A Bundesfinanzhof (Németország) által 2025. augusztus 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – F Corporation kontra Bundeszentralamt für Steuern

(C-533/25. sz. ügy, F Corporation)

(C/2025/5937)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzhof

Az alapeljárás felei

Felperes és felülvizsgálatot kérelmező fél: F Corporation

Alperes és a felülvizsgálati eljárásban ellenérdekű fél: Bundeszentralamt für Steuern

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Háttérbe szorítja-e az EUMSZ 49. cikk szerinti letelepedés szabadsága az EUMSZ 63. cikk szerinti tőke szabad mozgását mint vizsgálati mércét a Körperschaftsteuergesetz (a társasági adóról szóló törvény [KStG]) 32. §-a (1) bekezdésének az Abkommen zwischen der Bundesrepublik Deutschland und Japan zur Vermeidung der Doppelbesteuerung bei den Steuern vom Einkommen und bei einigen anderen Steuern vom 22. April 1966 (a Németországi Szövetségi Köztársaság és Japán között létrejött, a jövedelem- és egyes egyéb adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, 1966. április 22-i egyezmény [a Japánnal kötött 1966. évi kettős adóztatási egyezmény]) 10. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 2. pontjának felülvizsgálata tekintetében, mivel

—	egyrészt – e rendelkezések ugyan 15 % mértékű német tőkejövedelem-adónak a korlátolt felelősségű társaság (kft.) által fizetett osztalékból történő mentesítő (végleges) jellegű levonását írják elő a tőkeegyesítő társaságként működő japán anyavállalat részesedésének mértékétől függetlenül,

—

másrészt – azonban a felperes által hivatkozott, a tőkejövedelem-adó levonása révén megvalósuló korlátozás csak azért következhet be, mert a felperes legalább 25 %-os részesedéssel rendelkezik az osztalékot fizető kft.-ben, és az osztalék 95 %-ának megfelelő mértékű japán adómentesség igénybevétele mellett a német tőkejövedelem-adó teljes visszatérítését kéri,

—	és így a felperes végeredményben az osztalék olyan belső piacihoz hasonló teljes mentesítését kéri a kft.-vel alkotott csoportosulás tekintetében, mint amilyen a 2006/98/EK irányelvvel (1) módosított 90/435/EGK irányelv (2) 5. cikke szerinti is?

Ha a tőke szabad mozgása mint vizsgálati mérce nem szorul háttérbe:

—

A jelen ügy körülményei között a felperes tőkéje szabad mozgásának a Németországi Szövetségi Köztársaság által előidézett korlátozását jelenti-e a német tőkejövedelem-adónak az osztalék után a KStG 32. §-a (1) bekezdésének a Japánnal kötött 1966. évi kettős adóztatási egyezmény 10. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 2. pontja alapján történő mentesítő jellegű beszedése, ha

—	egyrészt – az osztalék után beszedett német tőkejövedelem-adó a tőkeegyesítő társaságként működő belföldi illetőségű anyavállalatok esetében 2009. április 1-jétől is beszámítható és visszatéríthető az adómegállapítás során, és

—	másrészt – a felperes ugyan a Japánnal kötött 1966. évi kettős adóztatási egyezmény 23. cikkének (2) bekezdése alapján 2009. április 1. előtt teljes mértékben beszámíthatta a japán társasági adóba az osztalékot terhelő német tőkejövedelem-adót,

—	erre azonban 2009. április 1-jétől kizárólag azért nincs lehetőség, mert a kft.-től származó osztalék egy újonnan bevezetett japán adómentesség révén 95 %-ban mentesül az adó alól a felperesnél?

Ha a tőke szabad mozgásának korlátozását kell feltételezni:

Igazolható-e az osztalék tekintetében fennálló adóztatási joghatóságnak a Japánnal kötött 1966. évi kettős adóztatási egyezmény 10. cikkének (2) bekezdése szerinti megosztásában megnyilvánuló közérdeken alapuló kényszerítő indokokkal a német tőkejövedelem-adónak a KStG 32. §-a (1) bekezdésének a Japánnal kötött 1966. évi kettős adóztatási egyezmény 10. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 2. pontja alapján történő végleges jellegű beszedése?

b)	Igazolható-e a német tőkejövedelem-adó végleges jellegű beszedése azzal, hogy a felperes nem igényelheti kettős adóelőny formájában a tőkejövedelemadó-levonás alóli mentességet az osztalék japán adómentessége mellett?

Ha a német tőkejövedelem-adó végleges jellegű beszedése a tőke szabad mozgásának tiltott és nem igazolható korlátozását jelenti:

Összeegyeztethető-e az EUMSZ 63. cikkel, ha a tőkejövedelem-adónak a felperes részére történő visszatérítését attól a feltételtől teszik függővé, hogy

—

a felperesnek a tőkejövedelem-adó levonására vonatkozó német adóigazolás bemutatása mellett meg kell adnia euróban, hogy a német tőkejövedelem-adóból mekkora összeg nem számítható be Japánban a japán társasági adóba a vitatott osztalékban való részesülés évében, és így visszatérítésre csak akkor kerülhet sor, ha a felperes adatait igazolták a Bundeszentralamt für Steuern (központi szövetségi adóhivatal, Németország [BZSt]) felé, vagy ha ezen adatokat megerősítették a BZSt felé a japán adóhatósággal folytatott információcsere útján,

—	miközben egy tőkeegyesítő társaságként működő belföldi illetőségű anyavállalatnak csak a német adóhatóságoknak a tőkejövedelem-adó levonására és megfizetésére vonatkozó igazolását kell bemutatnia a tőkejövedelem-adónak a német társaságiadó-megállapítás keretében történő beszámításához?

(1) Az adózás területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 2006/98/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 363., 129. o.).

(2) A különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 1990. július 23-i 90/435/EGK tanácsi irányelv (HL 1990. L 225., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 147. o.).