A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatás a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

(C/2026/224)

Tartalomjegyzék

Bevezetés

Az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 27. cikke szerinti torzulás fennállásának megállapítására szolgáló kritériumok alkalmazása

2.1.

Jogi keret

2.2.

Azon kritériumok alkalmazása, amelyek alapján megállapítható, hogy a támogatásban részesülő vállalkozás folytat-e gazdasági tevékenységet az Unióban

2.3.

Azon kritériumok alkalmazása, amelyek alapján megállapítható, hogy a külföldi támogatás alkalmas-e arra, hogy javítsa a vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon

2.3.1.

Célzott külföldi támogatások

2.3.2.

Nem célzott külföldi támogatások

2.3.3.

Azon külföldi támogatások, amelyek nem alkalmasak arra, hogy javítsák a vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon

2.4.

Azon kritériumok alkalmazása, amelyek alapján megállapítható, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon

2.4.1.

Az annak megállapításához alkalmazott általános elvek, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon

2.4.2.

Az annak megállapításához alkalmazott követelmény, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon

2.4.3.

Lépések annak értékelésében, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon

2.4.3.1.

A támogatásban részesülő vállalkozás magatartására gyakorolt hatás

2.4.3.2.

A versenydinamikának más gazdasági szereplők kárára történő megváltoztatása vagy az abba való beavatkozás

2.4.4.

A torzulások fő kategóriáinak szemléltetése

2.4.4.1.

Versenytorzulás más vállalkozások felvásárlása során

2.4.4.2.

A külföldi támogatásnak a támogatásban részesülő vállalkozás működési döntéseire gyakorolt hatása által okozott versenytorzulás

2.4.4.3.

A támogatásban részesülő vállalkozás befektetési döntéseinek módosulása

2.4.4.4.

A tevékenységek torzulása az értéklánc más szintjein

2.5.

Azon kritériumok alkalmazása, amelyek alapján megállapítható, hogy egy külföldi támogatás mikor okoz torzulást a belső piacon vagy jár ennek kockázatával a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben

2.5.1.

Indokolatlanul előnyös ajánlat benyújtásának képessége

2.5.1.1.

Az ajánlat előnyös jellege

2.5.1.2.

Az előny jogtalan jellege

2.5.1.3.

Tényleges vagy lehetséges negatív hatás

2.5.2.

Eljárási megfontolások

A mérlegelési teszt alkalmazása az (EU) 2022/2560 rendelet 6. cikkével összhangban

3.1.

Jogi keret

3.2.

Figyelembe veendő pozitív hatások

3.2.1.

A támogatott gazdasági tevékenység belső piacon való alakulására gyakorolt pozitív hatások

3.2.2.

Más szakpolitikai célkitűzésekre gyakorolt pozitív hatások

3.2.3.

Közbeszerzések: Alternatív beszerzési források rendelkezésre állása

3.3.

A Bizottság által a külföldi támogatás pozitív és negatív hatásainak mérlegelése során alkalmazott elvek

3.3.1.

A pozitív hatások egyedi jellege

3.3.2.

A mérlegelés elvégzése

3.3.3.

A mérlegelési teszt eredménye

3.3.4.

Az összesített értékelés lehetősége

3.4.

Eljárási megfontolások

3.4.1.

Bizonyítási teher

3.4.2.

Bizonyítási követelmény

3.4.3.

Az információk benyújtásának időzítése

3.4.4.

Az információk értékelésének időzítése

3.5.

A mérlegelési teszt elvégzésének szemléltetése

Az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerint bármely összefonódás, illetve az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikk (8) bekezdése szerint egy közbeszerzési eljárás során egy gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulás előzetes bejelentésének kérésére vonatkozó bizottsági hatáskör alkalmazása

4.1.

Jogi keret

4.2.

Az előzetes bejelentés Bizottság általi kérelmezésének feltételei

4.2.1.

Az összefonódás vagy a közbeszerzési eljárás fogalma

4.2.2.

A bejelentési kötelezettség alá nem tartozó összefonódás vagy a bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőnek nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulás fogalma

4.2.3.

Az előzetes értesítés kérelmezésének ütemezése

4.2.4.

Annak gyanúja, hogy az érintett vállalkozások az összefonódást megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhettek, vagy hogy egy gazdasági szereplő az ajánlat vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó részvételi jelentkezés benyújtását megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhetett

4.3.

Az összefonódásnak vagy a közbeszerzési eljárás során egy gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulásoknak az Unióban gyakorolt hatása

4.3.1.

Az Unióra gyakorolt hatás fogalma

4.3.2.

Azok a tényezők, amelyeket a Bizottság figyelembe fog venni annak értékelésekor, hogy az összefonódás vagy a közbeszerzési eljárás során egy gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulás előzetes felülvizsgálatot érdemel-e

4.4.

Eljárási megfontolások az összefonódások és a közbeszerzési eljárás során egy gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentésének kérelmezésére vonatkozó hatáskör alkalmazásakor

4.4.1.

Benyújtandó bizonyítékok

4.4.2.

Eljárási megfontolások az előzetes értesítés iránti kérelmet követően

4.4.2.1.

Összefonódások esetén

4.4.2.2.

Közbeszerzési eljárások esetén

1. BEVEZETÉS

Az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) szabályokat és eljárásokat állapít meg a belső piacot torzító külföldi támogatások kivizsgálására és az ilyen torzulások korrekciójára vonatkozóan.

Az (EU) 2022/2560 rendelet célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében harmonizált keretet hoz létre a külföldi támogatások által közvetlenül vagy közvetve okozott torzulások kezelésére (2).

Az (EU) 2022/2560 rendelet megfelelő alkalmazásának és végrehajtásának hozzá kell járulnia a belső piacnak a külföldi támogatások által okozott torzulásokkal szembeni rezilienciájához, és ezáltal az Unió nyitott stratégiai autonómiájához (3).

Az (EU) 2022/2560 rendelet alkalmazásában külföldi támogatás akkor áll fenn, ha egy harmadik ország közvetlenül vagy közvetve olyan pénzügyi hozzájárulást nyújt, amely gazdasági előnyt biztosít a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamely vállalkozás számára, és amely jogilag vagy ténylegesen egy vagy több vállalkozásra vagy gazdasági ágazatra korlátozódik (4). A külföldi támogatások általában nem tiltottak. A külföldi támogatás fennállásának megállapítását követően a Bizottságnak eseti alapon értékelnie kell, hogy az torzítja-e a belső piacot (5).

Az (EU) 2022/2560 rendelet 46. cikkének (1) bekezdésével összhangban az uniós társjogalkotók felkérték a Bizottságot, hogy e rendelet kiszámíthatóságának elősegítése érdekében (6) tegyen közzé és rendszeresen frissítsen az alábbiakra vonatkozó iránymutatásokat: a) a torzulás fennállásának megállapítására szolgáló kritériumok alkalmazása az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban, b) a mérlegelési teszt alkalmazása az (EU) 2022/2560 rendelet 6. cikkével összhangban, c) a Bizottság azon hatáskörének alkalmazása, hogy az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében (7) előzetes bejelentést kérjen bármely összefonódásról, illetve az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikk (8) bekezdése értelmében egy gazdasági szereplő (8) által egy közbeszerzési eljárás (9) keretében kapott külföldi pénzügyi hozzájárulásról, valamint d) a közbeszerzési eljárás torzulásának az (EU) 2022/2560 rendelet 27. cikke szerinti értékelése.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 46. cikkének (2) bekezdése értelmében az uniós társjogalkotók felkérik a Bizottságot, hogy az iránymutatások kiadása előtt folytasson megfelelő konzultációkat az érdekelt felekkel és a tagállamokkal. A Bizottság véleményezési felhívást tett közzé, és célzott konzultációs tevékenységeket folytatott a tagállamokkal és az érdekelt felekkel (10), továbbá mindkét csoporttal konzultált ezen iránymutatás szövegtervezetéről (11).

Tekintettel az (EU) 2022/2560 rendelet végrehajtásának korai szakaszára és azon piaci kontextusok széles körére, amelyekre az alkalmazható, ez az iránymutatás nem képez mechanikusan alkalmazandó „ellenőrző listát”. Ehelyett minden egyes esetet a jelen iránymutatásban leírt megközelítés és elvek fényében, saját tényei és körülményei alapján kell értékelni. Ezen iránymutatás kiadásával a Bizottság célja a jogbiztonság fokozása.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 46. cikkével összhangban a Bizottság rendszeresen frissíteni fogja ezt az iránymutatást a jövőbeli fejlemények és az ügykezelési gyakorlat figyelembe vételével. Ez az iránymutatás nem érinti a vonatkozó rendelkezéseknek az Európai Unió Bírósága által adott értelmezését.

Az iránymutatás felépítése a következő:

a)	a 2. szakasz iránymutatást nyújt az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti, a torzulás fennállásának megállapítására szolgáló kritériumok Bizottság általi alkalmazásához, valamint az (EU) 2022/2560 rendelet 27. cikke szerint a közbeszerzéssel összefüggésben;

b)	a 3. szakasz iránymutatást nyújt a Bizottságnak az (EU) 2022/2560 rendelet 6. cikkével összhangban végzett mérlegelési teszt alkalmazásához;

a 4. szakasz iránymutatást nyújt az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerint bármely összefonódás, illetve az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikk (8) bekezdése szerint egy közbeszerzési eljárás során egy gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulás előzetes bejelentésének kérésére vonatkozó bizottsági hatáskör alkalmazásához.

2. AZ (EU) 2022/2560 RENDELET 4. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE ÉS 27. CIKKE SZERINTI TORZULÁS FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ KRITÉRIUMOK ALKALMAZÁSA

2.1. Jogi keret

10.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének első mondata értelmében „a belső piacon akkor áll fenn torzulás, ha a külföldi támogatás alkalmas arra, hogy javítsa valamely vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon, és ezáltal az említett külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon”. Ezért egy külföldi támogatás akkor tekinthető torzító hatásúnak, ha a következő két feltétel együttesen teljesül: először is alkalmasnak kell lennie arra, hogy javítsa a vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon, és másodszor, a vállalkozás versenyhelyzetének javulása következtében a külföldi támogatásnak ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan kell befolyásolnia a versenyt a belső piacon.

11.

Az átláthatóság számos külföldi támogatás esetében megfigyelhető hiánya és a kereskedelmi realitások összetettsége miatt nehéz lehet egyértelműen meghatározni vagy számszerűsíteni egy adott külföldi támogatásnak a belső piacra gyakorolt hatását. Ezért a torzító hatás megállapításához általában olyan mutatók alkalmazására lesz szükség, amelyek nem sorolhatók fel kimerítő jelleggel (12).

12.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése a belső piacot igen nagy valószínűséggel torzító külföldi támogatások következő kategóriáit határozza meg: a) olyan külföldi támogatás, amelynek kedvezményezettje egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás (13), kivéve olyan szerkezetátalakítási terv megléte esetén, amely e vállalkozás hosszú távú életképességét eredményezheti, és amely terv magában foglalja a vállalkozás jelentős saját hozzájárulását, b) a vállalkozás tartozásaira vagy kötelezettségeire vonatkozó, korlátlan garancia formájában nyújtott külföldi támogatás (14), c) az olyan exportfinanszírozási intézkedés, amely nem áll összhangban a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló OECD-megállapodással, d) egy összefonódást közvetlenül elősegítő külföldi támogatás, valamint e) az olyan külföldi támogatás, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy indokolatlanul kedvező ajánlatot nyújtson be, amelynek alapján az adott szerződést a vállalkozásnak ítélhetnének oda. Mivel a külföldi támogatások említett kategóriái igen nagy valószínűséggel torzulást okoznak a belső piacon, az ilyen külföldi támogatások esetében nem szükséges, hogy a Bizottság mutatókon alapuló részletes értékelést végezzen (15).

13.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 27. cikke értelmében „[a] közbeszerzési eljárás torzulását okozó vagy ennek kockázatával járó külföldi támogatás alatt olyan külföldi támogatást kell érteni, amely lehetővé teszi egy gazdasági szereplő számára, hogy az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be. Annak 4. cikk szerinti értékelését, hogy fennáll-e torzulás a belső piacon, továbbá hogy egy ajánlat indokolatlanul előnyös-e az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében, az adott közbeszerzési eljárásra kell korlátozni”.

14.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 44. cikkének (9) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[e]rendelet értelmében különösen nem hozható olyan intézkedés, amely a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 32.1. cikkének értelmében vett és a Kereskedelmi Világszervezetben tagként részt vevő harmadik ország által nyújtott támogatással szembeni konkrét intézkedésnek minősülne”.

2.2. Azon kritériumok alkalmazása, amelyek alapján megállapítható, hogy a támogatásban részesülő vállalkozás folytat-e gazdasági tevékenységet az Unióban

15.

A külföldi támogatások csak abban az esetben torzíthatják a belső piacot, ha a – közvetlenül vagy közvetve – külföldi támogatásban részesülő vállalkozás (a továbbiakban: támogatásban részesülő vállalkozás) gazdasági tevékenységet folytat az Unióban (16) (17). Az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a külföldi támogatás akkor torzítja a belső piacot, ha alkalmas arra, hogy javítsa a vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon, és hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon.

16.

Az (EU) 2022/2560 rendelet és ezen iránymutatás alkalmazásában a Bizottság akkor tekinti úgy, hogy egy vállalkozás gazdasági tevékenységet folytat a belső piacon, ha a vállalkozás: i. árukat és szolgáltatásokat nyújt a belső piacon, függetlenül a vállalkozás székhelyétől vagy nemzetiségétől (18), ii. árukat vagy szolgáltatásokat vásárol a belső piacon, és ezeket az árukat vagy szolgáltatásokat arra használja fel, hogy árukat vagy szolgáltatásokat kínáljon ügyfeleinek, függetlenül attól, hogy ezeket az árukat vagy szolgáltatásokat a belső piacon belül vagy kívül kínálja, iii. irányítást szerez egy, az Unióban letelepedett vállalkozás felett vagy összeolvad azzal, vagy iv. részt vesz egy uniós közbeszerzési eljárásban.

2.3. Azon kritériumok alkalmazása, amelyek alapján megállapítható, hogy a külföldi támogatás alkalmas-e arra, hogy javítsa a vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon

17.

A Bizottság úgy véli, hogy a külföldi támogatás akkor javítja egy vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon, ha a külföldi támogatás alkalmas arra, hogy közvetlenül vagy közvetve előnyt nyújtson a vállalkozás belső piacon folytatott gazdasági tevékenységeihez, függetlenül attól, hogy az előny ténylegesen megvalósult-e. A Bizottság az ügy körülményeitől függően minden egyes külföldi támogatásra külön, illetve egyes külföldi támogatásokra vagy az összes külföldi támogatásra együttesen is elvégezheti ezt az értékelést.

18.

Értékelése során a Bizottság megkülönbözteti a vállalkozás belső piaci gazdasági tevékenységét közvetlenül vagy közvetve támogató külföldi támogatásokat (a továbbiakban: célzott külföldi támogatások) és az egyéb külföldi támogatásokat (a továbbiakban: nem célzott külföldi támogatások). A 2.3.1. szakasz a célzott külföldi támogatásokat elemzi. A 2.3.2. szakasz a nem célzott külföldi támogatásokat tárgyalja. Az e két szakaszban meghatározott kritériumok alapján a 2.3.3. szakasz példákkal szolgál azokra a külföldi támogatásokra, amelyek nem tekinthetők úgy, mint amelyek alkalmasak arra, hogy javítsák a vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon.

2.3.1. Célzott külföldi támogatások

19.

Azok a külföldi támogatások, amelyek közvetlenül vagy közvetve támogatják a vállalkozás gazdasági tevékenységeit a belső piacon, úgy tekintendők, hogy javítják versenyhelyzetét a belső piacon, és általában nem igényelnek további értékelést e tekintetben. Ez a következő helyzetekre vonatkozik:

ha a Bizottság a külföldi támogatás céljának, jellegének és alkalmazási körének – vagy más releváns elemeinek – objektív értékelése alapján megállapítja, hogy a külföldi támogatás a vállalkozás belső piacon folytatott gazdasági tevékenységeit támogatja. Ez a következő eseteket foglalhatja magában:

—

a vállalkozás belső piacon folytatott gazdasági tevékenységeinek közvetlen támogatására nyújtott külföldi támogatás: például a belső piacon folyó gyártási vagy forgalmazási tevékenységek támogatása, vagy a belső piacon tevékenykedő vállalkozások számára történő szolgáltatásnyújtás támogatása, beleértve a technológia engedélyezését is,

—	a belső piacon folytatott gazdasági tevékenységgel kapcsolatos eseményekhez kötött külföldi támogatások: például a belső piaci beruházásokhoz vagy felvásárlásokhoz kötött támogatások,

—

olyan gazdasági tevékenységek támogatására nyújtott külföldi támogatások, amelyekre nem az Unióban kerül sor, de amelyek közvetve a belső piacon folytatott gazdasági tevékenységekhez nyújtanak előnyt: például az olyan, Unión kívüli kutatási tevékenységek finanszírozásához nyújtott külföldi támogatások, amelyek olyan technológiákhoz vagy know-how-hoz kapcsolódnak, amelyeket a belső piacon történő szolgáltatásnyújtáshoz vagy a belső piacon gyártott termékekhez használnak vagy ezekhez lehet felhasználni,

—

olyan külföldi támogatások, amelyek pénzügyi biztosítási vagy kockázatkezelési eszközként működnek (pl. garancia), és amelyek hatálya kiterjed a vállalkozás belső piacon folytatott tevékenységeire (mivel csökkentheti ezen tevékenységek finanszírozási költségeit és/vagy ösztönözheti a kockázatvállalást az említett tevékenységek tekintetében);

b)	ha a külföldi támogatások céljától, jellegétől és alkalmazási körétől függetlenül a Bizottság egyéb releváns bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a vállalkozás a külföldi támogatásokat a belső piacon folytatott gazdasági tevékenységeihez használja fel vagy szándékozik felhasználni (19).

2.3.2. Nem célzott külföldi támogatások

20.

Ebbe a kategóriába tartoznak azok a külföldi támogatások, amelyek sem közvetlenül, sem közvetve nem támogatják a vállalkozás gazdasági tevékenységeit a belső piacon, és amelyek esetében nincs egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás hogyan használja vagy kívánja felhasználni azokat. Ez a következő eseteket foglalhatja magába:

—	olyan külföldi támogatások, amelyek alkalmazási köre vagy célja általános, így a vállalkozás szabadon felhasználhatja azokat bármely gazdasági tevékenységére, beleértve a belső piacon folytatott tevékenységeket is,

—

olyan, Unión kívüli tevékenységekhez nyújtott külföldi támogatások (pl. harmadik országbeli gyártóüzem építéséhez vagy egy harmadik ország foglalkoztatásának ösztönzéséhez vagy gazdasági fejlődésének előmozdításához nyújtott külföldi támogatás), amelyek ugyanakkor forrásokat szabadítanak fel, amelyeket a vállalkozás bármely gazdasági tevékenysége során felhasználhat, beleértve a belső piacon végzett tevékenységeket is.

21.

A külföldi támogatások e kategóriája esetében a Bizottság értékelni fogja, hogy fennáll-e annak veszélye, hogy a vállalkozás a külföldi támogatás által biztosított (vagy felszabadított) forrásokat a belső piacon folytatott gazdasági tevékenységeinek teljes vagy részleges keresztfinanszírozására használja fel (20).

22.

