Előadó:

Angelo PAGLIARA

Tanácsadó:	Simone D’ALESSANDRO (az előadó felkérésére)
Közgyűlési határozat:	2025.1.23.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 52. cikkének (2) bekezdése
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2025.9.2.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2025.9.18.
Plenáris ülésszak száma:	599.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	134/0/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB ismételten kiemeli, hogy az Európai Unió védelmi képességeinek megerősítése során tiszteletben kell tartani az EU alapvető értékeit, amelyek középpontjában a gazdasági, társadalmi és területi kohézió áll, amint azt az EUSZ 3. cikke előírja. A védelempolitika csak akkor lehet hatékony, ha egy olyan európai projekt része, amely szem előtt tartja az emberek jóllétét.

1.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy biztonsági szempontból az EU-nak a közös kül- és biztonságpolitika részeként közös védelempolitikát kell elfogadnia, és olyan erős európai védelmi pillért kell kiépítenie, amely túlmutat a nemzeti modelleken és a kiadások ebből következő széttagoltságán. Az ehhez szükséges jogalkotási és pénzügyi intézkedéseket sürgősen és közös keretek között kell meghozni, figyelembe véve azokat a kockázatokat is, amelyekkel az Oroszországgal és Belarusszal határos európai országok szembesülnek.

1.3.

Az EGSZB az európai biztonság integrált megközelítésének elfogadását szorgalmazza, amely nemcsak a katonai szükségleteket, hanem a szociális, ipari, környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat is figyelembe veszi. Az Unió rezilienciája ugyanis a szilárd állami rendszereken és a polgárok bizalmán alapul. Az európai polgárok jólléte napjaink geopolitikai kontextusában nem biztosítható megfelelő szintű védelmi képességek és társadalmi felkészültség nélkül. A valódi reziliencia a külső agresszióra való reagálási képességre, valamint arra épül, hogy az állami rendszerek az élet minden területén képesek megvédeni a polgárokat.

1.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a védelmi piacot sürgősen meg kell erősíteni széttagoltságának megszüntetésével egy olyan közös európai iparpolitika előmozdítása révén, amely az átláthatóság, a hatékonyság és a fenntarthatóság elveinek tiszteletben tartása mellett javítja az ipar versenyképességét. Ezen túlmenően konkrét közös finanszírozási eszközök bevezetését szorgalmazza,

1.5.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a védelmi ágazatban a beruházásokat az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) megerősítésére irányítsák, a kkv-k mint a helyi termelési láncok kulcsfontosságú szereplői aktív bevonásával. Elengedhetetlen a képzett munkaerő foglalkoztatásának előmozdítása és a dömping vagy a káros külföldre történő kiszervezések megelőzése annak érdekében, hogy széles körben pozitív eredményeket lehessen elérni az európai termelési rendszerben.

1.6.

Az EGSZB elengedhetetlennek tartja az uniós finanszírozási eszközök és az uniós költségvetési keret közötti megfelelő koordináció biztosítását olyan szabályok megállapításával, amelyek lehetővé teszik a stratégiai beruházások, többek között a védelmi ágazatban végrehajtott beruházások kizárását a hiány számításából, az EU céljaival összhangban lévő költségvetési védzáradékok alkalmazásával.

1.7.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a védelemre szánt források eredetének, rendeltetésének és irányításának teljes átláthatóságát, hogy a kiadások növekedése ne menjen más kulcsfontosságú uniós célkitűzések, a közszolgáltatások és az egészségügy rovására.

1.8.

Az EGSZB egy (az EGSZB, az RB, az Európai Bizottság és az Európai Parlament részvételével működő) intézményközi integrált biztonsági megfigyelőközpont létrehozását szorgalmazza, amely figyelemmel kísérné az európai védelmi politika helyi szintű hatását, és szisztematikusan felmérné, hogy miként ítélik meg és mennyire bíznak benne a polgárok.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

Oroszország 2022. februári teljes körű Ukrajna elleni inváziója és az elmúlt hónapok geopolitikai eseményei arra késztették az európai intézményeket, hogy az európai védelem kérdését a politikai napirend élére helyezzék. A háború rávilágított arra, hogy Európa – védelme biztosításának terén – az Egyesült Államok támogatásától függ, és feltárta kapacitásbeli hiányosságait is. Ugyanakkor a transzatlanti kapcsolatokban lévő aggasztó bizonytalanságok rávilágítottak arra, hogy az EU drámai módon kénytelen gyorsan és határozottan reagálni a védelem, a kereskedelem, a technológia és az ellátás területén jelentkező számos kihívásra és potenciális fenyegetésre. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az Oroszországgal és Belarusszal határos uniós tagállamokra, mivel ők vannak a legközvetlenebbül kitéve az azonnali válsághelyzeteknek és a hibrid fenyegetéseknek.

