A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Állami támogatásokra vonatkozó keret a tisztaipar-megállapodás támogatása céljából

(A tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete)

(C/2025/3602)

1. BEVEZETÉS

(1)

A Bizottság 2025. február 26-án elfogadta a „Tisztaipar-megállapodás: a versenyképességet és a dekarbonizációt szolgáló közös ütemterv” (a továbbiakban: tisztaipar-megállapodás) című közleményt (1). E közlemény a tisztaipar-megállapodást kívánja kiegészíteni annak meghatározásával, hogy a tagállamok hogyan alakíthatnak ki állami támogatási intézkedéseket a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó célkitűzéseik támogatására.

(2)

A tisztaipar-megállapodás intézkedéseket terjeszt elő a megfizethető energiához való hozzáférés javítására, a tiszta technológiai termékek kínálatának és keresletének fellendítésére, a köz- és magánberuházások mozgósítására, a körforgásos gazdaság előmozdítására, a nemzetközi partnerségek kialakítására, valamint a társadalmi méltányosság érdekében a készségek és minőségi munkahelyek biztosítására. Átfogó növekedési stratégiát biztosít egy versenyképes, reziliens, dekarbonizált ipar kialakításához az Unióban, lehetőségeket kínálva a befektetőknek, és hozzájárulva a társadalmi kohézióhoz és a méltányossághoz valamennyi régióban. A tisztaipar-megállapodás elkötelezettséget jelent a dekarbonizáció, az újraiparosítás és az innováció egyidejűleg történő és az egész kontinensre kiterjedő felgyorsítása, valamint Európa rezilienciájának megerősítése iránt. Az európai ipar számára üzleti szempontból vonzóbbá teszi az energiaigényes iparágakba és a tiszta technológiákba történő nagyszabású klímasemleges beruházásokat. Kiemeli, hogy beruházásokat kell mozgósítani annak érdekében, hogy elegendő gyártási kapacitás álljon rendelkezésre az Unióban, létre lehessen hozni a tiszta technológiák vezető piacait, csökkenteni lehessen a magas energiaárakat, megfelelő feltételeket lehessen biztosítani a vállalatok számára ahhoz, hogy növekedjenek, versenyezzenek és világszerte vezető szerepet töltsenek be, valamint kezelni lehessen a külföldi támogatások által okozott torzulásokat.

1.1. Az európai beruházások ösztönzésének szükségessége

(3)

A tisztaipar-megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez jelentős beruházásokra lesz szükség. Ezért forrásokat kell mozgósítani, főként magánforrásokból, ám ezeket szükség esetén állami forrásokkal kell ösztönözni vagy kiegészíteni.

(4)

Amint azt a tisztaipar-megállapodásról szóló közlemény felvázolja, beruházásokra van szükség a megújuló energia elterjedésének további gyorsítása, az ipar dekarbonizációjának megvalósítása és annak biztosítása érdekében, hogy a tiszta technológiák gyártása megfelelő kapacitással rendelkezzen. Ez a közlemény meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket a Bizottság alkalmazni fog azon állami támogatási intézkedések értékelésekor, amelyeket a tagállamok azért szándékoznak meghozni, hogy hozzájáruljanak e célok eléréséhez. A közlemény hosszabb tervezési horizontot tesz lehetővé a tagállamok számára, a vállalkozások számára pedig kiszámíthatóvá és biztonságossá teheti a beruházásokat a verseny és a kereskedelem indokolatlan torzítása nélkül, megőrizve ugyanakkor a kohéziós célkitűzéseket.

(5)

A nettó zéró iparról szóló rendelet (2) is kimondja, hogy növelni kell a nettó zéró technológiák és kulcsfontosságú összetevőik európai gyártási kapacitását, kezelve az európai termelés fokozása előtt álló bizonyos akadályokat. A tagállamokat ösztönözzük, hogy gyorsítsák fel a tiszta technológiák gyártására irányuló, támogatható beruházásaikat azáltal, hogy ezeket a nettó zéró iparról szóló rendeletben meghatározott feltételekkel összhangban stratégiai nettó zéró projektként ismerik el. A nettó zéró iparról szóló rendelet növelni fogja a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló technológia ágazatának versenyképességét, beruházásokat vonz és javítja a tiszta technológiák piacra jutását az EU-ban, ugyanakkor a tiszta technológiákba történő beruházások között lehetnek olyanok, amelyek további támogatást igényelnek annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban növekedjen a kapacitás, lehetővé téve ezáltal a nettó zéró kibocsátásra való átállás felgyorsítását és Európa rezilienciájának növelését ezen a területen. Ennek fényében ez a közlemény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett további állami támogatás nyújtható olyan projektekhez, amelyek fokozzák a rezilienciát, ugyanakkor minimalizálják a verseny torzulásait.

(6)

Emellett a keresleti oldal támogatása és a tiszta technológián alapuló termékek alkalmazásának ösztönzése érdekében a tagállamok gyorsított értékcsökkenési leírás – többek között a költségként való azonnali elszámolás – formájában adózási ösztönzőket is bevezethetnek a klímasemleges gazdaságra való átálláshoz szükséges tiszta technológiai eszközök beszerzését illetően. Azok az intézkedések, amelyeket nem úgy alakítottak ki, hogy szelektíven egy adott vállalkozást vagy ágazatot részesítsenek előnyben, és amelyek valamennyi tényleges és potenciális gazdasági szereplő által de jure és de facto igénybe vehetők, általános jellegűnek tekintendők, és így nem minősülnek állami támogatásnak (3). Ez azokra a termékekre is vonatkozik, amelyek nem tartoznak e közlemény hatálya alá. Amennyiben azonban a tiszta technológián alapuló termékek beszerzésére vonatkozó ösztönzők szelektívek, és így állami támogatást tartalmaznak, a Bizottság az e közleményben meghatározott feltételek alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni ezt a támogatást.

(7)

Alapvető fontosságú a magánberuházások pénzügyi eszközökkel történő bevonása. A tagállamok például piaci feltételek mellett eszközölhetnek a magánbefektetőkkel közös beruházásokat (4). Ugyanakkor a magánbefektetők bizonyos csoportjai, például a nyugdíjalapok és a biztosítók általános befektetési képességük ellenére továbbra is kockázatkerülőek. Ezért e közlemény meghatározza azokat a feltételeket is, amelyek alapján a tagállamok az egyes projektportfóliókba történő befektetések kockázatának csökkentésére irányuló programok révén tovább ösztönözhetik ezeket a magánbefektetőket. Ezeknek a programoknak biztosítaniuk kell az addicionalitást, ami azt jelenti, hogy a befektetéssel kapcsolatos kockázatok csökkentése révén olyan magánbefektetőket vonnak be, amelyek egyébként nem fektettek volna be ugyanilyen típusú projektekbe. Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás a lehető legnagyobb mértékben eljusson az érintett projektekhez, ezeknek a programoknak kialakításuknál fogva a szükséges minimumra kell korlátozniuk a befektetőknek nyújtott támogatást. A tagállamok mérlegelhetik azt a lehetőséget is, hogy az InvestEU program keretében létrehozott tagállami komponens révén hajtanak végre ilyen programokat. Az InvestEU végrehajtó partnerei és magánbefektetői közös beruházásokat eszközölhetnek az ilyen programok keretében, amennyiben egyetlen végrehajtó partner vagy magánbefektető sem részesül kettős garanciában a tagállamtól és más állami forrásokból (beleértve az uniós forrásokat is) ugyanazon beruházás tekintetében.

1.2. A felgyorsítást és az elegendő beruházást biztosító egyedi intézkedésekhez szükséges egyszerűsítés

(8)

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok hozzájárulnak ahhoz, hogy a belső piac ne legyen széttagolt, és megmaradjanak az egyenlő versenyfeltételek. A belső piac integritása fontos a külső nyomással szembeni ellenálláshoz és a tagállamok közötti olyan támogatási versenyek elkerüléséhez, amelyek károsak lennének az Unión belüli kohézióra nézve.

(9)

A gazdasági tevékenységek beruházások révén történő fejlesztését célzó intézkedésekre vonatkozó összeegyeztethetőségi feltételek meghatározásával ez a közlemény kiegészíti az állami támogatásokról szóló meglévő iránymutatásokat, amelyek már most is lehetőséget biztosítanak a tagállamok számára a tisztaipar-megállapodásban javasolt számos intézkedés támogatására.

(10)

A tisztaipar-megállapodást támogató egyéb intézkedések – például a körforgásos gazdaság és a biogazdaság előmozdítását célzó támogatások – is nyújthatók az általános csoportmentességi rendelet (5) alapján előzetes bejelentés nélkül, vagy az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás (6) 4.4. szakasza alapján tett bejelentés mellett, még ha ezek az intézkedések nem is tartoznak e közlemény hatálya alá. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a meglévő lehetőségeket a tisztaipar-megállapodás közös céljainak elérése érdekében, és prioritásként fogja kezelni az ilyen eseteket.

(11)

Az e közleményben foglalt, az állami támogatásokról szóló más meglévő iránymutatásokhoz képest egyszerűsített összeegyeztethetőségi feltételeket az indokolja, hogy lehetővé kell tenni és fel kell gyorsítani bizonyos beruházásokat és tevékenységeket. Az e közleményben biztosított eszközök kiegészítik és kibővítik a továbbra is hatályban lévő állami támogatási szabályokat, különösen az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatást, a regionális támogatásokról szóló iránymutatást (7), illetve az általános csoportmentességi rendeletet. Az e közleményben meghatározott egyszerűsített kritériumoknak meg nem felelő intézkedések értékelésére más állami támogatási szabályok alapján kerül sor. E közlemény 4. és 6. szakasza lehetővé teszi bizonyos, a technika állásának megfelelő dekarbonizált technológiákba beruházó új belépők támogatását. Az új belépés támogatására több más, továbbra is alkalmazandó meglévő állami támogatási szabály is lehetőséget kínál (például az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás és a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás keretében, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás és kockázatfinanszírozási támogatás formájában, valamint az általános csoportmentességi rendelet alapján). A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az összes rendelkezésre álló állami támogatási szabályt, és válasszák ki az intézkedéseik jellegének és kialakításának megfelelő állami támogatási szabályokat. Ez különösen érvényes az új belépők zöldmezős beruházásait érintő dekarbonizációs és energiahatékonysági intézkedésekre, amelyek értékelésére az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás rendelkezésre álló rendelkezései alapján fog sor kerülni bizonyos, különösen a kapacitásfelesleggel és más piaci torzulásokkal kapcsolatos kockázatok megelőzése érdekében. Tekintettel ara, hogy stratégiai jelentőségű támogatni a dekarbonizációt az innováció révén előmozdító versenyképes gyártókat, köztük az új belépőket, a Bizottság prioritásként fogja kezelni az ilyen eseteket, és törekedni fog arra, hogy a bejelentést követő 6 héten belül döntést hozzon.

(12)

Az e közleményben felvázolt összeegyeztethetőségi feltételek a Bizottság határozathozatali gyakorlatán és az általa gyűjtött releváns tapasztalatokon alapulnak, ideértve az ideiglenes válság- és átállási keret alkalmazásával kapcsolatosakat is – ezt az ideiglenes válságkeretet e közlemény fogja felváltani (8).

(13)

Teljes mértékben elismerve a tagállamok energiaszerkezetük meghatározásához való jogát, a Bizottság időben értékelni fogja az atomenergia-termeléshez – többek között a kis méretű moduláris reaktorokhoz és a fejlett moduláris reaktorokhoz – nyújtott állami támogatásokat annak érdekében, hogy a Szerződéssel (9) vagy az alkalmazandó iránymutatásokkal összhangban, valamint a technológiasemlegességet teljes mértékben tiszteletben tartva a jogbiztonságot biztosítson az ilyen támogatások tekintetében.

(14)

Továbbá, a tisztaipar-megállapodással összhangban és az európai gépjárműiparra vonatkozó ipari cselekvési terv bejelentésének megfelelően (10): „a Bizottság a tagállamokkal és az iparral együttműködve javaslatot fog tenni a gépjárműiparba irányuló külföldi befektetések feltételeire, hogy tovább növelje azok hozzáadott értékét az EU számára. Ennek egyik kiemelt területe az akkumulátorok ellátási lánca lesz. Miközben a külföldi befektetésekkel kapcsolatos munka folyamatban van, a Bizottság és a tagállamok biztosítani fogják, hogy a közvetlen külföldi befektetéseket hozzáadott érték teremtésére használják fel Európában, különösen akkor, ha közfinanszírozás is van a beruházásban, és olyan egyértelmű feltételeket fognak előírni, amelyek – többek között a szellemi tulajdon és a készségtranszfer hatékony mechanizmusai, valamint az uniós székhelyű munkaerő-toborzás és a helyi ellátási láncok révén – segítenek megszüntetni a termelési know-how és a szakértelem terén fennálló hiányt.”

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

(15)

E közlemény valamennyi szakaszában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)	„támogatott terület”: a támogatás nyújtásának napján hatályos, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) vagy c) pontja alkalmazásában a Bizottság által jóváhagyott regionális támogatási térképen kijelölt terület;

b)	„kapacitásmechanizmus”: az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 2. cikkének 22. pontjában meghatározott kapacitásmechanizmus;

c)	visszakövetelési mechanizmus”: a támogatási összeg megállapításakor előre nem jelzett többletnyereségek jelentkezését kezelő mechanizmus, amelynek révén a tagállam megfelelő részt kap a támogatott projekt által generált minden esetleges további többletbevételből,

„versenyeztetéses ajánlattételi eljárás”: olyan ajánlattételi eljárás, amely megfelel az alábbi feltételek mindegyikének: i. nyílt, egyértelmű, átlátható és megkülönböztetésmentes, és az intézkedés céljával összhangban előzetesen meghatározott objektív kritériumokon alapul, amelyek minimálisra csökkentik a stratégiai ajánlattétel kockázatát, ii. az ajánlatok rangsorolásához használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át környezetvédelmi egységenkénti támogatás (például a 4. szakasz szerint nyújtott referencia-energiakibocsátási, a beépített energiakapacitási vagy a rugalmassági szolgáltatási egységenkénti támogatás, illetve az 5. szakasz szerinti EUR/tonna CO2-csökkentés vagy EUR/megtakarított energiaegység) formájában határozzák meg, iii. a kritériumokat a pályázatok benyújtásának határideje előtt kellő idővel (12) közzéteszik a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében, iv. az ajánlattételi eljárás költségvetése vagy volumene kötelező érvényű korlátot képez annyiban, hogy várhatóan nem minden ajánlattevő részesül támogatásban (13), v. a támogatás összegét az eredeti ajánlat vagy egy elszámolóár alapján határozzák meg, a projekt költségeinek meghatározásához az ugyanazon projekthez nyújtott állami támogatást vagy központilag kezelt uniós alapokból származó finanszírozást hozzá kell adni az ajánlathoz az ajánlatok rangsorolása céljából, valamint vi. az ajánlattételi eljárás kimenetelének utólagos kiigazítását (például az ajánlattétel eredményéről folytatott tárgyalásokat vagy az allokációt) kizárják, mivel ezek veszélyeztethetik az eljárás eredményének hatékonyságát;

„megbízott fél”: az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap, az olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben valamely tagállam részvényes, vagy olyan jogi személy, amely szakmai alapon pénzügyi tevékenységet folytat, és amelyet valamely tagállam vagy annak központi, regionális vagy helyi szintű szervezete fejlesztési tevékenységek elvégzésével bízott meg (fejlesztési bank vagy más fejlesztési intézmény). A megbízott fél – az esettől függően – a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) vagy az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) 38. cikke (4) bekezdése b) pontja iii. alpontja vagy az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 59. cikke (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően kiválasztható vagy közvetlenül kijelölhető;

„teljes mértékben megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia”: az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítására vonatkozóan részletes szabályokat meghatározó uniós módszertan létrehozásával történő kiegészítéséről szóló, 2023. február 10-i (EU) 2023/1184 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (17) meghatározott szabályok szerinti, teljes mértékben megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia;

„finanszírozási hiány”: az a különbség, amely a projekt nettó jelenértéke (a tényleges helyzet) – amely figyelembe veszi az összes várható jövőbeli pozitív és negatív pénzforgalmat, beleértve a beruházás által az élettartama alatt generált adókat (18) és egy, a kedvezményezett súlyozott átlagos tőkeköltségével diszkontált végértéket –, valamint a kontrafaktuális beruházáshoz kapcsolódó összes várható pénzforgalom nettó jelenértéke (a kontrafaktuális forgatókönyv) között áll fenn;

„bruttó támogatási egyenérték”: a támogatásnak az odaítélés időpontjában érvényes referencia-kamatlábbal számított, adók és egyéb illetékek levonása előtti, diszkontált összege, amely megegyezik azzal az összeggel, amit a támogatás kedvezményezettje vissza nem térítendő támogatás formájában kapott volna (19);

i)	„nemzeti szabályozó hatóság”: az egyes tagállamok által az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) 57. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt szabályozó hatóság;

„áttelepítés”: egy azonos vagy hasonló tevékenységnek vagy annak egy részének áthelyezése az EGT-megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT-megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény). Áthelyezés akkor valósul meg, ha az eredeti és a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, valamint a kedvezményezett EGT-n belüli eredeti létesítményeinek valamelyikében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg;

k)	„kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló bizottsági ajánlásban (21) meghatározott feltételeket teljesítő vállalkozás;

„munkák megkezdése”: vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, vagy a berendezések megrendelésére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás, vagy más olyan kötelezettségvállalás, mely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, attól függően, hogy melyikre kerül előbb sor. Nem tekintendő a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munkák, mint az engedélyek beszerzése és megvalósíthatósági tanulmányok készítése;

m)	„stratégiai tartalék”: olyan kapacitásmechanizmus, amelynek révén a villamosenergia-kapacitást – például termelést, tárolást vagy a keresletoldali választ – a villamosenergia-piacon kívül tartják, és csak meghatározott körülmények között teszik elérhetővé;

„magánbefektetők” azok a befektetők, akik tulajdonosi szerkezetüktől függetlenül tisztán üzleti érdeket képviselnek, saját forrásaikat használják, és teljes kockázatot vállalnak befektetésük tekintetében. E csoport különösen a következőket foglalja magában: a saját kockázatukra és saját forrásaikból befektető hitelintézetek, magánalapítványok és alapítványok, családi vállalkozások és üzleti angyalok, vállalati beruházók, kockázatitőke-alapok, biztosítók, nyugdíjalapok, felsőoktatási intézmények, valamint gazdasági tevékenységet végző vagy nem végző természetes személyek. E fogalommeghatározás alkalmazásában nem minősül magánbefektetőnek az olyan jogi személy, amely szakmai alapon pénzügyi tevékenységet folytat, és amelyet valamely tagállam vagy annak központi, regionális vagy helyi szintű szervezete fejlesztési tevékenységek elvégzésével bízott meg (nemzeti fejlesztési bank vagy más fejlesztési intézmény);

„kvázi-sajáttőke (kvázisajáttőke-befektetés)”: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, és amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ; a kvázisajáttőke-befektetések strukturálhatók jellemzően biztosíték nélküli és alárendelt tőkeként – ideértve a mezzanine hitelt is –, és egyes esetekben tőkévé alakíthatók adósságként, vagy elsőbbségi tőkeként;

3. AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 107. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK C) PONTJA SZERINTI ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGI VIZSGÁLAT: ÁLTALÁNOS ELVEK

(16)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintheti az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító állami támogatást (pozitív feltétel), amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben (negatív feltétel).

3.1. Pozitív feltétel: a támogatás előmozdítja valamely gazdasági tevékenység fejlődését

(17)

Ami azt a pozitív feltételt illeti, hogy a támogatás előmozdítja bizonyos gazdasági tevékenységek vagy területek fejlődését, a Bizottság úgy véli, hogy az e közlemény alapján nyújtott támogatás célja a beruházások és tevékenységek ösztönzése bizonyos ágazatokban, amelyek hozzájárulnak a tisztaipar-megállapodásról szóló közleményben meghatározott célkitűzésekhez, ezáltal előmozdítva konkrét gazdasági tevékenységek, nevezetesen az e közlemény vonatkozó szakaszainak hatálya alá tartozó tevékenységek fejlesztését.

(18)

Az állami támogatásnak ösztönző hatással kell bírnia, ami azt jelenti, hogy arra sarkallja a kedvezményezettet, hogy olyan beruházást vagy tevékenységet végezzen, amelyet a támogatás hiányában nem vagy korlátozottan vagy más módon hajtana végre. E közlemény eltérő rendelkezéseinek hiányában az ösztönző hatás megléte akkor vélelmezhető, ha a projekttel vagy a tevékenységgel kapcsolatos munkák csak azt követően kezdődnek meg, hogy a kedvezményezett a támogatás iránti írásbeli kérelmet benyújtotta az illetékes hatóságokhoz (22). A támogatás azonban a támogatási kérelem benyújtása előtt megkezdett munkák esetében is ösztönző hatásúnak tekinthető, amennyiben két együttes kritérium teljesül: i. a támogatást automatikusan nyújtják objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján, a tagállam további mérlegelési jogkörének gyakorlása nélkül, és ii. az intézkedést azelőtt fogadták el és léptették hatályba, hogy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdődött volna, kivéve az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programok vonatkoztak. A 8. szakaszban említett, magánbefektetőknek nyújtott támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha arra ösztönzi a magánbefektetőket, hogy az ilyen támogatás hiányában nyújtott finanszírozási szintek felett nyújtsanak finanszírozást egy potenciálisan életképes, támogatható projektekből álló portfóliónak, vagy vállaljanak további kockázatot, vagy mindkettőre. A nem fosszilis alapú rugalmasságra vonatkozó támogatási programok és kapacitásmechanizmusok esetében akkor áll fenn ösztönző hatás, ha a munkák megkezdésétől függetlenül teljesülnek a 4.3 és4.4 alszakaszban részletezett feltételek (23).

(19)

Az e közleményben meghatározott beruházások és intézkedések tekintetében a Bizottság feltételezi, hogy támogatás hiányában a kedvezményezettek változtatás nélkül folytatnák tevékenységüket, feltéve, hogy ez nem jár az uniós jog megsértésével. Ez a vélelem nem vonatkozik azokra a helyzetekre, amikor az e közlemény alkalmazandó szakaszaiban foglalt feltételek alapján konkrét kontrafaktuális forgatókönyvet kell benyújtani. A csupán a támogatás nyújtásának időpontjában hatályos uniós szabványoknak (24) való megfelelést biztosító beruházásokhoz nyújtott támogatásnak nincs ösztönző hatása.