E tekintetben a „keresztfinanszírozás” kifejezés minden olyan helyzetet magában foglal, amelyben a vállalkozás ezeket az erőforrásokat a belső piacon folytatott gazdasági tevékenységeire csoportosítja át, vagy azokat olyan módon használja fel, amely az említett tevékenységek szempontjából előnyös lehet (21). Amennyiben nincsenek olyan hiteles jogi vagy gazdasági tényezők, amelyek megakadályoznák vagy valószínűtlenné tennék az átcsoportosítást vagy felhasználást, a Bizottság úgy ítélheti meg, hogy a külföldi támogatás alkalmas arra, hogy javítsa a vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon. Ebben az értékelésben a Bizottság több tényezőt is figyelembe vehet, többek között, de nem kizárólag a következőket:

a) Részvényesi szerkezet

23.

A keresztfinanszírozás lehetőségének értékelése érdekében a Bizottság értékelheti a kedvezményezett szervezet és az ugyanazon vállalkozáshoz tartozó, a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató szervezet vagy szervezetek részvényesi szerkezetét.

24.

A kedvezményezett szervezet és a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató más szervezet közötti közvetlen vagy közös ellenőrző részesedési kapcsolat megléte megkönnyítheti az utóbbinak nyújtott keresztfinanszírozást. Ezzel szemben a két jogalany részvényesi szerkezete közötti jelentős különbségek megakadályozhatják vagy visszatarthatják a külföldi támogatás e szervezetek közötti átruházását. Ez a különbség például akkor lehet releváns, ha a közös irányítást végző tulajdonosoknak a kedvezményezett szervezetben való részvétele jogilag vagy ténylegesen megakadályozhatja vagy visszatarthatja az adott szervezetet abban, hogy a külföldi támogatást olyan másik szervezetnek vagy tevékenységhez adja át, amelyben a közös irányítást végző tulajdonosok nem rendelkeznek részesedéssel. Valószínűleg ez lenne a helyzet, ahol a közös irányítást végző tulajdonosok beleegyezése szükséges. A Bizottság azt is figyelembe veheti, hogy a vétójoggal nem rendelkező, de a kedvezményezett szervezetben jelentős részesedéssel rendelkező kisebbségi részvényesek jelenléte releváns módon befolyásolhatja-e az adott szervezet ösztönzőit arra, hogy a külföldi támogatásokat egy olyan másik, a belső piacon tevékenykedő szervezetnek adja át, amelyben e kisebbségi részvényesek nincsenek jelen (22). Az, hogy ez a helyzet áll-e fenn, valamint a konkrét kockázati szint az ügy körülményeitől függ. A Bizottság azt is figyelembe veheti, hogy a belső piacon tevékenykedő szervezetben olyan jelentős részvényesek jelenléte, akik nem rendelkeznek részesedéssel a külföldi támogatásban részesülő szervezetben, megakadályozhatja-e vagy visszatarthatja-e az utóbbit attól, hogy a külföldi támogatást az előbbinek adja át (23);

b) egyéb funkcionális, gazdasági és szervezeti kapcsolatok megléte

25.

A Bizottság értékelheti, hogy a csoport milyen mértékben vesz részt közvetlen vagy közvetett módon a belső piacon tevékenykedő szervezet irányításában, például ha a csoportszintű vezetés tagjai egyidejűleg az adott szervezet vezetőségének vagy felügyeleti testületének tagjai is (közös vagy egymást átfedő vezetés).

26.

Más funkcionális és szervezeti kapcsolatok is relevánsak lehetnek, mint például az irányítással és (a befektető általi egyszerű tőkebevonáson túlmenő) pénzügyi támogatással kapcsolatos funkciók gyakorlása, közös vagy összehangolt stratégiák megléte, vétójogok vagy a csoporthoz tartozó vállalkozásoktól származó előzetes engedélyezés szükségessége a költségvetések, a vezetői kinevezések, a szerződések aláírása vagy a belső piacon tevékenykedő szervezet külső finanszírozás iránti kérelme tekintetében. Az olyan gazdasági kapcsolatok, mint a csoportszintű pénzügyi szinergiák megléte, a központosított vagy összekapcsolt finanszírozás, a kölcsönös gazdasági függőség és az ipari vagy vertikális integráció szintén releváns tényezők lehetnek. Minél szorosabbak és gyakoribbak a funkcionális, gazdasági és szervezeti kapcsolatok a külföldi támogatásban részesülő szervezet és a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató szervezet között, annál több ösztönző van a keresztfinanszírozásra;

c) a külföldi támogatás kialakítása és feltételei

27.

A Bizottság szintén értékelheti a külföldi támogatás kialakítását, valamint a támogatást nyújtó hatóságok által a vállalkozásra rótt bármely olyan közvetlen vagy közvetett feltételt és kötelezettséget, amely megakadályozhatja vagy visszatarthatja a keresztfinanszírozást;

d) megállapodások harmadik felekkel

28.

A harmadik felekkel kötött kötelező erejű megállapodások bizonyos körülmények között megakadályozhatják vagy visszatarthatják a keresztfinanszírozást. A Bizottság eseti alapon értékeli, hogy ezek a megállapodások vagy kötelezettségek jogilag vagy ténylegesen megakadályoznák-e vagy valószínűtlenné tennék-e a keresztfinanszírozást. Értékelése során figyelembe veszi e megállapodások vagy kötelezettségek tartalmát és végrehajthatóságát, valamint az ügy valamennyi releváns körülményét. Ez lehet a helyzet például a kültagok és a beltagok közötti partnerségben fennálló vagyonkezelői feladatok, valamint a részvényesi megállapodásokban foglalt bizonyos kötelezettségek esetében.

29.

A kedvezményezett szervezet belső szabályzatának rendelkezéseit vagy a csoport belső iránymutatásait, politikáit vagy irányítási gyakorlatait a vállalkozás jellemzően bármikor egyoldalúan módosíthatja. Ezért ezek elvben nem elegendőek a keresztfinanszírozás kizárásához. A Bizottság azonban figyelembe veheti azokat a körülményeket, amikor az ilyen szabályzatok, belső csoportszintű iránymutatások, politikák vagy irányítási gyakorlatok vagy azokkal egyenértékű rendelkezések módosításához harmadik felek hozzájárulása szükséges. Ez az eset állhat fenn akkor, ha az ilyen rendelkezések a vállalkozás belső piacon folytatott üzleti tevékenységében részt nem vevő harmadik felekkel kötött kötelező erejű megállapodásokban (például közös vállalkozásról szóló megállapodásokban) meghatározott kötelezettségeket tükrözik (24);

e) az alkalmazandó törvények

30.

Az egyes ágazatokra vonatkozó törvények, kötelező érvényű szabályok vagy szabályozási rendelkezések is relevánsak lehetnek, amennyiben olyan kötelezettségeket vagy felügyeleti mechanizmusokat írnak elő, amelyek megakadályozhatják vagy visszatarthatják a keresztfinanszírozást. Példaként említhetők az ugyanazon csoporthoz tartozó szervezetek közötti számviteli vagy funkcionális szétválasztási kötelezettségeket előíró szabályozási rendelkezések, vagy a pénzügyi ágazatban működő szervezetekre vonatkozó tőkekövetelmények. A csődre vagy fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályok jellemzően tartalmaznak olyan, a hitelezőket védő rendelkezéseket, amelyek jogi akadályokat jelenthetnek az e jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek számára vagy korlátozhatják e szerveztek ösztönzőit a nyereség átcsoportosítására, különösen akkor, ha a szervezet csőd- vagy fizetésképtelenségi gondnok felügyelete alatt áll. A Bizottság eseti alapon értékeli, hogy ezek a jogszabályok – tartalmuktól és az ügy körülményeitől függően – megakadályozzák-e vagy visszatartják-e a keresztfinanszírozást.

31.

A Bizottság elvben úgy tekinti, hogy a transzferárazási szabályok nem elegendőek a keresztfinanszírozás megakadályozásához vagy valószínűtlenné tételéhez, mivel e szabályok kizárólag a nyereség ugyanazon csoporthoz tartozó jogalanyok közötti, adózási célú felosztására vonatkoznak;

f) a vállalkozás gazdasági helyzete

32.

A nehéz gazdasági helyzetben lévő szervezetek általi keresztfinanszírozás bizonyos helyzetekben kevésbé valószínű, mivel a nyereségátcsoportosítás ronthatja gazdasági helyzetüket, és hátrányos lehet a hitelezőkre nézve, akiket jellemzően csődjogszabályok védenek. A Bizottság ezt a helyzetet az ügy sajátos körülményeinek figyelembevételével fogja értékelni.

2.3.3. Azon külföldi támogatások, amelyek nem alkalmasak arra, hogy javítsák a vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon

33.

A Bizottság úgy véli, hogy a következő külföldi támogatások nem alkalmasak arra, hogy javítsák egy vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon, vagy azért, mert nem alkalmasak arra, hogy a belső piacra átcsoportosítható forrásokat szabadítsanak fel, mivel a keresztfinanszírozás lehetősége alacsony lenne, vagy mert még ha keresztfinanszírozásra kerülne is sor, az esetleges belső piaci hatások jelentéktelenek lennének:

az Unión kívüli piaci hiányosság kezelésére és kizárólag az Unión kívül folytatott tevékenységekre nyújtott külföldi támogatások nem támogatják a vállalkozás tevékenységeit a belső piacon, amennyiben a külföldi támogatások célja a magánberuházások bevonása, nevezetesen magánforrások mozgósítása olyan projektekhez, amelyeket egyébként nem valósulnának meg (25). Például az e tevékenységekhez nyújtott olyan külföldi támogatások, amelyek lényegében megfelelnének a belső piaccal való összeegyeztethetőségre vonatkozó uniós szabályoknak, ha azokat valamely tagállam nyújtaná, nem alkalmasak arra, hogy forrásokat szabadítsanak fel, és ezáltal javítsák a vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon;

b)	a tisztán nem gazdasági vagy társadalmi célokat, például a kisebbségek vagy a fogyatékossággal élő személyek befogadását célzó külföldi támogatások általában nem minősülnek pénzügyi erőforrások felszabadításának, és így nem eredményeznek keresztfinanszírozást;

c)	a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására irányuló külföldi támogatások, az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében;

d)	az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott összegeket meg nem haladó külföldi támogatások;

ami az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott összegeket meghaladó külföldi támogatásokat illeti, a külföldi támogatás nem alkalmas arra, hogy javítsa a vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon, ha a külföldi támogatás összege az adott vállalkozás belső piacon folytatott tényleges vagy potenciális gazdasági tevékenységeinek mértékéhez képest jelentéktelen (26). Ebben az értékelésben a külföldi támogatás jellege vagy típusa is szerepet játszhat. Például az 5. cikk szerinti külföldi támogatások kisebb valószínűséggel nyújtanak jelentéktelen mértékű előnyt a vállalkozás belső piacon folytatott gazdasági tevékenységeihez. A Bizottság az ügy körülményeitől függően minden egyes külföldi támogatásra külön, illetve egyes külföldi támogatásokra vagy az összes külföldi támogatásra együttesen is elvégezheti ezt az értékelést.

2.4. Azon kritériumok alkalmazása, amelyek alapján megállapítható, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon

34.

Amint a 10. pontban szerepel, az a megállapítás, hogy a külföldi támogatás alkalmas a vállalkozás versenyhelyzetének javítására, szükséges, de nem elégséges feltétel annak megállapításához, hogy a külföldi támogatás torzító hatású. Az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében azt is értékelni kell, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja-e a versenyt a belső piacon (27).

35.

Ezen szakasz felépítése a következő:

—	a 2.4.1. szakasz azokkal az általános elvekkel foglalkozik, amelyeket a Bizottság annak értékelésekor fog alkalmazni, hogy egy külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja-e a versenyt a belső piacon,

—	a 2.4.2. szakasz az annak megállapításához alkalmazott lényegi követelménnyel foglalkozik, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja-e a versenyt a belső piacon,

—

a 2.4.3. szakasz ismerteti azokat a lépéseket, amelyeket a Bizottság ezen értékelés során követni fog, megvizsgálva először is a külföldi támogatásnak a támogatásban részesülő vállalkozás magatartására gyakorolt hatását, másodszor pedig azt, hogy ez a magatartás hogyan változtathatja meg vagy befolyásolhatja a versenydinamikát más gazdasági szereplők kárára,

—	a 2.4.4. szakasz példákat mutat be a torzulások egyes kategóriáira, és leírja, hogy a Bizottság milyen típusú értékelést végez.

2.4.1. Az annak megállapításához alkalmazott általános elvek, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon

36.

A Bizottság úgy véli, hogy a külföldi támogatás az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében „ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt”, ha alkalmas arra, hogy hátrányosan befolyásolja az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon (28). Az egyenlő versenyfeltételek hátrányos befolyásolása akkor valósul meg, ha a támogatás ténylegesen vagy potenciálisan a belső piac más gazdasági szereplői (29) kárára változtatja meg a versenydinamikát vagy avatkozik bele abba.

37.

Ilyen megváltoztatásra vagy beavatkozásra sor kerülhet bármely olyan tevékenység tekintetében, amelyben a vizsgálat alatt álló vállalkozás ténylegesen vagy potenciálisan részt vesz a belső piacon, beleértve a zöldmezős beruházásokat, a szolgáltatásnyújtást, az EU-ban gyártott termékek értékesítését, a belső piacon működő vállalkozások felvásárlására irányuló versenyeztetési eljárásokat (hivatalos ajánlattételi eljárások vagy informális tárgyalások) vagy az uniós közbeszerzési eljárásokban való részvételt. Megvalósulhat továbbá bármely olyan, az ellátási láncban feljebb vagy lejjebb elhelyezkedő, kapcsolódó vagy más módon közvetve érintett ágazattal kapcsolatban is, ahol a vállalkozás jelen van.

38.

A Bizottság az értékelés során figyelembe veheti a vizsgálat alatt álló vállalkozás vagy versenytársai tevékenységének tényleges vagy várható alakulását, valamint általában a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó ágazatot.

39.

A közbeszerzési eljárások során a Bizottság megvizsgálhatja az ugyanazon eljárás keretében benyújtott többi ajánlatot annak értékelése céljából, hogy a támogatott ajánlattevőnek volt-e lehetősége arra, hogy elriasszon más gazdasági szereplőket attól, hogy egyáltalán elinduljanak egy adott pályázaton, vagy hogy alákínáljon másoknak és elnyerje a szerződést.

40.

Amennyiben a vizsgálat alatt álló vállalkozás több külföldi támogatásban részesült, annak értékelése során, hogy e támogatások bármelyike hátrányosan befolyásolja-e az egyenlő versenyfeltételeket, ezeknek a támogatásoknak egy része vagy egészének együttes hatását lehet figyelembe venni.

2.4.2. Az annak megállapításához alkalmazott követelmény, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon

41.

A Bizottságnak elvben meg kell állapítania, hogy a külföldi támogatás a vállalkozás belső piaci versenyhelyzetének javítása révén ténylegesen vagy potenciálisan megváltoztatja vagy befolyásolja a belső piac versenydinamikáját a belső piac más gazdasági szereplőinek kárára. Nem szükséges, hogy a külföldi támogatás legyen a belső piaci verseny hátrányos befolyásolásának egyetlen oka. Elegendő, ha a külföldi támogatás hozzájárul a belső piaci verseny hátrányos befolyásolásához.

42.

Annak bizonyítása, hogy egy külföldi támogatás hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon, nem követeli meg, hogy a Bizottság tényleges hatást mutasson ki. E tekintetben az a tény, hogy a külföldi támogatás nem gyakorolt tényleges hatást a versenyre, önmagában nem cáfolhatja meg a versenyre gyakorolt potenciális hatását. Más szóval, bár a Bizottság figyelembe veheti a külföldi támogatás tényleges hatását, ez az értékelés során nem tekinthető döntő tényezőnek.

43.

A versenyre gyakorolt tényleges vagy potenciális negatív hatásnak érzékelhetőnek kell lennie. Az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdésén túlmenően azonban nincs de minimis küszöbérték annak meghatározásához, hogy egy külföldi támogatás torzítja-e a versenyt. Ezért, ha megállapítást nyer, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan megváltoztatja vagy befolyásolja a belső piac versenydinamikáját a belső piac más gazdasági szereplőinek kárára, nem szükséges bizonyítani, hogy az ilyen torzulás súlyos jellegű.

44.

A belső piacon már működő vállalkozások esetében annak értékelése, hogy egy külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja-e a versenyt, általában a külföldi támogatásban való részesülés időpontjában fennálló gazdasági és jogi környezeten alapul.

45.

A belső piacon még nem tevékenykedő vállalkozások esetében annak értékelése, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja-e a versenyt, általában az abban az időpontban fennálló gazdasági és jogi környezeten alapul, amikor a támogatásban részesülő vállalkozás gazdasági tevékenységet kíván folytatni a belső piacon (lásd a 2.2. szakaszt). Csak ekkor lehet értékelni, korábban nem, hogy a szóban forgó támogatás alkalmas-e arra, hogy javítsa a támogatásban részesülő vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon, és ezáltal ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolhatja-e a versenyt a belső piacon (30). Konkrétabban, a belső piacon még nem aktív azon vállalkozások esetében, amelyek a belső piaci összefonódáshoz külföldi támogatásban részesülnek, vagy amelyek olyan külföldi támogatásban részesülnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtsanak be a belső piacon, az értékelésnek jellemzően az abban az időpontban fennálló gazdasági és jogi környezeten kell alapulnia, amikor a vállalkozás az összefonódásban való részvételt tervezi vagy részt vesz abban, vagy amikor közbeszerzési eljárás keretében ajánlatot vagy végső ajánlatot készít és nyújt be.

46.

Bár az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kategóriákba tartozó külföldi támogatások igen nagy valószínűséggel torzítják a belső piacot, a Bizottság az e 2.4.2. szakaszban meghatározott elvekkel összhangban értékelni fogja, hogy ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolják-e a versenyt a belső piacon. Nem szükséges azonban, hogy a Bizottság mutatókon alapuló részletes értékelést végezzen (31). Ez nem érinti a vizsgálat alatt álló vállalkozás azon lehetőségét, hogy olyan elemeket nyújtson be, amelyek célja annak bizonyítása, hogy az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikkében foglalt kategóriák valamelyikébe tartozó külföldi támogatás az ügy sajátos körülményei között nem torzítja a belső piacot.

2.4.3. Lépések annak értékelésében, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon

47.

Annak értékelése, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja-e a versenyt a belső piacon, két lépésből áll: először is értékelni kell, hogy a támogatás milyen tényleges vagy potenciális hatással van a vállalkozás belső piaci magatartására, másodszor pedig értékelni kell, hogy ez hogyan változtatja meg a versenydinamikát vagy hogyan avatkozik bele abba a belső piac más gazdasági szereplőinek kárára.

2.4.3.1. A támogatásban részesülő vállalkozás magatartására gyakorolt hatás

48.

A Bizottság jelen iránymutatás 2.4.2. szakaszával összhangban értékelni fogja, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hogyan befolyásolja a vállalkozás magatartását a belső piacon.

49.

Egyes esetekben annak megállapításához, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan befolyásolja-e a vállalkozás magatartását, elegendő lehet, ha a Bizottság megvizsgálja a külföldi támogatás alkalmazási körét, célját vagy feltételeit. Ha a külföldi támogatás feltétele, hogy a támogatásban részesülő vállalkozás bizonyos magatartást tanúsítson a belső piacon, vagy ha annak (kifejezett vagy a kialakításából és feltételeiből fakadó implicit) célja az, hogy ösztönözze az adott vállalkozás bizonyos magatartását a belső piacon, ez az elem elegendő ahhoz, hogy a Bizottság megállapítsa, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan befolyásolja az ilyen magatartást (32).

