigorúbb intézkedéseket hozzanak a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncon belüli tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem érdekében, feltéve, hogy ezek az intézkedések megfelelőek és arányosak céljaik eléréséhez, valamint összeegyeztethetők az (EU) 2019/633 irányelvvel. A szerződéskötési folyamat nevezetesen e-mailben küldhető szabványosított és digitalizált sablonok és formátumok révén történő egyszerűsítése elengedhetetlen e szabályok hatékony és méltányos alkalmazásának biztosításához, különösen a kistermelők esetében, ugyanakkor kellő rugalmasságot kell biztosítani a mezőgazdasági termelői ágazat sokszínűségének megfelelő figyelembevételéhez.

(18)

Annak érdekében, hogy ösztönözzék a feleket az írásbeli szerződés megkötésével vagy felülvizsgálatával kapcsolatos viták békés rendezésére, a tagállamoknak közvetítői mechanizmusokat kell kialakítaniuk. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a területükön működő közvetítési mechanizmusokról, illetve e mechanizmusok létrehozásáról , és a Bizottság elősegítheti az e mechanizmusokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét.

(18)

Annak érdekében, hogy ösztönözzék a feleket az írásbeli szerződés megkötésével vagy felülvizsgálatával kapcsolatos viták békés rendezésére, a tagállamoknak közvetítői mechanizmusokat kell kialakítaniuk. E közvetítői mechanizmusoknak továbbra is teljes mértékben önkéntesnek kell maradniuk valamennyi fél számára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben nem születik megállapodás a szerződés formalizálásáról, értelmezéséről vagy teljesítéséről, a felek közvetítést kérhetnek. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a területükön működő közvetítési jogi keretről vagy mechanizmusokról , és a Bizottság elősegítheti az e jogi keretekkel vagy mechanizmusokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét.

(19)

Az ártranszmissziós mechanizmusok működésének megkönnyítése érdekében, amennyiben a mezőgazdasági termékek szállításáért fizetendő végső ár kiszámítására a szerződésben meghatározott különböző tényezők összesítésével kerül sor, e tényezőknek a felek számára könnyen érthető és objektív mutatókat, indexeket, illetve számítási módszereket kell magukban foglalniuk. Azt elkerülendő, hogy a mezőgazdasági termelőknek rendszeresen a termelési költségeik alatt kelljen értékesíteniük, a mutatóknak, indexeknek és a végső ár kiszámítására szolgáló módszereknek tükrözniük kell a piaci feltételekben és a leszállított mezőgazdasági termékek termelési költségeiben bekövetkezett változásokat.

(19)

Az ártranszmissziós mechanizmusok működésének megkönnyítése érdekében, amennyiben a mezőgazdasági termékek szállításáért fizetendő végső ár kiszámítására a szerződésben meghatározott különböző tényezők összesítésével kerül sor, e tényezőknek a felek számára könnyen érthető és objektív mutatókat, indexeket, illetve számítási módszereket kell magukban foglalniuk. Azt elkerülendő, hogy a mezőgazdasági termelőknek rendszeresen a termelési költségeik alatt kelljen értékesíteniük, a mutatóknak, indexeknek és a végső ár kiszámítására szolgáló módszereknek tükrözniük kell a piaci feltételekben és a leszállított mezőgazdasági termékek termelési költségeiben bekövetkezett változásokat. A végső árnak fedeznie kell legalább az összes termelési költséget, beleértve a termelők méltányos díjazását, valamint a kiegészítő szolgáltatások összes költségét. Az Agrár-élelmiszeripari Lánc Uniós Megfigyelőközpontja (AFCO) felhasználható az agrár-élelmiszeripari lánc áraira, a költségstruktúrákra, valamint a különbözetek és a hozzáadott érték elosztására vonatkozó információk szolgáltatására, a titoktartási és versenyszabályok tiszteletben tartása mellett. A nagykereskedelmi piacok fontos szerepet játszhatnak az ármechanizmusok kialakításában. Ezek olyan akkreditált struktúrák, amelyek biztosíthatják az árak átláthatóságát, és hozzájárulhatnak az értékláncon belüli kiegyensúlyozottabb elosztáshoz.

