Előadó:

Javier DOZ ORRIT

Tanácsadó:	Olivier Cédric VAUZELLE (az előadó felkérésére)
Közgyűlési határozat:	2025.3.27.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 52. cikkének (2) bekezdése
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2025.9.5.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2025.9.18.
Plenáris ülésszak száma:	599.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	92/0/6

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) aggodalmát fejezi ki számos olyan tényező miatt, amelyek hozzájárulnak az instabilitáshoz és a geopolitikai kockázatokhoz – egyúttal azok forrásai –, különös tekintettel azokra, amelyek a békét, a demokráciát és az emberi jogok tiszteletben tartását fenyegetik, valamint azokra is – ilyenek például a kereskedelmi háborúk –, amelyek hatást gyakorolnak a növekedésre és az inflációra, az ellátási láncok biztonságára és a kulcsfontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférésre.

1.2.

A tavaszi előrejelzés lefelé módosította az EU és az euroövezet amúgy is szerény növekedési kilátásait, ami megkönnyíti, hogy az infláció elérje a monetáris célkitűzéseket. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a köz- és magánberuházási tendenciák közel sem járulnak hozzá az európai gazdaságok által felhalmozott hatalmas beruházási hiány jelentős csökkentéséhez, és a Draghi-jelentésben meghatározott célokhoz sem közelednek.

1.3.

Az EGSZB támogatja a 2025. évi európai szemeszter tavaszi csomagjában felvázolt két fő szakpolitikai prioritást, nevezetesen a versenyképesség erősítését és a védelmi képességek javítását, és helyesli azt a fő célkitűzést, hogy 2026-ig megvalósuljanak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő beruházások és reformok. Úgy véli továbbá, hogy az általános jellegű konkrét ajánlások többségükben megfelelőek. Sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a társadalmi kohézió erősítését nem határozták meg kulcsfontosságú politikai prioritásként.

1.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy amint az inflációt sikerül kordában tartani, eljön az ideje egy mérsékelten expanzív monetáris politika kidolgozásának – amely ösztönzi a beruházásokat, és egyúttal kihasználja a dollár gyengeségét az euro globális tartalékvalutaként betöltött szerepének megerősítésére – az alábbi három intézkedés révén: a digitális euro bevezetése; az adósságállomány felhasználása, amely egyrészt finanszírozza a beruházási politikát, másrészt vonzóvá teszi a piacokon való kereskedést; valamint a bankunió és a tőkepiaci unió sürgős kiteljesítése.

1.5.

Az EGSZB szerint szükséges lenne, hogy a 2027 utáni többéves pénzügyi keret az uniós GDP 2 %-át kitevő összegre emelkedjen az alábbi beruházási célkitűzések elérése érdekében: a versenyképességi szakadék csökkentése; a kutatás és a technológiai innováció ösztönzése; a zöld és digitális igazságos átmenet biztosítása; a társadalmi kohézió erősítése és a szociális jogok európai pillérének való megfelelés; a stratégiai autonómia előmozdítása a kül-, biztonság- és védelempolitika terén; valamint az európai ipar megerősítése a belső és külső tőke vonzása érdekében a beruházásokat megkönnyítő szakpolitikákkal és intézkedésekkel.

1.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy a beruházások megerősítése érdekében 2028-ig számos intézkedést kell hozni, többek között a következőket: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz összes forrásának az új célokkal összhangban történő felhasználásának biztosítása, és szükség esetén a fel nem használt források európai közjavakba történő új beruházási programokra fordítása; az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozása; az EBB hitelezési kapacitásának jelentős növelése az InvestEU bővítése érdekében; valamint az Európai Stabilitási Mechanizmus forrásaival való gazdálkodás lehetőségeinek vizsgálata.

1.7.

Az EGSZB ismételten aggodalmát fejezi ki a jelenlegi adósságfenntarthatósági elemzési modell (DSA) felülvizsgálatának késedelme miatt, mivel ez indokolatlanul feláldozhatja a szociális kiadásokat kiadások javára egy olyan időszakban, amikor a tagállamoknak változatlan hiánycélokat kell teljesíteniük. Ezt a helyzetet súlyosbíthatja a ReArmEU terv, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a megemelt védelmi kiadások finanszírozása érdekében költségvetési hiányukat legfeljebb a GDP 1,5 %-ának megfelelő összeggel növeljék.