50.

Más esetekben előfordulhat, hogy a külföldi támogatásoknak nincsenek konkrét céljaik vagy feltételeik, ilyenek pl. a nem célzott külföldi támogatások, vagy ezek túl általánosak lehetnek ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni a vállalkozásnak a belső piacon tanúsított konkrét magatartására gyakorolt lehetséges hatásról. Ezekben az esetekben a Bizottság más mutatókra támaszkodik a külföldi támogatás és a vállalkozás magatartása közötti összefüggés értékelése során. Ezek a mutatók magukban foglalhatják például a külföldi támogatás jellegét, gyakoriságát vagy időszakiságát, azon ágazatok jellemzőit, versenydinamikáját, valamint alakulását, amelyekben a vállalkozás működik, illetve a vállalkozás belső piacon folytatott tevékenységének szintjét és alakulását.

51.

A külföldi támogatás jellege valószínűleg befolyásolja a támogatásban részesülő vállalkozás magatartását. Formájától (pl. vissza nem térítendő támogatás, hitel, adósságkonszolidáció vagy refinanszírozás, hitelkeret) és jellemzőitől (pl. gyakoriság vagy ismétlődés) függően a külföldi támogatás rugalmasságot biztosíthat a támogatásban részesülő vállalkozás számára annak felhasználása terén, hatással lehet a vállalkozás költségeire, és következésképpen az árképzési vagy termelési döntésekre gyakorolt hatása révén befolyással lehet a versenydinamikára. Esetlegesen olyan stratégiai döntéseket is ösztönözhet, mint a kapacitásokba, az innovációba, az új termékekre/szolgáltatásokra vagy új földrajzi piacokra irányuló terjeszkedésbe vagy a felvásárlásokba történő beruházások.

52.

Például az árképzési vagy termelési döntésekkel kapcsolatos változások nagyobb valószínűséggel erednek a vállalkozás gazdasági tevékenységének szintjéhez kapcsolódó külföldi támogatásokból (például bizonyos mennyiségű termék előállításához, a társadalombiztosítási járulékok csökkentéséhez, a szén-dioxid-kibocsátási adó csökkentéséhez kapcsolódó támogatásokból) vagy a vállalkozás változó költségeinek csökkenését eredményező külföldi támogatásokból. A rendszeres kifizetések formájában egy bizonyos input beszerzéséhez nyújtott külföldi támogatások (pl. időszakosan fizetendő támogatások, ismétlődő hitelek, hitelkeretek) hasonlóképpen befolyásolhatják az árképzési ösztönzőket vagy a termelési döntéseket. A fix összeg átutalásából álló külföldi támogatások (pl. egyszeri támogatás vagy fix összegű kölcsön) rugalmasságot biztosíthatnak a támogatásban részesülő vállalkozás számára felhasználásukat illetően, ideértve az árképzési döntések befolyásolását is. A fix támogatásokból a magatartás egyéb változásai, például beruházások, új tevékenységek irányába való terjeszkedés vagy felvásárlások eredhetnek, amelyek közvetve befolyásolhatják az árakat, amennyiben megváltoztatják a vállalkozás változóköltség-szerkezetét.

53.

A pénzügyi támogatásra vonatkozó elvárásokként kialakított külföldi támogatások, például a piaci ár alatti garanciák vagy biztosítások, megváltoztathatják a támogatott vállalkozás kockázatvállaláshoz való hozzáállását, és arra ösztönözhetik, hogy nagyobb kockázatot vállaljon akár a szokásos üzletmenet során, akár befektetési döntéseiben.

54.

Azon ágazatok jellemzői és versenydinamikája, amelyekben a vállalkozás működik, nevezetesen az említett ágazatokban a versenyt meghatározó tényezők, szintén informatívak lehetnek. Azokban az ágazatokban, ahol a versenyt elsősorban az árak határozzák meg, valószínűbb, hogy ezeket a külföldi támogatásokat az árak csökkentésére vagy a kibocsátás növelésére használják fel. Ezzel szemben az innováció és a termékek vagy szolgáltatások diverzifikációja által vezérelt ágazatokban ez arra ösztönözheti a vállalkozást, hogy a támogatásokat K+F beruházásokba irányítsa. Ezen túlmenően a támogatásban részesülő vállalkozás gazdasági tevékenységének szintje, valamint pénzügyi és gazdasági helyzete is szerepet játszhat ebben az értékelésben. Például egy olyan termelő, amelynek termelési kapacitása vagy termelési képességei (pl. a vonatkozó know-how-hoz vagy technológiához való hozzáférése) a növekedését korlátozó módon korlátozott, ösztönözve lehet arra, hogy a külföldi támogatást kapacitásba vagy kapacitásbővítésbe való beruházásra használja fel.

2.4.3.2. A versenydinamikának más gazdasági szereplők kárára történő megváltoztatása vagy az abba való beavatkozás

55.

A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a 2.4.3.1. szakasszal összhangban azonosított magatartás ténylegesen vagy potenciálisan hogyan változtatja meg vagy befolyásolja a versenydinamikát a belső piac más gazdasági szereplőinek kárára.

56.

A versenydinamika megváltoztatása vagy befolyásolása számos különböző formában történhet: például a pénzügyi korlátok enyhítésével és a támogatásban részesülő vállalkozás pénzügyi erejének megerősítésével a külföldi támogatás megkönnyítheti a vállalkozás számára, hogy agresszívebb kereskedelempolitikát folytasson a versenytársak kárára. Egy másik példa a támogatásban részesülő vállalkozás termelési és/vagy beruházási költségeinek csökkentése, ami megváltoztatja kockázatvállalási ösztönzőit, és piacra lépéséhez, tevékenységének bővítéséhez vagy (mesterséges) fenntartásához vezet a versenytársak kárára. Összefonódások esetén a potenciális felvásárló félnek megadott külföldi támogatások megváltoztathatják a vállalkozások felvásárlására irányuló tárgyalások eredményét, többek között azáltal, hogy visszatartják a versenytárs befektetőket a tárgyalásokon való részvételtől, vagy akadályozzák őket abban, hogy felvásárolják a vállalkozást.

57.

Annak értékeléséhez, hogy a támogatásban részesülő vállalkozás relatív versenyképességének változásai milyen mértékben érinthetnek hátrányosan más gazdasági szereplőket, a Bizottság több mutatót is figyelembe vehet, például a következőket:

a külföldi támogatás alkalmazási köre, célja és feltételei: például amennyiben a harmadik ország egy adott külföldi támogatást úgy jelöl meg, hogy az a támogatásban részesülő vállalkozás belső piaci tevékenységéhez kapcsolódó vagy annak szempontjából releváns bizonyos cél elérésére irányul, ez a célkitűzés figyelembe vehető az értékelés során. A külföldi támogatás által megcélzott tevékenységtípus vagy költségek szintén relevánsak lehetnek;

a külföldi támogatás összege: minél nagyobb a külföldi támogatás összege, annál nagyobb a vállalkozás által a versenytársaival szemben élvezett gazdasági előny, és ezért annál valószínűbb, hogy a támogatás befolyásolja a belső piac versenydinamikáját (33). A külföldi támogatás összege – amennyiben a Bizottság rendelkezésére álló tények alapján meghatározható – abszolút értékben vagy más tényezőkhöz – mint például a vállalkozás mérete, a belső piacon folytatott tevékenységei, azon ágazat mérete, amelyben a vizsgálat alatt álló vállalkozás a belső piacon tevékenykedik, vagy a beruházás értéke – viszonyítva is figyelembe vehető. Ha például egy külföldi támogatás a vételár jelentős részét fedezi, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a versenytárs befektetőket kiszorítja vagy elriasztja, és ezáltal torzítja a felvásárlási folyamatot (34). Hasonlóképpen, a közbeszerzési eljárások keretében odaítélt szerződések tervezett értékének jelentős részét fedező külföldi támogatások nagyobb valószínűséggel szorítják ki vagy riasztják el a többi ajánlattevőt, így okoznak torzulásokat az adott eljárásban (35);

a külföldi támogatás típusa: például egy állami tulajdonban lévő vállalatnak egy adott ágazatban történő konkrét kapacitásberuházáshoz nyújtott közvetlen támogatások vagy kamatmentes hitelek formájában nyújtott kedvezményes finanszírozás nagyobb valószínűséggel befolyásolja hátrányosan az ugyanabban az ágazatban tevékenykedő versenytárs vállalkozásokat. Az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikkének kategóriáiba tartozó külföldi támogatások igen nagy valószínűséggel befolyásolják hátrányosan a versenyt;

a vállalkozás mérete, tényleges vagy potenciális helyzete a belső piacon, valamint tényleges vagy potenciális tevékenységeinek köre: az olyan kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatás, amely alacsony fokú gazdasági tevékenységet mutat a belső piacon, valós és konkrét terjeszkedési lehetőségek nélkül, kisebb valószínűséggel okoz torzulásokat, mint az olyan kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatás, amely jelentős mértékű gazdasági tevékenységet folytat a belső piacon, vagy amely a külföldi támogatást a jelenlétének bővítésére használhatja fel (36). A Bizottság figyelembe veheti a vállalkozás tevékenységeinek a belső piac működése szempontjából betöltött jelentőségére vonatkozó, a méreten kívüli mutatókat, például a vállalkozás értékláncban betöltött szerepét;

azon ágazat jellemzői, amelyben a vállalkozás működik vagy valószínűleg működni fog: ezek közé tartozik különösen az ágazat mérete és várható alakulása, a versenyfeltételek, a piacra lépés vagy a terjeszkedés akadályai, a downstream vagy közvetetten érintett ágazatokra gyakorolt hatás stb. A Bizottság különösen azokat a tényezőket veheti figyelembe, amelyek meghatározzák a versenyt ezekben az ágazatokban. Például azokban az ágazatokban, ahol a versenyt elsősorban az árak vezérlik, a Bizottság azt értékelheti, hogy a külföldi támogatás lehetővé teszi-e a támogatásban részesülő vállalkozás számára az árak csökkentését vagy a termelésnek a versenytársak kárára történő növelését; a kapacitáskorlátokkal jellemezhető ágazatokban a Bizottság azt értékelheti, hogy a külföldi támogatás lehetővé teszi-e a támogatásban részesülő vállalkozás számára, hogy a versenytársak kárára további kapacitásba ruházzon be. A többletkapacitás jellemezte ágazatokban nyújtott külföldi támogatások, illetve a gazdaságtalan eszközök fenntartása vagy a támogatás hiányában nem megvalósuló kapacitásbővítésekbe történő beruházások ösztönzése révén esetlegesen többletkapacitáshoz vezető külföldi támogatások torzíthatják a versenyt, mivel kiszoríthatják vagy marginalizálhatják a hatékonyabb szereplőket a piacról (37);

a jogi összefüggések: A Bizottság figyelembe vehet az Unió vagy tagállamai által elfogadott törvényeket, ágazati rendeleteket és egyéb intézkedéseket is. A Bizottság azt is mérlegelheti, hogy a külföldi támogatás más, önmagukban véve nem problematikusnak minősülő intézkedésekkel párosulva megerősítheti-e vagy felerősítheti-e a szóban forgó külföldi támogatás által a belső piac versenydinamikájára gyakorolt negatív hatást (38).

58.

Az 57. pontban szereplő mutatók listája nem kimerítő jellegű. Ezenkívül az adott ügy szempontjából releváns mutatókat nem elszigetelten kell figyelembe venni, hanem együttesen kell vizsgálni a külföldi támogatás negatív hatásának értékelése céljából.

2.4.4. A torzulások fő kategóriáinak szemléltetése

59.

Ez a szakasz nem kimerítő jelleggel szemlélteti a torzulások egyes kategóriáit. Mindegyik esetében elemzi, hogy a külföldi támogatás milyen hatással lehet a vállalkozás magatartását, elemzi a belső piaci versenyre gyakorolt tényleges vagy potenciális negatív hatást, végül pedig a Bizottság által elvégezhető értékelés típusát, ideértve az ezen értékelés során alkalmazható mutatókat.

2.4.4.1. Versenytorzulás más vállalkozások felvásárlása során

60.

A felvásárlási folyamattal összefüggésben a Bizottság először azt mérlegeli, hogy a külföldi támogatások elősegíthették-e a vizsgálat alatt álló vállalkozás által végrehajtott felvásárlást, amely egyébként nem történt volna meg, vagy nem ugyanolyan formában történt volna meg (például csak kisebb mértékben vagy hatókörben, vagy eltérő feltételekkel), ha nem lett volna külföldi támogatás (39). Másodszor, a Bizottság mérlegelni fogja, hogy a felvásárló fél versenyhelyzetének javításával a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja-e a versenyt a felvásárlási folyamattal kapcsolatban.

61.

A külföldi támogatás megkönnyítheti, hogy a vizsgálat alatt álló vállalkozás vonzóbb feltételeket kínáljon a célvállalkozás felvásárlásához, mint amelyek rendes piaci körülmények között érvényesülnének. A vonzóbb feltételek közé tartozhat például a magasabb vételár felkínálása (40), amit például a felvásárló tőkeköltségét csökkentő külföldi támogatások segíthetnek elő. A vonzóbb feltételek között szerepelhet továbbá az ajánlat jobb finanszírozási struktúrája az eladók számára, például a készpénzfizetés nagyobb aránya vagy az előlegek nagyobb aránya, valamint bármely további finanszírozási kötelezettségvállalás. A vonzóbb feltételek közé tartozhat az is, hogy a tranzakciónak különböző, az eladó számára kívánatosabb kereteit veszik figyelembe (41).

62.

A külföldi támogatás hátrányosan befolyásolhatja a versenyt a felvásárlási folyamattal összefüggésben, például ha kiszorít más befektetőket, akár úgy, hogy túllicitálják őket, akár azáltal, hogy elriasztják őket a felvásárlásban való részvételtől. Az a maximális ár, amelyet a befektető egy vállalkozás felvásárlásáért kész fizetni, általában a vállalkozás várható jövedelmezőségének és a felvásárlás végrehajtása során felmerült finanszírozási költségnek a tényezője. A várható nyereségesség viszont – egyéb tényezők mellett – a felvásárlás által előidézett hatékonyságnövekedéstől függ (például a felvásárló és a célvállalkozás ötvözéséből származó szinergiákból származó nyereség). Az alacsonyabb finanszírozási költséggel rendelkező, támogatásban részesülő befektető, amennyiben minden más tényező azonos, nagyobb valószínűséggel hajlandó magasabb árat fizetni a célvállalkozásért, mint egy támogatásban nem részesülő versenytárs, még akkor is, ha ez utóbbi ugyanolyan vagy nagyobb hatékonyságnövekedést biztosít a vállalkozás számára. Következésképpen a külföldi támogatás a források nem hatékony elosztásához vezethet azáltal, hogy csökkenti a versenytársak felvásárlások révén történő növekedésének lehetőségeit, vagy költségesebbé teheti felvásárlásaikat, potenciálisan korlátozva a hatékonyságnövekedés (pl. méretgazdaságosság vagy választékgazdaságosság elérése révén) és az innováció lehetőségét (pl. a kulcsfontosságú technológiákhoz való hozzáférés vagy azok kombinációja révén).

63.

A Bizottság értékelése az ügy tényállásától és körülményeitől függően több mutatóra támaszkodik. Például a célvállalkozás beszerzési árának jelentős részét fedező külföldi támogatás valószínűleg hátrányosan befolyásolja a versenyt (42).

64.

Előfordulhat, hogy nem lehetséges a többi versengő ajánlattal való összehasonlítás. Ilyen helyzetekben a Bizottság összehasonlíthatja például az ajánlott árat a hasonló múltbeli felvásárlások árával, amennyiben az rendelkezésre áll. A Bizottság belső dokumentumokra, többek között értékelési modellekre is támaszkodhat annak meghatározásához, hogy a külföldi támogatás olyan ajánlathoz vezethet-e, amely rendes piaci körülmények között nem érvényesülne. A Bizottság azt is értékelheti, hogy a támogatásban részesülő érdekelt vevő jelenléte eltántoríthatott-e más befektetőket attól, hogy részt vegyenek a felvásárlási folyamatban, versengő ajánlatot nyújtsanak be, vagy akár tárgyalásokat kezdjenek (43) ,, (44).

2.4.4.2. A külföldi támogatásnak a támogatásban részesülő vállalkozás működési döntéseire gyakorolt hatása által okozott versenytorzulás

65.

A külföldi támogatás befolyásolhatja a vállalkozás magatartását a belső piacon, például azáltal, hogy megkönnyíti az alacsonyabb árak vagy a jobb értékesítési feltételek kínálását és/vagy a termelésnek vagy az értékesítésnek a külföldi támogatás nélküli valószínűsíthető szint fölé történő növelését. A méretgazdaságosság, illetve a választékgazdaságosság által jellemzett ágazatokban a termelésbővítés támogatásának multiplikátorhatása lehet, ami további költségelőnyökhöz vezethet.

66.

Konkrétabban, agresszív árképzésre és az eladások és a termelés bővítésére (illetve „mesterséges” fenntartására) kerülhet sor akkor, ha a vállalkozás belső piaci tevékenységei profitálnak a támogatott inputokhoz való hozzáférésből, többek között az alacsonyabb működőtőke-költség vagy a támogatott know-how vagy technológiák formájában, és ezáltal a vállalkozás az alacsonyabb termelési költségek előnyeit élvezi. Még ha a külföldi támogatások nem is változtatják meg a termelési költségeket azáltal, hogy növelik a vállalkozás pénzügyi forrásait (például tőkeinjekciók révén), elősegíthetnek egy veszteséges stratégiát, amely lehetővé tenné a vállalkozás számára, hogy egy adott költségszint mellett csökkentse az árakat. Annak értékelése céljából, hogy a külföldi támogatás csökkentheti-e a vizsgálat alatt álló vállalkozás változó termelési költségeit, vagy elősegítheti-e az árak csökkentését, a Bizottság az ügy körülményeitől függően minőségi és/vagy mennyiségi elemeket is figyelembe vehet. Ha azonban a vizsgálat alatt álló vállalkozás költségeire vonatkozó információk nem állnak a Bizottság rendelkezésére, vagy egyszerűen nem megbízhatóak, a Bizottság az ügy körülményeitől függően bármely más releváns referenciaértéket felhasználhat. A vállalkozás finanszírozási költségeit csökkentheti az a külföldi támogatás, amely mesterségesen hosszú fizetési határidőket tesz lehetővé az inputok beszerzése esetében, vagy az a külföldi támogatás, amely rövid lejáratú hitelek vagy más likviditási eszközök piaci kamatláb alatti nyújtásából áll.

67.

A külföldi támogatások lehetővé tehetik a támogatásban részesülő vállalkozás számára, hogy vevőinek egyéb kedvező értékesítési feltételeket – például hosszú fizetési határidőket, kiegészítő és/vagy kiterjesztett garanciákat – kínáljon, például azáltal, hogy a vevőinek kereskedelmi hitelt nyújt. A garanciák, és különösen a korlátlan garanciák (45) szintén hozzájárulhatnak a támogatásban részesülő vállalkozás agresszívebb kereskedelempolitikájához (46).

68.

A versenyre gyakorolt negatív hatás lehet például az ugyanabban az ágazatban jelen lévő versenytársak értékesítéseinek és nyereségének csökkenése, ami potenciálisan méretcsökkenésekhez, marginalizálódásukhoz és/vagy beruházási ösztönzőik csökkenéséhez, illetve szélsőséges esetben a piacról való kivonulásukhoz vezethet.

