P10_TA(2025)0175

Az Ukrajnáról szóló 2023. és 2024. évi jelentések

Az Európai Parlament 2025. szeptember 9-i állásfoglalása a Bizottság Ukrajnáról szóló 2023. és 2024. évi jelentéseiről (2025/2026(INI))

(C/2026/1471)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—	tekintettel az EU bővítési politikájáról szóló 2024. évi bizottsági közleményt (COM(2024)0690) kísérő, „Az Ukrajnáról szóló 2024. évi jelentés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2024)0699),

—	tekintettel az EU bővítési politikájáról szóló 2023. évi bizottsági közleményt (COM(2023)0690) kísérő, „Az Ukrajnáról szóló 2023. évi jelentés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2023)0699),

—	tekintettel az Európai Tanács Ukrajna tagjelölt státuszának megadásáról szóló 2022. június 24-i, a csatlakozási tárgyalások megkezdésének jóváhagyásáról szóló 2023. december 15-i, valamint a 2025. március 20-i következtetéseire,

—	tekintettel az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló, 2024. február 29-i (EU) 2024/792 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—	tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „OECD Review of the Corporate Governance of State-Owned Enterprises: Ukraine [Az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításának OECD-felülvizsgálata: Ukrajna]” című dokumentumára (2021) és az azt követő párbeszédekre (2024),

—	tekintettel a Nemzetközi Valutaalap által végzett, a 2023–2026-os időszakra szóló, Ukrajnára vonatkozó kibővített finanszírozási eszköz nyolcadik felülvizsgálatára,

—

tekintettel az Európa Tanács Velencei Bizottságának véleményeire, különösen az Ukrajna egyes jogalkotási aktusainak az ukrán alkotmánybíróság bírói tisztségére pályázó jelöltek versenyeztetéses kiválasztására vonatkozó rendelkezések pontosítása érdekében történő módosításáról szóló törvényről szóló vélemények nyomon követéséről szóló, 2023. október 9-i véleményre, valamint a nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényről szóló vélemény nyomon követéséről szóló, 2023. október 9-i véleményre,

—	tekintettel a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) Ukrajnáról, különösen a negyedik értékelési körre és az ukrajnai parlamenti képviselők, bírák és ügyészek tekintetében a korrupció megelőzéséről szóló második megfelelőségi jelentéshez fűzött, 2024. november 22-i kiegészítésére,

—

tekintettel az Ukrajna által a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezmény cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott, 2025. július 3-i jelentésre (alapjelentés), valamint a nőkkel szembeni erőszakkal és a kapcsolati erőszakkal szembeni fellépés szakértői csoportja által az ukrán civil társadalmi szervezetektől kapott kiegészítő információkra,

—	tekintettel a Human Rights Watch Ukrajnáról szóló jelentéseire, többek között az „ »All She Did Was Help People« – Flawed Anti-Collaboration Legislation in Ukraine” [„Ő csak segített” – Hibás kollaborációellenes jogszabályok Ukrajnában] című, 2024. december 5-i jelentésére,

—	tekintettel az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyvre vonatkozó, 2025. március 12-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Ukrajna vezetői által a Donald Trump amerikai elnökkel 2025. augusztus 18-án Washingtonban tartott találkozót követően tett nyilatkozatokra,

—	tekintettel Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel 2025. augusztus 17-én tartott brüsszeli találkozóját követően tett nyilatkozatára,

—

tekintettel Franciaország, Olaszország, Németország, az Egyesült Királyság, Finnország és Lengyelország vezetői, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke által a Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke közötti, az alaszkai Anchorage-ban 2025. augusztus 15-én tartott találkozót követően, 2025. augusztus 16-án kiadott együttes nyilatkozatra,

—

tekintettel a korábbi nyilatkozatokra, többek között a 2025. május 10-i kijevi találkozót követően Franciaország, Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság és Ukrajna vezetői által tett együttes nyilatkozatra, valamint a Weimar+ szövetség Ukrajnáról és az euroatlanti biztonságról szóló, 2025. május 12-i együttes nyilatkozatára,

—	tekintettel a több európai parlamenti képviselő által 2025. augusztus 11-én kiadott, a nemzetközi jogon és az ukrán nép akaratán alapuló igazságos ukrajnai békére irányuló tárgyalásokról szóló, együttes nyilatkozatra,

—	tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A10-0154/2025),

mivel a Parlament a lehető leghatározottabban elítéli az Ukrajna elleni jogellenes, indokolatlan és provokáció nélkül indított orosz agressziót, és támogatja Ukrajnának a szuverenitáshoz, a függetlenséghez és a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritáshoz való jogát; mivel Oroszország megszállta Ukrajnát, és ezért az ukrajnai béke felé vezető legközvetlenebb és egyetlen igazságos út az, hogy Oroszország kivonja erőit Ukrajna teljes területéről, és jóvátételt fizet azokért a károkért, amelyeket jogellenes agressziós háborúja során okozott;

mivel Oroszország a szövetségesei – különösen Belarusz, Irán és Észak-Korea – által nyújtott politikai, anyagi és katonai támogatással 2022. február 24. óta jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan totális agressziós háborút folytat Ukrajna ellen; mivel azonban Oroszország Ukrajna elleni háborúja 2014-ben a Krím jogellenes megszállásával és annektálásával, majd Donyeck és Luhanszk régió egyes részeinek ezt követő megszállásával kezdődött; mivel ez az agressziós háború az ENSZ Alapokmányának, valamint a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog 1949. évi genfi egyezményekben megállapított alapelveinek nyilvánvaló és kirívó megsértését jelenti;

mivel 2025 júniusában és júliusában drasztikusan nőtt a polgári infrastruktúrát, többek között kórházakat, iskolákat, lakóépületeket és kulturális intézményeket célzó orosz rakétacsapások és pilóta nélküli légi járművekkel végrehajtott támadások száma, amelyek 2022 májusa óta a legtöbb polgári áldozatot szedték; mivel az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának adatai szerint 2025 júniusában legalább 232 polgári személy vesztette életét és 1 343 személy sebesült meg, míg 2025 júliusában 286 polgári halálesetet és 1 388 sebesültet regisztráltak, ami 2022 májusa óta a legmagasabb számú havi polgári áldozatot jelenti;

mivel Oroszország merényleteket és szabotázst hajt végre prominens ukrán közéleti személyiségek, katonák és kritikus infrastruktúrák ellen; mivel Andrij Parubijt, a Verhovna Rada korábbi elnökét és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács volt titkárát 2025. augusztus 30-án brutálisan meggyilkolták Lvivben;

mivel Oroszország dokumentált háborús bűnöket és deportálásokat követett el az általa jogellenesen elfoglalt valamennyi ukrán területen, valamint nagymértékben támaszkodott az információmanipulációra, a dezinformációra és a propaganda terjesztésére annak érdekében, hogy a lakosságot szándékosan félretájékoztassa, illetve hogy a lakosság tájékozatlan maradjon;

mivel 2025. augusztus 28-án Oroszország több kijevi épület ellen újabb rendkívül brutális drón- és rakétatámadást indított, amely legalább 23 ember halálát okozta, és több mint 63 személyt, köztük gyermekeket is megsebesített; mivel a támadás jelentős károkat okozott az EU ukrajnai küldöttségének helyiségeiben, ami a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény súlyos megsértésének minősül; mivel a csapások a British Council kijevi irodáit is érintették, azok súlyos károkat szenvedtek, és egy személy megsebesült;

mivel az orosz agressziós háborúra válaszul 2023 januárjában elindították az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék felállítását célzó koalíciót; mivel az Eurojust keretében 2023 márciusában Hágában létrehozták az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központot; mivel a koalíció 2025 márciusában véglegesítette a törvényszék jogi keretét; mivel a 2025. május 9-i külügyminiszteri találkozónak a koalíció munkájának lezárásáról szóló együttes nyilatkozata (Lviv-nyilatkozat) révén több mint 40 ország támogatta a törvényszék létrehozását; mivel 2025. június 25-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára Strasbourgban aláírta az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozásáról szóló hivatalos megállapodást;

mivel Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke és Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke 2025. augusztus 15-én kétoldalú csúcstalálkozót tartott Anchorage-ban (Alaszka); mivel ezt a csúcstalálkozót 2025. augusztus 18-án Trump elnök és Zelenszkij elnök, valamint európai vezetők közötti washingtoni találkozók követték;

mivel Ukrajna figyelemreméltó rezilienciát és az európai út iránti elkötelezettséget mutatott, és e tekintetben kézzelfogható eredményeket ért el a folyamatban lévő orosz agressziós háború ellenére, amely ezrek halálához vezetett, súlyos traumát okozott a veteránoknak és családjaiknak, sok várost és létfontosságú polgári infrastruktúrát rombolt le, és Ukrajna területeinek az orosz erők általi további megszállásához vezetett;

mivel jelenleg az orosz megszállás eredményeképpen több mint 4 millió ukrán él az ideiglenes védelmi mechanizmus keretében az EU tagállamaiban, és él a tartózkodás jogával, a munkaerőpiachoz, a lakhatáshoz, az orvosi ellátáshoz, a szociális jóléti segítségnyújtáshoz való hozzáférés jogával, valamint a gyermekeik oktatásához való joggal;

mivel Ukrajna uniós csatlakozási folyamata a béke és a jólét felé vezető utat és az ahhoz való fontos hozzájárulást jelenti Ukrajna számára, valamint stratégiai választ is ad Oroszország agressziójára és Ukrajna számára hiteles biztonsági garanciát jelent, megerősítve az EU geopolitikai rezilienciáját;

L.	mivel az Ukrajna által kezdeményezett jogalkotási reformok tükrözik az országnak az uniós vívmányokhoz való igazodás iránti elkötelezettségét;

mivel a GRECO továbbra is elismeri Ukrajna határozott elkötelezettségét a korrupció elleni küzdelem iránt ebben az ország számára rendkívül nehéz időszakban; mivel a GRECO különösen elismerte, hogy Ukrajna előrelépést tett a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek körében jelenlévő korrupció megelőzése terén; mivel az eredmények ellenére továbbra is vannak kihívások olyan területeken, mint az igazságszolgáltatás függetlensége és a rendszerszintű korrupció, amelyeket nagyobb kormányzati elszámoltathatóság, az intézményi kapacitások további megerősítése és nemzetközi felügyelet révén kell kezelni;

N.	mivel az OECD megállapította, hogy Ukrajna az elmúlt évtizedben jelentős lépéseket tett korrupcióellenes keretrendszerének reformja terén az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az integritás nyílt adatok, digitalizáció és a korrupcióellenes szervek függetlenségének megerősítése révén;

mivel 2025. július közepén az ukrán hatóságok megpróbálták aláásni az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség (SAPO) függetlenségét azáltal, hogy elfogadták a 12414. sz. törvényt, amely széles körű hatáskört biztosított a legfőbb ügyész számára a nyomozásaikba való beavatkozáshoz; mivel 2025. augusztus 31-én jelentős belső és külső nyomás eredményeként a Verhovna Rada elfogadta a 13533. sz. törvényt azzal a céllal, hogy helyreállítsa a korábbi állapotot, és ezáltal megtegye a szükséges intézkedéseket a NABU és a SAPO függetlenségének teljes körű helyreállítása érdekében;

mivel Ukrajna a Transparency International 2024-es korrupcióérzékelési indexén a 100 pontból 35 pontot ért el, és az értékelt 180 ország közül a 105. helyen végzett, és bár határozottan elkötelezett a korrupcióellenes erőfeszítések iránt, továbbra is szükség van az e szándékok megvalósítását célzó tényleges reformokra; mivel az átfogó közigazgatási reform, a korrupció elleni küzdelem, az alapvető jogok előmozdítása és a demokratikus intézmények hatékony működése az uniós csatlakozás alapvető feltételei;

