—

tekintettel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-i európai bizottsági közleményre (COM(2020)0067),

—

tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A »Global Gateway« ” című, 2021. december 1-jei közös közleményére (JOIN(2021)0030),

—

tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A keleti partnerségre vonatkozó szakpolitika 2020 után: A reziliencia erősítése – a mindenki számára előnyös keleti partnerség” című, 2020. március 18-i közös közleményére (JOIN(2020)0007), amely létrehozta a keleti partnerség gazdasági és beruházási tervét,

—

tekintettel a keleti partnerség csúcstalálkozóján „Helyreállítás, reziliencia és reform” címmel 2021. december 15-én elfogadott közös nyilatkozatra,

—

tekintettel a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló (EU) 2024/1679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló (EU) 2022/869 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az európai területi együttműködési célkitűzésről (Interreg) szóló (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—

tekintettel a technikai segítségnyújtási és projekt-előkészítési eszközökre, például a JASPERS programra (az európai régiók beruházásait támogató közös program) és EPIC eszközre (a keleti partnerség konnektivitási beruházási eszköze),

—

tekintettel a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról szóló (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia között létrejött, 2014. június 27-én aláírt és 2016. július 1-jétől hatályos, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodásra (7),

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság között létrejött, 2017 november 24-én aláírt, 2018. június 1-je óta ideiglenesen alkalmazott és 2021. március 1-je óta teljeskörűen hatályos átfogó és megerősített partnerségi megállapodásra (8),

—

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság között létrejött, 1996. április 22-én aláírt és 1999. július 1-je óta hatályos partnerségi és együttműködési megállapodásra (9),

—

tekintettel a keleti partnerség területén a biztonságról és a közös biztonság- és védelempolitika szerepéről szóló, 2022. június 8-i európai parlamenti állásfoglalásra (10),

—

tekintettel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) végrehajtásáról szóló, 2023. december 12-i európai parlamenti állásfoglalásra (11),

—

tekintettel az Euronest Parlamenti Közgyűlésnek az Oroszország által indított agressziós háborúval és megszállással összefüggésben a keleti partnerséget érintő jelenlegi energiabiztonsági kihívásokra reagálva a zöld energiára való átállásról szóló, 2023. február 21-i állásfoglalására,

—

tekintettel a „Cselekvési terv az Ukrajna mezőgazdasági exportjának és az EU-val folytatott kétoldalú kereskedelmének a megkönnyítése érdekében az EU-Ukrajna szolidaritási folyosókra vonatkozóan” című, 2022. május 12-i európai bizottsági közleményre (COM(2022)0217),

—

tekintettel az Európai Bizottság és a Moldovai Köztársaság között létrejött, Moldovának az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz (CEF) való csatlakozásáról szóló, 2023. május 9-i megállapodásra,

—

tekintettel az Európai Bizottság és a Moldovai Köztársaság között létrejött, a 2022. június 29-i közúti fuvarozási megállapodás 2027. március 31-ig történő meghosszabbításáról szóló, 2025. szeptember 19-i megállapodásra,

—

tekintettel az Ukrajna számára fenntartott beruházási keretre is kiterjedő, az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló, 2024. február 29-i (EU) 2024/792 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (12),

—

tekintettel az Európai Bizottság és Ukrajna között létrejött, Ukrajnának az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz (CEF) való csatlakozásáról szóló, 2023. június 6-i megállapodásra,

—

tekintettel az Európai Bizottság és Ukrajna között létrejött, a 2022. június 29-i közúti fuvarozási megállapodás 2027. március 31-ig történő meghosszabbításáról szóló, 2025. szeptember 25-i megállapodásra,

—

tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az Európai Unió fekete-tengeri régióval kapcsolatos stratégiai megközelítése” című, 2025. május 28-i közös közleményére (JOIN(2021)0135),

—

tekintettel az Európai Bizottság támogatásával Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország között létrejött, a fekete-tengeri zöldenergia-folyosóról szóló, 2022. december 17-i egyetértési megállapodásra, amely létrehozza a tenger alatti összeköttetést biztosító fekete-tengeri villamosenergia-vezetékkel kapcsolatos keretet,