69.

Az értékelés szempontjából releváns mutatók a torzulás típusától függően eltérnek. A külföldi támogatás jellege és típusa releváns lehet a kedvezményezett valószínű magatartásának értékelése szempontjából: az alacsony árakat vagy a termelési szintek bővülését nagyobb valószínűséggel idézik elő olyan külföldi támogatások, amelyek befolyásolják a vállalkozás változó költségeit, például ismétlődő kölcsönök vagy a termelési szintekhez vagy bizonyos termelési költségtételekhez közvetlenül kapcsolódó külföldi támogatások, szemben az egyszeri külföldi támogatásokkal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állandó költségekhez kapcsolódó külföldi támogatások bizonyos körülmények között ne befolyásolhatnák az árképzési döntéseket. A termelési szintek növelését célzó külföldi támogatásokhoz kapcsolódó torzulás értékelésekor fontos lehet értékelni a támogatásban részesülő vállalkozás szabad kapacitását és/vagy termelési kapacitásának növelésére való képességét. A méretgazdaságosság fontos lehet annak értékelése szempontjából is, hogy a külföldi támogatás járhat-e multiplikátorhatással és eredményezhet-e további előnyöket, ezáltal növelve a külföldi támogatás potenciális negatív hatását. Az árcsökkentést vagy a kapacitásbővítést elősegítő külföldi támogatással enyhíthető pénzügyi korlátok előzetes megléte szintén releváns lehet. A külföldi támogatás (abszolút vagy az árakhoz vagy a működési költségekhez viszonyított) összege, valamint a támogatásban részesülő vállalkozás és az ugyanabban az ágazatban működő más vállalkozások relatív mérete hasznos lehet a belső piaci torzulás mértékének megértéséhez.

2.4.4.3. A támogatásban részesülő vállalkozás befektetési döntéseinek módosulása

70.

A külföldi támogatás oly módon befolyásolhatja a vállalkozás magatartását a belső piacon, hogy csökkenti a beruházási költségeket, és megkönnyíti bizonyos beruházások megvalósítását, amelyeket egyébként nem hajtott volna végre, ami hatással van a termelési szintekre. Hasonlóképpen, egyes külföldi támogatások, például a korlátlan garanciák lehetővé tehetik a támogatásban részesülő vállalkozás számára, hogy az ilyen kockázatvállaló magatartás negatív következményeinek enyhítése révén magasabb kockázatú beruházásokat végezzen (47).

71.

A versenyre gyakorolt negatív hatás a beruházás típusától függően eltérő lehet. Például egy a támogatásban részesülő vállalkozás termelésének növekedését vagy termékeinek/szolgáltatásainak javítását és/vagy diverzifikációját eredményező beruházás hozzájárulhat a versenytársak várható nyereségének csökkenéséhez vagy ahhoz, hogy eltántorítsa őket a jövőbeli beruházásoktól. A kapacitásfeleslegbe való beruházás elriaszthatja a versenytársakat a piacra lépéstől, vagy ahhoz vezethet, hogy a versenytársak kiszorulnak a piacról, különösen a stagnáló vagy hanyatló iparágakban. Ezen értékelés céljából a Bizottság azt is megvizsgálhatja, hogy a versenytársak valószínűsíthetően hogyan reagálnának a külföldi támogatásra.

72.

Az értékelés szempontjából releváns mutatók a torzulás típusától függően eltérőek lehetnek. A külföldi támogatás jellege és típusa releváns lehet a kedvezményezett magatartásának értékelése szempontjából. Például a beruházási döntéseket nagyobb valószínűséggel érintik a vállalkozás változó költségeihez nem kapcsolódó külföldi támogatások, például az egyszeri kölcsönök vagy a vissza nem térítendő támogatások, valamint a kedvezményezett tőkeköltségét csökkentő külföldi támogatások. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a változó költségekhez kapcsolódó külföldi támogatások nem befolyásolhatják a befektetési döntéseket.

73.

Kapacitásberuházások esetén e kapacitásnak az ágazat beépített kapacitásához viszonyított mérete szintén releváns lehet a más gazdasági szereplőknek okozott hátrány meghatározásához. Hasznos lehet elemezni azt is, hogy van-e többletkapacitás, és hogyan alakul az ágazati tevékenység. Többletkapacitás esetén például a kapacitásbővítést elősegítő külföldi támogatás nagyobb valószínűséggel befolyásolja hátrányosan a versenyt. Ezzel szemben egy olyan ágazatban, ahol – például egy átállás miatt – új kapacitásokat kell kiépíteni, a beruházási támogatások kezdeti előnyt nyújthatnak a kedvezményezettnek, és ezáltal eltántoríthatják vagy késleltethetik a versenytársak beruházásait. A képességekbe (pl. know-how-ba, szakképzett munkavállalókba vagy szolgáltatókba, technológiákba) történő beruházások esetében e képességek mérete és jellege az ágazatban szintén releváns lehet annak meghatározása szempontjából, hogy a támogatás hátrányosan befolyásolja-e a versenyt.

2.4.4.4. A tevékenységek torzulása az értéklánc más szintjein

74.

A külföldi támogatás oly módon befolyásolhatja a vállalkozás magatartását, amely negatív hatással lehet az értékláncra.

75.

Például a támogatott tevékenység bővítése növelheti a keresletet egy bizonyos input iránt, ami megnehezítheti vagy költségesebbé teheti a versenytársak számára az érintett inputokhoz való hozzáférést, növelheti a versenytársak költségeit, vagy akár ki is szoríthatja őket. Ezzel szemben például a versenytársak tevékenységének csökkenése negatívan befolyásolhatja a versenytárs beszállítók inputjai iránti keresletet. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy csökken ezen beszállítók jövedelmezősége, és így kevesebbet fektetnek be saját termékeikbe, vagy akár ki is vonulhatnak a piacról.

76.

Hasonlóképpen, a külföldi támogatások az értéklánc különböző szintjein megzavarhatják vagy megváltoztathatják a belső piac versenydinamikáját, amennyiben például a közvetítő szolgáltatók javát szolgálják; hozzájárulhatnak egy adott vállalkozás vagy egy vállalkozás eszközeinek az Unión kívülre történő áttelepüléséhez, ezáltal fennakadást okozva a belső piacon a kínálatban vagy a keresletben; vagy hozzájárulhatnak a belső piacon tevékenykedő vállalatok által használt know-how-hoz, adatbázisokhoz, szabadalmakhoz vagy egyéb szellemi tulajdonhoz való hozzáférés akadályozásához.

77.

Az értékelés során alkalmazható mutatók típusa az elemzett konkrét torzulástól függhet. Általában releváns lehet a külföldi támogatás típusa és összege. A Bizottság különösen nagy valószínűséggel tekinti torzító hatásúnak a külföldi támogatások viszonylag magas összegét. A támogatásban részesülő vállalkozás értékláncon belüli vertikális integrációjának mértéke szintén releváns, mivel hozzájárulhat a fontos inputok ellenőrzéséhez. Annak az ágazatnak a jellemzői, amelyben a támogatásban részesülő vállalkozás tevékenykedik, más gazdasági szereplőkkel együtt fényt vethetnek arra, hogy milyen hatással lehet a külföldi támogatás az értéklánc más szintjeire. A Bizottság például különös figyelmet fordíthat a méret- vagy választékgazdaságosság meglétére, valamint az ellátási vagy értékláncon belüli függőségekre.

2.5. Azon kritériumok alkalmazása, amelyek alapján megállapítható, hogy egy külföldi támogatás mikor okoz torzulást a belső piacon vagy jár ennek kockázatával a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben

78.

A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben az (EU) 2022/2560 rendelet 27. cikke előírja, hogy „[a] közbeszerzési eljárás torzulását okozó vagy ennek kockázatával járó külföldi támogatás alatt olyan külföldi támogatást kell érteni, amely lehetővé teszi egy gazdasági szereplő számára, hogy az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be.” Továbbá a 27. cikk kimondja, hogy annak az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikke szerinti értékelését, hogy fennáll-e torzulás a belső piacon, ideértve, hogy egy ajánlat indokolatlanul előnyös-e, az adott közbeszerzési eljárásra kell korlátozni. Bár értékelésében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a gazdasági szereplő versenyhelyzetének a külföldi támogatások miatti javulását és a támogatások tényleges vagy potenciális negatív hatását a közbeszerzési eljárásban, az értékelés középpontjában azonban az áll, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan lehetővé teszi-e a gazdasági szereplő számára, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be.

2.5.1. Indokolatlanul előnyös ajánlat benyújtásának képessége

79.

A közbeszerzési eljárás keretében kivitelezendő építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz előnyös ajánlatot akkor befolyásolja a külföldi támogatás, ha ez a külföldi támogatás lehetővé teszi a gazdasági szereplő számára, hogy vonzóbb feltételeket – például vonzóbb árat – tartalmazó ajánlatot nyújtson be, mint a külföldi támogatás hiányában, valamint ha ezek a feltételek más tényezőkkel nem magyarázhatók.

80.

Az olyan támogatás, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplő számára, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be, elvileg olyan támogatásnak minősül, amelyet vagy a gazdasági szereplőnek, vagy az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt szervezetek egyikének nyújtottak. Az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, a gazdasági szereplővel azonos vállalatcsoporthoz tartozó szervezetek közötti lineáris ellenőrző részesedési kapcsolat fennállása ösztönözheti és megkönnyítheti a külföldi támogatás e szervezetek közötti átruházását. Ennek megfelelően a csoporthoz tartozó, e lineáris struktúra részét képező valamennyi szervezet az (EU) 2022/2560 rendelet szerinti bejelentési követelmény hatálya alá tartozik. Bizonyos körülmények között azonban a gazdasági szereplő vagy a fő alvállalkozó vagy fő beszállító vállalatcsoportján belüli, de az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdése b) pontjának hatályán kívül eső vállalkozásnak nyújtott külföldi támogatás ugyancsak lehetővé teheti a gazdasági szereplő számára (az (EU) 2022/2560 rendelet 27. cikke értelmében), hogy olyan ajánlatot nyújtson be, amely indokolatlanul előnyös a kivitelezendő építési beruházás, szállítandó áru vagy nyújtandó szolgáltatás tekintetében.

81.

Ezért érdemes megjegyezni, hogy az a tény, hogy a külföldi támogatást nem magának a gazdasági szereplőnek, illetve nem a fő alvállalkozónak vagy fő beszállítónak, hanem a gazdasági szereplő vállalatcsoportjához tartozó vállalkozásnak nyújtják, nem elegendő annak kizárásához, hogy a külföldi támogatás lehetővé teheti a gazdasági szereplő számára, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be. Hasonlóképpen, ilyen esetekben önmagában az a tény, hogy a külföldi támogatást a gazdasági szereplő vagy a fő alvállalkozó vagy fő beszállító csoportjához tartozó másik vállalkozásnak nyújtották, nem elegendő annak kizárásához, hogy a külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan javítja a gazdasági szereplő versenyhelyzetét a közbeszerzési eljárással összefüggésben.

82.

A gazdasági szereplő, a fő alvállalkozó vagy fő beszállító különösen akkor részesülhet ilyen külföldi támogatásban, ha a vállalatcsoportjukhoz tartozó szervezetnek nyújtott külföldi támogatás sem jogilag, sem ténylegesen nem korlátozódik erre a szervezetre, és így a gazdasági szereplő, a fő alvállalkozó vagy fő beszállító közvetlenül vagy közvetve felhasználhatja vagy igénybe veheti azt a saját pályázatához (48). E tekintetben a közbeszerzési eljárásokra is vonatkozik ezen iránymutatás 26. pontja, amely ismerteti a keresztfinanszírozás lehetséges ösztönzőit. Ez lenne a helyzet például akkor, ha egyértelmű ösztönzők állnának fenn a támogatásoknak a csoporthoz tartozó vállalkozások közötti átruházására egy meghatározott üzleti területen belül, még akkor is, ha a vállalkozások között nincs formális függőségi viszony. Ezek az ösztönzők az üzleti területen belüli gazdasági és pénzügyi összekapcsolódásokból erednek, amelyek összehangolt stratégiákban, kölcsönös gazdasági függőségekben és üzletágon belüli ügyletekben, például áruk és szolgáltatások cseréjében, illetve pénzügyi vagy egyéb tárgyi eszközökben és immateriális javakban, valamint szinergiákban gyökerezhetnek.

2.5.1.1. Az ajánlat előnyös jellege

83.

A Bizottság először azt értékeli, hogy a gazdasági szereplő által benyújtott ajánlat előnyös-e az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében.

84.

Az előny állhat például az ár csökkentéséből, a minőség fokozásából vagy a szállítási és átfutási időhöz, a garanciákhoz és az értékesítés utáni támogatáshoz, a fizetési feltételekhez, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokhoz, a szerződéses rugalmassághoz, a műszaki leírásoknak való megfeleléshez, a kockázatkezeléshez, az innovációhoz, valamint a beszerzéssel kapcsolatos szociális és fenntarthatósági értékekhez kapcsolódó jobb feltételek biztosításából.

85.

A Bizottság többféleképpen is eljuthat ahhoz a következtetéshez, hogy az ajánlat előnyös, különösen az alábbiak révén:

az ajánlat értékelése a feltételeknek az ugyanazon közbeszerzési eljárás keretében benyújtott más hasonló ajánlatok feltételeivel való összehasonlításával az adott ajánlat kiszámításához általánosan használt jellemző elemek, tényezők és gazdasági feltételezések meghatározása érdekében, lehetővé téve ezáltal a Bizottság számára, hogy összehasonlító referenciaértéket állapítson meg. A cél annak meghatározása, hogy hogyan nézett volna ki a pályázat, ha nem részesült volna külföldi támogatásban. Ezért a pályázatok összehasonlításakor a Bizottság megvizsgálhatja, hogy az összehasonlításhoz használt ajánlatok tartalmaznak-e külföldi támogatásokra utaló jeleket. Ennek célja, hogy az összehasonlításból kizárjon minden olyan ajánlatot, amely külföldi támogatásban részesült, mivel csak azok az ajánlatok minősülhetnek érvényes referenciaértéknek, amelyek nem részesültek külföldi támogatásban. Minél több ajánlat van, annál nagyobb jelentőséget tulajdoníthat a Bizottság azok feltételeinek az érvényes összehasonlítási alap megállapítása érdekében;

az ajánlat értékelése az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő saját becsléseivel való további összehasonlítás céljából, beleértve az árra, a minőségre és a közelítésként használt egyéb releváns kiválasztási és odaítélési kritériumokra vonatkozó becsléseket is. Ennek érdekében a Bizottság betekinthet az ajánlatkérő szerv által felhasznált vagy készített előkészítő dokumentumokba (49). Ez magában foglalja az ajánlatkérő szerv által a közbeszerzés előkészítéséhez felhasznált dokumentumokat, beleértve a közbeszerzéshez rendelkezésre álló belső költségvetésre vonatkozó kutatásokat és információkat, az ajánlatkérő szerv által végzett előzetes konzultációkat és egyéb értékeléseket, valamint a közbeszerzési dokumentumok vonatkozó részeit, beleértve a gazdasági és pénzügyi kapacitást, valamint a kiválasztási és odaítélési szempontokat;

a vizsgálat alatt álló ajánlattevő ajánlatának értékelése annak megállapítása érdekében, hogy feltételei jobbak-e annál, mint amelyeket valószínűleg a külföldi támogatás hiányában nyújtott volna be. Ilyen esetekben a Bizottság úgy értékelheti a külföldi támogatásnak az ajánlat feltételeire gyakorolt hatását, hogy összehasonlítja a benyújtott ajánlatot azzal az ajánlattal, amelyet ilyen külföldi támogatás hiányában nyújtottak volna be. Következésképpen ez az értékelés magában foglalja mind az előny értékelését, mind pedig annak jogos vagy jogtalan jellegét. Az ilyen típusú összehasonlítás adott esetben alkalmazható, például ha az ajánlat előnyös jellege a külföldi támogatások bizonyos típusainak, például a korlátlan garanciáknak tulajdonítható. Ilyen esetekben a harmadik országbeli garancia hatását hatékonyan fel lehet mérni egy külföldi támogatással rendelkező és a nélküli ajánlat összehasonlításával.

86.

Ezenkívül a Bizottság más tényezőkre is támaszkodhat, például nyilvánosan hozzáférhető információkra, a versenytársak által szolgáltatott információkra vagy a saját vizsgálatának eredményeire annak megállapítása érdekében, hogy egy ajánlat előnyös-e az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében.

2.5.1.2. Az előny jogtalan jellege

87.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ajánlat előnyös, megvizsgálja az előny jellegét. Az előny akkor „jogtalan”, ha az jelentős mértékben (50) külföldi támogatásból ered. Az előny akkor „jogos”, ha a külföldi támogatáson kívül más tényezőkkel is igazolható (51). Ez utóbbi esetben az előny az említett tényezők, nem pedig a külföldi támogatások miatt minősül „jogosnak”. Ha a gazdasági szereplő más tényezőkkel nem tudja megalapozottan igazolni az előny jellegét, a Bizottság megvizsgálja, hogy az előny – a külföldi támogatás miatt – „jogosulatlannak” tekinthető-e.

88.

Az ilyen egyéb tényezők, amelyeket a gazdasági szereplő az előny „jogosságának” igazolására felhozhat, különösen a 2014/24/EU irányelv (52) 69. cikkének (2) bekezdésében vagy a 2014/25/EU irányelv (53) 84. cikkének (2) bekezdésében felsorolt, a kirívóan alacsony összegű ajánlatok igazolására szolgáló elemekre vonatkozhatnak (54), mint például az érintett gyártási folyamat költséghatékonysága, az innovációk vagy az új műszaki megoldások, vagy a gazdasági szereplő által az áruk és szolgáltatások nyújtása során élvezett kivételesen előnyös feltételek.

89.

E tekintetben az Európai Unió Bírósága által a kirívóan alacsony összegű ajánlatok elemzése során kidolgozott elvek (55) adott esetben alkalmazhatók, nevezetesen annak értékelésére, hogy a kirívóan alacsony összegű ajánlatot indokolják-e a 2014/24/EU irányelv 69. cikkének (2) bekezdésében vagy a 2014/25/EU irányelv 84. cikkének (2) bekezdésében említett, a kirívóan alacsony összegű ajánlatokat szabályozó elemek.

90.

A Bizottság azonban más releváns kritériumokat is alkalmazhat annak értékelésére, hogy a kirívóan alacsony összegű ajánlat indokolt-e. A gazdasági szereplő a 2014/24/EU irányelv 69. cikkének (2) bekezdésében vagy a 2014/25/EU irányelv 84. cikkének (2) bekezdésében szereplő elemek felsorolásán kívül további olyan tényezőket is felhozhat, amelyek azt is bizonyíthatják, hogy az ajánlat előnyös jellege nem külföldi támogatásnak tudható be.

91.

Amennyiben a gazdasági szereplő nem tudja megalapozottan megindokolni ajánlatának előnyös jellegét például a 2014/24/EU irányelv 69. cikkének (2) bekezdésében felsorolt tényezőkkel, a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján megvizsgálja, hogy külföldi támogatások eredményezhették-e az ajánlat előnyös jellegét. Az értékelést eseti alapon végzik, amelynek során a Bizottság különböző mutatókat vesz figyelembe, és megvizsgálja, hogy azok befolyásolhatják-e az ajánlat feltételeit. Ebben az összefüggésben az ezen iránymutatás 49–54. pontjában foglalt magyarázatok alkalmazandók. Mindenesetre a szerződés becsült értékének jelentős részét fedező támogatások nagy valószínűséggel hatással vannak az ajánlat feltételeire (56).