(20)

Tekintettel a mezőgazdasági termelők és szervezeteik kiszolgáltatott alkupozíciójára, a mezőgazdasági inputköltségek és a piaci árak jelentős ingadozásának közelmúltbeli eseteire, valamint az ellátási láncon belüli hatékonyabb ártranszmisszió szükségességére, a hat hónapnál hosszabb időtartamra szóló szerződéseknek felülvizsgálati záradékot kell tartalmazniuk, amelyet a mezőgazdasági termelők és szervezeteik kezdeményezésére életbe lehet léptetni. E záradéknak lehetővé kell tennie a mezőgazdasági termelők számára, hogy hat hónap elteltével bármikor kérjék a szerződés elemeinek felülvizsgálatát, és amennyiben nem születik megállapodás a felülvizsgálatról, felmondhassák a szerződést anélkül, hogy sérülne a feleknek a szerződés felülvizsgálatára vonatkozó egyéb lehetőségekről való tárgyaláshoz fűződő joga.

(20)

Tekintettel a mezőgazdasági termelők és szervezeteik kiszolgáltatott alkupozíciójára, a mezőgazdasági inputköltségek és a piaci árak jelentős ingadozásának közelmúltbeli eseteire, valamint az ellátási láncon belüli hatékonyabb ártranszmisszió szükségességére, a hat hónapnál (vagy a határidős kereskedelmet folytató ágazatok esetén 12 hónapnál) hosszabb időtartamra szóló szerződéseknek felülvizsgálati záradékot kell tartalmazniuk, amelyet a mezőgazdasági termelők és szervezeteik kezdeményezésére életbe lehet léptetni. E záradéknak lehetővé kell tennie a mezőgazdasági termelők számára, hogy hat hónap elteltével bármikor kérjék a szerződés elemeinek felülvizsgálatát, és amennyiben nem születik megállapodás a felülvizsgálatról, felmondhassák a szerződést anélkül, hogy sérülne a feleknek a szerződés felülvizsgálatára vonatkozó egyéb lehetőségekről való tárgyaláshoz fűződő joga. Lehetővé kell tenni e szerződések felülvizsgálatát előre nem látható körülmények, például szélsőséges időjárási események, állatbetegségek kitörése, geopolitikai feszültségek vagy bármely más olyan ok esetén, amely megakadályozza, hogy a megállapodás szerinti ár fedezze a mezőgazdasági termelők költségeit, ami hozzájárulna a mezőgazdasági termelők piaci volatilitással szembeni jobb védelméhez és a gazdasági realitásokhoz való jobb alkalmazkodásukhoz.

(21)

A szerződések átláthatóságának fokozása és a tisztességesebb kereskedelmi gyakorlatok elősegítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megköveteljék a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó írásbeli szerződések nyilvántartásba vételét.

(21)

A szerződések átláthatóságának fokozása és a tisztességesebb kereskedelmi gyakorlatok elősegítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy indokolt esetben megköveteljék a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó írásbeli szerződések nyilvántartásba vételét.

(22)

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó egyes vertikális és horizontális együttműködési kezdeményezések, amelyek célja a kötelező követelményeknél szigorúbb követelmények alkalmazása, pozitív hatással lehetnek a közös agrárpolitika azon célkitűzésére, miszerint megfelelő életszínvonalat kell biztosítani a mezőgazdasági népesség számára, valamint a fenntartható fejlődésére irányuló uniós célkitűzésre. Ezért indokolt úgy rendelkezni, hogy bizonyos körülmények között az ilyen kezdeményezések ne tartozzanak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá.

(22)

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó egyes vertikális és horizontális együttműködési kezdeményezések, amelyek célja a kötelező követelményeknél etikai és társadalmi szempontból akár szigorúbb követelmények alkalmazása, pozitív hatással lehetnek a közös agrárpolitika azon célkitűzésére, miszerint megfelelő életszínvonalat kell biztosítani a mezőgazdasági népesség számára, valamint a vidéki területek társadalmi-gazdasági és fenntartható fejlődésére irányuló uniós célkitűzésre. Ezért indokolt úgy rendelkezni, hogy bizonyos körülmények között az ilyen kezdeményezések ne tartozzanak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá.

(23)

Súlyos piaci egyensúlyhiány idején a magánszereplők kollektív fellépéseinek meghatározott kategóriái segíthetnek stabilizálni az érintett ágazatokat. Azt biztosítandó, hogy a magánszereplők rendelkezzenek a szóban forgó intézkedések végrehajtásához szükséges forrásokkal, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy uniós forrásokat bocsásson rendelkezésre a mezőgazdasági tartalékból ezen intézkedések támogatására. A tagállamok számára pedig lehetővé kell tenni, hogy további nemzeti forrásokat különítsenek el.

