—

semmisítse meg az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 27. cikkének és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (1) bekezdésének végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2025. november 6-i C(2025) 7357 európai bizottsági határozat 11. és 12. cikkét, amennyiben megengedi azok alkalmazását;

—

az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére, amennyiben ellenkérelmet terjeszt elő a jelen keresettel szemben.

1.

Első jogalap: az EUSZ 9. cikkének, az EUMSZ 18. cikkének és a személyzeti szabályzatnak az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkével összefüggésben értelmezett 1d. cikkének megsértése, az Európai Unió közszolgálatához való hozzáférés során az egyenlőség elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértése miatt, ami abban kellene, hogy megnyilvánuljon, hogy nem lehet különbséget tenni sem az állampolgárság, sem az életkor alapján. E jogsértés nincs kellően megindokolva és nem arányos.

A megtámadott határozat, annak lehetővé tételével, hogy a személyzet kiválasztási eljárásainak utolsó szakaszában (azaz a szerződtetési szakaszban) valamely jelöltet állampolgársága alapján előnyben részesítsenek egyenlő érdemek esetén, kizárólag ezen okból – valamely másik, nagyobb számban képviselt tagállam állampolgársága – korlátozva egy másik jelölt esélyeit, (a megtámadott határozat 11. cikkének b) pontja) állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést vezet be.

Hasonlóképp, az állampolgárságon alapuló szerződtetési célok alkalmazásának lehetőségének bevezetése (a megtámadott határozat 11. cikkének d) pontja) még súlyosabb és még nyilvánvalóbb módon sérti a fent hivatkozott egyenlőség elvét és hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ebben az esetben továbbá az intézkedés meghatározatlan és meglehetősen általános jellege lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy széles körű mérlegelési jogkörrel a szerződtetési és akár a kiválasztási eljárásokat is úgy alakítsa, hogy azok a földrajzilag alulreprezentált tagállamok állampolgárságával rendelkező jelölteknek kedvezzenek.

A Spanyol Királyság emiatt úgy véli, hogy a Bizottság megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkével, valamint a tisztviselők személyzeti szabályzatának 1d. és 21.1. cikkével összefüggésben értelmezett EUMSZ 18. cikket, amikor a határozata 11. és 12. cikkében olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek nyilvánvalóan helytelen és aránytalan különbségtételt eredményeznek egy főszabály szerint jogszerű cél – mint a földrajzi egyensúly elérése – megvalósításához képest, ezért azokat meg kell semmisíteni.

2.

Második jogalap: a tisztviselők személyzeti szabályzatának 27. cikkében szereplő, a közszolgálathoz való hozzáférés során alkalmazandó érdemek elvének megsértésén alapul, mivel a földrajzi egyensúlyhiány orvoslására irányuló hatékony intézkedések meghozatalának szükségessége nem teszi lehetővé az érdemek elvétől mint az európai uniós közszolgálat személyi állománya szerződtetési szempontjától való eltérést, illetve ezen elv erodálását.

A megtámadott határozat, mivel olyan intézkedéseket állapít meg, amelyek korlátozásokra adnak alapot azzal, hogy a szerződtetési eljárásokat állampolgársági szempontoktól függően orientálják, vagy azzal, hogy egy adott tagállam állampolgárait hasonló érdemek esetén előnyben részesítik, minden esetben a személyzet kiválasztása során az érdemek elvének megsértését jelenti vagy teszi lehetővé.

A Spanyol Királyság úgy véli, hogy a megtámadott határozat 11. és 12. cikke nyilvánvalóan sérti a személyzeti szabályzat 27. cikkét, mivel nem a jelöltek egymással versengő érdemeire vonatkozó szempontokat veszi figyelembe, hanem bizonyos, földrajzilag alulreprezentált tagállamok állampolgárait részesíti előnyben azok szerződtetésekor. Ez az eljárásmód az említett 27. cikkben az intézmények számára a személyzet felvétele során előírt kötelezettségek megfelelő teljesítésének hiányát feltételezi, amelyek szerint a kiválasztás során a érdemekhez és a szolgálat érdekeihez kapcsolódó szempontokat kell figyelembe venni, és de facto az állampolgárság alapján történő álláshely-fenntartáshoz vezethet.

Ezenfelül úgy véli, hogy a földrajzi egyensúlytalanságok okai és mozgatórugói nagyon különbözőek, ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni a helyzet enyhítésére, amelyek nem az állampolgárságot részesítik előnyben, mint a szerződtetés meghatározó szempontját, ami – amint az első jogalapban kifejtésre került – sérti az Unió elsődleges és másodlagos jogát, és nem felel meg az Európai Bíróság által az Unió alapvető szabályainak korlátozása terén meghatározott arányossági tesztnek.