1.8.

Az EGSZB egyetért az első és második salátarendeletként ismert jogalkotási csomagok mögött meghúzódó általános elvvel, amely bizonyos uniós jogszabályok pontosítására és egyszerűsítésére, valamint a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra nehezedő szükségtelen adminisztratív terhek csökkentésére irányul, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes rendelkezések gyengíthetik a fenntartható finanszírozásra vonatkozó jogszabályokat, és ezáltal veszélyeztethetik a zöld megállapodásban és annak cselekvési tervében kitűzött célok elérését. Hangsúlyozza, hogy a termelékenység növelésének és a versenyképesség fokozásának fő eszköze a beruházás, különösen a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba (K+F+I), a képzésbe és a vállalati szervezeti fejlesztésbe történő beruházás.

1.9.

Az EGSZB ismételten kéri a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek állandó, strukturált bevonását az európai szemeszter folyamatának különböző szakaszaiba. Sürgeti az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy kezdjenek intézményi párbeszédet az EGSZB-vel és a Régiók Bizottságával annak érdekében, hogy megvizsgálják, milyen intézkedéseket kellene hozni, hogy biztosítsák a civil társadalom, a nemzeti parlamentek, valamint a helyi és regionális önkormányzatok ilyen jellegű bevonását.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

Az EGSZB által az év elején (1) már azonosított geopolitikai kockázatokhoz és nehézségekhez egy új tényező is társult: a Donald Trump második amerikai elnöki ciklusának keretében megfogalmazott új politikák elindítása. Az egyoldalúan és a WTO szabályait megsértve kirobbantott kereskedelmi háború a következőkhöz vezetett: a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a multilaterális intézmények semmibevétele; az Európai Unióval és annak értékeivel szembeni ellenséges megnyilvánulások; valamint az uniós értékeket megkérdőjelező politikai döntések támogatása. Mindez újabb komoly bizonytalanságokat és kockázatokat teremtett a már amúgy is nagyon összetett geopolitikai helyzetben. Ezek a kockázatok a biztonságot és a védelmet, a kereskedelmet és a gazdaságot, a politikai kapcsolatokat és a nemzetek feletti intézményeket, és végső soron a szabadságot, a demokráciát és az emberi jogokat is érintik. Az utóbbi három elem világviszonylatban romló helyzetére az ezeket figyelemmel kísérő független intézmények mindegyike felhívta a figyelmet.

2.2.

A második világháború után létrehozott nemzetközi rend és intézmények – az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és társult intézményei – válsága az elmúlt három évben egyre súlyosbodott. Ezt a válságot az ENSZ alapelvei, a nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések megsértésével indított agressziós háborúk nyilvánvalóvá tették. Ukrajnában és Gázában nyilvánvaló a nemzetközi és a humanitárius jog megsértése. E jogok érvényesítése elengedhetetlen minden béke-forgatókönyvben, valamint a fejlődéshez és az emberi jóléthez nélkülözhetetlen politikai és gazdasági stabilitás helyreállításához. Ezért az EGSZB határozottan támogatja mind az ukrán kormánynak az orosz kormányhoz intézett azon kérését, hogy haladéktalanul tűzszünetet vezessenek be a béketárgyalások lehetővé tétele érdekében, mind pedig a 25 európai, amerikai és ázsiai demokratikus nemzet közelmúltbeli kérését, hogy Izrael vessen véget a háborúnak és a polgári lakosság szenvedésének Gázában, és tegye lehetővé, hogy minden szükséges élelmiszer- és orvosi segély eljusson a területre.

2.3.