(23)

Súlyos piaci egyensúlyhiány idején a magánszereplők kollektív fellépéseinek meghatározott kategóriái segíthetnek stabilizálni az érintett ágazatokat. Azt biztosítandó, hogy a magánszereplők rendelkezzenek a szóban forgó intézkedések végrehajtásához szükséges forrásokkal, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy uniós forrásokat bocsásson rendelkezésre a mezőgazdasági tartalékból ezen intézkedések támogatására , egyúttal biztosítva a megvalósíthatóságot, és elkerülve a közvetlen kifizetésekre gyakorolt negatív hatást. E tekintetben a Bizottságnak szükség esetén más uniós finanszírozási forrásokat is rendelkezésre kell bocsátania . A tagállamok számára pedig lehetővé kell tenni, hogy további nemzeti forrásokat különítsenek el.

(26)

A mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli pozíciójának megerősítése érdekében az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) több rendelkezését módosítani kell a bizonyos ágazatokban megvalósuló beavatkozástípusok tekintetében. E módosítások célja támogatást nyújtani a mezőgazdasági termelők számára ahhoz, hogy az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások tagjai legyenek, illetve maradjanak, tekintettel arra, hogy ezek a szervezetek és társulások pozitív szerepet játszanak a termelők tárgyalási pozíciójának megerősítésében. Ezen túlmenően a termelői szervezeteknek a KAP-stratégiai tervek keretében nyújtott hatékonyabb és célzottabb támogatás érdekében egyes ágazatok vonatkozásában rendelkezni kell az operatív programokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás növelésének lehetőségéről.

(26)

A mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli pozíciójának megerősítése érdekében az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) több rendelkezését módosítani kell a bizonyos ágazatokban megvalósuló beavatkozástípusok tekintetében. E módosítások célja támogatást nyújtani a mezőgazdasági termelők számára ahhoz, hogy az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások tagjai legyenek, illetve maradjanak, tekintettel arra, hogy ezek a szervezetek és társulások pozitív szerepet játszanak a termelők tárgyalási pozíciójának megerősítésében. Ezen túlmenően a termelői szervezeteknek a KAP-stratégiai tervek keretében nyújtott hatékonyabb és célzottabb támogatás érdekében egyes ágazatok vonatkozásában rendelkezni kell az operatív programokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás növelésének lehetőségéről , egyúttal biztosítva a megvalósíthatóságot, és elkerülve a közvetlen kifizetésekre gyakorolt negatív hatást .

(26a)

A termelők versenyképességének és fenntarthatóságának javítása érdekében a működési alap társfinanszírozásának elsősorban a mezőgazdasági termeléshez közvetlenül kapcsolódó beruházásokra, a termelői szervezetek valamennyi tagjának javát szolgáló kollektív fellépésekre és a digitalizációra kell irányulnia. A kedvezményezettek bevonásának ösztönzése érdekében jelentősen csökkenteni kell az operatív programok végrehajtása során a termelői szervezetekre nehezedő adminisztratív és bürokratikus terheket.

(30)

Az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének f. pontjában említett egyéb ágazatokban alkalmazható beavatkozástípusok bevezetésének elősegítése érdekében 2025-től további rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára a tekintetben, hogy kiigazíthassák a források ezen ágazatok közötti elosztását, és allokációik legfeljebb 6 %-át közvetlen kifizetésekre fordíthassák.

(30)

Az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének f. pontjában említett egyéb ágazatokban alkalmazható beavatkozástípusok bevezetésének elősegítése érdekében 2025-től további rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára a tekintetben, hogy kiigazíthassák a források ezen ágazatok közötti elosztását, és allokációik legfeljebb 6 %-át közvetlen kifizetésekre fordíthassák , egyúttal biztosítva a megvalósíthatóságot, és elkerülve a közvetlen kifizetésekre gyakorolt negatív hatást .

(32)

Annak érdekében, hogy súlyos piaci egyensúlyhiány idején a mezőgazdasági tartalékból származó uniós forrásokat lehessen a tagállamok rendelkezésére bocsátani a magánszereplők kollektív fellépéseinek támogatása érdekében, a mezőgazdasági tartalék felhasználásának lehetőségét ki kell terjeszteni a kollektív fellépések támogatására is, amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy a versenyszabályok nem alkalmazandók ezekre az intézkedésekre.

(32)

Annak érdekében, hogy súlyos piaci egyensúlyhiány idején a mezőgazdasági tartalékból származó uniós forrásokat tisztességes és átlátható módon lehessen a tagállamok rendelkezésére bocsátani a magánszereplők kollektív fellépéseinek támogatása érdekében, a mezőgazdasági tartalék felhasználásának lehetőségét – a megvalósíthatóság biztosítása mellett, és elkerülve a közvetlen kifizetésekre gyakorolt negatív hatást – ki kell terjeszteni a kollektív fellépések támogatására is, amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy a versenyszabályok nem alkalmazandók ezekre az intézkedésekre.