(20)

Ha a támogatott projekt vagy tevékenység vagy a támogatási intézkedés vagy az ahhoz kapcsolt feltételek – beleértve finanszírozásának módszerét is, amennyiben ez az intézkedés szerves részét alkotja – az uniós jog megsértésével járnak, a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

(21)

Az állami támogatások kialakításakor a tagállamoknak meg kell felelniük az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek, különösen azoknak, amelyek az uniós gazdaság rezilienciájának megerősítésére irányulnak. A nettó zéró iparról szóló jogszabály keretében az Unió intézkedéseket határoz meg és terjeszt elő a reziliencia és a dekarbonizáció egymással összefüggő problémáival kapcsolatos piaci hiányosságok kezelésére. E közlemény tárgyi hatálya ezért úgy került meghatározásra, hogy az teljes mértékben összhangban legyen a nettó zéró iparról szóló rendelettel, és lehetővé tegye a nettó zéró iparról szóló rendelet feltételeinek megfelelő állami támogatási intézkedések és programok kialakítását, többek között a gyártás támogatása céljából. A Bizottság emellett határozottan ösztönzi a tagállamokat, hogy határozzanak meg olyan további feltételeket, amelyek a rezilienciával kapcsolatos szakpolitikai célokat szolgálnak, különösen a tiszta technológiák európai értékláncának megerősítése céljából, hozzájárulva a nettó zéró iparról szóló rendeletben meghatározott 40 %-os referenciaértékhez feltéve, hogy ezek a feltételek nem sértik az uniós jogot, beleértve az uniós nemzetközi kötelezettségeket, vagy nem mondanak ellent az e közleményben foglalt konkrétabb feltételeknek. A tagállamok különös figyelmet fordíthatnak az uniós finanszírozási eszközök – például az Innovációs Alap – rezilienciára vonatkozó követelményeire. E határokon belül a Bizottság határozottan ösztönzi a tagállamokat, hogy a versenyeztetéses ajánlattételi eljárások vagy adott esetben egyéb támogatáselosztási formák használatakor alkalmazzanak az európai preferenciával kapcsolatos kritériumokat. A hatékony verseny biztosítása és az európai értékláncok fejlődésének és rezilienciájának támogatása érdekében átlátható és arányos kritériumokat kell alkalmazni, és ezeket a pályázati felhívás elindítása előtt közzé kell tenni.

(22)

Hasonlóképpen, a Bizottság arra is határozottan ösztönzi a tagállamokat, hogy határozzanak meg olyan kiegészítő feltételeket, amelyek tágabb szociális és környezetvédelmi szakpolitikai célokat szolgálnak, A Bizottság készen áll segítséget nyújtani a tagállamoknak azzal kapcsolatban, hogy milyen módon alakíthatók ki a szociális célkitűzésekhez kapcsolódó feltételek. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az ilyen feltételeket a szociális partnerekkel együttműködve dolgozzák ki. A gazdasági tevékenységek támogatása és a tiszta energiára való átállás céljaihoz való hozzájárulás mellett ez a közlemény olyan eszközöket biztosít a tagállamok számára, amelyek a minőségi munkahelyek teremtését és azok tartósságát, valamint a nettó zéró kibocsátási célok megvalósítását egyaránt elősegítik.

(23)

Amennyiben a tagállamok feltételekhez kötik a támogatás nyújtását, függetlenül attól, hogy azok az uniós jogból erednek-e, az ilyen feltételek be nem tartása ahhoz vezethet, hogy a támogatást nyújtó hatóság visszafizetteti a támogatást. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy készüljenek fel a klímasemleges gazdaságra való átállásból eredő változásokra, és mozdítsák elő a méltányos munkaerőpiaci eredményeket, például a méltányos béreket, a tisztességes munkakörülményeket, a képzést és a méltányos munkahelyváltást. A Bizottság emellett arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az adóügyi szolidaritással kapcsolatos megfontolásokat, és kizárhatják az állami támogatási intézkedésekből azokat a szervezeteket, amelyek adóparadicsomokat használnak annak elkerülésére, hogy méltányos adófizetésükkel a társadalom javát szolgálják (25).

(24)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a körforgásos jelleg és a biogazdaság fontos szerepet játszik a dekarbonizáció elérésében, a függőségek csökkentésében és a gazdasági versenyképesség fokozásában. A Bizottság annak biztosítására ösztönzi a tagállamokat, hogy az e közlemény alapján nyújtott állami támogatással támogatott projektek és tevékenységek a lehető legnagyobb mértékben járuljanak hozzá a körforgásos gazdasághoz.

3.2. Negatív feltétel: a támogatás nem befolyásolja indokolatlanul a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben

(25)

Ami a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti második (negatív) feltételt illeti, amely annak biztosítására irányul, hogy a támogatás ne befolyásolja indokolatlanul a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, a Bizottság értékeli a támogatás szükségességét, megfelelőségét és arányosságát, ellenőrzi, hogy elkerülhetők-e a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások, valamint hogy teljesülnek-e a nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozóan a 9 szakaszban meghatározott feltételek.

(26)

Minden támogatásnak szükségesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy olyan helyzetre kell irányulnia, amely képes előidézni olyan lényeges fejlődést, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani, például a támogatott projektekkel kapcsolatos piaci hiányosságok orvoslásával. Tekintettel arra, hogy fel kell gyorsítani az e közlemény szerinti támogatható beruházásokat és tevékenységeket, a Bizottság úgy véli, hogy a piac önmagában nem lenne képes a tiszta, igazságos és versenyképes átmenet megvalósításához szükséges határidőn belül kielégítően megvalósítani a beruházások vagy tevékenységek szükséges szintjét. A Bizottság ezért feltételezi, hogy az e közlemény hatálya alá tartozó és az alkalmazandó szakaszokban szereplő valamennyi feltételnek megfelelő intézkedések szükségesek.

(27)

A Bizottság a tisztaipar-megállapodásról szóló közleményben elismeri, hogy állami pénzügyi támogatásra lehet szükség a szükséges további beruházások ösztönzéséhez, és hogy más szakpolitikai eszközök önmagukban nem elegendőek céljainak eléréséhez. A Bizottság ezért feltételezi, hogy az e közlemény hatálya alá tartozó állami támogatás elvben megfelelő intézkedés a támogatható beruházások és tevékenységek ösztönzésére, amennyiben a vonatkozó szakaszokban foglalt valamennyi alkalmazandó feltétel teljesül. Emellett a támogatási eszközt úgy kell kiválasztani, hogy megfelelő legyen a támogatási intézkedés célkitűzésének eléréséhez, és várhatóan a legkisebb torzulással járjon a versenyre és a kereskedelemre nézve. Amennyiben a tagállamok teljesítik az e közleményben foglalt feltételeket, a Bizottság feltételezi, hogy a támogatási eszköz megfelelő is.

(28)

Az e közlemény szerinti támogatás elvben nem nyújtható nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak annak biztosítása érdekében, hogy csak életképes vállalkozások részesüljenek támogatásban (26). A Bizottság azonban úgy véli, hogy ugyanezt a célt követik a 8 szakasz szerinti befektetésialap-struktúrából adódó konkrét egyedi biztosítékok, amelyek magukban foglalják különösen az alapkezelőnek nyújtott pénzügyi ösztönzők összehangolását és a magánszektorból származó jelentős társberuházást, és e biztosítékok megfelelő alternatív mechanizmust jelentenek a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak az említett szakasz szerinti beruházásokra jogosult projektekből való formális kizárásához képest.

(29)

A támogatás arányosnak tekinthető, ha a támogatás kedvezményezettenkénti összege a támogatott projekt vagy tevékenység elvégzéséhez szükséges minimumra korlátozódik. Az arányosság általában akkor biztosított, ha a támogatási összegeket versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján határozzák meg, mivel ez megbízható becslést nyújt a kedvezményezettek számára minimálisan szükséges támogatásról. A Bizottság úgy véli, hogy a versenyeztetéses ajánlattételi eljárások alkalmazása különösen megfelelő olyan intézkedések esetében, amelyek nagyszámú, kellően összehasonlítható projektre irányulnak, például a megújulóenergia-termelés területén a kiforrott technológiákat alkalmazó nagyobb projektek esetében. Tekintettel arra, hogy a versenyeztetéses ajánlattételi eljárások nem minden esetben megfelelőek, többek között annak fényében, hogy fel kell gyorsítani a (4) pontban említett konkrét beruházásokat, e közlemény vonatkozó szakaszai lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a támogatási összegeket adminisztratív úton, a maximális támogatási intenzitások alapján vagy a finanszírozási hiányra való hivatkozással határozzák meg, az alkalmazandó szakaszban előírt egyedi feltételekkel összhangban. Amennyiben a támogatás összegét finanszírozási hiány alapján számítják ki, a számításhoz használt forgatókönyveknek egy hiteles üzleti terv részét képező, reális feltételezéseken kell alapulniuk. Amennyiben a kontrafaktuális forgatókönyv megfelel annak, hogy a kedvezményezett nem folytat tevékenységet vagy tevékenységét változtatás nélkül végzi, a kontrafaktuális forgatókönyv nettó jelenértéke nulla, és a finanszírozási hiány közelítőleg meg lehet határozni a tényleges helyzet szerinti beruházás szerinti negatív nettó jelenértékével. Ez a közlemény minden szakaszban meghatározza azokat a konkrét alkalmazandó támogatási korlátokat, amelyeket a Bizottság arányosnak fog tekinteni.

(30)

Emellett a piaci torzulások kockázata a nyújtott állami támogatás teljes összegével párhuzamosan nő. Ez különösen igaz akkor, ha a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül nyújtják. Ezért az új gyártási kapacitás létrehozásához nyújtott támogatás összegek projektenként korlátozott mértékűek, a dekarbonizációs projektek esetében pedig a meghatározott küszöbértékeket meghaladó támogatásokhoz a Bizottság által végzett egyedi finanszírozásihiány-elemzésre van szükség.

(31)

Amennyiben az egyes szakaszok másként nem rendelkeznek, az e közlemény szerinti támogatás bármilyen formában nyújtható, például közvetlen támogatások, adókedvezmények (27) – beleértve az adójóváírásokat és a gyorsított értékcsökkenési leírást –, kamattámogatott új kölcsönök vagy új kölcsönökre nyújtott garanciák formájában. Amennyiben a támogatást vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegét bruttó támogatási egyenértékben kell kifejezni, és az adókedvezmény vagy az alaptermék – például új kölcsön vagy garancia – névértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségeket (adott esetben).

(32)

A tagállamok az állami garanciák bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához felhasználhatják a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közleményben (28) (a továbbiakban: a kezességvállalásról szóló közlemény) meghatározott mentesülési díjakat, vagy használhatnak ehhez egy olyan módszertant, amelyet a végrehajtást megelőzően a Bizottság a kezességvállalásról szóló közlemény alapján elfogadott, amennyiben e módszertan kifejezetten vonatkozik az e közlemény alkalmazásához kapcsolódó, szóban forgó garanciatípusra és az alapul szolgáló ügylettípusra. A kkv-k vagy legalább „B” (vagy azzal egyenértékű) minősítéssel rendelkező nagyvállalkozások számára kizárólag kölcsön vagy garancia formájában nyújtott támogatások nyújtásának megkönnyítése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása helyett a következő egyszerűsített megközelítést alkalmazzák a támogatási intenzitások alapján nyújtott támogatásokra, valamint a támogatási intenzitások és a maximális támogatási összegek alapján nyújtott támogatásokra:

a)	a nyújtott hitelek esetében: a hitel névleges összege nem haladja meg az alkalmazandó maximális támogatási intenzitásból és adott esetben a maximális támogatási összegből származó összeg kétszeresét;

garancianyújtás esetén: a garancia névleges összege nem haladja meg az alkalmazandó maximális támogatási intenzitásból és adott esetben a maximális támogatási összegből származó összeg háromszorosát, és – a 6.1. szakasz alapján nyújtott garanciák kivételével – a garancia nem haladja meg az alapul szolgáló hitel 80 %-át;

Az (alapul szolgáló) hitel névértéke egyik esetben sem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át, és hitel változatlanul az adott szakasz szerinti további feltételek hatálya alá tartozik.

(33)

E közlemény alapján a Bizottság az olyan kedvezményezett javára szóló támogatás értékelésekor, amellyel szemben valamely még nem teljesített, támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi bizottsági határozaton alapuló visszafizetési felszólítás van érvényben, figyelembe veszi a még visszafizetendő támogatási összeget (29).

(34)

Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy hitelintézeteken és más pénzügyi intézményeken mint pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtott garanciák vagy kölcsönök formájában nyújtanak támogatást, és annak biztosítása érdekében, hogy a nyújtott támogatás közvetlenül és a lehető legnagyobb mértékben (30) eljusson a végső kedvezményezettekhez, tiszteletben kell tartani a következő feltételeket (31):

hitelintézeteknek és más pénzügyi intézményeknek mint pénzügyi közvetítőknek nyújtott garanciák esetében e pénzügyi közvetítőknek a lehető legnagyobb mértékben tovább kell adniuk az állami garanciából eredő előnyöket a végső kedvezményezetteknek. A pénzügyi közvetítőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy olyan mechanizmust működtet, amely az állami garanciák nélküli állapothoz képest a finanszírozási volumen növelésével, kockázatosabb portfóliók vállalásával, illetve a fedezeti követelmények, a garanciadíjak vagy a kamatlábak csökkentésével a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az előnyök végső kedvezményezetteknek való továbbadását;

hitelintézeteknek és más pénzügyi intézményeknek mint pénzügyi közvetítőknek nyújtott kölcsönök esetében e pénzügyi közvetítőknek a lehető legnagyobb mértékben tovább kell adniuk a kamattámogatott kölcsönökből eredő előnyöket a végső kedvezményezetteknek. A pénzügyi közvetítőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy olyan mechanizmust működtet, amely a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az előnyök végső kedvezményezetteknek való továbbadását, anélkül hogy az e közlemény szerinti kedvezményes kölcsönök nyújtását a meglévő kölcsönök refinanszírozásától tenné függővé.

(35)

A vonatkozó tapasztalatok alapján és az e közlemény hatálya alá tartozó intézkedések célkitűzéseire tekintettel a Bizottság feltételezi, hogy ezek az intézkedések nem gyakorolnak nyilvánvalóan negatív hatást a versenyre és a kereskedelemre, amennyiben megfelelnek az alkalmazandó szakaszokban foglalt valamennyi feltételnek.

(36)

Az e közlemény alapján nyújtott támogatásnak nem lehet feltétele a tevékenység áthelyezése, mivel az ilyen feltételek károsak lennének a belső piacra nézve.

(37)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti utolsó lépésként a Bizottságnak össze kell vetnie a támogatási intézkedés versenyre és kereskedelmi feltételekre gyakorolt negatív hatásait a tervezett támogatásnak a támogatott gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatásaival, ideértve a tiszta, igazságos és versenyképes átmenethez és a tisztaipar-megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulását is. Amennyiben az e közlemény hatálya alá tartozó intézkedések megfelelnek az alkalmazandó szakaszokban szereplő valamennyi feltételnek, a Bizottság azt állapítja meg, hogy a tervezett támogatás pozitív hatásai meghaladják a versenyre és a kereskedelmi feltételekre gyakorolt negatív hatásokat.

3.3. Más állami támogatásokkal való halmozás és a központilag kezelt uniós alapokkal való kombinálás

(38)

Amennyiben e közlemény másként nem rendelkezik:

a)	az e közlemény szerinti támogatás halmozható bármely más állami támogatással vagy csekély összegű támogatással, illetve kombinálható központilag kezelt alapokkal, amennyiben ezek az intézkedések más azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

az e közlemény szerinti támogatás csak akkor halmozható bármely más állami támogatással vagy csekély összegű támogatással, illetve kombinálható központilag kezelt uniós alapokkal ugyanazon, részben vagy teljes mértékben átfedést mutató elszámolható költségek vonatkozásában, ha az ilyen halmozódás következtében a támogatás nem lépi túl a vonatkozó feltételek bármelyike szerint alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget;

c)	az e közlemény szerinti támogatás halmozható bármely más, azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó állami támogatással (32).

4. A TISZTAIPAR-MEGÁLLAPODÁS CÉLKITŰZÉSEIVEL ÖSSZHANGBAN A TISZTA ENERGIA ELTERJEDÉSÉNEK FELGYORSÍTÁSÁHOZ ÉS A VILLAMOSENERGIA-KÖLTSÉGEK TÁMOGATÁSÁHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

(39)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében – többek között az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás alapján – rendelkezésre álló lehetőségeken túlmenően a tisztaipar-megállapodás elismeri, hogy költséghatékony módon fel kell gyorsítani a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások elterjedését, hozzájárulva ezáltal az általános globális versenyképességhez, csökkentve a fosszilis üzemanyagok behozatalától való függőséget, felgyorsítva az energetikai átállást, valamint alacsonyabb és kevésbé ingadozó energiaárakat érve el.

(40)

A tisztaipar-megállapodás elismeri, hogy a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok (33) – mint amilyen a megújuló hidrogén – központi szerepet játszanak az uniós energiarendszer dekarbonizációjában. Az uniós hidrogénstratégiával összhangban az Unió prioritása a főként szél- és napenergia felhasználásával előállított megújuló hidrogén fejlesztése. A hidrogénpiac létrehozásának támogatása érdekében az (EU) 2018/2001 irányelv 2030-ra kötelezően elérendő célkitűzéseket határoz meg a megújuló hidrogén iparban és közlekedésben való elterjedésére vonatkozóan.

(41)

A megújuló hidrogén előállítása fontos szerepet fog játszani a hálózatok kiegyenlítésében és az ágazat-összekapcsolásban. A megújuló energia többlettermelésének időszakaiban a hidrogéntermelés biztosíthatja a hálózatot stabilizáló rugalmas keresletet. A megújuló hidrogén előállítása és elterjedése azonban a vártnál lassabb volt.

(42)

Ezért a tisztaipar-megállapodás elismeri, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokra – például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénre – szükséges lesz a kibocsátások gyors csökkentéséhez és az uniós fogyasztók átállásának támogatásához a nehezen dekarbonizálható ágazatokban, ahol nem érhetők el könnyen energia- vagy költséghatékonyabb alternatívák. Ezek közé tartozik a közlekedési ágazat, ahol a ReFuelEU Aviation kezdeményezésről szóló rendelet (34) és a FuelEU Maritime kezdeményezésről szóló rendelet (35) külön célértékeket vezet be a fenntartható légijármű-üzemanyagokra és a tengeri hajózásban használatos fenntartható üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a nem biológiai eredetű megújuló tüzelőanyagokra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokra vonatkozóan, amelyek hozzájárulhatnak az e fuvarozókon keresztüli közlekedésből származó kibocsátások csökkentéséhez.

(43)

2030-ig a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok előállítására abban az esetben kerül sor, amikor szerződés alapján működő megújulóvillamosenergia-létesítményekről van szó, vagy ha a rendszerben a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mennyisége meghaladja a keresletet. Tehát az energiatárolási megoldások biztosításával és a betáplálási korlátozás megelőzésével lehetővé teszik a meglévő megújulóenergia-termelési kapacitások hatékonyabb használatát. A tagállamok támogathatják a villamosenergia-rendszer számára biztosított ilyen kiegészítő szolgáltatást, és emiatt magasabb lehet a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok támogatási intenzitása, annak maradéktalan elismerése mellett, hogy a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén egyaránt szerepet fognak játszani az átfogó dekarbonizációs célok elérésében (ez utóbbira vonatkozóan a módszertant az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénről szóló, hamarosan elfogadásra kerülő felhatalmazáson alapuló jogi aktus fogja meghatározni).

(44)

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok rugalmas előállítása csökkentheti a villamosenergia-rendszer üzemeltetési költségeit, és megkönnyítheti az olcsóbb és tisztább energiaforrások integrálását. A megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervvel (36) összhangban a rendszer egészében fenn kell tartani a rugalmasságra irányuló ösztönzőket a volatilitás csökkentése és az alacsonyabb és stabilabb villamosenergia-árak elősegítése érdekében.

(45)

A nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokkal ellentétben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok előállíthatók fosszilis tüzelőanyagokból vagy olyan villamos energia felhasználásával, amely nem minősül megújulónak. Ezért helyénvaló, hogy az állami támogatás nem kezeli egyenrangúként a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokat és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokat, és elismeri, hogy a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok nagyobb mértékben járulnak hozzá a dekarbonizációhoz és a rendszerköltségek kezeléséhez.

(46)

Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú a tiszta energia rendelkezésre állásának költséghatékony módon történő felgyorsítására és bővítésére irányuló beruházások megkönnyítése, elismerve ugyanakkor, hogy az Unió prioritása a főként szél- és napenergia felhasználásával előállított megújuló hidrogén fejlesztése, valamint olyan biztosítékok bevezetése, amelyek garantálják, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok ne vezessenek a rendszerköltségek növekedéséhez.

(47)

Az ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrások részarányának növekedése az energiarendszerben az energiatermelési minták nagyobb változékonyságát idézheti elő. Ezért szükség lehet a rugalmassági források és kapacitásmechanizmusok kapcsolódó bevezetésére annak biztosítása érdekében, hogy az egyre inkább dekarbonizált villamosenergia-rendszerek biztonságosak maradjanak, és megfizethető energiát biztosítsanak.

4.1. A megújuló energia elterjedésének felgyorsítására irányuló támogatási programok

(48)

A Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni a támogatási intézkedéseket, amennyiben azok megfelelnek e szakasznak, valamint a 3 szakasznak, és a következők támogatására irányulnak:

a)	az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott megújuló energia termelésére irányuló beruházások, beleértve a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok előállítását, de kizárva a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok felhasználásával történő villamosenergia-termelést;

b)	a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók, a biogáz (ideértve a biometánt is), valamint a biomasszából előállított üzemanyagok tárolására irányuló beruházások, amelyek kizárólag az e szakasz hatálya alá tartozó energiát tárolnak;

c)	villamosenergia-tárolásra (37) és hőenergia-tárolásra (38) irányuló beruházások.

(49)

Amennyiben a támogatást villamosenergia-tárolás támogatására nyújtják, a tagállamoknak vagy bizonyítaniuk kell, hogy a vonatkozó uniós jogszabály tekintetében eltérés vonatkozik rájuk, vagy meg kell erősíteniük, hogy:

a keresletoldali válasz és a tárolás esetében – függetlenül attól a feszültségszinttől, amelyhez az eszközök csatlakoznak – lehetőség legyen a következőkre:

i.	a villamos energia másnapi és napon belüli piacokon történő értékesítése és vétele;

ii.	részvétel minden olyan frekvencia- és nem frekvenciavonatkozású kiegészítő szolgáltatásban, ahol a keresletoldali válasz és/vagy a tárolás biztosíthatja a szükséges szolgáltatást;

iii.	részvétel a piaci alapú teher-újraelosztásban és/vagy az átvitelirendszer-üzemeltetők és/vagy az elosztórendszer-üzemeltetők számára a szűk keresztmetszetek kezelésével kapcsolatos szolgáltatások nyújtására való jogosultság;

b)	az a) pontban felsorolt piacokon és szolgáltatásokban részt vehetnek aggregátorok, beleértve a független aggregátorokat is.