Bár még túl korai lenne meghatározni, hogy a Fehér Ház politikai döntéseinek milyen gazdasági következményei és általános hatásai lesznek – részben azok kiszámíthatatlan jellege miatt –, jelenleg érdemes kiemelni a növekedés lassulását az USA-ban, valamint a dollár leértékelődésének és a magasabb inflációnak a tendenciáját. Ezenkívül a globális kereskedelem és a gazdaság növekedési kilátásait mind a WTO (amely a világkereskedelem 0,2 %-os visszaesését vetítette előre a korábban várt 3 %-os növekedés helyett) (2), mind az IMF (amely a globális GDP-növekedés 0,5 százalékpontos csökkenését prognosztizálta, az USA esetében 0,9 százalékpontos csökkenéssel) (3) lefelé módosította. Mindez rávilágít arra, hogy mennyire nehéz pontos előrejelzéseket készíteni egy kiszámíthatatlan és változékony helyzetben.

2.4.

A szakpolitika kidolgozása során mindig figyelembe kell venni az ellátási láncokat, az ellátás biztonságát és az alkatrészárakat érintő kockázatokat. Ezeket a kockázatokat a kereskedelmi háború következményei és a készletek biztosításáért, valamint a stratégiai nyersanyagok – különösen a technológiai innováció szempontjából legnagyobb kapacitással rendelkező ágazatok és a zöld gazdasággal kapcsolatos ágazatok és termékek számára fontos nyersanyagok – feletti ellenőrzésért folytatott kiélezett verseny okozza.

2.5.

A G7-csúcstalálkozón és a pénzügyminiszterek júniusi találkozóin úgy határoztak, hogy a 750 millió EUR-t meghaladó árbevétellel rendelkező amerikai multinacionális vállalatokat mentesítik a 2021 óta 147 ország által aláírt OECD-megállapodás második pillére (globális adóalap-erózió elleni modellszabályok) alapján az összes amerikai multinacionális vállalatra alkalmazandó minimális 15 %-os társasági adó alól. Erre az engedményre azután került sor, hogy a Trump-adminisztráció „adóügyi megtorlással” fenyegetőzött az Egyesült Államokban beruházó külföldi befektetőkkel szemben; a G7-ek döntése nyomán az e megtorlás keretében beígért intézkedéseket végül törölték az amerikai költségvetési törvényjavaslatból. Az EGSZB úgy véli, hogy a G7-ek döntése nagyon kedvező helyzetet teremt az egyesült államokbeli multinacionális vállalatok számára, ami hátrányos következményekkel jár az adózás méltányosságára nézve, és teljes mértékben egyenlőtlen környezetet teremt a vállalkozások számára.

3.   2025. tavaszi gazdasági előrejelzés és tavaszi csomag (4)

3.1.

Az őszi előrejelzésben megfogalmazott, eleve szerény várakozásokhoz képest az Európai Bizottság lefelé módosítja előrejelzéseit. Ezt azzal a megalapozott aggállyal indokolja, hogy a globális geopolitika és a világgazdaság különösen változékony időszakában nehéz pontos előrejelzéseket készíteni. A 2025-re és 2026-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzések mind az EU-ra, mind az euroövezetre vonatkozóan csökkentek. Hasonlóképpen az inflációs előrejelzések is enyhén lefelé módosultak mindkét régióra vonatkozóan, azzal a várakozással, hogy az infláció eléri a hagyományos monetáris politika által meghatározott célszinteket.

3.2.

Az elkövetkező évekre vonatkozóan az állami és magánberuházások növekedési előrejelzését is felülvizsgálták: enyhe növekedés várható, de nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a növekedés előző évi visszaesését. 2026-ban várhatóan némileg felgyorsul a beruházások növekedése, bár nehéz pontos előrejelzéseket készíteni, különös tekintettel a védelmi kiadások esetleges növekedésére. A közberuházások GDP-hez viszonyított aránya várhatóan stabil marad, és az államháztartási hiánycélok változatlanok. A bruttó állóeszköz-felhalmozásra vonatkozó előrejelzést is némileg lefelé módosították. Emellett az államadósság-ráták az előrejelzések szerint az elkövetkező években fokozatosan emelkednek.

3.3.

Az országspecifikus ajánlások két kiemelt területre – a védelmi képességek javítására és a versenyképesség növelésére –, valamint egyetlen célkitűzésre összpontosítanak: a NextGenerationEU nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, beruházások és reformok végrehajtására, hogy azok a 2026-os céldátumig megvalósuljanak. Az országspecifikus ajánlások emellett a K+F-be történő beruházások növelését, a köz- és magánfinanszírozás megkönnyítését, az innováció támogatásának hatékonyabbá tételét, a finanszírozáshoz való hozzáférés javítását, az adminisztratív és szabályozási eljárások egyszerűsítését, a szakemberhiány kezelését, valamint az infrastruktúra és a szociális rendszerek korszerűsítését szorgalmazzák a növekvő globális kihívások kezelése és a fenntartható növekedés ösztönzése érdekében.