-1.

Az 1. cikk (2) bekezdése a következ. ponttal egészül ki:

„1a.

ecet, XIIa. rész;”

-1a.

A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

-1b.

A 11. cikk az alább. pontokkal egészül ki:

„ea)

fehér cukor;

eb)

a 0104 10 30 vagy 0204 KN-kód alá tartozó juhhús,

ec)

a 0203 KN-kód alá tartozó sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva;

ed)

a 0207 KN-kód alá tartozó baromfihús frissen, hűtve vagy fagyasztva.”

-1c.

A 15. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

-1d.

Az 75. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

b)

a (3) bekezdés j. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„j)

a termelés helye és a származási hely;”.

a)

stabilitás és átláthatóság a mezőgazdasági termelők és a felvásárlók közötti kapcsolatokban az ellátási lánc mentén;

a)

stabilitás – többek között a termelők és a felvásárlók közötti szerződések révén a gazdasági bizonytalanságok korlátozása érdekében –, nyomonkövethetőség és átláthatóság a mezőgazdasági termelők és a felvásárlók közötti kapcsolatokban az ellátási lánc mentén;

aa)

a mezőgazdasági termelők demokratikusan irányított kollektív szervezetei fejlesztésének előmozdítása;

ab)

kiegészítő összeg folyósítása a termelőnek, különösen kollektív projektek finanszírozása céljából;

b)

a részt vevő mezőgazdasági termelők által termékeikért méltányosnak tekintett ár; valamint

b)

a részt vevő mezőgazdasági termelők által termékeikért és munkájukért az Agrár-élelmiszeripari Lánc Uniós Megfigyelőközpontja (AFCO) által adott jelzések alapján is méltányosnak és jövedelmezőnek tekintett ár;

c)

az ENSZ egy vagy több fenntartható fejlődési céljának megvalósítására irányuló kollektív kezdeményezések.

c)

az ENSZ egy vagy több fenntartható fejlődési céljának megvalósítására irányuló kollektív és társadalmi-gazdasági kezdeményezések , amelyek hozzájárulnak a vidéki közösségek fejlődéséhez .

a)

közvetlen kapcsolat a mezőgazdasági termelő és a termék végső fogyasztója között ; vagy

a)

közvetlen kapcsolat vagy korlátozott számú közvetítőn keresztül megvalósuló kapcsolat a mezőgazdasági termelő , a szövetkezet vagy a termelői szervezet és a termék végső fogyasztója között , vagy

b)

szoros kapcsolat és földrajzi közelség a mezőgazdasági termelő és a termék végső fogyasztója között.

b)

a mezőgazdasági termelő, a szövetkezet vagy a termelői szervezet és a termék végső fogyasztója közötti szoros kapcsolat és földrajzi közelség, amely alatt rövid távolság vagy rövid szállítási időtartam értendő, többek között határon átnyúló összefüggésben .

a)

a tejnek és a tejtermékeknek a mezőgazdasági termelőtől, termelői szervezettől vagy termelői szervezetek társulásától eltérő valamely termelő által valamely begyűjtőnek, feldolgozónak, forgalmazónak vagy kiskereskedőnek való szállítására írásbeli szerződést kell kötni;

a)

a tejnek és a tejtermékeknek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó termelők általi szállítására írásbeli szerződést kell kötni;

b)

a tej és a tejtermékek első felvásárlójának írásbeli szerződéses ajánlatot kell tennie a tejnek és tejtermékeknek a mezőgazdasági termelő, termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása általi szállítására vonatkozóan.

b)

a termelői szervezeteknek, a termelői szervezetek társulásainak vagy a mezőgazdasági termelőknek írásbeli szerződéses ajánlatot kell tenniük az első felvásárlók részére a tej és tejtermékek szállítására vonatkozóan.

b)

írásban rögzíteni kell; és

b)

papíron vagy digitális formában írásban rögzíteni kell; és

i.

a szállított termékekért fizetendő ár, amely:

i.

a szállított termékekért fizetendő ár, amely tartalmazza az összes kifizetés kifejezett megjelölését, az alkalmazandó árengedményekkel együtt, és amely :