Q.	mivel Ukrajna előrelépést tett a regionális együttműködés és a társadalmi-gazdasági reformok terén annak érdekében, hogy szakpolitikáit összhangba hozza az uniós normákkal;

mivel Ukrajna demokratikus intézményei alkalmazkodóképességről tettek tanúbizonyságot annak bemutatásával, hogy Ukrajna még Oroszország folyamatos agressziós háborúja közepette, hadiállapot idején is intézményi, demokratikus és gazdasági szempontból életképes állam; mivel miközben Ukrajna továbbra is háborúban és hadiállapot alatt áll, a választások jogilag tiltottak és gyakorlatilag kivitelezhetetlenek; mivel a Parlament üdvözli az arra utaló jeleket, hogy a választások előkészítése megkezdődhet, ha a hadiállapot véget ér;

S.	mivel a közigazgatási reform terén történt előrelépés, de további kapacitásépítésre, bizonyítékokon alapuló szakpolitikai döntéshozatalra és az emberierőforrás-kezelés javítására van szükség;

mivel az igazságszolgáltatásban újraindultak a főbb funkciók, többek között a bírák átvilágítása és a korrupcióellenes intézkedések végrehajtása, ugyanakkor a feddhetetlenségre és az átláthatóságra vonatkozó normákat meg kell erősíteni, és a nemzetközi partnerek általi folyamatos felügyelet szükséges;

U.	mivel az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése az igazságügyi kiválasztási bizottságokban részt vevő nemzetközi szakértők által nyújtott segítségével zajlott, amely felépítette az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett közbizalmat is;

V.	mivel a nemzetközi szakértők részvétele az Ukrán Bírák Legfelsőbb Minősítő Bizottságának (HQCJ) kiválasztásában 2025. június 1-jén véget ért;

W.	mivel Ukrajna az energetikai létesítmények Oroszország általi folyamatos lerombolása ellenére a megújuló energiára vonatkozó jogszabályok és az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez való igazodás révén elkötelezettséget mutatott a zöld menetrend iránt;

mivel az Oroszország által okozott környezeti károk pusztító következményekkel jártak Ukrajna természeti erőforrásaira, kritikus fontosságú ökoszisztémáira, valamint az emberek egészségére, megélhetésére és biztonságára nézve; mivel a zöld helyreállítás e kár orvoslásáról szól, és Ukrajnát a környezeti és társadalmi fenntarthatóság új pályájára állítja, amely összhangban van az uniós vívmányok környezetvédelmi jogszabályaival; mivel Ukrajna 2025. január 1-jén megszűnt az orosz gáz tranzitországaként működni;

mivel a külföldi befektetők és a multinacionális vállalatok jelentősen kiterjesztették ellenőrzésüket Ukrajna természeti erőforrásai, többek között a mezőgazdasági földterületek, az ásványok és a kritikus infrastruktúra felett; mivel ezek a fejlemények alááshatják a nemzeti szuverenitást, az élelmezésbiztonságot és a gazdasági önrendelkezést;

mivel 2024-ben az EU összesen 21,9 milliárd EUR értékben vásárolt orosz fosszilis tüzelőanyagokat, amely meghaladja az Ukrajnának ugyanebben az évben nyújtott 18,7 milliárd EUR pénzügyi támogatást; mivel a teljes körű megszállás kezdete óta az EU több mint 200 milliárd EUR-t költött orosz fosszilis tüzelőanyagokra, hozzájárulva ezzel Oroszország háborús költségvetésének finanszírozásához; mivel a Bizottság bejelentette, hogy 2027-ig megszünteti az orosz gázimportot; mivel ha az EU továbbra is olyan mértékben importálná az orosz energiát, mint 2024-ben, az EU további 57,4 milliárd EUR-t fizetne Oroszországnak 2027 végéig;

AA.

mivel a civil társadalom továbbra is a reziliencia és a demokrácia egyik pillére Ukrajnában; mivel a hadiállapot által előírt korlátozások ellenére a nem kormányzati szervezetek viszonylag akadálytalanul folytatják munkájukat, ugyanakkor az aktivistákkal szembeni nyomásgyakorlás aggályokat vet fel, és kormányzati fellépést tesz szükségessé; mivel az Egyesült Államokból érkező finanszírozási források közelmúltbeli váratlan csökkentése pusztító következményekkel járt az ukrán civil társadalomra nézve;

AB.

mivel a véleménynyilvánítás szabadságát és a média függetlenségét illetően kihívások mutatkoznak, különösen hadiállapot idején; mivel a pluralizmus helyreállítása és az újságírók védelme, valamint egy pénzügyileg kedvező környezet megteremtése érdekében intézkedésekre és reformokra van szükség; mivel érthető, hogy a hadiállapot során bizonyos korlátozásokra van szükség;

AC.

mivel az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) komoly aggályokat vetett fel a munkajogok romlásával kapcsolatban Ukrajnában, beleértve a szakszervezeti szabadságok és a szociális párbeszéd megsértését; mivel az egyesülés szabadságát, a kollektív tárgyalást és a sztrájkhoz való jogot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei védik, amelyeknek Ukrajna részes fele, és ezek az uniós vívmányok és a koppenhágai kritériumok kulcsfontosságú elemei;

AD.	mivel Ukrajna uniós integrációs folyamatát a nyilvánosság és az intézményi konszenzus széles körben támogatja, ami tükrözi, hogy a jelenlegi nehézségek ellenére az uniós tagság iránt erős a társadalmi elkötelezettség;

AE.

mivel az uniós csatlakozás az ország és a lakosság számára egyértelmű biztonsági dimenzióval és szimbolikus jelentőséggel bír, tekintettel Ukrajna folyamatos orosz agresszió elleni egzisztenciális háborújára; mivel az Ukrajna szuverenitása, területi integritása és függetlensége iránti megingathatatlan uniós támogatás nem függ az ország európai integrációjának sebességétől;

AF.

mivel az uniós tagság továbbra is Ukrajna demokratikus fejlődésének létfontosságú mozgatórugója, és meghatározó tényező lesz az ország jövőbeli biztonságának, stabilitásának és függetlenségének biztosításában; mivel Ukrajna uniós tagsága stratégiai beruházás a békébe, a biztonságba, a demokráciába és a jólétbe az egész kontinens számára, hiszen az Uniót is megerősíti azáltal, hogy hozzájárul geopolitikai rezilienciájához, növeli gazdasági potenciálját, és megerősíti elkötelezettségét a demokrácia, a jogállamiság és a szabadság közös értékei iránt;

AG.	mivel a csatlakozás továbbra is érdemeken alapuló folyamat, és a reformok végrehajtása terén elért eredményeket alaposan és gondosan értékelni kell, ami Ukrajna érdekét is szolgálja;

Az orosz agressziós háború mint Ukrajna uniós csatlakozási előkészületeinek kontextusa

a leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni folyamatos agressziós háborúját; kijelenti, hogy szolidaritása továbbra is töretlen Ukrajna bátor népe iránt, amely 2014 óta a legnagyobb árat fizette Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának védelméért, valamint Európa és közös demokratikus értékeink és elveink megóvásáért; legmélyebb részvétét fejezi ki az orosz agresszió elesett hősei és ártatlan polgári áldozatai – köztük a több mint 600 meggyilkolt gyermek – családjai számára;

határozottan elítéli a prominens ukrán közéleti személyiségek és tisztviselők Oroszország általi szervezett meggyilkolását, valamint Ukrajna kritikus infrastruktúrájának szabotálását; megdöbbenésének és felháborodásának ad hangot az Ukrajna európai törekvései iránt szilárdan elkötelezett Andriy Parubiy, a Verhovna Rada korábbi elnöke és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács volt titkára 2025. augusztus 30-i lvivi brutális meggyilkolása miatt;

felháborodását fejezi ki a polgári célpontok elleni egyre intenzívebbé váló orosz drón- és rakétatámadások miatt, beleértve a Kijev elleni, 2025. augusztus 28-i támadást, amikor is az EU ukrajnai küldöttségét és a Brit Konzulátust vették közvetlenül célba; hangsúlyozza, hogy a közelmúltbeli támadás, valamint a polgári infrastruktúra elleni minden egyéb támadás háborús bűncselekménynek minősül, ami ismételten rávilágít arra, hogy Oroszország semmibe veszi az emberi életet, a nemzetközi jogot, az Egyesült Államok békére irányuló erőfeszítéseit és a polgári lakosság védelmére vonatkozó alapelveket;

megerősíti, hogy rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását; ismételten hangsúlyozza, hogy továbbra is az el nem ismerés politikáját folytatja Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területeivel, többek között a Krím félszigettel kapcsolatban; határozottan hangsúlyozza, hogy Ukrajnának természetes joga van az önvédelemhez, összhangban az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, amely jog magában foglalja az orosz területen fekvő katonai célpontok elleni csapáshoz való jogot; újólag megerősíti az EU elkötelezettségét az Ukrajna és népe számára elfogadható feltételek melletti igazságos és tartós béke iránt, biztosítva Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megőrzését, valamint azt, hogy a háborús bűnökért felelős személyeket bíróság elé állítsák, és hogy jóvátételt fizessenek; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan törekedjenek az Ukrajnának nyújtott lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás elérésére és fenntartására, valamint a háború békés megoldására, amelynek alapját a nemzetközi jog és Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása tiszteletben tartásának, a háborús bűncselekményekért és az agresszió bűntettéért való elszámoltathatóságnak, valamint az Ukrajnában okozott súlyos károkért nyújtott orosz kártérítésnek kell képeznie; hangsúlyozza, hogy bármely békés megoldásnak tiszteletben kell tartania az ukrán nép akaratát, és azt semmilyen más nemzetközi szereplő nem kényszerítheti ki, továbbá nem jutalmazhatja az agressziót, és nem áshatja alá Ukrajna jövőbeli biztonságát; úgy véli, hogy az orosz vezetők által az elmúlt hónapokban a tárgyalásokkal szemben tanúsított félrevezető megközelítés és az általuk benyújtott komolytalan javaslatok további bizonyítékként szolgálnak arra, hogy Oroszország az egész ukrán területen addig szándékozik háborúját folytatni, ameddig csak tudja és ameddig hagyják; hangsúlyozza, hogy a béketárgyalásokat feltétel nélküli tűzszünetnek kell megelőznie; kéri az orosz erők által elkövetett háborús bűncselekmények dokumentálásának és kivizsgálásának megerősítésére irányuló ukrán és nemzetközi törekvésekhez nyújtott uniós támogatás folytatását;

mély aggodalmát fejezi ki az Egyesült Államok Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos álláspontjának megváltozása miatt, amely azzal jár, hogy közvetlenül, érdemi nyomásgyakorlás nélkül együttműködnek Oroszországgal, miközben nyilvánosan lemondanak jelentős befolyásolási eszközökről, elutasítják a további szankciókat és a szankciók feloldásáról tárgyalnak, valamint megpróbálják rákényszeríteni Ukrajnát arra, hogy területi engedményeket tegyen és lemondjon az önvédelemhez való törvényes jogáról; hangsúlyozza, hogy e fejlemények fényében az EU-nak és tagállamainak továbbra is Ukrajna elsődleges stratégiai szövetségeseinek kell maradniuk, és meg kell erősíteniük vezető szerepüket Ukrajna szuverenitásért, békéért és igazságszolgáltatásért folytatott küzdelmének támogatásában; elismeri, hogy Ukrajna biztonsága az EU biztonságának kulcsfontosságú részét képezi; megjegyzi, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás mostanra meghaladta az Egyesült Államokét, hangsúlyozva az EU létfontosságú szerepét Ukrajna rezilienciájának fenntartásában és helyreállításában;

hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak jelentősen növelniük kell az Ukrajna önvédelemhez való jogának fenntartásához nyújtott katonai, anyagi és pénzügyi támogatás hatékonyságát, és fel kell gyorsítaniuk annak biztosítását; kitart amellett, hogy az EU-nak és tagállamainak a partnereikkel és szövetségeseikkel együtt hozzá kell járulniuk az Ukrajna számára nyújtott erős biztonsági garanciákhoz Oroszország további agressziótól való elrettentése érdekében, és lehetővé kell tenniük Ukrajna számára, hogy teljes mértékben a szükséges reformok végrehajtására összpontosítson az uniós csatlakozás felé vezető úton; hangsúlyozza, hogy az Oroszországból érkező fenyegetésekre válaszul az EU és a NATO keleti oldalán véglegesen meg kell erősíteni a biztonságot; kéri az Ukrajnával szomszédos országokban a katonai és logisztikai infrastruktúra fejlesztését; elismeri Ukrajna szuverén jogát katonai szövetségeinek megválasztására;

tudomásul veszi a Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin közötti közelmúltbeli találkozót, és hangsúlyozza, hogy az Ukrajna elleni orosz támadások tömeges eszkalációja nyilvánvalóan szembe megy e találkozó céljával, ami ismét azt bizonyítja, hogy Oroszország célja egyáltalán nem a béke, hanem Ukrajna leigázása; hangsúlyozza, hogy Vlagyimir Putyin rosszhiszeműen működik együtt az Egyesült Államokkal a béketörekvések kapcsán, és csak az időt húzza Oroszország agressziós háborújának folytatása céljából; felhívja Trump elnököt, hogy tegyen eleget azon ígéretének, miszerint az Egyesült Államok további határozott gazdasági szankciókat fog elfogadni Oroszországgal és azokkal az országokkal szemben, amelyek hadigépezetének beszállítói; hangsúlyozza, hogy nem lehet tartós és igazságos ukrajnai békéről tárgyalni Ukrajna vezetésének teljes körű részvétele és népének támogatása, valamint az Európai Unió részvétele nélkül; jóváhagyással nyugtázza, hogy 2025. augusztus 18-án találkozóra került sor Trump elnök és Zelenszkij elnök, valamint számos európai vezető között; megerősíti szilárd elkötelezettségét amellett, hogy biztonsági garanciákat nyújtson, és megtegyen minden szükséges lépést Ukrajna fegyveres erőinek és védelmi iparának megerősítése érdekében; elutasít minden olyan orosz javaslatot, amely szerint Oroszország fogja garantálni az Ukrajnával kapcsolatos jövőbeli biztonsági intézkedéseket, valamint elutasít minden olyan kísérletet, amely az ukrán fegyveres erők számszerű és operatív szuverenitásának korlátozására irányul;

emlékeztet arra, hogy Európa már 50 milliárd EUR összegű katonai segéllyel támogatta Ukrajnát, de hangsúlyozza, hogy további segítségre van szükség, és hogy ez a támogatás jelenleg nagyrészt magától Európától függ; sürgeti a tagállamokat, hogy a tárgyalások lezárása előtt biztosítsanak több fegyvert és lőszert Ukrajnának, és jelentősen erősítsék meg az Ukrajnával folytatott hírszerzési információcserét; felhívja az uniós tagállamokat, a nemzetközi partnereket és a NATO-szövetségeseket, hogy oldják fel az Ukrajnának szállított nyugati fegyverrendszerek orosz területen található katonai célpontok elleni használatára vonatkozó valamennyi korlátozást; üdvözli Ukrajna arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megerősítse hazai védelmi ipari bázisát, beleértve a drónok és más kritikus technológiák gyártását is; kitart amellett, hogy az EU stratégiai autonómiájának megerősítése érdekében rendkívül fontos az Ukrajnával való együttműködés és az Ukrajna uniós védelmi kezdeményezésekbe való integrálása, beleértve az ukrán védelmi iparnak az európai védelmi technológiai és ipari bázisba való integrálását is; ösztönzi közös fegyvergyártási projektek kidolgozását az EU-val és a NATO-partnerekkel; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai védelmi ipari stratégia és a vonatkozó eszközök révén támogassák ezeket a kezdeményezéseket Ukrajna hosszú távú önvédelmi képességeinek megerősítése érdekében; hangsúlyozza, hogy sürgősen megfelelően finanszírozni kell az európai védelmi ipari program Ukrajna támogatását célzó eszközét, amely még nem rendelkezik semmilyen forrással;

ismételten felszólítja az uniós tagállamokat, hogy kövessék a dán és a holland példát, és lépjenek partnerségre az ukrán védelmi iparral és támogassák termelési kapacitásukat a leghatékonyabb módon;

10.

üdvözli az EU Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának (EUMAM) eredményeit, amely képzést nyújt az ukrán katonai személyzet számára; támogatja a Tanács 2024. november 8-i azon döntését, hogy két évvel meghosszabbítja a misszió megbízatását; felszólít az EUMAM pénzügyi, logisztikai és emberi erőforrásainak bővítésére és az ukrán fegyveres erők változó katonai kiképzési igényeihez, valamint a hosszú távú reformtörekvésekhez való hozzáigazítására, összhangban az EU és Ukrajna közötti közös biztonsági kötelezettségvállalásokkal; hangsúlyozza, hogy az EUMAM-nak a bevált gyakorlatok cseréjének platformjaként is kell működnie, biztosítva, hogy az európai erők hasznosítsák az ukrán fegyveres erők harctéri tapasztalatait;

11.

a leghatározottabban elítéli Oroszország erőszakos cselekményeit és Belarusz bűnrészességét az ukrán gyermekekkel szembeni rossz bánásmódban, beleértve a gyilkosságot, a kényszer-áttelepítést, a deportálást és a jogellenes örökbefogadást, valamint az ukrán identitásuk erőszakos eloroszosítás révén történő megsemmisítésében; felhívja az EU-t, hogy szorosan működjön együtt az ukrán hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel, és támogassa azokat az eltűnt és deportált gyermekek dokumentálásában, biztonságos visszatérésük és visszailleszkedésük biztosításában, valamint a szükséges jogi, pszichológiai és szociális támogatás biztosításában;

12.

elítéli, hogy Oroszország embertelen bánásmódban részesíti az ukrán hadifoglyokat, beleértve a kínzást és a kivégzéseket is, ami súlyosan sérti a genfi egyezményeket, miközben az ukrajnai orosz hadifoglyok élvezik a nemzetközi jog által számukra biztosított valamennyi jogot, beleértve a nemzetközi szervezetek, például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) látogatásait és segítségét; üdvözli az eddigi legnagyobb fogolycserét, amelyre 2025 májusában került sor, és felhívja az EU-t, annak tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy könnyítsék meg a további cseréket, és gyakoroljanak kellő nyomást azok folytatásának biztosítása érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország jogellenesen bebörtönzött ukrán polgári személyeket, akiket teljes elkülönítésben és embertelen körülmények között tartanak fogva, beleértve a kínzást és a törvénytelen kivégzéseket is; fokozott nemzetközi nyomásgyakorlásra szólít fel az összes fogva tartott ukrán állampolgár szabadon bocsátásának biztosítása érdekében; felhívja a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC), hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy az orosz hatóságok biztosítsák az ICRC nemzetközi képviselőinek akadálytalan bejutását minden olyan helyszínre, ahol ukrán hadifoglyokat tartanak fogva;

13.

hangsúlyozza az átfogó elszámoltathatósági és igazságszolgáltatási mechanizmusok fontosságát; üdvözli, hogy Ukrajna ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, és ennek megfelelően módosította a büntető törvénykönyvét; üdvözli a koalíció külügyminisztereinek 2025. május 9-i együttes nyilatkozatát (Lviv-nyilatkozat) az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozásáról; hangsúlyozza, hogy az agresszió bűntettének üldözése elengedhetetlen a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartásához és a büntetlenség megelőzéséhez; felhívja az uniós intézményeket és tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a különleges törvényszéknek az Európa Tanács keretében történő létrehozását és működését; ösztönzi az összes felet annak biztosítására, hogy az ukrán civil társadalmi szervezetek és a háború áldozatai érdemi szerepet játsszanak a törvényszék munkájában; meggyőződése, hogy az igazságos és tartós béke csak akkor lehetséges, ha az erőszakkal deportált vagy fogva tartott ukrán gyermekeket és polgári személyeket, valamint a hadifoglyokat szabadon engedik és egyesítik a családjaikkal, valamint ha a felelősöket bíróság elé állítják;

14.

üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2025. július 9-i ítéletét az Ukrajna és Hollandia kontra Oroszország ügyben, amely Oroszországot tette felelőssé az Ukrajnában elkövetett széles körű és súlyos emberi jogi jogsértésekért, ideértve az MH17-es járat lelövését, a kínzást, a háborús fegyverként alkalmazott nemi erőszakot, az önkényes kivégzéseket, a jogellenes és önkényes fogvatartásokat, valamint a gyermekek Oroszországba történő szervezett elszállítását és ottani örökbefogadását;

15.

hangsúlyozza, hogy a szankciók – a szankciók kijátszásának megelőzése és az ez elleni küzdelem mellett – továbbra is kulcsfontosságú eszközök Oroszország agressziós háborújának folytatására és az európai biztonságra jelentett fenyegetések semlegesítésére irányuló képességének aláásásához; felszólít az orosz gazdaságot célzó szankciók kiterjesztésére, többek között a kohászati, a nukleáris, a vegyipari, az energetikai és a pénzügyi ágazatban; üdvözli az Oroszországi Föderációval szembeni 18 szankciócsomag elfogadását, és felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fogadjanak el további szankciócsomagokat, különösen a meglévő intézkedések kijátszásának kezelése céljából; hangsúlyozza, hogy a szankciók szigorú végrehajtása és erőteljes érvényesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfosszák Oroszország háborús gépezetét az erőforrásoktól, és megerősítsék Ukrajna rezilienciáját; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek az Egyesült Államok folyamatos részvételének biztosítására az Oroszország elleni szankciók végrehajtásában annak érdekében, hogy továbbra is nyomást gyakoroljanak Oroszország gazdaságára és állami költségvetésére; úgy véli, hogy a szankciókat meg kell hosszabbítani és fenn kell tartani mindaddig, amíg Oroszország véget nem vet az Ukrajna elleni agressziós háborújának, és háborús jóvátételeket nem fizet;

16.

sürgeti az orosz szénhidrogén-termékek gyorsított kivezetését az EU-ban, hogy végre megvalósuljon a teljes tilalom; megismétli, hogy az EU orosz szénhidrogénektől való energiafüggőségének megszüntetése alapvető fontosságú Európa energiabiztonsága szempontjából; üdvözli az orosz szénre vonatkozó teljes uniós embargó hatékony végrehajtását, ami véget vetett az Unió orosz széntől való függésének; emlékeztet az orosz olajra vonatkozó uniós embargóra, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyar és a szlovák kormány úgy döntött, hogy fenntartja az orosz olajtól való függését, és sürgeti őket, hogy haladéktalanul vessenek véget ennek a káros függőségnek, szükség esetén konkrét támogatási intézkedésekkel; felhívja a Tanácsot, hogy szankcionálja az orosz árnyékflottában működő valamennyi hajót, és vegye fel a kapcsolatot a lobogó szerinti államokkal, hogy töröljék ezeket a hajókat hajólajstromukból, ezáltal „nem biztosíthatókká” téve őket a biztosítótársaságok számára; sürgeti az orosz olajjal szembeni meglévő szankciók kijátszásának megakadályozására irányuló erőfeszítések fokozását; sürgeti az EU-t és a G7-ek koalícióját, hogy csökkentsék az olajár felső határát, ily módon is gyengítve Oroszország azon képességét, hogy háborút folytasson; üdvözli a Bizottság által nemrégiben bejelentett „Re-Power EU” tervet; sürgeti azonban a Bizottságot, hogy lehetőség szerint hozza előre ennek határidejét, és szükség esetén hozzon ideiglenes intézkedéseket, például csökkentse az olajárplafont, és vezesse be a cseppfolyósított földgázra vonatkozó árplafont és importkvótát; határozottan elutasítja az olyan projektek újraindítására irányuló felhívásokat, mint az Északi Áramlat 1 és 2; mélységesen sajnálja, hogy több mint három évvel a teljes körű invázió kezdete után a Tanács még nem fogadta el az orosz gázra vonatkozó teljes embargót; felszólít egy ilyen intézkedés gyors elfogadására;

