Előadó : Joško KLISOVIĆ (HR/PES), Zágráb közgyűlésének elnöke Referenciaszöveg : Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés COM(2024) 404 – 2024.9.12.

SZAKPOLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB)

Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag helyi végrehajtásának megerősítése

1.

üdvözli az „Irány az 55%!” jogalkotási csomagnak köszönhető előrelépéseket és az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentést, amely kiemeli a megújuló energia alkalmazása, az energiahatékonyság és az energiabiztonság terén elért eredményeket; mindazonáltal aggodalommal veszi tudomásul a végrehajtás terén továbbra is fennálló kihívásokat, különösen az engedélyezések terén fennálló szűk keresztmetszetekkel, a társadalmi elfogadottsággal, a folyamatos jogszabályváltozásokhoz való igazodás nehézségeivel, ha nincs elég adminisztratív kapacitás a más közigazgatási szervektől érkező célkitűzések, tervek és projektek jelentette munkateher vállalásához, továbbá az egységes szabályozás hiányával, a korlátozott technikai kapacitással és azzal kapcsolatban, hogy számos helyi és regionális önkormányzat nem fér hozzá finanszírozáshoz;

2.

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepét az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag (1) végrehajtásában, megjegyezve, hogy az intézkedéscsomag rendelkezéseinek mintegy 70 %-a a helyi végrehajtáson alapul, különösen olyan területeken, mint a megújuló energia alkalmazása, az energiahatékonyság javítása, az épületek felújítása és a fenntartható közlekedési rendszerek; hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő erőforrásokkal, kompetenciákkal és politikai támogatással való felruházása kulcsfontosságú a 2030-ra és 2050-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez. Támogatja az EU azon törekvését, hogy megvalósítsa a klímasemlegességet, és üdvözli azt a javasolt célt, hogy 2040-ig 90 %-kal csökkenjen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás; hangsúlyozza, hogy ezt a célt – a polgárok és az ipar számára biztosított megfelelő feltételekkel együtt – az EU-n belüli kibocsátások csökkentésével kell elérni, és ehhez nélkülözhetetlenek a helyi és regionális önkormányzatok erőfeszítései, illetve bevonásuk a folyamatba, továbbá ez az EU versenyképességének és hosszú távú stabilitásának érdekét is szolgálja;

3.

megismétli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok nem csupán végrehajtói, hanem társtervezői is az energetikai átállásnak, és kéri, hogy ezt a szerepet hivatalosan ismerjék el az uniós és a nemzeti jogszabályokban; hangsúlyozza, hogy az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag végrehajtását hozzá kell igazítani a helyi realitásokhoz, figyelembe véve olyan tényezőket, mint az egyes régiók konkrét szükségletei, a meglévő ipari és innovációs infrastruktúra és kapacitás, a lakosok gazdasági és szociális kapacitásai, és ki kell használni a helyi innovációból, a területi körülmények ismeretéből és a polgárokhoz való közelségből származó előnyöket; e célból kulcsfontosságú a megfelelő finanszírozás és a nagyobb rugalmasság biztosítása a szakpolitikák területi szinthez való igazítása során, és garantálni kell, hogy a projektek helyben minél nagyobb mértékben megtérüljenek, figyelembe véve az energiafogyasztás szerkezetét és ágazati jellegzetességeit, valamint az egyes területek megújulóenergia- és ipari fejlesztési potenciálját;

4.

kéri egy strukturált többszintű kormányzási modell megerősítését annak biztosítása érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat a kezdetektől fogva, folyamatosan és érdemi módon bevonják a nemzeti és uniós energiapolitikák tervezésébe, végrehajtásába és nyomon követésébe; a Polgármesterek Európai Szövetsége jól kipróbált módszertant és platformot biztosít egy ilyen modell befogadásához; sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az energiaunió irányításáról szóló rendelet 10. és 11. cikkét, különösen a nemzeti energia- és klímatervek és a szociális klímatervek elkészítése tekintetében. A NECPlatform projektben (2) támogatott strukturált irányítási modellnek biztosítania kell a helyi és regionális önkormányzatok következetes bevonását a nemzeti energiapolitikai ciklusokba, beleértve a nemzeti energia- és klímatervek, az épületfelújítási stratégiák, az energiaszegénység elleni tervek, az igazságos átmenetre vonatkozó stratégia, valamint a szociális klímatervek elkészítését, végrehajtását és felülvizsgálatát;