2.2.

Az Európai Uniónak – az 1954-es Európai Védelmi Közösségtől (EVK) kezdődően – már számos sikertelen kísérlete volt a védelmi integrációra. Ez a vélemény az európai vitához kíván hozzájárulni. Kiindulópontja, hogy a geopolitikai helyzet határozott fellépést tesz szükségessé a közös védelmi rendszer megerősítése érdekében. A kihívás ugyanakkor abban áll, hogy a közös védelembe való beruházás az egységes piac kiteljesítése, a társadalmi kohézió és az európai polgárok jóllétébe való beruházás veszélyeztetése nélkül, a Szerződések betartása mellett történjen.

2.3.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikke hangsúlyozza, hogy az Unió célja polgárai jóllétének, a gazdasági és társadalmi kohéziónak, valamint a tagállamok kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődésének előmozdítása. Ezért az európai védelmi politikának figyelembe kell vennie ezeket a szempontokat, és támogatnia kell ezen célkitűzések elérését, hogy az uniós polgárok számára békés és biztonságos életet biztosíthasson.

2.4.

Ebben a véleményében az EGSZB számos más, a védelem és biztonság területén korábban elfogadott, valamint jelenleg kidolgozás alatt álló dokumentumra hivatkozik, különös tekintettel azokra a véleményekre, amelyek mélyrehatóan és strukturált módon foglalkoznak a témával (1). Ezek a vélemények átfogó és koherens képet adnak arról, hogy a védelem milyen szerepet játszhat a béke, a demokrácia és a társadalmi igazságosság értékeivel összhangban álló európai szuverenitás kiépítésében.

2.5.

Az Unió azon képessége, hogy megerősítse közös védelmét, és megfeleljen a geopolitikai és ipari kihívásoknak, szorosan kapcsolódik az európai integráció megerősítéséhez. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy vizsgálják meg a Szerződésekben előírt valamennyi mechanizmust az intézményi reformfolyamat mielőbbi elindítása és az integrációs folyamat befejezése érdekében.

2.6.

Az Európai Bizottság legutóbbi védelmi javaslatairól folytatott politikai viták és az EU-n belüli megosztottság azt mutatja, hogy a védelmi kiadások és a szociális beruházások közötti egyensúly döntő fontosságú. A katonai szempontból erősebb Uniónak emellett méltányosabbnak, összetartóbbnak és reziliensebbnek kell lennie polgárai számára.

3.   Részletes észrevételek

3.1.

A Draghi-jelentés (2) szerint a 2022–2023-as időszakban az európai katonai kiadások 78 %-a az EU-n kívüli beszállítókhoz került, 63 %-a pedig egyenesen az Egyesült Államokba. Ez a függőség korlátozza az EU stratégiai autonómiáját, növeli a geopolitikai kockázatokat, és kiszolgáltatottá teszi az európai biztonságot a harmadik szereplők ipari és politikai döntéseivel szemben. Ezen túlmenően a beszerzések tagállamok közötti széttagoltsága megnehezíti az egységes védelmi piac létrehozását, ami miatt az európai ipar sebezhetővé válik a nagy globális hatalmakkal szemben, és akadályozza az interoperabilitáshoz és az ipari hatékonysághoz szükséges közös szabványok kialakítását.

3.2.

A védelmi beszerzések koordinációjának hiánya torzítja a belső piacot, kedvez az Európán kívüli iparágaknak, és gátolja a termelés növekedését és a kutatás fejlesztését Európában. Az olasz költségvetési megfigyelőközpont szerint 2024-ben az EU teljes katonai kiadásai jelentősen meghaladták Oroszországét a vásárlóerő-paritás (PPP) tekintetében (3). A tagállamok közötti közös stratégia hiánya azonban csökkenti a felhasználás általános hatékonyságát. A termelés és az ellátás széttagoltsága akadályozza az erőforrások stratégiai felhasználását. Ezáltal az európai védelmi ágazat kevésbé versenyképes, mint az orosz, amely központosítottabb. E tekintetben a műszaki követelmények és a fegyverrendszerek szabványosításának hiánya valódi akadályt jelent az interoperabilitás, a logisztikai hatékonyság és a költségcsökkentés szempontjából (ebben az összefüggésben ugyanilyen fontos a NATO-szabványokhoz való igazodás biztosítása). E függőség csökkentése és az EU stratégiai autonómiájának megerősítése érdekében az első lépés az egységes védelmi piac létrehozásának felgyorsítása. Ehhez szükség van a szabályok harmonizálására, a kutatásba és fejlesztésbe való beruházásra, a nemzeti rendszerek közötti interoperabilitás javítására és egy stabil közös beszerzési mechanizmus létrehozására, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy előnyben részesítsék az európai beszállítókat, elkerülve az erőforrások szétszóródását.