17.

sajnálatát fejezi ki az EU-n belüli azon kormányok akadályozó magatartása miatt, amelyek az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések megvétózásával vagy aláásásával fenyegettek; támogatja a szankciók Ukrajnában történő megsértésének és kijátszásának bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló szándékot, amint azt a 12406. sz. sürgős törvénytervezet javasolja; hangsúlyozza, hogy az ilyen jogszabályok érvényesítése elengedhetetlen azon joghézagok felszámolásához, bezárják azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik a szankcionált eszközök Ukrajnából való kivonását a blokkolási szakaszban, valamint az Oroszország agressziós háborúját lehetővé tevő személyek bíróság elé állítását; sürgeti Ukrajnát, hogy fogadja el e törvénytervezetet, összhangban az Unió releváns bevált gyakorlataival;

18.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzetközi joggal és az állami felelősség elvével összhangban kobozzák el az immobilizált orosz vagyoni eszközöket, és bocsássák azokat rendelkezésre Ukrajna védelme, újjáépítése és az áldozatok jóvátétele céljából; hangsúlyozza, hogy ennek elérése érdekében rendkívül fontos biztosítani, hogy az EU-n belül az orosz állami eszközök továbbra is immobilizáltak maradjanak;

19.

felszólít arra, hogy a Tanács és a Bizottság vállaljon határozott vezető szerepet annak érdekében, hogy fenntartható megoldást találjanak a több mint 4 millió ukránra vonatkozó, uniós átmeneti védelmi mechanizmusra, amelyet 2026 márciusáig meghosszabbítottak; hangsúlyozza, hogy Unió-szerte biztosítani kell az egyenlő bánásmódot és meg kell előzni a széttöredezettséget; kiemeli annak fontosságát, hogy fenntartsák azon ukránok jogait, akik nem tudnak visszatérni hazájukba és az EU-ban kívánnak maradni, ugyanakkor támogatni kell azokat is, akik úgy döntenek, hogy visszatérnek Ukrajnába és újrakezdik életüket;

20.

ösztönzi Ukrajnát és az uniós tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt az Ukrajnában élő menekültek és az ukrajnai diaszpórákban élők potenciális gazdasági részvételének maximalizálása érdekében, hogy biztosítsák Ukrajna folyamatban lévő és jövőbeli gazdasági helyreállításának és újjáépítésének rezilienciáját és inkluzivitását;

21.

felszólítja az ukrajnai politikai erőket, hogy maradjanak egységesek, és továbbra is a szilárd politikai egység és kohézió vezérelje őket, mivel ez bizonyítottan erősíti Ukrajna rezilienciáját az ország szabadságát és függetlenségét fenyegető folyamatos egzisztenciális fenyegetéssel szemben; felszólítja Ukrajna valamennyi politikai szereplőjét, különösen a jelenleg hatalmon lévőket, hogy éljenek a háborús helyzet miatt rájuk ruházott különleges hatásköreikkel a politikai egység, valamint a koherens és inkluzív politikai döntéshozatal előmozdítása érdekében;

Az uniós csatlakozás iránti elkötelezettség

22.

szívből üdvözli, hogy Ukrajna szilárdan elkötelezett az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok előmozdítása és az uniós tagsághoz előírt követelmények teljesítése mellett, beleértve az uniós vívmányoknak való megfelelést is, Oroszország brutális és könyörtelen agressziós háborúja és nemrégiben újult erővel végrehajtott eszkalációja ellenére; sürgeti Ukrajnát, hogy tartsa fenn a reformok iránti elkötelezettségét és azok ütemét; kiemeli az ukrajnai reformok végrehajtásának erőteljes lendületét, és üdvözli, hogy Ukrajna egyre nagyobb mértékben, 2024-ben már 95 %-ban igazodott az EU közös kül- és biztonságpolitikájához; megjegyzi, hogy a csatlakozási folyamat keretében támasztott uniós reformigényeket az ukránok több mint 70 %-a támogatja, hangsúlyozva a folyamatos uniós befolyás, a strukturált feltételrendszer és a nyilvános kommunikáció jelentőségét ebben az időszakban;

Demokrácia, jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem

23.

üdvözli Ukrajna arra irányuló rendkívüli erőfeszítéseit, hogy háború idején megerősítse a demokratikus intézményeket; ösztönzi Ukrajnát és kormányát, hogy tartsák fenn a reformok ütemét; emlékeztet arra, hogy a széles körben elismert demokratikus elvek és Ukrajna alkotmánya szerint a választásokat nem lehet háborús időkben és hadiállapot idején megtartani; hangsúlyozza, hogy a demokratikus választások céljából az előkészítéshez és az információkhoz való hozzáféréshez kellő időre van szükség a nemzetközi normáknak való megfelelés érdekében; felhívja az ukrán hatóságokat, hogy tartózkodjanak az ellenzék képviselőivel szembeni időszerűtlen és politikai indíttatású bírósági eljárásoktól és szankcióktól, tartsák fenn a parlamenti pluralizmust, és mozdítsák elő a Verhovna Radában a politikai frakciók közötti konstruktív párbeszédet;

24.

megismétli azt az ajánlást, hogy az uniós csatlakozással összefüggésben szüntessék meg a Verhovna Rada tagjainak megbízatással kapcsolatos és politikai célú külföldi utazásaira vonatkozó valamennyi korlátozást; hangsúlyozza a Verhovna Rada intézményi szerepe tiszteletben tartásának és megerősítésének fontosságát, és támogatja a jogalkotási kapacitásának, a végrehajtó hatalom felügyeletének és a nyilvánosság felé való elszámoltathatóságnak fokozására irányuló, folyamatban lévő reformtörekvéseket;

25.

üdvözli a jogalkotásról szóló törvény elfogadását, amelyet a Bizottság alapvető lépésnek ítélt egy strukturáltabb és hatékonyabb ukrajnai jogalkotási folyamat felé a hadiállapot esetleges feloldását és Ukrajna Központi Választási Bizottságának a nemzeti választói nyilvántartás aktualizálására irányuló erőfeszítéseit követően;

26.

üdvözli, hogy Ukrajna a Bizottsággal együttműködve három reformütemtervet dolgozott ki a jogállamiságra, a közigazgatási reformra és a demokratikus intézmények működésére vonatkozóan, amelybe korrupcióellenes törekvések is beépülnek; megjegyzi, hogy ezek az ütemtervek – a Bizottság jóváhagyását követően – kritikus referenciamutatóként szolgálnak majd Ukrajna reformja terén elért haladás nyomon követéséhez; üdvözli, hogy a korrupcióellenes erőfeszítések mindhárom ütemterv szerves részét képezik; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a reformokat a szélesebb körű társadalmi és politikai átalakulások keretében rögzítsék hosszú távú tartósságuk, hatékony végrehajtásuk és a közintézmények független működésének biztosítása érdekében; hangsúlyozza a konstruktív politikai kultúra ápolásának és az ukrajnai politikai pártok közötti, bizalomalapú együttműködés előmozdításának fontosságát; pozitívan értékeli az ukrán parlamenti képviselők aktív részvételét a Jean Monnet párbeszédben, és ösztönzi az európai bevált gyakorlatok alkalmazását a pártok közötti együttműködés előmozdítása érdekében az uniós tagság felé vezető úton jelentkező közös kihívásokkal szemben;

27.

üdvözli az igazságügyi reform terén a jelentéstételi időszakban elért eredményeket, és ösztönzi Ukrajnát, hogy növelje tovább jogalkotási folyamatainak átláthatóságát, és különítsen el ehhez több pénzügyi, emberi és technikai erőforrást az igazságszolgáltatás fejlődését akadályozó kihívások kezelésére, az igazságszolgáltatás függetlenségének növelésére és a korrupció elleni küzdelem megerősítésére, ezáltal biztosítva az uniós normákkal való összhangot, elkerülve ugyanakkor az uniós csatlakozást esetlegesen akadályozó felületes intézkedéseket;

28.

megjegyzi, hogy a jobb jogszabályi keret ellenére az igazságszolgáltatás továbbra is az egyik olyan ágazat, amely jobban ki van téve a korrupciónak és a politikai beavatkozásnak, amint azt a magas szinten elkövetett korrupció és a bírósági és igazságügyi intézmények – többek között az ukrán alkotmánybíróság és az Ukrán Bírák Legfelsőbb Minősítő Bizottsága – tevékenységeire gyakorolt jogtalan befolyás ismétlődő esetei is bizonyítják; aggodalommal veszi tudomásul az ukrán alkotmánybíróság folytatódó megbénulását, és sürgeti a még ki nem nevezett bírák gyors kinevezését és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács üres álláshelyeinek betöltését; felhívja továbbá a Verhovna Radát, hogy a Velencei Bizottság véleményeivel összhangban fogadjon el egy, az alkotmánybíróságról szóló törvényt, továbbá felszólítja Ukrajnát, hogy fogadjon el cselekvési tervet és belső reformokat az indokolatlan beavatkozás megelőzése és az igazságügyi etika megerősítése érdekében; hangsúlyozza, hogy különösen fontos az Ukrán Bírák Legfelsőbb Minősítő Bizottsága intézményi függetlenségének megőrzése a nemzetközi megállapodások – többek között a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodások – keretében tett kötelezettségvállalások fényében is; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az igazságszolgáltatásban fennálló korrupció és egyéni érdekek elleni küzdelmet, ami elengedhetetlen a közbizalom kiépítéséhez és Ukrajna csatlakozási folyamatának előmozdításához; kiemeli az átlátható és érdemeken alapuló kiválasztási eljárások fontosságát az igazságügyi irányító szervek és a vezetői pozíciók tekintetében, beleértve független nemzeti és nemzetközi szakértők bevonását is; hangsúlyozza, hogy a szelektív igazságszolgáltatás megelőzése és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében politikamentes bírói kinevezésekre, működőképes feddhetetlenségi biztosítékokra, átláthatóságra, feddhetetlenségre, elszámoltathatóságra és fokozott nemzetközi nyomon követésre van szükség;

29.

aggodalommal veszi tudomásul a bírák kritikus hiányát, a legtöbb bíróság túlzott ügyforgalmát, a jelentős finanszírozási hiányosságokat és a bírósági munka egyenlőtlen eloszlását, amelyek mindegyike aláássa az eljárások hatékonyságát és minőségét, valamint gátolja a polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését; hangsúlyozza, hogy e problémákkal foglalkozni kell, többek között közvetítés használatával és az eljárásokat szűrő mechanizmusok alkalmazásával az igazságszolgáltatásra nehezedő nyomás enyhítése érdekében; megjegyzi, hogy a Transparency International a 2024. évi korrupcióérzékelési indexében 180 ország közül a 105. helyre sorolta Ukrajnát, amely 100 pontból 35 pontot ért el, ami kiemeli a korrupcióellenes kormányzás terén fennálló kihívások nagyságrendjét; hangsúlyozza, hogy az igazságügyi oktatás javítása és az ukrán bíróságok digitalizációjának befejezése kulcsfontosságú Ukrajna szélesebb körű igazságügyi reformjához;

30.

