Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 1308/2013/EU, az (EU) 2021/2115 és a 251/2014/EU rendeletnek a borágazatra vonatkozó egyes piaci szabályok és ágazati támogatási intézkedések, valamint az ízesített borászati termékek tekintetében történő módosításáról

(COM(2025) 137 final – 2025/0071 (COD))

(C/2025/5161)

Előadó:

Josep PUXEU ROCAMORA

Tanácsadó:	Ignacio SÁNCHEZ RECARTE (az előadó felkérésére)
Jogalkotási eljárás:	EU Law Tracker
Felkérések:	Európai Parlament, 2025.5.5. Tanács, 2025.5.8.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése és 304. cikke
Európai bizottsági dokumentumok:	COM(2025) 137 final
Vonatkozó fenntartható fejlődési célok:	12. sz. fenntartható fejlődési cél: Biztosítani a fenntartható fogyasztási és termelési szokásokat
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2025.6.25.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2025.7.17.
Plenáris ülésszak száma:	598.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	153/3/2

1. AJÁNLÁSOK

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB):

1.1.

hangsúlyozza a borágazat társadalmi-gazdasági jelentőségét az Európai Unió számára (1).

Az ágazat 100 milliárd EUR-s piaci értéket képvisel és 130 milliárd EUR-val járul hozzá az EU GDP-jéhez. 2022-ben 17,9 milliárd EUR-s teljes exportértékben, 194 különböző országba exportáltak európai borokat, ami döntő szerepet játszott abban, hogy kizárólag a borexportnak sikerült 3,7 %-kal csökkentenie az EU kereskedelmi mérlegén jelentkező hiányt.

ii.

A borexport hozzájárul a szociális támogatáshoz is azáltal, hogy összesen 2,9 millió munkahelyet teremt, amelyek újjáélesztik az elnéptelenedéssel küzdő vidéki területeket. Ez az ágazat kivételes termelékenységgel rendelkezik, és az értéklánc minden szakaszában magasabb egy munkavállalóra eső hozzáadott értéket biztosít, mint a más ágazatokban végzett hasonló tevékenységek (+ 90 % a szőlőtermesztés esetében, szemben a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel; + 16 % a borkészítés esetében, az élelmiszer-előállításhoz képest; és + 5 % a borkereskedelem esetében, az egyéb étel- és italkereskedelmi tevékenységekkel szembeállítva). Emellett a borgazdaságok 15 %-kal nyereségesebbek az EU átlagos gazdaságainál, és életképes gazdasági alternatívát kínálnak a vidéki területeken élők számára.

iii.

A borágazat döntő szerepet játszik a vidéki területek lakosságának fenntartásában, mivel több mint 3,1 millió hektárnyi szőlő található olyan területeken, ahol gyakran nincsenek gazdasági alternatívák. A 2,2 millió uniós borgazdaság többsége kisüzemi tevékenységet folytat, azonban méretük ellenére ezek a szőlőültetvények jelentős mértékben járulnak hozzá a vidéki gazdaságokhoz és az EU bortermeléséhez. A bővülő szőlőültetvényekkel rendelkező vidéki régióknak szinte sikerült fenntartaniuk népességi szintjüket, és csak enyhe, 0,4 %-os csökkenést tapasztaltak. Ezzel szemben a zsugorodó szőlőültetvényekkel rendelkező területek népessége jelentősen – 6,5-szer – nagyobb mértékben (2,6 %-kal) csökkent.

iv.	A borágazat teljes költségvetési hozzájárulása 2022-ben közel 52 milliárd EUR volt, amelynek több mint 57 %-át társadalombiztosítási járulékok tették ki – ez az EU általános államháztartási kiadásainak mintegy 0,7 %-a.

A gazdaság terén kifejtett közvetlen hatásai mellett az európai borágazat kulturális hagyományt is képvisel, amely mélyen a társadalmi környezetben gyökerezik. Az egyes termőterületek (terroirok) mozaikjából álló bortermelő régiókon keresztül az ágazat több évszázadnyi történelem és innováció által alakított, sokszínű örökséget őriz. A szőlőtermesztés nem csupán a bortermelésről szól; életformát, kollektív identitást és egy területtel való kapcsolatot is megtestesít. Az uniós borcsomagnak ezért nemcsak a versenyképesség biztosítását és a beruházások ösztönzését kell céloznia, hanem azt is, hogy a gazdaság, a környezet és a kultúra közötti szinergiák kiemelésével megőrizze ezt a polgárokat egyesítő társadalmi és kulturális szerkezetet. Ez segíteni fogja a borvidékek szellemiségének megerősítését, és fenntartható jövőt biztosít ezen ikonikus ágazat számára;