4.   Általános megjegyzések

4.1.

Azóta, hogy az EGSZB elfogadta véleményét a 2025. évi európai szemeszter őszi csomagjáról (5), számos olyan geopolitikai és geoökonómiai fejlemény történt – különösen 2025 első felében –, amelyek indokolttá teszik e további észrevételeket tartalmazó vélemény kidolgozását. Ezek az események és tendenciák már befolyásolták vagy befolyásolhatják a legfontosabb makrogazdasági mutatókat, a globális kereskedelmet, a beruházásokat, a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést és az ellátási láncok biztonságát. Emellett a jelenlegi háborúk – és az új háborúk kockázata – az általuk okozott emberi tragédiákon túl még súlyosabb destabilizáló hatással is járhatnak.

4.2.

A geopolitikai kockázatok és a geopolitikai helyzet bizonytalansága, valamint az amerikai kormányzat által kirobbantott kereskedelmi háború bizonytalan kimeneteléből eredő kockázatok és bizonytalanságok Európában és világszerte negatív hatással vannak a beruházásokra irányuló üzleti döntésekre. Egy olyan egyértelmű és határozott uniós politika azonban, amely ötvözi a stratégiai autonómia előmozdítását a kül-, biztonság- és védelempolitika terén az igazságos zöld és digitális átállás célkitűzéseit szolgáló európai iparpolitikával, valamint konkrét beruházáskönnyítési politikákkal és intézkedésekkel, vonzaná a hazai és külföldi tőkét – melynek egy része olyan forrásokból származhat, amelyek nem hajlandóak beruházni az USA-ba – a termelőberuházáshoz, többek között a szociális gazdasági ágazatban, amely kulcsszerepet játszik az inkluzív növekedés és a reziliencia előmozdításában. Az EGSZB véleménye szerint soha nem volt még ilyen nagy szükség arra, hogy az EU a politikáinak szilárdságán alapuló biztonság, koherencia, erő és cselekvőképesség képét sugározza.

4.3.

Az előrejelzések szerint a monetáris politikai céloknak megfelelő inflációs célkitűzéseket 2025-ben elérik, és az infláció 2026-ban akár e célok alá is eshet, különösen az euroövezetben. Tekintettel a tartósan gyenge növekedésre, az EGSZB szerint van lehetőség arra, hogy véget vessünk a korlátozó monetáris politikának, és a növekedés fellendítése érdekében egy mérsékelten expanzív monetáris politikára kell áttérni.

4.4.

A monetáris politika másik nagy kihívása annak biztosítása, hogy – egy olyan időszakban, amikor a Trump-adminisztráció politikájának eredményeként az amerikai dollár értéke jelentősen gyengül és ingadozik – az euro megerősítse a világ tartalékvalutájaként betöltött szerepét. Ennek eléréséhez az EGSZB véleménye szerint a következetes, kiszámítható monetáris és költségvetési politikák mellett a következőkre lesz szükség: a) a bankunió és a tőkepiaci unió további késedelem nélküli kiteljesítése, amint azt a Draghi- és a Letta-jelentés javasolta, és ahogyan azt az EGSZB az elmúlt években kiadott véleményeiben is szorgalmazta; b) a közös adósságállomány felhasználása, euróban, mindig a fenntarthatóság határain belül maradva, ami egyúttal az állami és magánberuházási igények kielégítését is elősegítené az EU rendelkezésére álló eszközök széles skáláján keresztül, elősegítve az euro tartalékvalutaként való megerősödését; és c) a digitális euro bevezetésének folytatása.

4.5.