92.

Nem szükséges, hogy a külföldi támogatás legyen az egyetlen tényező az ajánlat előnyös jellegében. Elegendő, ha a Bizottság megállapítja, hogy a külföldi támogatás potenciálisan jelentős mértékben befolyásolhatta a pályázat feltételeit.

2.5.1.3. Tényleges vagy lehetséges negatív hatás

93.

A kivitelezendő építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest indokolatlanul előnyös ajánlat megléte tényleges vagy potenciális hatással lehet a szóban forgó közbeszerzésre, először is azáltal, hogy lehetővé teszi a szerződés odaítélését a gazdasági szereplő számára, másodszor azáltal, hogy lehetővé teszi e gazdasági szereplő számára, hogy olyan keretmegállapodáson alapuló szerződéseket ítéljenek oda neki, amelyre kiválasztották, vagy harmadszor azáltal, hogy lehetővé teszi e gazdasági szereplő számára, hogy befolyásolja a közbeszerzési eljárás eredményeit, például tárgyalásos eljárás keretében.

94.

A külföldi támogatás az olyan közbeszerzési eljárások versenyeredményét ugyancsak negatívan befolyásolhatja, amelyekben a potenciális érdekelt gazdasági szereplőket visszatartja vagy elriasztja a részvételtől az a várakozás, hogy egy támogatásban részesülő gazdasági szereplővel kell versenyezniük. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a gazdasági szereplők tudomást szereznek ugyanazon közbeszerzési eljárás más résztvevőinek kilétéről, vagy ha ismétlődő eljárásokban való részvételük miatt előre látják, hogy bizonyos támogatásban részesülő gazdasági szereplők ugyanazon eljárásban fognak részt venni.

2.5.2. Eljárási megfontolások

95.

A Bizottság kizárólagos feladata annak értékelése, hogy egy ajánlat indokolatlanul előnyös-e. Szem előtt kell azonban tartani, hogy az uniós közbeszerzési irányelvek értelmében az ajánlatkérő szerv szintén köteles megvizsgálni a kirívóan alacsony összegű ajánlat okait annak érdekében, hogy megelőzze a későbbi teljesítési hibákat, és biztosítsa a jogi és szociális normáknak való megfelelést. Ennek megfelelően koordinációra van szükség a Bizottság és az ajánlatkérő szerv között azokban az esetekben, amikor a Bizottság külföldi támogatások alapján értékeli az ajánlat indokolatlanul előnyös jellegét, és az ajánlatkérő szerv külföldi támogatásoktól eltérő okok alapján értékeli az ajánlat kirívóan alacsony jellegét.

96.

A 2014/24/EU irányelv 69. cikkével összhangban az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni, ha az ajánlat kirívóan alacsony összegűnek tűnik. Ha azonban arra utaló jelek vannak, hogy az ajánlat kizárólag külföldi támogatások miatt – például korlátlan garancia vagy az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke értelmében vett exportfinanszírozási intézkedés formájában nyújtott külföldi támogatások miatt – kirívóan alacsony összegű, az ajánlatkérő szervnek tájékoztatnia kell a Bizottságot erről a gyanúról, és nem végezhet saját felülvizsgálatot.

97.

Az ajánlatkérő szerv csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a benyújtott dokumentumok nem indokolják kielégítően az ajánlat kirívóan alacsony jellegét. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervnek az (EU) 2022/2560 rendelet 32. cikkének (6) bekezdése értelmében indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a Bizottságot. Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy nem utasítja el az ajánlatot, az (EU) 2022/2560 rendelet 32. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

3. A MÉRLEGELÉSI TESZT ALKALMAZÁSA AZ (EU) 2022/2560 RENDELET 6. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN

3.1. Jogi keret

98.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság a kapott információk alapján mérlegelheti a külföldi támogatásnak a belső piac az (EU) 2022/2560 rendelet 4. és 5. cikke értelmében vett torzulásában megnyilvánuló negatív hatásait az adott támogatott gazdasági tevékenység belső piacon való alakulására gyakorolt pozitív hatásokhoz képest, figyelembe véve a külföldi támogatás egyéb pozitív hatásait, például a releváns – különösen az uniós – szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos szélesebb körű pozitív hatásokat.

99.

A mérlegelési teszt olyan eseti értékelés, amely figyelembe veszi az ügy sajátos körülményeit, különösen a külföldi támogatás által a belső piacon folytatott releváns gazdasági tevékenységgel összefüggésben okozott tényleges vagy potenciális torzulást, valamint a külföldi támogatás pozitív hatásait minden egyes konkrét ügyben.

100.

Ennélfogva nem lehet előre megállapítani, hogy egy bizonyos típusú és bizonyos feltételeknek megfelelő külföldi támogatás szükségszerűen olyan pozitív hatásokkal járna, amelyek meghaladják a belső piac e külföldi támogatásból eredő torzulását. Ezért ez az iránymutatás útmutatást nyújt a Bizottság által a mérlegelési teszt elvégzése során jellemzően alkalmazott módszertanról, többek között a Bizottság által figyelembe vehető pozitív hatásokról, valamint a Bizottság által az egyedi esetekben végzett mérlegelés során követendő eljárásról.

101.

A tagállamok, valamint bármely természetes vagy jogi személy információkat nyújthatnak be a külföldi támogatások pozitív hatásairól, amelyeket a Bizottságnak kellően figyelembe kell vennie a mérlegelési teszt során. A Bizottságnak a vizsgálat során benyújtott, az említett pozitív hatásokra vonatkozó bizonyítékok alapján mérlegelnie kell a külföldi támogatás pozitív hatásait (57).

102.

Az (EU) 2022/2560 rendelet (21) preambulumbekezdésének értelmében „[a] pozitív hatásoknak kapcsolódniuk kell a releváns, támogatott gazdasági tevékenységnek a belső piacon való alakulásához. Adott esetben egyéb pozitív hatásokat is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a mérlegelés ne vezessen indokolatlan megkülönböztetéshez. A Bizottságnak továbbá meg kell vizsgálnia a tágabb körű pozitív hatásokat a releváns – különösen az uniós – szakpolitikai célokhoz kapcsolódóan. Az említett szakpolitikai célok közé tartozhat például a környezetvédelem és a szociális normák magas szintje, valamint a kutatás-fejlesztés előmozdítása. Közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy az érintett termékek és szolgáltatások esetében rendelkezésre állnak-e alternatív beszerzési források.” A mérlegelési teszt elvégzésekor a Bizottságnak az említett pozitív hatásokat össze kell vetnie a külföldi támogatásnak a belső piacon gyakorolt negatív, torzító hatásaival (58).

103.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése értelmében Bizottságnak a korrekciós intézkedések bevezetéséről, illetve a kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló határozat meghozatalakor figyelembe kell vennie a mérlegelés értékelését, valamint az említett korrekciós intézkedések vagy kötelezettségvállalások jellegét és szintjét. A mérlegelési teszt alapján az a következtetés is levonható, hogy nincs szükség korrekciós intézkedések bevezetésére, illetve kötelezettségvállalások elfogadására, amennyiben a külföldi támogatás pozitív hatásai jelentősebbek, mint a negatív hatásai. Minél torzítóbb hatású a külföldi támogatás, annál kevésbé valószínű, hogy a pozitív hatásai jelentősebbek, mint a negatív hatásai. Ezért a külföldi támogatások azon kategóriái esetében, amelyekről úgy ítélhető, hogy igen nagy valószínűséggel torzító hatást gyakorolnak a belső piacon, kevésbé valószínű, hogy a pozitív hatásaik jelentősebbek lennének, mint a negatív hatásaik. Amennyiben a negatív hatások a jelentősebbek, a mérlegelési teszt segíthet meghatározni a kötelezettségvállalások vagy a korrekciós intézkedések megfelelő jellegét és mértékét.

104.

Amennyiben a Bizottság mérlegelési tesztet végez a beérkező információk alapján, a részletes vizsgálatot lezáró határozatában közölni fogja az indokolását (59).

3.2. Figyelembe veendő pozitív hatások

105.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a mérlegelési teszt részeként figyelembe vett pozitív hatásoknak az adott támogatott gazdasági tevékenység belső piacon való alakulására gyakorolt pozitív hatásaihoz és a külföldi támogatás egyéb pozitív hatásaihoz, például a releváns – különösen az uniós – szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos szélesebb körű pozitív hatásokhoz kell kapcsolódniuk. A Bizottságnak a valamennyi személy által rendelkezésére bocsátott információkra kell támaszkodnia, amint azt a 136. pont részletezi. A pozitív hatások eltérhetnek a támogatást nyújtó harmadik ország által eredetileg tervezett hatásoktól.

3.2.1. A támogatott gazdasági tevékenység belső piacon való alakulására gyakorolt pozitív hatások

106.

Pozitív hatások akkor merülhetnek fel, ha a külföldi támogatások lehetővé teszik a gazdasági tevékenység alakulását a belső piacon, azaz ha lehetővé teszik, hogy a támogatott gazdasági tevékenység egyáltalán megvalósulhasson, vagy változást idéznek elő a támogatott gazdasági tevékenység alakulásában.

107.

Ez lehet a helyzet például akkor, ha a támogatás orvosolja a belső piac hiányosságát. Piaci hiányosság akkor merül fel, ha a piac önmagában nem biztosítja az erőforrások hatékony elosztását a gazdaságban, ami nem hatékony piaci eredményekhez vezet (például nem versenyképes árak, az optimálistól elmaradó innovációs szintek vagy termékminőség). Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a piaci erők valószínűleg nem hoznak hatékony eredményeket a társadalom számára, például pozitív externáliák, például K+F, illetve negatív externáliák – például a szennyezés – jelenlétében, és általánosabban a közjavakhoz kapcsolódó tevékenységek, vagy a tökéletlen információk vagy koordinációs problémák által jellemzett tevékenységek esetén. Pusztán az a tény, hogy egy adott projekt vagy tevékenység esetleg nem nyereséges, nem feltétlenül jelent piaci hiányosságot, mivel a jövedelmezőség hiánya egy jól működő piac következménye is lehet (pl. a jövedelmezőség hiánya lehet költséghatékonysági hiányosságok vagy többletkapacitás következménye, és egy jól működő piac szükségessé tenné, hogy az ilyen projekt vagy tevékenység veszteséges legyen, és végül megszűnjön). Ehelyett a piaci hiányosság fennállását a pozitív hatásokra hivatkozó félnek kell megfelelően bizonyítania.

108.

Az érintett támogatott gazdasági tevékenység köre alatt a vállalkozás által végzett olyan gazdasági tevékenységet kell érteni, amelynek torzulását megállapították. A más vállalkozásokra gyakorolt pozitív hatások, nevezetesen a gazdasági tevékenység az ellátási láncban feljebb vagy lejjebb végzett, vagy más kapcsolódó tevékenységekre gyakorolt hatása adott esetben a 3.2.2. szakaszban ismertetett releváns szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos szélesebb körű pozitív hatások összefüggésében kerülnek értékelésre. Ez lehet a helyzet például akkor, ha az érintett támogatott gazdasági tevékenység hozzájárul az Unió ellátásbiztonságához egy stratégiai ágazatban, és ezáltal pozitív hatást gyakorol az értéklánc más vállalkozásaira, vagy azáltal, hogy támogatja az európai uniós bázis kapacitásépítését a teljes ellátási láncban. Hasonlóképpen, az ugyanazon vállalkozás által végzett másik gazdasági tevékenységre gyakorolt pozitív hatások nem tekinthetők a releváns gazdasági tevékenység részének, és azokat adott esetben a 3.2.2. szakaszban ismertetett releváns szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos szélesebb körű pozitív hatások összefüggésében kell értékelni.

3.2.2. Más szakpolitikai célkitűzésekre gyakorolt pozitív hatások

109.

Az (EU) 2022/2560 rendelet (21) preambulumbekezdése szerint a Bizottság figyelembe veheti a külföldi támogatások egyéb pozitív hatásait a releváns – különösen az uniós – szakpolitikai célokhoz kapcsolódóan (60).

110.

A mérlegelési teszt összefüggésében a releváns szakpolitikai célkitűzések közé tartozhatnak például az uniós jogban elismert szakpolitikai célkitűzések, például a Szerződésekben meghatározottak, valamint az Alapjogi Charta által garantált jogok előmozdítására vagy védelmére irányuló szakpolitikai célok. A szakpolitikai célkitűzések közé tartozhat például a környezetvédelem és a szociális normák magas szintje, valamint a kutatás-fejlesztés előmozdítása.

111.

Emellett a nem kötelező erejű uniós jogi aktusokban tükröződő szakpolitikai célok relevánsak lehetnek a szakpolitikai céloknak az (EU) 2022/2560 rendelettel összefüggésben történő azonosítása szempontjából. Például a Bizottság által az állami támogatással kapcsolatban elfogadott közlemények, iránymutatások vagy egyéb keretek hatálya alá tartozó szakpolitikai célkitűzések különösen relevánsak az (EU) 2022/2560 rendelettel összefüggésben végzett mérlegelési teszt alkalmazásakor. Emellett a Bizottság adott esetben figyelembe vehet más, állami támogatáshoz nem kapcsolódó, nem kötelező erejű jogi aktusokat is, amelyek meghatározzák az Unió szakpolitikai célkitűzéseit (61).

112.

Az ilyen releváns szakpolitikai célkitűzések közé tartozhat például a környezetvédelem előmozdítása, a gazdasági fejlődés az EU hátrányos helyzetű térségeiben, az energiabiztonság, az innováció, az uniós gazdaság versenyképességéhez és rezilienciájához való hozzájárulás vagy az Unió gazdasági biztonságához vagy az Unió védelmi politikájához való hozzájárulás.

113.

A torzító hatású külföldi támogatás pozitív hatásai az Unió szakpolitikai célkitűzéseitől eltérő szakpolitikai célkitűzésekhez is kapcsolódhatnak, amennyiben azok mindazonáltal relevánsak az Unió számára. Ez lehet a helyzet például az olyan külföldi támogatások esetében, amelyek pozitív hatást gyakorolnak az Unióra és/vagy hozzájárulnak a globális jólét javításához vagy a globális közjavak megőrzéséhez, például azok esetében, amelyek magas szintű környezetvédelmet (például az éghajlatváltozás mérséklése egy harmadik országban, a biológiai sokféleség védelme stb.) és szociális normákat (beleértve az emberi jogok védelmét) vagy olyan kutatási és fejlesztési tevékenységek előmozdítását eredményezik, amelyek innovatív termékek vagy technológiák elérhetőségét eredményezik.

3.2.3. Közbeszerzések: Alternatív beszerzési források rendelkezésre állása

114.

Az (EU) 2022/2560 rendelet (21) preambulumbekezdésében kifejtetteknek megfelelően a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a Bizottságnak a mérlegelési teszt elvégzésekor figyelembe kell vennie, hogy a termékek és szolgáltatások esetében rendelkezésre állnak-e alternatív beszerzési források (62).

115.

Ennek a mérlegelésnek az a célja, hogy a külföldi támogatásokból eredő torzulások kiegyensúlyozásakor a Bizottság az értékelésében figyelembe vegye azt a tényt, hogy az ajánlatkérő szervek közcélok teljesítése érdekében közbeszerzési szerződés útján szereznek be építési beruházásokat, termékeket vagy szolgáltatásokat. Amennyiben az ajánlatkérő szervek nem tudnak hatékonyan beszerezni, a közszolgáltatások elérhetetlenné válhatnak, ami súlyos következményekkel járhat. Következésképpen szükségesnek tűnik, hogy a támogatott pályázatot a rendelkezésre álló alternatív beszerzési források fényében is mérlegeljék. A Bizottság ezért figyelembe veheti az alternatív beszerzési források rendelkezésre állását különösen annak eldöntésekor, hogy elfogadja-e a kötelezettségvállalásokat, valamint e kötelezettségvállalások jellegét és alkalmazási körét.

116.

E tekintetben a közbeszerzési szerződés megkötésének lehetősége pozitív hatásnak tekinthető, ha nem állnak rendelkezésre alternatív beszerzési források, még akkor is, ha a közbeszerzési szerződést támogatásban részesülő ajánlattevővel kötik meg (63). Bár az értékelést a mérlegelési teszt elvégzésekor végzik el, a pozitív hatás nem tekinthető magának a támogatásnak a pozitív hatásának. Az alternatív beszerzési források megléte inkább attól függ, hogy más gazdasági szereplők kifejezik-e érdeklődésüket, és nyújtanak-e be támogatható ajánlatokat. A pozitív hatás tehát inkább az ajánlatkérő szerv azon lehetősége, hogy hatékonyan lássa el feladatait.

117.

Ahhoz, hogy a Bizottság felmérhesse az alternatív beszerzési források rendelkezésre állását, a pályázati feltételeket úgy kell kialakítani, hogy a támogatásban nem részesülő ajánlattevők is reálisan teljesíteni tudják azokat, ahelyett, hogy úgy építenék fel azt, hogy a feltételek kialakítása miatt valószínűtlenné teszi a nem támogatott ajánlattevők sikeres részvételét. Ehelyett a hiányzó beszerzési alternatívák kérdése különleges esetekben lehet releváns, például az innováció beszerzésével összefüggésben, amikor egy adott technológia még nem elérhető a belső piacon; vagy amikor a közbeszerzés tárgya a kritikus közszolgáltatások biztosítása, illetve ha a támogatásban részesülő ajánlattevő az egyetlen olyan ajánlattevő, amely nem jelent biztonsági vagy a közrendet veszélyeztető kockázatot.

3.3. A Bizottság által a külföldi támogatás pozitív és negatív hatásainak mérlegelése során alkalmazott elvek

3.3.1. A pozitív hatások egyedi jellege

118.

Ahhoz, hogy a pozitív hatásokat a mérlegelési teszt során figyelembe lehessen venni, az ilyen pozitív hatásoknak kifejezetten a torzító hatásúnak talált külföldi támogatáshoz köthetőnek kell lenniük. A külföldi támogatásokból eredő pozitív hatások értékelésekor a Bizottság figyelembe veszi, ha a külföldi támogatások nélkül az ilyen pozitív hatások nem, vagy nem ugyanolyan mértékben jelentkeznének.

119.

A gyakorlatban ahhoz, hogy a pozitív hatások kifejezetten a külföldi támogatásokhoz köthetők legyenek, az ezekre a pozitív hatásokra hivatkozó személynek képesnek kell lennie annak megállapítására, hogy a külföldi támogatások a külföldi támogatásban részesülő vállalkozás magatartásának olyan változásához vezettek, vezetnek vagy vezethetnek, amely ezeket a pozitív hatásokat eredményezi, például egy kontrafaktuális elemzés alapján.

120.

Az állítólagos pozitív hatásokat objektív módon kell értékelni. Ez az értékelés nem függ a külföldi támogatásokat nyújtó harmadik ország szándékától. Különösen az, hogy a pozitív hatások a támogatás szándékos következményei-e, vagy véletlenek, általában nem releváns a Bizottság mérlegelési teszt keretében végzett értékelése szempontjából.

3.3.2. A mérlegelés elvégzése

121.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság mérlegelheti a külföldi támogatásnak a belső piac az (EU) 2022/2560 rendelet 4. és 5. cikke értelmében vett torzulásában megnyilvánuló negatív hatásait a pozitív hatásokhoz képest.

122.