5.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális energiaügynökségek által támogatott helyi és regionális önkormányzatok az energetikai átállás közös tervezői és végrehajtói lehetnek. A helyi és regionális energiaügynökségek olyan nonprofit szervezetek, amelyeknek feladata, hogy segítsék a hatóságokat, a vállalatokat és a polgárokat a fenntartható energiapolitikák és programok végrehajtásában. Ezek a szervezetek jellemzően technológiafüggetlen megközelítést alkalmaznak, és a kereskedelmi érdekekkel szemben a társadalmi előnyöket helyezik előtérbe. Ez a rendkívül sajátos státusz lehetővé teszi a helyi és regionális energiaügynökségek számára, hogy a szolgáltatások integrátoraiként működjenek, felgyorsítva az energetikai átállásba történő beruházások növelését a polgárok, a hatóságok, a feltörekvő megújulóenergia-közösségek és a vállalatok számára kialakított, testre szabott és egyszerűsített eljárások révén, biztosítva a beruházások hatékonyságát és az energiahatékonyságról szóló (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) lefektetett „első az energiahatékonyság” elv megfelelő érvényesítését, biztosítva az olyan új energiapolitikák végrehajtását, mint az energia-önellátás, az épületek energetikai felújítása, az energiaszegénység elleni küzdelem vagy a helyi energiaközösségek előmozdítása, és meghatározva az adott terület energiagazdálkodásának javítására irányuló cselekvési prioritásokat és lehetőségeket;

6.

javasolja egy olyan uniós cselekvési terv kidolgozását, amely új energiaügynökségek és egyablakos ügyintézési pontok létrehozásában, illetve a meglévők megerősítésében támogatja a helyi és regionális önkormányzatokat magvető finanszírozás és technikai segítségnyújtás révén, a hatáskörök egységesítését elősegítő, közös kritériumok mellett; egy ilyen kezdeményezést úgy kell kialakítani, hogy jobban összehangolja az energia- és éghajlat-politikákat az alábbiakkal való szinergiák maximalizálása érdekében: a Polgármesterek Európai Szövetsége kezdeményezés, amelynek keretében a helyi és regionális energiaügynökségek az aláírók területi koordinátoraiként és támogatóiként járnak el, valamint a ManagEnergy kezdeményezés (4), amely megerősíti a helyi és regionális önkormányzatok és az energiaügynökségek arra irányuló kapacitását, hogy helyi szinten nagyszabású beruházási programokat hajtsanak végre az energiahatékonyság és a megújuló energia területén. E cselekvési terv végső célja az lenne, hogy támogassa a tagállamokat az energiahatékonysági irányelv, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv és a megújulóenergia-irányelv végrehajtásában;

7.

javasolja annak a lehetőségnek a vizsgálatát, hogy a Régiók Európai Bizottsága (RB) vállalja az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag helyi szintű végrehajtásával foglalkozó fórum szerepét, amely platformként szolgálna a helyi és regionális önkormányzatok, a nemzeti kormányok és az uniós intézmények összehívásához a folyamatos párbeszéd, a bevált gyakorlatok cseréje és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag végrehajtásával kapcsolatos valós idejű visszajelzések céljából;

8.

javasolja, hogy az „Irány az 55%!” helyi végrehajtási fórum tartalmazzon egy technikai segítségnyújtási részleget és egy pénzügyi kapcsolatteremtési funkciót, segítve a helyi és regionális önkormányzatokat abban, hogy megtalálják a megfelelő uniós eszközöket, a köz- és magánszféra közötti partnerségeket és a projektek bővítésére vonatkozó bevált gyakorlatokat;

A pénzügyi támogatás és a hozzáférhetőség fokozása

9.

hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozási mechanizmusok összetettsége és az egységes szabályozás hiánya továbbra is jelentős akadályokat gördít számos helyi és regionális önkormányzat, különösen a korlátozott adminisztratív kapacitással rendelkező kisebb települések elé. Emellett a finanszírozási forrásokra vonatkozó, nem egységes támogathatósági kritériumok hatékonysági problémákat okoznak, és visszafogják a részvételt. Ezért az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egyszerűsítse a kérelmezési eljárásokat, csökkentse a társfinanszírozási követelményeket, és nyújtson célzott technikai segítséget, így könnyítve meg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz, a Modernizációs Alaphoz, a Kohéziós Alaphoz és a küszöbön álló Szociális Klímaalaphoz való hozzáférést;

10.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy – amint azt az Európai Bizottság 2025 júliusában az új többéves pénzügyi keretre vonatkozóan javasolta – az uniós forrásokat esetlegesen olyan egységes nemzeti tervek révén központosítják, melyeknek végrehajtása során nem veszik figyelembe a területi szinteket és azok szükségleteit, miáltal helyi szinten kedvezőtlen vélemény alakul ki róluk és társadalmi ellenállást szülnek, illetve amelyek nem vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat a tervek kidolgozásába, végrehajtásába és nyomon követésébe; az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag végrehajtásának biztosítása érdekében az ilyen nemzeti terveknek tiszteletben kell tartaniuk a többszintű kormányzás és partnerség elveit, a Régiók Bizottsága és a Polgármesterek Európai Szövetsége ajánlásának megfelelően;

11.

elismeri az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetésének megháromszorozására irányuló európai bizottsági javaslatot, amely fontos előrelépést jelent az energetikai átállás finanszírozásában. Hangsúlyozza azonban, hogy az energetikai átállás nem pusztán technikai vagy pénzügyi kihívás, hanem egy átalakító hatású folyamat, amely regionális és helyi szinten komoly elkötelezettséget és felelősségvállalást igényel. Ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretben javasolt irányítási keret nem veszi kellően figyelembe, hogy a fenntartható jövő érdekében többszintű együttműködésre és szubszidiaritásra van szükség. Ezért a keret a jelenlegi formájában nem alkalmas tárgyalási alapnak, és alaposan át kell dolgozni a helyi és regionális önkormányzatok döntéshozatalba való bevonásának megerősítése, a forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése és az összes kormányzati szint közötti valódi partnerség előmozdítása érdekében;

12.

javasolja a települési szintű energetikai átállás pénzügyi támogatásának növelését az uniós kohéziós politika keretében, hogy támogatást biztosítsanak a helyi és regionális önkormányzatok, valamint helyi és regionális energiaügynökségeik számára, a nemzeti közvetítőktől függetlenül; javasolja, hogy a többéves pénzügyi keretben tartsák meg mind az interregionális együttműködésre irányuló alapokat, mind pedig azokat, amelyek az energiahatékonyság, a megújuló energia és a fenntarthatóság előmozdítását szolgálják, ezáltal is segítve a helyi és regionális ügynökségek finanszírozását; javasolja, hogy az ilyen támogatási rendszerek egyfelől kezeljék prioritásként az energiahatékonysággal, a megújuló energia alkalmazásával és az épületek felújításával, valamint a fenntartható mobilitással, a zöld folyosókkal és a fenntartható ipari folyamatokkal kapcsolatos projekteket, különösen a társadalmi-gazdasági vagy infrastrukturális hátrányokkal küzdő régiókban és ott, ahol az energetikai átállás és az ipari dekarbonizáció kontextusában üzemeket zárnak be vagy helyeznek át; másfelől közvetlenül az „Irány az 55%!” jogszabály szakpolitikai eszközeinek végrehajtására irányuljanak;

13.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret előkészítése során zajló észszerűsítési folyamat részeként folytasson mélyreható konzultációkat az uniós technikai segítségnyújtási programok előnyeit élvező helyi és regionális önkormányzatokkal és érdekelt felekkel.