Az elkövetkező években az EU-nak számos célkitűzéssel és gazdasági, biztonsági és társadalmi kihívással kell szembenéznie, amelyek jelentős beruházásokat tesznek szükségessé az elmúlt évtizedek beruházási hiányának megszüntetéséhez. Ez a hiány az egyik fő oka az EU gyenge növekedésének, valamint csökkenő termelékenységének és versenyképességének, különösen az európai gazdaság technológiailag legfejlettebb ágazataiban. A szükséges beruházási intézkedések között meg kell említeni a növekvő innovációs szakadék áthidalása érdekében a magán kockázatitőke-finanszírozás mobilizálására irányuló jelentős erőfeszítéseket is.

4.6.

A Draghi-jelentés 830 milliárd euróra teszi az európai gazdaságok – állami és magán-, nemzeti és európai – további éves beruházási igényeit az alábbi célkitűzések elérése érdekében: igazságos átmenet (zöld és digitális egyaránt); K+F- és innovációs beruházások, különösen a mesterséges intelligencia területén, hogy csökkenjen az EU és legközvetlenebb versenytársai (az USA és Kína) közötti különbség a legfejlettebb technológiák terén; a biztonság és védelem megerősítése; valamint a szociális jogok európai pillérének végrehajtása – beleértve a kiszolgáltatott csoportok, például a fogyatékossággal élők foglalkoztatását és befogadását támogató valamennyi kapcsolódó szakpolitikát – és a kohéziós politikák végrehajtása. Az EGSZB arra kéri az uniós intézményeket, hogy dolgozzák ki a Draghi-jelentés főbb következtetéseinek végrehajtásához szükséges terveket.

4.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy az EU előtt álló jelentős kihívások és új kiadási követelmények teljesítése érdekében a 2027 utáni többéves pénzügyi keretnek legalább meg kell őriznie a jelenlegi többéves pénzügyi keretnek és a Next Generation EU forrásainak együttes vásárlóerejét, ami azt jelenti, hogy el kell érnie az uniós GDP 2 %-át, amint azt az EGSZB véleménye (6) is ajánlja. Az EGSZB azt is javasolja, hogy a következő többéves pénzügyi keret fordítson különös figyelmet az európai közjavak azonosítására és biztosítására.

4.8.

Ugyanakkor nem engedhetjük meg magunknak, hogy 2028-ig várjunk a kiemelt európai beruházási programok finanszírozásának megkezdésével. Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság: — járjon el annak biztosítása érdekében, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek forrásai teljes egészében felhasználásra kerüljenek: szükség esetén a beruházások átirányításával és a nemzeti kormányok támogatásával a végrehajtás befejezéséhez; az alapok felhasználási időszakának 2028-ig történő meghosszabbításával, amennyiben ez az egyetlen lehetőség a kulcsfontosságú programok és projektek végrehajtására; és szükség esetén a fennmaradó források felhasználásával az Európai Bizottság által javasolt, az európai közjavakra irányuló új beruházási programokra, — amint egy korábbi EGSZB-vélemény (7) javasolja, hozzon létre egy vegyes módon – tagállami hozzájárulásokból, új saját forrásokból és közös európai adósságkibocsátásból – finanszírozott Európai Stratégiai Beruházási Alapot, amely stratégiai európai programokat finanszíroz olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a megújuló energia, az energiahálózatok összekapcsolása, a kritikus fontosságú ásványok és nyersanyagok, magas szintű kutatási programok, kiemelt képzési programok stb., — erősítse meg az EBB hitelezési kapacitását és bővítse az InvestEU-t a fent említett kiemelt beruházási területeken történő beruházások finanszírozása érdekében, — növelje az Európai Védelmi Alap finanszírozási kapacitását az európai védelmi ipar fellendítése érdekében, — vizsgálja meg, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus forrásait hogyan lehetne felhasználni európai és tagállami beruházási projektek finanszírozására.

4.9.