—

tekintettel az Európai Bizottság és Grúzia között létrejött, Grúziának az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz (CEF) való csatlakozásáról szóló, 2024. január 18-i megállapodásra,

—

tekintettel az Európai Bizottság és Azerbajdzsán között létrejött, az energia területét érintő stratégiai partnerségről szóló, 2022. július 18-i egyetértési megállapodásra,

—

tekintettel a „REPowerEU terv” című, 2022. május 18-i európai bizottsági közleményre (COM(2022)0230),

—

tekintettel az EU és Örményország közötti rezilienciaépítési és növekedési terv Európai Bizottság általi, 2024. április 5-i bejelentésére,

—

tekintettel az Európai Unió és Örményország között létrejött, új partnerségi menetrendről szóló, 2025. június 30-i politikai megállapodásra,

—

tekintettel az Örményország és Azerbajdzsán között Washington közvetítésével létrejött, 2025. augusztus 8-i nyilatkozatra, valamint a béke és az államközi kapcsolatok létrehozásáról szóló megállapodás parafálására,

A.

mivel a Global Gateway a digitális, az energia- és a közlekedési ágazatban a fenntartható, átlátható és biztonságos kapcsolatok fejlesztésének támogatására irányuló, valamint az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszerek világszerte történő megerősítését célzó európai uniós stratégia; mivel mind a keleti partnerség, mind a Global Gateway közös célja, hogy az Európai Unió és a keleti partnerség országai közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítése érdekében előmozdítsák a fenntartható összeköttetéseket, a gazdasági rezilienciát és az inkluzív fejlődést, valamint fokozzák a kereskedelmet, a beruházásokat és a magánszektor növekedéséhez – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára – nyújtott támogatást;

B.

mivel a TEN-T és a TEN-E, valamint a CEF-hez, az ERFA-hoz, a Kohéziós Alaphoz és az InvestEU programhoz hasonló finanszírozási eszközök biztosítják a fenntartható, interoperábilis és reziliens közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges kulcsfontosságú európai uniós szakpolitikai és pénzügyi kereteket, ily módon az intelligens, tiszta, biztonságos és hatékony összeköttetésbe irányuló összehangolt beruházások révén támogatva az uniós digitális stratégia célkitűzéseit;

C.

mivel a TEN-T és a TEN-E nemcsak az Európai Unió belső összeköttetését erősíti, hanem a szomszédos régiókkal való kapcsolatokat is elősegíti, hozzájárulva a kereskedelem, a beruházások, valamint a partnerországokkal létrejött biztonságos energetikai és közlekedési összeköttetések bővítéséhez; és mivel a Horizont Európa ezeket olyan kutatási és innovációs kapacitások biztosításával egészíti ki, amelyek az Unión belül és a partnerországokban előmozdítják fenntartható összeköttetést alátámasztó zöld és digitális átállást;

D.

mivel az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) és annak Interreg NEXT programja keretében, az ERFA, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) és annak pénzügyi ága, az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFFA+) társfinanszírozásával előmozdítják az uniós tagállamok és a szomszédos partnerországok – köztük a keleti partnerségi régióban található országok – közötti, határokon átnyúló, transznacionális és régióközi együttműködést; mivel az EBB Globálhoz és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz hasonló partnerekkel is folytatnak ilyen együttműködést, amelyet olyan technikai segítségnyújtási eszközök támogatnak, mint a JASPERS program módszertani szakértelmére támaszkodó EPIC, ily módon az uniós konnektivitási és regionális fejlesztési elvet az Unió határain túlra is kiterjesztve;

E.

mivel az Ukrajna elleni teljes körű orosz agressziós háború mérhetetlen emberi, társadalmi és gazdasági károkat okozott, miközben Ukrajna rendíthetetlen rezilienciáról, eltökéltségről és az európai értékek iránti elkötelezettségről tett tanúbizonyságot;

F.