(50)

A (49) pontban előírt megerősítés hiányában az e szakasz alapján villamosenergia-tárolás támogatására nyújtott intézkedések legfeljebb 2 évre hagyhatók jóvá. A tagállamok csak akkor kérhetnek új jóváhagyást, ha ezek a piacfejlesztések mind megvalósultak. Emellett a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a villamosenergia-rendelet 19e. cikke szerinti, rugalmassági igényekre vonatkozó felmérésük piaci hiányosságokra vonatkozó megállapításait – amint azok rendelkezésre állnak – vegyék figyelembe a villamosenergia-tárolásra vonatkozó beruházási támogatási program létrehozásáról szóló későbbi határozatokban. Az e szakasz alapján villamosenergia-tárolás támogatására nyújtott intézkedések semmi esetre sem hagyhatók jóvá 5 évnél hosszabb időtartamra.

(51)

Amennyiben a támogatást nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok előállításához nyújtják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a támogatott üzemanyagokat megújuló energiaforrásokból állítják elő az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban meghatározott módszertannal összhangban (39).

(52)

Amennyiben a támogatást bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt is), valamint biomasszából előállított üzemanyagok előállításához nyújtják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak.

(53)

A támogatás újonnan telepített vagy átalakított kapacitásokra (40) nyújtható. Az átalakított kapacitások esetében csak az átalakított kapacitáshoz kapcsolódó többletköltségek támogathatók.

(54)

A tengeri szélerőmű-technológiák, a vízerőművek – ideértve a szivattyús energiatározást is – és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokat termelő létesítmények kivételével a támogatott projekteket a támogatás nyújtásának időpontjától számított 48 hónapon belül be kell fejezni és működőképessé kell tenni. A programnak hatékony szankciórendszert kell tartalmaznia arra az esetre, ha ezt a határidőt nem tartják be (41).

(55)

A támogatást becsült kapacitásmennyiséggel és költségvetéssel rendelkező program keretében kell nyújtani. A programok korlátozódhatnak a (48) pontban említettek közül egy vagy több technológiára, de nem tartalmazhatnak a támogathatóságra vonatkozóan olyan korlátozásokat, amelyek a verseny aránytalan torzulásához vezetnének. A programok nem vezethetnek megkülönböztetéshez (ideértve a licencek, engedélyek vagy koncessziók odaítélését is, amennyiben ez szükséges). Amennyiben a tagállamok az e szakasz szerinti programokban való részvételhez szükséges minimális méretet vezetnek be, ez nem haladhatja meg az 1 MW csökkentett kapacitást, és engedélyezni kell az aggregálást.

(56)

A tagállamnak biztosítania kell a jelentős károkozás elkerülését célzó elv betartását.

4.1.1. Beruházási támogatási programok

(57)

A megújuló energia elterjedésének felgyorsításához nyújtott beruházási támogatás a (48)pont (a)–(c) alpontjában leírt beruházásokhoz nyújtható.

(58)

A támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás (42) keretében vagy adminisztratív úton nyújtható.

(59)

Versenyeztetéses ajánlattételi eljárásra van szükség, ha a támogatást megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésére irányuló beruházásokhoz nyújtják, a demonstrációs projektekhez (43) és az alábbiakban meghatározott kis projektekhez nyújtott támogatás kivételével:

a)	a legfeljebb 1 MW beépített kapacitású projektek; vagy

b)	a legfeljebb 6 MW beépített kapacitású projektek, amennyiben azok 100 %-ban kkv-k és/vagy megújulóenergia-közösségek (44) és/vagy helyi energiaközösségek (45) tulajdonában vannak; vagy

c)	kizárólag szélerőművek esetében a legfeljebb 18 MW beépített kapacitású projektek, amennyiben azok 100 %-ban kis- és mikrovállalkozások és/vagy megújulóenergia-közösségek és/vagy helyi energiaközösségek tulajdonában vannak.

(60)

Az elszámolható költség a teljes beruházási költség.

(61)

Amennyiben a támogatás nyújtására versenyeztetéses ajánlattételi eljárást alkalmaznak, a támogatás szintjének meg kell felelnie a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás eredményének, és nem haladhatja meg a támogatott projektek teljes elszámolható költségének 100 %-át.

(62)

Amennyiben a támogatást adminisztratív úton nyújtják, a támogatás szintjét az egyes támogatott projektek elszámolható költségeire vonatkozó adatok alapján kell meghatározni, és az nem haladhatja meg az említett költségek 45 %-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

(63)

Az e szakasz szerinti támogatás csak akkor halmozható az e közlemény 4.1.2. szakasza szerinti támogatással, ha a bejelentett támogatási program az eredeti bejelentés időpontjában rendelkezik erről a lehetőségről.

4.1.2. Közvetlen ártámogatási rendszerek

(64)

A közvetlen ártámogatási rendszerek (46) a (48) pont (a) alpontjában és (b) alpontjában leírt beruházásokra terjedhetnek ki.

(65)

A tagállamok különböző eszközök – többek között kompenzációs különbözeti szerződések és betáplálási prémiumok – felhasználásával nyújthatnak közvetlen ártámogatást.

(66)

A (65) ponttól eltérve a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termeléshez nyújtott támogatást a villamosenergia-rendelet 19d. cikkének (2) bekezdésének megfelelően kialakított, kétirányú különbözeti szerződések (47) formájában kell megvalósítani. A szerződés időtartama legfeljebb 25 év lehet attól az időponttól számítva, amikor a támogatott létesítmény megkezdi működését (48).

(67)

A támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás (49) keretében vagy adminisztratív úton nyújtható.

(68)

Versenyeztetéses ajánlattételi eljárásra van szükség, ha a támogatást megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésére irányuló beruházásokhoz nyújtják, a demonstrációs projektekhez és a (59) pontban meghatározott kis projektekhez nyújtott támogatás kivételével.

(69)

Az elszámolható költség a projekt időtartama alatt felmerült összes fő költség és bevétel, valamint a már megkapott támogatások figyelembevételével becsült várható nettó költség, a súlyozott átlagos tőkeköltséggel diszkontálva.

(70)

(71)

Amennyiben a támogatást adminisztratív úton nyújtják, a támogatás szintjét az elszámolható költségek fedezése céljából az illetékes szabályozó hatóságnak kell meghatároznia (50). Amennyiben megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termeléshez nyújtanak támogatást adminisztratív úton, a nemzeti szabályozó hatóságnak meg kell határoznia a támogatás szintjét.

(72)

A támogatást úgy kell megtervezni, hogy megakadályozza a piacok hatékony működésének bármely indokolatlan torzulását, és megtartsa különösen a hatékony működési ösztönzőket és az árjelzéseket. A kedvezményezetteket különösen nem szabad ösztönözni arra, hogy termelésüket a határköltségeik alatt kínálják fel, és nem kaphatnak támogatást a termeléshez olyan időszakokban, amikor az adott termelés piaci értéke negatív (51).

4.2. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok elterjedésének felgyorsítására irányuló támogatási programok

(73)

az (EU) 2024/1788 irányelv (52) 2. cikkének 13. pontjában meghatározott, alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok – beleértve az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokat, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogént, valamint azokat szintetikus gáznemű és folyékony üzemanyagokat, amelyek energiatartalma alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénből származik – előállítására irányuló beruházások;

b)	a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok előállítására egyaránt irányuló beruházások, amelyek a 4.1. szakasz hatályán kívül esnek;

c)	az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok tárolására irányuló beruházások, ahol kizárólag alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokat, vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokat és nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokat egyaránt tárolnak.

(74)

Ahhoz, hogy e szakasz alapján támogathatók legyenek, a támogatási intézkedéseknek nyitva kell állniuk a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok előtt is. Annak biztosítása érdekében, hogy a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok támogatásban részesüljenek, ezen intézkedések költségvetésének legalább 30 %-át a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra irányuló azon beruházások számára kell fenntartani, amelyek a 4.1. szakasz hatálya alá tartoznak (53).

(75)

Amennyiben a támogatást nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok előállításához nyújtják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a támogatott üzemanyagokat megújuló energiaforrásokból, az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban meghatározott módszertannal összhangban állítják elő.

(76)

Amennyiben a támogatást alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok előállításához nyújtják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a támogatott üzemanyagok elérik a 70 %-os üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési küszöbértéket, összehasonlítva a fosszilisüzemanyag-komparátorral, az (EU) 2024/1788 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban meghatározott módszertannal összhangban.

(77)

A támogatás csak újonnan telepített kapacitások vonatkozásában nyújtható.

(78)

A (73) pont (c) alpontja alapján támogatott tárolási projekteket a támogatás odaítélésétől számított 48 hónapon belül be kell fejezni és működőképessé kell tenni. A programnak hatékony szankciórendszert kell tartalmaznia arra az esetre, ha ezt a határidőt nem tartják be (54).

(79)

A támogatást becsült kapacitásmennyiséggel és költségvetéssel rendelkező program keretében kell nyújtani. A programok korlátozódhatnak a (73) pontban említettek közül egy vagy több technológiára, de nem tartalmazhatnak a támogathatóságra vonatkozóan olyan korlátozásokat, amelyek a verseny aránytalan torzulásához vezetnének. A programok nem vezethetnek megkülönböztetéshez (ideértve a licencek, engedélyek vagy koncessziók odaítélését is, amennyiben ez szükséges). Amennyiben a tagállamok az e szakasz szerinti programokban való részvételhez szükséges minimális méretet vezetnek be, ez nem haladhatja meg az 1 MW csökkentett kapacitást, és engedélyezni kell az aggregálást.

(80)

A tagállamok kizárhatják a programok hatálya alól az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok fosszilis tüzelőanyagokból történő előállítására irányuló beruházásokat, anélkül, hogy ez a rendszer hatálya mesterséges korlátozásának minősülne. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok fosszilis tüzelőanyagokból történő előállítására irányuló beruházásokat is magukban foglaló programok esetében a tagállamok a program költségvetésének egy minimális részét olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok számára tarthatják fenn, amelyek csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés kockázatát.

(81)

A tagállamnak biztosítania kell a jelentős károkozás elkerülését célzó elv betartását.

4.2.1. Beruházási támogatási programok

(82)

A támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás (55) keretében vagy adminisztratív úton nyújtható.

(83)

Az elszámolható költség a teljes beruházási költség.

(84)

(85)

Amennyiben a támogatást adminisztratív úton nyújtják, a támogatás szintjét az egyes támogatott projektek elszámolható költségeire vonatkozó adatok alapján kell meghatározni, és az nem haladhatja meg az említett költségek 20 %-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

(86)

4.2.2. Közvetlen ártámogatási rendszerek

(87)

A tagállamok különböző eszközök – többek között kompenzációs különbözeti szerződések és betáplálási prémiumok – felhasználásával nyújthatnak támogatást.

(88)

A támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében nyújtható (56).

(89)

(90)

A támogatás szintjének meg kell felelnie a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás eredményének, és nem haladhatja meg a támogatott projektek teljes elszámolható költségének 100 %-át.

(91)

A támogatást úgy kell megtervezni, hogy megakadályozza a piacok hatékony működésének bármely indokolatlan torzulását, és megtartsa különösen a hatékony működési ösztönzőket és az árjelzéseket. A kedvezményezetteket nem szabad ösztönözni arra, hogy termelésüket a határköltségeik alatt kínálják fel, és nem kaphatnak támogatást a termeléshez olyan időszakokban, amikor az adott termelés piaci értéke negatív.

(92)

Nem nyújtható támogatás alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok (vagy adott esetben nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok) termelésére, amennyiben ehhez az egyes években az órák (vagy piaci egységek) több mint 80 %-ában vesznek fel villamos energiát (57).

4.3. A nem fosszilis alapú rugalmasságra vonatkozó támogatási programokhoz nyújtott támogatás

(93)

A Bizottság e közlemény értelmében (58), a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni a villamosenergia-rendelet 19g. és 19h. cikkében említett, a nem fosszilis alapú villamos energiával kapcsolatos rugalmasság (59) előmozdítására irányuló támogatást, amennyiben teljesülnek a 3 szakaszban és az ezen alszakaszban ismertetett feltételek.

(94)

Az intézkedést úgy kell megtervezni, hogy támogassa a nem fosszilis alapú rugalmassági mechanizmusokra irányuló új beruházásokat. Az új beruházások közé tartoznak például a következők:

a)	új rugalmas kapacitás építésére irányuló beruházás. Egy használt rugalmas kapacitás egyik helyszínről egy másikra történő áthelyezése nem tekinthető új beruházásnak; vagy

b)	egy meglévő kapacitás rugalmasságának vagy beépített teljesítőképességének növelésére irányuló beruházás. Csak a beruházás előtti rugalmasság szintjéhez képest nagyobb fokú rugalmasság tekinthető az új beruházás által lehetővé tett további rugalmasságnak; vagy

c)	meglévő kapacitás élettartamának meghosszabbítására irányuló beruházás. Az élettartamnak csak a beruházás előtti élettartamot meghaladó időszaka tekinthető az új beruházás által lehetővé tett további rugalmasságnak; vagy

egy rugalmas villamosenergia-termelő eszköz elsődleges energiaforrásának fosszilis inputanyagokról nem fosszilis inputanyagokra való átállítására irányuló beruházás. Csak az a kapacitásmennyiség tekinthető az új beruházás által lehetővé tett további rugalmasságnak, amely tekintetében a beruházás előtti elsődleges forrásokhoz képest az elsődleges energiaforrást nem fosszilis inputanyagokra állították át; Ilyen esetekben a nemzeti szabályozó hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a fennmaradó fosszilis kapacitások támogatás nélkül nyereségesek-e, és hogy a fosszilis alapú termelés nem részesül-e kereszttámogatásban.

(95)

Ezen túlmenően, amennyiben ezt szükségesnek ítélik meg ahhoz, hogy elkerüljék a meglévő kapacitások gazdasági életképességének veszélyeztetését, a tagállamok a támogathatósági szabályokat a rugalmassági igény kielégítéséhez hozzájáruló, nem fosszilis rugalmassági mechanizmusok szélesebb körére is kiterjeszthetik, amelyek a közelmúltban beruházásokon mentek keresztül.

(96)

Az intézkedés a rugalmassági szolgáltatások nyújtására képes nem fosszilis alapú technológiák, valamint legalább a villamosenergia-tárolás és a keresletoldali válasz esetében vehető igénybe. A program nem foglalhat magában semmilyen mesterséges korlátozást vagy megkülönböztetést (ideértve a licencek, engedélyek vagy koncessziók odaítélését is, amennyiben ez szükséges). Az intézkedés csak a (103) ponttal összhangban az azonosított rendszerigények alapján tartalmazhat további műszaki követelményeket. A részvételhez szükséges minimális méret nem haladhatja meg az 1 MW-ot vagy a minimum egy órás időtartamú szállítást, és lehetővé kell tennie az aggregálást.

(97)

Az e szakasz szerinti támogatást becsült kapacitásmennyiséggel és költségvetéssel rendelkező program keretében kell nyújtani.

(98)

A tagállamoknak vagy bizonyítaniuk kell, hogy a vonatkozó uniós jogszabály tekintetében eltérés vonatkozik rájuk, vagy meg kell erősíteniük, hogy:

valamennyi nem fosszilis alapú rugalmassági technológia, például a keresletoldali válasz és a tárolás esetében – függetlenül attól a feszültségszinttől, amelyhez az eszközök csatlakoznak – lehetőség legyen a következőkre:

i.	a villamos energia másnapi és napon belüli piacokon történő értékesítése és vétele;

ii.	részvétel minden olyan frekvencia- és nem frekvenciavonatkozású kiegészítő szolgáltatásban, ahol a keresletoldali válasz és/vagy a tárolás biztosíthatja a szükséges szolgáltatást;

iii.	részvétel a piaci alapú teher-újraelosztásban és/vagy az átvitelirendszer-üzemeltetők és/vagy az elosztórendszer-üzemeltetők számára a szűk keresztmetszetek kezelésével kapcsolatos szolgáltatások nyújtására való jogosultság;

b)	az aggregátorok – beleértve a független aggregátorokat is – részt vehetnek az a) pontban felsorolt piacokon és szolgáltatásokban.

Ilyen megerősítés hiányában az e szakasz hatálya alá tartozó intézkedések legfeljebb 2 évre hagyhatók jóvá. A tagállamok akkor kérhetnek új jóváhagyást, ha ezek a piacfejlesztések mind megvalósultak.

(99)

A tagállamoknak meg kell erősíteniük, hogy a villamosenergia-rendelet 19e. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, rugalmassági igényekre vonatkozó felmérésben meghatározott enyhítő intézkedéseket a villamosenergia-rendelet 19e. cikkének (1) bekezdésében említett jelentés közzétételétől számított két éven belül végrehajtják.

(100)

Ha az érintett tagállamban kapacitásmechanizmust alkalmaznak, e kapacitásmechanizmus kialakításának lehetővé kell tennie a nem fosszilis alapú rugalmasság – például a keresletoldali válasz és a tárolás – e kapacitásmechanizmusban való részvételét. Emellett a kapacitásmechanizmust és a nem fosszilis alapú rugalmassági intézkedéseket a piaci akadályok és a túlkompenzáció elkerülése érdekében össze kell hangolni az alábbi módszerek valamelyikével:

a)	a kapacitást együttesen kell beszerezni (60); vagy

b)	A tagállamok a kapacitásmechanizmusaikba beépíthetnek a rugalmassági igények felmérésében azonosított, nem fosszilis alapú rugalmassági követelményeket, például a rövid távú terhelésváltoztatási szolgáltatásokat nyújtó nem fosszilis rugalmas kapacitás minimális mennyiségének előírásával; vagy

a források csak egy intézkedésben vehetnek részt: választaniuk kell a nem fosszilis alapú rugalmassági támogatási rendszerben vagy a kapacitásmechanizmusban való részvétel között. Az egyes intézkedések keresleti célértékét ki kell igazítani a másik intézkedésben való részvétel figyelembevétele érdekében.

(101)

A pályáztatásra kerülő keresleti célértéket a villamosenergia-rendelet 19e. cikkében bevezetett európai módszertannak és iránymutató kritériumoknak megfelelően elfogadott jelentés szerint kell meghatározni, tekintettel az ellátás biztonsága és megbízhatósága költséghatékony megvalósításának és a villamosenergia-rendszer dekarbonizációjának a szükségességére.

(102)

E módszertan és iránymutatás kidolgozásáig a keresleti célérték nem haladhatja meg a villamosenergia-rendelet 19f. cikkében leírt ideiglenes indikatív nemzeti rugalmassági célkitűzést. Amennyiben a keresleti célérték nem a villamosenergia-rendelet 19e. cikkében bevezetett európai módszertanra és irányadó kritériumokra támaszkodik, a nemzeti szabályozó hatóságnak meg kell erősítenie, hogy a beszerzendő rugalmassági volumen (61) tükrözi a következőket:

a)	azon feltételezés alapján felmért rugalmassági igények, hogy az (98) és (99) pontban részletezett piacfejlesztések megvalósultak; valamint

b)	a várhatóan megvalósuló piaci alapú beruházás, figyelembe véve az a) alpontban említett piacfejlesztést.

(103)

A műszaki feltételeket (például előminősítési követelmények (62), a résztvevők rendelkezésreállási vagy szállítási kötelezettségei, valamint az ajánlatok rangsorolására használt rugalmassági szolgáltatási egység) egyértelműen meg kell indokolni a (101) pontban leírt igényfelmérésben azonosított konkrét igények alapján.

(104)

A támogatás a (94). és a (95) pontban említett beruházások által lehetővé tett elérhető rugalmas kapacitásért cserébe közvetlen támogatást nyújtó szerződések formájában nyújtható, Többéves szerződések esetében a szerződés időtartamának arányosnak kell lennie a szerződés szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges beruházás szintjével, és semmi esetre sem haladhatja meg a beruházás amortizációs időszakát.

(105)

A támogatás összegét versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében kell meghatározni, amelynek során az ajánlatok kizárólag a rendelkezésre álló rugalmas kapacitás egységére vetített ajánlati áruk alapján rangsorolhatók, és a támogatást a rendelkezésre álló rugalmas kapacitás egységére vetített éves elszámolóár alapján kell odaítélni.

(106)

A szerződésben meg kell határozni a támogatott rugalmasság rendelkezésre állásának ellenőrzésére, valamint a rendelkezésre nem állás vagy a szerződés idő előtti felmondása esetén alkalmazandó megfelelő visszatartó erejű szankciók kiszámítására alkalmazott módszertanokat. Minden kedvezményezettet évente legalább egyszer, <=24 órás értesítéssel aktiválni kell (szállítás vagy teszt). A rendelkezésre nem állási szankciónak minden technológia esetében azonosnak kell lennie, és minden kedvezményezettet, amely egy egyéves időszak alatt kevesebb mint 50 %-ban áll rendelkezésre, legalább az ezen egyéves időszak alatt szerzett rugalmassági bevételeinek megfelelő összegű pénzbüntetéssel kell sújtani.

(107)

A nemzeti szabályozó hatóságnak meg kell erősítenie, hogy a rendelkezésreállási szerződésben szereplő rendelkezésreállási követelmények és szankciók nem idéznek elő indokolatlan torzulásokat a villamosenergia-piacok működésében (63). A kedvezményezetteket különösen arra kell ösztönözni, hogy hatékonyan vegyenek részt a villamosenergia-piacokon, és az eszköz élettartama alatt árváltozásoknak és piaci kockázatoknak legyenek kitéve.

(108)

Az érintett tagállamnak meg kell erősítenie, hogy az intézkedés előmozdítja a szükséges műszaki teljesítmény nyújtására képes források határokon átnyúló részvételének lehetővé tételét az intézkedésben, amennyiben a költség-haszon elemzés pozitív eredménnyel zárul.

(109)

Annak érdekében, hogy hatékony ösztönzők álljanak rendelkezésre a fogyasztásnak az árjelzések szerinti kiigazításához, kívánatos, hogy a rugalmassági igény kialakulásához hozzájáruló fogyasztók részt vállaljanak az intézkedés költségeiből, a legmagasabb árakkal (64) jellemzett óráknak (vagy piaci időegységeknek) az egyes években legalább 1 %-át és legfeljebb 5 %-át kitevő időszak alatt mért fogyasztásuk alapján, vagy alternatív lehetőségként azon óráknak (vagy piaci időegységeknek) az egyes években legalább 1 %-át és legfeljebb 20 %-át kitevő időszak alatt mért fogyasztásuk alapján, amikor (például a várható kapacitásváltozási minták alapján) nagyobb valószínűséggel van szükség rugalmasságra (65). A helyszínre vonatkozó műszaki kritériumok alkalmazása esetén e kritériumok alkalmazásának többletköltségeit fel kell osztani az érintett helyszíneken található villamosenergia-fogyasztók között. A Bizottság úgy véli, hogy ez a hozzájárulás akkor tekinthető arányosnak, ha eléri az intézkedés költségeinek legalább 90 %-át. Az egyensúlyért felelős felekre (például a szállítókra) díjakat lehet kivetni.