Az Európai Bizottság nemrégiben kiadott közleménye (8) megerősítette, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez kapcsolódó projektek esetében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében történő kifizetések határideje 2026. december 31. Az EGSZB üdvözli az erőforrások felhasználására javasolt alternatívák sorát, ilyen például: a meglévő projektek kiterjesztése; a túljegyzett programok csökkentése; a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek projektjeinek felosztása nemzeti vagy más uniós forrásokkal való folytatás érdekében; pénzügyi és támogatási eszközök létrehozása; átcsoportosítások az InvestEU számára; tőke-hozzájárulások a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények számára, valamint hozzájárulások az európai védelmi ipari programhoz (EDIP) és az uniós műholdas kommunikációs programokhoz. Mindazonáltal nem világos, hogy mindezek az intézkedések elérik-e a kívánt célokat. A tagállamok számára nehéz felgyorsítani a jelenlegi tervek végrehajtását, és ezzel párhuzamosan alig több mint egy év alatt alternatívákat készíteni. El kell ismerni, hogy az ilyen programok végrehajtása nem könnyű, mivel megfelelő tervezést, a szervezett civil társadalom bevonását és a közpénzek felhasználásához kapcsolódó garanciákat igényelnek. Az EGSZB már rámutatott a tagállamok közötti – mind adminisztratív, mind pedig az üzleti és intézményi szerkezet különbségeiből eredő – egyenlőtlenségekre az ilyen beruházások kezeléséhez szükséges kapacitás tekintetében. Mindezen körülményeket figyelembe véve az EGSZB azt javasolja, hogy a szervezett civil társadalmat aktívan vonják be a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának idei év végi felülvizsgálatába annak érdekében, hogy előmozdítsák azok hatékonyabb és megfelelőbb végrehajtását, valamint szükség esetén a technikai segítségnyújtást. Amennyiben a végrehajtást megkönnyítő valamennyi intézkedés megtétele után maradnak fel nem használt források, az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság használja fel azokat a közös európai javakat biztosító programok finanszírozására.

4.10.

Az EGSZB megítélése szerint az uniós irányítás alapvető és állandó feladatának kell lennie, hogy az ipar-, kereskedelem-, biztonság- és védelempolitika terén előmozdítsa a stratégiai autonómiát. Szoros koordinációra van szükség e politikák, valamint stratégiai autonómiánk bővítése között. Ezen túlmenően az ipar, a biztonság és a védelem területén a közös európai politikák kialakítására való áttérést (ami a kereskedelempolitika esetében már megtörtént) e politikák közötti szoros koordináció, és adott esetben a megerősített együttműködési eljárás alkalmazásával kell kezdeni. Napjainkban a hatékony kereskedelempolitika és a közös vagy szorosan összehangolt hatékony biztonsági és védelmi politikák megléte előfeltétele az olyan érzékeny területek gazdasági biztonságának, mint a nyersanyagokhoz és az alapvető és kritikus erőforrásokhoz való garantált hozzáférés, valamint az ellátási láncok biztonsága.

4.11.

Európában és a világ többi részén is nőnek a védelmi kiadások és beruházások. Komoly aggodalomra ad okot, hogy mindez egy olyan időszakban történik, amikor számos ország és hatalom aláássa a demokratikus értékeket, az emberi jogokat és a nemzetközi jogot, és amikor az ENSZ rendszerének multilaterális intézményeit támadják és erodálják. Az EGSZB szerint fontosabb, mint valaha, hogy az EU egy közös vagy szorosan összehangolt külpolitikán keresztül vezető szerepet játsszon a béke és egy olyan igazságos világrend megteremtésében, amely előmozdítja a széles körű jólétet, a demokráciát és az emberi jogokat. Ez a megközelítés azonban egy olyan békestratégia részeként kell, hogy megfogalmazódjon, amelynek középpontjában a diplomácia elsődlegessége és az erőszakmentesség áll. Ez nem mond ellent annak, hogy az EGSZB egyúttal egy közös vagy szorosan összehangolt politika keretében az európai biztonságba és védelembe történő beruházások növelését is szorgalmazza. Az EGSZB véleménye szerint az európai védelmi képességek megerősítésének az európai védelmi ipar megerősítésén és a tagállamok fegyveres erőinek a NATO keretében történő szoros koordinálásán kell alapulnia. Az EGSZB csalódottan veszi tudomásul, hogy a ReArmEU-ra és az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszközre (SAFE) vonatkozó javaslatok nem ezt a megközelítést vették alapul. Mindössze európai hitelfelvételt és a nemzeti hitelfelvétel engedélyezését tervezik – a Stabilitási és Növekedési Paktum védzáradékainak aktiválásával. Ez lehetővé teszi az európai államok számára, hogy fegyvereket és lőszereket szerezzenek be anélkül, hogy pontosan meghatároznák, mire van szükségük, illetve anélkül, hogy közös célokat tűznének ki vagy feltételként szabnák az európai termékek előnyben részesítését.