1.2.

rámutat a bor kulturális jelentőségére az EU-ban, és kéri, hogy az Európai Bizottság védje meg a borkultúrát azáltal, hogy lényegileg támogatja olyan programok végrehajtását, amelyek elősegítik a fogyasztók tudatosságát a tájékozott és felelős borfogyasztással kapcsolatban;

1.3.

támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amelynek célja, hogy jobb eszközöket biztosítson az európai borágazat számára ahhoz, hogy kezelje a borpolitikával foglalkozó magas szintű munkacsoport által azonosított számos kihívást;

1.4.

kéri, hogy a szakpolitikai támogatást egészítsék ki ambiciózus költségvetéssel a borágazatban végrehajtandó konkrét beavatkozások számára;

1.5.

hangsúlyozza, hogy olyan oktatási programokat, valamint kutatási és fejlesztési projekteket kell kidolgozni, amelyek kiegészítik a borászati vállalatok és a borászati dolgozók arra irányuló kezdeményezéseit, hogy támogassák a borászati vállalatokat és munkavállalókat az ágazat folyamatban lévő átállásában;

1.6.

hangsúlyozza, hogy a magas szintű munkacsoport ajánlásait és az Európai Bizottság javaslatát még azelőtt készítették elő, hogy a nemzetközi borpiacokon drasztikusan romlott volna a helyzet annak nyomán, hogy az Egyesült Államok kormánya úgy döntött, hogy további vámokat vet ki az uniós borokra; úgy véli, hogy a jövőben további segítségnyújtásra lehet szükség az uniós borok nemzetközi versenyképességének támogatásához;

1.7.

ajánlja, hogy fejlesszék tovább az Európai Bizottság javaslatát az uniós borágazat előtt álló kihívások kezelése, valamint az egészséges, fenntartható és versenyképes borágazat hosszú távú biztosítása érdekében;

1.8.

bár egyetért azzal, hogy a jövőbeli telepítési stratégiáknak elő kell segíteniük a termelési potenciál piaci kereslethez való igazítását, úgy véli, hogy az Európai Bizottság javaslatában részletezett korlátozások listája túlságosan megszorító jellegű, és nem feltétlenül felel meg minden helyzetnek;

1.9.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy hosszabbítsák meg az újratelepítésekre kiadott engedélyek érvényességét, de javasolja, hogy azok érvényességét hat évre korlátozzák annak érdekében, hogy lehetővé váljon az egységes oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott területekben rejlő lehetőségek kezelésének egyértelmű tervezése;

1.10.

üdvözli, hogy kiegészítő kínálatszabályozási eszközként engedélyezik a nemzeti kifizetéseket az önkéntes zöldszürethez és a termő szőlőültetvények önkéntes kivágásához, tekintettel az ilyen intézkedések költséghatékonyságára, hiszen a felesleges bormennyiséget még a termelés előtt „kivonják” a piacról;

1.11.

üdvözli azt a javaslatot, hogy uniós szinten szabályozzák bizonyos olyan kifejezések használatát a csökkentett alkoholtartalmú termékek kiszerelésén, amelyeket széles körben használnak, és ezért a fogyasztók jól értik azokat; azt ajánlja, hogy a javaslatot egészítsék ki néhány további kifejezéssel és feltétellel, az alábbi 1. és 3. módosításnak megfelelően;

1.12.

nem támogatja az „alkoholmentesítéssel előállított” kifejezés kötelezővé tételét az alkoholmentesített és részben alkoholmentesített borok esetében;

1.13.

a 2. módosításban foglaltaknak megfelelően javasolja, hogy a rendeletet egészítsék ki egy a címkén feltüntetett, a tájékoztatás elektronikus eszközének nyelvfüggetlen megjelölésére szolgáló meglévő szimbólumra vagy piktogramra való hivatkozással. Emellett a fogyasztók általi jobb megértés érdekében az EGSZB azt javasolja, hogy az energiaérték az említett elektronikus eszközök közvetlen közelében jelenjen meg;

1.14.

javasolja, hogy az EU-n kívülre exportált uniós borok esetében töröljék el az összetevők listájának és a tápértékjelölésnek a kötelező feltüntetését, mivel a vonatkozó követelmények országonként eltérőek;

1.15.

javasolja az Európai Bizottságra ruházott hatáskörök kiterjesztését annak érdekében, hogy az Európai Bizottság – a megfelelő szakmai szervezetekkel és szakértői csoportokkal folytatott alapos konzultációt követően – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén további szabályokat dolgozhasson ki i. a kötelező és önkéntes tájékoztatásra szolgáló elektronikus eszközök használatára, valamint ii. az elektronikus eszközzel szolgáltatott információk formájára és elrendezésére vonatkozóan;

1.16.

javasolja annak egyértelművé tételét, hogy az ugyanabban a látómezőben kötelezően feltüntetendő adatokat előíró rendelkezések csak egyszer alkalmazandók annak elkerülése érdekében, hogy az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés vagy az OEM/OFJ nevének feltüntetésekor minden kötelező kifejezést meg kelljen ismételni az elülső címkén;

1.17.

javasolja, hogy a lepárlásra és a zöldszüretre vonatkozó nemzeti kifizetésekre egy adott évben rendelkezésre álló kifizetések teljes összege a javasolt 20 % helyett ne haladja meg a 15 %-ot. Az EGSZB javasolja továbbá, hogy az önkéntes kivágást vegyék fel az e korlátozások hatálya alá tartozó intézkedések közé;

1.18.

javasolja, hogy a krízislepárlási kifizetések kedvezményezettjei másfél évig ne legyenek jogosultak semmilyen más borászati támogatásra;

1.19.

javasolja, hogy a címkéken feltüntetett elektronikus eszközök tekintetében az ízesített borászati termékekre pontosan ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a borokra;

1.20.

javasolja, hogy az alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített ízesített borászati termékek esetében ezen új termékek jogbiztonsága érdekében vezessenek be olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az aroma a boréhoz hasonló érzékszervi jellemzőket eredményezzen;

1.21.

üdvözli az Európai Bizottságnak a borturizmus előmozdítására irányuló javaslatát, azt ajánlja azonban, hogy ezt terjesszék ki a bortermelő vállalatok annak érdekében történő támogatására is, hogy létesítményeiket a borturizmussal kapcsolatos látogatásokhoz és azok népszerűsítéséhez, valamint a bort és a gasztronómiát összekapcsoló programokhoz igazítsák. A bortermelő vállalatoknak nyújtott uniós támogatásnak ösztönöznie kell a helyi vagy regionális szőlészeti identitás megszilárdítását, és meg kell erősítenie a helyi bortermelő vállalatok közötti együttműködésből eredő szinergiákat;

1.22.

javasolja a piaci részesedés megszilárdítását célzó promóciós tevékenységekre vonatkozó időkorlát eltörlését;

1.23.

javasolja, hogy a harmadik országokban folytatott promóciós és kommunikációs tevékenységek tekintetében végezzenek felülvizsgálatot a kérelmezési és igazolási eljárások egyszerűsítése céljával, a támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítése, az adminisztratív terhek csökkentése és az érintett intézkedések végrehajtásának hatékonyabbá tétele érdekében;

1.24.

üdvözli, hogy az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos beruházási költségekre nyújtott uniós pénzügyi támogatás akár 80 %-ra is emelkedhet;

1.25.

javasolja, hogy az exportpiacokon világszerte előforduló rendkívüli körülmények vagy az uniós borexport több mint 15 %-át képviselő harmadik országbeli piacokat érintő válság esetén a promóciós és kommunikációs fellépésekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatást a támogatható kiadások 80 %-ára lehessen növelni.

2. MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

A borcsomagra vonatkozó javaslat szükségességéről és annak általános tartalmáról szóló 1.1–1.7. ajánlást alátámasztó érvek

2.1.

Az EGSZB támogatja a borágazati csomagra irányuló javaslatot, amelynek célja az uniós borágazat előtt álló alábbi kihívások kezelése: a keresleti oldalon a fogyasztás folyamatos, hosszú távú csökkenése és a fogyasztói preferenciák társadalmi változások miatti módosulása; valamint a termelési oldalon az éghajlatváltozás, valamint a gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási események miatt a termelés évről évre történő alakulásával kapcsolatos növekvő bizonytalanság.

2.2.

Az Európai Bizottság javaslatának közzététele óta a borágazat helyzete tovább romlott: április 5-ével a borászati termékekre kiegészítő vámokat vetettek ki az Egyesült Államok piacán, amely messze az uniós borok legnagyobb vásárlója, és az EU globális borexportjának 28 %-át teszi ki. Az amerikai piacon túl a feszültségek és a kereskedelmi akadályok hirtelen növekedése világszerte negatív hatással van más harmadik országok piacainak gazdasági és fogyasztási kilátásaira, és óriási bizonytalanságot okoz mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára, ami negatív hatással lesz a beruházásokra és az uniós borászati vállalatok versenyképességére.

2.3.

Tekintettel az uniós borágazat társadalmi-gazdasági hatására és az uniós vidéki területek újjáélesztésében játszott kulcsfontosságú szerepére, mindenképpen meg kell erősíteni az ágazat hosszú távú fenntarthatóságát.

2.4.

Tekintettel arra, hogy a felelősségteljes és mérsékelt borfogyasztást – ahogyan a borfogyasztók túlnyomó többsége a bort fogyasztja – megbélyegzi a túlzott alkoholfogyasztás és a tájékozott és felelős borfogyasztás közötti különbségtétel megszüntetése, az EGSZB szükségesnek tartja a stratégiai tervekről szóló rendeletben (2) előírt azon intézkedések végrehajtásának előmozdítását, amelyek segítenek felhívni a fogyasztók figyelmét a felelős borfogyasztásra.

2.5.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, azonban úgy véli, hogy a „borcsomagot” módosítani lehetne annak érdekében, hogy jobban tükrözze ezt a romló helyzetet, és ezáltal jelentős és azonnali segítséget és támogatást biztosítson az uniós borágazat számára.

A termelési potenciál szabályozásáról szóló 1.8–1.10. és 1.17–1.18. ajánlást alátámasztó érvek

2.6.

Az EGSZB támogatja az újratelepítési engedélyek érvényességének kiterjesztésére irányuló javaslatot. Fontosnak tartja azonban, hogy nem szabad túl hosszú időkeretet meghatározni, mivel az megnehezítené az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések termelési potenciáljának középtávú kezelését és tervezését.

2.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt korlátozások némelyike akadályozhatja azt a célt, hogy a termelési potenciált a piaci kereslethez igazítsák, amint az a 63. cikk (3) bekezdésére vonatkozó javaslatban szerepel, mivel a helyzetek egy „termelési régióban” vagy egy „földrajzi területen” eltérőek lehetnek az alrégió területeitől és/vagy terméktípusaitól (pl. fehérborok vagy vörösborok) függően. Ezenkívül az „átlaghozam” fogalma nem működtethető, és az tagállamonként, illetve gazdasági szereplőnként nagymértékben eltérő értelmezésekhez és számítási módokhoz vezethet. A jelenlegi 66. cikk (3) bekezdése már lehetővé tesz bizonyos korlátozásokat, és egy ilyen javaslat kiterjedt és aránytalan korlátozásokhoz vezethet az újratelepítési engedély alkalmazásának módját illetően. Hasonlóképpen az ugyanazon földrajzi területen, azonos fajtával vagy termelési módszerrel, illetve ugyanazon termelési régióban történő újratelepítésre vonatkozó korlátozás befolyásolhatja a rugalmasságot és az egyes vállalatok piaci kereslethez való alkalmazkodásra vonatkozó döntéseit, különösen az új termékek tekintetében. Másrészt az EGSZB javasolja korlátozás létrehozását annak érdekében, hogy a krízislepárlási kifizetések kedvezményezettjei másfél évig ne legyenek jogosultak semmilyen más borászati támogatási programra.

2.8.

Az EGSZB támogatja, hogy indokolt válsághelyzetekben az önkéntes zöldszüretre összpontosítsanak, amely költséghatékony intézkedés a termelési potenciál szabályozására.

Az alkoholmentesített és részben alkoholmentesített termékek kiszereléséről szóló 1.11–1.12. ajánlást alátámasztó érvek

2.9.

Az EGSZB támogatja az alkoholmentesített és részben alkoholmentesített borászati termékek kiszerelésére vonatkozó szabályok kiegészítését annak érdekében, hogy (a borok esetében) engedélyezzék és harmonizálják a fogyasztók által könnyen érthető egyéb alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes termékek esetében széles körben használt kifejezések használatát.