(110)

Az intézkedés legfeljebb 5 évre hagyható jóvá.

4.4. A célmodellt követő kapacitásmechanizmusokhoz nyújtott támogatás

(111)

A Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni a villamosenergia-rendelet 21. és 22. cikkében említett kapacitásmechanizmusokhoz nyújtott támogatást, amennyiben teljesülnek a következő feltételek, valamint a 3. szakaszban foglalt feltételek:

a)	Az intézkedés megfelel vagy a stratégiai tartalék vagy a piac egészére kiterjedő célmodellt követő kapacitásmechanizmusra vonatkozóan az I. mellékletben meghatározott valamennyi kritériumnak;

b)	Az intézkedés legfeljebb 10 évre hagyható jóvá.

4.5. Ideiglenes villamosenergiaár-csökkentés az energiaigényes felhasználók számára

4.5.1. Az alacsony villamosenergia-költségekre való áttérés

(112)

A tisztaipar-megállapodásban felvázolt intézkedések az EU ambiciózus éghajlat-politikai céljaival összhangban átalakítják az Unió gazdaságát. Mindaddig, amíg az Unió villamosenergia-rendszerének dekarbonizációjával párhuzamosan maradéktalanul meg nem valósul a villamosenergia-árak csökkenése, az uniós ipar továbbra is magasabb költségekkel szembesül az olyan országokban működő versenytársakhoz képest, amelyek éghajlat-politikája kevésbé ambiciózus.

(113)

Ez a helyzet különös kihívást jelent azon ágazatok számára, amelyek leginkább ki vannak téve a nemzetközi kereskedelemnek, és amelyek a gazdasági értékteremtés tekintetében nagymértékben függenek a villamos energiától. A magas villamosenergia-árak növelik annak kockázatát, hogy ezek az iparágak az Unión kívüli olyan helyszínekre helyezzék át a tevékenységüket, ahol nincsenek környezetvédelmi előírások, illetve azok kevésbé ambiciózusak. Ezenfelül a magas villamosenergia-költségek akadályozhatják a termelési folyamatok villamosítását, márpedig e villamosítás központi szerepet játszik az uniós gazdaság sikeres dekarbonizációjában. E kockázatok és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében a tagállamok ideiglenesen csökkenthetik a villamosenergia-árakat az érintett gazdasági ágazatokban működő vállalatok számára.

4.5.2. Hatály és támogathatóság

(114)

A Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinti az ideiglenes villamosenergiaár-csökkentés formájában nyújtott támogatást az olyan ágazatokban folytatott tevékenységek számára, amelyek esetében az említett kockázatok különösen magasak. A tartós hatás elérése érdekében a kedvezményezetteknek olyan beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyek hozzájárulnak a zöld átálláshoz, és közép- és hosszú távon támogatják az energiarendszer költségeinek mérséklését (például azáltal, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat megújuló energiával váltják fel).

(115)

A tagállamok a villamosenergia-fogyasztás meghatározott hányada tekintetében csökkentett nagykereskedelmi villamosenergia-árat kínálhatnak, függetlenül a villamosenergia-ellátás forrásától (saját villamosenergia-termelés, villamosenergia-ellátási szerződések vagy hálózati ellátás). Ez a szakasz nem érinti a megújuló energiaforrások vagy a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés támogatását finanszírozó díjak csökkentését, amellyel továbbra is az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 4.11. szakasza foglalkozik.

(116)

Annak ágazati szintű kockázata, hogy a tevékenységeket az Unión kívüli olyan helyszínekre helyezzék át, ahol nincsenek környezetvédelmi előírások, vagy azok kevésbé ambiciózusak, nagymértékben függ a szóban forgó ágazat villamosenergia-intenzitásától és a nemzetközi kereskedelem előtti nyitottságától. Ennek megfelelően támogatás kizárólag az olyan ágazatokban működő vállalkozásoknak nyújtható, ahol jelentősek ezek a kockázatok. Ez elmondható az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás (66) I. mellékletét képező jegyzéken szereplő ágazatokról, amelyek uniós szintű kereskedelmi intenzitásának és villamosenergia-intenzitásának szorzata eléri a 2 %-ot, és amelyek uniós szintű kereskedelmi intenzitása és villamosenergia-intenzitása minden egyes mutató esetében legalább 5 %.

(117)

Azon ágazat vagy alágazat, amely megfelel a (116) pontban foglalt támogathatósági kritériumoknak, azonban nem szerepel az említett pontban említett jegyzéken, szintén támogathatónak minősül, feltéve, hogy ezt a tagállamok alátámasztják az ágazatra vagy alágazatra uniós szinten reprezentatív, független szakértő által igazolt és a legutóbbi, legalább három évből álló olyan időszakon alapuló adatokkal, amelyre vonatkozóan az adatok rendelkezésre állnak.

(118)

A támogatást egy becsült költségvetéssel rendelkező program keretében nyújtják. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a támogatási programot a villamosenergia-költségeknek való kitettség alapján meghatározott gazdasági ágazatokra, illetve a gazdaság vagy a belső piac biztonsága és rezilienciája szempontjából különösen fontos ágazatokra korlátozzák. Ezeket a korlátozásokat azonban tágan kell meghatározni, és azok nem vezethetnek a lehetséges kedvezményezettek körének mesterséges korlátozásához. A támogatható ágazaton belül a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kedvezményezettek kiválasztása objektív, megkülönböztetésmentes és átlátható kritériumokon alapuljon, és hogy a támogatást az ugyanazon ágazatban működő valamennyi versenytárs számára főszabály szerint azonos módon nyújtsák, ha azok hasonló ténybeli helyzetben vannak.

4.5.3. Ösztönző hatás és arányosság

(119)

A támogatás csak akkor egyeztethető össze a belső piaccal, ha ösztönző hatással bír. Ahhoz, hogy a támogatás ösztönző hatású legyen, és ténylegesen megakadályozza a 4.5.1. szakaszban leírt kockázatokat, azt a költségek felmerülésének évében vagy a következő évben kell kérelmezni és a kedvezményezett számára kifizetni.

(120)

A Bizottság abban az esetben állapítja meg a támogatás arányosságát a (116) és a (117) pontban szereplő ágazatok kedvezményezettjei tekintetében, ha a támogatás a kedvezményezett ajánlattételi övezetén belüli éves átlagos nagykereskedelmi ár legfeljebb [50 %]-os csökkenését eredményezi, és a támogatással érintett mennyiség nem haladja meg az éves energiafogyasztásuk 50 %-át. A teljes éves villamosenergia-fogyasztás mérésére az elszámolható költség felmerülésének évében vagy az azt megelőző évben kerülhet sor. A Bizottság szerint emellett a támogatás akkor minősül arányosnak, ha az ilyen csökkentések a támogatható fogyasztás tekintetében nem eredményeznek 50 EUR/MWh-nál alacsonyabb árat.

4.5.4. Hozzájárulás a dekarbonizációhoz

(121)

A programok létrehozásakor a tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a beruházástípusokat, amelyek kimutathatóan hozzájárulnak a villamosenergia-rendszer költségeinek további csökkentéséhez, és így az adott tagállam piaci igényeit, illetve rendszerigényeit tükrözik, anélkül, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának növekedését eredményeznék. A támogatás kedvezményezettjei számára elő kell írni, hogy az ezen intézkedés szerinti támogatási összeg legalább 50 %-át az új vagy korszerűsített eszközökbe való ilyen beruházásokra fordítsák. A támogatható beruházási tevékenységek közé tartozhat például a megújulóenergia-termelési kapacitások fejlesztése, az energiatárolási megoldások, a keresletoldali rugalmasság növelését célzó intézkedések, a villamosenergia-keresletet befolyásoló energiahatékonyság-javító intézkedések, valamint a megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállítására szolgáló elektrolizátorok fejlesztése. A villamosítást célzó beruházások szintén támogathatók. A tagállamok a támogatható beruházások szűkebb listáját is megállapíthatják, a keresletoldali rugalmasság növelését célzó beruházásoknak azonban támogathatónak kell lenniük.

(122)

Ezek a beruházások semmilyen más támogatási intézkedésben nem részesülhetnek. A támogatható beruházási tevékenységet az e szakasz szerinti támogatás odaítélésétől számított 48 hónapon belül meg kell kezdeni, kivéve, ha a kedvezményezett bizonyítani tudja a tagállam számára, hogy technikai okokból hosszabb határidő alkalmazása helyénvaló. Az egyedi beruházások több éven keresztül kapott támogatást is magukban foglalhatnak. A beruházások végrehajthatók a kedvezményezett telephelyén, vagy azok harmadik felekre ruházhatók át. Ez utóbbi esetben továbbra is a kedvezményezett felelős a beruházások hatékony végrehajtásáért.

(123)

A tagállam a (120) pont alapján megítélt összeg legfeljebb 10 %-ának megfelelő mértékben további támogatást nyújthat. A kedvezményezetteknek e további támogatás legalább 75 %-át a (121) pontban meghatározott beruházásokra kell fordítaniuk. A tagállamok csak akkor nyújthatnak ilyen további támogatást, ha a kedvezményezett bizonyítani tudja, hogy a teljes beruházási összeg legalább 80 %-át a kereslet rugalmasságának növelését célzó beruházásokra fordítja, beleértve a nem fosszilis tartalékellátást is.

(124)

A tagállamnak minden egyes kedvezményezett esetében ellenőriznie kell e követelmények teljesülését, és éves jelentéseket kell közzétennie az e szakasz alapján végrehajtott beruházási intézkedésekről.

4.5.5. Támogatáshalmozás

(125)

A 3.3. szakasz szerinti általános támogatáshalmozási szabályokon túlmenően az e szakasz szerinti támogatás halmozható bármely más állami támogatással vagy csekély összegű támogatással, vagy kombinálható központilag kezelt uniós alapokkal az ugyanazon, részben vagy egészben egymást átfedő elszámolható költségek (így a villamos energia nagykereskedelmi ára, beleértve azokat a közvetett költségeket is, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakban megjelenő költségeiből származnak) tekintetében, amennyiben az ilyen halmozás következtében a támogatás nem haladja meg a vonatkozó feltételek bármelyike szerint alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei 2021 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekről szóló bizottsági iránymutatás (67) alapján a közvetett kibocsátási költségeket kompenzáló támogatással halmozva a kombinált támogatási összeg nem haladhatja meg a két iránymutatás bármelyike szerinti legmagasabb összeget.

4.5.6. Időtartam

(126)

A kedvezményezettek legfeljebb hároméves időtartamra részesülhetnek az e szakasz szerinti támogatásban. 2030. december 31. után nem kerülhet sor kifizetésre.

5. AZ IPAR DEKARBONIZÁCIÓJÁHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

(127)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében – többek között az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás alapján – rendelkezésre álló lehetőségeken túlmenően a Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni az olyan beruházásokhoz nyújtott támogatást, amelyek jelentősen hozzájárulnak az ipari tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez az Unió éghajlatvédelmi törekvéseinek elérése érdekében, vagy amelyek az energiahatékonyság javítása révén az ipari tevékenységek energiafogyasztásának jelentős csökkenését eredményezik, amennyiben teljesülnek a 3. szakaszban és az e szakaszban foglalt feltételek.

(128)

Az anyaghatékonyság javítása szintén csökkentheti az ipari tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az anyaghatékonyság környezeti előnyei nem merülnek ki az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében. Ezért az anyaghatékonyság, a körforgásos gazdaság és a biogazdaság támogatására az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás külön szakasza (az iránymutatás 4.4. szakasza) vonatkozik. A meglévő állami támogatási szabályok alapján szintén támogatás nyújtható a biogázhoz és biometánhoz kapcsolódó projektekhez, ha ezek társtermékként olyan fermentációs maradékot állítanak elő, amelyet később bioalapú tápanyagokká és termésnövelő anyagokká dolgoznak fel. Ennek jogalapját különösen az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 4.4 szakasza biztosítja, amely kiterjed a biológiai eredetű maradékanyagok hasznosítására és az elsődleges nyersanyagok másodlagos nyersanyagokkal való kiváltására. A Bizottság prioritásként fogja kezelni ezeket az eseteket. A körforgásos gazdaságot támogató beruházások az általános csoportmentességi rendelet szerinti előzetes bejelentés nélkül is támogathatók.

5.1. Hatály és általános feltételek

(129)

Ez a szakasz általános jelleggel alkalmazandó az ipari tevékenységek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére vagy energiahatékonyságának javítására irányuló beruházásokra. E szakasz alkalmazásában az ipari tevékenységek az olyan ipari létesítményekben (68) végzett tevékenységek, amelyekben materiális végtermékek vagy félkész termékek nagy léptékű előállítását folytatják.

(130)

E szakasz nem alkalmazandó az alábbiakra:

a)	az elsődleges mezőgazdasági termeléshez, valamint a halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállításához nyújtott állami támogatás (69);

b)	az energia termeléséhez, szállításához és tárolásához nyújtott állami támogatás, a (131) és a (132) pont sérelme nélkül (70);

Az ipari termelést érintő új beruházásokhoz nyújtott állami támogatás, beleértve a (131) pontban említett, strukturálisan a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló beruházásokat is. A földgázalapú beruházások kivételesen e szakasz hatálya alá tartozhatnak, amennyiben megfelelnek az 5.2.4. alszakaszban szereplő további feltételeknek.

(131)

Bár az energiatermelés támogatása e közlemény 4. szakaszának hatálya alá tartozik, az ilyen tevékenységek kivételesen ezen 5. szakasz hatálya alá is tartozhatnak, feltéve, hogy:

a)	a (139) pontban foglaltak szerint az ipari tevékenységek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére vagy energiahatékonyságának javítására irányuló beruházás részét képezik;

az energiát megújuló forrásokból (71) állítják elő. A hő- vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléshez földgáz is felhasználható az 5.2.4. alszakaszban meghatározott további feltételek mellett. A (73) pont (a) alpontjában említett alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok előállítása szintén idetartozhat;

c)	az energiát vagy az ipari tevékenység helyszínén, vagy az ipari tevékenység folytatása szerinti ipari parkban (72) állítják elő, feltéve, hogy az energiát zárt hálózaton keresztül, a nyilvános hálózaton való áthaladás nélkül szolgáltatják az ipari felhasználó számára; valamint

d)	i. a termelt energiát legalább 80 %-ban a projekt helyszínén folytatott ipari tevékenységek céljára használják fel (73), vagy ii. a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történő beruházások esetében a termelt hőt teljes mértékben a kedvezményezett használja fel (74).

(132)

Ez a szakasz a kiegészítő energiatárolásba vagy szállítási infrastruktúrába való beruházásokhoz nyújtott támogatásra is alkalmazandó, feltéve, hogy a beruházás a (139) vagy a (131) pont szerinti beruházás szerves részét képezi, továbbá:

a)	Tárolás esetén az infrastruktúra a projekt helyszínén helyezkedik el, és az adott beruházás igényeihez igazodik;

b)	Szállítás esetén az infrastruktúra vagy a projekt helyszínén helyezkedik el, vagy csupán összeköti az említett helyszínt egy olyan nyílt infrastruktúrával, amelyhez a belső energiapiacra alkalmazandó jogi kerettel összhangban harmadik felek is hozzáféréssel rendelkeznek.

(133)

Az e szakasz szerinti támogatás becsült költségvetéssel rendelkező program keretében nyújtható. A tagállamoknak becslést kell adniuk a program révén megtakarítandó teljes közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátásról vagy az elérendő teljes energiamegtakarításról. Az e szakasz szerinti támogatás csak közvetlen támogatás, visszafizetendő előleg, kölcsön, garancia vagy adókedvezmény formájában nyújtható (75).

(134)

Az e szakasz alapján értékelt programoknak főszabály szerint minden olyan ágazatra és technológiára ki kell terjedniük, amely hozzájárulhat a (127) pontban meghatározott célkitűzéshez. Azoknak a tagállamoknak, amelyek a program szerinti támogatást meghatározott ágazatokra kívánják korlátozni, i. objektív megfontolásokon alapuló indokolást kell nyújtaniuk a támogathatóság ilyen korlátozásáról; és ii. bizonyítaniuk kell, hogy a program a korlátozott támogathatóság mellett is hozzájárul az uniós és a nemzeti éghajlat-politikai célok eléréséhez, és nem zárja ki indokolatlanul a fokozottan éghajlat- és környezetbarát megoldásokat.

(135)

Minimum mentesítési szabályként és a tagállamok alternatív indokolás nyújtására vonatkozó lehetőségének sérelme nélkül a (134) pont alkalmazásában a Bizottság vélelmezi, hogy a rendszer támogathatóságának korlátozása indokolt, amennyiben a rendszer a kibocsátáskereskedelmi irányelv (76) III. fejezetében említett valamennyi helyhez kötött létesítményre kiterjed.

(136)

Annak biztosítása érdekében, hogy a projektek időben megvalósuljanak, és a várt üvegházhatásúgázkibocsátás- vagy energiamegtakarítást eredményezzék, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a)	a támogatásból finanszírozandó létesítményt vagy berendezést a támogatás nyújtásának időpontjától számított 60 hónapon belül üzembe helyezzék; valamint

b)	a projekt – azon időponttól kezdődően, hogy a támogatásból finanszírozott új létesítmény vagy berendezés teljes mértékben üzemel (77) – a tervezett csökkentés vagy megtakarítás legalább 80 %-ának megfelelő közvetlen üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentést vagy energiamegtakarítást eredményezzen.

(137)

A programoknak hatékony szankciórendszert kell tartalmazniuk arra az esetre, ha a (136) pontban szereplő feltételek egyike nem teljesül (78).

(138)

A tagállamnak bizonyítania kell, hogy a támogatás nem a kedvezményezett teljes termelési kapacitásának növelését finanszírozza. Ez nem érinti a következőket:

a)	a termelési kapacitás ideiglenes növekedése azon átmeneti időszakban, amelyben a támogatásból finanszírozott új létesítmény vagy berendezés még nem teljes mértékben működőképes, és a meglévő berendezést még nem szerelték le teljes mértékben; vagy

b)	a támogatás által finanszírozott beruházás előtti helyzethez képest legfeljebb 15 %-os, technikai szükségességből eredő korlátozott kapacitásnövekedés.

5.2. Minimális dekarbonizációs vagy energiahatékonysági hatások

5.2.1. Általános követelmények

(139)

A (129)–(132) pontban említett ipari tevékenységek üvegházhatásúgáz-kibocsátását csökkentő vagy energiahatékonyságát javító beruházások az alkalmazott technológiai megoldástól függetlenül támogathatók, feltéve, hogy:

az érintett tevékenységből származó közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenését eredményezik, és i. a támogatás nélkül nem kerülne sor e csökkenésre, figyelembe véve az ugyanazon piaci hiányosság orvoslása érdekében bevezetett szakpolitikai intézkedéseket és mechanizmusokat, beleértve az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerét (ETS) is, továbbá ii. e csökkenés összhangban áll az európai klímarendelet céljaival (79); vagy

a támogatás nélküli helyzethez képest csökkentik az érintett tevékenység termelési egységenkénti energiafogyasztását (80), és legalább 5 éves megtérülési idővel rendelkeznek. Az energiafogyasztás csökkenésének a már dekarbonizált folyamatok esetében termelési egységenként legalább 10 %-nak, minden más esetben pedig legalább 20 %-nak kell lennie (81).

(140)

Minimum mentesítési szabályként és a tagállamok alternatív indokolás nyújtására vonatkozó lehetőségének sérelme nélkül a Bizottság vélelmezi, hogy a dekarbonizációs beruházásokat finanszírozó támogatás megfelel a (139) pont (a) alpontjának, amennyiben a program tartalmazza a következő követelményeket:

A meglévő létesítmények üvegházhatásúgáz-kibocsátását csökkentő beruházások tekintetében:

a beruházás legalább 40 %-kal csökkenti a már meglévő létesítmény üvegházhatásúgáz-kibocsátását, a kibocsátáskereskedelmi irányelv III. fejezetében említett létesítmények esetében (82) pedig e kibocsátást a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke szerinti referenciaértékek megállapítására vonatkozó, a program közzétételekor hatályos végrehajtási rendeletben meghatározott leghatékonyabb létesítmények 10 %-ának (a továbbiakban: leghatékonyabb létesítmények) átlagos kibocsátása alá csökkenti; vagy

ii.	a beruházás legalább 90 %-kal csökkenti a meglévő létesítményen belüli műszaki egység (83) üvegházhatásúgáz-kibocsátását, és nem eredményez a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést;

A meglévő létesítményt felváltó új létesítmények üvegházhatásúgáz-kibocsátását csökkentő beruházások tekintetében a beruházás biztosítja, hogy a létesítmény üvegházhatásúgáz-kibocsátása legalább 10 %-kal alacsonyabb legyen a leghatékonyabb létesítmények – vagy a kibocsátáskereskedelmi irányelv III. fejezetében említettektől eltérő létesítmények esetében a hasonló referencialétesítmények – kibocsátásánál.

(141)

A projekteknek az üvegházhatású gázok kibocsátásának általános csökkenésével kell járniuk. Nem eredményezhetik pusztán az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az érintett ipari ágazatból az energiaágazatba, vagy egyik ipari telephelyről a másikra történő áthelyezését.

(142)

Annak alátámasztására, hogy nem pusztán a kibocsátások áthelyezéséről van szó, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a támogatható projektekhez kapcsolódó közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem oltja ki teljes mértékben a beruházás révén elért közvetlen üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentést, hogy a nettó kibocsátásmegtakarítás továbbra is lényeges maradjon. A tagállamok ezt a rendszer kialakításával vagy az egyes referenciaprojektekre vonatkozó, előre jelzett üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítások és közvetett kibocsátások bevált módszerek alkalmazásával történő szimulációja alapján bizonyíthatják. A villamos energia tekintetében ez annak kimutatásával is bizonyítható, hogy i. a villamosenergia-keresletnek a programból eredő várható növekedése teljes mértékben fedezhető a megújuló energiaforrásokból előállított vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia kínálatának azon növekedésével, amelyet az érintett tagállam legutóbbi nemzeti energia- és klímatervében (a továbbiakban: NEKT) vagy a megújuló energiaforrásokból történő vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelés növelésére irányuló aktualizált tervekben – amennyiben azokat a NEKT legutóbbi aktualizálása után fogadják el – előre jeleztek, továbbá ii. a kedvezményezettek továbbra is ki vannak téve a villamosenergia-piaci árjelzéseknek, és a program a rugalmassági megoldások alkalmazására irányuló megfelelő ösztönzőket tartalmaz.