4.12.

A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonása az európai szemeszter nemzeti szakaszaiba nem garantált. Nem is beszélve a strukturált vagy állandó konzultációs folyamatokról, pedig ezt az EGSZB már többször is kérte (9). Az új európai makrogazdasági kormányzási keret nemzeti strukturális és költségvetési terveit úgy fogadták el, hogy a szervezett civil társadalmat alig tájékoztatták és szinte egyáltalán nem vonták be: azzal érveltek, hogy a határidők szűkösek és nem hosszabbíthatók meg, azaz nincs idő konzultációra. Ennek nem szabad megismétlődnie az európai szemeszterben. Az EGSZB egyetért azzal, hogy fontos bevonni a nemzeti parlamenteket, valamint a helyi és regionális intézményeket az európai gazdasági kormányzásba, és támogatja a Régiók Bizottsága (10) (RB) ezzel kapcsolatban nemrégiben elfogadott állásfoglalását. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az EGSZB és az RB bevonásával kezdeményezzenek intézményi párbeszédet ebben a kérdésben, hogy megvizsgálják, milyen típusú intézkedéseket kellene hozni az EGSZB által szorgalmazott részvétel biztosítása érdekében, ami kétségtelenül pozitív hatással járna, mivel nagyobb nemzeti felelősségvállalást biztosítana az európai szemeszter keretében meghozandó intézkedések iránt.

5.   Részletes megjegyzések

5.1.

Az első és második salátarendeletként ismert jogalkotási csomagok a fenntartható finanszírozásra vonatkozó jogszabályok egyszerűsítésével foglalkoznak, különös tekintettel a fenntartható finanszírozásra vonatkozó információk közzétételére és a fenntartható finanszírozással kapcsolatos vállalati átvilágításra vonatkozó szabályokra. Ennek fő oka az, hogy a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez. Az EGSZB egyetért azzal az általános elvvel, hogy egyértelműsíteni és egyszerűsíteni kell az európai jogszabályokat, és csökkenteni kell a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra nehezedő szükségtelen adminisztratív terheket, amennyiben ez nem jelenti a zöld megállapodásban és annak cselekvési tervében kitűzött célok eléréséhez szükséges követelmények megszüntetését vagy a fenntartható finanszírozásra vonatkozó jogszabályok gyengítését. Emellett a kkv-knak segítséget kell kapniuk az illetékes hatóságoktól az e tekintetben fennálló kötelezettségeik teljesítéséhez. Az EGSZB ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a jogszabályok puszta egyszerűsítésére nem szabad úgy tekinteni, mint a versenyképesség fokozásának fő eszközére. Az ebben a véleményben vázoltaknak megfelelően azt előbb célzott beruházásokat ösztönző intézkedéseknek kell kísérniük, ezek ugyanis a termelékenység és a versenyképesség fokozásának eszközei.

5.2.

Az EGSZB ismételten aggodalmát fejezi ki (11) a jelenlegi adósságfenntarthatósági elemzés (DSA) modelljének késedelmes felülvizsgálata miatt. A legutóbbi adósságfenntarthatósági figyelő (DSM) (12) két tagállam adósságfenntarthatósági helyzetét rövid távon magas kockázatúnak, tizenegy tagállamét középtávon magas kockázatúnak, négy tagállamét pedig hosszú távon magas kockázatúnak minősíti. Ezt az elemzést azonban még azelőtt végezték el, hogy a ReArmEU keretében azt javasolták, hogy a tagállamok az Uniótól való hitelfelvétel révén növeljék védelmi kiadásaikat, ugyanakkor a Stabilitási és Növekedési Paktum védzáradékát alkalmazhassák, amely lehetővé teszi, hogy a kötvénypiacokon való hitelfelvétel érdekében költségvetési hiányukat a GDP legfeljebb 1,5 %-a erejéig tovább növeljék. Az EGSZB a makrogazdasági irányítási keret reformja során aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az adósságfenntarthatósági elemzés jelenlegi modelljének alkalmazása a szociális kiadások feláldozását jelentené más területek kiadásainak növelése érdekében, hogy a változatlan hiány- és adósságcélokat el lehessen érni. Ezek az aggályok tehát most, hogy a tagállamok a védelmi kiadások jelentős növekedésével szembesülnek, tovább erősödtek.