—

kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők együttes figyelembevételével kerül sor, amelyek olyan objektív mutatókat, indexeket vagy a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket foglalnak magukban, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, és amelyek tükrözik a piaci feltételekben és a termelési költségekben bekövetkező változásokat, a szállított mennyiségeket, továbbá a szállított tej és tejtermékek minőségét vagy összetételét. Ennek céljából a tagállamok a termelésről és az élelmiszer-ellátási láncról készített tanulmányokon alapuló, objektív kritériumokkal összhangban mutatókat határozhatnak meg. A szerződő felek szabadon hivatkozhatnak ezen mutatókra vagy bármely más mutatóra;

—

kiszámítására a szerződésben megállapított különböző objektív, ellenőrizhető és nem manipulálható tényezők együttes figyelembevételével kerül sor, amelyek olyan objektív mutatókat, indexeket vagy a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket foglalnak magukban, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, és amelyek tükrözik a piaci feltételekben , az inflációban és a teljes termelési költségekben , többek között a mezőgazdasági termelők javadalmazásában, a további szolgáltatások összköltségében bekövetkező változásokat, a szállított mennyiségeket, továbbá a szállított tej és tejtermékek minőségét vagy összetételét.

iii.

a szerződés időtartama: a szerződés lehet határozott időre, illetve felmondási záradékot tartalmazó, határozatlan időre szóló szerződés. A hat hónapot meghaladó minimális időtartamú szerződés esetében a szerződés tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot, amely a mezőgazdasági termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásának kezdeményezésére életbe léphet;

iii.

a szerződés időtartama: a szerződés lehet határozott időre, illetve felmondási záradékot tartalmazó, határozatlan időre szóló szerződés. A hat hónapot meghaladó minimális időtartamú szerződés esetében a szerződés tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot, amely a mezőgazdasági termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásának kezdeményezésére előre nem látható körülmények, például szélsőséges időjárási események, állatbetegségek kitörése, geopolitikai feszültségek vagy bármely más olyan ok miatt életbe léptethető, amely megakadályozza, hogy a megállapodás szerinti ár fedezze a mezőgazdasági termelők költségeit.

iv.

a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkoz. részletek;

iv.

a kifizetési időszakokra , eljárásokra, valamint a tulajdonjog és a kockázat átruházásának időpontjára vonatkoz. részletek;

a)

a szóban forgó tejet vagy tejtermékeket egy termelői szervezet vagy szövetkezet tagja szállítja annak a termelői szervezetnek vagy szövetkezetnek, amelynek a tagja, feltéve, hogy e termelői szervezet vagy szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (4) bekezdésben megállapított rendelkezésekhez hasonló hatású rendelkezéseket tartalmaznak;

(A

magyar változatot nem érinti.)

b)

a tej vagy tejtermékek első felvásárlója a 2003/361/EK ajánlás (10) értelmében vett mikro- vagy kisvállalkozás;

c)

a tej vagy tejtermékek szállítása és kifizetése egyidejűleg történik;

a)

a szállítás olyan termékekre vonatkozik, amelyek értéke a tagállam által megállapítandó küszöbérték alatt van, amely nem haladja meg a 10 000  EUR-t;

a)

a szállítás olyan termékekre vonatkozik, amelyek értéke a tagállam által megállapítandó küszöbérték alatt van, amely nem haladja meg a 4 000  EUR-t;

aa)

a tej vagy tejtermékek első felvásárlója a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro- vagy kisvállalkozás;

ab)

a tej vagy tejtermékek szállítása és kifizetése egyidejűleg, vagy legkésőbb 5 munkanapon belül történik;

2a.

A 149. cikk (2) bekezdésének c. pontja a következőképpen módosul:

a)

az i. alpont helyébe a következő szöveg lép:

i.

az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 4  %-át;

„ i.

az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 10  %-át; ”

ii.

az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át; és

b)

az ii. alpontot el kell hagyni;

a)

az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő egy vagy több ágazatban működő termelőkből vagy az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő egy vagy több ágazatban ökológiai termékeket előállító termelőkből állnak, és mezőgazdasági termelő tagoknak a 153. cikk (2) bekezdésének c. pontjával összhangban lévő ellenőrzése alatt állnak ;

a)

az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő egy vagy több ágazatban működő termelőkből állnak, és mezőgazdasági termelő tagok, illetve a gyümölcs- és zöldségágazat esetében termelők ellenőrzése alatt állnak, a 153. cikk (2) bekezdésének c. pontjával összhangban;

b)

a mezőgazdasági termelők kezdeményezésére jöttek létre és legalább a következő tevékenységek egyikét végzik:

b)

a mezőgazdasági termelők – illetve gyümölcs- és zöldségfélék esetében a termelők – kezdeményezésére jöttek létre és legalább a következő tevékenységek egyikét végzik:

ba)

az (1a) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

d)

az (1a) bekezdés első albekezdésében említett tevékenységek által érintett termékek mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át.

d)

az (1a) bekezdés első albekezdésében említett tevékenységek által érintett termékek mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át vagy az Unió össztermelésének 5 %-át.