mivel Ukrajna és a Moldovai Köztársaság kulcsfontosságú partnerekké váltak a Global Gateway célkitűzéseinek előmozdításában azáltal, hogy integrálódtak az uniós konnektivitási, infrastrukturális, kereskedelmi és beruházási keretekbe; mivel a szolidaritási folyosók megerősítették az EU, Ukrajna és Moldova közötti logisztikai kapcsolatokat, ily módon elősegítették a kereskedelmet, a humanitárius segítségnyújtást és a regionális rezilienciát, többek között létfontosságú mentőövként szolgáltak az ukrán kivitelt illetően; mivel a két ország CEF-hez való csatlakozása lehetővé teszi a TEN-T és a TEN-E szabványaihoz igazodó, uniós finanszírozású közlekedési és energetikai infrastrukturális projektekben való részvételt, a két országgal létrejött közúti közlekedési megállapodások pedig javították a piacra jutást, a határokon átnyúló összeköttetést és a logisztikai hatékonyságot; mivel Moldovában mindez olyan projektek révén valósul meg, mint az észak–déli vasúti folyosó helyreállítása és a Iași–Ungheni vasútvonal villamosítása; mivel Ukrajnában az Ukrajna-eszköz az Ukrajna számára fenntartott beruházási kerettel együtt átfogó keretet biztosít a reformokhoz, a beruházásokhoz és az újjáépítéshez;

G.

mivel Grúzia fontos partnerré vált a Global Gateway célkitűzéseinek előmozdításában annak köszönhetően, hogy részt vesz az uniós normákhoz igazodó konnektivitási, infrastrukturális, kereskedelmi és beruházási keretekben; mivel Grúzia számára előnyös, hogy részt vesz az uniós konnektivitási keretekben, ideértve a CEF-ben való célzott részvételét és a kibővített TEN-T-be való bevonását, valamint az energiahálózatok összekapcsolásával kapcsolatban a TEN-E elveivel összhangban folytatott együttműködést is; mivel a kelet-nyugati autópályához, a tenger alatti összeköttetést biztosító fekete-tengeri villamosenergia-vezetékhez és a fekete-tengeri zöldenergia-folyosóhoz hasonló projektek fokozzák a regionális energiabiztonságot és a megújuló energia integrálását; mivel mindez megerősíti Grúzia kulcsfontosságú tranzit-, kereskedelmi és beruházási csomópontként betöltött szerepét, összekötve Európát és Ázsiát a középső folyosó biztosította kereskedelmi útvonalon és a Global Gateway-en keresztül;

H.

mivel az EU a középső folyosó és a Global Gateway stratégiai konnektivitási partnereként ismeri el Azerbajdzsánt; mivel a kezdeményezések – többek között a javasolt, tenger alatti összeköttetést biztosító fekete-tengeri villamosenergia-vezeték és a Kaszpi-tengeren átívelő digitális folyosóval kapcsolatos projektek – célja a megújuló energia és a nagy kapacitású digitális adatforgalom kaszpi-tengeri és dél-kaukázusi régió és EU közötti továbbítása, és azokat a Global Gateway stratégiával összhangban álló projektekként mutatják be; mivel a Déli Gázfolyosó megbízható stratégiai gázútvonalat biztosít az uniós piacok felé, amely hozzájárul az ellátás diverzifikálásához; mivel az EU és Azerbajdzsán olyan kezdeményezések keretében jelezte szándékát, mint a REPowerEU;

I.

mivel Örményország stratégiai elhelyezkedéssel bír Európa, a Közel-Kelet és Ázsia metszéspontjában; mivel Örményország kormánya elindította „A béke keresztútjai” elnevezésű kezdeményezését, amelynek célja, hogy többek között integrált utak, vasutak, villamosvezetékek, csővezetékek és digitális infrastruktúra révén javítsa a nemzeti, regionális és nemzetközi összeköttetéseket; mivel Örményország és az EU közösen – a közúti biztonság fokozása, az utazási idők csökkentése és a gazdasági reziliencia fokozása érdekében – e célokat szolgáló projekteket hajt végre, ideértve az észak–déli közlekedési folyosó részét képező Sisian–Kajaran utat is; mivel az örmény-török határ újbóli megnyitása történelmi jelentőségű lehetőséget jelent majd a regionális összeköttetések, kereskedelem és együttműködés előmozdítására, valamint a középső folyosó és a Global Gateway mint az Európát és Ázsiát összekötő fenntartható, biztonságos és diverzifikált közlekedési és energetikai útvonalak megerősítésére;

J.

mivel 2025. augusztus 8-án Örményország és Azerbajdzsán Washingtonban ismételten megerősítette azon szándékát, hogy mindkét ország területi integritását, szuverenitását és joghatóságát tiszteletben tartva megnyitja az összes államon belüli, államközi és nemzetközi kapcsolatot; mivel Örményország kifejezte azon szándékát, hogy a fent említett elvek alapján, az Amerikai Egyesült Államokkal és más kölcsönösen meghatározott partnerekkel együttműködésben az Örmény Köztársaság területén létrehozza a „Trump Route for International Peace and Prosperity” [Trump-útvonal a Nemzetközi Békéért és Jólétért] elnevezésű konnektivitási projekt keretét; mivel ez fontos lépést jelent a Dél-Kaukázus teljes gazdasági és konnektivitási potenciáljának kiaknázása kifelé;

1.

kiemeli a Global Gateway geopolitikai jelentőségét, amely az Európai Unió globális konnektivitási és infrastrukturális versenyre adott stratégiai válasza, valamint a demokratikus értékeken, átláthatóságon, környezetvédelmi és szociális normákon alapuló, nyitott, szabályokon alapuló és fenntartható konnektivitás előmozdításának kulcsfontosságú eszköze; hangsúlyozza továbbá, hogy a keleti partnerségi régióban a Global Gateway nemcsak gazdasági kezdeményezésként, hanem olyan geostratégiai keretként is szolgál, amely megerősíti Európa rezilienciáját, regionális stabilitását és stratégiai autonómiáját, ugyanakkor ellensúlyozza a kényszerítő függőségi viszonyokat, valamint előmozdítja a kölcsönös bizalmon és közös jóléten alapuló partnerségeket;

2.

megerősíti, hogy a Global Gateway a keleti partnerségi régióban kulcsfontosságú eszközként szolgál a fenntartható konnektivitás, a digitális transzformáció, a biztonságos energiahálózatok, a reziliens értékláncok és – amennyiben megvalósítható – az egységes piachoz való fokozatos igazodás előmozdításához; kijelenti, hogy a Global Gateway az Európai Unió külső tevékenységének célkitűzéseit olyan kézzelfogható eredményekké tudja alakítani, amelyek előmozdítják a gazdasági növekedést, a digitális szuverenitást és a regionális stabilitást, ugyanakkor fokozzák a rezilienciát és a partnerországokkal folytatott kölcsönösen előnyös együttműködést;

3.

megerősíti, hogy a Global Gateway és az ahhoz kapcsolódó eszközök nemcsak az infrastruktúra és a konnektivitás fejlesztésének eszközei, hanem a demokratikus kormányzás, az átláthatóság, az emberi jogok és a jogállamiság előmozdításának eszközei is; kéri az Európai Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot és a partnerkormányokat, hogy a Global Gateway projektekbe építsenek be integritási biztosítékokat;

4.

kéri, hogy mozdítsák elő az Európai Unió és a keleti partnerség országai közötti tisztességes, átlátható és fenntartható kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat, amelyek kölcsönös előnyökön, gazdasági növekedésen és jó kormányzáson alapulnak; hangsúlyozza, hogy a befektetői jogbiztonság biztosítása érdekében a tisztességes kereskedelemhez a jogállamiságon és az igazságszolgáltatás függetlenségén alapuló kiszámítható és átlátható szabályozási kereteknek kell társulniuk; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az intézményi integritás megerősítése, a korrupció elleni küzdelem, valamint az átlátható és versenyképes közbeszerzési eljárások biztosítása révén javítsák a beruházási környezetet; hangsúlyozza, hogy az adminisztratív eljárások egyszerűsítése és a bürokrácia csökkentése elengedhetetlen a befektetői bizalom kiépítéséhez és a fenntartható gazdasági növekedés biztosításához; kéri az Európai Bizottságot, a partnerkormányokat és a pénzügyi intézményeket, hogy segítsék elő az olyan felelős köz-magán társulásokat, amelyek az elszámoltathatóság és az ár-érték arány elvének fenntartása mellett mozgósítják a fenntartható infrastrukturális, konnektivitási, innovációs és energetikai projektekhez szükséges magántőkét;