3.3.

Az EU-nak szilárd védelmi keretre van szüksége, amely nemcsak az azonnali válsághelyzeteket, hanem a hosszú távú kihívásokat is képes kezelni. Ehhez erős ipari bázisra van szükség, amely képes támogatni a technológiai fejlődést, garantálni a stratégiai autonómiát, és biztosítani, hogy a beruházások pozitív hatást gyakoroljanak a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra. Egyértelmű iparpolitika hiányában fennáll a veszélye annak, hogy a védelmi tervek eredménytelenek lesznek. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az iparpolitikákba történő beruházásokat, többek között egy olyan európai szuverén alap létrehozásával, amely közös stratégiai projekteket tud finanszírozni.

3.4.

Ezenkívül az EGSZB-t és a Régiók Bizottságát strukturált módon be kellene vonni az európai védelmi ipari stratégiába, előmozdítva reziliens területi termelési láncok létrehozását. Az ipari szerkezetváltásban rejlő foglalkoztatási potenciál csak akkor jelenthet stabil, minőségi munkahelyeket, ha elkerüljük a külföldre történő kiszervezést és a szociális dömpinget, és ha valamennyi európai gazdasági szereplő számára tisztességes és inkluzív feltételeket biztosítunk.

3.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy az európai védelem megerősítéséhez szükséges jogalkotási és pénzügyi intézkedéseket közösségi keretek között kell meghozni. A kiadások összehangolásán és az erőforrások optimalizálásán alapuló közös finanszírozási rendszer javítaná a belső piacot, elkerülné a pazarlást és maximalizálná a beruházások hatékonyságát, miközben csökkentené a nem európai beszállítóktól való függőséget. A legfrissebb makrogazdasági előrejelzések szerint a védelmi kiadások önmagukban nem képesek jelentős strukturális hatást gyakorolni a gazdaságra. Ezért azok hatását egy szélesebb körű stratégia keretében kell vizsgálni, amely magában foglalja a szociális és ipari területeken megvalósuló összehangolt állami beruházásokat (4).

3.6.

Egy évtized alatt Európában a katonai kiadások átlagosan 50 %-kal, a 2014. évi 145 milliárd EUR-ról 2023-ban 215 milliárd EUR-ra nőttek (5). Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EU védelmi képességeinek megerősítése egyben lehetőséget kínál Európa ipari és technológiai bázisának újjáélesztésére is. Egyes elemzések – többek között a Draghi-jelentés és az Európai Bizottság 2025. tavaszi gazdasági előrejelzése – arra utalnak, hogy a védelmi kiadások összehangolt növelése hozzájárulhat a GDP növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez és az innovációhoz. Például a QUEST modellt alkalmazó szimuláció becslése szerint a tagállamok védelmi kiadásainak 2028-ig a GDP 1,5 %-áig történő fokozatos növelése ezen időszak végére mintegy 0,5 %-kal növelheti az uniós GDP-t, ezzel párhuzamosan pedig a GDP-arányos államadósság körülbelül 2 százalékponttal nőhet. Az ilyen kiadások hatékonysága azonban nem automatikus: hatásuk nagymértékben függ az ipari koordináció fokától és az integrált belső védelmi piac fejlődésétől. Közös stratégia hiányában a védelmi kiadások gazdasági multiplikátorhatása alacsony marad, különösen az EU-n kívüli behozatal magas részesedése miatt, amint azt a közelmúltbeli input-output elemzések is mutatják. A közös szabványok, az interoperabilitás és a közös beszerzési mechanizmusok elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy a védelmi beruházások tartós előnyöket teremtsenek, és érdemben hozzájáruljanak az EU stratégiai autonómiájához.

3.7.

A védelmi ágazatba történő beruházásokat olyan stratégiába kell beágyazni, amelynek célja az EU termelési láncainak megerősítése, az innováció ösztönzése és a képzett munkaerő vonzása. Az európai szintű ipari koordináció fokozása – közös szabványok, interoperabilitás és közös beszerzés révén – növelheti a védelmi kiadások gazdasági multiplikátorhatását. E koordináció nélkül fennáll a kockázata, hogy a multiplikátorhatás korlátozott marad az EU-n kívüli behozatal magas aránya miatt, amint azt az input-output elemzéseken alapuló legújabb tanulmányok is igazolják (6). Az integrált belső védelmi piac kialakítása ezért prioritást kell, hogy élvezzen az EU stratégiai autonómiájának támogatása érdekében.

3.8.

Az életkörülményekről szóló legutóbbi, 2024. évi jelentés adatai összességében romlást mutatnak: az európai családok 19,1 %-a küzd a napi kiadások fedezésével (2020-ban ez az arány 16,8 % volt); a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélyének kitettek aránya 16,5 %-ra emelkedett (a 2019-es 14,3 %-ról); a jövedelmi egyenlőtlenségek 28,7 %-ról 29,6 %-ra nőttek; a súlyos anyagi és szociális nélkülözés 6,7 %-ról 6,8 %-ra nőtt; a családok 33,5 %-a nem tudja finanszírozni az előre nem látható kiadásokat (2020-ban ez az arány 30,2 % volt). A várható élettartam a 2019. évi 81,3 évről 2023-ban 80,1 évre csökkent (7). Ezt a romlást a Parlament 2024. évi Eurobarométer felmérése is megerősíti, amely szerint az európai polgárokat legfőképp az árak és a megélhetési költségek emelkedése (42 %), valamint a gazdasági helyzet (41 %) tölti el aggodalommal. Ezek az adatok a szociális feltételek romlására utalnak, ami – ha nem foglalkozunk velük – alááshatja az európai biztonság alapjait.

3.9.

Az európai egészségügyi rendszer megerősítését az európai védelmi rendszer egyik pillérének kell tekinteni. A legfrissebb rendelkezésre álló jelentések szerint a nemzeti egészségügyi rendszerek továbbra is strukturális problémákkal küzdenek: munkaerőhiány, elégtelen infrastruktúra és a szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés (8). Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben az egészségügybe való nagyobb mértékű beruházás szükségessége összeegyeztethetetlen a jelenlegi Stabilitási és Növekedési Paktummal, ami akadályozza az Unió biztonsági és társadalmi rezilienciával kapcsolatos célkitűzéseinek elérését.

3.10.

Válság idején döntő fontosságú, hogy az európai lakosság és a civil társadalom támogassa az intézményeket. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy, az EGSZB-ből, az RB-ből, az Európai Bizottságból és az EP-ből álló intézményközi megfigyelőközpont létrehozásának lehetőségét, amelynek konkrét feladata az európai döntések helyi megítélésének nyomon követése és egy olyan közös európai védelmi koncepció előmozdítása, amely integrálja a szociális, gazdasági és egészségügyi dimenziókat. Az átláthatóság, a demokratikus elszámoltathatóság és a polgári szerepvállalás alapvető feltétele a polgárok európai intézményekbe vetett bizalmának. Bizalom hiányában még a legfejlettebb biztonságpolitikák is elveszíthetik hatékonyságukat és legitimitásukat. A megfigyelőközpontnak nemcsak az európai védelmi döntések helyi hatását kellene nyomon követnie, hanem az azokba vetett közbizalmat és a társadalmi megítélést is.

3.11.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az európai biztonság integrált megközelítésen alapul, amely a védelmi képességeket az EU „puha hatalmával” – együttműködés, diplomácia, valamint a fejlődés és a stabilitás előmozdítása – ötvözi. Ennek az egyensúlynak a fenntartása és megerősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió hiteles és önálló szerepet töltsön be a globális színtéren.

---

(1)   HL C 100., 2023.3.16., 132. o.; HL C, C/2024/4663, 2024.8.9., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4663/oj; HL C, C/2024/4662, 2024.8.9., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4662/oj HL C, C/2025/2013, 2025.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/2013/oj HL C, C/2024/2489, 2024.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2489/oj; HL C, C/2024/4056, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4056/oj; HL C 486., 2022.12.21., 168. o.; HL C, C/2025/5162, 2025.10.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/5162/oj.

(2)   Draghi-jelentés az EU versenyképességéről.

(3)   Facciamo chiarezza: nel 2024 la spesa militare europea eccedeva quella russa del 58 %.

(4)   Európai Bizottság (2025), The economic impact of higher defence spending, külön fejezet a 2025. tavaszi gazdasági előrejelzésben..

(5)  Stamegna, M., Bonaiuti, C., Maranzano, P., & Pianta, M. (2024). The economic impact of arms spending in Germany, Italy, and Spain. Peace Economics, Peace Science and Public Policy, 30(4), 393-422.

(6)  Stamegna, M., Bonaiuti, C., Maranzano, P., & Pianta, M. (2024). The economic impact of arms spending in Germany, Italy, and Spain. Peace Economics, Peace Science and Public Policy, 30(4), 393-422.

(7)   Key figures on European living conditions – 2024. évi kiadás.

(8)   Key figures on European living conditions – 2024. évi kiadás.