-a)

az (1) bekezdés b. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

b )

a mezőgazdasági üzem egy adott terméke tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás, a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek e feltételtől, amennyiben a társult mezőgazdasági termelők két különálló termelői egysége különböző földrajzi területen helyezkedik el;

„b )

a mezőgazdasági üzem egy adott terméke tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás, a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek e feltételtől, amennyiben a társult mezőgazdasági termelők két különálló termelői egysége különböző földrajzi területen helyezkedik el , vagy amennyiben a társult termelők különálló termelői szervezeteket bíznak meg az I. melléklet IX. és X. részében felsoroltaktól eltérő, különböző felhasználásra szánt termékeik forgalomba hozatalával, és ezért ezek a szervezetek nem versenyeznek egymással ; ”

-aa)

az (1) bekezdés a következ. ponttal egészül ki:

„ca)

tartózkodás a felvásárlókkal való közvetlen kapcsolatfelvételtől, amennyiben ezek az egyedi lépések veszélyeztethetik a termelői szervezet által kitűzött közös célokat, különösen a tervezés, a tárgyalás vagy a forgalomba hozatal tekintetében. Tiltott és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tekintendő a felvásárló minden olyan gyakorlata, amelynek célja vagy hatása a termelői szervezet megkerülése azáltal, hogy közvetlenül kapcsolatba lép annak egy vagy több tagjával, amennyiben a felvásárló már tárgyalásokat folytat vagy szerződést kötött az adott termelői szervezettel.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

a)

a mezőgazdasági termékeknek a mezőgazdasági termelőtől, termelői szervezettől vagy termelői szervezetek társulásától eltérő valamely termelő által valamely feldolgozónak, forgalmazónak vagy kiskereskedőnek való szállítására írásbeli szerződést kell kötni;

a)

a mezőgazdasági termékeknek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó termelők általi szállítására írásbeli szerződést kell kötni;

b)

a mezőgazdasági termék első felvásárlójának írásbeli szerződéses ajánlatot kell tennie a mezőgazdasági termékeknek a mezőgazdasági termelő, termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása általi szállítására vonatkozóan.

b)

a termelői szervezeteknek, a termelői szervezetek társulásainak vagy a mezőgazdasági termelőknek írásbeli szerződéses ajánlatot kell tenniük az első felvásárlók részére a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozóan.

b)

írásban rögzíteni kell; és

b)

papíron vagy digitális formában írásban rögzíteni kell; és

i.

a szállított termékekért fizetendő ár, amely:

i.

a szállított termékekért fizetendő ár, amely tartalmazza az összes kifizetés kifejezett megjelölését, az alkalmazandó árengedményekkel együtt, és amely :

—

kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők együttes figyelembevételével kerül sor, amelyek olyan objektív mutatókat, indexeket vagy a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket foglalnak magukban, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, és amelyek tükrözik a piaci feltételekben és a termelési költségekben bekövetkező változásokat, a szállított mennyiségeket és a szállított mezőgazdasági termékek minőségét vagy összetételét ; ennek céljából a tagállamok a termelésről és az élelmiszer-ellátási láncról készített tanulmányokon alapuló, objektív kritériumokkal összhangban mutatókat határozhatnak meg. A szerződő felek szabadon hivatkozhatnak ezen mutatókra vagy bármely más, általuk relevánsnak ítélt mutatókra;

—

kiszámítására a szerződésben megállapított különböző objektív, ellenőrizhető és nem manipulálható tényezők együttes figyelembevételével kerül sor, amelyek olyan objektív mutatókat, indexeket vagy a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket foglalnak magukban, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, és amelyek tükrözik a piaci feltételekben , az inflációban és a teljes termelési költségekben , többek között a mezőgazdasági termelők javadalmazásában, a további szolgáltatások összköltségében bekövetkező változásokat, a szállított mennyiségeket , továbbá a szállított mezőgazdasági termékek minőségét vagy összetételét . Ennek céljából a tagállamok vagy a regionális hatóságok a termelésről és az élelmiszer-ellátási láncról készített tanulmányokon alapuló, objektív kritériumokkal összhangban , a 157. cikk (1) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezetek által nyújtott adatok alapján, vagy az Agrár-élelmiszeripari Lánc Uniós Megfigyelőközpontjának adatai alapján mutatókat határozhatnak meg , melyeket a szerződésben való felhasználás céljából online közzétesznek . A szerződő felek szabadon hivatkozhatnak ezen mutatókra vagy bármely más, általuk relevánsnak ítélt mutatókra;

iii.

a szerződés időtartama: a szerződés lehet határozott időre, illetve felmondási záradékot tartalmazó, határozatlan időre szóló szerződés. A hat hónapot meghaladó minimális időtartamú szerződések esetében a szerződés tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot is , amely különösen a mezőgazdasági termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásának kezdeményezésére életbe léphet ;

iii.

a szerződés időtartama: a szerződés lehet határozott időre, illetve felmondási záradékot tartalmazó, határozatlan időre szóló szerződés. A hat hónapot – vagy a határidős kereskedelmet folytató ágazatok esetén 12 hónapot – meghaladó minimális időtartamú szerződés esetében a szerződés tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot, amely különösen a mezőgazdasági termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásának kezdeményezésére előre nem látható körülmények, például szélsőséges időjárási események, állatbetegségek kitörése, geopolitikai feszültségek vagy bármely más olyan ok miatt életbe léptethető, amely megakadályozza, hogy a megállapodás szerinti ár fedezze a mezőgazdasági termelők költségeit ;

iv.

a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkoz. részletek;

iv.

a kifizetési időszakokra , eljárásokra, valamint a tulajdonjog és a kockázat átruházásának időpontjára vonatkoz. részletek;

a)

a szóban forgó mezőgazdasági termékeket egy termelői szervezet vagy szövetkezet tagja szállítja annak a termelői szervezetnek vagy szövetkezetnek, amelynek a tagja, feltéve, hogy e termelői szervezet vagy szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (4) bekezdés a), b) és c. pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló hatású rendelkezéseket tartalmaznak;

a)

a szóban forgó mezőgazdasági termékeket egy termelői szervezet vagy szövetkezet tagja szállítja annak a termelői szervezetnek vagy szövetkezetnek, amelynek a tagja, feltéve, hogy e termelői szervezet vagy szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (4) bekezdés a), b) és c. pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló célú rendelkezéseket tartalmaznak;

b)

a szóban forgó mezőgazdasági termékek első felvásárlója a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro- vagy kisvállalkozás;

c)

a szóban forgó mezőgazdasági termékek szállítása és kifizetése egyidejűleg történik;

a)

a szállítás olyan termékekre vonatkozik, amelyek értéke a tagállam által megállapítandó küszöbérték alatt van, amely nem haladja meg a 10 000  EUR-t;

a)

a szállítás olyan termékekre vonatkozik, amelyek értéke a tagállam által megállapítandó küszöbérték alatt van, amely nem haladja meg a 4 000  EUR-t;

aa)

a szóban forgó mezőgazdasági termékek első felvásárlója a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro- vagy kisvállalkozás;

ab)

az érintett mezőgazdasági termékek szállítása és kifizetése egyidejűleg vagy legkésőbb 5 munkanapon belül történik;

6a.

A 172b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

6b.

A 188. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

6c.

A 189. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

a)

az 5302 10 00 KN-kód alá tartozó valódi nyerskendert akkor, ha az teljesíti a ( z ) 1307 / 2013 / EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében és 35. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeket;

a)

az 5302 10 00 KN-kód alá tartozó valódi nyerskendert akkor, ha az teljesíti az ( EU ) 2021 / 2115 / rendeletben meghatározott feltételeket;

b)

az ex 1207 99 20 KN-kód alá tartozó, vetésre szánt kendermag-fajtákat akkor, ha azokhoz mellékelték annak igazolását, hogy az adott fajta tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a(z) 1307/2013/EU rendelet* 32. cikkének ( 6 ) bekezdésével és 35. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározott szintet;

b)

az ex 1207 99 20 KN-kód alá tartozó, vetésre szánt kendermag-fajtákat akkor, ha azokhoz mellékelték annak igazolását, hogy az adott fajta tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg az ( EU ) 2021/2115 rendelettel összhangban meghatározott szintet;

c)

az 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt kendermagot kizárólag a tagállam engedélyével rendelkező importőrök hozhatnak be annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a magokat ne lehessen vetőmagként felhasználni .

c)

az 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt , és – annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a magokat ne lehessen vetőmagként felhasználni – kizárólag a tagállam engedélyével rendelkező importőrök által behozott kendermag;

ca)

kendervirágzatot csak a tagállam által engedélyezett importőrök hozhatnak be, annak igazolásával, hogy az érintett fajta tetrahidrokannabinol-szintje nem haladja meg az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban meghatározott szintet.”