Az engedélyezés és az infrastruktúra-fejlesztés felgyorsítása

14.

hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárását, mivel továbbra is az adminisztratív késedelmek jelentik az időben történő megvalósítás egyik fő akadályát; a bürokrácia csökkentése és a gyorsabb helyi jóváhagyások támogatása érdekében kéri a megújuló energiaforrások felgyorsítására alkalmas célterületek gyors kijelölését, amint azt a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv előirányozza, az energetikai és ipari projektek elindítására vonatkozó adminisztratív eljárások összetettségének csökkentését, valamint egy harmonizált uniós szintű digitális engedélyezési rendszer kidolgozását;

15.

hangsúlyozza, hogy sürgősen növelni kell a tiszta energia termelését és ellátását az EU-n belül az uniós vállalkozások és ipar versenyképességének, valamint az energiaellátás biztonságának, az energiaválságra való felkészültségnek, tehát az energiaszuverenitásnak a biztosítása, valamint az energiaágazat dekarbonizációja és ezzel egyidejűleg az energiaszegénység kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy az uniós keretnek továbbra is technológiai szempontból nyitott megközelítést kell alkalmaznia, amely a különböző technológiai megoldások életciklus-karbonlábnyomának, illetve társadalmi, környezeti és területi hatásának objektív értékeléséből indul ki;

16.

jelentős beruházásokat szorgalmaz az energiahálózatokba, az új energiahordozók (pl. hidrogén vagy megújuló tüzelőanyagok) és az energetikai átállás szempontjából fontos hordozók (pl. szén-dioxid) hálózatainak és infrastruktúráinak fejlesztésébe, a villamosenergia-hálózatok kapacitásának és rugalmasságának javítása, valamint modernizálásuk és a jelenlegi energiaszerkezethez való hozzáigazításuk – mivel ezek nemcsak az energetikai átállás, hanem az európai ipar versenyképességének elősegítése szempontjából is fontosak –, továbbá az energiatárolási infrastruktúra bővítése érdekében, különösen a vidéki, hegyvidéki, legkülső és kevésbé fejlett régiókban, valamint azokon a szigeteken, ahol a hálózati korlátok akadályozzák a megújuló energia integrációját és a dekarbonizált ipari projektek kivitelezését; ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy kezelje prioritásként az intelligens hálózatok, a tárolás, a megújulóenergia-közösségek, az ágazat-összekapcsolás és a decentralizált energiarendszerek támogatását;

17.

felhívja a figyelmet az RB által a tisztaipar-megállapodás és a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv terén végzett munkára, valamint a tiszta megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoportjára;

18.

hangsúlyozza a helyi elosztórendszer-üzemeltetők stratégiai szerepét a decentralizált megújuló energiaforrások összekapcsolásában és az energiarendszer rugalmasságának elősegítésében; hangsúlyozza az elosztórendszer-üzemeltetők interfészei és az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti interoperabilitás előmozdítását; szorosabb koordinációt szorgalmaz az elosztórendszer-üzemeltetők és a helyi és regionális önkormányzatok között a regionális energiatervezésben és a hálózatfejlesztésben, valamint a megújulóenergia-közösségek megkönnyítésében; sürgeti a releváns hálózati adatok megosztását az önkormányzatokkal és azok energiaügynökségeivel a szűk keresztmetszetek azonosításának és a beruházási döntések optimalizálásának elősegítése érdekében;

19.

kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat vonják be a regionális energiahálózat-tervezési szervekbe és a tízéves hálózatfejlesztési tervekről folytatott konzultációkba; javasolja, hogy a jövőbeli hálózati csomag tükrözze a helyi dekarbonizációs terveket, és foglaljon magában területi hatásvizsgálatokat;

Energiaellátás és megfizethetőség

20.

hangsúlyozza, hogy az emelkedő energiaárakkal és a felújítási költségekkel összefüggésben sürgősen foglalkozni kell az energiaszegénységgel. Az alacsony jövedelmű és az energiaszegény háztartásokat aránytalanul sújtják a magas előzetes felújítási és energiahatékonysági költségek. Célzott helyi szintű támogatás nélkül fennáll annak a kockázata, hogy ezek a csoportok kimaradnak az energetikai átállásból, ami súlyosbítja az egyenlőtlenséget. Ezért az RB arra kéri a tagállamokat, hogy használják fel a Szociális Klímaalapot és más uniós eszközöket a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások előnyben részesítésére;