5.

hangsúlyozza, hogy a kkv-k, az induló innovatív vállalkozások, valamint a nők és a fiatalok által irányított vállalkozások az innováció, a foglalkoztatás és a gazdasági reziliencia hajtóerejeként központi szerepet játszanak a keleti partnerségi régióban; célzott támogatást szorgalmaz a kkv-k finanszírozási eszközökhöz, piacokhoz és készségfejlesztéshez való hozzáférésének javítása érdekében, többek között olyan uniós eszközökön keresztül, mint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa), az InvestEU, a Horizont Európa és az EFFA+; ösztönzi azokat a kapacitásépítési kezdeményezéseket, amelyek segítik a kkv-kat abban, hogy megfeleljenek az uniós termékszabványoknak, környezetvédelmi előírásoknak és digitális szabványoknak, ily módon elősegítve a fenntartható kereskedelmi integrációt; hangsúlyozza, hogy a helyi vállalkozások és a szociális partnerek szerepvállalásának növelése elengedhetetlen az európai értékekhez és normákhoz igazodó, reziliens, versenyképes és fenntartható gazdaságok kiépítéséhez; a technológiatranszfer, a készségfejlesztés és a kereskedelem uniós és a keleti partnerségi vállalkozások közötti elősegítése érdekében ösztönzi a határokon átnyúló üzleti központok és innovációs partnerségek létrehozását;

6.

kiemeli a szociális párbeszéd előmozdításának és a szociális partnerek érdemi bevonásának fontosságát;

7.

emlékeztet a szociális gazdaság mint olyan fenntartható és közös gazdasági fejlődési modell jelentőségére, amely képes jelentős társadalmi hozzáadott értéket teremteni;

8.

hangsúlyozza, hogy a jelenleg zajló orosz agressziós háború közepette Ukrajna rezilienciája és szuverenitása képezi Európa kollektív biztonságának és demokratikus stabilitásának sarokkövét; hangsúlyozza, hogy az Ukrajna-eszköznek a Global Gateway stratégiával és a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel (Globális Európa) együtt döntő szerepet kell játszania Ukrajna újjáépítésének, korszerűsítésének és az európai gazdasági, energetikai és digitális konnektivitási térbe való teljes körű integrációjának támogatásában; összehangolt beruházásokat szorgalmaz a kritikus infrastruktúra, az energiabiztonság, az innováció, a kiberbiztonság, a közlekedési interoperabilitás és a határok korszerűsítése terén annak biztosítása érdekében, hogy Ukrajna helyreállítása előmozdítsa az uniós csatlakozásra való felkészültségét, valamint a kényszerítő és hibrid fenyegetésekkel szembeni hosszú távú rezilienciáját; emlékeztet arra, hogy az Ukrajna-eszköz keretében az Európai Unió a 2024–2027-es időszakra 50 milliárd EUR összegű átfogó támogatási keretet hozott létre, amely 38,27 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást (33 milliárd EUR hitelt és 5,27 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatást), valamint további garanciákat tartalmaz a beruházások Európai Beruházási Bankon (EBB) és más végrehajtó partnereken keresztüli mozgósítása érdekében; elismeri, hogy a háborús körülmények, a túlzott adminisztratív terhek és az összetett szabályozás továbbra is korlátozzák a felhasználási és végrehajtási kapacitást, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, az EBB-t és Ukrajna kormányát, hogy az uniós források hatékony felhasználásának és teljes körű elszámoltathatóságnak az európai normákkal összhangban történő biztosítása érdekében erősítsék meg a koordinációs mechanizmusokat, valamint a nyomonkövetési és értékelési rendszereket; kéri az Európai Uniót, hogy gondoskodjon arról, hogy Ukrajna újjáépítésére az uniós vívmányokkal és az egységes piaci normákkal összhangban kerüljön sor, így támogatva Ukrajnának a tagság és a hosszú távú gazdasági integráció felé vezető útját;

9.

megerősíti Moldova Európai Unió melletti egyértelmű döntését és az uniós tagság iránti alkotmányos elkötelezettségét, és hangsúlyozza, hogy az EU támogatja az intézményi reformok, a gazdasági konvergencia és az infrastruktúra uniós normákhoz való igazítása terén elért tartós előrehaladás révén megvalósuló teljes körű integrációját; az energiapiaci integráció, a közlekedési interoperabilitás, a digitális konnektivitás és az adminisztratív kapacitásépítés felgyorsítása érdekében fokozott együttműködést szorgalmaz a Global Gateway, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) és a CEF keretében; ösztönzi az Európai Uniót, hogy folytassa Moldova egységes piacba, valamint TEN-T-be és TEN-E-be való fokozatos integrációját, biztosítva, hogy Moldova uniós csatlakozási folyamata érdemeken alapuljon és visszafordíthatatlan legyen; kiemeli annak fontosságát, hogy folytatódjon az uniós bővítési folyamat, amely Európa biztonságába és jólétébe irányuló stratégiai befektetést jelent;

10.

megerősíti, hogy Grúzia uniós tagság felé vezető útja a demokratikus konszolidáció, az igazságügyi reform és az uniós vívmányokhoz való igazodás terén elért folyamatos előrehaladástól függ; tudomásul veszi a kibővített TEN-T hálózat részét képező kelet-nyugati autópálya fejlesztését, valamint a tenger alatti összeköttetést biztosító fekete-tengeri villamosenergia-vezeték kapcsán a TEN-E szabványaival összhangban végzett előkészítő munkát; támogatja, hogy a közlekedési interoperabilitás erősítését, az energetikai összeköttetés előmozdítását, a digitális infrastruktúra bővítését és a digitális kormányzás erősítését célzó projektek előmozdítására továbbra is igénybe vegyenek uniós pénzügyi eszközöket, többek között a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (Globális Európa) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt; hangsúlyozza, hogy e kezdeményezések megerősítik Grúzia Európa és Ázsia közötti fenntartható és megbízható tranzit- és befektetési csomópontként betöltött szerepét, hozzájárulva a regionális stabilitáshoz, jóléthez és az európai gazdasági, energetikai és digitális konnektivitási térbe való integráció elmélyítéséhez;

11.

hangsúlyozza, hogy a kelet-nyugati autópálya a kibővített TEN-T részét képező létfontosságú folyosóként stratégiai jelentőséggel bír, amely kritikus szerepet játszik Közép-Ázsia, a Fekete-tenger és az uniós közlekedési rendszer összekapcsolásában, elősegítve a kereskedelmet, a beruházásokat, valamint az áruk és a személyek biztonságos mozgását; ösztönzi az Európai Bizottságot, az EBB-t és a partnerkormányokat, hogy a Global Gateway, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) és a CEF keretében gyorsítsák fel a finanszírozást és a technikai együttműködést annak érdekében, hogy biztosítsák a TEN-T szabványokkal való teljes interoperabilitást és javítsák a határátlépési eljárásokat;

12.

kiemeli a Global Gateway keretében kidolgozott és a TEN-E szabványokkal összehangolt, a tenger alatti összeköttetést biztosító fekete-tengeri villamosenergia-vezetékkel kapcsolatos, folyamatban lévő projekt jelentőségét; emlékeztet arra, hogy az optikai kábel párhuzamos kiépítése révén a projekt energetikai és digitális folyosóként kettős szerepet tölt be, megerősítve a regionális összekapcsolhatóságot és rezilienciát; kéri az Európai Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot, az EBB-t és a partnerkormányokat, hogy foglalkozzanak a jelenlegi kihívásokkal, és e célból növeljék a projektirányításhoz és közbeszerzési hatóságok számára biztosított technikai segítségnyújtását és kapacitásépítését, valamint gyorsítsák fel a tenger alatti összeköttetést biztosító fekete-tengeri villamosenergia-vezeték kölcsönös érdekű projektté nyilvánítását annak érdekében, hogy ahhoz a TEN-T és a TEN-E keretében további uniós finanszírozást biztosíthassanak;

13.

hangsúlyozza, hogy a kelet-nyugati autópálya és a tenger alatti összeköttetést biztosító fekete-tengeri villamosenergia-vezeték sikeres befejezése jelentősen elő fogja mozdítani a keleti partnerségi régiónak az uniós egységes piacba való gazdasági, közlekedési és energetikai integrációját, hozzájárulva a fenntartható növekedéshez, a regionális stabilitáshoz és az Európai Unió hosszú távú stratégiai rezilienciájához;

14.

elismeri, hogy Azerbajdzsán az Európa és Ázsia közötti energiaellátás és összeköttetések regionális csomópontjaként stratégiai jelentőséggel bír, és hangsúlyozza, hogy az Unióval folytatott együttműködésnek elő kell mozdítania az energiaellátás biztonságával és diverzifikálásával kapcsolatos közös prioritásokat; a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztése mellett a Déli Gázfolyosó fenntarthatósági elvekkel összhangban történő folyamatos korszerűsítését is támogatja; ösztönzi a fekete-tengeri zöldenergia-folyosó és a Kaszpi-tengeren átívelő digitális és közlekedési összeköttetések bővítésére irányuló közös erőfeszítéseket, amelyek előmozdítják a biztonságos villamosenergia-átvitelt, az adatok rezilienciáját és a regionális kereskedelem megkönnyítését; hangsúlyozza, hogy a Global Gateway keretében folytatott együttműködésnek minden esetben az átláthatóságon, a hatékonyságon és a jó kormányzáson kell alapulnia, hozzájárulva a regionális békéhez és stabilitáshoz;

15.

elismeri Örményországnak az Európa, a Közel-Kelet és Ázsia metszéspontjában betöltött stratégiai szerepét, és elismerését fejezi ki arra irányuló erőfeszítéseiért, hogy a „Béke keresztútjai” kezdeményezés keretében, többek között a céloknak a Global Gateway stratégiai kezdeményezéssel és beruházási kerettel való összehangolása révén előmozdítsa a békét és a regionális összeköttetéseket; hangsúlyozza, hogy az Unióval folytatott együttműködés keretében prioritásként kell kezelni az uniós normákhoz való igazodást, beleértve a zöld és digitális normákat is, valamint meg kell erősíteni Örményország demokráciáját és gazdasági diverzifikációját, rezilienciáját és versenyképességét; támogatja Örményország reformtörekvéseit és európai orientációját, elismerve a demokrácia és az Unióval való partnerség iránti következetes elkötelezettségét, továbbá támogatja Örményországnak a tenger alatti összeköttetést biztosító fekete-tengeri villamosenergia-vezetékhez hasonló regionális projektekbe való bevonását; ösztönzi az Európai Bizottságot és Örményországot, hogy vegyék fontolóra a TEN-T-vel és a TEN-E-vel kapcsolatos kezdeményezésekben való – többek között az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztüli – részvételt, ezáltal elősegítve a regionálisan inkluzív kereskedelmi és konnektivitási együttműködést;

16.

üdvözli az Örményország és Azerbajdzsán között létrejött, a békéről és az államközi kapcsolatok létrehozásáról szóló megállapodás parafálását, valamint a területi integritás, szuverenitás és joghatóság elvein alapuló valamennyi regionális kapcsolat megnyitása iránti megújult eltökéltséget; ösztönzi mindkét országot, hogy haladjanak tovább a határkijelöléssel; hangsúlyozza, hogy az EU készen áll arra, hogy a kereskedelem, a beruházások, az összeköttetések és az infrastruktúra – többek között a határokon átnyúló infrastruktúra – terén folytatott együttműködés révén segítsen kiaknázni a Dél-Kaukázus teljes gazdasági és konnektivitási potenciálját, ezáltal stabilitást, fenntartható fejlődést és közös jólétet hozva a dél-kaukázusi régióba;

17.

utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezt az állásfoglalást az Európai Parlament elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a bővítésért felelős biztosnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint a tagállamok és a keleti partnerséghez tartozó országok kormányainak és parlamentjeinek.