üdvözli a korrupció megelőzésével foglalkozó nemzeti ügynökség (NACP) új vezetőjének kinevezését, valamint a független ellenőrzés megkezdését, amelyeknek feladata az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) korrupció elleni küzdelem terén mutatott hatékonyságának értékelése; üdvözli a módosított büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv hatálybalépését, amelyek várhatóan növelik a korrupcióellenes végrehajtás hatékonyságát, különösen a vádalku keretének javítása révén; elismeri az Ukrajna Legfelsőbb Korrupcióellenes Bírósága (HACC) által elfogadott ítéletek éves számának növekedését, valamint az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség (SAPO) által a HACC-hoz benyújtott vádemelések számának éves növekedését, ami tükrözi a bűnüldözési tevékenység terén zajló folyamatos előrehaladást; üdvözli a vagyonnyilatkozat-tételi eljárások és a nyilvánosság hozzáférésének helyreállítását, az összeférhetetlenségi szabályok megerősítését és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség intézményi függetlenségét; elismerését fejezi ki a 2024–2025 közötti időszakra szóló vagyonvisszaszerzési stratégia és a kapcsolódó intézkedések végrehajtására irányuló cselekvési terv elfogadásáért; felszólít a Vagyonvisszaszerzési és -kezelési Hivatal sürgős reformjára, és támogatja a 12374-d. sz. törvénytervezet mielőbbi elfogadását a hivatal működésének javítása érdekében; üdvözli a Legfőbb Ügyészség Környezetvédelmi Különleges Ügyészsége személyzetének bővítését, és sürgeti a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás terén a korrupcióellenes politikák további fejlesztését;

31.

megjegyzi, hogy Ukrajna Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróságán továbbra is hiány van bírákból, és hangsúlyozza, hogy sürgősen új, átlátható versenyvizsgát kell indítani a betöltetlen álláshelyek betöltésére, biztosítva, hogy a Bíróság elegendő személyzettel és helyiséggel rendelkezzen a hatékony működéshez; hangsúlyozza, hogy haladéktalanul be kell tölteni a legfőbb ügyész üres álláshelyét, és hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a hivatal intézményi függetlenségét, biztosítva ugyanakkor hatásköreinek megfelelő ellenőrzését;

32.

ösztönzi Ukrajnát, hogy átlátható kinevezési eljárások biztosításával, e szervek politikai beavatkozástól való megvédésével és intézményi autonómiájuk megerősítésével őrizze meg a korrupcióellenes intézmények, köztük a SAPO és a NABU függetlenségét és hatékonyságát; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a SAPO nagyobb függetlenséget kapjon a Legfőbb Ügyészségtől, és hogy a NABU rendelkezzen az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy hatékony nyomozások lefolytatása érdekében időben hozzáférjen kriminalisztikai szakértelemhez és autonóm lehallgatási kapacitáshoz; elismerését fejezi ki Ukrajnának azért, hogy növelte a SAPO személyzetének létszámát, és hangsúlyozza, hogy ezt a növekedést megfelelő pénzügyi és technikai erőforrásokkal kell kiegészíteni az operatív kapacitás biztosítása érdekében; ösztönzi Ukrajnát, hogy fontolja meg az Állami Nyomozóiroda strukturális reformját függetlenségének és hatékonyságának megerősítése érdekében annak megakadályozása céljából, hogy a háború utáni ukrajnai politikai fejleményekkel, és különösen a választási kampányokkal összefüggésben visszaéljenek vele;

33.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ukrán hatóságok – sikertelenül – kísérletet tettek a korrupcióellenes intézmények függetlenségének aláásására; üdvözli, hogy a civil társadalom határozottan ellenszegült ezeknek az elfogadhatatlan kísérleteknek, ami visszalépésre kényszerítette a hatóságokat; úgy véli, hogy a hatóságok e lépése veszélyes kísérlet a korrupció elleni érdemi küzdelem eredményeinek aláásására; hangsúlyozza, hogy ha ez a kísérlet sikeres lett volna, az csupán Ukrajna ellenségeinek kedvezett volna; hangsúlyozza, hogy ennek határozott emlékeztetőül kell szolgálnia mindazok számára Ukrajnában, akik önös érdekből nem riadnak el attól, hogy veszélybe sodorják az ország jövőjét; ismét hangsúlyozza, hogy a korrupció elleni küzdelemhez hosszú távú elkötelezettségre és átfogó erőfeszítésekre van szükség a jól működő fékekkel és ellensúlyokkal rendelkező jó kormányzás kialakítása érdekében; támogatja a Bizottság azon álláspontját, hogy ezek az intézmények kulcsfontosságúak Ukrajna reformprogramjához, és függetlenül kell működniük a korrupció elleni küzdelem és a közbizalom fenntartása érdekében;

34.

üdvözli az oligarcharendszer felszámolására irányuló program részeként a lobbizásról szóló jogszabály elfogadását; hangsúlyozza, hogy az oligarcharendszer befolyása ellen megújított, átfogó stratégiára van szükség, biztosítva nemzeti szereplők, nemzetközi szakértők és civil társadalmi szervezetek bevonását; ösztönzi az ukrán hatóságokat, hogy az OECD iránymutatásaival összhangban folytassák az állami tulajdonú vállalatok irányításának reformját annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a patronázs lehetőségét és megelőzzék a korrupciót, többek között az állami tulajdonú vállalatok tényleges tulajdonosokra vonatkozó valamennyi adatának közzétételével, valamint annak biztosításával, hogy valamennyi jelentős állami tulajdonú vállalat független, a nemek közötti egyensúly szempontját figyelembe vevő testületekkel rendelkezzen;

35.

hangsúlyozza a pénzügyi ellenőrzés további reformjának fontosságát, beleértve az Állami Számvevőszék ellenőrzési teljesítményének javítását és a Számviteli Kamara reformjának megfelelő végrehajtását a nemzeti kiadások védelme érdekében;

36.

tudomásul veszi az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja által a második megfelelési jelentéshez 2024. november 22-én elfogadott kiegészítés megállapításait, amelyek szerint Ukrajna a jelentésben szereplő 31 ajánlásból 18-at kielégítően végrehajtott vagy kielégítő módon kezelt; ösztönzi Ukrajnát, hogy maradéktalanul hajtsa végre a fennmaradó ajánlásokat, különös tekintettel az ügyek ügyészek számára történő véletlenszerű kiosztása rendszerének bevezetésére, a fegyelmi bűncselekmények pontosabb meghatározására, valamint a fegyelmi szankcióknak az arányosság és hatékonyság biztosítása érdekében történő kiterjesztésére, Ukrajna sajátos körülményeinek figyelembevételével;

37.

sürgeti Ukrajnát, hogy kezelje prioritásként a jogállamiság megerősítését, az igazságügyi reformot és a korrupció elleni küzdelmet, és felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy növeljék ezen erőfeszítések támogatását, mivel az e területeken elért eredmények nemcsak az uniós tagság, hanem a sikeres újjáépítés és a gazdasági bizalom szempontjából is kritikus fontosságúak; javasolja a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló, az uniós vívmányokkal összhangban lévő erős jogszabály elfogadását; megjegyzi, hogy Ukrajna jelenlegi korrupcióellenes szakpolitikai kerete 2025-ben lejár, és hangsúlyozza, hogy megújított állami korrupcióellenes programra van szükség, amely tükrözi a civil társadalom hozzájárulását, és ambiciózus célokat, mérhető kritériumokat és egyértelmű határidőket határoz meg;

38.

felhívja a Bizottságot, hogy az uniós csatlakozást megelőző demokratikus reformok végrehajtásának megerősítése érdekében vonja be Ukrajnát az uniós jogállamisági eszköztárba; ösztönzi a bűnüldöző hatóságok pénzügyi vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatos kapacitásainak növelését, különösen módszertani iránymutatás kidolgozása és a feladatkörök tisztázása révén, válaszul többek között az olyan bűnelkövetési formákra, mint a pénzfutárok elterjedése;

39.

megjegyzi, hogy Oroszország agressziós háborúja hatalmas nyomást gyakorol Ukrajna igazságszolgáltatási rendszerére, többek között a „kollaborációs” ügyek nagy száma miatt; e tekintetben felszólít a „kollaborációra” vonatkozó jogszabályok körültekintő alkalmazására, biztosítva az alapvető jogokat és a méltányosságot, és ösztönzi a jogi egyértelműségen és a ténybeli szigoron alapuló egységes ügyészi megközelítést, amely elengedhetetlen a felszabadított területek reintegrációjához; e tekintetben ösztönzi az ukrán hatóságokat, hogy a negyedik genfi egyezménnyel összhangban a büntetőeljárásokat azok súlyossága és az állambiztonság szempontjából való relevanciája alapján rangsorolják; felszólít az átláthatóság javítására és az ilyen büntetőeljárásokra vonatkozó adatokhoz való nyilvános hozzáférésre;

40.

sürgeti Ukrajnát, hogy átfogó jogszabályok elfogadásával, egy felügyeleti hatóság kijelölésével, kockázatértékelés elvégzésével és a kriptoeszközökkel kapcsolatos pénzügyi bűncselekmények felderítésének támogatásával szabályozza a kriptoeszközöket; üdvözli e tekintetben, hogy a Verhovna Rada nemrégiben elfogadta a 11290. sz. törvénytervezetet, és sürgeti a 12207. sz. törvénytervezet elfogadását, amely többek között európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszereket vezet be, és célja az ukrán jogszabályok összehangolása az uniós előírásokkal;

Alapvető szabadságok és emberi jogok

41.

elismerését fejezi ki Ukrajna az iránti elkötelezettségéért, hogy a folyamatban lévő orosz agressziós háború idején és annak ellenére is fenntartja az alapvető jogokat; hangsúlyozza a civil társadalom reform- és uniós csatlakozási folyamatban játszott alapvető szerepét; hangsúlyozza, hogy biztonságos, támogató és részvételen alapuló környezetet kell fenntartani a civil társadalmi szervezetek, köztük az emberijog-védők és aktivisták számára; felszólít a nemzeti emberi jogi stratégia sürgős aktualizálására és egy átfogó végrehajtási terv kidolgozására; ösztönzi az érdemi civil párbeszédet a közélet és a politikai élet valamennyi területén, és folyamatos politikai egységet sürget Ukrajna európai útja tekintetében; ösztönzi az ukrán ombudsman megbízatását meghatározó jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való összehangolását;

42.

elismeri a plurális média háborús körülmények között való fenntartásával kapcsolatos kihívásokat, beleértve a piac összeomlását, a biztonsági korlátokat és az emberi erőforrások hiányát; úgy véli, hogy Ukrajna élénk információs tere és médiaszabadsága az ország egyik fő erőssége az orosz invázióval és propagandával szembeni ellenállásban; felszólít arra, hogy átfogó politikaként tegyék lehetővé az országos műsorszórást az összes médiaszolgáltató számára, határozottan elutasítva a politikai cenzúra további folytatását, ám lehetővé téve, hogy a háborús helyzet miatt szükség esetén korlátozásokat vezessenek be;

43.

elismerését fejezi ki az ukrán emberijog-védők és újságírók bátor munkájáért, akik dokumentálják az emberi jogok megsértését az ideiglenesen megszállt régiókban; elismeri Ukrajna stratégiai pozícióját az információs hadviselés élvonalában, és üdvözli elkötelezettségét az olyan európai kezdeményezésekben, mint a demokráciapajzs és a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni közös biztonsági kötelezettségvállalások; elismeri, hogy Ukrajna az EU kulcsfontosságú partnere a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemben, és sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák az orosz dezinformáció és hibrid fenyegetések elleni küzdelmet; felszólít a digitális jártasság előmozdítására, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály közösségimédia-platformokon való érvényesítésére, valamint az EU saját stratégiai kommunikációjának megerősítésére az orosz beavatkozás elleni küzdelem és az Ukrajnának nyújtott jelentős uniós támogatás világos közismertté tétele érdekében;

44.