(143)

Minimum mentesítési szabályként és a tagállamok alternatív indokolás nyújtására vonatkozó lehetőségének sérelme nélkül a Bizottság vélelmezi, hogy teljesülnek a (142) pont szerinti feltételek a következő helyzetekben:

a)	A (146) pontban meghatározott feltételekkel összhangban a hidrogénhasználathoz kapcsolódó közvetett kibocsátások;

b)	A rugalmas villamosítási projektekhez kapcsolódó közvetett kibocsátások (84), beleértve a hőszivattyúk használatát is, amelyek végsőenergia-kibocsátása jelentősen meghaladja az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletében meghatározott módszertannal összhangban előírt primerenergia-bevitelt; vagy

c)	A (145) pontban meghatározott feltételeknek megfelelően a bio-tüzelőanyag, a folyékony bio-energiahordozó, a biogáz (a biometánt is ideértve) és a biomasszából előállított tüzelőanyag használatához kapcsolódó közvetett kibocsátások.

(144)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a dekarbonizációhoz nyújtott támogatás ne szorítsa ki indokolatlanul a piacon már elérhető tisztább alternatívákba történő befektetéseket, illetve ne idézzen elő bizonyos technológiáktól való függést, akadályozva a tisztább megoldások használatát és piaci térnyerését. A tagállamok ezért nem korlátozhatják indokolatlanul a programok technológiai hatályát. Ami különösen az 500 °C alatti ipari hő dekarbonizációját illeti, nem zárhatják ki a leginkább éghajlat- és környezetbarát technológiákat, azaz a nem biomasszán alapuló megújuló hőt, a rugalmas villamosítást és a hulladékhő újrafelhasználását.

5.2.2. A bio-tüzelőanyagok, a hidrogén vagy a hidrogénalapú tüzelőanyagok támogatására vonatkozó további követelmények

(145)

A teljes egészében vagy részben bio-tüzelőanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt is) és biomasszából előállított tüzelőanyagok használatán alapuló beruházásokra irányuló támogatási programok esetében a tagállamoknak olyan feltételeket kell előírniuk, amelyek értelmében ezeknek a tüzelőanyagoknak meg kell felelniük az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak.

(146)

A részben vagy egészben hidrogén vagy hidrogénalapú tüzelőanyagok használatán alapuló beruházásokra irányuló támogatási programok esetében a tagállamoknak olyan feltételeket kell előírniuk, amelyek biztosítják, hogy a projektekben felhasznált hidrogén, illetve hidrogénalapú tüzelőanyagok nem biológiai eredetű megújuló tüzelőanyagok vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok legyenek (85). Ezek a tüzelőanyagok kombinálhatók az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak megfelelő biomasszából előállított hidrogénnel is.

5.2.3. A szén-dioxid-leválasztási projektek támogatására vonatkozó további követelmények

(147)

Azon támogatási programok esetében, amelyek a szén-dioxid-leválasztó berendezések telepítésére irányuló beruházásokra is kiterjednek (86), a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szén-dioxid-leválasztó berendezésekbe való beruházásokra kiterjedő projektek e berendezések üzembe helyezésétől kezdve a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátások elkerülését eredményezzék, a teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási láncot figyelembe véve.

(148)

Minimum mentesítési szabályként és a tagállamok alternatív indokolás nyújtására vonatkozó lehetőségének sérelme nélkül a Bizottság vélelmezi a program (147) pontnak való megfelelését, ha annak keretében kizárólag olyan projektek támogathatók, amelyek:

szén-dioxid-leválasztó berendezések telepítésére vonatkoznak, amennyiben az üzembe helyezéskor leválasztott szén-dioxidot i. oly módon használják fel, hogy az valamely termékben vegyileg tartósan kötött formában maradjon, és így a szén-dioxid a termék rendeltetésszerű használata mellett – beleértve bármely olyan szokásos tevékenységet, amelyre a termék életciklusát követően kerül sor – ne kerüljön a légkörbe, vagy ii. az alkalmazandó uniós joggal összhangban szintetikus tüzelőanyagok előállítására használják fel; és/vagy

olyan szén-dioxid-leválasztó berendezések telepítésére vonatkoznak, amelyek a szén-dioxidnak a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási láncon keresztül történő állandó geológiai tárolását célozzák a 2009/31/EK irányelvben engedélyezett tárolóhelyeken (87), ideértve a nettó zéró iparról szóló rendelettel összhangban a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló stratégiai szén-dioxid-tárolási projektként elismert szén-dioxid-tárolóhelyeket is.

5.2.4. A földgázalapú projektek támogatására vonatkozó további követelmények

(149)

A (130) és a (144) pontban szereplő elvekkel összhangban a programok csak kivételesen ösztönözhetnek földgázalapú új beruházásokat a kibocsátások csökkentése vagy az energiahatékonyság növelése érdekében. Az ilyen programok csak akkor tartoznak e szakasz hatálya alá, ha a tagállam bizonyítja, hogy i. a földgáznak nincs technológiailag kiforrott alternatívája, ii. a földgáz alternatívái még nem valósíthatók meg az elégtelen rendelkezésre állás vagy az infrastruktúra hiányosságai miatt, vagy iii. a dekarbonizációra szakaszokban kerül sor. Az említett helyzetekben a tagállamoknak elő kell írniuk a kedvezményezetteknek, hogy nyújtsanak be hiteles és részletes tervet a földgáz 2040-ig történő fokozatos kivezetésének módjáról. A tagállamnak emellett biztosítania kell, hogy ténylegesen sor kerüljön e fokozatos kivezetésre.

(150)

A (139) pont b) alpontjától és a (140) pont (a) alpontjának i. bekezdésétől és (b) alpontjától eltérően az ipari hő dekarbonizációjára irányuló, nagyrészt földgázalapú beruházásoknak az üzembe helyezéskor az üvegházhatású gázok közvetlen kibocsátásának legalább 70 %-os csökkentését, illetve az energiafogyasztás legalább 40 %-os csökkentését kell eredményezniük (88).

(151)

A (138) pont (a) és (b) alpontjában foglalt, korlátozott kapacitásnövekedésre vonatkozó kivételek nem alkalmazandók a földgázalapú beruházásokra, kivéve, ha a beruházás a 2010/75/EU irányelvben meghatározottak szerint megfelel az elérhető legjobb technológiának (89).

5.3. A támogatásokra alkalmazandó felső határ

(152)

Az e szakasz szerinti támogatási programok tervezésekor a támogatás arányosságának biztosítása érdekében a tagállamnak ki kell választania az 5.3.1., 5.3.2. vagy 5.3.3. alszakaszban ismertetett alternatív módszerek valamelyikét.

(153)

Amennyiben az 5.3.1. alszakasz szerinti egyedi támogatás összege meghaladja a 200 millió EUR-t, a támogatási összeget az 5.3.2. alszakasznak megfelelően kell meghatározni.

5.3.1. Támogatási intenzitás

(154)

A legfeljebb 200 millió EUR összegű támogatások (90) esetében a támogatási program keretében nyújtott támogatás maximális összege a beruházás elszámolható költségei, azaz az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás vagy az energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó teljes beruházási költség, valamint a maximális támogatási intenzitás alapján határozható meg. A maximális támogatási intenzitás a vonatkozó, dekarbonizációt szolgáló technológiai megoldások alkalmazásával járó környezeti többletköltségek hozzávetőleges összege. A maximális támogatási intenzitás nem lehet magasabb, mint:

a)	60 % a hidrogén vagy a hidrogénalapú tüzelőanyagok használatát lehetővé tevő beruházások esetében, amennyiben a (146) pontban említett nem biológiai eredetű megújuló tüzelőanyagok (91) aránya legalább 40 %;

b)	45 % a megújuló energiába (92) és az energiatárolásba (93) való beruházások, a (143) pont (b) alpontjában említett rugalmas villamosítási beruházások, valamint a (147) pontnak megfelelő szén-dioxid-leválasztó berendezésekbe való beruházások esetében;

c)	35 % a (146) pontban hivatkozott alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok használatát elősegítő beruházások esetében;

d)	20 % a (146) pontban hivatkozott alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok előállítására irányuló beruházások esetében;

e)	30 % az összes többi technológia esetében.

(155)

Kisvállalkozások által végrehajtott beruházások esetében a (154) pont szerinti támogatási intenzitás további 10 százalékponttal növelhető, a középvállalkozások által végrehajtott beruházások esetében pedig a támogatási intenzitás 5 százalékponttal növelhető.

5.3.2. Finanszírozási hiány

(156)

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási program keretében nyújtott támogatás maximális összegét a támogatható beruházás finanszírozási hiányaként határozzák meg. A program keretében kérelmet benyújtók számára elő kell írni, hogy a finanszírozási hiány kiszámításához egységes sablont használjanak. A tagállamoknak ki kell dolgozniuk az annak ellenőrzésére vonatkozó módszertant, hogy a nettójelenérték-számításokat alátámasztó cashflow-előrejelzések hitelesek-e és összhangban vannak-e a dekarbonizációs projekttel. Az egységes sablonnak összhangban kell lennie a Bizottság által közzéteendő modell elveivel és fő jellemzőivel.

(157)

Amennyiben a projekt finanszírozási hiánya alapján kiszámított támogatás vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 200 millió EUR-t vagy a program költségvetésének 10 %-át, külön bejelentést követően a Bizottságnak kell értékelnie a finanszírozási hiányt.

(158)

Amennyiben a tagállamok által a (156) pont alapján meghatározott támogatási összeg vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió EUR-t, visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a tagállam – az üzleti terv szerinti előrejelzésnek a projekt tényleges pénzforgalmával való összehasonlítása alapján – megfelelő részt kapjon a támogatott projekt által termelt további többletből. A visszakövetelési mechanizmusnak a következő jellemzők mindegyikével rendelkeznie kell:

a)	A visszakövetelési mechanizmus keretében végzett számítást a támogatott projektre vonatkozó, független könyvvizsgáló által ellenőrzött külön könyvelés alapján kell ellenőrizni;

b)	A visszakövetelési mechanizmust a finanszírozási hiány értékelésének alapjául szolgáló pénzügyi előrejelzések időtartamára kell alkalmazni, és tartalmaznia kell a projektnek a tervezési időhorizont végén érvényes, standard gazdasági módszertanon alapuló végértékét (94); valamint

c)	A visszakövetelési mechanizmusnak ösztönzőket kell tartalmaznia a kedvezményezettek számára a költségeik minimalizálására és a projekt időben történő hatékony végrehajtására, az államnak visszafizetendő többletnek pedig jelentősnek kell maradnia.

5.3.3. Versenyeztetéses ajánlattétel

(159)

A (154) és (156) pont alternatívájaként a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a támogatási program keretében nyújtott támogatás maximális összegét versenyeztetéses ajánlattételi eljárással határozzák meg, amely megfelel a következő további feltételeknek:

A versenyeztetéses ajánlattételi eljárásnak a program keretében támogatható minden olyan projekt előtt nyitva kell állnia, amely azonos formában járul hozzá az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához, azaz az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elkerüléséhez vagy az energiahatékonyság javításához;

b)	Technológiaspecifikus tételek csak akkor alkalmazhatók, ha azokra annak érdekében van szükség, hogy ne kerüljön sor olyan technológiák de facto kizárására, amelyeknek a kibocsátások csökkentésével kapcsolatos költségei magasabbak, de egyúttal magas dekarbonizációs potenciállal rendelkeznek;

c)	A meghatározott kategóriákba vagy kosarakba tartozó egyes ajánlattevők maximális ajánlati szintjeinek korlátozásához szükséges esetleges ajánlati felső korlátokat a referenciaprojektek (95) finanszírozási hiányára vonatkozó számításokra hivatkozással kell indokolni.

6. A TISZTA TECHNOLÓGIÁK ELEGENDŐ GYÁRTÁSI KAPACITÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

(160)

A 3. szakaszban és az e szakaszban foglalt feltételek teljesülése esetén a Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni az olyan beruházási projektek ösztönzésére nyújtott támogatást, amelyek további gyártási kapacitást hoznak létre a következőkhöz:

a)	a II. mellékletben felsorolt végtermékek előállítása, beleértve a másodlagos nyersanyagok igénybevételével történő előállítást is; és/vagy

b)	a II. mellékletben felsorolt főbb egyedi alkotóelemek előállítása, beleértve a másodlagos nyersanyagok igénybevételével történő előállítást is; és/vagy

c)	a vonatkozó új vagy hasznosított kritikus fontosságú nyersanyagok előállítása, amelyek az a) és b) alpontban meghatározott végtermékek vagy főbb egyedi alkotóelemek előállításához szükségesek.

Az ilyen támogatás számottevően hozzájárulhat a nettó zéró iparról szóló rendeletben a rezilienciára vonatkozóan meghatározott 40 %-os referenciaértékhez, egyéb szakpolitikákkal együtt, amelyek a tiszta technológiák gyártására irányuló beruházásoknak megfelelő üzleti környezet kialakítására irányulnak.

(161)

Ez nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 4.4. szakasza alapján a körforgásos gazdaságot előmozdító beruházások (pl. újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás stb.) támogatását célzó támogatási programokat hozzanak létre az említett szakasz szerinti maximális támogatási összeg erejéig. A Bizottság prioritásként fogja kezelni ezeket az eseteket. Ez magában foglalja az elsődleges nyersanyagok másodlagos nyersanyagokkal való helyettesítését lehetővé tevő beruházások támogatását. A körforgásos gazdaságot támogató beruházások az általános csoportmentességi rendelet szerinti előzetes bejelentés nélkül is támogathatók.

(162)

Rendes piaci körülmények között a tiszta technológiák gyártóinak képesnek kell lenniük arra, hogy további állami támogatás nélkül is fedezzék a működési költségeiket, különösen ha a beruházási költségeik korábban már támogatásban részesültek. A működési támogatás különösen torzító hatású lehet, mivel közvetlenül csökkentheti a piacon nyújtott áruk vagy szolgáltatások költségét, és a piacon tarthat olyan szereplőket, amelyek hosszú távon veszteségesek. A tiszta technológiák gyártói, például az akkumulátorgyártók ugyanakkor a tevékenységük jellegéből fakadóan tisztességtelen globális versennyel, váratlan költségtúllépésekkel vagy a jövőbeli kereslettel kapcsolatos bizonytalanságokkal szembesülhetnek, például – de nem kizárólagosan – a kapacitásbővítési időszakban. Ilyen körülmények között a tagállamok piaci feltételek mellett is nyújthatnak finanszírozást, többek között sajáttőke- és kvázisajáttőke-eszközök formájában, a magánszereplők mellett (lásd a (7) pontot) és a kockázatok és a megtérülések tekintetében azonos feltételekkel (pari passu). Az ilyen finanszírozás a beruházási igények mellett a működési költségeket is fedezheti.

6.1. Beruházási támogatási programok

(163)

A tagállamok támogatást nyújthatnak a (160) pont hatálya alá tartozó beruházási projektekhez.

(164)

A (163) pontban említett beruházási projektekhez nyújtott támogatás becsült költségvetéssel rendelkező program keretében nyújtható, amennyiben teljesülnek az ezen alszakaszban és a 3. szakaszban meghatározott feltételek.

(165)

A kedvezményezetteknek a munkák megkezdése előtt be kell nyújtaniuk a támogatási kérelmet, és a tagállam rendelkezésére kell bocsátaniuk az e közlemény III. mellékletében meghatározott információkat.

(166)

Az elszámolható költségek a (160) pontban felsorolt áruk előállításához vagy helyreállításához szükséges tárgyi eszközökkel (például földterület, épületek, létesítmények, berendezések, gépek) és immateriális javakkal (például szabadalmi oltalom, licencek, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon) kapcsolatos összes beruházási költséghez kapcsolódnak. Az immateriális javaknak a következőknek kell eleget tenniük: i. továbbra is kapcsolódniuk kell az érintett területhez, és nem helyezhetők át más területekre; ii. elsősorban a támogatásban részesülő adott termelőlétesítményben használhatók fel; iii. amortizálhatónak kell lenniük; iv. a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni; v. a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei közé kell tartozniuk, és vi. legalább öt évig (vagy kkv-k esetében három évig) ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást odaítélték.

(167)

Amennyiben a beruházási projektre támogatott területeken kívül kerül sor, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15 %-át, a projektenként nyújtott támogatás összege (96) pedig nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t. Amennyiben a beruházási projektre a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatott területen kerül sor, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %-át, a projektenként nyújtott támogatás összege pedig nem haladhatja meg a 200 millió EUR-t. Amennyiben a beruházási projektre a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatott térségben kerül sor, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35 %-át, a projektenként nyújtott támogatás összege pedig nem haladhatja meg a 350 millió EUR-t (97).

(168)

Kisvállalkozások által végrehajtott beruházások esetében a (167) pontban meghatározott támogatási intenzitás további 20 százalékponttal növelhető, a középvállalkozások által végrehajtott beruházások esetében pedig a támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető.

(169)

A beruházás életképességének fenntartása érdekében a tagállamnak biztosítania kell, hogy a kedvezményezett saját forrás vagy külső finanszírozás bevonásával – közpénzek felhasználása nélkül (98) – maga gondoskodjon az elszámolható költségek legalább 25 %-áról.

(170)

A kedvezményezettnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az érintett térségben a beruházást a projekt befejezését követően legalább ötéves, illetve kkv-k esetében legalább hároméves időszakon át fenntartja annak érdekében, hogy tartós, minőségi munkahelyek jöjjenek létre az Európai Unióban Ez a kötelezettségvállalás ugyanakkor nem akadályozza az ezen időszakban korszerűtlenné vált létesítmény, illetve meghibásodott berendezés cseréjét, feltéve, hogy a gazdasági tevékenység az érintett térségben a minimális időtartam alatt fennmarad. E közlemény alapján ugyanakkor nem ítélhető oda további támogatás az említett létesítmény vagy berendezés cseréje céljából. E kötelezettségvállalás be nem tartása a támogatásnak a támogatást nyújtó hatóság általi visszakövetelését eredményezheti.

(171)

A támogatás nyújtása előtt és a kedvezményezett által megadott, az e közlemény III. mellékletében megjelölt információk alapján a támogatást nyújtó hatóságnak ellenőriznie kell annak konkrét kockázatát, hogy a beruházás nem az EGT-n belül valósul meg (99).

(172)

Különösen annak megakadályozása érdekében, hogy a támogatás munkahelyek megszűnését eredményezze, nem nyújtható támogatás a termelési tevékenységek EGT-n belüli áthelyezésének megkönnyítéséhez. E célból a kedvezményezett:

a)	megerősíti, hogy a támogatás iránti kérelmet megelőző két évben nem hajtott végre áthelyezést abba a létesítménybe, ahol a támogatott beruházást végre fogják hajtani; valamint

b)	kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházás befejezését követő két éven belül nem hajt végre ilyen áthelyezést. E kötelezettségvállalás be nem tartása a támogatásnak a támogatást nyújtó hatóság általi visszakövetelését eredményezheti.

6.2. Ad hoc támogatás

(173)

A Bizottság jóváhagyhatja a (160) pontban meghatározott hatály alá tartozó beruházási projektekhez nyújtott, egyedileg bejelentett támogatást, amennyiben teljesülnek az ezen alszakaszban, a (165) és (170) pontban, valamint a 3. szakaszban meghatározott feltételek.

(174)

A támogatás összege nem haladhatja meg a következők közül az alacsonyabbat: i. az a támogatási összeg (100), amelyet a kedvezményezett bizonyíthatóan kaphat az EGT-n kívüli harmadik országban végrehajtott egyenértékű beruházáshoz, valamint ii. az a minimális összeg, amely a támogatás kedvezményezettjének arra való ösztönzéséhez szükséges, hogy a beruházást az EGT-n kívüli alternatív helyszín helyett az érintett térségben valósítsa meg (finanszírozási hiány) (101). A kedvezményezettnek bizonyítania kell, hogy a támogatás nélkül a tervezett beruházás nem az EGT-ben valósulna meg (102). A Bizottság úgy véli, hogy visszakövetelési mechanizmus formájában további biztosítékra van szükség azokon a piacokon, ahol nagyobb a jövőbeli piaci volatilitás kockázata, hogy biztosítani lehessen a bejelentett finanszírozásihiány-elemzésben előre nem jelzett többletnyereség méltányos elosztását.

(175)

Amennyiben a beruházásra támogatott területeken kívül kerül sor, a tagállamnak bizonyítania kell, hogy a beruházást nem lehetett ugyanolyan hatékonyan végrehajtani egy támogatott területen, ezért észszerű, hogy a támogatás kedvezményezettje ne támogatott területen valósítsa meg a beruházást.

(176)

Amennyiben a beruházás megvalósítására több EGT-beli helyszínt is figyelembe vesznek, és az ezen alszakasz szerinti állami támogatás nyújtására amiatt kerülne sor, hogy a beruházást olyan térségbe vonzzák, amelynek az alkalmazandó regionális támogatási térképen meghatározott regionális támogatási intenzitása alacsonyabb, mint a figyelembe vett alternatív EGT-térségekben (vagy hogy a beruházást egy nem támogatott térségbe vonzzák), ez olyan negatív hatást gyakorolna a versenyre és a kereskedelemre, amelyet valószínűleg nem ellensúlyoznának a pozitív hatások. Azokban az esetekben, amelyekben a figyelembe vett EGT-helyszíneken azonos regionális támogatási intenzitás alkalmazandó, a kedvezményezettnek bizonyítania kell, hogy a helyszínt objektív kritériumok alapján, az állami támogatástól függetlenül választották ki. Ezzel szemben nem áll fenn a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt nyilvánvaló negatív hatás, ha a kedvezményezett bizonyítani tudja, hogy a beruházás egyébként nem valósulna meg ilyen alternatív EGT-térségekben, és azt ehelyett harmadik országba irányítanák át.

(177)

A kedvezményezettnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a (160) pontban meghatározott áruk előállításához a környezeti kibocsátások szempontjából a legújabb, kereskedelmi forgalomban elérhető legkorszerűbb termelési technológiát használja.

(178)

A tagállamnak bizonyítania kell, hogy a támogatott beruházás által létrehozott további gyártási kapacitással a támogatás kedvezményezettje hozzá fog járulni az európai autonómia megerősítéséhez azáltal, hogy az Unión belül kezeli a kereslet és kínálat közötti rést, és nem szorítja ki a már létező vagy olyan termelési kapacitást, amelynek kiépítésére kötelezettséget vállaltak.

(179)

Az ezen alszakasz szerinti állami támogatás értékelésekor a Bizottság be fog kérni minden szükséges információt annak megvizsgálásához, hogy az állami támogatás valószínűsíthetően jelentős munkahelyvesztéshez vezet-e az EGT-n belüli meglévő helyszíneken. Ilyen helyzetben, illetve abban az esetben, ha a beruházás lehetővé teszi a támogatás kedvezményezettje számára, hogy tevékenységet telepítsen át a célzott térségbe, a támogatás és az áthelyezés közötti esetleges ok-okozati kapcsolat a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásnak tekintendő, amelyet a pozitív hatások valószínűleg nem ellensúlyoznak.

6.3. A tisztatechnológiai berendezések iránti kereslet élénkítésére gyorsított értékcsökkenési leírás formájában nyújtott támogatás

(180)

A Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni azokat a programokat, amelyek a tisztatechnológiai berendezések beszerzésének vagy lízingjének ösztönzésére gyorsított értékcsökkenési leírás formájában nyújtanak állami támogatást, amennyiben teljesülnek az ezen alszakaszban és a 3. szakaszban foglalt feltételek.

(181)

A támogatást olyan támogatási programok formájában kell nyújtani, amelyek az elfogadható eszközök beszerzésével vagy lízingjével kapcsolatban felmerült költségek gyorsított leírásából – akár költségként való azonnali és teljes elszámolásából (103) – állnak.

(182)

Valamennyi támogatható eszköz a (160) pont (a) alpontjában említett végtermék.

(183)

A támogatható eszközöknek meg kell felelniük az alábbi feltételek mindegyikének:

a)	újnak kell lenniük;

b)	elsősorban a kedvezményezett tevékenységeihez kell felhasználni azokat, és legalább öt évig (illetve kkv-k esetében három évig) ezekhez a tevékenységekhez kell kapcsolódniuk (104);

c)	értékcsökkenthetőnek kell lenniük;

d)	piaci feltételek mellett megvásárolhatónak vagy lízingelhetőnek kell lenniük;

e)	a kedvezményezett eszközei közé kell tartozniuk.

(184)

Az elfogadható eszközök beszerzésének vagy lízingjének és a gyorsított értékcsökkenési leírás megkezdésének időpontja nem lehet későbbi, mint e közlemény (216) pontban meghatározott hatályvesztési időpontja.

(185)

A (38) pont (a) és (b) alpontja nem vonatkozik az ezen alszakasz szerinti támogatásokra. A gyorsított értékcsökkenési leírás formájában nyújtott támogatás az ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó bármely más állami támogatáson vagy központilag kezelt uniós alapokból nyújtott támogatáson felül nyújtható anélkül, hogy ki kellene számítani a bruttó támogatási egyenértékét.

7. AZ INNOVÁCIÓS ALAP EGYEDI PROJEKTJEIT TÁMOGATÓ PROGRAMOK

(186)

A 4.1. szakaszon, a 4.2. szakaszon, az 5.1.–5.3. szakaszon, valamint a 6.1. szakaszon túlmenően ez a szakasz is konkrét összeegyeztethetőségi feltételeket tartalmaz azokra a beruházási támogatási programokra vonatkozóan, amelyeket az Innovációs Alap (105) keretében pozitívan értékeltek. Amennyiben azok megfelelnek ennek a szakasznak és a 3. szakasznak, a Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni a tiszta energia termelésére és tárolására vonatkozón a (48) és a (73) pontban meghatározott beruházásokat támogató intézkedéseket, a (129)–(132) pontban említett ipari tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló beruházásokat, valamint a (160) pont hatálya alá tartozó, további gyártási kapacitást létrehozó beruházásokat, az Innovációs Alap értékelése szerint sikeres és az (EU) 2024/795 rendelet (106) 4. cikkében említett „szuverenitási pecsétet” elnyert projektek esetében.

(187)

A (48) pontban említett és az e szakasz alapján értékelt, megújuló energia termelésére és tárolására irányuló beruházások tekintetében a (49)–(52) pontok alkalmazandók.

(188)

A (73) pontban említett és az e szakasz alapján értékelt, alacsony kibocsátású üzemanyag termelésére és tárolására irányuló beruházások tekintetében a (75) és a (76) pontok alkalmazandók.

(189)

A (129)–(132) pontban említett és az e szakaszban értékelt ipari tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást csökkentő beruházásokra vonatkozóan a (138), a (141)–(143), valamint a (145)–(151) pont alkalmazandó.

(190)

Azon beruházások tekintetében, amelyek további gyártási kapacitást hoznak létre a (160) pont hatálya alá tartozó és e szakasz alapján értékelt termékek esetében, a (165), a (166), a (169), a (170) és a (172) pont alkalmazandó.

(191)

A támogatás becsült költségvetéssel rendelkező program keretében nyújtható.

(192)

A tagállamok az alábbi projektkategóriák egyikére vagy mindkettőre kiterjedő programokat hozhatnak létre:

a)	az Innovációs Alap értékelése során sikeres, szuverenitási pecséttel ellátott, de az (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban finanszírozás céljából ki nem kiválasztott projektek;

b)	az Innovációs Alap értékelése során sikeres, szuverenitási pecséttel ellátott, és az (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban finanszírozás céljából kiválasztott projektek.

(193)

A programoknak nyitva kell állniuk minden olyan projekt előtt, amely megfelel az e szakaszban meghatározott feltételeknek, és amely a (192) pont a) és b) alpontjában említett kategóriák egyikébe, vagy mindkettőbe tartozik. A tagállamok az ilyen programok hatályát kizárólag a tisztaenergia-termelésre, az ipari dekarbonizációra vagy a tiszta technológiák gyártására korlátozhatják, és elvben nem szűkíthetik egy adott ágazatra vagy konkrét technológiára. Azoknak a tagállamoknak, amelyek a program keretében való támogathatóságot bizonyos ágazatokra kívánják korlátozni, i. objektív megfontolások alapján indokolniuk kell e korlátozott támogathatóságot, ii. bizonyítaniuk kell, hogy a program nem zárja ki indokolatlanul a fokozottan éghajlat- és környezetbarát megoldásokat.

(194)

A programok egy vagy több soron következő pályázati felhívásból származó projektekre terjedhetnek ki. Amennyiben a program az (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti, egynél több közelgő pályázati felhívásból származó projektre terjed ki, a tagállam az Innovációs Alap minden egyes pályázati felhívásához éves költségvetést rendelhet, vagy az Innovációs Alap értékelése során sikeresnek minősített, és az egyes pályázati felhívások alapján szuverenitási pecsétet elnyert projektek bizonyos százalékához tartaléktámogatást nyújthat. A támogatásnak a 194) program keretében támogatható projektek számára történő odaítélésekor a tagállamoknak az (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti pályázati felhívást követően a projektek kiválasztása céljából megállapított rangsort kell követniük.

(195)

A támogatás csak közvetlen támogatás, visszafizetendő előleg, kölcsön, garancia vagy adókedvezmény formájában nyújtható.

(196)

Az e szakasz szerinti támogatási program bevezetésekor a tagállamnak i. a (187) és (188) pontban említett tiszta energia termelésére és tárolására irányuló beruházások, valamint a (189) pontban említett ipari tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást csökkentő beruházások esetében ki kell választania a (154)–(158) pontban említett támogatási összeg megállapítására szolgáló alternatív módszerek egyikét; ii. a (190) pontban említett további gyártási kapacitást létrehozó beruházások esetében biztosítania kell a (167) és (168) pontban meghatározott maximális támogatási intenzitások és maximális támogatási összegek betartását.

(197)

A (192)(a) pontban említett projektek esetében a (196) pont alternatívájaként a tagállamok az ipari tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást csökkentő beruházásokra, valamint a tiszta energia előállítására és tárolására irányuló beruházásokra vonatkozó támogatási összeget is meghatározhatják az (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott maximális finanszírozás számítási módszerével összhangban, amelyet hatékony visszakövetelési mechanizmus egészít ki, beleértve a (199) pontban meghatározott jellemzőket is.

(198)

Azon beruházások esetében, amelyek további gyártási kapacitást hoznak létre a (160) pont hatálya alá tartozó termékek esetében, feltéve, hogy a projekt Innovációs Alap szerinti innovációs pontszámát erősként értékelik, és a (200) pontban, a (196) pont alternatívájaként meghatározott maximális támogatási intenzitásig a tagállamok a támogatást a maximális finanszírozásnak az (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott számítási módszerével összhangban is meghatározhatják, amelyet hatékony visszakövetelési mechanizmus egészít ki, beleértve a (199) pontban meghatározott jellemzőket is.

(199)

A visszakövetelési mechanizmusnak a következő jellemzők mindegyikével rendelkeznie kell:

A visszakövetelési mechanizmusnak a projekt többletének megállapítása és visszakövetelése révén kezelnie kell a többletnyereségek előfordulását, amennyiben a támogatott projektek belső megtérülési rátája meghaladja az (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott módszerrel összhangban elfogadott súlyozott átlagos tőkeköltséget;

b)	A visszakövetelési mechanizmust első alkalommal legalább öt évvel, utolsó alkalommal pedig legalább 10 évvel a projekt üzembe helyezését követően kell alkalmazni, az Innovációs Alap alkalmazandó pályázati felhívásában meghatározottak szerint;

c)	A visszakövetelési mechanizmus keretében végzett számítást a támogatott projektre vonatkozó, független könyvvizsgáló által ellenőrzött külön könyvelés alapján kell ellenőrizni;

d)	A visszakövetelési mechanizmus végső alkalmazása során figyelembe kell venni a projekt végértékét;

e)	A visszakövetelési mechanizmust úgy kell kialakítani, hogy fenntartsa a kedvezményezettek arra irányuló ösztönzőit, hogy költségeiket minimalizálják és a projektet idővel a leghatékonyabb módon hajtsák végre, az állami részesedést pedig a többlet legalább 70 %-ában kell meghatározni.

(200)

A (198) pont alkalmazásában, amennyiben a beruházási projektre támogatott területeken kívül kerül sor, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 25 %-át, a projektenként nyújtott támogatás összege pedig nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t. Amennyiben a beruházási projektre a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatott területen kerül sor, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40 %-át, a projektenként nyújtott támogatás összege pedig nem haladhatja meg a 200 millió EUR-t. Amennyiben a beruházási projektre a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatott területen kerül sor, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 55 %-át, a projektenként nyújtott támogatás összege pedig nem haladhatja meg a 350 millió EUR-t (107). Kisvállalkozások által végrehajtott beruházások esetében a pontban meghatározott támogatási intenzitás további 20 százalékponttal növelhető, a középvállalkozások által végrehajtott beruházások esetében pedig a támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető.

8. A TISZTAIPAR-MEGÁLLAPODÁS CÉLKITŰZÉSEIHEZ KAPCSOLÓDÓ MAGÁNBEFEKTETÉSEK KOCKÁZATAINAK CSÖKKENTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁS

(201)

A 4.–7. szakaszban ismertetett intézkedéseken túlmenően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy arra ösztönzik a magánbefektetőket, hogy a 4.1., 4.2., 4.3., 5. és 6. szakasz (108) hatálya alá tartozó projektekbe (109), jogi monopólium keretében energetikai infrastruktúrába vagy természetes monopólium (110) alatt működő projektekbe, vagy a körforgásos gazdaságot (111) támogató projektekbe fektessenek be.

(202)

A Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni a támogatható projektek portfólióiba történő magánbefektetések kockázatainak csökkentésére irányuló támogatási programokat, amennyiben teljesülnek az e szakaszban és a 3. szakaszban foglalt összeegyeztethetőségi feltételek.

(203)

A támogatás olyan program keretében nyújtható, amely arra ösztönzi a magánbefektetőket, hogy az e szakasz hatálya alá tartozó támogatható projektek portfólióiba fektessenek be a (201) pontban meghatározottak szerint.

(204)

A támogatás egy olyan külön alapnak vagy különleges célú gazdasági egységnek nyújtott tőkebefektetés, kölcsön (beleértve az alárendelt kölcsönt is) és/vagy garancia formájában valósul meg, amely a támogatható projektek portfólióját tartani fogja. A támogatás célja, hogy a kockázat- és/vagy hozamalapú ösztönzőket biztosítson a magánbefektetők számára az adott alapba vagy különleges célú gazdasági egységbe való befektetéshez, például az első veszteségre nyújtott (viszont)garanciát nyújtó garanciák vagy különböző részvényosztályokba történő tőkebefektetések formájában, ahol a befektetés hozamát először a magánbefektetők részvényosztályához, valamint – egy meghatározott megtérülési szint felett – a tagállam részvényosztályához rendelik hozzá. A kölcsön vagy a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó garancia teljes futamideje nem haladhatja meg a húsz évet, valamint garancia esetében a futamidő semmiképpen sem haladhatja meg az alapul szolgáló, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum futamidejét. A garancia érvényesítése olyan, szerződés alapján meghatározott feltételekhez kapcsolódik, amelyek akár a kedvezményezett vállalkozás csődjének kötelező bejelentését vagy egyéb hasonló eljárást is jelenthetnek. Ezekről a feltételekről a feleknek a garancia nyújtásának időpontjában kell megegyezniük. A portfólió tőke- és/vagy kvázisajáttőke-befektetéseire nyújtott garanciák esetében az elszámolható veszteségek csak akkor fedezhetők a garanciával, amikor az alap vagy a különleges célú gazdasági egység megszűnik, és valamennyi portfólióbefektetést piaci feltételek mellett értékesítettek.

(205)

Az alapból vagy a különleges célú gazdasági egységből a támogatható projektekbe történő befektetés történhet újonnan kibocsátott saját tőke, kvázi-sajáttőke, kölcsönök (beleértve az alárendelt kölcsönöket is), egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok és garanciák formájában. A projektenkénti befektetés maximális névértéke nem haladhatja meg a 250 millió EUR-t. Az egyes projektekbe történő beruházás nem haladhatja meg az alap vagy a különleges célú gazdasági egység záráskori teljes finanszírozási volumenének 25 %-át. Az e szakasz szerinti támogatás halmozható az e közlemény más szakaszai szerinti támogatással és az ugyanazon projekthez nyújtott bármely más állami támogatással.

(206)

A tagállamok az e szakasz szerinti támogatási programokat pénzügyi közvetítőn vagy megbízott félen keresztül hajtják végre. A pénzügyi közvetítő vagy a megbízott fél javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a feltétel feltételezhetően teljesül a nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás keretében kiválasztott pénzügyi közvetítők esetében. A pénzügyi közvetítők saját forrásaik kellő mértékű társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból vagy teljesítményhez kötött jelentős javadalmazásban részesülnek, és így érdekeik tartósan megegyeznek a tagállam érdekeivel.

(207)

A tagállamoknak vagy a megbízott félnek kötelezettséget kell vállalniuk, hogy átvilágítási eljárást hajtanak végre annak érdekében, hogy biztosítsák a pénzügyi közvetítő által a tagállam megbízatásának keretein belül meghatározandó, a (204) pontban említett befektetési portfólióra vonatkozó megalapozott befektetési stratégiát, megfelelő kockázatdiverzifikációs politikával, amelynek célja a gazdasági életképesség elérése és hosszú távú befektetési lehetőségek biztosítása a magánbefektetők számára. A pénzügyi közvetítő vagy a megbízott fél felel e stratégia végrehajtásáért, és kiválasztja a támogatható projekteket és a befektetőket. Minden egyes sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetés esetében a kiválasztásnak többek között világos és reális kilépési forgatókönyvön kell alapulnia. Tőkebefektetések esetében a ((209)(b) pontban foglaltak szerint) a portfólióbefektetés várható célhozamát, amely meghatározza a hozam allokációját, a pénzügyi közvetítő vagy a megbízott fél határozza meg. A pénzügyi közvetítőnek vagy a megbízott félnek biztosítania kell, hogy a beruházási projektekhez nyújtott finanszírozás ne haladja meg a beruházási projekt költségeit, figyelembe véve a bármilyen forrásból származó egyéb lekötött finanszírozást is.

(208)

A Bizottság megítélése szerint a magánbefektetőknek nyújtott támogatás a szükséges minimumra korlátozódik, ha a portfólióba történő befektetés céljából a magánbefektetőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki, amely egyértelműen meghatározza a beruházás révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzéseket, és célja megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása.

(209)

Ha a magánbefektetőket nem nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás keretében választják ki, a Bizottság megítélése szerint a magánbefektetőknek nyújtott támogatás a következő esetekben korlátozódik a szükséges minimumra:

A projektportfólióhoz (alárendelt) kölcsön és garancia formájában nyújtott támogatást illetően, ha a befektetőnek nyújtott támogatás a szerződésben meghatározott veszteségek legfeljebb 20 %-át kitevő első veszteségi fedezet formáját ölti, és az állam által vállalt kockázatot egy olyan felár tükrözi, amely a piacnak megfelelő díjazásnál kevesebb mint 25 %-kal alacsonyabb. Ez utóbbi díjazást a végső kedvezményezettek kockázatosságának, a lefedett eszközök típusainak és a nyújtott fedezet időtartamának figyelembevételével kell megbecsülni.

A projektportfólióba történő tőkebefektetés formájában nyújtott támogatást illetően, ha a befektetési hozamok magánbefektetők által birtokolt részvényosztályokhoz történő elsőbbségi hozzárendelésének felső korlátja egy olyan rögzített megtérülési ráta, amely nem haladja meg a portfólióbefektetés célhozamát, és az e magánbefektetők által birtokolt részvényosztályok a portfólió volumenének több mint 75 %-át teszik ki. A rögzített megtérülési rátát meghaladó befektetési hozamok legalább 75 %-a a tagállam tulajdonában lévő részvényosztályokba, míg a legfeljebb 25 %-os rögzített megtérülési rátát meghaladó fennmaradó befektetési hozamokat a magánbefektetők által birtokolt részvényosztályokba irányítják.

(210)

Az e szakasz alapján létrehozott program keretében nyújtott támogatás kérelmezésekor a magánbefektetőknek be kell mutatniuk befektetési stratégiájukat a megbízott félnek vagy a pénzügyi közvetítőnek, beleértve i. a befektetésük kapcsán tervezett kockázat/nyereség profilt, valamint ii. azt, hogy milyen biztosítékokkal rendelkeznek az esetleges összeférhetetlenségek elkerülésére (különösen az olyan vállalkozások projektjeibe történő befektetések tekintetében, amelyekben a befektetők már nem elhanyagolható részesedéssel vagy korábbi kitettséggel rendelkeznek). A magánbefektetők semmilyen más állami támogatásban nem részesülhetnek az alapba vagy a különleges célú gazdasági egységbe történő befektetéseikhez.

(211)

Tekintettel az e szakaszban és különösen a (204), (206) és (207) pontban foglalt funkcionális biztosítékokra, annak biztosítása érdekében, hogy csak életképes projekteket támogassanak, a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak a (28) pontban említett formális kizárása nem vonatkozik az e szakasz szerinti támogatásokra.

9. ÁTLÁTHATÓSÁG, NYOMON KÖVETÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL

(212)

A tagállamoknak az e közlemény alapján nyújtott, 100 000 EUR-t meghaladó egyedi támogatásokra vonatkozó releváns információkat (112) az átfogó állami támogatási honlapon vagy a Bizottság informatikai eszközén (113) közzé kell tenniük a támogatás odaítélésétől számított 6 hónapon belül, adókedvezmény formájában nyújtott támogatás esetében pedig az adóbevallás esedékességének időpontjától számított egy éven belül.

(213)

A tagállamoknak éves jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottságnak (114).

(214)

A tagállamoknak részletes nyilvántartásokat kell vezetniük az e közlemény alapján nyújtott támogatásokról. A nyilvántartásokat, amelyek a feltételek betartásának megállapításához szükséges valamennyi információt tartalmazzák, a támogatás nyújtásától számítva 10 évig kell megőrizni, és kérésre be kell mutatni a Bizottságnak.

(215)

A Bizottság a támogatásnyújtást illetően további információkat kérhet különösen annak ellenőrzésére, hogy betartották-e a támogatási intézkedést jóváhagyó bizottsági határozat feltételeit.

10. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(216)

A Bizottság ezt a közleményt 2025. június 25-től alkalmazza. A Bizottság ezt a közleményt az elfogadás napján bejelentett valamennyi intézkedés, valamint az ezen időpont előtt bejelentett intézkedések – például az ideiglenes válság- és átállási keret – esetében alkalmazza. A Bizottság ezt a közleményt 2030. december 31-ig alkalmazza.

(217)

A jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályok megállapításáról szóló közleménnyel (115) összhangban a Bizottság a be nem jelentett támogatások esetében e közleményt alkalmazza akkor, ha a támogatást 2025. június 25-én vagy azt követően ítélték oda, minden más esetben pedig a támogatás odaítélésekor hatályban lévő szabályokat alkalmazza.

(218)

Ez a közlemény az ideiglenes válság- és átállási keret helyébe lép, amelyet e közlemény elfogadásának napjától kezdődő hatállyal visszavonnak.

(1) COM(2025) 85 final.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) a „nettó zéró” technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (HL L 2024/1735, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1735/oj).

(3) Lásd az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közlemény (HL C 262., 2016.7.19., 1. o.) (a továbbiakban: az állami támogatás fogalmáról szóló közlemény) 5. szakaszát.

(4) Ha egy hatóság piaci feltételek mellett fektet be (például a magánbefektetőkkel azonos feltételek mellett, vagy ha a piaci megfelelőséget más eszközök, például összehasonlító teljesítményértékelés alapján állapítják meg), az eszközök nem tartalmaznak a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatást. Lásd az állami támogatás fogalmáról szóló közlemény 4.2.3. szakaszát.

(5) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) (általános csoportmentességi rendelet).

(6) 2022. évi iránymutatás az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (HL C 80., 2022.2.18., 1. o.).

(7) Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (HL C 153., 2021.4.29., 1. o.).

(8) A Bizottság közleménye – Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret (HL C 101., 2023.3.17., 3. o.), melyet a következő bizottsági közlemények módosítottak: C(2023) 8045 (HL C, C/1188., 2023.11.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1188/oj) és C(2024) 3123 (HL C, C/3113., 2024.5.2., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/3113/oj). Ez az ideiglenes válság- és átállási keret a 2022. október 28-án elfogadott ideiglenes válságkeret (HL C 426., 2022.11.9., 1. o.) (a továbbiakban: ideiglenes válságkeret) helyébe lépett, amely ezt megelőzően a 2022. március 23-án elfogadott (HL C 131I., 2022.3.24., 1. o.), 2022. július 20-án módosított (HL C 280., 2022.7.21., 1. o.) korábbi ideiglenes válságkeret helyébe lépett. Az ideiglenes válságkeret 2023. március 9-i hatállyal visszavonásra került.

(9) Lásd például a Bizottság által elfogadott határozatot a Cseh Köztársaság által a dukovanyi telephelyen létesítendő atomerőmű támogatása céljából végrehajtani tervezett SA.58207 számú állami támogatásról (HL L, 2025/429, 2025.3.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/429/oj); illetve a Belgium által két atomreaktor élettartamának meghosszabbítására tervezett SA.106107 számú állami támogatásról (még nem tették közzé).

(10) A Bizottság közleménye Ipari cselekvési terv az európai gépjárműágazat számára (COM(2025) 95 final, 2025.3.5.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/943 rendelete (2019. június 5.) a villamos energia belső piacáról (HL L 158., 2019.6.14., 54. o.) (villamosenergia-rendelet).

(12) A Bizottság úgy véli, hogy ez általában legalább hat héttel korábbi időpontot jelent, kivéve, ha az intézkedés sajátos körülményei alapján rövidebb határidő lehet indokolt.

(13) Annak érdekében, hogy az ajánlattételi eljárás tényleges versenyt eredményezzen, meg kell határozni az eljárás tárgyát képező költségvetést vagy volument. A tagállamnak hitelt érdemlően bizonyítania kell, hogy az eljárás tárgyát képező költségvetés vagy volumen kisebb, mint a potenciális projektajánlatok összessége. Ez történhet korábbi összehasonlítható versenyeztetéses ajánlattételi eljárásokra vagy a nemzeti energia- és klímatervben szereplő technológiai célokra történő hivatkozással, illetve a túl kevés ajánlattevőre tervezett ajánlattételi eljárás kockázata esetén alkalmazandó védintézkedési mechanizmus bevezetésével, ha az intézkedés keretében több versenyeztetéses ajánlattételi eljárás is várható. A túl kevés ajánlattevőre tervezett versenyeztetéses ajánlattételi eljárások ismétlődő előfordulása esetén a tagállamnak korrekciós intézkedéseket kell bevezetnie az ugyanazon technológiára vagy projektekre vonatkozóan a Bizottságnak bejelentett ugyanazon vagy jövőbeli programok tekintetében.

(14) HL L 94., 2014.3.28., 65. o.

(15) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(16) HL L 231., 2021.6.30., 159. o.

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(18) Az összes releváns költséget és hasznot számításba kell venni, ideértve például az igazgatási és a szállítási költségeket, a képzési támogatással nem fedezett képzési költségeket, valamint a bérkülönbségeket. Ha azonban az alternatív helyszín az EGT területén található, akkor a másik helyszínen nyújtott támogatások nem vehetők figyelembe.

(19) A leszámítolási kamatlábként használt referencia-kamatláb megegyezik a 100 bázispontos fix kamatfelárral megnövelt alapkamatlábbal. Lásd a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményt (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (átdolgozás) (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.).

(21) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(22) A támogatás iránti kérelem különböző formákat ölthet, ideértve például a versenyeztetéses ajánlattételi eljárást. Minden kérelemnek tartalmaznia kell legalább a pályázó nevét, a projekt vagy a tevékenység leírását, beleértve adott esetben annak helyszínét és a megvalósításához szükséges támogatás összegét. A kétségek elkerülése érdekében ilyen támogatási kérelem e közleményt megelőzően is benyújtható.

(23) A villamosenergia-piacok hatékony működésének megőrzése érdekében az ilyen támogatási intézkedéseket versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében kell nyújtani, amely biztosítja, hogy a támogatás ösztönző hatással bírjon.

(24) „Uniós szabvány”: az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 19. pontjának 89. alpontja szerinti uniós szabvány.

(25) Lásd az uniós vállalkozásoknak nyújtott állami pénzügyi támogatásnak a nem együttműködő országokkal és területekkel való kapcsolatok hiányától való függővé tételéről szóló, 2020. július 14-i (EU) 2020/1039 bizottsági ajánlást (HL L 227., 2020.7.16., 76. o.).

(26) A nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.) értelmében.

(27) A támogatás nem vonatkozhat olyan adók vagy adójellegű díjak csökkentésére, amelyek az energetikai vagy kapcsolódó szolgáltatások nyújtásának alapvető költségeit tükrözik (például hálózati díjak vagy kapacitásmechanizmusokat finanszírozó díjak).

(28) A Bizottság közleménye az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL C 155., 2008.6.20., 10. o.).

(29) Lásd: az Elsőfokú Bíróság 1995. szeptember 13-i ítélete, TWD Textilwerke Deggendorf GmbH kontra Bizottság, T-244/93. és T-486/93. sz. egyesített ügyek, ECLI:EU:T:1995:160.

(30) A tagállamok által e közlemény szerint nyújtott olyan támogatásoknak, amelyek a hitelintézeteken mint pénzügyi közvetítőkön keresztül jutnak el a vállalkozásokhoz, közvetlenül e vállalkozások javát kell szolgálniuk. Ugyanakkor közvetett előnyt biztosíthatnak a pénzügyi közvetítők számára. Mindazonáltal a (34) pont a) és b) alpontjában előírt biztosítékok alapján ezek a közvetett előnyök nem célozzák a hitelintézetek életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzését vagy helyreállítását. Következésképpen az ilyen támogatás sem a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv), sem a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet) szerint nem minősülne rendkívüli állami pénzügyi támogatásnak, és azt nem is a bankszektorra alkalmazandó állami támogatási szabályok alapján kellene értékelni.

(31) A 8. szakasz alapján nyújtott támogatás esetében erre a feltételre az említett szakaszban meghatározott egyedi feltételek vonatkoznak.

(32) Az azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó állami támogatás magában foglalja az általános csoportmentességi rendelet 19b., 20a., 21., 21a., 22. vagy 23. cikke, 56e. cikke (5) bekezdése a) pontjának ii., iii. vagy iv. alpontja, 56e. cikkének (10) bekezdése és 56f. cikke alapján mentesített állami támogatást.

(33) Az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 36. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint.

(34) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2405 rendelete (2023. október 18.) a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról (ReFuelEU Aviation) (HL L 2023/2405, 2023.10.31., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2405/oj).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1805 irányelve (2023. szeptember 13.) a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri szállításban való alkalmazásáról, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 234., 2023.9.22., 48. o.).

(36) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a megfizethető energiáért – Az energiauniónkban rejlő valós érték kibontakoztatása a megfizethető, hatékony és tiszta energia minden európai számára történő biztosítása érdekében, COM(2025) 79 final.

(37) „Villamosenergia-tárolás”: a villamos energia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy a villamos energia átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint az ilyen energia ezt követő villamos energiává való visszaalakítása.

(38) „Hőenergia-tárolás”: a hőenergia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy a villamos vagy hőenergia átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint adott esetben az ilyen energia átalakítása vagy hőenergiává való visszaalakítása a végső felhasználás (azaz fűtés vagy hűtés) céljára.

(39) A nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok mellett alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokat is előállító beruházások akkor tartozhatnak e szakasz hatálya alá, ha az előállított alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok aránya nem haladja meg a teljes termelés 20 %-át.

(40) „Erőmű-átalakítás”: a megújuló energiát előállító erőművek és a megújuló energiát tároló létesítmények felújítása, többek között berendezéseik vagy operációs rendszereik és eszközeik teljes vagy részleges lecserélése az erőműkapacitás cseréje vagy a létesítmény hatékonyságának vagy kapacitásának növelése céljából.

(41) A szankcióktól el lehet tekinteni abban az esetben, ha a késedelem a támogatás kedvezményezettjén kívül álló tényezőknek tudható be, és ezek a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában észszerűen nem voltak előre láthatók.

(42) A versenyeztetéses ajánlattételi eljárásnak elvben az összes támogatható kedvezményezett előtt nyitva kell állnia. Az ajánlattételi eljárás azonban a kedvezményezettek egy vagy több kategóriájára is korlátozódhat, amennyiben bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy kedvezményezettek különböző kategóriáinak várható ajánlati szintjei között több mint 10 %-os eltérés lehet; ebben az esetben külön versenyeztetéses ajánlattételi eljárásokat lehet alkalmazni annak érdekében, hogy a hasonló költségekkel rendelkező kedvezményezettek kategóriái versengjenek egymással.

(43) A villamosenergia-rendelet 2. cikkének 24. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint.

(44) Az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 16. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint.

(45) Az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 11. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint.

(46) A közvetlen ártámogatási rendszerek előmozdítják a villamosenergia-termelésre és - tárolásra irányuló beruházások elterjedését azáltal, hogy a támogatás kedvezményezettjei számára olyan rögzített vagy változó összegű pénzbeli kifizetést biztosítanak, amely közvetlenül az előállított és/vagy tárolt villamos energia mennyiségétől függ, és amelyet a tényleges energiakibocsátás vagy referencia-energiakibocsátás alapján lehet meghatározni.

(47) „Kétirányú különbözeti szerződés”: a villamosenergia-termelő létesítmény üzemeltetője és egy másik fél – általában egy állami szerv – között létrejött olyan szerződés, amely a minimális ellentételezés védelmét és a többlet ellentételezés felső határát egyaránt. A szerződést úgy kell kialakítani, hogy fenntartsa a termelőlétesítmény energiapiacokon való működését és hatékony részvételét támogató ösztönzőket.

(48) A szerződés szerinti támogatási kifizetéseket 25 évre kell korlátozni, de a tagállamoknak jogukban áll előírni, hogy a létesítmények mindaddig folytassák a szerződések szerinti visszafizetést, amíg a támogatott létesítmény tovább üzemel.

(49) Lásd a 42. lábjegyzetet.

(50) Például ha a támogatást kétirányú különbözeti szerződések formájában nyújtják, az illetékes független szabályozó hatóságnak úgy kell meghatároznia a kötési árat, hogy az fedezze az elszámolható költségeket.

(51) A kisléptékű megújulóvillamosenergia-létesítmények és demonstrációs projektek részesülhetnek olyan közvetlen ártámogatásban, amely fedezi az üzemeltetés teljes költségét, és nem teszi számukra szükségessé, hogy villamos energiájukat a piacon adják el, az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt mentességnek megfelelően. A létesítményeket akkor kell kisléptékűnek tekinteni, ha kapacitásuk nem éri el a villamosenergia-rendelet 5. cikke szerinti vonatkozó küszöbértéket. A demonstrációs projekt fogalmát a villamosenergia-rendelet 2. cikkének 24. pontja határozza meg.

(52) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1788 irányelve (2024. június 13.) a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az (EU) 2023/1791 irányelv módosításáról, valamint a 2009/73/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (átdolgozás) (HL L, 2024/1788, 2024.7.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1788/oj).

(53) Lásd a 39. lábjegyzetet.

(54) A szankcióktól el lehet tekinteni abban az esetben, ha a késedelem a támogatás kedvezményezettjén kívül álló tényezőknek tudható be, és ezek a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában észszerűen nem voltak előre láthatók.

(55) Lásd a 42. lábjegyzetet.

(56) Lásd a 42. lábjegyzetet.

(57) E küszöbérték túllépése esetén nem nyújtható támogatás az előállított alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok mennyiségének azon százalékára, amely megegyezik az e küszöbértéket meghaladó órák százalékos arányával.

(58) Ez nem érinti az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás szerinti egyéb rugalmassági intézkedések értékelését.

(59) Olyan nem fosszilis alapú rugalmassági mechanizmusok – például olyan keresletoldali válasz és tárolás –, amelyek nem támaszkodnak a fosszilis tüzelőanyagok elsődleges energiaforrásként való felhasználására, és hozzájárulnak a villamos energiával kapcsolatos rugalmassági igények kielégítéséhez.

(60) Ez azt jelenti, hogy a nemzeti hatóságoknak célkitűzést kell meghatározniuk mind a rugalmassági igényekre, mind a kapacitásmechanizmus iránti igényekre vonatkozóan, amelyeket ugyanazon az együttesen optimalizált aukción kell beszerezni. A résztvevők mind a rugalmassági igényekhez, mind a kapacitásmechanizmushoz hozzájárulnak, és a két szolgáltatásra vonatkozóan összárat vagy több választható ajánlatot kínálnak. Olyan kiválasztási módszertant kell alkalmazni, amely minimálisra csökkenti a rugalmassági igények és a kapacitásmechanizmus iránti igények kielégítésének összköltségét, azaz a kedvezményezettek semmilyen alternatív kiválasztásával nem lehetne alacsonyabb költséggel kielégíteni mind a rugalmassági igényeket, mind a kapacitásmechanizmus iránti igényeket.

(61) Ez a rugalmassági volumen alapulhat a villamosenergia-rendelet 19f. cikkében meghatározott, a nem fosszilis alapú rugalmasságra vonatkozó indikatív nemzeti célkitűzésen vagy ideiglenes indikatív nemzeti célkitűzéseken mindaddig, amíg azt a villamosenergia-rendelet 19f. cikke lehetővé teszi.

(62) Az elhelyezkedésre vonatkozó preferenciát, a kapacitásbővítéshez és/vagy kapacitáscsökkentéshez szükséges minimális sebességet és a minimális aktiválási időtartamot csökkentési tényezőkkel kell kezelni. A csökkentés a kapacitásforrás beépített kapacitásának kiigazítása annak meghatározása érdekében, hogy milyen mértékben járul hozzá a rugalmassági igényhez (figyelembe véve a különböző technológiák eltérő hozzájárulását az azonosított igényhez). E számítást a rugalmassági igény megállapításához használt adatokra kell építeni, és legalább 2 évente frissíteni kell, valamint a nemzeti szabályozó hatóságnak jóvá kell hagynia. A csökkentési tényezőket minden olyan erőforrásra ki kell számítani, amely legalább egy órán keresztül képes folyamatosan termelést leadni.

(63) Nem tartozik az „indokolatlan torzulás” körébe az, hogy az intézkedés hogyan befolyásolhatja a piaci árképzést (a támogatási intézkedés nélküli kontrafaktuális helyzethez képest), sem az, hogy milyen esetleges hatást gyakorol a meglévő erőforrásokra, amennyiben az intézkedés csak új beruházásokra korlátozódik, sem pedig az, hogy milyen hatást gyakorol a külföldi forrásokra, amennyiben az intézkedés kizárólag nemzeti forrásokra korlátozódik.

(64) Az ár vagy a másnapi árat, vagy a valós idejű nagykereskedelmi piaci árhoz vagy a kiegyenlítőenergia-egységárhoz közelebbi árat jelenti. A kétszeres beszámítás elkerülése érdekében azokban az esetekben, amikor a keresletoldali válasz és a fogyasztásmérő mögötti források közvetlenül részt vesznek a nem fosszilis alapú rugalmassági programban, ilyen díjakat kell fizetniük a rugalmasági program szerinti szállítási kötelezettségek keretében esetlegesen fel nem használt villamos energia után is.

(65) A kétszeres beszámítás elkerülése érdekében azokban az esetekben, amikor a keresletoldali válasz és a fogyasztásmérő mögötti források közvetlenül részt vesznek a nem fosszilis alapú rugalmassági programban, ilyen díjakat kell fizetniük a szállítási kötelezettségek keretében fel nem használt villamos energia után is.

(66) Amennyiben a legutóbbi NACE-módosítás ((EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, HL L 19., 2023.1.20., 5. o.) érintette egy adott gazdasági tevékenység NACE-kód szerinti statisztikai osztályozását, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a módosított osztályozást alkalmazzák, vagy pedig az iránymutatás elfogadásakor hatályos osztályozásra támaszkodnak.

(67) HL C 317., 2020.9.25., 5. o.

(68) Ide tartozhatnak a bányászati létesítmények is, az energiatermékek kinyerésére használt létesítmények kivételével.

(69) „Elsődleges mezőgazdasági termelés”: a termőföld és az állattenyésztés Szerződés I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül. „Halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállítása”: a vízi élőlények halászatával, tartásával vagy tenyésztésével kapcsolatos minden művelet, valamint a gazdaságban vagy a fedélzeten végzett olyan tevékenységek, amelyek az állat vagy növény első eladásra való előkészítéséhez szükségesek, beleértve a darabolást, a filézést vagy a fagyasztást, továbbá a viszonteladók vagy feldolgozók részére történő első értékesítés.

(70) Ez a szakasz magában foglalja a nem tüzelő- vagy üzemanyagként szolgáló petrolkémiai termékeket előállító finomítók ipari tevékenységeibe történő beruházásokat.

(71) A (48) pont a) alpontjában említettek szerint, amely magában foglalja a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok előállítását is.

(72) Az ipari park olyan földrajzilag körülhatárolt ipari terület, ahol meghatározott közüzemi szolgáltatásokat nyújtanak a vállalkozások csoportjai számára.

(73) Ennek az értékelésnek a várható energiatermeléssel és -kereslettel kapcsolatos hiteles előzetes szimulációkon kell alapulnia.

(74) A c) pontban említett helyzetben az energiát legalább 80 %-ban az ipari parkon belüli ipari tevékenységek céljára kell felhasználni, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésen alapuló hőtermelésre irányuló beruházások esetében pedig a hőt teljes mértékben az ipari parkon belül kell felhasználni.

(75) Más támogatási formák, nevezetesen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló közvetlen támogatás, például a kompenzációs különbözeti szerződés (karboncsökkentési célú szerződés) és a betáplálási prémiumok formájában nyújtott támogatás, valamint az átruházható bizonyítványok e szakasz keretében ki vannak zárva. Az említett formákban nyújtott támogatásnak, illetve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló közvetlen támogatás más formáinak az értékelésére az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás alapján kerül sor.

(76) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.

(77) Erre általában az üzembe helyezéstől számított két éven belül kerül sor.

(78) A szankcióktól el lehet tekinteni abban az esetben, ha a feltételek teljesülésének elmaradása a támogatás kedvezményezettjén kívül álló olyan tényezőknek tudható be, amelyek a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában észszerűen nem voltak előre láthatóak.

(79) A vállalati átállási terveket közzétevő vállalatok által végrehajtott beruházások esetében ez magában foglalja azt a követelményt, amely szerint a beruházásnak összhangban kell állnia a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (2022. december 14-i (EU) 2022/2464 irányelv) szerinti vállalati átállási tervvel.

(80) Az energiamegtakarítás szintjét a berendezés(ek) végsőenergia-fogyasztása alapján kell kiszámítani.

(81) Az energiaforrás vagy az energiahordozó megváltoztatásával, például a szénről gázra való átállással járó beruházások dekarbonizációs projekteknek minősülnek, és nem az energiahatékonyságra, hanem a dekarbonizációra vonatkozó követelmények hatálya alá tartoznak.

(82) E pont alkalmazásában a létesítmény üvegházhatásúgáz-kibocsátását az ETS szempontjából releváns, a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 59., 2019.2.27., 8. o.) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott iparitermék-referenciaérték szerinti létesítményrész szintjén kell mérni. A projektek összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a tagállamoknak közös módszertant kell kidolgozniuk az ETS hatálya alá nem tartozó tevékenységek üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításának kiszámítására.

(83) Az ETS-irányelv I. mellékletének értelmezéséről szóló, 2010. március 18-án közzétett bizottsági iránymutatás 4.4. szakasza értelmében. Az iránymutatás elérhető a következő internetes oldalon: https://climate.ec.europa.eu/system/files/2016-11/guidance_interpretation_en.pdf. A kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok esetében a fogalom analógia útján alkalmazható.

(84) A villamosítási beruházások például akkor tekinthetők rugalmasnak, ha a villamosenergia-fogyasztás az árjelzések alapján kiigazítható, vagy ha a beruházásokat az energiatároláshoz hasonló rugalmassági megoldások bevezetésére vonatkozó követelményekkel látják el.

(85) A megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1788 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 13. pontjában, valamint a kapcsolódó végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyag.

(86) A szállító-, tároló- és hasznosítólétesítményekbe történő beruházások nem tartoznak e szakasz hatálya alá. Kivételes esetben a (hálózati) összekötő infrastruktúra is e szakasz hatálya alá tartozhat, feltéve, hogy megfelel a (132) pontnak.

(87) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról.

(88) Ezek a célkitűzések a földgáz más dekarbonizációs megoldásokkal való kombinálásával is elérhetők. Emlékeztetni kell arra, hogy az energiaforrás vagy az energiahordozó megváltoztatásával járó beruházások dekarbonizációs projektnek minősülnek, és nem az energiahatékonysággal, hanem a dekarbonizációval kapcsolatos követelmények hatálya alá tartoznak (lásd: 81. lábjegyzet).

(89) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(90) Az e pont szerinti támogatási összegeket a bruttó támogatási egyenérték alapján számítják ki.

(91) Amennyiben a hidrogénhasználatra való átállás ugyanazon a helyszínen más termelési folyamatok átalakítását vonja maga után, a 60 %-os támogatási intenzitás ezekre a további beruházásokra is vonatkozik.

(92) A (48) pont a) alpontjában említettek szerint, amely magában foglalja a nem biológiai eredetű megújuló tüzelőanyagok előállítását is.

(93) Amennyiben megfelel a (132) pontnak.

(94) E pont alkalmazásában a visszakövetelési mechanizmus első alkalommal 5 éven át, utolsó alkalommal pedig a projekt működésbe lépését követő 10 éven át alkalmazható, feltéve, hogy a visszakövetelési mechanizmus végső alkalmazása során figyelembe veszik a projekt végértékét.

(95) „Referenciaprojekt”: valamely támogatási programra jogosult kedvezményezettek kategóriájában az átlagos projektet reprezentáló mintaprojekt.

(96) Az e pont szerinti támogatási összegeket a bruttó támogatási egyenérték alapján számítják ki.

(97) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezeket a maximális támogatási összegeket ne játsszák ki a támogatott projektek mesterséges felosztásával.

(98) Ez nem teljesül például a támogatott kölcsönök, a piacgazdasági befektető elvének nem megfelelő állami áthidaló tőkehitelek vagy állami részesedések, a támogatási elemeket tartalmazó állami garanciák, valamint a de minimis szabály alapján nyújtott állami támogatások esetében. A (169) pont alkalmazásában pénzügyi hozzájárulásként fogadható el az EBB és/vagy az EBA által a beruházási projekthez (saját kockázatukra és saját forrásaikból) nyújtott finanszírozás az elszámolható költségek legfeljebb 12,5 %-áig.

(99) Azon projektek esetében, amelyek az Innovációs Alap keretében az (EU) 2024/795 rendelet 4. cikkében említett szuverenitási pecsétet kaptak (lásd a 106. lábjegyzetet), ilyen ellenőrzésre nincs szükség.

(100) A bejelentett támogatást és azt a támogatást, amelyet a kedvezményezett (bármilyen formában) bizonyíthatóan kaphat az EGT-n kívüli harmadik országbeli joghatóságban, diszkontált feltételek mellett hasonlítják össze.

(101) Főszabály szerint nem valószínű, hogy a Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek fogja tekinteni a projektnek az érintett területen történő megvalósításához szükséges beruházási kiadásokat meghaladó támogatási összegeket, tekintettel arra, hogy az ilyen támogatás valószínűleg nem fejt ki ösztönző hatást.

(102) Az e közlemény III. mellékletében említett kontrafaktuális forgatókönyvet alátámasztó releváns okirati bizonyítékoknak hitelesnek kell lenniük, azaz valódinak és a támogatás kedvezményezettjének a beruházással kapcsolatos döntése idején fennálló döntéshozatali tényezők szempontjából relevánsnak kell lenniük. A Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy ennek keretében a vizsgált beruházási projekthez kapcsolódó valódi és hivatalos vállalati dokumentumokra, kockázatértékelésekre – ideértve a helyszínspecifikus kockázatok értékelését is –, pénzügyi jelentésekre, belső üzleti tervekre, szakértői véleményekre és egyéb tanulmányokra támaszkodjanak. Ezeknek a dokumentumoknak egyidejűnek kell lenniük a beruházással vagy az annak helyszínével kapcsolatos döntéshozatali folyamattal. A keresleti, költség- és pénzügyi előrejelzéseket tartalmazó dokumentumok, a beruházási bizottsághoz benyújtott, a különböző beruházási forgatókönyveket ismertető dokumentumok, valamint a pénzügyi intézmények számára készült dokumentumok szintén hasznosak lehetnek e tekintetben.

(103) A 15 évnél hosszabb idő alatt értékcsökkenthető eszközök esetében nem megengedett a költségként való azonnali elszámolás.

(104) Az öt évnél rövidebb, szokásos értékcsökkenési időszakkal rendelkező eszközök esetében azonban a minimális felhasználási időszak három évre csökken.

(105) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.) 10a. cikkének (8) bekezdésével létrehozott Innovációs Alap.

(106) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/795 rendelete (2024. február 29.) a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozásáról. Ezt a pecsétet az Innovációs Alap valamennyi olyan projektjének odaítélik, amelyet az Innovációs Alap keretében értékeltek, és amely megfelel a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az innovációs alap működése tekintetében való kiegészítéséről szóló, 2019. február 26-i (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( HL L 140., 2019.5.28., 6. o.) szerinti vonatkozó pályázati felhívásban meghatározott minőségi minimumkövetelményeknek.

(107) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezeket a maximális támogatási összegeket ne játsszák ki a támogatott projektek mesterséges felosztásával.

(108) Az e szakasz hatálya alá tartozó projektkategóriák a következők: a 4.1. szakaszban: a (48) pont a)–c) alpontjában, valamint a (51) és (52) pontban; a 4.2. szakaszban: a (73) pont a) és b) alpontjában; a 4.3. szakaszban: a (94) pont a)–d) alpontjában; az 5. szakaszban: a (129)–(132) pontban, valamint a (138)–(140) pont a) és b) alpontjában; és a 6. szakasz esetében: a (160) pont a)–c) alpontjában.

(109) Alternatív megoldásként a beruházás megvalósítható egy vállalkozásba is, feltéve, hogy a támogatható projekt tervezett beruházási összege meghaladja a vállalkozás előző öt évi átlagos éves forgalmának 80 %-át, és a vállalkozás kkv. Amennyiben a vállalkozás olyan újonnan alapított vállalkozás, amely nem rendelkezik öt évre vonatkozó éves beszámolóval, az átlagos forgalmat a vállalkozás fennállásának időtartama alapján kell kiszámítani a vállalkozás támogatási kérelmének időpontjában.

(110) Az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás 373–375. pontjában foglaltak szerint.

(111) Ez az iránymutatás 220. pontjának hatálya alá tartozó projektekre vonatkozik, kivéve az iránymutatás 222–224. pontjában említett típusú projekteket.

(112) Vagyis a 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet III. mellékletében és a 702/2014/EU bizottsági rendelet III. mellékletében előírt információkat. A visszafizetendő előlegek, a garanciák, a kölcsönök, az alárendelt kölcsönök és más támogatási formák esetében az alaptermék névértékét kedvezményezettenként kell megadni. Az adó- és fizetési kedvezmények esetében az egyedi támogatás összegét tartományokban is meg lehet adni.

(113) Az állami támogatások nyilvános átláthatósági adatbázisa, amely mindenki számára hozzáférhetővé teszi a tagállamok által az egyedi támogatásokról az állami támogatásokra vonatkozó európai átláthatósági követelményeknek megfelelően szolgáltatott adatokat, a következő internetcímen érhető el: https://webgate.ec.europa.eu/competition/transparency/public?lang=hu.

(114) A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.).

(115) HL C 119., 2002.5.22., 22. o.

II. MELLÉKLET

A „nettó zéró” technológiát tartalmazó végtermékeket és azok fő specifikus alkotóelemeit tartalmazó lista a 6. szekció céljából

A „nettó zéró” technológiák alkategóriái

Végtermékek

Fő specifikus alkotóelemek

Napenergia-technológiák

Fotovoltaikus technológiák

—	Fotovoltaikus napelemrendszerek

—	Fotovoltaikus poliszilícium

—	Fotovoltaikus szilícium vagy azzal egyenértékű ingotok17

—	Fotovoltaikus vagy azzal egyenértékű napelemtáblák17

—	Fotovoltaikus vagy azzal egyenértékű (1) napelemcellák

—	Szolárüveg

—	Fotovoltaikus modulok

—	Fotovoltaikus inverterek

—	Fotovoltaikus napkövetők és azok specifikus tartószerkezete

Hőelektromosnapenergia-technológiák

—	Koncentrált napenergiával (CSP – Concentrated solar power) működő erőművek

—	CSP reflektorok

—	CSP napkövetők és azok specifikus tartószerkezetei

—	CSP vevőkészülékek (pont vagy vezetékes)

Naphőenergia-technológiák

—	Naphőenergia-rendszerek

—	Napkollektorok (a sík, vákuumcsöves, sűrítőrendszeres és a levegőgyűjtős kollektorok is)

—	Naphőenergia-abszorberek

—	Szolárüveg

—	Naphő-követők és azok specifikus tartószerkezete

Egyéb napenergia-technológiák

—	Fotovoltaikus-termikus (PVT) napkollektorok

Szárazföldi szélenergia- és tengeri megújulóenergia-technológiák

Szárazföldi szélenergia-technológiák

—	Szárazföldi szélerőművek

—	Gondolák (szerelvény)

—	Lapátkerékagyak

—	Fő-, szélirányba-fordító és lapátszög-elforgató csapágyak

—	Közvetlen hajtású hajtásláncok (generátorral együtt) és/vagy tengelykapcsolós hajtáslánc (generátorral együtt)

—	Állandó mágnesek szélturbinákhoz

—	Tengelykapcsolók szélturbinákhoz

—	Szárnylapátok

—

Tornyok

Tengeri szélenergia-technológiák

—	Offshore szélerőművek

—	Gondolák (szerelvény)

—	Lapátkerékagyak

—	Fő-, szélirányba-fordító és lapátszög-elforgató csapágyak

—	Közvetlen hajtású hajtásláncok (generátorral együtt) és/vagy tengelykapcsolós hajtáslánc (generátorral együtt)

—	Állandó mágnesek szélturbinákhoz

—	Tengelykapcsolók szélturbinákhoz

—	Szárnylapátok

—

Tornyok

—	Alapok/úszó alapzatok

Egyéb tengeri megújulóenergia-technológiák

—	Árapályáramlat-energiával kapcsolatos technológiák

—	Hullámenergia-technológiák

Elem-, illetve akkumulátortechnológiák és energiatárolási technológiák

Elem-, illetve akkumulátortechnológiák

—	Elemek, illetve akkumulátorok (2)

—	Akkumulátorcsomagok

—	Akkumulátormodulok

—	Elem-, illetve akkumulátorcellák

—	Katód aktív anyagok

—	Anód aktív anyagok

—	Elektrolitok

—	Szeparátorok

—	Áramszedők (beleértve a vékony réz-, alumínium-, nikkel- és karbonfóliákat)

—	Akkumulátorfelügyeleti rendszerek (BMS)

—	Elemek, illetve -akkumulátorok hőszabályozó rendszerei (BMTS)

Elektrokémiai energiatárolási technológiák

—	Szuperkondenzátorok

—	Redox folyadékáramos energiatárolás

—	Elektrolitok

—	Szeparátorok

—	Kollektorok

—	Elektródalemezek

Gravitációs energiatárolási technológiák

—	Szivattyús energiatározás

—	Reverzibilis vízturbinák és szivattyú-járókerekek

—	Vezetőlapátokkal rendelkező elosztók

Hőenergiatárolási technológiák

—	Hőenergiatároló rendszerek

—	Érzékelhető és látens hő tárolására szolgáló közegek (beleértve a fázisváltó anyagokat és a sóolvadékokat is)

—	Termokémiai tárolóanyagok

Sűrített/cseppfolyósított gázzal működő energiatárolási technológiák

—	Sűrített levegős energiatárolás

—	Cseppfolyós levegős energiatárolás

Egyéb energiatárolási technológiák

—	Lendkerekes energiatárolás

—	Lendkerék-rotorok

Hőszivattyúk és geotermikus energiát hasznosító technológiák

Hőszivattyú-technológiák

—	Hőszivattyúk

—	Hőszivattyúk

—	Négyirányú váltószelepek

—	Spirálkompresszorok/hőszivattyúk rotációs kompresszorai

Geotermikus energiát hasznosító technológiák

—	Geotermikus erőművek

—	Geotermikus energia közvetlen felhasználására szolgáló rendszerek

—	Korrozív geotermikus környezetben az üzemi körülményeknek ellenálló hőcserélők

—	Korrozív geotermikus környezetben az üzemi körülményeknek ellenálló merülőszivattyúk

Hidrogéntechnológiák

Elektrolizátorok

—	Alkáli elektrolizátorok (AEL)

—

Kötegek

—	Szeparátorok (vízelektrolízisre kialakított diafragmák vagy membránok)

—	Bipoláris lemezek és zárólemezek

—	Elektródák

—	Protoncserélő membrános elektrolizátorok (PEMEL)

—

Kötegek

—	Membránelektróda-egységek (3-rétegű)/katalizátorbevonatú membránok

—	Porózus szállítórétegek/gázdiffúziós rétegek

—	Bipoláris lemezek és zárólemezek

—	AEM-elektrolizátorok (AEMEL)

—

Kötegek

—	Membránelektróda-egységek (3-rétegű)/katalizátorbevonatú membránok

—	Porózus szállítórétegek/gázdiffúziós rétegek

—	Bipoláris lemezek és zárólemezek

—	Szilárdoxid-elektrolizátorok (SOEL)

—

Kötegek

—	Elektrolitok és elektródák

—	Magas hőmérsékletű tömítések/szigetelőanyagok

—	Bekötővezetékek/hálók és zárólemezek

Hidrogén-üzemanyagcellák

—	Protoncsere-membrános üzemanyagcellák (PEMFC)

—

Kötegek

—	Membránelektróda-egységek (3-rétegű)/katalizátorbevonatú membránok

—	Porózus szállítórétegek/gázdiffúziós rétegek

—	Bipoláris lemezek és zárólemezek

—	Szilárdoxid-üzemanyagcellák (SOFC)

—

Kötegek

—	Elektrolitok és elektródák

—	Magas hőmérsékletű tömítések/szigetelőanyagok

—	Bekötővezetékek/hálók és zárólemezek

Egyéb hidrogéntechnológiák

—	Hidrogénszállító és -elosztó hálózatok

—	Hidrogénkompresszorok

—	Hidrogéntöltő állomások

—	Hidrogénszállító és -elosztó csővezetékek

—	Hidrogéntároló létesítmények

—	Fedélzeti hidrogéntároló tartályok

—	Helyhez kötött hidrogéntároló tartályok

—	Hidrogén ammóniává történő átalakítására és ammóniából történő kinyerésére szolgáló üzemek

—	Ammóniabontók

Fenntartható biogáz- és biometán-technológiák

Fenntartható biogáz-technológiák

—	Fenntartható biogázüzemek

—	Anaerob rothasztók/erjesztő tartályok

Fenntartható biometán-technológiák

—	Fenntartható biometán-üzemek

—	Anaerob rothasztók/erjesztő tartályok

—	Biometán-előkészítő egységek

Szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiák

Szén-dioxid-leválasztási technológiák

—	Abszorpciós leválasztás

—	Adszorpciós leválasztás

—

Membrános

—	leválasztás

—	Szilárdciklusos

—	leválasztás

—	Kriogén leválasztás

—	Levegőből történő közvetlen leválasztás

—	CO2-kompresszorok

Szén-dioxid-tárolási technológiák

A villamosenergia-hálózat technológiái

—	Szárazföldi alállomások

—	Offshore alállomások

—	Villamosenergia-átvitelre és -elosztásra szolgáló kábelek és vezetékek, valamint a „nettó zéró” technológiákat a villamosenergia-hálózattal összekötő kábelek (légvezetékek, föld alatti és tenger alatti kábelek, beleértve a HVDC- és HVAC-kábeleket is)

—	Kapcsolóberendezések

—	Megszakítók

—

Védőrelék

—	Transzformátorok

—	Szakaszolók

—	Buszrendszerek

—	Elektromos kapcsolószekrények

—	Offshore alállomások

—	Inverterek

—	Konverterek

—	Villamosenergia-átviteli és -elosztó tornyok

—	Villamosenergia-átviteli és -elosztó tornyok

—	Elektromos vezetők (beleértve a fejlett vezetőket és a magas hőmérsékletű szupravezetőket is)

—	Szigetelők

—	Villamosenergia-átvitelre és -elosztásra szolgáló kábelek, vezetékek és kapcsolódó tartozékok, valamint a „nettó zéró” technológiákat a villamosenergia-hálózattal összekötő kábelek (légvezetékek, föld alatti és tenger alatti kábelek, beleértve a HVDC- és HVAC-kábeleket is)

—	Villamosenergia-átvitelre és -elosztásra szolgáló kábelek és vezetékek, valamint a „nettó zéró” technológiákat a villamosenergia-hálózattal összekötő kábelek (légvezetékek, föld alatti és tenger alatti kábelek, beleértve a HVDC- és HVAC-kábeleket is)

—	Elektromos vezetők (beleértve a fejlett vezetőket és a magas hőmérsékletű szupravezetőket is)

—	Szigetelők

—	Transzformátorok

—	Transzformátorok

—	Transzformátormagok

—	Transzformátor-tekercsek

—	Kapocsváltók

Közlekedési célú elektromos töltési technológiák

—	Elektromos járművek töltőberendezései

—	Elektromos közúti rendszerek (3)

—	Part menti villamosenergia-ellátó berendezések

—	Felsővezetékek

—	Elektromos légi járművek töltőberendezései

—	Elektromos járművek töltőberendezései

—	Part menti villamosenergia-ellátó berendezések

—	Elektromos légi járművek töltőberendezései

A hálózat digitalizálására szolgáló technológiák és más villamosenergia-hálózati technológiák

—	Nagy- és közepes feszültségű elektronikai berendezések és azok alkotóelemei (beleértve az egyenáramú technológiát is)

—	Rugalmas váltakozó áramú átviteli rendszerek (FACTS) technológiái

—	Intelligens fogyasztásmérők/fejlett mérő és ellenőrző infrastruktúrák

—	Nagy- és közepes feszültségű elektronikai berendezések és azok alkotóelemei (beleértve az egyenáramú technológiát is)

—	Rugalmas váltakozó áramú átviteli rendszerek (FACTS) technológiái

—	Intelligens fogyasztásmérők/fejlett mérő és ellenőrző infrastruktúrák

Maghasadásból származó energia előállítására szolgáló technológiák

—	Fissziós atomerőművek

—	Fűtőelemek

—	Nyomásálló reaktortartályok

—	Primerköri csővezetékek és szelepek

—	Gőzturbinák

—	Gőzfejlesztők

—	Biztonsági rendszerek

—	Felügyeleti-, műszer- és kontrollrendszerek

A nukleáris üzemanyagciklus technológiái

—	Nukleáris üzemanyagciklus

—	Centrifugák

—	Gázkezelő és -áramlásszabályozó rendszerek

—	Kémiai feldolgozási berendezések

—	Hulladék-üvegesítő berendezések

—	Szállító-, tároló- és ártalmatlanító tartályok, konténerek és hordók

—

Nehézvíz

—	Biztonsági rendszerek

—	Felügyeleti-, műszer- és kontrollrendszerek

A fenntartható alternatív üzemanyagok technológiái

—	Fenntartható alternatív üzemanyagokat előállító létesítmények

—	Termokémiai, elektrokémiai, vegyi és biokémiai/biológiai reaktorok a biomassza, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok bio-intermedierekké és/vagy szintézisgázzá történő átalakításához

—	Reaktorok és utókezelő egységek a bio-intermedierek és/vagy szintézisgázok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok fenntartható alternatív üzemanyagokká történő átalakításához

Hidroelektromosságot hasznosító technológiák

—	Vízturbina-rendszerek

—	Vízturbina-járókerekek

—	Vezetőlapátokkal rendelkező elosztók

Egyéb megújulóenergia-technológiák

Ozmózisenergia-technológiák

Környezetienergia-technológiák, a hőszivattyúk kivételével

Biomassza-technológiák

—	Pelletáló gépek

—	Brikettáló prések

—	Pelletmatricák

—	Tömörítő csatornák brikettáláshoz

Hulladéklerakógáz-technológiák

Szennyvíztisztító telepek gáztechnológiái

Egyéb megújulóenergia-technológiák

Az energiarendszerhez kapcsolódó energiahatékonysági technológiák

—	Energiagazdálkodási rendszerek (EMS)

—	Épületautomatizálási rendszerek (BAS)

—	Automatizált keresletoldali válasz (ADR)

—	Frekvenciaváltók

—	Szerves Rankine-ciklusú (ORC) villamosenergia-rendszerek

—

EMS

—

BAS

—

ADR

—	Frekvenciaváltók

—	ORC-turbinák

Fűtési és hűtési hálózati technológiák

—	Fűtési és hűtési elosztórendszerek csővezetékei

Az energiarendszerhez kapcsolódó egyéb energiahatékonysági technológiák

Nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok

A nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok technológiái

—	Nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokat termelő létesítmények

—	Reaktorok H2 és CO2 vagy N2 szintézisgázzá vagy alkohollá alakításához

—	Reaktorok szintézisgáz vagy alkoholok nem biológiai eredetű megújuló üzemanyaggá alakításához

Biotechnológiai éghajlatvédelmi és energetikai megoldások

—

Mikroorganizmusok és mikrobiális törzsek (beleértve többek között a baktériumokat, az élesztőket, a mikroalgákat, a gombákat és az archeákat), amelyeket az alapanyagok előkezelésére, valamint bioüzemanyagokká, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokká és megújuló üzemanyagokká, bioalapú és széntartalom újrahasznosításával nyert vegyi anyagokká, biopolimerek bioalapú anyagaivá, illetve bioalapú termékekké való átalakítására használnak

—	Enzimek (beleértve többek között az amilázt és a cellulózt), amelyeket az alapanyagok előkezelésére, valamint bioüzemanyagokká, bioalapú vegyi anyagokká, bioalapú anyagokká és bioalapú termékekké való átalakítására, vagy kémiai eljárásokban reakció-katalizátorként használnak

—	Biopolimerek

—

—	Enzimek (beleértve többek között az amilázt és a cellulózt), amelyeket az alapanyagok előkezelésére, valamint bioüzemanyagokká, bioalapú vegyi anyagokká, bioalapú anyagokká és bioalapú termékekké való átalakítására, vagy kémiai eljárásokban reakció-katalizátorként használnak

—	Biopolimerek

A dekarbonizációt szolgáló transzformatív ipari technológiák

—	Ívkemencék

—	Hidrogénkész, a vas közvetlen redukciójával működő reaktorok

—	Bemerülő elektródás ívkemence

—	Nyitott salakfürdős kemencék

—	Flash kalcinálókemencék

—	Ipari elektromos kazánok

—	Ipari indukciós fűtőberendezések/kemencék (4)

—	Ipari infravörös fűtőberendezések/kemencék

—	Ipari mikrohullámú fűtőberendezések/kemencék

—	Ipari rádióhullámos fűtőberendezések/kemencék

—	Ipari ellenállásos fűtőberendezések/kemencék

—	Grafit- vagy szénelektródák elektromos kemencékhez

—	Flash kalcinálókemencék

—	Ipari elektromos kazánok

—	Ipari indukciós fűtőberendezések/kemencék

—	Ipari indukciós tekercsek

—	Ipari infravörös fűtőberendezések/kemencék

—	Ipari infravörös emitterek

—	Ipari mikrohullámú fűtőberendezések/kemencék

—	Ipari magnetronok

—	Ipari rádióhullámos fűtőberendezések/kemencék

—	Rádiófrekvencia-generátorok

—	Ipari ellenállásos fűtőberendezések/kemencék

—	Molibdénelektródák elektromos kemencékhez

Szén-dioxid-szállítási és -hasznosítási technológiák

Szén-dioxid-szállítási technológiák

—	Szén-dioxid-szállítási infrastruktúrák

—	CO2-kompresszorok

Szén-dioxid-hasznosítási technológiák

—	Termokémiai hasznosítás

—	Elektrokémiai hasznosítás

—	CO2-elektrolizátorok

Közlekedési célú, szélmeghajtással és elektromos meghajtással kapcsolatos technológiák

Szélmeghajtással kapcsolatos technológiák

—	Flettner-rotorok

—	Szélrásegítő-szárnyas vitorlák

—	Sárkányvitorlák vontatáshoz

—	Merev és félmerev szárnyú vitorlák

Elektromos meghajtással kapcsolatos technológiák

—	Elektromos meghajtórendszerek közúton és terepen való közlekedéshez

—	Elektromos meghajtórendszerek vasúti közlekedéshez

—	Elektromos meghajtórendszerek vízi közlekedéshez

—	Elektromos meghajtórendszerek légi közlekedéshez

—	Közlekedési célú elektromos hajtómotorok

—	Állandó mágnesek közlekedési célú elektromos motorokhoz

—	Közlekedési célú akkumulátortelepek

—	Közlekedési célú üzemanyagcellák

—	Közlekedési célú inverterek

—	Elektromos meghajtású nagyfeszültségű elosztóegységek

—	Fedélzeti töltők

—	Fedélzeti hidrogéntároló tartályok

Egyéb nukleáris technológiák

Egyéb nukleáris technológiák (például magfúziós technológiák)

(1) Az „egyenértékű” kifejezés a vékonyfilm-, organikus, tandem- vagy más fotovoltaikus technológiákhoz szükséges hasonló lépésekre vagy kulcsfontosságú alaptechnológiákra vonatkozik.

(2) Az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 cikkének 13., 14. és 15. pontjában meghatározott elemek, illetve akkumulátorok.

(3) Az „elektromos közúti rendszerek” (más néven dinamikus töltés) elnevezés olyan, az út mentén elhelyezkedő berendezésre vonatkozik, amely mozgás közben látja el árammal a járműveket. E végtermék magában foglalja mind a vezetékes, mind az indukciós töltést.

(4) A „fűtőberendezések” kifejezés alacsony (legfeljebb 200 C) és közepes (200–500 C) hőmérsékletű alkalmazásokra vonatkozik. A „kemencék” kifejezés magas (500–1 000 C) és nagyon magas (1 000 C felett) hőmérsékletű alkalmazásokra vonatkozik.