A mérlegelési teszt magában foglalja mind a belső piac torzulásában megnyilvánuló negatív hatások, mind a pozitív hatások jelentőségének összehasonlítását.

123.

A belső piac torzulása szempontjából vett negatív hatások jelentősége annak súlyosságához kapcsolódik, amely számos tényezőtől függhet, különösen a külföldi támogatás jellegétől, céljától, feltételeitől és összegétől, valamint a Bizottság által megállapított belső piaci torzulás jellemzőitől, ideértve az érintett ágazatokat. Hasonlóképpen, a külföldi támogatások azon kategóriái esetében, amelyekről úgy ítélhető, hogy az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésének értelmében igen nagy valószínűséggel torzító hatást gyakorolnak a belső piacon, kevésbé valószínű, hogy a pozitív hatásaik jelentősebbek lennének, mint a negatív hatásaik (64). Ennek oka, hogy az ilyen külföldi támogatások különösen torzító jellegűek vagy hatásúak, ami azt jelenti, hogy az ilyen külföldi támogatásokhoz kapcsolódó torzulás súlyosabb, mint más olyan támogatásoké, amelyek ugyanezeket a pozitív hatásokat érhetik el (65).

124.

Azt, hogy a külföldi támogatások milyen mértékben járulnak hozzá a releváns pozitív hatásokhoz, többek között a következők figyelembevételével kell értékelni:

a)	az érintett támogatott gazdasági tevékenység belső piacon való alakulására gyakorolt pozitív hatások jellege, vagy azok kapcsolata a vonatkozó szakpolitikai célkitűzésekkel;

b)	a pozitív hatások intenzitása, azaz a külföldi támogatás által a releváns támogatott gazdasági tevékenység belső piacon való alakulására gyakorolt hatás lényegessége vagy a külföldi támogatás vonatkozó szakpolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulásának mértéke;

c)	a pozitív hatások időzítése, azaz azok bekövetkezésüknek várható időpontja.

125.

Mivel a mérlegelési teszt nem egy numerikus számítás, sem a külföldi támogatások által a belső piacon okozott torzulás negatív hatásait, sem a pozitív hatásokat nem kell pontosan számszerűsíteni.

126.

A mérlegelési teszt során a pozitív hatások értékelésekor figyelembe fogják venni, hogy az azonosított torzulás milyen mértékben haladja meg a pozitív hatások eléréséhez szükséges mértéket. Amint azt az állami támogatási gyakorlat is példázza, pozitív hatások érhetők el a negatív hatások minimalizálása mellett, például azáltal, hogy a lehető legkisebbre csökkentik a támogatások ahhoz szükséges szintjét, hogy a támogatásban részesülő vállalkozás a kívánt magatartást kövesse. Ez a minimális szint olyan torzuláshoz vezethet, amely ezért elkerülhetetlen a szakpolitikai célkitűzés eléréséhez.

127.

Az (EU) 2022/2560 rendelet szerinti mérlegelési teszt során a Bizottságnak arra kell törekednie, hogy megkülönböztesse a releváns szakpolitikai célkitűzés eléréséhez elkerülhetetlen negatív hatásokat azoktól a negatív hatásoktól, amelyek meghaladják a pozitív hatások eléréséhez szükséges mértéket. A szükségtelen vagy elkerülhető negatív hatásokkal járó külföldi támogatások nagyobb torzulásokhoz vezethetnek; az elkerülhető torzulásokat viszont kisebb valószínűséggel ellensúlyozzák a pozitív hatások.

3.3.3. A mérlegelési teszt eredménye

128.

A mérlegelés alapján az a következtetés is levonható, hogy nem szükséges, hogy a vizsgálat alatt álló vállalkozás kötelezettségvállalásokat javasoljon, vagy hogy nincs szükség korrekciós intézkedések bevezetésére. Ez a helyzet abban az esetben, ha a Bizottság megállapítja, hogy a külföldi támogatás pozitív hatásai jelentősebbek, mint a negatív hatásai (66).

129.

Amennyiben a negatív hatások a jelentősebbek, a mérlegelési teszt segíthet meghatározni a kötelezettségvállalások vagy a korrekciós intézkedések megfelelő alkalmazási körét és jellegét.

130.

Ebben az összefüggésben a Bizottság figyelembe veheti, hogy a kötelezettségvállalások vagy a korrekciós intézkedések alkalmasak-e arra, hogy a torzulást a pozitív hatások eléréséhez szükséges mértékre korlátozzák, ha úgy ítéli meg, hogy a torzulás tekintetében fennmaradó negatív hatásoknál a pozitív hatások jelentősebbek. Egyes konkrét esetekben a Bizottság megállapíthatja, hogy még ha a torzulás elkerülhetetlen is a pozitív hatások eléréséhez, továbbra is a negatív hatások vannak túlsúlyban; ezért továbbra is szükség van olyan kötelezettségvállalások elfogadására vagy korrekciós intézkedések meghozatalára, amelyek teljes mértékben és hatékonyan orvosolják a torzulást.

131.

Az elfogadandó kötelezettségvállalások alkalmazási körének és jellegének értékelésekor, illetve a bevezetendő korrekciós intézkedésekről való döntéskor a Bizottság azt is mérlegelheti, hogy ezek a kötelezettségvállalások vagy korrekciós intézkedések a pozitív hatások megőrzésére is alkalmasak-e. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy nem lehet olyan korrekciós intézkedéseket azonosítani, amelyek orvosolnák a belső piac torzulását, ugyanakkor alkalmasak lennének a pozitív hatások fenntartására.

132.

Mindenesetre – tekintettel arra, hogy a mérlegelési teszt figyelembe veszi a külföldi támogatás pozitív hatásait – az említett mérlegelési teszt alkalmazása nem eredményezheti azt, hogy annak eredménye kedvezőtlenebb legyen a vállalkozás számára, mint ha nem került volna sor a mérlegelési teszt alkalmazására (67).

3.3.4. Az összesített értékelés lehetősége

133.

Azokban az esetekben, amikor a Bizottság megállapította, hogy egy vállalkozás több külföldi támogatásban részesült, és megállapította az egyes külföldi támogatások sajátos és megkülönböztethető torzító hatásait, a pozitív hatásokra hivatkozó személynek tájékoztatnia kell a Bizottságot arról, hogy az egyes állítólagos pozitív hatások hogyan kapcsolódnak a torzító hatású külföldi támogatáshoz. A Bizottságnak ennek alapján minden egyes azonosított torzulásra vonatkozóan el kell végeznie a mérlegelési tesztet.

134.

Bizonyos körülmények között azonban az egyes külföldi támogatások negatív hatása összefonódhat más külföldi támogatások negatív hatásával, nem könnyen megkülönböztethető attól, sőt fel is erősítheti azt. A Bizottság a torzulás értékelésekor ennek megfelelően (lásd: 40. pont) értékelheti a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak nyújtott számos külföldi támogatás összesített torzító hatásait. Hasonlóan, a Bizottság több külföldi támogatás összesített pozitív hatásait is értékelheti.

3.4. Eljárási megfontolások

3.4.1. Bizonyítási teher

135.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 6. cikke értelmében a Bizottság a kapott információk alapján végzi el a mérlegelési tesztet. Ezért az ilyen pozitív hatások fennállásának bizonyítása a pozitív hatások figyelembevételében érdekelt személyre (köztük különösen a vizsgálat alatt álló vállalkozásra) hárul.

136.

A pozitív hatásokra vonatkozó információkat a tagállamok és bármely természetes vagy jogi személy (68) – beleértve a vizsgálat alatt álló vállalkozást is –, egyéb érdekelt felek – amelyek közé tartozhatnak például a vizsgálat alatt álló vállalkozással azonos értékláncban tevékenykedő vállalatok, az összefonódásban vagy közbeszerzési eljárásban részt vevő egyes felek, szakmai szervezetek vagy harmadik országok – nyújthatnak be a Bizottságnak.

3.4.2. Bizonyítási követelmény

137.

A Bizottság rendelkezésére bocsátandó releváns információknak és dokumentumoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a)	a pozitív hatások jellege, valószínűsége és jelentősége, valamint az, hogy mikor valószínűsíthető az ilyen pozitív hatások bekövetkezése;

b)	miért köthetőek a pozitív hatások a külföldi támogatáshoz, például kontrafaktuális elemzés alapján;

c)	egy elemzés, amely lehetővé teszi a Bizottság számára annak megállapítását, hogy a külföldi támogatásokból eredő torzító hatások meghaladják-e a hivatkozott pozitív hatások kiváltásához szükséges mértéket;

d)	hogy miért enyhítik a pozitív hatások a Bizottság által megállapított torzulást, illetve miért jelentősebbek annál.

138.

Minél pontosabbak az állítólagos pozitív hatások, és minél meggyőzőbbek az állítólagos hatások fennállásának alátámasztására benyújtott bizonyítékok, annál jobban tudja a Bizottság értékelni az állításokat. A homályos, általános vagy elméleti állítások, illetve azok, amelyek kizárólag a személy saját kereskedelmi érdekeire támaszkodnak, nem elegendőek az állítólagos pozitív hatások meglétének megfelelő szintű valószínűséggel történő megállapításához. Az ilyen hatások bizonyításához meggyőző és egybehangzó bizonyítékok együttesére van szükség, különösen akkor, ha a bizonyítékot szolgáltató személyek alkalmasabbak lehetnek a Bizottságnál a hatások meglétének feltárására vagy relevanciájuk bizonyítására.

139.

A bizonyítékoknak és a hivatkozott tényeknek a Bizottság által is ellenőrizhetőnek kell lenniük. Ennek megfelelően a benyújtandó bizonyítékok és információk nem lehetnek elméleti jellegűek. Állításaik alátámasztására az érintett személyek konkrét ügyekre vonatkozó, megbízható, empirikus adatokon, például pénzügyi adatokon alapuló mennyiségi vagy minőségi elemzést is végezhetnek. A Bizottság a releváns pozitív hatások meglétére vonatkozó értékelését más rendelkezésre álló információkkal, például nyilvános információkkal is kiegészítheti.

3.4.3. Az információk benyújtásának időzítése

140.

A külföldi támogatás pozitív hatásaira vonatkozó információk a vizsgálat bármely szakaszában benyújthatók a Bizottsághoz.

141.

Annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság megfelelően értékelhesse az információkat, a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak, más természetes vagy jogi személynek, a tagállamoknak és a külföldi támogatást nyújtó harmadik országnak a Bizottság által az (EU) 2023/1441 bizottsági végrehajtási rendelet (69) 8. cikkének (1) bekezdése szerint előírt határidőn belül a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania az (EU) 2022/2560 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerinti részletes vizsgálat megindításáról szóló határozatban azonosított külföldi támogatások pozitív hatásaira vonatkozó információkat.

142.

A Bizottságnak minden észszerű erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy figyelembe vegye és beépítse az összes benyújtott bizonyítékot. Azonban annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság határozathozatali képessége ne szenvedjen indokolatlan késedelmet, a Bizottság nem köteles figyelembe venni az eljárás késői szakaszában benyújtott bizonyítékokat.

143.

A bejelentett összefonódásokkal és közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben ezeknek az információknak ki kell egészíteniük azokat az információkat, amelyeket a bejelentő feleknek az (EU) 2023/1441 végrehajtási rendeletben szereplő bejelentési formanyomtatványokon be kell nyújtaniuk a külföldi támogatások pozitív hatásaira vonatkozóan.

144.

A vizsgálat alatt álló vállalkozás további információkat szolgáltathat a meghatározott külföldi támogatások pozitív hatásairól, amikor észrevételeket nyújt be azokkal az indokokkal kapcsolatban, amelyek alapján a Bizottság határozatot kíván elfogadni (a továbbiakban: indoklás). Az (EU) 2023/1441 végrehajtási rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság nem köteles figyelembe venni a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak a Bizottság által az indokolásában előírt határidő lejárta után beérkezett beadványait.

3.4.4. Az információk értékelésének időzítése

145.

A kapott információk alapján a Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 11. cikke alapján lefolytatott részletes vizsgálat szakaszában elvégzi a mérlegelési tesztet, és végleges határozatában ismerteti a kapott információk értékelését.

3.5. A mérlegelési teszt elvégzésének szemléltetése

146.

Az alábbi példa a mérlegelési teszt során alkalmazott bizottsági megközelítést szemlélteti. Semmilyen módon nem határozza meg, milyen eredménnyel jár egy konkrét esetben az ilyen értékelés.

147.

Ez a példa egy mélyreható – hipotetikus – vizsgálatra vonatkozik, amelyben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő jel utal arra, hogy egy harmadik ország kormánya torzító külföldi támogatást nyújt egy, az építőipari ágazatban működő, konkrétan bizonyos tagállamokban energiahatékony, megfizethető lakások építésével foglalkozó vállalkozásnak.

148.

Beadványában a vizsgálat alatt álló vállalkozás felvázolja az energiahatékony uniós építőipari ágazat fejlődéséhez való hozzájárulását, azzal érvelve, hogy a külföldi támogatás lehetővé tette számára innovatív építési technikák és anyagok kifejlesztését. A vizsgálat alatt álló vállalkozás és egyes fogyasztói szervezetek szintén kiemelik a vizsgált vállalkozás hozzájárulását az Unió fenntartható és megfizethető lakhatásra, valamint az éghajlatváltozásra vonatkozó politikai célkitűzéseihez. A versenytárs iparágak információkat szolgáltatnak az állítólagos külföldi támogatások negatív hatásáról, például a versenytársak marginalizálódásának hatásáról és a verseny ebből eredő csökkenéséről, valamint hosszú távon az energiahatékony lakások áremelkedésének kockázatáról és az ágazat innovációjára gyakorolt negatív hatásról. Azok a tagállamok, amelyekben a vizsgálat alatt álló vállalkozás aktív, adatokat szolgáltatnak a lakhatási igényekről és az azonosított energiahatékonysági célkitűzésekről.

149.

Az állítólagos pozitív hatások értékeléséhez a Bizottság először azt határozná meg, hogy azok a külföldi támogatáshoz köthetők-e, vagyis hogy a külföldi támogatás nélkül is megvalósulnának-e. A Bizottság értékelésének alátámasztása érdekében a feleket felkérhetik, hogy nyújtsanak be egy kontrafaktuális elemzést.

150.

A Bizottság ezt követően értékelné a külföldi támogatásra jellemző állítólagos pozitív hatások jellegét, különösen annak értékelésével, hogy a külföldi támogatás lehetővé teszi-e a vizsgálat alatt álló vállalkozás számára innovatív technológiák kifejlesztését és bevezetését. Értékelné a megfizethető lakhatás elérhetőségére gyakorolt hatást és a pozitív hatások intenzitását, figyelembe véve például a következőket: az érintett vállalkozás által befejezett és tervezett lakhatási projektek száma; az általános építési kapacitás azokban a tagállamokban, ahol a vállalkozás tevékenykedik; valamint az e tagállamokban azonosított lakhatási szükségletek.

151.

A külföldi támogatás konkrét pozitív hatásainak értékelését követően a Bizottság összeveti azokat a torzuláshoz kapcsolódó negatív hatásokkal. A külföldi támogatás például az ugyanabban az ágazatban működő vállalkozások értékesítéseinek és nyereségének csökkenéséhez vezethet, ami potenciális méretcsökkenésükhöz, marginalizálódásukhoz és/vagy beruházási ösztönzőik csökkenéséhez vezethet. Szélsőséges esetekben ez a piacról való kivonulásukhoz, és ezáltal a verseny csökkenéséhez és az energiahatékony lakások árának emelkedéséhez vezethet az Unióban. Amennyiben a külföldi támogatás aránytalan a pozitív hatások eléréséhez képest, és ugyanaz a pozitív hatás kevésbé torzító eszközökkel is elérhető lenne, szükség lehet arra, hogy a torzulás elkerülhető részét kötelezettségvállalások vagy korrekciós intézkedések révén kezeljék.

152.

Ha például korlátlan garancia formájában megvalósuló külföldi támogatásról van szó, az ilyen intézkedések eredendően torzító jellegére való tekintettel nem valószínű, hogy az azonosított konkrét pozitív hatások felülmúlnák az azonosított negatív hatásokat, különösen, ha a korlátlan garancia aránytalan a pozitív hatásokhoz képest, és elkerülhető torzulásokhoz vezetne. Ezzel szemben a pozitív hatások eléréséhez képest arányos külföldi támogatás az ügy körülményeitől függően úgy tekinthető, hogy torzító hatásait felülmúlják az elért pozitív hatások.

4. AZ (EU) 2022/2560 RENDELET 21. CIKKÉNEK (5) BEKEZDÉSE SZERINT BÁRMELY ÖSSZEFONÓDÁS, ILLETVE AZ (EU) 2022/2560 RENDELET 29. CIKK (8) BEKEZDÉSE SZERINT EGY KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SORÁN EGY GAZDASÁGI SZEREPLŐ ÁLTAL KAPOTT KÜLFÖLDI PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS ELŐZETES BEJELENTÉSÉNEK KÉRÉSÉRE VONATKOZÓ BIZOTTSÁGI HATÁSKÖR ALKALMAZÁSA

4.1. Jogi keret

153.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság a bejelentési kötelezettség alá nem tartozó bármely összefonódásról annak végrehajtását megelőzően bármikor bejelentést kérhet, amennyiben gyanúja szerint az „érintett vállalkozások” (70) az összefonódást megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhettek.

154.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (8) bekezdése értelmében a Bizottság – amennyiben gyanúja szerint egy gazdasági szereplő az ajánlat vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó részvételi jelentkezés benyújtását megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhetett – a szerződés odaítélését megelőzően bejelentést kérhet a gazdasági szereplő által bármely közbeszerzési eljárásban harmadik országoktól kapott olyan külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, amelyek a 28. cikk (1) bekezdése szerint nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá vagy a 30. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartoznak.

155.

E két cikk szövegéből következik, hogy amennyiben az ott meghatározott feltételek teljesülnek, a Bizottság mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésekor, hogy kérje-e az összefonódás vagy a harmadik országok által a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőnek nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentését.

156.

Ezeket a rendelkezéseket az (EU) 2022/2560 rendelet (36) és (40) preambulumbekezdésének fényében kell értelmezni. A (36) preambulumbekezdés kimondja, hogy a Bizottság megkövetelheti a még végre nem hajtott, potenciálisan támogatott összefonódások bejelentését, illetve a potenciálisan támogatott ajánlatoknak a szerződés odaítélését megelőző bejelentését, ha úgy ítéli meg, hogy az összefonódás vagy az ajánlat az Unióra gyakorolt hatására tekintettel előzetes felülvizsgálatot érdemelne. A (36) preambulumbekezdés egyértelművé teszi, hogy a Bizottság számára lehetővé kell tenni azt is, hogy saját kezdeményezésére elvégezze a már végrehajtott összefonódások vagy a már odaítélt szerződések hivatalból lefolytatott eljárás keretében történő felülvizsgálatát.

157.

Az (EU) 2022/2560 rendelet (40) preambulumbekezdése azt is hangsúlyozza, hogy a Bizottság azon hatáskörével összefüggésben, hogy az olyan közbeszerzési eljárások során nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetesen bejelentését is kérje, amelynek tervezett értéke nem éri el a bejelentési határértéket, a Bizottságnak törekednie kell a közbeszerzési eljárásokba való beavatkozás mérséklésére azáltal, hogy annak eldöntésekor, hogy előírja-e az említett előzetes bejelentést, figyelembe veszi, hogy mennyire van közel a szerződés odaítélésének időpontja.

158.