üdvözli az LMBTQI+-személyek és más marginalizált csoportok egyenlőségének előmozdítására irányuló jogalkotási kezdeményezéseket, nevezetesen az 5488. sz. törvénytervezetet (gyűlöletbűncselekmények), a 12252. sz. törvénytervezetet (élettársi kapcsolat) és a 9103. sz. törvénytervezetet (bejegyzett élettársi kapcsolat); sürgeti e törvények azonnali elfogadását az Emberi Jogok Európai Bírósága normáinak való megfelelés biztosítása érdekében; felszólít a szexuális irányultságra, a nemi identitásra és a fogyatékosságra vonatkozó új megkülönböztetésellenes törvény elfogadására, valamint Ukrajna megkülönböztetésellenes jogi keretének további megerősítésére;

45.

üdvözli a nemzeti kisebbségekről szóló törvény 2024. júliusi módosításait, amelyek kétnyelvű oktatási pályákat vezetnek be, és ösztönzi e reformok megfelelő finanszírozás és tanárképzés révén történő gyors végrehajtását; üdvözli a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának létrehozását és a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló, 2027-ig tartó cselekvési terv közelmúltbeli elfogadását, amelynek célja a jogszabályok európai normákkal való összehangolása; felszólít a kisebbségi közösségekkel folytatott strukturált és érdemi párbeszédre, valamint a Velencei Bizottság ajánlásainak teljes körű végrehajtására;

46.

elismerését fejezi ki amiatt, hogy Ukrajna képes biztosítani az oktatás folytonosságát és reformját, különösen digitális eszközök, az EU által támogatott programok és a reziliens állami infrastruktúra fejlesztése révén; ösztönzi a Bizottságot, hogy bővítse az Erasmus+, a Horizont Európa és a EU4Youth programok keretében az ukrán diákok és intézmények támogatását;

47.

üdvözli, hogy Ukrajna ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, és hogy a túlélők támogatására szolgáló központokat hozott létre; ösztönzi Ukrajnát, hogy biztosítson folyamatos finanszírozást a nemi alapú erőszak megelőzésére és az áldozatok támogatására, különös tekintettel a háború során megnövekedett kockázatokra; ösztönzi Ukrajnát, hogy javítsa „az ukrajnai diszkrimináció megelőzésének és leküzdésének elveiről” szóló törvényt és Ukrajna büntető törvénykönyvének gyűlölet-bűncselekményekről szóló szakaszait a nemzetközi normáknak megfelelően, és vezessen be az Isztambuli Egyezmény végrehajtásához szükséges jogalkotási módosításokat;

48.

felismeri az emberkereskedelem megnövekedett kockázatát, különösen a nők és gyermekek esetében, konfliktushelyzetekben és konfliktus utáni helyzetekben; felhívja az ukrán hatóságokat, hogy uniós támogatással erősítsék meg a felderítési mechanizmusokat, és működjenek együtt a civil társadalommal az áldozatok védelmének és rehabilitációjának biztosítása érdekében, az emberkereskedelem elleni uniós irányelvvel (3) összhangban;

49.

támogatja a fizikai rehabilitáció és a protézisgondozás területén, különösen a sérült katonák, az aknák áldozatai és az amputáltak számára az Ukrajnának nyújtott fokozott uniós támogatást; hangsúlyozza, hogy uniós és tagállami támogatással nemzeti protetikai és rehabilitációs rendszert kell kialakítani; ösztönzi európai egészségügyi intézményekkel való partnerségek létrehozását a kapacitás, a képzés és a modern berendezésekhez való hozzáférés javítása érdekében;

50.

tudomásul veszi annak a törvénynek az elfogadását, amely lehetővé teszi az ukrajnai ortodox egyházmegyék számára, hogy eltávolodjanak a moszkvai patriarchátus joghatóságától, és szabadon döntsenek új hierarchikus hovatartozásukról; elítéli a kulturális örökségi tárgyak orosz erők általi jogellenes eltulajdonítását és eltávolítását az ideiglenesen megszállt ukrán területekről; szorgalmazza a vallási és kulturális örökség tiszteletben tartását az ideiglenesen megszállt területeken, beleértve a már elpusztított 485 vallásgyakorlási helyszínt és szent helyet; hangsúlyozza valamennyi fél felelősségét a kulturális örökség nemzetközi egyezményekkel összhangban történő védelméért;

51.

felhívja Ukrajnát a munkaügyi normák további közelítésére, különösen a gyülekezési szabadság és a szociális párbeszéd tekintetében, és arra ösztönzi Ukrajnát, hogy folytassa nemzeti munkaügyi és szociális jogszabályainak uniós előírásokhoz való igazítását, különösen a foglalkoztatás, a szociálpolitika és az esélyegyenlőség területén; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson további támogatást e folyamat előmozdításához; hangsúlyozza, hogy széles körű konzultációra van szükség a szakszervezetekkel és a civil társadalommal, és javasolja, hogy vegyék tekintetbe a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szakértelmét az ügyben;

Regionális együttműködés és jószomszédi kapcsolatok

52.

üdvözli Ukrajnának a regionális kezdeményezésekben való aktív részvételét, például a keleti partnerség civil társadalmi fórumán belüli vezető szerepét és a határokon átnyúló projektek uniós tagállamokkal való koordinálását;

53.

üdvözli a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „Az Európai Unió fekete-tengeri térséggel kapcsolatos stratégiai megközelítése” című közelmúltbeli közös közleményét (4) és az Ukrajnával ennek keretében folytatott együttműködés lehetőségeit; ösztönzi Ukrajna folyamatos aktív részvételét a keleti partnerségben és az Euronest Parlamenti Közgyűlésben, olyan „integrációs vezetőként”, amely régiószerte az európai értékek és reformok élharcosa;

54.

üdvözli és ösztönzi Ukrajna és az uniós tagállamok arra irányuló törekvéseit, hogy a valódi és őszinte megbékélés szellemében, valamint az emberi méltóság, a jószomszédi kapcsolatok uniós értékeinek tiszteletben tartása és a történelmi események kritikus értékelése mellett foglalkozzanak a történelmi kétoldalú és regionális kapcsolatok megoldatlan kérdéseivel, például a volhíniai mészárlással; úgy véli, hogy valamennyi érintett fél jó szándékával konstruktívan fognak közelíteni a megbékélés türelmet igénylő folyamatához a kölcsönös megértés és fejlődés érdekében; ezzel összefüggésben üdvözli a lengyel és az ukrán hatóságok közötti folyamatban lévő tárgyalásokat, amelyek ahhoz vezettek, hogy 2025 áprilisában újrakezdték a lengyel állampolgárok Ukrajna területén található sírjainak feltárását; reméli, hogy a folyamat folytatódik azzal az egyértelmű céllal, hogy az áldozatok számára méltó temetésről és megemlékezésről gondoskodjanak;

55.

mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nemrégiben magyar biztonsági szervek által folytatott hírszerzési tevékenységeket tártak fel Ukrajna délnyugati Kárpátalja régiójában; sajnálatát fejezi ki a magyar kormány szisztematikus politikája miatt, amely Ukrajna önvédelmi törekvéseinek aláásását és az ukrajnai magyar kisebbséghez kapcsolódó kérdések politikai haszonszerzés céljából történő kiaknázását célozza, ezzel gátolva Ukrajna uniós integráció felé történő haladását;

Társadalmi-gazdasági reformok

56.

üdvözli a 2023–2024 közötti időszakra szóló kiemelt cselekvési terv Ukrajna általi végrehajtását és az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal reformjához szükséges jogszabályok elfogadását, ezzel lehetővé téve, hogy a Hivatal hatékonyabban küzdjön az adócsalás és a gazdasági bűnözés ellen;

57.

emlékeztet a helyi közszolgáltatásról szóló törvény 2023-as elfogadására, és ösztönzi az ukrán kormányt, hogy fogadjon el rendszerszintű megközelítést a közigazgatás közelgő reformjaira vonatkozóan egy egyértelmű jövőkép és strukturált végrehajtási stratégia kialakítása révén; hangsúlyozza, hogy ki kell építeni a csatlakozással kapcsolatos reformok hosszú távú sikerének és hatásának biztosításához szükséges intézményi és közigazgatási kapacitást, nemcsak a jogszabályokban, hanem a gyakorlatban is; üdvözli, hogy a Verhovna Rada nemrégiben elfogadta a 8222. sz. törvénytervezetet, amely egységesíti a köztisztviselők javadalmazási rendszerét azzal a céllal, hogy javítsa az irányítás hatékonyságát, ugyanakkor összehangolva azt a közszolgáltatások irányítására vonatkozó európai előírásokkal;

58.

ösztönzi Ukrajnát, hogy tegyen előrelépést a helyi közigazgatásról szóló törvény módosításainak jóváhagyása terén, beleértve a 4298. sz. törvénytervezetet is, a helyi kormányzás reformjainak uniós normákkal való összehangolása érdekében; olyan kiegyensúlyozott jogi keretet szorgalmaz a közigazgatási felügyelet számára, amely tiszteletben tartja az arányosság elvét és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, miközben megőrzi a helyi hatóságok hatásköreit, előjogait és önkormányzási funkcióit; megismétli azon kérését, hogy hivatalosan vezessenek be jogi személyiséget a helyi és regionális hatóságok számára;

59.

szorgalmazza a decentralizációs reform folyamatos előrehaladását és a helyi szintű önkormányzás megerősítését; üdvözli, hogy elindult az EU és a tagállamok által támogatott U-LEAD III. fázisa, amelynek középpontjában a helyi önkormányzatok megerősítése, valamint a helyi és regionális szintű reziliens helyreállítás előmozdítása áll; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden jövőbeli alkotmányos vagy intézményi reformot, beleértve a választási és decentralizációs reformokat is, átlátható és inkluzív módon, a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban hajtsanak végre;

60.

üdvözli, hogy Ukrajna teljesítette a kulcsfontosságú mérföldköveket, és felhívja Ukrajnát, hogy az (EU) 2024/792 rendelet értelmében továbbra is tegyen előrelépést az Ukrajna-terv végrehajtása terén, fenntartva mindeközben az annak alapját képező értékeket és normákat; hangsúlyozza, hogy a reformfolyamat fenntarthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében a Bizottságnak fenn kell tartania a feltételrendszert, különösen az eszköz III. pillére tekintetében; hangsúlyozza, hogy a reformok végrehajtásának erőteljes lendületét a széles körű társadalmi konszenzus és az Ukrajna-eszköz feltételrendszere adja;

61.