21.

célzott helyi intézkedések végrehajtására szólít fel az igazságos átmenet biztosítása érdekében, példaként említve a kamatmentes felújítási hiteleket, az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújtott közvetlen támogatásokat és a közösségi alapú energetikai kezdeményezések támogatását; hangsúlyozza, hogy ezeket az intézkedéseket a helyi és regionális önkormányzatokkal közösen kell megtervezni a hatás és a társadalmi elfogadottság maximalizálása érdekében;

22.

hangsúlyozza a helyi munkaerő átképzésének és továbbképzésének fontosságát az energetikai átállás munkaerő-igényeinek kielégítése érdekében; kéri a szakképzésbe, a zöld készségekre irányuló programokba és a foglalkoztatási ösztönzőkbe történő uniós és nemzeti beruházások bővítését, különösen az energiaintenzív vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól függő vagy strukturális munkaerőpiaci kihívásokkal küzdő régiókban; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be a helyi és regionális önkormányzatokat a készségek uniójába, mivel az önkormányzatok részletes adatokat szolgáltathatnak a helyi és regionális szintű tudáshiányról különböző kontextusokban. Az állami foglalkoztatási szolgálatokat és a regionális oktatási intézményeket végrehajtó partnerként be kell vonni a zöld készségek fejlesztésébe;

23.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok helyi és regionális energiaügynökségeiken keresztül az oktatási intézményekkel és a helyi iparral együttműködve elősegíthetik a helyi zöld munkaerőpiacokat és képzési központokat; célzott finanszírozást és technikai támogatást kér az önkormányzatok számára a zöld munkahelyekkel kapcsolatos helyi kezdeményezések és a készségek megfigyelőközpontjainak működtetéséhez;

A közigazgatási és technikai kapacitás kiépítése

24.

elismeri, hogy számos helyi és regionális önkormányzat, különösen a kisebb települések nem rendelkeznek az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag hatékony végrehajtásához szükséges közigazgatási és technikai kapacitással. A hatékony végrehajtást gyakran nemcsak az erőforrások szűkössége, hanem az intézményi széttagoltság és a helyi szervezeti egységek közötti korlátozott koordináció is hátráltatja. Az RB ezért az EU által finanszírozott technikai segítségnyújtás jelentős bővítését kéri, központi szerepet biztosítva az ELENA-eszköznek (5) (Európai helyi energiahatékonysági támogatás), amely az EU kiemelt mechanizmusa a helyi szintű projektfejlesztés támogatására; kéri továbbá, hogy javítsák az ELENA mechanizmus feltételeit, rugalmasabbá téve a minimális beruházási követelményt annak érdekében, hogy a kisebb települések is élvezhessék annak előnyeit;

25.

hangsúlyozza, hogy új tudásplatformok létrehozása helyett elsőbbséget kell biztosítani a közvetlen technikai segítségnyújtás és a lépcsőzetes finanszírozási eszközök – például az Európai Városfejlesztési Eszköz – bővítésének, amelyek lehetővé teszik a települések – különösen a kis- és közepes méretűek – számára, hogy a projektfejlesztéshez szakértői támogatást és magvető finanszírozást kapjanak; kéri a bevált gyakorlatok megismétlését és bővítését, és javasolja, hogy az olyan meglévő kezdeményezések, mint a Polgármesterek Szövetsége és az európai éghajlati paktum, kapcsolják össze a helyi szereplőket ezekkel a gyakorlati eszközökkel és tanácsadási szolgáltatásokkal; javasolja továbbá egy technikai és pénzügyi tanácsadó hálózat létrehozását az erőforrások optimalizálása és a fenntartható energiával kapcsolatos projektek adminisztratív feldolgozásának felgyorsítása érdekében;