d)

az elsősorban családi munkaerőre támaszkodó olyan kisgazdaságok gazdasági életképességének támogatása, amelyek esetében az 1217/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott standard termelési érték nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t;

d)

olyan kisgazdaságok és családi gazdaságok gazdasági életképességének támogatása, amelyek esetében az 1217/2009/EK tanácsi rendelet (11) 2. cikkének 8. pontjában meghatározott standard termelési érték nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t;

fa)

a helyi mezőgazdasági termelés előmozdítása;

fb)

a mezőgazdasági termeléshez közvetlenül kapcsolódó hulladék közös kezelése, valamint az állati szennyvíz és az energiatermelés jobb felhasználása;

fc)

stabil és méltányos jövedelem biztosítása, amely fedezi a termelési költségeket, valamint erős pozíció biztosítása a mezőgazdasági termelők számára az értéklánc egészében;

fd)

vízkészlet-felhasználásra irányuló beruházások alkalmazása;

fe)

hozzájárulás a vidéki gazdaságot előmozdító tevékenységek diverzifikálásához, valamint a vidéki területek fejlesztéséhez és vonzerejéhez;

ff)

a kulturális és gasztronómiai örökség előmozdítása a kiegyensúlyozott étrenddel kapcsolatos témák oktatásának támogatása érdekében;

fg)

a hagyományos termelési gyakorlatok megőrzése, élelmezésbiztonság és élelmiszer-önrendelkezés;

7a.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

7b.

A 219. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

a)

a támogatást a termelők által a letelepedésük helye szerinti tagállamban, az érintett tagállam által meghatározott módszerrel benyújtott kérelem alapján nyújtják;

b)

e rendszer hatékony és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság az AFCO által szolgáltatott adatok alapján meghatározza a következőket:

i.

a csökkentési rendszer keretében uniós szinten csökkentendő szállítások maximális teljes volumene vagy maximális teljes mennyisége;

ii.

a csökkentési időszak időtartama és szükség esetén meghosszabbítása;

iii.

a csökkentés volumenétől vagy mennyiségétől függően a támogatás összege és finanszírozási módja;

iv.

a pályázókra és a kérelmekre vonatkozó támogathatósági kritériumok;

v.

a rendszer végrehajtására vonatkozó különleges feltételek.

a)

piacról történő árukivonás vagy a termékek ingyenes szétosztása;

a)

piacról történő árukivonás vagy a termékek ingyenes szétosztása , többek között jótékonysági szervezeteknek ;

aa)

az ökológiai termékek esetében a felesleg hagyományos piacokra történő átminősítése;

g)

a termelés ideiglenes tervezése, figyelembe véve a termelési ciklus sajátos jellegét.

g)

a termelés ideiglenes tervezése, figyelembe véve a termelési ciklus sajátos jellegét , különösen a romlandó termékek esetében .

8a.

A 222a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

8b.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

(8c)

Az I. melléklet a következő résszel egészül ki:

(8d)

A II. melléklet a következő résszel egészül ki:

8e.

A II. melléklet a következő résszel egészül ki:

(1)

(2)

(3)

(4)

8f.

A VIII. melléklet a következő résszel egészül ki:

(1)

(2)

(3)

—

Steak

—

Escalope (hússzelet)

—

Kolbász

—

Burger

—

Hamburger

—

Tojássárgája

—

Tojásfehérje

(4)

(5)

(2)

A szállítási szerződések időtartama több év is lehet. A hat hónapot meghaladó minimális időtartamú szerződések esetében a szerződés tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot, amely a mezőgazdasági termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásának kezdeményezésére életbe léphet .

(2)

A szállítási szerződések időtartama több év is lehet.

b)

az a. pontban említett beruházásokra e fiatal mezőgazdasági termelők vagy új mezőgazdasági termelők telephelyén, az első operatív programju. részeként kerül sor. ;

b)

az a. pontban említett beruházásokra azon fiatal mezőgazdasági termelők vagy új mezőgazdasági termelők , illetve a gyümölcs- és zöldségágazat esetében azon termelők telephelyén kerül sor , akik első alkalommal csatlakoznak az (EU) 1308/2013 rendelet alapján elismert termelői szervezethez, első operatív programju. részeként és a fiatal mezőgazdasági termelőknek vagy új mezőgazdasági termelőknek a termelői szervezethez való csatlakozását követő 7 évben ;

ca)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: