NYÍLT VERSENYVIZSGA-FELHÍVÁS

EPSO/AST/157/25 – Asszisztens (AST 3) a következő szakterületeken:

1. Grafikai tervezés és vizuális tartalom előállítása

2. Közösségi média és digitális kommunikáció

3. Webmester

(C/2025/3565)

A jelentkezés határideje: 2025. július 29., brüsszeli idő szerint déli 12 óra

TARTALOM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

MILYEN FELADATKÖRÖKRE LEHET SZÁMÍTANI?

KIK PÁLYÁZHATNAK?

3.1.

Általános feltételek

3.2.

Speciális feltételek – nyelvismeret

3.3.

Speciális feltételek – tanulmányok és szakmai tapasztalat

3.3.1.

1. szakterület – grafikai tervezés és vizuális tartalom előállítása

3.3.2.

2. szakterület – közösségi média és digitális kommunikáció

3.3.3.

3. szakterület – webmester

A VERSENYVIZSGA FELÉPÍTÉSE

4.1.

A versenyvizsga szakaszainak áttekintése

4.2.

A versenyvizsga során használt nyelvek

4.3.

A versenyvizsga szakaszai

4.3.1.

Jelentkezés

4.3.2.

Vizsgák

4.3.3.

A vizsgák pontozása és a pályázati feltételek teljesülésének ellenőrzése

4.3.4.

A tartaléklisták összeállítása

ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS SPECIÁLIS VIZSGAKÖRÜLMÉNYEK

I. MELLÉKLET

Általános szabályzat

II. MELLÉKLET

Szokásos feladatkörök

III. MELLÉKLET

Példák minimális képesítésekre

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

a)	Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) képesítéseken és vizsgákon alapuló nyílt versenyvizsgát szervez az európai uniós intézményekhez, szervekhez és hivatalokhoz „asszisztens” beosztásba (AST 3 besorolási fokozatba) felvehető pályázók tartaléklistáinak összeállítása céljából.

b)	A versenyvizsga jogilag kötelező érvényű keretét ez a versenyvizsga-felhívás és mellékletei – köztük az I. melléklet – Általános szabályzat– alkotják.

c)	Az EPSO törekszik a nemi szempontból semleges és inkluzív nyelvhasználatra. Amennyiben a szövegben meghatározott nemű személyre utaló hivatkozás szerepel, ebbe más nemű személyek is beleértendők.

d)	Ez a versenyvizsga-felhívás három szakterületre vonatkozik. Minden pályázó csak ezek egyikére jelentkezhet.

A sikeres pályázók egyes szakterületen keresett számát az 1. táblázat tünteti fel.

1. táblázat

1. szakterület	Grafikai tervezés és vizuális tartalom előállítása	159
2. szakterület	Közösségi média és digitális kommunikáció	150
3. szakterület	Webmester	126

2. MILYEN FELADATKÖRÖKRE LEHET SZÁMÍTANI?

A sikeres pályázók által ellátandó szokásos feladatkörökről a II. melléklet nyújt tájékoztatást.

3. KIK PÁLYÁZHATNAK?

A jelentkezés határidejének lejártakor a pályázónak a következő általános és speciális pályázati feltételeknek (lásd a 3.1–3.3. szakaszt) kell maradéktalanul eleget tennie.

3.1. Általános feltételek

A pályázó:

1.	az EU valamely tagállamának állampolgára, és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik,

2.	a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, valamint

3.	a betöltendő feladatkör ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek megfelel.

3.2. Speciális feltételek – nyelvismeret

A pályázónak az EU hivatalos nyelvei közül legalább kettőt kell ismernie a 4.2. szakaszban előírtak szerint.

3.3. Speciális feltételek – tanulmányok és szakmai tapasztalat

A minimális képesítésekre a III. melléklet tartalmaz példákat.

3.3.1. 1. szakterület – grafikai tervezés és vizuális tartalom előállítása

Az 1. szakterületre való jelentkezéshez a pályázónak meg kell felelnie az alábbi pontok valamelyikében felsorolt követelményeknek:

i.	oklevéllel igazolt, legalább kétéves, középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség a grafikai tervezés vagy az animáció, a vizuális kommunikáció, a kommunikációtervezés vagy a kommunikáció területén, és azt követően szerzett legalább három év releváns szakmai tapasztalat.

ii.	Középfokúnál magasabb szintű tanulmányok folytatására jogosító bizonyítvánnyal igazolt, középfokú oktatásban szerzett végzettség és legalább hat év releváns szakmai tapasztalat.

A fenti 3.3.1. szakasz a) pontjának i. és ii. alpontjában említett szakmai tapasztalat akkor minősül relevánsnak, ha azt a pályázó az alábbi területek közül egy vagy több területen szerezte:

i.	az Adobe Creative Cloud alkalmazások, mint például az Illustrator, a Photoshop, az InDesign és/vagy az After Effects alkalmazások használata;

ii.

nyomtatott, digitális és online felhasználásra szánt kommunikációs termékek (kiadványok, illusztrációk, ikonok, plakátok, roll-upok, hátterek, szalaghirdetések, statikus és animációs a közösségi médiának szánt vizuális anyagok, infografikák stb.) koncepcióinak megalkotása és az ilyen termékek megtervezése;

iii.	márkaépítés, a márkaépítéssel kapcsolatos kommunikáció, valamint vizuális identitások létrehozása és kezelése;

iv.	vizuális és digitális eszközök és tartalmak használhatóságának és akadálymentességének biztosítása az elismert szabványoknak megfelelően;

v.	grafikai tervezés, adatelemzés és adatvizualizációs eszközök használata a nyomtatott, digitális és online felhasználásra szánt adatok megjelenítésére (grafikonokban, térképeken, infografikákban és más vizuális formátumokban).

3.3.2. 2. szakterület – közösségi média és digitális kommunikáció

A 2. szakterületre való jelentkezéshez a pályázónak meg kell felelnie az alábbi pontok valamelyikében felsorolt követelményeknek:

oklevéllel igazolt, legalább kétéves, középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség a kommunikáció, a marketing, az újságírás, a kép- vagy videógyártás, az európai tanulmányok, a nemzetközi kapcsolatok, a digitális marketing vagy nyelvi tanulmányok területén, és azt követően szerzett legalább három év releváns szakmai tapasztalat.

ii.	Középfokúnál magasabb szintű tanulmányok folytatására jogosító bizonyítvánnyal igazolt, középfokú oktatásban szerzett végzettség és legalább hat év releváns szakmai tapasztalat.

A fenti 3.3.2. szakasz a) pontjának i. és ii. alpontjában említett szakmai tapasztalat akkor minősül relevánsnak, ha azt a pályázó az alábbi területek közül egy vagy több területen szerezte:

i.	a közösségi média, valamint egyéb digitális csatornák és platformok kezelése állami vagy magánszervezetek számára;

ii.	a közösségi médiába szánt és egyéb digitális tartalmak (szöveges bejegyzések, képek, videók, reels-videók, közvélemény-kutatások, kvízek, egyéb interaktív tartalmak, online élő közvetítések, történetek stb.) előállítása és közzététele;

iii.	hozzájárulás a közösségmenedzsmenthez és a közösségi média célzott figyeléséhez („social media listening”);

iv.	fényképek és animációs vizuális tartalmak szerkesztése a közösségi média és más digitális platformok részére;

v.	organikus vagy fizetett digitális kommunikációs kampányok tervezése, kivitelezése, végrehajtása és mérése, optimalizálva a teljesítményt a különböző platformokra;

vi.	adatelemzés, mutatók meghatározása, a digitális kommunikációs tevékenységek sikerének értékelése és ezekről való jelentéstétel;

vii.	együttműködés a tartalomkészítőkkel;

viii.

a legújabb digitális kommunikációs trendek (élő közvetítés, felhasználó által létrehozott tartalom, podcastok és felkapott hanganyagok, mémek stb.) figyelemmel kísérése és felhasználása.

3.3.3. 3. szakterület – webmester

A 3. szakterületre való jelentkezéshez a pályázónak meg kell felelnie az alábbi pontok valamelyikében felsorolt követelményeknek:

oklevéllel igazolt, legalább kétéves, középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség az infokommunikációs technológiák (IKT), a kommunikáció, a marketing, az újságírás, a kép- vagy videógyártás, webdizájn, a digitális média vagy digitális marketing területén, és azt követően szerzett legalább három év releváns szakmai tapasztalat.

ii.	Középfokúnál magasabb szintű tanulmányok folytatására jogosító bizonyítvánnyal igazolt, középfokú oktatásban szerzett végzettség és legalább hat év releváns szakmai tapasztalat.

A fenti 3.3.3. szakasz a) pontjának i. és ii. alpontjában említett szakmai tapasztalat akkor minősül relevánsnak, ha azt a pályázó az alábbi területek közül egy vagy több területen szerezte:

i.	weboldalak létrehozása, kezelése, frissítése és nyomon követése, tartalmak – köztük multimédiás elemek – gyűjtése, szerkesztése, kiigazítása és közzététele révén;

ii.	hibaelhárítás: a weboldal működésével és elemeivel kapcsolatos problémák diagnosztizálása és javítása;

iii.	a webforgalom megfelelő nyomon követésének biztosítása és webanalitikai jelentések készítése;

iv.	a honlap láthatóságának fokozása és a keresőmotorokon keresztül érkező releváns látogatók számának növelése (keresőoptimalizálás);

v.	a navigáció és a kialakítás javítása annak biztosítása érdekében, hogy a weboldalak felhasználóbarátak és könnyen navigálhatók legyenek (felhasználói élmény (UX));

vi.	a tartalomkezelő rendszer kezelése, naprakészen tartása és biztonságossá tétele;

vii.	annak biztosítása, hogy a weboldalak megfeleljenek a meglévő weblap-akadálymentesítési szabványoknak;

viii.

olyan weboldalak kifejlesztése, amelyek megfelelnek az ágazati szabványokat követő webtechnológiáknak (például HTML, CSS és JavaScript);

ix.	a fejlesztők számára az üzleti igények műszaki követelményekbe való átültetése és dokumentációk összeállítása;

x.	új funkciók, platformváltoztatások és hibajavítások végrehajtásának megtervezése, valamint ezek időben történő végrehajtásának biztosítása;

4. A VERSENYVIZSGA FELÉPÍTÉSE

4.1. A versenyvizsga szakaszainak áttekintése

E versenyvizsga szakaszai a következők:

—	jelentkezés (lásd a 4.3.1. szakaszt),

—	vizsgák: készségfelmérő tesztek, feleletválasztós teszt a pályázó által választott szakterületen (a továbbiakban: a szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt) és egy uniós témájú szövegalkotási feladat (EUFTE) (lásd a 4.3.2. szakaszt),

—	a vizsgák pontozása és a pályázati feltételek teljesülésének ellenőrzése (lásd a 4.3.3. szakaszt),

—	a tartaléklisták összeállítása (lásd a 4.3.4. szakaszt).

4.2. A versenyvizsga során használt nyelvek

a)	A személyzeti szabályzat (1) előírja, hogy tisztviselő csak akkor nevezhető ki, ha bizonyítja, hogy az EU egyik hivatalos nyelvét alaposan, egy másik hivatalos nyelvét pedig kielégítően, a feladatai ellátásához szükséges mértékben ismeri.

Ezért e versenyvizsga pályázóinak a 24 hivatalos uniós nyelv legalább egyikét alaposan (legalább C1 szinten), egy ettől eltérő, a fennmaradó 23 hivatalos uniós nyelv közül kiválasztandó nyelvet pedig kielégítően (legalább B2 szinten) kell ismerniük. Az itt jelzett minimális szintekre vonatkozó előírás a jelentkezési lapon kért valamennyi nyelvi készség (hallás utáni értés, olvasás, társalgás, szóbeli kifejezőkészség, valamint írás) tekintetében alkalmazandó. E készségek leírását a Közös Európai Referenciakeret (2) tartalmazza.

c)	A könnyebb hivatkozás érdekében a továbbiakban e nyelvekre „első nyelvként”, illetve „második nyelvként” hivatkozunk.

A versenyvizsga különböző szakaszaiban használt nyelveket a 2. táblázat tünteti fel.

2. táblázat

A versenyvizsga szakasza	Vizsga	Nyelv
Jelentkezés	–	az Európai unió 24 hivatalos nyelvének bármelyike
Vizsgák	Készségfelmérő tesztek	Első nyelv
	A szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt	Második nyelv
	EUFTE	Második nyelv

e)	A pályázónak a jelentkezési lapon kell megadnia a vizsgák során használni kívánt nyelveket.

4.3. A versenyvizsga szakaszai

4.3.1. Jelentkezés

a)	A jelentkezéshez a pályázónak pályázói fiókkal kell rendelkeznie.

b)	A pályázónak az EPSO honlapján (3) kell jelentkeznie, és pályázatát legkésőbb a következő időpontig be kell nyújtania: 2025. július 29., brüsszeli idő szerint déli 12 óra.

A jelentkezési lap benyújtásával a pályázó igazolja a „Kik pályázhatnak?” című 3. szakaszban említett feltételek teljesülését. A pályázó maga felel azért, hogy jelentkezését az előírt határidőn belül befejezze és benyújtsa. A jelentkezési határidő lejárta után a pályázó már nem módosíthatja jelentkezését.

d)	A pályázónak legkésőbb 2025. november 14-én, brüsszeli idő szerint déli 12 óráig be kell nyújtania a jelentkezési lapon tett nyilatkozatait igazoló dokumentumainak beszkennelt másolatát. Ehhez az EPSO honlapján a versenyvizsgákkal foglalkozó oldalon található részletes útmutató.

4.3.2. Vizsgák

a) Általános megjegyzések

Minden olyan pályázó, aki a 4.3.1. b) pontban megjelölt határidőn belül benyújtotta jelentkezési lapját, az alábbiakban meghatározott vizsgákra kap meghívást. Felhívjuk a pályázó figyelmét, hogy a vizsgákra nem feltétlenül abban a sorrendben kerül sor, ahogyan az ebben a versenyvizsga-felhívásban szerepel.

ii.	A vizsgák online, távfelügyelettel zajlanak. Az EPSO legkésőbb a vizsgákra való meghívásukkal egyidejűleg tájékoztatja a pályázókat a vonatkozó szabályokról.

iii.	Ha a pályázó egy vagy több vizsgán nem jelenik meg vagy az(oka)t nem fejezi be az e versenyvizsga-felhívásban és/vagy a pályázóknak nyújtott utasításokban meghatározottak szerint, akkor a versenyvizsgán való részvételét befejezettnek tekintjük (lásd az általános szabályzat 5. szakaszát).

b) Készségfelmérő tesztek

A készségfelmérő tesztek a pályázók szövegértési, matematikai-logikai és absztrakciós készségeit felmérő feleletválasztós tesztek. E tesztek felépítését a 3. táblázat szemlélteti.

3. táblázat

Vizsga	Nyelv	Kérdések száma	Időtartam	Elérhető pontszám	Minimálisan elérendő pontszám
Szövegértési készséget felmérő teszt	Első nyelv	20 kérdés	35 perc	0–20 pont	10/20
Matematikai-logikai készséget felmérő teszt		10 kérdés	20 perc	0–10 pont	A matematikai-logikai és absztrakciós készséget felmérő tesztek minimálisan elérendő együttes összpontszáma: 10/20
Absztrakciós készséget felmérő teszt		10 kérdés	10 perc	0–10 pont

ii.

A pályázónak

—	a szövegértési készséget felmérő teszten 20 pontból legalább 10 pontot kell elérnie, és

—	és a matematikai-logikai készséget felmérő és az absztrakciós készséget felmérő teszten a 20 pontból együttesen legalább 10 pontot kell elérnie.

c) A szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt

A szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt témája a pályázó által választott szakterület. E teszt felépítését a 4. táblázat szemlélteti.

4. táblázat

Teszt	Nyelv	Kérdések száma	Időtartam	Elérhető pontszám	Minimálisan elérendő pontszám
A szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt	Második nyelv	30 kérdés	40 perc	0–30 pont	15/30

ii.

A pályázónak

—	a 30 pontból legalább 15 pontot kell elérnie, és

—	a legmagasabb pontszámot elérő pályázók közé kell tartoznia (lásd a 4.3.3. szakaszt).

d) UNIÓS TÉMÁJÚ SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT (EUFTE)

Az uniós témájú szövegalkotási feladat (EUFTE) célja a pályázó írásbeli kommunikációs készségeinek értékelése. E vizsga felépítését az 5. táblázat szemlélteti.

5. táblázat

Vizsga	Nyelv	Időtartam	Elérhető pontszám	Minimálisan elérendő pontszám
Uniós témájú szövegalkotási feladat (EUFTE)	Második nyelv	40 perc	0–10 pont	5/10

ii.	A pályázóknak uniós témájú dokumentumok alapján kell megoldaniuk a vizsgafeladat(ok)at. A dokumentumokat a vizsga időpontja előtt elérhetővé tesszük az EPSO honlapján. A pályázók a vizsgán ugyanazokat a dokumentumokat kapják meg, az azokon alapuló vizsgafeladattal/feladatokkal együtt.

iii.	Az uniós témájú szövegalkotási feladat nem nyelvvizsga. Az értékelés az EPSO honlapján közzétett egyes részkészségek (4) felmérésén alapul majd.

4.3.3. A vizsgák pontozása és a pályázati feltételek teljesülésének ellenőrzése

a) Általános megjegyzések

A vizsgaeredmények felhasználásának módját a 6. táblázat szemlélteti.

6. táblázat

Vizsga	Hogyan fogjuk értékelni a vizsgákat?
Szövegértési, matematikai-logikai és absztrakciós készséget felmérő tesztek	A tesztek pontozása csak annak megállapítására szolgál, hogy a pályázó megszerezte-e a minimálisan elérendő pontszámot.
A szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt	A pályázók teljesítményét a minimálisan elérendő pontszámot megszerző pályázók pontszámai alapján rangsoroljuk.
Uniós témájú szövegalkotási feladat (EUFTE)	A vizsga pontozása csak annak megállapítására szolgál, hogy a pályázó megszerezte-e a minimálisan elérendő pontszámot.

ii.	Ha a pályázó nem vesz részt az összes vizsgán vagy nem fejezi be azokat (lásd a 4.3.2. szakaszt és az általános szabályzat 5. szakaszát), a tesztekre adott válaszai és/vagy vizsgadolgozatai nem kerülnek feldolgozásra, és nem ellenőrizzük esetében a pályázati feltételek teljesülését.

iii.

Ha a pályázó nem szerzi meg valamelyik vizsgán a minimálisan elérendő pontszámot, akkor a versenyvizsgán való részvételét befejezettnek tekintjük. E pályázók tesztre adott válaszait és/vagy vizsgadolgozatait a továbbiakban nem dolgozzuk fel, és esetükben nem ellenőrizzük a pályázati feltételek teljesülését.

iv.	A pályázó a vizsgaeredményeiről csak a versenyvizsga végén kap értesítést (lásd a 4.3.4. szakasz d) pontját), függetlenül attól, hogy a versenyvizsga mely szakaszáig jutott el.

b) A készségfelmérő tesztek és a szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt pontozása

i.	Elsőként a készségfelmérő tesztek pontozására kerül sor. Erre csak azon pályázók esetében kerül sor, akik az összes előírt vizsgát teljesítették (lásd a 4.3.2. szakaszt).

ii.	Azon pályázók esetében, akik a készségfelmérő teszteken megszerezték a minimálisan elérendő pontszámokat, ezt követően a szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt pontozására kerül sor.

iii.

Az egyes szakterületeken belül az elért pontszámuk szerint rangsoroljuk azokat a pályázókat, akik megszerezték a minimálisan elérendő pontszámot a szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszten. E rangsor alapján határozzuk meg azokat a pályázókat, akiknek az uniós témájú szövegalkotási feladatát (EUFTE) pontozni fogjuk, és akiknél ellenőrizzük a pályázati feltételek teljesülését (lásd az alábbi 4.3.3. szakasz c) pontját).

c) Az uniós témájú szövegalkotási feladat (EUFTE) pontozása és a pályázati feltételek teljesülésének ellenőrzése

Az uniós témájú szövegalkotási feladat (EUFTE) pontozására és a pályázati feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére egymással párhuzamosan kerül sor (ez utóbbit az alábbi ii. pont ismerteti). Mindezt korlátozott számú pályázó esetében végezzük el, akiket a 4.3.3. b) pont iii. alpontjában említett rangsor alapján, a pontszámok csökkenő sorrendjében választunk ki. E pályázók száma elvben nem haladhatja meg az egyes szakterületen keresett sikeres pályázói létszám másfélszeresét. A vizsgabizottság azonban az azonos pontszámmal rendelkező pályázók számát figyelembe véve növelheti a pályázók számát.

ii.

A pályázati feltételek teljesülésének ellenőrzése annak megállapítására irányul, hogy a pályázó megfelel-e a 3. szakaszban („Kik pályázhatnak?”) meghatározott pályázati feltételeknek. A vizsgabizottság oly módon hozza meg döntését arról, hogy a pályázó megfelel-e a pályázati feltételeknek, hogy összeveti a) a jelentkezési lapon tett nyilatkozatokat és b) azokat a dokumentumokat, amelyeket a pályázó az Általános szabályzat 2.4. szakaszának (1)–(3) pontjával összhangban ezen nyilatkozatok igazolására a megfelelő módon benyújtott.

iii.

Ha a pályázó nem szerepel a fenti i. pontban meghatározottak szerint a legmagasabb pontszámot elérő pályázók között, akkor a versenyvizsgán való részvételét befejezettnek tekintjük. E pályázók esetében a továbbiakban nem dolgozzuk fel az uniós témájú szövegalkotási feladat megoldását, és nem ellenőrizzük a pályázati feltételek teljesülését.

4.3.4. A tartaléklisták összeállítása

A 4.3.3. szakasz c) pontja szerinti eljárások elvégzését követően a vizsgabizottság azon pályázókat veszi fel a megfelelő tartaléklistákra, akik megfelelnek a pályázati feltételeknek és valamennyi vizsgán megszerezték legalább a minimálisan elérendő pontszámot és a szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszten a 4.3.3. szakasz c) pontjának i. alpontjában említettek közül a legmagasabb pontszámot elérő pályázók közé tartoznak. Ezt a vizsgabizottság a 4.3.3. szakasz b) pontjának iii. alpontjában említett rangsor alapján teszi, a pontszámok csökkenő sorrendjében. A tartaléklistára vétel akkor fejeződik be, amikor a vizsgabizottság eléri az egyes szakterületeken keresett sikeres pályázói létszámot, vagy amikor az e pontban említett feltételeknek megfelelő valamennyi pályázó felkerült a listára.

b)	Mindazon pályázók felkerülnek a tartaléklistára, akik a tartaléklistán az utolsó rendelkezésre álló helyen azonos pontszámmal szerepelnek.

c)	A tartaléklistákon a nevek betűrendben szerepelnek. Az EPSO a tartaléklistákat a felvételi szolgálatok rendelkezésére bocsátja.

A pályázók értesítést kapnak az eredményeikről (vizsgaeredményeikről és a pályázati feltételek teljesüléséről), kivéve, ha a felhívásban említett okokból a tesztekre adott válaszaik és/vagy vizsgadolgozataik nem kerülnek feldolgozásra és/vagy nem ellenőrizzük esetükben a pályázati feltételek teljesülését.

e)	A tartaléklistára kerülés sem jogot, sem garanciát nem biztosít a felvételre.

5. ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS SPECIÁLIS VIZSGAKÖRÜLMÉNYEK

a)	Az EPSO minden pályázónak egyenlő esélyeket biztosít.

Amennyiben a pályázót fogyatékossága vagy egészségi állapota akadályozhatja a vizsgákon való részvételben, kérjük, jelezze ezt jelentkezési lapján, és közölje az EPSO honlapján (5) leírtak szerint, hogy speciális vizsgakörülményeket igényel. A pályázó kérelmének és a vonatkozó igazoló dokumentumoknak a vizsgálatát követően az EPSO speciális vizsgakörülményeket biztosíthat, amennyiben azt indokoltnak tartja.

(1) Lásd az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 31. EGK és 11. Euratom tanácsi rendelet 28. cikkének f) pontját (HL 45., 1962.6.14., 1385/62. o.). Egységes szerkezetbe foglalt szöveg: http://data.europa.eu/eli/reg/1962/31(1)/2025-05-13.

(2) https://eu-careers.europa.eu/hu/documents/common-european-framework-reference-languages.

(3) https://eu-careers.europa.eu/hu/job-opportunities/open-for-application.

(4) https://eu-careers.europa.eu/hu/help/faq/14952.

(5) https://eu-careers.europa.eu/hu/how-request-specific-adjustments-selection-tests.

I. MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYZAT

1. Alapvető rendelkezések

(1)	Az alábbiakban ismertetett általános szabályzat rendelkezései alkalmazandók, kivéve, ha a versenyvizsga-felhívás másként rendelkezik.

(2)

A pályázó pályázói fiókjába érkező információk időérzékenyek. A pályázónak legalább minden harmadik naptári napon be kell jelentkeznie pályázói fiókjába, hogy figyelemmel kísérje a versenyvizsgája folyamatát, és ne mulassza el a határidőket.

Amennyiben a pályázó az EPSO részéről felmerülő technikai probléma miatt nem tud bejelentkezni pályázói fiókjába, erről haladéktalanul értesítenie kell az EPSO-t az internetes kapcsolatfelvételi űrlapon (1) keresztül.

(3)

Amennyiben a versenyvizsga bármely szakaszában több pályázó végez azonos pontszámmal az utolsó rendelkezésre álló helyen, valamennyien továbblépnek a versenyvizsga következő szakaszába. Amennyiben egy tartaléklista utolsó rendelkezésre álló helyén több azonos pontszámú pályázó található, valamennyien felkerülnek az adott tartaléklistára.

(4)	Azok a pályázók, akiknek a kérelmét, panaszát vagy fellebbezését az EPSO kedvezően bírálja el, esettől függően vagy a) folytathatják a versenyvizsgát abban a szakaszban, amelyből kizárták őket, vagy b) felkerülnek a tartaléklistára.

(5)

Amikor az EPSO a pályázói fiókon keresztül vagy e-mailben felveszi a kapcsolatot a pályázóval, ezt olyan nyelven teszi, amelyet az érintett pályázó a jelentkezési lap „Languages” (Nyelvismeret) szakaszának „Reading” (Olvasási készség) rovatában B2 vagy annál magasabb szinten (2) ismert nyelvként jelölt meg (lásd továbbá ezen általános szabályzat 2.1. szakaszát).

(6)	A pályázók az EPSO honlapján (3) elérhető internetes kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül léphetnek kapcsolatba az EPSO-val. Mielőtt kapcsolatba lépne az EPSO-val, kérjük, látogasson el az EPSO honlapján a „FAQs” (4) (gyakran feltett kérdések) részre.

(7)	Az EPSO fenntartja magának a jogot a nem helyénvaló – ismétlődő, sértő és/vagy irreleváns tartalmú – levelezés megszüntetésére.

2. Tanulmányok (5) , szakmai tapasztalat (6) , igazoló dokumentumok

2.1. A pályázói fiók „My CV (Önéletrajzom) szakasza

A versenyvizsgára való jelentkezés előtt a pályázónak a pályázói fiókjában ki kell töltenie a „My CV” szakaszt. Amikor a pályázó egy adott versenyvizsgára jelentkezik, nem kell újra átvezetnie a „My CV” szakaszban szereplő információkat a jelentkezési lapra, mivel a jelentkezés benyújtásakor a „My CV” szakaszban szereplő adatok pillanatképét a rendszer automatikusan csatolja a jelentkezési laphoz. A pályázó felelős azért, hogy a „My CV” szakasz az adott időpontban aktuális információkat tartalmazza.

2.2. Tanulmányok

(1)	Az okleveleket, diplomákat és/vagy bizonyítványokat – függetlenül attól, hogy azokat uniós vagy nem uniós országokban bocsátották ki – valamely uniós tagállam illetékes hatóságának el kell ismernie.