26.

kéri, hogy a helyi és regionális politikai döntéshozók és személyzet számára dolgozzanak ki uniós szintű képzési programot, amely olyan kulcsfontosságú területekre terjed ki, mint az energiatervezés, a fenntartható megoldásokra irányuló közbeszerzés, a szabályozásnak való megfelelés és az innovatív finanszírozási modellek; hangsúlyozza, hogy folyamatos szakmai fejlődésre van szükség annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani a változó energiaügyi és éghajlat-politikai jogszabályokkal; a CINEA a LIFE-CET alprogramon keresztül biztosíthatná a program működtetéséhez szükséges szakértelmet és módszertant; kéri, hogy az EU következő programozási keretében tartsák meg a LIFE-CET alprogramot;

27.

hangsúlyozza, hogy tartós helyi végrehajtási kapacitást kell kiépíteni a helyi és regionális energiaügynökségek és az egyablakos ügyintézési pontok szerepének megerősítése révén; kéri, hogy az uniós technikai segítségnyújtási programok kezeljék prioritásként a meglévő ügynökségek megerősítését és újak létrehozását a rosszul ellátott régiókban, hogy minden település – különösen az 50 000 főnél kevesebb lakossal rendelkezők – hozzáférhessen a szakértői szolgáltatásokhoz; javasolja, hogy az energiaügynökségeket rendszeresen vonják be az uniós programok keretében finanszírozott képzési és tanácsadási tevékenységekbe;

A nyomonkövetési, irányítási és visszajelzési mechanizmusok javítása

28.

javasolja az „Irány az 55%!” helyi végrehajtási eredménytábla bevezetését, amelyet az Európai Bizottság évente tenne közzé, és amely nyomon követné az olyan kulcsfontosságú mutatók terén elért eredményeket, mint a megújuló energia alkalmazása, az épületek felújítási aránya, az energiahálózatok korszerűsítése és az energiaszegénység csökkentése helyi és regionális szinten. Az eredménytáblának tartalmaznia kell a helyi hálózatba való beruházások, az energiaszegénység mérséklése és a polgárok energiaprojektekben való részvétele szerint lebontott mutatókat, és felhasználhatják a fenntartható energiával foglalkozó helyi és regionális megfigyelőközpontokban rendelkezésre álló adatokat;

29.

tudomásul veszi a végleges aktualizált nemzeti energia- és klímatervek Európai Bizottság általi értékelését, és szorgalmazza, hogy a tagállamok helyezzenek nagyobb hangsúlyt a többszintű kormányzásra és vonják be különösen a szubnacionális szervezeteket (a helyi és regionális önkormányzatokat) a NEKT-ek kidolgozásának következő lépéseibe; különösen arra biztatja a tagállamokat, hogy aktualizált nemzeti energia- és klímaterveikhez készítsenek helyi szintű végrehajtási ütemterveket, biztosítva a nemzeti célok és a helyi fenntartható energia- és klímatervek vagy hasonló tervek regionális szintű összehangolását;

30.

tudomásul veszi továbbá az Európai Bizottság arra vonatkozó értékelését, hogy egyelőre csak néhány nemzeti terv tartalmaz olyan információkat az építőipari és a közúti közlekedési ágazatról, amelyeket fel lehetne használni a szociális klímatervek elkészítéséhez, melyeknek határideje 2025. június 30. volt. Az RB hangsúlyozza, hogy ezeket a terveket sürgősen és a helyi és regionális önkormányzatokkal szoros együttműködésben kell kidolgozni annak érdekében, hogy a Szociális Klímaalap készen álljon az ETS2 zökkenőmentes és méltányos végrehajtására, valamint a leginkább veszélyeztetett csoportok és területek védelmére; aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy a tervek többsége továbbra is korlátozott tagállami ambícióra enged következtetni a hosszú távú felújítási stratégiák terén és kevés információt tartalmaz a közszféra energiahatékonysági kötelezettségeiről;

31.

hangsúlyozza, hogy rendszeres és strukturált végrehajtási párbeszédre és visszajelzési mechanizmusokra van szükség a helyi és regionális önkormányzatok, a tagállamok és az uniós intézmények között a végrehajtással kapcsolatos kihívások korai azonosítása és a szakpolitikák ennek megfelelő kiigazítása érdekében;

32.

hangsúlyozza, hogy a széttagolt kormányzás és a nemzeti, regionális és helyi szintek közötti nem egyértelmű felelősségmegosztás továbbra is akadályozza az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag koherens végrehajtását; arra kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egyértelmű koordinációs keretet, amely meghatározza a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a csomag minden egyes szakpolitikai területén;

Az állami szerepvállalás és a társadalmi elfogadás előmozdítása

33.

hangsúlyozza, hogy az energetikai átállás sikeréhez elengedhetetlen az állami támogatás. A közvélemény ellenállása gyakran az átlátható kommunikáció, illetve a korai és érdemi bevonás hiányából ered. A bizalom erősítésére irányuló erőfeszítéseknek túl kell mutatniuk a megfelelésen, és magukban kell foglalniuk olyan megoldások közös kidolgozását, amelyek kezelik a helyi aggályokat, például a tájra gyakorolt hatással, a zajjal és a gazdasági részvétellel kapcsolatban. Ezért az RB kéri, hogy dolgozzanak ki a helyi érdekelt felek szerepvállalására vonatkozó terveket valamennyi jelentős energetikai infrastrukturális és felújítási projekthez, biztosítva a polgárok és a közösségi szervezetek érdemi részvételét;

34.

ösztönzi a megújulóenergia-közösségek és a termelő-fogyasztói modellek előmozdítását a következő polgári energiaügyi csomagban; kéri a tagállamokat, hogy teljes mértékben ültessék át a megújulóenergia-irányelvet, és hajtsák végre a villamosenergia-piac szerkezetének reformját annak érdekében, hogy biztosítsák a megújulóenergia-közösségek fejlesztéséhez szükséges támogató kereteket, célzott uniós támogatási programok segítségével;

A szakpolitikai koherenciának és a régiók versenyképességének biztosítása

35.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az energetikai átállást összehangolják az energiafüggetlenségre, a társadalmi kohézióra, az ipari versenyképességre, a gazdasági növekedésre és a regionális fejlesztésre vonatkozó szélesebb körű uniós célokkal; kéri, hogy az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag végrehajtása a következő többéves pénzügyi keretben is prioritás legyen, és a 2027 utáni kohéziós politika a szakpolitikák széttöredezettségének elkerülése és a finanszírozási programok közötti szinergiák biztosítása érdekében továbbra is képes legyen megfelelő támogatást nyújtani a helyi és regionális önkormányzatoknak a klímasemlegesség felé vezető úton;

36.

kiemeli a helyi önkormányzatoknak a helyi energiatermelésért nyújtott kompenzáció pozitív hatását, valamint annak a tájakra és más tevékenységekre gyakorolt hatását, többek között az állami támogatás növelésének egyik módjaként;

37.

hangsúlyozza, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az energetikai átállásban részt vevő uniós székhelyű beszállítók és technológiaszolgáltatók számára; kéri, hogy a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály célkitűzéseivel és a stratégiai autonómiára irányuló uniós célokkal összhangban építsenek be fenntarthatósággal, körforgással és karbonlábnyommal kapcsolatos kritériumokat a közbeszerzési eljárásokba és árverésekbe;

38.

javasolja, hogy a tagállamok és a helyi és regionális önkormányzatok fogadjanak el olyan zöld közbeszerzési iránymutatásokat, amelyek magukban foglalják az életciklus-értékeléseket, a helyi gazdasági előnyöket és a társadalmi értékre vonatkozó kritériumokat; támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat azáltal, hogy a közbeszerzési hatóságok körében szabványosított eszközök és módszerek biztosítását javasolja a végrehajtás és a kapacitásépítés fokozása érdekében; kéri, hogy ezeket a kritériumokat építsék be a megújuló energiaforrások, az ipari dekarbonizáció, az új ipari tevékenységek vagy az energiahatékonyság előmozdításához kapcsolódó támogatási programokba;