5.3.

Ugyanilyen fontos a túlzott hiányra vonatkozó kritériumok felülvizsgálata, különösen azt követően, hogy az Európai Bizottság engedélyezte a tagállamoknak a Stabilitási és Növekedési Paktum védzáradékának alkalmazását amely szerint a GDP legfeljebb 1,5 %-át használhatják fel védelmi kiadások fedezésére. Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy az Európai Bizottság által a makrogazdasági egyensúlyhiány nyomon követésére használt mutatók elavultak. Ha ezt kiegészítjük azzal a ténnyel, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes végrehajtása és a nemzeti költségvetési és strukturális tervek kezdete átfedésben van a rendes ciklus országspecifikus ajánlásaival, hogy bejelentették a versenyképességi koordinációs eszköz és a szemeszter közötti kapcsolatok létrehozását, és javaslat született a következő többéves pénzügyi keret kiadásainak szemeszterével való lehetséges kapcsolatokra vonatkozóan, legalább a jövőbeli Kohéziós Alap egy része tekintetében, akkor arra következtethetünk, hogy sürgősen felül kell vizsgálni az EU gazdasági kormányzási keretét, azaz az európai szemesztert. A szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel konzultálni kell e felülvizsgálat során. Ebben a folyamatban az EGSZB-nek kiemelt partnernek kell lennie.

5.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szemeszter folyamatának a szociális kritériumokra, az életszínvonal javítására és a növekvő egyenlőtlenségekre, valamint az olyan kulcsfontosságú kérdésekre is összpontosítania kell, mint a lakhatási válság és a kollektív tárgyalások visszaesése. Az uniós intézményeknek a technikai és gazdasági kritériumok teljesítésén túl az életminőséget is kiemelt fontosságú szempontként kell kezelniük.

---

(1)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak: A 2025. évi európai szemeszter – őszi csomag (COM(2024) 700 final) (HL C, C/2025/2019, 2025.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/2019/oj).

(2)   https://www.wto.org/spanish/res_s/publications_s/trade_outlook25_s.htm.

(3)   https://www.imf.org/en/Publications/WEO/Issues/2025/04/22/world-economic-outlook-april-2025.

(4)   2025. évi tavaszi gazdasági előrejelzés és A 2025. évi európai szemeszter: Tavaszi csomag.

(5)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak: A 2025. évi európai szemeszter – őszi csomag (COM(2024) 700 final) (HL C, C/2025/2019, 2025.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/2019/oj).

(6)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági És Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A következő többéves pénzügyi kerethez vezető út (COM(2025) 46 final) (HL C, C/2025/3202, 2025.7.2., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/3202/oj).

(7)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A gazdasági rezilienciát és a fenntartható versenyképességet szolgáló uniós beruházási alap (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C, C/2024/6862, 2024.11.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/6862/oj).

(8)  NextGenerationEU – A 2026-ig tartó út, COM(2025) 310 final.

(9)  Az EGSZB ajánlásai az európai szemeszter alapvető megreformálására vonatkozóan ( HL C 228., 2023.6.29., 1. o. , A szervezett civil társadalom álláspontja az uniós tagállamokban a nemzeti reform- és beruházási javaslatokról és azok végrehajtásáról (az európai szemeszter 2024/2025-ös ciklusa) ; Az EGSZB ajánlásai az európai szemeszter 2024–2025-ös ciklusának keretében megfogalmazott reform- és beruházási javaslatokról (HL C, C/2025/3194, 2025.7.2., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/3194/oj).

(10)  Állásfoglalás a következő többéves pénzügyi keretről (RESOL-VIII/005), Régiók Bizottsága.

(11)   HL C, C/2023/880, 2023.12.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/880/oj.

(12)   Debt Sustainability Monitor 2024, Európai Bizottság, 2025. március.