(2)	Annak értékelésekor, hogy a pályázó rendelkezik-e a versenyvizsga-kiírásban előírt képesítéssel, figyelembe veszik a nemzeti oktatási rendszerek közötti különbségeket, különösen az oklevelekben, diplomákban és bizonyítványokban megjelölt végzettségek megnevezése közötti különbségeket.

2.3. Szakmai tapasztalat

(1)

A szakmai tapasztalat akkor vehető figyelembe, ha megfelel az alábbi általános feltételeknek:

a)	a pályázó az adott szakmai tapasztalatot a versenyvizsga-felhívásban megjelölt minimális iskolai végzettség megszerzését követően szerezte meg;

b)	valódi és tényleges munkavégzésnek minősül;

c)	díjazás ellenében végezték;

d)	a szakmai tapasztalatot a pályázó szakmai kapcsolat keretében, azaz szervezeti struktúra részeként vagy szolgáltatásnyújtás keretében szerezte;

a szakmai tapasztalat megfelel a versenyvizsga-felhívásban meghatározott, a relevanciára vonatkozó követelményeknek. Amennyiben a szakmai tapasztalat egy bizonyos időtartama alatt végzett feladatok csak egy része tekinthető relevánsnak, a következő szabályok alkalmazandók:

i.	ha a feladatok több mint 75 %-a releváns, a szakmai tapasztalat teljes időtartama relevánsnak minősül;

ii.	ha a feladatok több mint 50 %-a, de a 75 %-ot meg nem haladó aránya releváns, az adott szakmai tapasztalat időtartama 75 %-ban számítandó be;

iii.	ha a feladatok 25–50 %-a releváns, az adott szakmai tapasztalat időtartama 50 %-ban számítandó be;

iv.	ha a feladatok kevesebb mint 25 %-a releváns, a szakmai tapasztalat időtartama nem vehető figyelembe.

(2)

A szakmai tapasztalat alább felsorolt fajtáinak figyelembevételekor egyedi szabályok is alkalmazandók, ideértve a fenti (1) bekezdésben említett követelmények alóli bizonyos mentességeket is:

a)	önkéntes munka esetén „díjazás” alatt bármilyen kapott pénzügyi hozzájárulás értendő, beleértve a költségtérítést és a biztosítási fedezetet is. Ezenkívül önkéntes munka esetében a heti munkaórák számának és időtartamának hasonlónak kell lennie a rendszeres foglalkoztatásban végzettéhez;

szakmai gyakorlat esetén „díjazás” alatt bármilyen pénzügyi hozzájárulás értendő, beleértve a költségtérítést és a biztosítási fedezetet is. A tanulmányi program részét képező kötelező szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha i. a szakmai gyakorlatra a versenyvizsga-felhívásban megjelölt minimális iskolai végzettség megszerzését követően kerül sor, és ii. a szakmai gyakorlatot díjazás ellenében végzik;

az olyan kötelező szakmai gyakorlat, amely egy szakma gyakorlására való jogosultság megszerzése érdekében, szakmai egyesületbe történő felvételhez vezető program részét képezi, vagy ilyennek előfeltétele (például ügyvédi kamarai tagság megszerzése), attól függetlenül figyelembe vehető, hogy a munkát díjazás ellenében végezték-e. Nem díjazás ellenében végzett munka esetében a szakmai gyakorlat időtartama ugyanakkor csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a programot a pályázó sikeresen elvégezte, és megszerezte a szakma gyakorlására való jogosultságot. Minden esetben csak a minimális kötelező időtartam vehető figyelembe;

a versenyvizsga-felhívásban megjelölt minimális iskolai végzettség megszerzését megelőzően vagy azt követően teljesített kötelező katonai szolgálat még abban az esetben is figyelembe vehető, ha nem felel meg a versenyvizsga-felhívásban meghatározott, a relevanciára vonatkozó követelményeknek, de legfeljebb az adott tagállamban kötelezően előírt időtartamra;

e)	szülési, apasági, örökbefogadási vagy szülői szabadság csak akkor vehető figyelembe, ha munkaszerződés keretében vették/veszik igénybe;

f)	doktori képzés esetén legfeljebb hároméves időszak vehető figyelembe, feltéve, hogy a pályázó a doktori címet megszerezte, és attól függetlenül, hogy a munkát díjazás ellenében végezte-e;

g)	a részmunkaidős munkavégzés esetében figyelembe vett időszakot arányosan kell kiszámítani. Ha például a pályázó hat hónapig dolgozott félmunkaidőben, az három hónapos szakmai tapasztalatnak számít.

2.4. Igazoló dokumentumok

(1)

A pályázónak fel kell töltenie pályázói fiókjába a jelentkezési lapon tett nyilatkozatait igazoló dokumentumok beszkennelt másolatát (lásd ezen általános szabályzat 2.1. szakaszát is). Ezt a versenyvizsga-felhívásban meghatározott időpontig, vagy ha a versenyvizsga-felhívás nem határoz meg időpontot, az EPSO által megjelölt időpontig kell megtennie.

(2)	Az igazoló dokumentum(ok) fent említett határidőig történő benyújtásának elmulasztása azt eredményezheti, hogy a pályázó jogosulatlannak minősül a pályázat benyújtására, vagy valamely konkrét képesítését vagy szakmai tapasztalatát nem veszik figyelembe.

(3)	A pályázót az eljárás bármely szakaszában felkérhetik további információk vagy dokumentumok benyújtására.

(4)	Egyéb dokumentumok mellett a pályázónak fel kell töltenie a jelentkezési határidő lejártakor érvényes személyazonosító igazolványának vagy útlevelének másolatát. Kérésre a pályázóknak be kell mutatniuk személyazonosító igazolványuk vagy útlevelük eredeti példányát.

(5)

A képesítés igazolásaként a pályázónak be kell nyújtania legalább a következőket:

a)	a versenyvizsgán való részvételre feljogosító képesítéseit igazoló oklevele/oklevelei és/vagy bizonyítványa/bizonyítványai másolata (lásd a versenyvizsga-kiírás „Kik pályázhatnak?” szakaszát);

b)	a nem uniós országokban kiállított oklevelek esetében egy uniós tagállam illetékes hatósága által kiállított egyenértékűségi nyilatkozat.

(6)

A szakmai tevékenységet valamennyi érintett időszakra vonatkozóan a következő dokumentumok eredeti példányával vagy hiteles másolatával kell igazolni:

a korábbi és/vagy jelenlegi munkáltató(k)tól származó dokumentumok: a munkaviszony kezdeti és záró időpontját feltüntető munkaszerződés(ek) és/vagy az első és az utolsó fizetési jegyzék. Ezeknek a dokumentumoknak tartalmazniuk kell a végzett feladatok jellegét, szintjét és részletes leírását, és azokon szerepelnie kell a munkáltató hivatalos fejlécének és bélyegzőjének, valamint a felelős személy nevének és aláírásának;

b)	önfoglalkoztatás, például önálló vállalkozók és szabadfoglalkozásúak esetében: az elvégzett munkát részletező számlák vagy megrendelőlapok vagy bármely más vonatkozó hivatalos igazoló dokumentum, amely feltünteti az elvégzett feladatok vagy nyújtott szolgáltatások jellegét és időtartamát;

c)	szabadúszó fordítók esetében: a ledolgozott időszakokat és a lefordított oldalak számát igazoló dokumentumok;

d)	szabadúszó tolmácsok esetében: a ledolgozott napok számát, valamint a tolmácsolási forrás- és célnyelvek megnevezését tartalmazó igazoló dokumentumok.

3. A vizsgabizottság szerepe

(1)

A versenyvizsga-bizottság feladata a versenyvizsga tesztjei, illetve vizsgái nehézségi fokának meghatározása és azok tartalmának jóváhagyása, annak értékelése, hogy a pályázók megfelelnek-e a speciális pályázati feltételeknek, a pályázók érdemeinek összehasonlítása, valamint a versenyvizsga-felhívásban meghatározott követelményeknek megfelelően a legjobb pályázók kiválasztása.

(2)	A vizsgabizottság eljárásai titkosak.

(3)	A vizsgabizottság munkáját az EPSO segíti.

4. Összeférhetetlenség

(1)	A vizsgabizottság tagjainak névsora az EPSO honlapján (7) található.

(2)

A pályázóknak, a vizsgabizottság tagjainak és az EPSO azon munkatársainak, akik egy adott versenyvizsga szervezésében részt vesznek, nyilatkozniuk kell bármely esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségről, különös tekintettel a családi kapcsolatokra vagy a közvetlen munkakapcsolatokra. Az esetlegesen összeférhetetlenségnek minősülő helyzetet azonnal be kell jelenteni az EPSO-nak, amint arról az érintett személy tudomást szerez. Az EPSO minden esetet egyedileg értékel, és megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(3)

A vizsgabizottság függetlenségének biztosítása érdekében – a kifejezetten engedélyezett esetek kivételével – szigorúan tilos a pályázók vagy a vizsgabizottságon kívüli személyek számára, hogy a versenyvizsgával vagy a vizsgabizottság eljárásával kapcsolatos bármely kérdésben megkíséreljék felvenni a kapcsolatot a vizsgabizottság bármely tagjával.

(4)	Azoknak a pályázóknak, akik ügyüket a vizsgabizottság elé kívánják terjeszteni, ezt a pályázói fiókjukon keresztül, írásban kell megtenniük.

(5)	A fent említett szabályok bármelyikének megsértése a vizsgabizottság tagjával vagy az EPSO alkalmazottjával szembeni fegyelmi eljárást és/vagy a pályázónak a versenyvizsgából való kizárását vonhatja maga után (lásd a 6. szakaszt).

5. Vizsga

(1)	Az EPSO legkésőbb a pályázók tesztekre és vizsgákra való meghívásakor tájékoztatja a pályázókat a vizsgaszabályokról, valamint a szükséges részletekről és utasításokról.

(2)	Amennyiben és amikor arra az EPSO-tól utasítást kap, a vizsgához a pályázónak a kapott utasítások szerint időpontot kell foglalnia. Mind az időpont lefoglalására, mind a teszteken való részvételre korlátozott időszak áll rendelkezésre.

(3)

A pályázónak a vizsgák előtt kiadott utasításokban említett valamennyi szükséges lépést el kell végeznie, azaz telepítenie kell a szoftvert, szinkronizálnia kell a beállításokat, ellenőriznie kell, hogy megfelelő-e az internetkapcsolat és teljesülnek-e a technikai előfeltételek, illetve működik-e a rendszer, és/vagy el kell végeznie egy próbavizsgát. Az utasításokban szereplő lépések elvégzésével a pályázó ellenőrizheti, hogy informatikai környezete készen áll-e, és eszköze kompatibilis-e a tesztplatformmal vagy -alkalmazással. Amennyiben a pályázó nem hajtja végre az említett lépéseket, előfordulhat, hogy technikai hiányosságok miatt nem tud vizsgázni, a vizsgaszervező pedig nem képes hatékonyan kezelni a vizsgázó által a vizsga során tapasztalt technikai problémákat.

(4)

Amennyiben egy pályázó nem foglal időpontot, nem vesz részt egy vagy több teszten, vagy egy vagy több tesztet nem fejez be, ez úgy tekintendő, hogy a pályázó versenyvizsgán való részvétele véget ért, kivéve, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy az időpontfoglalásnak, a teszten való részvételnek vagy a teszt befejezésének az elmulasztása rajta kívül álló okra vezethető vissza, vagy vis maior helyzet következménye. A pályázónak mihamarabb, lehetőleg a vizsga előtt fel kell vennie a kapcsolatot az EPSO-val, és meg kell indokolnia a mulasztását, és adott esetben igazolnia kell, hogy kért technikai segítséget az illetékes szolgálatoktól.

(5)	A vizsgára vonatkozóan a pályázó rendelkezésére bocsátott utasításokban és tájékoztatásban meghatározott feltételek be nem tartása nem minősül a pályázón kívül álló oknak vagy vis maior helyzetnek.

(6)	Kérjük a pályázókat, hogy tanulmányozzák az EPSO honlapját (8), és ismerjék meg alaposan az EPSO kiválasztási eljárásait, beleértve a vizsgázásra vonatkozó általános követelményeket.

6. Kizárás a versenyvizsgából

(1)

A pályázó a versenyvizsga bármely szakaszában kizárható az alábbi indokok miatt:

a)	egynél több pályázói fiókot hozott létre;

b)	több csatornán keresztül jelentkezett, a versenyvizsga-felhívásban megállapított tilalom ellenére;

c)	hamis nyilatkozatot tett, vagy nyilatkozatát nem tudja megfelelő dokumentumokkal alátámasztani;

d)	csalt a vizsgán, online teszteket rögzített, megpróbálta manipulálni a vizsgák tisztességes lebonyolítását, vagy a versenyvizsga-eljárás integritását bármilyen más módon veszélyeztette;

e)	tiltott módon felvette vagy megkísérelte felvenni a kapcsolatot a vizsgabizottság valamely tagjával;

f)	nem tájékoztatta az EPSO-t a vizsgabizottság valamely tagja esetében vagy az EPSO egyik munkatársa esetében fennálló esetleges összeférhetetlenségről;

g)	az írásbeli vagy gyakorlati vizsga példányát a kapott utasítás ellenére aláírta, vagy megkülönböztető jellel látta el.

(2)

Az uniós intézmények álláshelyeire pályázóknak a személyzeti szabályzat 27. cikkének első bekezdésével és 28. cikkének c) pontjával összhangban a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek kell megfelelniük. Csalás vagy csalás kísérlete esetén az EPSO dönthet úgy, hogy a pályázót korlátozott időtartamra kizárja a jövőbeli versenyvizsgákon való részvételből.

7. Aggályok és jogorvoslatok

7.1. Technikai és szervezési problémák

(1)	Ha a pályázó a kiválasztási eljárás bármely szakaszában súlyos technikai vagy szervezési problémával szembesül, erről a pályázói fiókján keresztül értesítenie kell az EPSO-t.

(2)	A pályázói fiókkal vagy a jelentkezési lappal kapcsolatos problémák esetén a pályázónak haladéktalanul – de mindenképpen még a jelentkezési határidő lejárta előtt – az EPSO-hoz kell fordulnia.

(3)

Ha a probléma a vizsgázás során merül fel, a pályázónak mindkét alábbi lépést meg kell tennie:

a)	haladéktalanul be kell jelentenie a problémát, szigorúan követve az adott vizsgá(ka)t illetően a pályázóknak küldött meghívólevélben (meghívólevelekben) foglalt utasításokat, valamint

a vizsga napját követő naptól számítva (és azt is beleértve) három naptári napon belül a pályázói fiókján keresztül fel kell vennie a kapcsolatot az EPSO-val, és részletesen ismertetnie kell a problémát. A pályázónak csatolnia kell a probléma megoldására tett kísérlet(ek) igazolását is (például ügyfélszolgálat vagy technikai segítségkérés azonosító száma, csevegésátiratok, hibaelhárítási jelentés stb.); erre az igazoló dokumentumra van szükség ahhoz, hogy az EPSO megvizsgálhassa a helyzetet. A vizsgára való meghívólevelek további követelményeket és utasításokat határozhatnak meg a vizsgázás során felmerült problémák bejelentésére vonatkozóan.

Az EPSO tájékoztatására vonatkozó kötelezettség minden esetben fennáll, még akkor is, ha a vizsgaszervező intézkedett a pályázó panasza nyomán.

(4)	Az e pontban meghatározott határidő lejárta után beérkezett panaszok elfogadhatatlannak minősülnek.

(5)

Az 5. szakasz (3) bekezdése szerinti lépéseket elmulasztó pályázók által benyújtott, technikai kérdésekkel kapcsolatos panaszok elfogadhatatlannak minősülnek, kivéve, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy a szükséges lépések teljesítésének elmulasztását a pályázó által nem befolyásolható körülmények vagy vis maior helyzet okozták.

(6)	Elfogadhatatlannak minősülnek a 7.2.2. és a 7.3.1. szakaszban említett panaszokban tett olyan állítások, amelyek olyan állítólagos technikai és/vagy szervezési problémákra vonatkoznak, amelyeket korábban nem jelentettek be az 5. szakasszal együttesen értelmezett 7.1. szakasznak megfelelően.

7.2. Belső felülvizsgálati eljárások

7.2.1. Panaszok a feleletválasztós tesztek kérdéseivel kapcsolatban

(1)	Az a pályázó, aki szerint alapos okkal feltételezhető, hogy a feleletválasztós tesztekben szereplő egy vagy több kérdés olyan hibát tartalmazott, amely megnehezítette a helyes válaszadást, kérheti az érintett kérdés(ek) felülvizsgálatát.

(2)

A vizsgabizottság dönthet úgy, hogy „semlegesíti” a hibát tartalmazó kérdés(eke)t: törli az érintett kérdés(eke)t, és a pontszámot elosztja az érintett teszt többi kérdése között. Ennek során kizárólag azon pályázók pontszámait számítja újra, akiknek az érintett kérdés(eke)t/meg kellett válaszolniuk. A tesztekre adható, a versenyvizsga-felhívás vonatkozó szakaszaiban meghatározott pontszám nem változik.

(3)

A feleletválasztós tesztkérdés(ek)re vonatkozó panasz benyújtásához a pályázónak:

a)	a vizsga napját követő naptól számítva (és azt is beleértve) három naptári napon belül a pályázói fiókján keresztül fel kell vennie a kapcsolatot az EPSO-val;

b)	a lehető legpontosabban le kell írnia az érintett kérdés(eke)t; valamint

c)	ismertetnie kell az állítólagos hiba/hibák jellegét.

(4)

Nem vehető figyelembe az a panasz, amely a határidő lejárta után érkezik be, vagy amely nem ismerteti kellő részletességgel a vitatott kérdés(eke)t és/vagy a kifogásolt hibát/hibákat. Ha valaki például csak annyit állít panaszában, hogy a szöveg fordítási hibát tartalmazott, de további részleteket nem közöl, panaszát nem fogadjuk el.

(5)	Elfogadhatatlannak minősülnek a 7.3.1. szakaszban említett panaszokban tett olyan állítások, amelyek a feleletválasztós tesztkérdésekben szereplő olyan állítólagos problémákra hivatkoznak, amelyeket a pályázó korábban nem jelentett be a 7.2.1. szakasznak megfelelően.

7.2.2. Felülvizsgálati kérelem

(1)	A pályázók kérhetik a vizsgabizottság azon határozatának felülvizsgálatát, amely megállapítja az eredményeiket, meghatározza, hogy továbbléphetnek-e a versenyvizsga következő szakaszába, vagy amely más módon befolyásolja pályázói jogállásukat.

(2)

A felülvizsgálati eljárás célja, hogy lehetővé tegye a vizsgabizottság számára, hogy indokolt esetben (például az értékelésben elkövetett hiba esetén) módosítsa a vitatott határozatot. A felülvizsgálati eljárás során a vizsgabizottság felülvizsgálja a pályázó érdemeire vonatkozó értékelését, és vagy megerősíti első következtetéseit, vagy módosítja korábbi értékelését.

(3)	A vizsgabizottság nem válaszol semmilyen jogi érvre, függetlenül attól, hogy az a vitatott értékeléssel kapcsolatos-e, vagy sem. A versenyvizsga jogi keretével kapcsolatos jogi jellegű érvek és igények közigazgatási panasz formájában terjeszthetők elő (lásd a 7.3.1. szakaszt).

(4)

Önmagában az a tény, hogy a pályázó nem ért egyet a vizsgán elért teljesítményének, illetve képesítésének és/vagy szakmai tapasztalatának a vizsgabizottság általi értékelésével, nem jelenti azt, hogy a vizsgabizottság hibát követett el az értékelés során. A vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a tekintetben, hogy hogyan ítéli meg a pályázók teljesítményét, képesítését és szakmai tapasztalatát.

(5)	A feleletválasztós tesztek eredményeivel kapcsolatban nem lehet felülvizsgálatot kérelmezni.

(6)

A felülvizsgálati kérelem benyújtásához a pályázónak:

a)	fel kell vennie a kapcsolatot az EPSO-val a pályázói fiókján keresztül a vitatott határozatnak a pályázó pályázói fiókjában való közzétételét követő naptól (és azt is beleértve) számított öt naptári napon belül;

b)	egyértelműen ki kell fejtenie, hogy melyik határozatot és milyen indokból vitatja.

(7)	A pályázó a kérelem beérkezéséről automatikus visszaigazolást kap. A vizsgabizottság megvizsgálja a felülvizsgálati kérelmet, és határozatáról a lehető leghamarabb tájékoztatja a pályázót.

(8)	A fenti 6. a) pontban megjelölt határidő letelte után beérkezett felülvizsgálati kérelmek elfogadhatatlannak minősülnek, és EPSO azokat nem bírálja el, kivéve, ha a pályázó bizonyítani tudja a vis maior helyzetet.

7.3. Egyéb felülvizsgálati lehetőségek

7.3.1. Közigazgatási panasz a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján

(1)

A pályázó közigazgatási panaszt nyújthat be valamely intézkedés (határozathozatal vagy annak elmulasztása) miatt, ha:

a)	úgy véli, hogy megsértették a versenyvizsga-eljárásokra vonatkozó szabályokat; valamint

b)	a vitatott intézkedés hátrányosan érinti a pályázót, azaz közvetlenül és azonnal befolyásolja pályázói jogállását (nevezetesen megállapítja az eredményeit, meghatározza, hogy továbbléphet-e a versenyvizsga következő szakaszába, vagy más módon érinti pályázói jogállását).

(2)	Határozathozatal elmulasztása miatt panasz nyújtható be azokban az esetekben, amikor kötelező a személyzeti szabályzatban meghatározott határidőn belül határozatot hozni.

(3)

Ha a pályázó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be (lásd a 7.2.2. szakaszt), meg kell várnia az erre adott válaszról szóló értesítést, mielőtt közigazgatási panasz benyújtása mellett döntene. Ilyen esetekben a közigazgatási panasz benyújtásához biztosított határidő a vizsgabizottság felülvizsgálati kérelemre vonatkozó határozatáról szóló értesítés napjától számítandó.

(4)	A közigazgatási panaszokat az EPSO igazgatója bírálja el, aki a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében kinevezésre jogosult hatóságként jár el.

(5)

A közigazgatási panaszra vonatkozó eljárás célja annak ellenőrzése, hogy tiszteletben tartották-e a versenyvizsga jogi keretét. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy az EPSO igazgatója nem bírálhatja felül a vizsgabizottság értékítéletét, és nem rendelkezik jogi hatáskörrel a vizsgabizottság határozatának érdemi megváltoztatására. Ha az EPSO igazgatója megállapítja, hogy eljárási hiba vagy nyilvánvaló értékelési hiba történt, az ügyet újbóli értékelés céljából visszautalja a vizsgabizottsághoz.

(6)

A közigazgatási panasz benyújtásához a pályázónak:

fel kell vennie a kapcsolatot az EPSO-val a pályázói fiókján keresztül a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, azaz i. a vitatott határozatról szóló értesítést követő naptól számított három hónapon belül, vagy ii. attól a naptól számított három hónapon belül, amikor az ilyen határozatot meg kellett volna hozni;

valamint

b)	meg kell jelölnie, hogy mely határozatot vagy mely határozathozatal elmulasztását vitatja, és milyen okokból.

(7)	A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta után beérkezett közigazgatási panaszok elfogadhatatlannak minősülnek.

7.3.2. Bíróság előtti jogorvoslat

(1)	A pályázó az Európai Unió működéséről szóló szerződés 270. cikke, valamint a személyzeti szabályzat 91. cikke alapján bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be a Törvényszékhez.

(2)

Felhívjuk figyelmét, hogy az EPSO – nem pedig a vizsgabizottság – által hozott határozatokkal szemben kizárólag akkor nyújtható be jogorvoslati kérelem a Törvényszékhez, ha a pályázó előzőleg már élt a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerint a közigazgatási panasz jogorvoslati lehetőségével (lásd a 7.3.1. szakaszt).

(3)	A bírósági jogorvoslat iránti kérelmekkel kapcsolatos valamennyi információ megtalálható a Törvényszék honlapján (9).

7.3.3. Panasz benyújtása az európai ombudsmanhoz

(1)	Hivatali visszásságok miatt minden uniós polgár és lakos panasszal fordulhat az európai ombudsmanhoz.

(2)	Az ombudsmanhoz panasz csak akkor nyújtható be, ha a pályázó előzetesen már kimerítette az EPSO által biztosított belső jogorvoslati lehetőségeket (lásd a fenti 7.1. és 7.2. szakaszt).

(3)	Az ombudsmanhoz benyújtott panaszoknak nincs halasztó hatálya az e szabályzatban említett kérelmek, panaszok vagy bírósági fellebbezések benyújtása tekintetében megállapított határidőkre.

(4)	Az ombudsmanhoz benyújtott panaszokkal kapcsolatos valamennyi információ megtalálható az erre a célra létrehozott honlapon (10).

Az I. MELLÉKLET vége, vissza a főszöveghez

(1) https://epso.europa.eu/hu/contact-us.

(2) https://eu-careers.europa.eu/hu/documents/common-european-framework-reference-languages.

(3) https://epso.europa.eu/hu/contact-us.

(4) https://epso.europa.eu/hu/epso-faqs-by-category.

(5) E versenyvizsga alkalmazásában a „tanulmányok” és a „képesítések” kifejezés egymással felcserélhető.

(6) E versenyvizsga alkalmazásában a „tapasztalat”, a „szakmai tapasztalat” és a „munkatapasztalat” kifejezés egymással felcserélhető.

(7) https://epso.europa.eu/hu.

(8) https://eu-careers.europa.eu/hu.

(9) https://curia.europa.eu/jcms/.

(10) https://www.ombudsman.europa.eu/hu/home.

II. MELLÉKLET

SZOKÁSOS FELADATKÖRÖK

A tisztviselők feladataikat minden területen meghatározott iránymutatások és eljárások alapján látják el, a közvetlen feletteseik és az AD besorolási csoportba tartozó tisztviselők utasításai szerint és felügyelete mellett.

1. szakterület – grafikai tervezés és vizuális tartalom előállítása

konzultáció az ügyfelekkel (jellemzően az intézményeken belüli szolgálatokkal) és az ügyfelek kommunikációs igényeinek meghatározása; és/vagy

kiváló minőségű kommunikációs termékek grafikai tervezésének biztosítása (az ötlettől a megvalósításig) nyomtatott és digitális csatornák, média és nyelvek széles körében, statikus és animációs formátumban egyaránt (kiadványok, illusztrációk, ikonok, plakátok, roll-upok, hátterek, szalaghirdetések, a közösségi médiának szánt vizuális anyagok, infografikák stb.); és/vagy

az akadálymentesítési szabványok beépítése a vizuális kommunikációs termékekbe, valamint a használhatóság és az inkluzivitás javítása; és/vagy

adatok egyértelmű és tömör grafikonokon, térképekben és egyéb vizuális formátumokban való megjelenítése; és/vagy

a vizuális identitásra és kommunikációra vonatkozó meglévő intézményi iránymutatások alkalmazása, valamint annak ellenőrzése, hogy azt mások pontosan alkalmazzák-e; és/vagy

a grafikai tervezéssel és vizuális kommunikációval kapcsolatos releváns technológiai fejlemények és tendenciák nyomon követése; és/vagy

segítségnyújtás az uniós intézmények kommunikációs stratégiáinak és különleges projektjeinek végrehajtásához; és/vagy

az Adobe Creative Cloud alkalmazások, mint például az Illustrator, a Photoshop, az InDesign és/vagy az After Effects alkalmazások használata; és/vagy

együttműködés a web és a közösségi média szakértőivel; és/vagy

10.

részvétel ötletbörzéken, a kommunikációs csatornák széles körére vonatkozó kreatív ötletek és megoldások javasolásával; és/vagy

11.

hozzájárulás a belső tudásmegosztáshoz és a munkatársak szakmai fejlődéséhez.

2. szakterület – közösségi média és digitális kommunikáció

tartalom tervezése és előállítása

a)	részvétel a közösségi médiában való jelenlét menetrendjének kidolgozásában és végrehajtásában a szervezetek kommunikációs stratégiáival és vizuális identitásával összhangban;

b)	hozzájárulás az ötletbörzékhez és az olyan multimédiás tartalmak készítéséhez, mint például vizuális anyagok, videók, grafikák, történetmesélés és videofeliratok, a közösségi médiában való közzététel céljából;

c)	a közösségi médiában megjelenő, célközönségre szabott audio- és videotartalmak tervezése és előállítása, összhangban a vizuális identitással, a közösségimédia-stratégiával és a szerepvállalási célokkal; és/vagy

kampányirányítás és -optimalizálás;

a)	az organikus és fizetett közösségimédia-kampányok irányítása és optimalizálása, beleértve azok létrehozását, a nyomon követését és a teljesítménymérését;

b)	közösségimédia-auditok lefolytatása, valamint rendszeres és eseti jelentések készítése;

c)	az eredményeken alapuló optimalizálással kapcsolatos tanácsadás; és/vagy

együttműködés és koordináció;

a)	együttműködés a belső szerkesztőséggel, a közösségi médiával és az adathasznosítással foglalkozó csoportokkal az összehangolt tartalom előállításának biztosítása érdekében;

b)	koordináció a gyártásban és a projektekben érdekelt felekkel a felhasználói igényeknek és a gyártási céloknak megfelelő audio/vizuális anyagok létrehozása érdekében;

c)	a belső hálózat menedzselésének támogatása, valamint részvétel az ülések megszervezésében az összhang és a kommunikáció biztosítása érdekében;

d)	képzés és iránymutatás nyújtása a csapattagok és a személyzet számára az online eszközök és bevált gyakorlatok közösségi médiában való használatáról; és/vagy

közösségmenedzsment, a közösségi média célzott figyelése („social media listening”) és teljesítménymérés

a)	az online közösségek és beszélgetések nyomon követése és irányítása, biztosítva az időben történő reagálást a közönség kérdéseire és interakcióira;

b)	az illetékes csoportok azonnali riasztása válságok vagy felderített dezinformáció esetén;

c)	közösségimédia-eszközök, például az Emplifi, a Talkwalker és más platformok használata a teljesítmény nyomon követésére és elemzésére;

d)	tanácsadás a tartalmakra vonatkozó stratégiák és kampányok kiigazítására vonatkozóan a közönség reakcióinak és teljesítményének figyelembevétele érdekében.

3. szakterület – webmester

Az intézmény weboldalainak és intranetjeinek létrehozása, kezelése, frissítése és nyomon követése, a tartalmak – azon belül multimédiás elemek – gyűjtése, szerkesztése, kiigazítása és közzététele révén; és/vagy

a weboldalak felépítése, navigációs módszerei és tartalma következetességének biztosítása annak érdekében, hogy a felhasználók felhasználóbarát és intuitív élményhez jussanak, valamint ez utóbbiak visszajelzéseinek elemzése a tervezés és a funkcionalitás folyamatos javítása érdekében; és/vagy

többnyelvű és akadálymentesített internetes tartalmak létrehozása; és/vagy

annak biztosítása, hogy a tartalom, a felépítés és a navigáció megfeleljen az ágazati szabványokat követő webtechnológiáknak (HTML, CSS és JavaScript); és/vagy

a honlap láthatóságának fokozása és a keresőmotorokon keresztül érkező, releváns látogatók számának növelése (keresőoptimalizálás); és/vagy

a webforgalom megfelelő nyomon követésének biztosítása és webanalitikai jelentések készítése; és/vagy

műszaki szolgáltatások – például e-mailes értesítésekre való feliratkozásra szolgáló platformok és tartalomkezelő rendszerek – kezelése; és/vagy

a fejlesztők számára az üzleti igények műszaki követelményekbe való átültetése és a műszaki dokumentációk összeállítása; és/vagy

hozzájárulás új funkciók, platformváltoztatások és hibajavítások végrehajtásának megtervezéséhez, valamint ezek időben történő végrehajtásának biztosításához; és/vagy

10.

az érintett területen végbemenő technológiai fejlemények figyelemmel kísérésének biztosítása; és/vagy

11.

kapcsolattartás az érintett szolgálatokkal a tartalomszolgáltatás terén, valamint coaching és támogatás nyújtása a weboldal és az intranet közreműködői számára.

A II. MELLÉKLET vége, vissza a főszöveghez

III. MELLÉKLET

PÉLDÁK MINIMÁLIS KÉPESÍTÉSEKRE

(Példák a versenyvizsga-felhívások előírásainak elvileg megfelelő, az egyes tagállamokban és az Egyesült Királyságban megszerezhető minimális képesítésekre besorolási fokozatonként)

Kattintson ide a példák könnyen olvasható verziójához

AST-SC 1 – AST-SC 6

AST 1 – AST 7

AST 3 – AST 11

AD 5 – AD 16

ORSZÁG

(Felsőfokú tanulmányok folytatására jogosító) középfokú végzettség

Középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség (felsőoktatáson kívüli felsőfokú képzés vagy legalább kétéves rövidebb felsőoktatási képzés)

Felsőoktatásban szerzett (legalább hároméves) végzettség

Felsőoktatásban szerzett (legalább négyéves) végzettség

Belgique —

België —

Belgien

Certificat de l’enseignement secondaire supérieur (CESS)/Diploma secundair onderwijs

Diplôme d'aptitude à accéder à l'enseignement supérieur (DAES)/Getuigschrift van hoger secundair onderwijs

Diplôme d'enseignement professionnel/Getuigschrift van het beroepssecundair onderwijs

Candidature/Kandidaat

Graduat/Gegradueerde

Bachelor/Professioneel gerichte Bachelor

Bachelor académique (180 crédits)

Academisch gerichte Bachelor (180 ECTS)

Licence/Licentiaat

Master

Diplôme d'études approfondies (DEA)

Diplôme d'études spécialisées (DES)

Diplôme d'études supérieures spécialisées (DESS)

Gediplomeerde in de Voortgezette Studies (GVS)

Gediplomeerde in de Gespecialiseerde Studies (GGS)

Gediplomeerde in de Aanvullende Studies (GAS)

Agrégation/Aggregaat

Ingénieur industriel/Industrieel ingenieur

Doctorat/Doctoraal diploma

България

Диплома за завършено средно образование

Специалист по …

Диплома за висше образование

Бакалавър

Магистър

Česko

Vysvědčení o maturitní zkoušce

Vysvědčení o absolutoriu (Absolutorium) + diplomovaný specialista (DiS.)

Diplom o ukončení bakalářského studia (Bakalář)

Diplom o ukončení vysokoškolského studia

Magistr

Doktor

Danmark

Bevis for:

Studentereksamen

Højere Forberedelseseksamen (HF)

Højere Handelseksamen (HHX)

Højere Afgangseksamen (HA)

Bac pro: Bevis for Højere Teknisk Eksamen (HTX)

Videregående uddannelser

= Bevis for = Eksamensbevis som (erhvervsakademiuddannelse AK)

Bachelorgrad (BA eller BS)

Professionsbachelorgrad

Diplomingeniør

Kandidatgrad/Candidatus

Master/Magistergrad (mag.art)

Licenciatgrad

ph.d.-grad

Deutschland

Abitur/Zeugnis der allgemeinen Hochschulreife

Fachabitur/Zeugnis der Fachhochschulreife

Fachhochschulabschluss

Bachelor

Hochschulabschluss/Fachhochschulabschluss/Master

Magister Artium/Magistra Artium

Staatsexamen/Diplom

Erstes Juristisches Staatsexamen

Doktorgrad

Eesti

Gümnaasiumi lõputunnistus + riigieksamitunnistus

Lõputunnistus kutsekeskhariduse omandamise kohta

Tunnistus keskhariduse baasil kutsekeskhariduse omandamise kohta

Bakalaureusekraad (min 120 ainepunkti)

Bakalaureusekraad (< 160 ainepunkti)

Rakenduskõrghariduse diplom

Bakalaureusekraad (160 ainepunkti)

Magistrikraad

Arstikraad

Hambaarstikraad

Loomaarstikraad

Filosoofiadoktor

Doktorikraad (120–160 ainepunkti)

Éire/Ireland

Ardteistiméireacht, Grád D3, I 5 ábhar/Leaving Certificate Grade D3 in 5 subjects

Gairmchlár na hArdteistiméireachta (GCAT)/Leaving Certificate Vocational Programme (LCVP)

Teastas Náisiúnta/National Certificate

Gnáthchéim bhaitsiléara/Ordinary bachelor degree

Dioplóma náisiúnta (ND, Dip.)/National diploma (ND, Dip.)

Ardteastas (120 ECTS)/Higher Certificate (120 ECTS)

Céim onóracha bhaitsiléara (3 bliana/180 ECTS) (BA, B.Sc, B.Eng)/Honours bachelor degree (3 years/180 ECTS) (BA, B.Sc, B.Eng)

Céim onóracha bhaitsiléara (4 bliana/240 ECTS)/Honours bachelor degree (4 years/240 ECTS)

Céim ollscoile/University degree

Céim mháistir (60-120 ECTS)/Master’s degree (60-120 ECTS)

Dochtúireacht/Doctorate

Ελλάδα

Απολυτήριο Γενικού Λυκείου Απολυτήριο Κλασικού Λυκείου

Απολυτήριο Τεχνικού Επαγγελματικού Λυκείου

Απολυτήριο Ενιαίου Πολυκλαδικού Λυκείου

Απολυτήριο Ενιαίου Λυκείου

Απολυτήριο Τεχνολογικού Επαγγελματικού Εκπαιδευτηρίου

Δίπλωμα επαγγελματικής κατάρτισης (IΕΚ)

Πτυχίο ΑΕI (πανεπιστημίου, πολυτεχνείου, ΤΕI)

Μεταπτυχιακό Δίπλωμα Ειδίκευσης (2ος κύκλος)

Διδακτορικό Δίπλωμα (3ος κύκλος)

España

Bachillerato + Curso de Orientación Universitaria (COU)

Bachillerato

BUP

Diploma de Técnico especialista

FP grado superior (Técnico superior)

Diplomado/Ingeniero técnico

Licenciatura

Máster

Ingeniero

Título de Doctor

France

Baccalauréat

Diplôme d'accès aux études universitaires (DAEU)

Brevet de technicien

Diplôme d'études universitaires générales (DEUG)

Brevet de technicien supérieur (BTS)

Diplôme universitaire de technologie (DUT)

Diplôme d'études universitaires scientifiques et techniques (DEUST)

Licence

Maîtrise

Maîtrise des sciences et techniques (MST), maîtrise des sciences de gestion (MSG), diplôme d'études supérieures techniques (DEST), diplôme de recherche technologique (DRT), diplôme d'études supérieures spécialisées (DESS), diplôme d'études approfondies (DEA), master 1, master 2 professionnel, master 2 recherche

Diplôme des grandes écoles

Diplôme d'ingénieur

Doctorat

Hrvatska

Svjedodžba o državnoj maturi

Svjedodžba o završnom ispitu

Stručni pristupnik/pristupnica

Baccalaureus/Baccalaurea (sveučilišni prvostupnik/prvostupnica)

Stručni specijalist

Magistar struke

Magistar inženjer/magistrica inženjerka (mag. ing)

Doktor struke

Doktor umjetnosti

Italia

Diploma di maturità (vecchio ordinamento)

Perito ragioniere

Diploma di superamento dell’esame di Stato conclusivo dei corsi di studio di istruzione secondaria superiore

Diploma universitario (DU)

Certificato di specializzazione tecnica superiore

Attestato di competenza (4 semestri)

Diploma di laurea – L (breve)

Diploma di laurea (DL)

Laurea specialistica (LS)

Master di I livello

Dottorato di ricerca (DR)

Κύπρος

Απολυτήριο

Δίπλωμα = Programmes offered by Public/Private Schools of Higher Education (for the latter accreditation is compulsory)

Higher Diploma

Πανεπιστημιακό Πτυχίο/Bachelor

Master

Doctorat

Latvija

Atestāts par vispārējo vidējo izglītību

Diploms par profesionālo vidējo izglītību

Diploms par pirmā līmeņa profesionālo augstāko izglītību

Bakalaura diploms (min. 120 kredītpunktu)

Bakalaura diploms (160 kredītpunktu)

Profesionālā bakalaura diploms

Maģistra diploms

Profesionālā maģistra diploms

Doktora grāds

Lietuva

Brandos atestatas

Aukštojo mokslo diplomas

Aukštesniojo mokslo diplomas

Profesinio bakalauro diplomas

Aukštojo mokslo diplomas

Bakalauro diplomas

Magistro diplomas

Daktaro diplomas

Meno licenciato diplomas

Luxembourg

Diplôme de fin d’études secondaires et techniques

BTS

Brevet de maîtrise

Brevet de technicien supérieur

Diplôme de premier cycle universitaire (DPCU)

Diplôme universitaire de technologie (DUT)

Bachelor

Diplôme d'ingénieur technicien

Master

Diplôme d'ingénieur industriel

DESS en droit européen

Magyarország

Gimnáziumi érettségi bizonyítvány

Szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítvány

Felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvány (Higher Vocational Programme)

Főiskolai oklevél

Alapfokozat (Bachelor degree 180 credits)

Egyetemi oklevél

Alapfokozat (Bachelor degree 240 credits)

Mesterfokozat (Master degree) (Osztatlan mesterképzés)

Doktori fokozat

Malta

Advanced Matriculation or GCE Advanced level in 3 subjects (2 of them grade C or higher)

Matriculation certificate (2 subjects at Advanced level and 4 at Intermediate level including Systems of Knowledge with overall grade A-C) + Passes in the Secondary Education Certificate examination at Grade 5

2 A Levels (passes A-C) + a number of subjects at Ordinary level, or equivalent

MCAST diplomas/certificates

Higher National Diploma

Bachelor’s degree

Master of Arts

Doctorate

Nederland

Diploma VWO

Diploma staatsexamen (2 diploma's)

Diploma staatsexamen voorbereidend wetenschappelijk onderwijs (Diploma staatsexamen VWO)

Diploma staatsexamen hoger algemeen voortgezet onderwijs (Diploma staatsexamen HAVO)

Kandidaatsexamen

Associate degree (AD)

Bachelor (WO)

HBO bachelor degree

Baccalaureus of „Ingenieur”

HBO/WO Master's degree

Doctoraal examen/Doctoraat

Österreich

Matura/Reifeprüfung

Reife- und Diplomprüfung

Berufsreifeprüfung

Kollegdiplom/Akademiediplom

Fachhochschuldiplom/Bakkalaureus/Bakkalaurea

Universitätsdiplom

Fachhochschuldiplom

Magister/Magistra

Master

Diplomprüfung, Diplom-Ingenieur

Magisterprüfungszeugnis Rigorosenzeugnis

Doktortitel

Polska

Świadectwo dojrzałości

Świadectwo ukończenia liceum ogólnokształcącego

Dyplom ukończenia kolegium nauczycielskiego

Świadectwo ukończenia szkoły policealnej

Licencjat/Inżynier

Magister/Magister inżynier

Dyplom doktora

Portugal

Diploma de Ensino Secundário

Certificado de Habilitações do Ensino Secundário

Bacharel Licenciado

Licenciado

Mestre

Doutorado

România

Diplomă de bacalaureat

Diplomă de absolvire (colegiu universitar)

Învățământ preuniversitar

Diplomă de licenţă

Diplomă de inginer

Diplomă de urbanist

Diplomă de master

Certificat de atestare (studii academice postuniversitare)

Diplomă de doctor

Slovenija

Maturitetno spričevalo (spričevalo o poklicni maturi) (spričevalo o zaključnem izpitu)

Diploma višje strokovne šole

Diploma o pridobljeni visoki strokovni izobrazbi

Univerzitetna diploma

Magisterij

Specializacija

Doktorat

Slovensko

Vysvedčenie o maturitnej skúške

Absolventský diplom

Diplom o ukončení bakalárskeho štúdia (Bakalár)

Diplom o ukončení vysokoškolského štúdia

Bakalár (Bc.)

Magister

Magister/Inžinier

ArtD.

Suomi/Finland

Ylioppilastutkinto tai peruskoulu + kolmen vuoden ammatillinen koulutus – Studentexamen eller grundskola + treårig yrkesinriktad utbildning

Todistus yhdistelmäopinnoista (Betyg över kombinationsstudier)

Ammatillinen opistoasteen tutkinto – Yrkesexamen på institutnivå

Kandidaatin tutkinto – Kandidatexamen/Ammattikorkeakoulututkinto – Yrkeshögskoleexamen (min. 120 opintoviikkoa – studieveckor)

Maisterin tutkinto – Magisterexamen/Ammattikorkeakoulututkinto – Yrkeshögskoleexamen (min. 160 opintoviikkoa – studieveckor)

Tohtorin tutkinto (Doktorsexamen) joko 4 vuotta tai 2 vuotta lisensiaatin tutkinnon jälkeen – antingen 4 år eller 2 år efter licentiatexamen

Lisensiaatti/Licentiat

Sverige

Slutbetyg från gymnasieskolan (3-årig gymnasial utbildning)

Högskoleexamen (80 poäng)

Högskoleexamen, 2 år, 120 högskolepoäng

Yrkeshögskoleexamen/Kvalificerad yrkeshögskoleexamen, 1–3 år

Kandidatexamen (akademisk examen omfattande minst 120 poäng, varav 60 poäng fördjupade studier i ett ämne + uppsats motsvarande 10 poäng)

Meriter på grundnivå: Kandidatexamen, 3 år, 180 högskolepoäng (Bachelor)

Magisterexamen (akademisk examen omfattande minst 160 poäng, varav 80 poäng fördjupade studier i ett ämne + uppsats motsvarande 20 poäng eller två uppsatser motsvarande 10 poäng vardera)

—	Licentiatexamen

—	Doktorsexamen

Meriter på avancerad nivå:

—	Magisterexamen, 1 år, 60 högskolepoäng

—	Masterexamen, 2 år, 120 högskolepoäng

Meriter på forskarnivå:

—	Licentiatexamen, 2 år, 120 högskolepoäng

—	Doktorsexamen, 4 år, 240 högskolepoäng

United Kingdom

General Certificate of Education Advanced level — 2 passes or equivalent (grades A to E)

BTEC National Diploma

General National Vocational Qualification (GNVQ), advanced level

Advanced Vocational Certificate of Education, A level (VCE A level)

Higher National Diploma/Certificate (BTEC)/SCOTVEC

Diploma of Higher Education (DipHE)

National Vocational Qualifications (NVQ)

Scottish Vocational Qualifications (SVQ) level 4

(Honours) Bachelor degree

NB: Master’s degree in Scotland

Honours Bachelor degree

Master’s degree (MA, MB, MEng, MPhil, MSc)

Doctorate

NOTE:

UK diplomas awarded in 2020 (until 31 December 2020) are accepted without an equivalence. UK diplomas awarded as from 1 January 2021 must be accompanied by an equivalence issued by a competent authority of an EU Member State.

A III. MELLÉKLET vége, vissza a főszöveghez