39.

kiemeli, hogy a versenyképesség eredendően területi jellegű: a vállalkozások akkor sikeresek, ha a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő feltételeket biztosítanak az infrastruktúra, a fejlesztés, a termelékenység és a növekedés számára; Európa versenyképességének biztosításához hosszú távú, helyi alapú megközelítésre van szükség;

40.

határozottabb uniós fellépésre szólít fel a körforgásos gazdaság elveinek az energiaágazatban történő előmozdítása érdekében, beleértve a megújulóenergia-infrastruktúra újrafelhasználására, átalakítására és újrafeldolgozására vonatkozó követelményeket is; hangsúlyozza, hogy a körforgásos jelleget be kell építeni a projekt teljes életciklusába, a tervezéstől és a beszerzéstől a leszerelésig és az anyaghasznosításig;

41.

kiemeli, hogy az energiahatékonysági megfontolásokat és megoldásokat be kell építeni a tisztaipar-megállapodás releváns elemeibe, mivel ezek az uniós iparágak és régiók fenntartható versenyképességének mozgatórugói;

Következtetés

42.

arra a következtetésre jut, hogy az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag sikere attól függ, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben az energetikai átállás központi szereplőivé teszik-e; megismétli, hogy a meglévő akadályok leküzdéséhez célzott uniós támogatásra, strukturált kormányzásra és valamennyi kormányzati szint között fokozott koordinációra van szükség. A siker azon is múlik, hogy realisztikus és gazdaságilag józan célokat tűzzünk ki, amelyek figyelembe veszik a regionális különbségeket és a helyi és regionális önkormányzatok gyakorlati kapacitásait;

43.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szerepének megerősítése nemcsak gyakorlati szükségszerűség az EU éghajlat-politikai céljainak eléréséhez, hanem demokratikus szempontból is elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a polgárokat bevonják, meghallgassák és támogassák az átállásban; hangsúlyozza, hogy csak a helyi és regionális önkormányzatok ültethetik át a széles körű uniós célkitűzéseket társadalmilag befogadó és területileg koherens fellépésekbe, amelyek helyi szinten erősítik a bizalmat és a felelősségvállalást;

44.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy építsen be helyi dimenziót az energia- és éghajlat-politikai jogszabályok valamennyi jövőbeli értékelésébe, valamint a következő többéves pénzügyi keretbe, biztosítva, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra háruló végrehajtási terheket reálisan értékeljék és megfelelően támogassák, és a jogszabályokat kezdettől fogva a szubnacionális hatóságokkal közösen dolgozzák ki;

45.

sürgeti, hogy az energiaunió helyzetéről szóló következő jelentés tartalmazzon külön fejezetet a helyi és regionális végrehajtásról, kitérve a bevált gyakorlatokra, a szubnacionális szintű eredményekkel kapcsolatos adatokra és a helyi és regionális önkormányzatok fellépésének fokozását célzó ajánlásokra.

---

(1)  Régiók Európai Bizottsága, „Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy” szakbizottság, Milieu Consulting, Beamud, F., Gallego, F., Truc, M. és mtsai., Speeding up the clean energy transition at local and regional level: the impact of the Fit for 55 package, Régiók Európai Bizottsága, 2025, https://data.europa.eu/doi/10.2863/1667526.

(2)  A NECPlatform projekt 2022-ben indult azzal a céllal, hogy hat uniós tagállamot (Bulgária, Horvátország, Franciaország, Olaszország, Portugália és Románia) támogasson a többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszéd állandó platformjainak létrehozásában és irányításában, segítve őket az irányítási rendelet 11. cikkének való megfelelésben azáltal, hogy előmozdítják az energia- és éghajlat-politikák vertikális és horizontális integrációját.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1791 irányelve (2023. szeptember 13.) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (HL L 231., 2023.9.20., 1. o.).

(4)   ManagEnergy – kezdőlap – Európai Bizottság.

(5)   ELENA – European Local ENergy Assistance (Európai helyi energiahatékonysági támogatás).