Amennyiben a Bizottság előírja egy összefonódás vagy egy közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozásnak nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulás bejelentését, az ilyen összefonódás vagy ilyen külföldi pénzügyi hozzájárulás bejelentési kötelezettség alá tartozónak minősül, és ezért az (EU) 2022/2560 rendelet 3., illetve 4. fejezetében meghatározott rendelkezések hatálya alá tartozik (71).

4.2. Az előzetes bejelentés Bizottság általi kérelmezésének feltételei

159.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság i. a bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikke értelmében vett bármely ii. összefonódásról iii. annak végrehajtását megelőzően bármikor előzetes bejelentést kérhet, iv. amennyiben a Bizottság gyanúja szerint az érintett vállalkozások az összefonódást megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhettek.

160.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (8) bekezdése értelmében a Bizottság i. a szerződés odaítélését megelőzően bejelentést kérhet a gazdasági szereplő által bármely ii. közbeszerzési eljárásban harmadik országoktól kapott olyan külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, iii. amelyek az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerint nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá vagy az (EU) 2022/2560 rendelet 30. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartoznak, iv. amennyiben a Bizottság gyanúja szerint a gazdasági szereplő az ajánlat vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó részvételi jelentkezés benyújtását megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhetett.

161.

A 4.2. szakasz fennmaradó részében a Bizottság minden egyes feltételre vonatkozóan iránymutatást fog nyújtani.

4.2.1. Az összefonódás vagy a közbeszerzési eljárás fogalma

162.

A Bizottságnak az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése és 29. cikkének (8) bekezdése szerinti hatáskörei csak az összefonódásokkal, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban alkalmazhatók. Ezeket a fogalmakat az (EU) 2022/2560 rendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni (72).

4.2.2. A bejelentési kötelezettség alá nem tartozó összefonódás vagy a bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőnek nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulás fogalma

163.

A Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése alapján csak olyan összefonódások előzetes bejelentését kérheti, amelyek esetében az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében meghatározott küszöbértékek közül legalább egy nem teljesül.

164.

Emellett a Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (8) bekezdése értelmében csak akkor kérheti a harmadik országok által közbeszerzési eljárás keretében valamely gazdasági szereplőnek nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentését, ha a külföldi pénzügyi hozzájárulásokat a) nem kell bejelenteni, mivel az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében meghatározott küszöbértékek legalább egyike nem teljesül, vagy b) azok az (EU) 2022/2560 rendelet 30. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartoznak.

165.

Ez utóbbi tekintetében a külföldi pénzügyi hozzájárulások az (EU) 2022/2560 rendelet 30. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartoznak, amennyiben – annak ellenére, hogy korábban bejelentést vagy nyilatkozatot nyújtottak be: i. a Bizottság határozat elfogadása nélkül zárta le az előzetes felülvizsgálatot, de újabb információt kap, amelyből azt gyanítja, hogy a benyújtott bejelentés vagy nyilatkozat hiányos volt, vagy ii. nem juttatnak el a Bizottsághoz ilyen bejelentést vagy nyilatkozatot.

4.2.3. Az előzetes értesítés kérelmezésének ütemezése

166.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság az összefonódás előzetes bejelentését „annak végrehajtását megelőzően bármikor” kérheti. Az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában a „végrehajtás” az összefonódás teljes (és nem csupán részleges) végrehajtását jelenti (73).

167.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (8) bekezdése értelmében a Bizottság csak „a szerződés odaítélését megelőzően” kérheti a gazdasági szereplő által valamely közbeszerzési eljárásban kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentését. Ebben az összefüggésben „a szerződés odaítélése” alatt a szerződésnek az ajánlatkérő szerv és azon konkrét ajánlattevő közötti jogilag kötelező erejű megkötését kell érteni, amelynek ajánlatát előre meghatározott odaítélési szempontok alapján választották ki (74).

4.2.4. Annak gyanúja, hogy az érintett vállalkozások az összefonódást megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhettek, vagy hogy egy gazdasági szereplő az ajánlat vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó részvételi jelentkezés benyújtását megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhetett

168.

A Bizottság csak akkor kérheti az összefonódások vagy a harmadik országok által a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőknek nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentését, ha a Bizottság gyanítja, hogy az összefonódásban érintett vállalkozások vagy a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplő számára az (EU) 2022/2560 rendelet 3. cikke szerinti külföldi támogatást nyújthattak az összefonódást, illetve az ajánlat vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó részvételi jelentkezés benyújtását megelőző három évben (beleértve azokat a helyzeteket is, amikor az említett gazdasági szereplő az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt, a gazdasági szereplőközbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlata által érintett más szervezeteknek nyújtott potenciális külföldi támogatásokban részesül).

169.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (8) bekezdése tekintetében nem szükséges, hogy a feltételezett külföldi támogatásokat közvetlenül magának a gazdasági szereplőnek nyújtsák. Az is elegendő, ha a feltételezett külföldi támogatásokat olyan fő alvállalkozónak vagy fő beszállítónak nyújtják, amely ugyanabban a közbeszerzési eljárásban vesz részt, mint a gazdasági szereplő, mivel az ilyen külföldi támogatások potenciálisan torzító hatást gyakorolhatnak az érintett ajánlatra. E gyanú alapján a Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (8) bekezdése alapján előzetes bejelentést kérhet, amelynek hatályát az említett rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja határozza meg.

4.3. Az összefonódásnak vagy a közbeszerzési eljárás során egy gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulásoknak az Unióban gyakorolt hatása

170.

Az (EU) 2022/2560 rendelet (36) preambulumbekezdése kimondja, hogy a Bizottság – ha úgy ítéli meg, hogy az összefonódás vagy az ajánlat az Unióra gyakorolt hatására tekintettel előzetes felülvizsgálatot érdemelne – annak ellenére megkövetelheti a még végre nem hajtott, potenciálisan támogatott összefonódások bejelentését, illetve a potenciálisan támogatott ajánlatoknak a szerződés odaítélését megelőző bejelentését, hogy az összefonódás vagy az ajánlat nem éri el az (EU) 2022/2560 rendeletben meghatározott bejelentési küszöbértékeket.

4.3.1. Az Unióra gyakorolt hatás fogalma

171.

Az „Unióra gyakorolt hatás” fogalmát az (EU) 2022/2560 rendelet alapvető célkitűzésének fényében kell értelmezni, amely az egyenlő versenyfeltételek biztosítása a belső piacon a külföldi támogatások által okozott torzulások kezelése révén (75). E fogalom alkalmazása során a Bizottság ezért arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a belső piac hatékony védelme és a vállalkozásokra háruló adminisztratív terhek minimalizálásának szükségessége között.

172.

Az „Unióra gyakorolt hatás” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az Unióban jelentkező tényleges és lehetséges hatásokat is, és az több csatornán keresztül is hatással lehet, mint pl. áruk előállítása vagy szolgáltatások nyújtása az Unióban az érintett vállalkozások által, a technológiához vagy a szellemitulajdon-jogokhoz való hozzáférés vagy a szolgáltatások rendelkezésre állása.

4.3.2. Azok a tényezők, amelyeket a Bizottság figyelembe fog venni annak értékelésekor, hogy az összefonódás vagy a közbeszerzési eljárás során egy gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulás előzetes felülvizsgálatot érdemel-e

173.

Annak értékelésekor, hogy érdemelnek-e az ügyek előzetes felülvizsgálatot az Unióra gyakorolt hatásuk miatt, a Bizottság többek között figyelembe veszi az érintett összefonódás vagy közbeszerzési eljárás jelentőségét az Unióban.

174.

Annak vizsgálata céljából, hogy az ügy az Unióra gyakorolt hatására tekintettel előzetes felülvizsgálatot érdemel-e, a Bizottság többek között a következő elemeket veszi figyelembe:

a)	összefonódások esetében olyan háttérinformáció, amely szerint a célvállalkozás releváns gazdasági tevékenységének szintje (és különösen annak forgalma) nem tükrözi annak tényleges vagy jövőbeli gazdasági jelentőségét;

az érintett jelenlegi vagy jövőbeli gazdasági tevékenység, a mögöttes vagy kapcsolódó ágazat, az érintett ellátási vagy értéklánc stratégiai vagy fontos jellege, valamint összefonódások esetén az érintett vállalkozások (és különösen a célvállalkozás) stratégiai vagy fontos jellege, különösen akkor, ha stratégiai eszközök, például kritikus infrastruktúra (76) vagy innovatív technológiák tulajdonosai (77); a közbeszerzési eljárásokban a közbeszerzési eljárás tárgyának stratégiai jelentősége;

c)	a beruházások, a felvásárlások vagy a közbeszerzési eljárásokban való részvétel olyan mintái (78), amelyek révén ezekben az ágazatokban befolyás vagy gazdasági jelenlét alakul ki;

a Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet alapján már elfogadott-e olyan végleges határozatot, amely megállapította, hogy az érintett vállalkozások (különösen összefonódások esetén a felvásárló fél vagy közbeszerzési eljárások esetén a részt vevő gazdasági szereplő) vagy a kapcsolódó vállalkozások már részesültek torzító hatású külföldi támogatásban, vagy a Bizottság már elfogadott-e az (EU) 2022/2560 rendelet szerinti részletes vizsgálat megindításáról szóló határozatot, amely megállapította, hogy erre elegendő jel utal;

a torzulás lehetőségére utaló háttérinformációk, amelyek vonatkozhatnak arra, hogy i. az azonosított lehetséges külföldi támogatások az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke értelmében olyanoknak tekinthetők-e, „amelyek igen nagy valószínűséggel torzítják a belső piacot”, különös tekintettel azokra a külföldi támogatásokra, amelyek közvetlenül elősegítik az érintett összefonódást, illetve lehetővé teszik a gazdasági szereplő számára indokolatlanul előnyös ajánlat benyújtását, vagy ii. az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében felsorolt mutatókra, az ezen iránymutatás 57. pontjában felsorolt iránymutatással és elemekkel együtt (79).

175.

A Bizottság nem fogja kérni az összefonódás vagy a közbeszerzési eljárás keretében nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentését, ha – bejelentés nélkül is – kellő bizonyossággal meg tudja állapítani, hogy az összefonódást, illetve az ajánlat vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó részvételi jelentkezés benyújtását megelőző három évben az érintett vállalkozásoknak vagy gazdasági szereplőknek a Bizottság gyanúja szerint nyújtott külföldi támogatások összege nem haladja meg a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott 4 millió EUR összegű küszöbértéket, vagy ha ezek a külföldi támogatások megfelelnek az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek (80). Az (EU) 2022/2560 rendelettel összhangban az ilyen külföldi támogatások valószínűleg nem torzítják a belső piacot, így az ügy nem igényel előzetes felülvizsgálatot.

176.

Azok a közbeszerzési eljárásokban benyújtott ajánlatok, amelyek becsült értéke nem éri el a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének a), b) és c) pontjában meghatározott alkalmazandó küszöbértékeket, valószínűleg nem gyakorolnak olyan hatást az Unióban, hogy az ügy előzetes felülvizsgálatot érdemelne.

177.

A közbeszerzési eljárások során a Bizottságnak törekednie kell az adott közbeszerzési eljárásba való beavatkozás mérséklésére azáltal, hogy annak eldöntésekor, hogy előírja-e az említett előzetes bejelentést, figyelembe veszi, hogy mennyire van közel a szerződés odaítélésének időpontja (81). Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá nem tartozó közbeszerzési eljárások sajátosságai miatt a Bizottság nem tud konkrét határidőt megállapítani arra vonatkozóan, hogy meddig kérheti az előzetes bejelentést.

178.

Az ebben a szakaszban felsorolt elemek nem kimerítő jellegűek, és a Bizottság az összefonódás vagy a közbeszerzési eljárás Unióra gyakorolt hatásának értékelése céljából más elemeket is figyelembe vehet.

4.4. Eljárási megfontolások az összefonódások és a közbeszerzési eljárás során egy gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentésének kérelmezésére vonatkozó hatáskör alkalmazásakor

4.4.1. Benyújtandó bizonyítékok

179.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 35. cikke értelmében a tagállamok (és – közbeszerzési eljárások – esetében különösen az ajánlatkérő szervek (82)), valamint bármely természetes vagy jogi személy (és különösen az érintett vállalkozások versenytársai) kapcsolatba léphetnek a Bizottság szolgálataival, és tájékoztathatják őket a belső piacot esetlegesen torzító külföldi támogatásról. A Bizottság ezen információk alapján az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése vagy 29. cikkének (8) bekezdése szerinti előzetes bejelentést kérhet. Annak érdekében, hogy a Bizottság értékelni tudja, hogy kér-e előzetes bejelentést, az adatközlőnek elegendő információt kell nyújtania (amennyiben rendelkezésre áll) annak előzetes értékeléséhez, hogy teljesülnek-e az előzetes bejelentés feltételei. A Bizottság lehetőség szerint ellenőrzi a rendelkezésére bocsátott információk pontosságát és hitelességét.

180.

A Bizottság saját kezdeményezésére is gyűjthet információkat – többek között az összefonódásban vagy a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozásoktól, a tagállamoktól (különösen az ajánlatkérő szervektől, közbeszerzési eljárások esetében) vagy bármely más természetes vagy jogi személytől való információgyűjtés révén – azokról az összefonódásokról és közbeszerzési eljárásokról, amelyek esetében a későbbiekben előzetes bejelentést kérhet.

181.

Az összefonódások vagy egy közbeszerzési eljárás keretében valamely gazdasági szereplő (vagy ugyanazon közbeszerzési eljárásban részt vevő fő alvállalkozó vagy fő beszállító) által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentését kérő határozat elfogadásakor a Bizottságnak részletesen ismertetnie kell azokat a bizonyítékokat (83), amelyek alapján gyanítja, hogy az összefonódásban érintett vállalkozások külföldi támogatásban részesülhettek vagy a gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárás során külföldi támogatásban részesülhetett, figyelembe véve a külföldi támogatásoknak az (EU) 2022/2560 rendelet 3. cikkében szereplő fogalommeghatározását, valamint az összefonódásnak vagy a közbeszerzési eljárás során egy gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulásoknak az Unióban gyakorolt lehetséges hatását.

4.4.2. Eljárási megfontolások az előzetes értesítés iránti kérelmet követően

4.4.2.1. Összefonódások esetén

182.

Az összefonódásnak az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentését kérő bizottsági határozatról az (EU) 2022/2560 rendelet 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban értesítést kell küldeni a felvásárló vállalkozásnak.

183.

Az összefonódásnak az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentését kérő bizottsági határozat elfogadását követően az összefonódás az (EU) 2022/2560 rendelet alkalmazásában „bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódásnak” minősül.

184.

Következésképpen az összefonódás ettől az időponttól az (EU) 2022/2560 rendelet 3. fejezetének (különösen az összefonódások felfüggesztéséről szóló 24. cikkének) és az (EU) 2023/1441 végrehajtási rendeletnek (különösen annak 4. cikkének és I. mellékletének) a hatálya alá tartozik.

4.4.2.2. Közbeszerzési eljárások esetén

185.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (8) bekezdése szerinti, a külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentését kérő bizottsági határozatról értesítést kell küldeni a gazdasági szereplőnek. Az ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb tájékoztatást kap az (EU) 2022/2560 rendelet alkalmazása során folytatott hatékony együttműködés biztosítása érdekében, különösen annak megakadályozása érdekében, hogy a szerződést annak a gazdasági szereplőnek ítéljék oda, amelytől a Bizottság előzetes bejelentést kér (84).

186.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (8) bekezdése szerinti, a külföldi pénzügyi hozzájárulás előzetes bejelentését kérő bizottsági határozatról szóló értesítést követően a külföldi pénzügyi hozzájárulás közbeszerzési eljárás keretében nyújtott, bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulásnak minősül.

187.

Következésképpen a külföldi pénzügyi hozzájárulásra az (EU) 2022/2560 rendelet 4. fejezetében meghatározott rendelkezések vonatkoznak, az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében foglalt küszöbértékek elérésére vonatkozó követelmény kivételével, és az az (EU) 2023/1441 végrehajtási rendelet (és különösen annak 5. és 7. cikke, valamint II. melléklete) hatálya alá fog tartozni. Az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (5) bekezdésével összhangban a külföldi pénzügyi hozzájárulások bejelentésére vonatkozó kötelezettség a gazdasági szereplőkre, a gazdasági szereplők csoportjaira, valamint a hiánytalan bejelentés időpontjában ismert, az ugyanazon ajánlatban részt vevő fő alvállalkozókra és fő beszállítókra vonatkozik. A külföldi pénzügyi hozzájárulásról szóló bejelentést az (EU) 2023/1441 végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani az ajánlatkérő szervszámára. A 4. fejezet rendelkezései – beleértve az (EU) 2022/2560 rendelet 30. cikkében meghatározott határidőket is – alkalmazandók azon gazdasági szereplőre, akitől a Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (8) bekezdése alapján előzetes bejelentést kért. Hasonlóképpen, az ajánlatkérő szervek továbbra is végrehajthatják a közbeszerzési eljárás valamennyi eljárási lépését. Ezért az olyan gazdasági szereplő által benyújtott ajánlatnak, akitől a Bizottság nem kért előzetes bejelentést, még azelőtt odaítélhető szerződés, hogy a Bizottság befejezné az előzetes bejelentés értékelését, feltéve, hogy az a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. Eljárási késedelem tehát csak akkor merülhet fel, ha olyan gazdasági szereplő nyújtotta be a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot, akitől Bizottság előzetes bejelentés benyújtását kérte.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról (HL L 330., 2022.12.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2560/oj/hun).

(2) Az (EU) 2022/2560 rendelet 1. cikke.

(3) Ezzel kapcsolatosa lásd: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora, COM(2023) 62 final, 2.4. szakasz; a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Versenyképességi iránytű az EU számára, COM(2025) 30 final, 14. oldal; valamint a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Tisztaipar-megállapodás: a versenyképességet és a dekarbonizációt szolgáló közös ütemterv, COM(2025) 85 final, 6.3. szakasz.

(4) Az (EU) 2022/2560 rendelet 3. cikke és (11) preambulumbekezdése.

(5) Az (EU) 2022/2560 rendelet (17) preambulumbekezdése.

(6) Az (EU) 2022/2560 rendelet (73) preambulumbekezdése.

(7) Ebben az iránymutatásban az „összefonódás” kifejezés az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikkének (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdése értelmében használatos.

(8) Ebben az iránymutatásban a közbeszerzési eljárásban a „gazdasági szereplő” fogalmát az (EU) 2022/2560 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerint, az uniós közbeszerzési irányelvekben szereplő megfelelő meghatározásra hivatkozva kell használni, és a következőt jelenti: „ bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi intézmény, illetve ilyen személyek és/vagy szervek csoportja, beleértve vállalkozások ideiglenes szövetségeit is, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja ” (pl. a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontja, és csaknem azonos szövegezéssel a többi közbeszerzési irányelvben is). „Gazdasági szereplő” lehet ajánlatot benyújtó vagy közbeszerzési eljárásban való részvételt kérő vállalkozás. „Gazdasági szereplő” lehet továbbá a közös ajánlatot benyújtó vállalkozások konzorciuma is.

(9) Ebben az iránymutatásban a „közbeszerzési eljárás” fogalmát az (EU) 2022/2560 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerint, az uniós közbeszerzési irányelvekben szereplő megfelelő meghatározásra hivatkozva kell használni, és a következőt jelenti: „ közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló, a 2014/24/EU irányelv hatálya alá eső vagy árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés megkötésére irányuló, a 2014/25/EU irányelv hatálya alá eső bármilyen típusú odaítélési eljárás ” (és csaknem azonos szövegezéssel a többi közbeszerzési irányelvben is).

(10) Lásd a külföldi támogatásokról szóló iránymutatással kapcsolatos nyilvános véleményezési felhívást: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/14516-Iranymutatasok-a-kulfoldi-tamogatasokrol_hu.

(11) Lásd a külföldi támogatásokról szóló rendeletre vonatkozó iránymutatás tervezetéről szóló nyilvános konzultációt: https://single-market-economy.ec.europa.eu/consultations/consultation-fsr-guidelines_en.

(12) Az (EU) 2022/2560 rendelet (18) preambulumbekezdése. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az átláthatóság hiánya miatt a külföldi támogatásra vonatkozó releváns információk (különösen a támogatás alkalmazási körére vagy összegére vonatkozó információk) nem állnak rendelkezésre, vagy a vizsgálat során szerzett információk nem megbízhatóak, a Bizottság az ügy körülményeitől függően bármely mutatót felhasználhat releváns referenciamutatóként. Az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének második mondatával összhangban e mutatók közé tartoznak a következők: a) a külföldi támogatás összege, b) a külföldi támogatás jellege, c) az érintett vállalkozás és az érintett piacok vagy ágazatok helyzete, ideértve a vállalkozás méretét is, d) a vállalkozás gazdasági aktivitásának szintje és fejlődése a belső piacon, és e) a külföldi támogatás célja és feltételei, valamint annak a belső piacon történő felhasználása.

(13) A meghatározás szerint: „ egy olyan vállalkozás, amely a támogatás hiányában rövid vagy középtávon valószínűleg felhagyna üzleti tevékenységével ” (az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése).

(14) A meghatározás szerint: „ összegében vagy időtartamában korlátlan ” garancia (az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése).

(15) Az (EU) 2022/2560 rendelet (20) preambulumbekezdése.

(16) Lásd: az (EU) 2022/2560 rendelet (7) preambulumbekezdése: „ A külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot, ha egy külföldi támogatásban részesülő vállalkozás gazdasági tevékenységet folytat az Unióban ”.

(17) Lásd az (EU) 2022/2560 rendelet 1. cikkének (2) bekezdését. A Bizottság azt is úgy tekintheti, hogy egy vállalkozás gazdasági tevékenységet folytat a belső piacon, ha az iratokban szereplő objektív bizonyítékok alapján arra a következtetésre jut, hogy a vállalkozásnak valós és konkrét lehetőségei vannak a belső piacra való belépésre.

(18) A Bizottságra azonban a 44. cikk (9) bekezdésében meghatározott korlátozás vonatkozik az (EU) 2022/2560 rendelet alapján általa hozható intézkedések tekintetében (lásd a 14. pontot).

(19) Annak megállapításához, hogy egy vállalkozás a belső piacon folytatott gazdasági tevékenységeihez használja fel vagy szándékozik felhasználni a külföldi támogatásokat, a Bizottság figyelembe vehet minden rendelkezésre álló bizonyítékot, például a vállalkozás beszámolóinak vagy belső dokumentumainak elemzését.

(20) Annak értékelésekor, hogy fennáll-e a keresztfinanszírozás veszélye, a Bizottság figyelembe veheti a vállalkozás erre való képességét és motiváltságát.

(21) A Bizottság mérlegelheti, hogy az Unión kívüli tevékenységekhez nyújtott külföldi támogatás alkalmas-e arra, hogy felszabadítson olyan erőforrásokat, amelyeket a vállalkozás a belső piacon folytatott tevékenységeire csoportosíthat át. Ez lehet a helyzet például akkor, ha a külföldi támogatás olyan beruházásokhoz biztosít forrásokat, amelyeket a vállalkozás valószínűleg a külföldi támogatás nélkül is végrehajtott volna. Keresztfinanszírozás akkor is megvalósulhat, ha a nyereségátvitel még nem történt meg. A támogatásban részesülő vállalkozás például lehetővé teheti a belső piacon működő szervezet számára, hogy veszteséggel vagy nagyon alacsony árréssel működjön, amelyet szükség esetén a külföldi támogatás átruházásával egy későbbi szakaszban ellensúlyozhatnak.

(22) Ennek oka, hogy elméletileg a nyereség egyik szervezettől a másikhoz történő átcsoportosítása az előbbiből történő tőkekivonással jár, ami tőkevesztést okozhat az utóbbiban részesedéssel nem rendelkező részvényeseknek.

(23) Az ilyen átruházás ellentétesnek tekinthető egy észszerű gazdasági szereplő magatartásával, mivel a külföldi támogatás előnyeinek harmadik felekkel való megosztásához vezetne.

(24) A Bizottság figyelembe veheti a vállalkozás múltbeli magatartását a források átutalásával kapcsolatban. A korábbi forrásátutalások hiánya azonban nem döntő tényező ahhoz, hogy a Bizottság kizárja a keresztfinanszírozás lehetőségét.

(25) Ezzel szemben, ha a külföldi támogatás meghaladja e piaci hiányosság leküzdéséhez szükséges mértéket, kiszorítja a magánberuházásokat, és olyan forrásokat szabadít fel, amelyek átcsoportosíthatók a belső piacra.

(26) Ez az értékelés az egyes esetek körülményeitől és olyan mutatóktól függ, mint a külföldi támogatás összege és jellege, valamint a támogatásban részesülő vállalkozás belső piacon folytatott tényleges vagy potenciális tevékenységeinek mértéke. Az érintett gazdasági tevékenységek mértékének méréséhez használt paraméterek (pl. forgalom, jövedelmezőség, beruházások) az ügy körülményeitől, különösen a szóban forgó tevékenységek jellegétől függően eltérhetnek. Ezen értékeléshez a Bizottság figyelembe veheti az érintett ágazatok és a vállalkozás belső piacon folytatott gazdasági tevékenységeinek várható alakulását, valamint az érintett értéklánc dinamikáját is. Például bizonyos esetekben (kialakulóban lévő ágazatokban, vagy az ellátási láncban szűk keresztmetszetekkel vagy oligopolisztikus struktúrával jellemezhető ágazatokban stb.) az előny jelentősebb lehet, mint első ránézésre tűnik.

(27) Az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikke.

(28) Az (EU) 2022/2560 rendelet (4), (6), (8) és (76) preambulumbekezdése.

(29) Eltérő rendelkezés hiányában ezen iránymutatás alkalmazásában a „gazdasági szereplő” kifejezés a belső piacon ténylegesen vagy potenciálisan tevékenykedő vállalkozásokra vagy a gazdasági szereplők egyéb kategóriáira (pl. fogyasztók, munkavállalók) vonatkozik. Ezen iránymutatás alkalmazásában a gazdasági tevékenységet folytató államok is „gazdasági szereplőknek” tekinthetők.

(30) Például, ha egy olyan vállalkozás, amelynek nem folytat tevékenységet a belső piacon, támogatást kap egy új hulladék-újrafeldolgozási technológia kifejlesztéséhez, és két évvel később a belső piacon egy új újrafeldolgozó létesítménybe való befektetést fontolgat, a vállalkozás csak az új beruházás időpontjában tudja értékelni a külföldi támogatást az (EU) 2022/2560 rendelet fényében, és az e támogatásra vonatkozó, az (EU) 2022/2560 rendelet szerinti bizottsági értékelés a beruházás mérlegelésének időpontjában fennálló gazdasági és jogi kontextuson fog alapulni.

(31) Az (EU) 2022/2560 rendelet (20) preambulumbekezdése.

(32) Ha például külföldi támogatást nyújtanak vállalkozásoknak a fenntarthatóbb termelési folyamatokba történő beruházások finanszírozására, a Bizottság elvben úgy tekintheti – anélkül, hogy további értékelésre lenne szükség –, hogy annak a vállalkozásnak a magatartása, amely külföldi támogatásban részesül, a fenntartható termelési folyamatba való beruházás lesz.

(33) Bizonyos helyzetekben azonban egy viszonylag korlátozott összegű külföldi támogatás is hatással lehet a belső piacra (például a nagyon alacsony árréssel operáló ágazatokban). Ez az ügy sajátos körülményeitől függ.

(34) Ugyanakkor ha a külföldi támogatás a vételárnak csak egy kis részét fedezi, ez nem zárja ki a torzulás fennállását.

(35) Az (EU) 2022/2560 rendelet (19) preambulumbekezdése.

(36) Az (EU) 2022/2560 rendelet (19) preambulumbekezdése.

(37) Az (EU) 2022/2560 rendelet (19) preambulumbekezdése.

(38) Például piaci feltételek mellett nyújtott kölcsönök, amelyeket támogatott kezességvállalás tett lehetővé.

(39) Lásd az FS.100011 – e&/PPF Telecom Group ügyben 2024. szeptember 24-én hozott bizottsági határozat (C(2024) 6745 final) (281) preambulumbekezdését.

(40) Lásd az FS.100011 – e&/PPF Telecom Group ügyben hozott bizottsági határozat (284) preambulumbekezdését.

(41) Lásd az FS.100011 – e&/PPF Telecom Group ügyben hozott bizottsági határozat (281) preambulumbekezdését.

(42) Az (EU) 2022/2560 rendelet (19) preambulumbekezdése.

(43) Lásd az FS.100011 – e&/PPF Telecom Group ügyben hozott bizottsági határozat (282) preambulumbekezdését.

(44) A Bizottság figyelembe veheti a megszerzett eszközök stratégiai jellegét vagy szűkösségét is, mivel az befolyásolhatja azok értékét. A felvásárlás gazdasági észszerűsége szintén releváns tényező lehet az értékelés során.

(45) A korlátlan állami garancia formájában nyújtott külföldi támogatások olyan garanciák, amelyeket egy harmadik ország közvetlenül vagy közvetve nyújt a garancia összegére és/vagy időtartamára vonatkozó korlátozás nélkül. A korlátlan garanciák negatív hatást gyakorolhatnak a versenyre, mivel megváltoztatják a kedvezményezett vállalkozás korlátolt felelősségű jellegét.

(46) Végső soron a korlátlan garancia ahhoz vezethet, hogy a támogatott vállalkozás nem hatékonyan lép be a piacra, bővíti vagy (mesterségesen) fenntartja tevékenységét a versenytársak kárára, akiknek az értékesítése és nyeresége csökkenhet, ami alacsonyabb beruházásokhoz, marginalizálódásukhoz és szélsőséges esetben a piacról való kivonulásukhoz vezethet.

(47) Egyes esetekben a korlátlan állami garancia megléte például javíthatja a kedvezményezett vállalkozás hitelminősítését, ami közvetlenül vagy közvetve vonzóbb pénzügyi feltételeket eredményezhet a hitelek vagy hitelkeretek tekintetében. A nagyobb kockázatvállalás például tükröződhet az elsőként cselekvő lépéselőnyében bizonyos ágazatokba való belépéskor, valamint a versenytársakhoz képest megnövekedett K+F-hez vagy know-how-hoz kapcsolódó beruházási kapacitásban. Végső soron a fokozott kockázatvállaló magatartás a támogatásban részesülő vállalkozás nem hatékony piacra lépéséhez és bővítéséhez vezethet a támogatásban nem részesülő versenytársak kárára, akiknek az értékesítése és nyeresége csökkenhet, ami alacsonyabb beruházásokhoz, marginalizálódásukhoz és szélsőséges esetben a piacról való kivonulásukhoz vezethet.

(48) Amennyiben a Bizottság a gazdasági szereplő vállalatcsoportján belüli, de az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdése b) pontjának hatályán kívül eső vállalatnak nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulást azonosít, információkérést intézhet annak megerősítése céljából, hogy az adott külföldi pénzügyi hozzájárulás: i. külföldi támogatásnak minősül-e, és ii. közvetve a gazdasági szereplő javát szolgálja-e. Ezen értékelés célja annak ellenőrzése, hogy a gazdasági szereplő vállalatcsoportján belüli, de az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdése b) pontjának hatályán kívül eső vállalkozásnak közvetlenül nyújtott külföldi támogatás lehetővé teheti-e a gazdasági szereplő számára, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be.

(49) Ezen iránymutatás alkalmazásában az (EU) 2022/2560 rendelet 2. cikkének 4. pontja szerinti „ajánlatkérő szervre” való hivatkozások az (EU) 2022/2560 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott „közszolgáltató ajánlatkérőt” is magukban foglalják.

(50) Lásd a fenti 43. pontot.

(51) Az (EU) 2022/2560 rendelet (20) és (53) preambulumbekezdése.

(52) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2014/24/oj/hun).

(53) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2014/25/oj/hun).

(54) Az (EU) 2022/2560 rendelet (53) preambulumbekezdése.

(55) A Bíróság 2023. május 11-i ítélete, Sopra Steria, C-101/22 P, ECLI:EU:C:2023:396; A Bíróság 2022. szeptember 15-i ítélete, Veridos, C-669/20, ECLI:EU:C:2022:684; A Bíróság 2020. szeptember 10-i ítélete, Tax-Fin-Lex, C-367/19, ECLI:EU:C:2020:685; A Bíróság 2017. október 19-i ítélete, Agriconsulting Europe SA, C-198/16, ECLI:EU:C:2017:784; A Törvényszék 2017. február 2-i ítélete, European Dynamics, T-74/15, ECLI:EU:T:2017:55; A Bíróság 2001. november 27-i ítélete, Impresa Lombardini, C-285/99, ECLI:EU:C:2001:640.

(56) Az (EU) 2022/2560 rendelet (19) preambulumbekezdése.

(57) Az (EU) 2022/2560 rendelet (21) preambulumbekezdése.

(58) Az (EU) 2022/2560 rendelet (21) preambulumbekezdése.

(59) Az (EU) 2022/2560 rendelet (21) preambulumbekezdése.

(60) Más pozitív hatásokat is figyelembe kell venni annak elkerülése érdekében, hogy a mérlegelés indokolatlan megkülönböztetést eredményezzen. A Bizottság azonban az (EU) 2022/2560 rendelet hatálybalépése óta vizsgált ügyekben még nem azonosított ilyen helyzetet.

(61) Ilyen például: A Tanács (EU) 2025/1106 rendelete (2025. május 27.) az Európa biztonságát az európai védelmi ipar megerősítése révén szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) létrehozásáról.

(62) Az (EU) 2022/2560 rendelet (21) preambulumbekezdése.

(63) Ez különösen az (EU) 2022/2560 rendelet 2. fejezete alapján a 2014/24/EU irányelv 32. cikke (2) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben végzett felülvizsgálatok esetében lehet releváns, amennyiben a termékeket vagy szolgáltatásokat kizárólagos jogok védik.

(64) Az (EU) 2022/2560 rendelet (21) preambulumbekezdése.

(65) Az egyes ügyek sajátos körülményei között azonban még az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó külföldi támogatásokról is megállapítható, hogy torzító hatásukat felülmúlják a konkrét pozitív hatások.

(66) Az (EU) 2022/2560 rendelet (21) preambulumbekezdése.

(67) Az (EU) 2022/2560 rendelet (21) preambulumbekezdése.

(68) Az (EU) 2022/2560 rendelet (21) preambulumbekezdése.

(69) A Bizottság (EU) 2023/1441 végrehajtási rendelete (2023. július 10.) a Bizottság által a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján folytatott eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról (HL L 177., 2023.7.12., 1. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg_impl/2023/1441/oj/hun).

(70) Az „érintett vállalkozások” fogalma az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban az összefonódásban részt vevő feleket jelenti, azaz: összeolvadás esetén: az összeolvadó vállalkozások; irányításszerzés esetén: a felvásárló(k) és a megszerzett vállalkozás(ok); valamint közös vállalkozás esetén a közös vállalkozást létrehozó vállalkozások.

(71) Az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése és 29. cikkének (8) bekezdése.

(72) Lásd a 7. és 9. lábjegyzetben szereplő fogalommeghatározásokra való hivatkozást.

(73) Az egyértelműség érdekében a Bizottság megjegyzi, hogy a rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében meghatározott felfüggesztési kötelezettség alkalmazásában a „végrehajtást” a Bíróság 2018. május 31-i Ernst & Young ítéletének (C-633/16, ECLI:EU:C:2018:371), 41–46., 52., 53., 59. és 61. pontjával és 2023. november 9-i Altice Group Lux kontra Bizottság ítéletének (C-746/21 P, ECLI:EU:C:2023:836) 137. pontjával összhangban kell értelmezni, amennyiben az összefonódás megvalósítása attól kezdve megtörténik, hogy az összefonódásban részt vevő felek végrehajtják azokat az ügyleteket, amelyek hozzájárulnak a célvállalkozás irányításának tartós megváltozásához.

(74) Számos tagállamban a szerződés odaítélését és a szerződés megkötését két egymástól független és elkülönülő jogi aktusnak tekintik. A közjog által szabályozott odaítélést ki kell hirdetni, és csak akkor kerül sor a polgári jogi szerződés megkötésére, ha az jogilag már nem megtámadható. Más tagállamokban ezzel szemben az az elv érvényesül, hogy a szerződés odaítélésére és megkötésére egyidejűleg kerül sor. Az ilyen rendszerekben a szerződés ajánlatkérő szerv általi, az ajánlattevő ajánlatára válaszul történő odaítélése úgy kezelendő, mint az ajánlattevő ajánlatának elfogadása, amely a polgári jogi szerződést jogilag kötelezővé teszi. Mindenesetre az odaítélés időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor az ajánlatkérő szerv jogilag kötelező erejű megállapodást köt áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások nyújtásáról.

(75) Az (EU) 2022/2560 rendelet (6) preambulumbekezdése.

(76) Az (EU) 2022/2560 rendelet (3) preambulumbekezdése, hivatkozva az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjára (HL L 79I., 2019.3.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/452/oj).

(77) Az (EU) 2022/2560 rendelet (2) preambulumbekezdése.

(78) A Bizottság értékelésében a következő mintákat veheti figyelembe a beruházások, felvásárlások vagy a közbeszerzési eljárásokban való részvétel terén: számos múltbeli, jelenlegi vagy várható, a küszöbértékek feletti vagy alatti felvásárlás vagy közbeszerzési eljárásokban való részvétel ugyanazon vagy kapcsolódó vállalkozások részéről és/vagy azonos vagy hasonló célvállalkozások vagy közbeszerzési eljárások tekintetében, például ugyanabban vagy a kapcsolódó ágazatokban.

(79) A Bizottság figyelembe veheti például a külföldi támogatások jellemzőit, például azok összegét, jellegét, célját, feltételeit és felhasználását. A Bizottság emellett figyelembe veheti például az összefonódásra vagy a közbeszerzési eljárásra, illetve az összefonódásban részt vevő felekre vagy a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre vonatkozó pénzügyi információkban, sajtóközleményekben vagy üzleti tervekben található háttérinformációkat, figyelembe véve a vállalkozás helyzetét, beleértve annak méretét és az érintett piacokat vagy ágazatokat, vagy a vállalkozás gazdasági tevékenységének szintjét és alakulását a belső piacon.

(80) Az (EU) 2022/2560 rendelet (19) preambulumbekezdése és 4. cikkének (2) és (4) bekezdése.

(81) Az (EU) 2022/2560 rendelet (40) preambulumbekezdése.

(82) E kifejezés magyarázatát lásd a 49. lábjegyzetben.

(83) A bizonyítékok részletezése során az (EU) 2022/2560 rendelet 43. cikkével összhangban figyelembe kell venni a szakmai titoktartást és az információk bizalmas kezelését.

(84) Az (EU) 2022/2560 rendelet (58) preambulumbekezdése.