üdvözli a civil társadalmi szervezetek folyamatos támogatását az Ukrajna-eszköz civil társadalmi keretén keresztül, és ösztönzi Ukrajnát annak biztosítására, hogy a pénzügyi beszámolási követelmények ne korlátozzák indokolatlanul a civil társadalmi szervezetek tevékenységeit; hangsúlyozza a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal való érdemi együttműködés fontosságát az Ukrajna-terv szerinti hatékony végrehajtás és minőségi reformok biztosítása érdekében; arra ösztönzi az ukrán igazságügyi hatóságokat, hogy erősítsék meg a civil társadalmi aktivisták védelmét szolgáló meglévő mechanizmusokat, többek között bírósági intézkedések révén; sürgeti Ukrajnát annak biztosítására, hogy a pénzügyi beszámolási követelmények és a jogi személyek tényleges tulajdonosainak szabályozása ne befolyásolja indokolatlanul a civil társadalmi szervezetek működését és függetlenségét; üdvözli, hogy az Ukrajna-eszköz civil társadalmi kerete révén továbbra is támogatják a civil szervezeteket;

62.

hangsúlyozza, hogy Ukrajna újjáépítését szorosan össze kell kapcsolni az uniós csatlakozási reformokkal, és a társadalmi méltányosság, a fenntarthatóság, az átláthatóság és a helyi felelősségvállalás elveinek kell vezérelniük; hangsúlyozza továbbá, hogy Ukrajna újjáépítésének szilárd jogállamiságon, átlátható kormányzáson és demokratikus befogadáson kell alapulnia; hangsúlyozza, hogy az igazságügyi reform, a korrupcióellenes erőfeszítések és a közigazgatás javítása nemcsak az uniós csatlakozás feltételei, hanem alapvető fontosságúak a beruházások vonzása és az Ukrajna partnerei és polgárai közötti bizalom helyreállítása szempontjából is; kéri, hogy valamennyi újjáépítési erőfeszítésbe építsék be a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítéseket, beleértve a nők és a kisebbségek döntéshozatali folyamatokban való megnövelt képviseletét; felhívja az ukrán kormányt, hogy biztosítsa az átláthatóságot a „RebuildUkraine” eszköz végrehajtása terén és a civil társadalomnak és a társadalom veszélyeztetett csoportjainak részvétele és a velük folytatott konzultáció tekintetében, továbbá különösen az alapvető jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság, valamint az uniós források megkülönböztetésmentes elosztása és felhasználása tekintetében;

63.

kiemeli az EU Ukrajna-eszköze és a rendkívüli bevételek akcelerációjával Ukrajnának nyújtott hitelek programjának alapvető szerepét, amelyek 2025-ben együttesen több mint 30 milliárd EUR-t biztosítanak Ukrajna közszolgáltatásainak, makroszintű pénzügyi stabilitásának és reformprogramjának támogatására; felszólít az Ukrajna számára nyújtott pénzügyi támogatás 2026-ban és 2027-ben történő növelésére és megerősítésére, többek között egy új makroszintű pénzügyi támogatási csomag révén, Ukrajna várható 39 milliárd EUR-s költségvetési hiányának fedezése érdekében; megjegyzi ezenkívül, hogy Ukrajna pénzügyi és gazdasági rezilienciája továbbra is alapvető előfeltétele védelmi kapacitása és a reformfolyamata fenntartásának; ezért kéri, hogy mérlegeljenek megoldásokat Ukrajna külföldi adósságterheinek enyhítésére;

64.

tudomásul veszi a kritikus fontosságú ásványokról szóló USA–Ukrajna gazdasági partnerségi megállapodást, és elismeri, hogy a megállapodás megerősíti, hogy az Egyesült Államok hosszú távú támogatást nyújt Ukrajna biztonságához és újjáépítéséhez, és tudomásul veszi a megállapodásban kifejezett azon szándékot, hogy megvédje Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát és kapcsolódó kötelezettségeit, és biztosítsa Ukrajna nemzetközi pénzügyi intézményekkel vagy más hivatalos hitelezőkkel szembeni kötelezettségvállalásaival való összeegyeztethetőséget; felhívja a Bizottságot, hogy kérje fel mindkét felet annak további tisztázására, hogy miként hajtják végre az Ukrajna uniós integráció felé vezető útjának védelmét célzó rendelkezéseket, és rendszeresen tegyen jelentést azok uniós joggal való összeegyeztethetőségéről; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az ásványok kitermelése során betartsák a magas szintű szociális és ökológiai normákat, és megfelelő ellenőrzési mechanizmusokkal garantálják az azoknak való megfelelést; elvárja továbbá, hogy Ukrajna teljes mértékben építse be nemzeti jogi keretébe a uniós környezetvédelmi jogszabályokat, többek között a víz-keretirányelvet (5) és az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló irányelvet (6);

65.

emlékeztet arra, hogy az EU bővítése során biztosítani kell, hogy a csatlakozás ne eredményezze a tagjelölt országok természeti erőforrásainak kiaknázását, és ne járuljon hozzá a társadalmi egyenlőtlenséghez és a környezet romlásához;

66.

üdvözli Ukrajna előrehaladását az állatjóléti jogszabályok részleges elfogadása terén, jóllehet a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség keretében tett kötelezettségvállalások teljesítése jelentősen késik; ösztönzi Ukrajnát, hogy tegyen további előrelépést az állatok szállítás közbeni védelméről szóló 2005/1/EK tanácsi rendelet (7) elfogadása terén, figyelembe véve e jogszabály folyamatban lévő felülvizsgálatát az EU-n belül, mivel az kulcsfontosságú az uniós termelési előírások betartása és az állati eredetű termékek Unióba irányuló fokozott exportjának megkönnyítése szempontjából; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy e tekintetben nyújtsanak pénzügyi és technikai segítséget Ukrajnának;

67.

kiemeli a – GDP 19 %-át és az áruexport 53 %-át kitevő – mezőgazdasági ágazat rezilienciáját és jelentőségét, hangsúlyozza azonban az értékláncok diverzifikálásának szükségességét és az uniós növényegészségügyi előírások gyors elfogadásának előnyeit; hangsúlyozza a környezetvédelmi biztosítékok fontosságát Ukrajna zöld helyreállításának biztosítása terén; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát a környezeti hatásvizsgálati eljárások végrehajtásában, különösen az erdészeti és mezőgazdasági ágazatban, valamint a stratégiai környezet vizsgálati eljárásokban; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát az uniós környezetvédelmi vívmányok teljes körű végrehajtásához szükséges adminisztratív kapacitás kiépítésében, beleértve a nyilvánosság döntéshozatalban való részvételét, valamint az ukrán jogszabályoknak a megújulóenergia-irányelvvel (8) való összehangolását, különös tekintettel a bioenergiára vonatkozó fenntarthatósági kritériumokra;

68.

felhívja a Verhovna Rada-t és az ukrán kormányt, hogy módosítsák a 12089. sz. törvényt, amely lehetővé teszi annak legalizálását, hogy az államtól jogellenesen megvonják a földterületek – többek között erdők és víztestek – tulajdonjogát, és azt magánszemélyekre ruházzák át, és amely nem áll összhangban az uniós vívmányokkal, mivel a törvény jelenlegi formájában olyan jogbizonytalanságokat tartalmaz, amelyek lehetetlenné teszik az ilyen földterületeknek az állam általi visszaszerzését;

Energia, környezetvédelem, fenntartható fejlődés és konnektivitás

69.

üdvözli az energiaágazat reformja terén elért jelentős előrelépést és Ukrajnának az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez való igazodását, és ösztönzi Ukrajnát, hogy ne lépjen vissza e téren; hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni Ukrajna energiabiztonságát azáltal, hogy elmélyítik az uniós energiapiacba történő integrációját – többek között Ukrajna villamosenergia-hálózatának a kontinentális Európával való összehangolása, valamint a gáztárolással és -ellátással kapcsolatos megerősített együttműködés révén –, valamint azáltal, hogy felgyorsítják a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági intézkedések bevezetését; hangsúlyozza, hogy a kritikus energetikai infrastruktúra rezilienciájának megerősítése továbbra is kulcsfontosságú Ukrajna gazdasági stabilitása és stratégiai autonómiája szempontjából;

70.

hangsúlyozza, hogy Ukrajna mint Európa többi része számára energiát és energiaintenzív termékeket szállító szolgáltató jelentős potenciállal rendelkezik; ösztönzi ezért Ukrajnát, hogy folytassa az energiahálózati összeköttetések fejlesztését a szomszédos tagállamokkal és a regionális partnerekkel, köztük a Moldovai Köztársasággal az uniós energiapiacba való további integráció érdekében; elismeri, hogy az orosz agressziós háború fontos hálózatokat és üzemeket vett célba és pusztított el; sürgeti ezért Ukrajnát, hogy az újjáépítés során az „építsük újra, de jobban” elvét kövesse, ahol csak lehetséges, a leginkább éghajlatbarát technológiák és folyamatok felhasználásával, a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyságba történő beruházással, valamint a termelési lánc egészében a környezetre gyakorolt hatás minimalizálásával; üdvözli, hogy a Bizottság továbbra is elkötelezett ezen a területen az ukrán energiaágazat reformjának támogatása iránt, beleértve az újjáépítést és a zöld átmenetet is; kéri az Ukrajna-terv és az energiaközösségi csomagok keretében fennálló kötelezettségvállalások végrehajtásának előmozdítását, beleértve a regionális energiaelosztó vállalatok szétválasztását;

71.

ösztönzi Ukrajnát, hogy az energetikai infrastruktúrája elleni orosz támadásokat követően vizsgálja meg az ukrán energiaágazat számára a legköltséghatékonyabb és legmegbízhatóbb megoldásokat, például azáltal, hogy a jelenlegi háborúra tekintettel a lehető legnagyobb mértékben felváltja fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveit decentralizált és fenntartható energetikai technológiákkal; felhívja a Bizottságot és az ukrán hatóságokat, hogy stratégiai módon használják fel az Ukrajna-eszköz keretében rendelkezésre álló forrásokat a megújuló energiaforrásokba történő beruházások prioritásként kezelésére, amelyek kulcsfontosságúak a hosszú távú energiabiztonság, a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági reziliencia biztosításához Ukrajnában és a kontinens többi részén egyaránt;

72.

súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Oroszország káros befolyással bír a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen (NAÜ) belül, annak ellenére, hogy többször megsértette a NAÜ nukleáris biztonságra és a be nem avatkozásra vonatkozó alapelveit; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák Oroszország NAÜ-n belüli szerepének fokozottabb ellenőrzését, és vizsgálják meg azokat a reformokat, amelyek biztosítják, hogy az agresszor államok ne áshassák alá a nemzetközi nukleáris felügyelet semlegességét és hitelességét;

73.

hangsúlyozza, hogy az orosz agressziós háború ökocídiummal ér fel, súlyos és tartós károkat okozott Ukrajna környezetének, beleértve az ökoszisztémák pusztulását, a víz és a talaj szennyezését, valamint az ipari és energetikai infrastruktúra célbavételét; úgy véli, hogy mindezek nemzetközi elismerése alapvető fontosságú Oroszország teljes jogi elszámoltathatóságának és ebből következően Ukrajna kártalanításának biztosításához, és kéri, hogy az EU Ukrajna újjáépítésének részeként támogassa az átfogó környezeti helyreállítási stratégiát; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy teljes mértékben támogassák az Oroszország háborúja által okozott környezetpusztulást dokumentáló valamennyi kezdeményezést, és támogassák a külföldi joghatóságokban az elszámoltathatóságra és a kártérítésre irányuló erőfeszítéseket;

74.

elismerését fejezi ki Ukrajnának a nemzeti energia- és klímaterv elfogadásáért, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitika koordinálásáért és tervezéséért, amely konkrét célokat határoz meg, beleértve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentését és a megújuló energiaforrások arányának növelését; támogatja az Energiahatékonysági Alap és az újonnan létrehozott Dekarbonizációs Alap folyamatban lévő törekvéseit; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy biztosítsák ezen eszközök pénzügyi fenntarthatóságát, különösen a lakóhelyek újjáépítése és a megújuló energiaforrások lakóépületekbe történő integrálása tekintetében; ösztönzi Ukrajnát, hogy a társadalmi hatások mérséklése és a veszélyeztetett csoportok támogatása érdekében integrálja az igazságos átmenet elvét az energetikai reformokba;

75.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nukleáris biztonságot vegyék figyelembe Ukrajna helyreállítási és uniós integrációs stratégiájának központi elemeként, biztosítva az Euratom keretében a nukleáris energiára és a sugárvédelemre vonatkozó uniós vívmányokkal való összhangot; támogatja Ukrajna nukleáris biztonsági és sugárzási veszélyhelyzeti reagálási képességének megerősítését Ukrajna helyreállítási és uniós integrációs stratégiájának központi elemeként, többek között az EU és a nemzetközi partnerek technikai és pénzügyi segítségnyújtása révén; felszólít egy, az EU által vezetett kezdeményezés létrehozására a nukleáris biztonság megerősítése, a kritikus infrastruktúra védelme és az orosz agresszióból eredő sugárzási incidensek megelőzése érdekében; súlyos aggodalmának ad hangot az Oroszországi Föderáció arra irányuló kísérletei miatt, hogy de facto annektálja az ukrán kritikus infrastruktúrát, többek között olyan hiteles nyilvános jelentések miatt, melyek szerint a zaporizzsjai atomerőművet el akarja választani az ukrán villamosenergia-hálózattól és erőszakkal integrálni kívánja az orosz energiarendszerbe, ami sértené Ukrajna szuverenitását és a nemzetközi jogot, és jelentős kockázatot jelentene a nukleáris biztonságra nézve; hangsúlyozza, hogy azonnal és feltétel nélkül ki kell vonni az orosz katonai személyzetet és felszereléseket a zaporizzsjai atomerőműből és az összes többi ukrajnai nukleáris létesítményből, és felszólítja a NAÜ-t, hogy nyilvánosan és visszavonhatatlanul ellenezzen minden ilyen tervet; hangsúlyozza, hogy Ukrajna nukleáris infrastruktúrájának integritása és rezilienciája nem csupán nemzeti kérdés, hanem közös európai felelősség is; kéri, hogy az ukrajnai orosz intézkedésekből eredő potenciális nukleáris fenyegetésekre való reagálás érdekében koordinált készenléti tervet és fokozott határokon átnyúló együttműködést alakítsanak ki az uniós tagállamok között;

76.

sürgeti Ukrajnát, hogy ténylegesen küzdjön az illegális fakitermelés ellen a fenntartható erdőgazdálkodási és környezetvédelmi előírásokkal összhangban, ideértve például a Kárpátok őserdeiben folytatott illegális fakitermelést; felhívja az EU-t, hogy járuljon hozzá a jogellenes szvidoveci síközpont-projekttel kapcsolatos illegális fakitermelés megelőzéséhez; ösztönzi Ukrajnát, hogy fektessen be az ökológiailag és környezetvédelmi szempontból biztonságos és fenntartható turisztikai infrastruktúrába;

77.

felhívja a Bizottságot, hogy segítse Ukrajnát az Emerald Hálózatának a különleges természetmegőrzési területekre vonatkozó nagyfokú elégséges szintje felé tett előrehaladás fenntartásában;

78.

üdvözli, hogy az EU-ba irányuló kivitel 2024-ben a teljes export 63 %-át tette ki, a 2021. évi 42 %-hoz képest, ami a kereskedelem sikeres reorientációját tükrözi;

79.

tudomásul veszi az Ukrajnát a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) keresztül az EU-val összekötő vasúti folyosók fejlesztésének és bővítésének stratégiai fontosságát, amely a szélesebb körű kettős felhasználású infrastruktúrára vonatkozó stratégia részeként civil és katonai logisztikai célokat egyaránt szolgál; ösztönzi Ukrajna digitális és közlekedési előírásainak az EU-s normákkal való összehangolására irányuló további erőfeszítéseket, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmet, a mobilitást és a biztonságos kommunikációt; hangsúlyozza, hogy a jobb konnektivitás támogatni fogja Ukrajna gazdasági fellendülését és integrációját;

80.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különítsenek el a tervezett ukrajnai közlekedési összeköttetések és reziliencia fokozásához 2050-ig szükséges minden forrást, beleértve a TEN-T térképek további frissítését; üdvözli a szolidaritási folyosók sikeres fejlesztését és végrehajtását, amelyek lehetővé tették Ukrajna számára, hogy megkerülje Oroszország fekete-tengeri blokádját, és a szomszédos uniós tagállamokon és Moldován keresztül különféle árukat exportáljon a globális piacokra; elismerését fejezi ki amiatt, hogy a háborús atrocitások és a gabonatermelésének jelentős visszaesése ellenére Ukrajna kulcsszerepet játszott a globális élelmiszerválság megelőzésében, mivel a Zelenszkij elnök által 2022-ben indított „Gabonát Ukrajnából” humanitárius élelmiszerprogram révén több mint 170 000 tonna búzát juttattak el a legsúlyosabb élelmiszerválságban szenvedő, különösen afrikai országok részére; megjegyzi, hogy Ukrajna gabonakivitelének túlnyomó többsége a fejlődő országokba irányul;

81.

elismeri Ukrajna uniós közlekedési és digitális konnektivitási kezdeményezésekbe való integrációjának előrehaladását, és kiemeli az uniós vívmányokkal való összehangolás fontosságát ezeken a területeken; üdvözli különösen azokat az intézkedéseket, amelyek célja Ukrajnának az ingyenes uniós barangolási övezetbe való felvétele, eltörölve ezáltal Ukrajna és az EU közötti, a magánszemélyek és vállalkozások által fizetendő barangolási díjakat;

82.

hangsúlyozza az EU és Ukrajna közötti közlekedési összeköttetések összekapcsoltsága, interoperabilitása, és a digitális és informatikai rendszerek kapacitása megerősítésének fontosságát a társulási megállapodással összhangban; további erőfeszítésekre szólít fel a digitális politikák harmonizálása, a kiberbiztonsági együttműködés kiterjesztése, valamint a reziliens és biztonságos digitális infrastruktúra biztosítása érdekében; üdvözli e tekintetben az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség és az ukrán kiberbiztonsági hatóságok közötti munkamegállapodás 2023. decemberi megkötését;

A csatlakozási tárgyalásokról

83.

emlékeztet az Európai Tanács 2023. december 14–15-i határozatára az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, ami történelmi mérföldkövet jelent Ukrajna uniós tagság felé vezető útján; elismerését fejezi ki az első EU–Ukrajna kormányközi csatlakozási konferencia 2024. június 25-i gyors összehívásáért, amely hivatalosan elindította a tárgyalási folyamatot, és üdvözli Kos biztos asszony értékelését, amely szerint 2025 őszéig valamennyi átvilágítást le lehet zárni;

84.

elismeri Ukrajna jelentős reformjait és elkötelezettségét, és ezért javasolja, hogy a Bizottság mielőbb nyisson tárgyalási fejezeteket Ukrajnával annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban előmozdítsa az ország uniós tagfelvételi kérelmének ügyét, feltéve, hogy az folytatja az uniós vívmányok végrehajtását és végrehajtja az általa vállalt reformokat; hangsúlyozza, hogy a csatlakozási tárgyalásoknak objektív és mérhető kritériumok által vezérelt, egyértelmű és átlátható utat kell követniük; hangsúlyozza, hogy ezeknek minden alapvető területen mélyreható reformokat, valamint a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és különösen a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét biztosító stabil intézmények működését kell magukban foglalniuk; hangsúlyozza a Bizottság következő évre vonatkozó ajánlásait;

85.

felhívja a magyar kormányt és a tagállamokat, hogy jóhiszeműen járjanak el az ukrán nemzeti kisebbségekről szóló törvénnyel kapcsolatos problémákhoz hasonló kérdések megoldása során, és tartózkodjanak attól, hogy ezeket a problémákat Ukrajna uniós csatlakozásának megakadályozására használják fel; felhívja ezért a magyar kormányt, hogy a továbbiakban ne akadályozza meg az első tárgyalási témakörök megkezdését, és tegye lehetővé Ukrajna és szomszédos Moldova számára, hogy továbbra is közösen haladjanak az uniós tagság felé vezető úton;

86.

emlékeztet arra, hogy a bővítési folyamatot nem szabad eszközként felhasználni a kétoldalú viták rendezésére vagy az érdemeken alapuló megközelítés késleltetésére, és hogy ezeket a kérdéseket a csatlakozási folyamattól függetlenül, konstruktív párbeszéd és valódi együttműködés révén kell megoldani; emlékeztet arra, hogy a teljes jogú uniós tagság felé vezető úton bekövetkező túlzott késedelmek azzal a kockázattal járnak, hogy aláássák a tagjelölt országban a lakossági támogatást és a politikai akaratot egyaránt;

87.

a tárgyalások előkészítéseként folyamatos uniós támogatásra szólít fel, különösen szakértői segítségnyújtás formájában az Ukrajna elleni, folyamatban lévő agresszióból eredő adminisztratív hiányosságok ellensúlyozása érdekében; sürgeti továbbá az Európai Uniót, hogy nyújtson technikai segítséget annak érdekében, hogy segítse Ukrajnát az összes csatlakozási követelmény hatékony teljesítésében; sajnálatát fejezi ki az Egyesült Államok kormányának azon döntése miatt, hogy visszavonja a finanszírozást az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalától (USAID), amely máris közvetlenül érintette a kritikus reformfolyamatokhoz Ukrajnának nyújtott, többek között a jogállamisággal, a korrupció elleni küzdelemmel, az államháztartás irányításával, a gazdasági fejlődéssel, az energiabiztonsággal, valamint a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos támogatást; üdvözli a Bizottság és a nemzetközi partnerek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy orvosolják a finanszírozás visszavonása által okozott legsürgetőbb hiányosságokat;

88.

hangsúlyozza, hogy Ukrajna uniós csatlakozása előtt fokozott uniós támogatásra van szükség Ukrajna integrációjának célzott pénzügyi és technikai segítségnyújtási programok révén történő felgyorsításához, és hangsúlyozza, hogy Ukrajna és az EU számára egyaránt előnyös lenne, ha az országot a hivatalos csatlakozási tárgyalások mellett fokozatosan integrálnák az uniós politikákba és programokba;

89.

megjegyzi, hogy Ukrajna uniós integrációjának összetettsége – méretéből és a jelenleg zajló háborúból adódóan – kihívásokkal jár az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a mezőgazdaság, és jelentős intézményi és pénzügyi reformokat tesz szükségessé az EU-n belül annak biztosítása érdekében, hogy képes legyen befogadni Ukrajnát; felszólítja ezért az EU-t és tagállamait, hogy proaktívan foglalkozzanak ezekkel a kihívásokkal, ismertessék meg Ukrajna integrációjának előnyeit az uniós polgárokkal, találjanak fenntartható és méltányos megoldásokat az érzékeny ágazatok számára, és a folyamatban lévő csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan hajtsanak végre belső reformokat; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa azokat az ágazatokat, amelyek leginkább ki vannak téve a kereskedelem liberalizációja hatásainak Ukrajna csatlakozásával összefüggésben; megjegyzi ugyanakkor, hogy a korábbi bővítési fordulók tapasztalatai alapján egyes olyan konkrét ágazatokban, ahol a közösségi vívmányok még nem alkalmazandók teljeskörűen, átmeneti időszakokra lehet szükség annak érdekében, hogy a jelenlegi tagállamok alkalmazkodni tudjanak; ismételten kéri a tagállamokat, hogy mutassanak egyértelmű és határozott politikai elkötelezettséget a bővítési folyamat iránt, és azt ne használják fel kétoldalú viták rendezésére, amelyeket a csatlakozási folyamattól függetlenül kell megoldani;

90.

megismétli arra irányuló felhívását, hogy a döntéshozatal reformja révén növeljék az EU cselekvőképességét, többek között a Tanácsban a csatlakozási folyamat közbenső lépéseiről, különösen a tárgyalások megkezdéséről, valamint az egyes tárgyalási témakörök és fejezetek megnyitásáról és lezárásáról szóló minősített többségi szavazás bevezetésén keresztül;

° °

91.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjeinek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L, 2024/792, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/792/oj.

(2) HL C, C/2025/3151, 2025.6.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/3151/oj.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1712 irányelve (2024. június 13.) az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv módosításáról (HL L, 2024/1712, 2024.6.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1712/oj).

(4) A Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „Az Európai Unió fekete-tengeri térséggel kapcsolatos stratégiai megközelítése” című, 2025. május 28-i közös közleménye (JOIN(2025)0135).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2000/60/oj).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/21/EK irányelve (2006. március 15.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról (HL L 102., 2006.4.11., 15. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2006/21/oj).

(7) A Tanács 2005/1/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról, 24. cikk (HL L 3., 2005.1.5., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2005/1/oj).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2023/2413, 2023.10.31., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2413/oj).