A borok címkézésére vonatkozó szabályokról szóló 1.13–1.16. ajánlást alátámasztó érvek

2.10.

Jó irányba tett lépés az Európai Bizottság azon szándéka, hogy biztosítsa az elektronikus címkézésre vonatkozó jelenlegi szabályok teljességét a tájékoztatásra szolgáló elektronikus eszközök megjelölése tekintetében; ez a magas szintű munkacsoport azon ajánlását követi, amely szerint valamennyi gazdasági szereplő számára lehetővé kellene tenni, hogy időt és költségeket takarítsanak meg a fizikai címkék kapcsán, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmet és az exportot, ugyanakkor védve a fogyasztókat és biztosítva számukra a kötelező információkhoz való könnyű hozzáféréshez való jogukat. Azonban:

—

a harmonizált megközelítés hiánya és az egységes piac védelmének szükségessége miatt sürgősen meg kell határozni egy nyelvfüggetlen, piktogramon vagy szimbólumon alapuló rendszert az elektronikus eszköz megjelölésére. Ezért alapvető fontosságú, hogy a nyelvfüggetlen megoldás konkrét harmonizált módozatait közvetlenül bevezessék az alap-jogiaktusba.

—

Mivel a borászati vállalkozások nehezen tudják megállapítani, hogy egy harmadik ország jogszabályai lehetővé teszik-e, és milyen esetekben, az összetevők felsorolását és a tápértékjelölést, vagy eltérnek-e a vonatkozó uniós rendelkezésektől, jobb törölni azt a követelményt, hogy az uniós borok harmadik országokba történő kivitelekor fel kell tüntetni ezeket az adatokat.

Az ízesített borászati termékekre vonatkozó 1.19. és 1.20. ajánlást alátámasztó érvek

2.11.

Az ízesített borászati termékek előállítására és kiszerelésére vonatkozó szabályoknak adott esetben tükrözniük kell a borok előállítására és kiszerelésére vonatkozó szabályok változásait.

A borágazati beavatkozásokra vonatkozó szabályok javításáról szóló 1.21–1.25. ajánlást alátámasztó érvek

2.12.

Bár a promóciós és kommunikációs beavatkozások a jelenlegi borválság kezelésének egyik fő eszközét jelentik, a bortermelők a rájuk vonatkozó összetett szabályozási keret miatt nem tudják a lehető legjobban kihasználni azokat. Az EGSZB javasolja, hogy tegyék még könnyebbé ezen intézkedés végrehajtását az alábbiak révén:

—

az intézkedés teljes hatékonysága előtt álló egyik fő akadály, nevezetesen a piaci részesedés megszilárdítását célzó promóciós tevékenységekre előírt időkorlát megszüntetése. A harmadik országokban található felvevőpiacok megszilárdítását célzó promóciós tevékenységek támogatásának javasolt időtartama továbbra is nagyon korlátozó; valamint

—	javaslat azon szabályok felülvizsgálatára, amelyek bonyolulttá teszik a bortermelők számára a promóciós programok végrehajtását.

2.13.

A borászatok a termelési lánc utolsó láncszemei és a turisták által ténylegesen látogatott helyek. Ezért a borászati vállalatok által a borturizmus kialakítására és/vagy előmozdítására szolgáló létesítményeik átalakítása érdekében hozott intézkedéseknek az uniós támogatásban részesülő intézkedések körébe kell tartozniuk. A támogatást azonban holisztikusan kell szemlélni, mivel a borturizmus új készségeket tesz szükségessé a bortermelő vállalatokon belül, különösen a családi gazdaságok esetében. Alapvető fontosságú, hogy a szőlőtulajdonosok és a szőlészeti munkavállalók bevált gyakorlatokon alapuló oktatási programok révén fejlesszék készségeiket. Tekintettel arra a pozitív multiplikátorhatásra, amely akkor keletkezhet, ha a borturizmussal kapcsolatos tevékenységek egy összehangolt hálózat részeként zajlanak, elengedhetetlen olyan közösségi alapú fejlesztések beépítése, amelyek a borvidékek szintjén vonzóvá teszik a borászatokat a fogyasztók számára. Ezért az uniós támogatási megközelítésnek szem előtt kell tartania ezeket az elemeket annak érdekében, hogy helyi szinten valódi szinergiákat tegyen lehetővé és növelje a borturizmus vonzerejét, megőrizve ugyanakkor a borvidékek autentikus jellegét.

3. JAVASOLT MÓDOSÍTÁSOK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JOGALKOTÁSI JAVASLATÁHOZ

1. módosítás

az 1.9. ajánláshoz kapcsolódik – [az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdésének a) pontja, a COM(2025) 137 final 1. cikkének 5. pontja]

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az EGSZB módosítása

i.	az „alkoholmentes” kifejezéssel, ha a termék tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 0,5 térfogatszázalékot; amelyet a „0,0 %” kifejezés kísér , ha a termék tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 0,05 térfogatszázalékot;

az „alkoholmentesített”, „alkoholt nem tartalmazó” vagy „alkoholmentes” kifejezéssel, ha a termék tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 0,5 térfogatszázalékot; amelyet alternatív megoldásként a „0,0 %” kifejezés kísérhet , ha a termék tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 0,05 térfogatszázalékot;

ii.	az „alacsony alkoholtartalmú” kifejezéssel, ha a termék tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot, és legalább 30 %-kal alacsonyabb az alkoholmentesítés előtti kategóriára vonatkozó minimális tényleges alkoholtartalomnál;

ii.	a „részlegesen alkoholmentesített”, „alacsony alkoholtartalmú” vagy „csökkentett alkoholtartalmú” kifejezéssel, ha a termék tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot, és alacsonyabb az alkoholmentesítés előtti kategóriára vonatkozó minimális tényleges alkoholtartalomnál.

Indokolás

E módosítás célja, hogy biztosítsa a szükséges rugalmasságot ezen új termékek kiszerelése és reklámozása tekintetében, és törölje a szükségtelen „30 %-os” kritériumokat, hogy elkerülhető legyen a borászati termékek esetében a jogi kiskapuk létrehozása.

A fogyasztók esetleges összezavarásának eseteivel már foglalkoznak a megtévesztő kommunikációra és reklámozásra vonatkozó uniós szabályok.

2. módosítás

az 1.11. ajánláshoz kapcsolódik – [az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke]

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az EGSZB módosítása

(6)	(új) A tápértékjelölésnek és/vagy az összetevők felsorolásának az e cikk (4) és (5) bekezdésével, valamint az uniós vagy nemzeti jogszabályokban meghatározott egyéb kötelező vagy önkéntes jelölésekkel összhangban történő megadásakor az elektronikus eszközök megfelelnek az alábbiaknak:

i.	nyelvfüggetlenek, és nemzetközi piktogrammal vagy meglévő ISO-szimbólummal megjelöltek; valamint

ii.	az energiaérték közvetlen közelében kerülnek megjelenítésre.

Az elektronikus eszköz ismertetésének egyéb módjait alkalmazó borcímkék a készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók.

Indokolás

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a borászati termékek szabad mozgásának biztosítása érdekében a digitális eszközök azonosításának harmonizált, nyelvfüggetlen megoldáson kell alapulnia.

3. módosítás

az 1.9. ajánláshoz kapcsolódik

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az EGSZB módosítása
A 4. és 7. pontban meghatározott kategóriákba tartozó szőlőből készült termékek az 1. pontban meghatározott alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített borok második erjesztésével, illetve szén-dioxid azokhoz történő hozzáadásával is előállíthatók.	A 4. , 5., 6., 7. , 8. és 9. pontban meghatározott kategóriákba tartozó, szőlőből készült termékek az 1. pontban meghatározott alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített borok második erjesztésével, illetve szén-dioxid azokhoz történő hozzáadásával is előállíthatók.

Indokolás

E módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy az alkoholmentesített pezsgőkre és szén-dioxid hozzáadásával készült habzóborokra vonatkozó technológiai rugalmasság a gyöngyözőborokra, a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborokra és az illatos minőségi borokra is kiterjed. [A ford. megj.: a magyar szaknyelvben a habzóbor és a gyöngyözőbor kifejezések, szemben a pezsgővel, szén-dioxid hozzáadásával készült borokra utalnak.]

Brüsszel, 2025. július 17.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Oliver RÖPKE

(1) A PwC 2024. évi jelentése a CEEV számára: „Economic, social and environmental importance of the wine sector in the EU”; https://www.dropbox.com/scl/fi/m0780by1gj1vnzfl1qo4n/Report-PwC-on-EU-wine-sector_full_032024.pdf?rlkey=dui2nddbh4mxtj8q942x78q99&e=1&dl=0.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról.