Előadó : Előadó: Melanie KÜHNEMANN-GRUNOW (DE/PES), a Berlini Képviselőház tagja Referenciaszöveg : A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Kutatási Térség (EKT) megvalósítása. Az európai kutatás és innováció megerősítése: Az EKT fejlődése és jövőbeli irányultsága COM(2024) 490 – final

SZAKPOLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB)

Általános megjegyzések

1.

tudomásul veszi az EKT megvalósításáról szóló 2024. évi európai bizottsági közleményt, megjegyezve, hogy az jelentős lehetőséget kínál Európa kutatási és innovációs (K+I) ökoszisztémáinak megerősítésére, miközben a tartósan fennálló egyenlőtlenségeket is kezeli;

2.

egész Európa fejlődése szempontjából alapvetően fontosnak tartja az intézkedések felgyorsítását annak érdekében, hogy teljesíteni lehessen az Európai Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy a kutatást és az innovációt az uniós gazdaság középpontjába helyezi és növeli a kutatás számára rendelkezésre bocsátott forrásokat;

3.

ambiciózusan finanszírozott és független kutatási és innovációs keretprogramot szorgalmaz, amely külön fejezetet tartalmaz azon régiók kapacitásépítéséről és részvételének előmozdításáról, amelyek rászorulnak erre a különleges támogatásra annak érdekében, hogy senki ne maradjon le; hangsúlyozza, hogy az Európai Kutatási Térség (EKT) megvalósítása még messze nem fejeződött be, és azt jobban meg kell erősíteni, hogy teljeskörűen ki lehessen aknázni a benne rejlő lehetőségeket;

4.

a Letta-jelentés (1) alapján egy valóban egységes kutatási piac létrehozását szorgalmazza, nagy hangsúlyt helyezve az erőforrások méltányos elosztását, a kutatók mobilitását és a tudományos fejlődést szolgáló strukturált keretre;

5.

elismeri, hogy az egyetemek és kutatóközpontok az EKT alappillérei, amelyek előmozdítják a tudás-, a tehetség- és a technológiatranszfert; kiemeli, hogy az alapkutatás megerősítésére irányuló folyamatos erőfeszítések mellett fel kell gyorsítani a kutatási eredmények gyakorlati és hatékony megoldásokba való átültetését a különböző ágazatokban; kéri, hogy az egyetemeket és a kutatóközpontokat, a regionális önkormányzatokat és a városokat fokozottan vonják be az EKT-val kapcsolatos szakpolitikák kialakításába és végrehajtásába;

6.

hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikán belül a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak az intelligens szakosodási stratégiában, biztosítva az aktív szubszidiaritást ott, ahol a helyi és regionális önkormányzatok nemcsak készen kapják, hanem maguk alakítják, hajtják végre és értékelik a szakpolitikákat;

7.

hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos többszintű kormányzási kereteket létrehozni, biztosítva, hogy a helyi és regionális önkormányzatok részt vehessenek a szakpolitikák kialakításában és a helyi innovációs ökoszisztémák célkitűzéseinek európai prioritásokkal való összehangolásában, ezáltal előmozdítva a kohéziót és az inkluzivitást az EKT céljainak elérése terén;

8.

kéri, hogy az EKT-fórumon belül hozzanak létre egy hatékony többszintű kormányzási keretet, amely biztosítja a helyi és regionális önkormányzatok strukturált bevonását a szakpolitikák kialakításába és végrehajtásába; megjegyzi, hogy ezt az EKT szakpolitikai menetrendjének és az uniós keretprogramoknak a világosabb összekapcsolásával kell kiegészíteni, megkönnyítve a regionális szerepvállalást az innovációvezérelt politikákban;

9.

kéri, hogy a regionális önkormányzatokat teljes mértékben vonják be az EKT-fórum és az EKT-központok irányítási és koordinációs mechanizmusaiba, biztosítva, hogy a regionális nézőpontok tükröződjenek a Horizont Európa és a jövőbeli keretprogramok programozásában, végrehajtásában és értékelésében; a meglévő struktúrákat azok megkettőzése helyett meg kell erősíteni, egyértelművé téve a helyi és regionális önkormányzatok szerepét az európai partnerségekben és küldetésekben;

10.

kéri a 10. keretprogram és az EKT bővítésére irányuló intézkedések újragondolását oly módon, hogy egyszerűsítsék a pályázati eljárásokat, célzottan javítsák az első alkalommal pályázók kapacitását, és testre szabott rendszereket biztosítsanak az uniós kutatási és innovációs programokba újonnan bekapcsolódó helyi szereplők támogatására;

11.

támogatja az EKT-központokat, amelyek előmozdítják a kutatást, a fejlesztést, az átadást és az innovációt, valamint csökkentik a nagy teljesítményű és a kevésbé fejlett régiók közötti szakadékot, olyan inkluzív ökoszisztémákat teremtve, amelyek kihasználják a helyi erősségeket, ugyanakkor a szélesebb körű uniós stratégiákhoz igazodnak;

12.

felhívja a figyelmet arra, hogy a GDP 3 %-ának megfelelő kutatás-fejlesztési (K+F) beruházási cél teljesítését illetően lassú a haladás, és hangsúlyozza, hogy rendszerszintű változásokat kell elérni; kéri a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a fokozott kutatási és innovációs közberuházásokat, amelyek központi tényezők a szóban forgó cél eléréséhez és a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba történő magánberuházások mozgósításához; arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki menetrendeket arra vonatkozóan, miként lehet elérni a 3 %-os célt. Az Európai Bizottságnak támogatnia kell valamennyi tagállamot annak meghatározásában, hogy miként járulhatnak hozzá a cél eléréséhez, és biztosítania kell, hogy a cél az uniós régiók javát szolgálja, az egyes országok és régiók sajátos igényeihez és kihívásaihoz igazított támogatással;

13.

felhívja az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a tagállami K+I beruházásokra vonatkozó szabványosított referenciaértékekre az átláthatóság, az összehasonlíthatóság és a GDP 3 %-ában meghatározott cél elérésének koherens módja érdekében, megszüntetve a nemzeti jelentésekben fennálló következetlenségeket;

14.

sürgeti a magánszektor szereplőinek nagyobb mértékű bevonását az EKT-tevékenységekbe a kutatásba és innovációba történő állami és magánberuházások közötti szakadék csökkentése érdekében; hangsúlyozza, hogy az Európai Kutatási térségről szóló, küszöbön álló jogszabályban célzott ösztönzőkre van szükség a magán K+F beruházások ösztönzésére, különös tekintettel az új generációs technológiákra, a mélytudományra, a mélytechnológiára és a stratégiai ipari ágazatokra;

15.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy javítsa az európai K+I versenyképességét, és hogy az alulteljesítő régiókat – köztük a „mérsékelt” vagy „erős” innovátorok kategóriájába sorolt országokban található régiókat is – segítse jobban célzott támogatásokkal és társfinanszírozási mechanizmusokkal a Horizont Európa és a következő kutatási és innovációs keretprogram keretében; kéri, hogy ez a segítségnyújtás koncentráljon kifejezetten az alulteljesítő régiókra, hogy kezelje a kutatási kapacitás terén fennálló tartós egyenlőtlenségeket; támogatja a tudásmegosztó hálózatokat és a kapacitásépítési kezdeményezéseket, és olyan strukturált együttműködési kereteket szorgalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a jól teljesítő régiók növeljék K+I-beruházásaikat, megosszák szakértelmüket, és mentorálásban vagy ikerintézményi partnerségekben vegyenek részt az alacsonyabb teljesítményű régiókkal, ezáltal ösztönözve a magánszektor kiegészítő beruházásait, valamint biztosítva az erőforrásokhoz és az infrastruktúrához való méltányos hozzáférést;

16.

hangsúlyozza, hogy az EKT-nak prioritásként kell kezelnie a gyakorlati és mérhető társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokkal járó kutatási eredményeket, és foglalkoznia kell a sürgető kihívásokkal, többek között a csúcstechnológiai versenyképességgel, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével, az egészségügyi innovációval, az ipari dekarbonizációval és a digitális átalakulással, ugyanakkor támogatnia kell a különböző regionális igényeket figyelembe vevő és valamennyi társadalmi csoport számára előnyös, piacvezérelt fenntartható megoldásokat;

17.

támogatja az Európai Parlament arra irányuló felhívását (2), hogy jelentősen javítsák a klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetéshez hasonló uniós küldetések kialakítását és végrehajtását; kiemeli, hogy a jelenlegi megközelítés nem helyez kellő hangsúlyt az áttörést jelentő és alulról építkező K+I ötletek előmozdítására (többek között a ritkán lakott területeken), és hogy az uniós küldetések fókuszát a kreativitás, a kísérletezés és az újító kutatás ösztönzésére kell irányítani, amely közvetlen választ ad a sürgető társadalmi kihívásokra; hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok aktív bevonása kulcsfontosságú az uniós küldetések sikeréhez, tekintettel a helyi alapú megoldások végrehajtásában és a helyi érdekelt felek bevonásában betöltött szerepükre; felhívja a figyelmet arra, hogy a gyakorlati, mérhető eredményekre kell összpontosítani, mivel e kezdeményezések az EU globális versenyképességének megerősítése mellett a rendszerszintű átalakulást is ösztönözhetik;

18.

megismétli az Európai Parlament felhívását, hogy a 10. keretprogram keretében új, küldetésvezérelt kezdeményezésekre van szükség Európa társadalmi-gazdasági, ökológiai és stratégiai technológiai kihívásainak közvetlen kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy ezeket a küldetéseket világosan meghatározott célkitűzéseknek kell vezérelniük, és inkább mélyreható, speciális szakértelemmel kell támogatni, mint általános megközelítéssel, annak biztosítása érdekében, hogy a K+I beruházások mérhető, nagy hatású eredményeket hozzanak;

19.

megjegyzi, hogy az EKT-t jobban össze kellene hangolni a zöld és digitális átállással a tiszta technológiák, a megújulóenergia-megoldások és a körforgásos gazdasági modellek fejlesztésének támogatása révén a regionális K+I stratégiák részeként, az intelligens szakosodás keretében. Az EKT-nak támogatnia kell a régiókat a fenntartható városfejlesztés, az inkluzív innováció és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia előtérbe helyezésében;

20.

kiemeli, hogy az uniós küldetések végrehajtását úgy kell átalakítani, hogy növeljék hatásukat, relevanciájukat és társadalmi értéküket, biztosítva a helyi és regionális szereplők aktív részvételét, mivel az ő bevonásuk elengedhetetlen a helyi alapú megoldások kidolgozásához és végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a küldetéseknek túl kell mutatniuk a kutatási kiválóság előmozdításán, és közvetlenül az uniós stratégiai prioritásokra irányuló innovációvezérelt megoldásokat kell kínálniuk, megerősítve az EU rezilienciáját, versenyképességét és fenntarthatóságát. Hangsúlyozza, hogy a küldetések sikere az uniós programok és finanszírozási eszközök olyan integrált és összehangolt megközelítésétől függ, amely biztosítja, hogy úgy a K+I, mint a K+I-hez nem kapcsolódó dimenzió megfelelő támogatásban részesüljön. Jobb intézményközi koordinációt és egyértelműbb irányítási struktúrákat szorgalmaz, ezzel párhuzamosan elkerülve a széttöredezettséget, illetve biztosítva a szinergiákat és a kiegészítő jelleget a küldetések végrehajtása során;

21.

kéri, hogy a társadalom- és bölcsészettudományok kapjanak nagyobb szerepet a regionális innovációs stratégiákban és az uniós küldetésekben, különösen a technológiai átállás társadalmi elfogadottságának, társadalmi relevanciájának és inkluzivitásának elősegítése érdekében;

22.

javasolja, hogy az európai partnerségek hatásának és inkluzivitásának maximalizálása érdekében erősítsék meg a regionális és helyi ökoszisztémák szerepét az európai partnerségekben. E célból elengedhetetlen, hogy a regionális és helyi önkormányzatok aktívabban részt vegyenek a partnerségek irányítási és döntéshozatali struktúráiban, ezáltal biztosítva a nagyobb területi sokszínűséget és azt, hogy a partnerségek jobban igazodjanak az adott terület prioritásaihoz és szükségleteihez;

23.

kéri, hogy az EKT erősítse meg a kutatás és az innováció etikai dimenzióját, minden szakpolitikájába és programjába általánosan integrálva azt. Az etika nemcsak azt biztosítja, hogy a tudományos tevékenységeket elszámoltathatóan, átláthatóan és feddhetetlenül végezzék, hanem a társadalom kutatásba vetett bizalmának megerősítéséhez és annak biztosításához is kulcsfontosságú, hogy a tudományos fejlődés összhangban legyen az Európai Unió alapvető értékeivel. A kialakulóban lévő és érzékeny technológiák, például a mesterséges intelligencia, a biotechnológia vagy a potenciálisan kettős felhasználású kutatás összefüggésében elengedhetetlen, hogy szilárd keretek álljanak rendelkezésre, amelyek iránymutatást nyújtanak a döntéshozatalhoz, a projektek korai szakaszától kezdve etikus gondolkodásra sarkallnak, és előmozdítják a feddhetetlenség közös kultúrájának kialakulását;

24.

sürgeti, hogy a természettudományos, technológiai, műszaki tudományos, művészeti és matematikai (STEAM) területeken és az innováció terén szilárd befogadási tervek révén biztosítsák a nemek közötti egyenlőséget, valamint a helyi és regionális önkormányzatok közelségét kihasználva növeljék a nők vezetői beosztásokban való képviseletét és mozdítsák elő a méltányos lehetőségeket, ily módon gondoskodva arról, hogy a nemek közötti egyenlőség az EKT sarokkövévé váljon; kéri, hogy támogassák a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a nők által vezetett innovációalapú vállalkozások előmozdításában, garantálva a női vállalkozók közismertté tételét, hozzájárulva példaképek kialakulásához;

25.

javasolja, hogy az európai kutatási programokhoz való hozzáféréshez szükséges stratégiai, technikai és irányítási kapacitások megerősítése érdekében hozzanak létre területi innovációs mesterkurzus-programokat a K+F+I terén alacsony teljesítményt nyújtó régiók állami és magánszereplői számára;

A kohéziós politika kiaknázása a kiválóság terén mutatkozó egyensúlyhiányok kezelése érdekében

26.

hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika kulcsfontosságú szerepet játszik az egyenlőtlenségek csökkentésében és a kutatási és innovációs kapacitás megerősítésében, biztosítva valamennyi régió és város erőforrásokhoz való méltányos hozzáférését; kiemeli az inkluzivitás előmozdításában, a helyi kapacitások megerősítésében, valamint a kiegyensúlyozott és fenntartható innovációs ökoszisztéma megteremtésében betöltött szerepét;

27.

támogatja a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítést a kutatás és az innováció terén, amely biztosítja, hogy minden kutatónak egyenlő esélye legyen az EKT kiemelt területeivel összhangban lévő projektek vezetésére és alakítására;

28.

üdvözli, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló nemzeti és regionális programok keretében 96 milliárd EUR-t (3) mozgósítottak kutatási és innovációs beruházásokra, amelyek mindegyikét helyalapú intelligens szakosodási stratégia támogat; hangsúlyozza, hogy ezeket maguknak a régióknak kell meghatározniuk, hogy tükrözze egyedi erősségeiket és szakosodásukat;

29.

jobb szinergiákat sürget a Horizont Európa és a kohéziós politika között, és ennek kapcsán kéri, hogy több forrást különítsenek el az alulteljesítő régiók számára, mozdítsák elő a régiókon belüli és a régiók közötti együttműködést, ugyanakkor tartsák tiszteletben az inkluzivitást és a helyi alapú megközelítéseket;

30.

javasolja, hogy a technikai segítségnyújtás, a kapacitásépítés, a szakpolitikák reformja és a kevésbé fejlett régiók részvételének megerősítése érdekében használják ki az Interreghez, az Európai Szociális Alap Pluszhoz (ESZA+) és az interregionális innovációs beruházásokhoz (I3) hasonló programokat oly módon, hogy támogatják az innovációt és a tudástranszfert, illetve növelik a peremterületek és a legkülső régiók részvételét az európai együttműködési hálózatokban;

31.

hangsúlyozza, hogy a K+I stratégiákat erősebben integrálni kell azáltal, hogy a Horizont Európa célkitűzéseit beépítik a regionális fejlesztési stratégiákba és tervekbe, a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében;

32.

e tekintetben hangsúlyozza, hogy az intelligens szakosodási stratégiák regionális szinten meghatározó szakpolitikai keretté váltak, és erőteljesebb szerepet kell játszaniuk Európa ipari átalakulásában (4);

33.

javasolja, hogy az intelligens szakosodási stratégiák felülvizsgálata során kifejezetten igazodjanak az EKT prioritásaihoz és küldetéseihez, és hogy a szinergiák maximalizálása érdekében az Európai Bizottság hozzon létre keresztellenőrzési mechanizmusokat a két politika között;

34.

javasolja, hogy erősítsék meg az interregionális innovációs beruházások költségvetését, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak egy részét az intelligens szakosodási stratégiák interregionális beruházási projektek keretében való végrehajtására, az ipari értékláncok megerősítésére, a fejlesztés előtt álló akadályok felszámolására és az innovációvezérelt növekedést célzó interregionális partnerségek előmozdítására fordítsák;

35.

elismeri, hogy az Európai Innovációs Tanács (EIC) a legnagyobb technológiai innovációs befektető, továbbá a 10. keretprogramban az EIC és az Európai Kutatási Tanács (EKT) megerősítését szorgalmazza annak érdekében, hogy az EU megőrizhesse vezető szerepét a K+I terén;

36.

az előző pontban említett fejlesztési akadályok felszámolása tekintetében sürgeti az Európai Bizottságot, hogy egyrészt igazítsa ki az I3 eszközt annak érdekében, hogy a kevésbé fejlett régiókban és a legkülső régiókban a négyes innovációs spirál szereplői megerősíthessék regionális innovációs ökoszisztémájukat, másrészt pedig a projektek végrehajtásának megkönnyítése érdekében mozdítsa elő szabályozói tesztkörnyezetek vagy más hasonló eszközök létrehozását;

37.

hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell azokkal a tartós hiányosságokkal, amelyek akadályozzák azt a döntő fontosságú uniós célkitűzés megvalósítását, hogy a GDP 3 %-át kutatásra és innovációra fordítsák; hangsúlyozza, hogy e célkitűzés eléréséhez nagy hangsúlyt kell helyezni a köz- és magánszektor beruházásainak ösztönzésére (5); hangsúlyozza, hogy az adójóváírások ugyan szerepet kaphatnak ebben, de hatékonyságukat gondosan értékelni kell, mivel továbbra is aggodalomra ad okot, hogy azok nem mindig kellően célzottak, és forrásokat vonhatnak el a közvetlen kutatási közberuházásoktól;

38.

olyan kiegyensúlyozottabb megközelítést szorgalmaz, amely előnyben részesíti az állami kutatás megerősítését, ugyanakkor jól kalibrált pénzügyi ösztönzők révén előmozdítja a magánszektor hozzájárulását; támogatja a testre szabott ösztönzők, köztük a gondosan megtervezett adóintézkedések, a köz-magán társulások és az uniós finanszírozási eszközökhöz való könnyebb hozzáférés ötvözését; felhívja a figyelmet arra, hogy a célzott regionális programoknak támogatniuk kell a kutatás-fejlesztésre hangsúlyt helyező ágazatokban működő kkv-kat és induló innovatív vállalkozásokat, biztosítva aktív részvételüket;

39.

elismeri, hogy a kutatási és kutatók közötti együttműködés megerősítése érdekében hatékonyabbá kell tenni azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a kutatói közösség forrásokat tud bevonni a nemzetközi támogatási rendszerekből;

40.

hangsúlyozza, hogy az EKT nyomonkövetési jelentése és eredménytáblája értékes betekintést nyújt a nemzeti szintű előrehaladásba, de nem rendelkezik külön regionális dimenzióval; kéri az Európai Bizottságot, hogy építsen be regionális mutatókat az EKT eredménytáblájába annak biztosítása érdekében, hogy a különböző területeken árnyaltabban lehessen értékelni a kutatási és innovációs teljesítményt; megerősíti, hogy a beavatkozást igénylő területek azonosítása érdekében szisztematikusan ki kell használni a regionális innovációs eredménytáblához hasonló eszközöket; kéri az Európai Bizottságot, hogy más releváns kritériumok és minőségi értékelések mellett fontolja meg az ilyen regionális mutatók használatát az erőforrások elosztásának és a támogatási intézkedések irányításának egyik alapjaként az egyenlőtlenségek kezelése érdekében, tiszteletben tartva a területi adottságok sokféleségét és erősítve a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt az EU versenyképességének fokozása érdekében;

41.

hangsúlyozza, hogy javítani kell a regionális szintű adatok átláthatóságát, és kéri, hogy a 10. keretprogrammal kapcsolatos részvételre és hatásokra vonatkozó adatok NUTS 2 szintű bontásban, nyilvánosan hozzáférhetők legyenek, ezáltal támogatva a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt és a regionális összehasonlíthatóságot; arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a regionális szint hozzáférését a CORDA-hoz hasonló eszközökhöz, valamint vizsgálják meg ezeknek a nemzeti és regionális nyomonkövetési rendszerekbe történő integrálásának lehetőségeit, megfelelő iránymutatás és adatvédelmi biztosítékok garantálása mellett;

A területi kohézió megerősítése a kiválósághoz való hozzáférést akadályozó tényezők felszámolása révén

42.

támogatja az EKT-központok megerősítését, amelyek regionális szinten biztos pontként szolgálnak és a területi innovációs ökoszisztémák kézzelfogható megnyilvánulásai; kiemeli, hogy e központok képesek kezelni a régiók kutatási és innovációs teljesítményében mutatkozó egyenlőtlenségeket, mivel támogatják a kevésbé tapasztalt intézményeket a pályázati eljárásokban és előmozdítják az együttműködést, ugyanakkor segítenek elkerülni a túlzott központosítást vagy az alulteljesítő területek kizárását; megjegyzi, hogy mindenképpen biztosítani kell, hogy a jelentős potenciállal rendelkező egyetemeket és kutatóintézeteket támogassák a globális versenyben való részvételben, növelve Európa KFI-versenyképességét anélkül, hogy aláásnák a regionális kohéziót vagy elhanyagolnák a kevésbé fejlett régiókat;

43.

hangsúlyozza, hogy az EKT-központok kísérleti projektjeiből – különösen a COOPERATE és az ERA_FABRIC kezdeményezésekből – levont tanulságokat be kell építeni az EKT szakpolitikai menetrendjébe; megjegyzi, hogy ezeknek a központoknak platformként kell szolgálniuk a régiók közötti együttműködés előmozdításához, az állami és magánszereplők közötti elszigeteltség lebontásához és Európa ipari versenyképességének megerősítéséhez;

44.

hangsúlyozza, hogy az EKT megközelítésének magában kell foglalnia a határokon átnyúló együttműködést, a képzett munkaerő mobilitását és a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférést, ugyanakkor biztosítania kell a munkavállalói jogok védelmét és előmozdítását;

45.

kiemeli, hogy a tudomány és a technológia területén folytatott európai együttműködés (COST) keretében folytatott tevékenységek és a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések létfontosságú eszközként szolgálnak a kutatási együttműködés, mobilitás és kapacitásépítés előmozdításában, biztosítva, hogy a kutatók – különösen az alulteljesítő régiókból származó kutatók – élvezhessék a megerősített hálózatok kínálta előnyöket és a jobb karrierfejlesztési lehetőségeket;

46.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgáljon meg az EU K+I-programjain – például a kísérleti programokon, a demonstrációs projekteken vagy a COST-tevékenységeken – belüli célzott ösztönzőket és személyre szabott támogatási mechanizmusokat – például kapacitásépítést, mentorálási rendszereket és a konzorciumokhoz való könnyebb hozzáférés biztosítását – azon régiók részvételének fokozása érdekében, amelyek K+F+I-teljesítménye nem éri el az európai átlagot;

47.

figyelmeztet arra, hogy nem szabad hagyni, hogy az EKT-központok esetében a korábbi kezdeményezésekhez hasonló korlátok alakuljanak ki azáltal, hogy aránytalanul előnyben részesítik a jól teljesítő régiókat, vagy egyértelmű, alulról felfelé építkező struktúrák nélkül tudásmegosztó platformokra redukálják őket; hangsúlyozza, hogy célzott kommunikációra van szükség annak érdekében, hogy az új szereplőket az EKT-ban való aktív részvételre ösztönözzék;

48.

rámutat, hogy fejlődésükhöz közvetlen uniós pénzügyi és stratégiai támogatásra van szükség; támogatja, hogy az EKT-központok hatékonyan hozzájáruljanak az EU tudományos és technológiai fejlődéséhez, miközben valamennyi régióban megerősítik a területi kohéziót és az innovációs kapacitást;

49.

kéri, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkében foglaltaknak megfelelően vegyék figyelembe a legkülső régiók sajátos helyzetét, a K+F+I-tevékenységeik fejlesztésére irányuló egyedi uniós finanszírozási mechanizmusok révén;

A tudásmegosztás, a társaktól való tanulás és a többszintű kormányzás fokozása

50.

kiemeli, hogy – például az EKT-fórumban való részvétele révén – az RB alapvető szerepet tölt be az EKT prioritásainak és végrehajtási stratégiáinak kialakításában; kéri, hogy aktívan konzultáljanak vele és vonják be az EKT következő (2025–2027-es időszakra vonatkozó) szakpolitikai menetrendjének végrehajtásáról szóló vitákba, valamint hogy a helyi és regionális önkormányzatok szempontjai és szakértelme teljes mértékben jelenjen meg az intézkedések meghatározásában és rangsorolásában;

51.

üdvözli az EKT-fórumot, amely a kutatási és innovációs politikák összehangolása és a szervezeti egységek közötti koordináció javítása érdekében az Európai Bizottság, a tagállamok és az érdekelt felek közötti strukturált párbeszéd platformjaként szolgál; sürgeti, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben vonják be az EKT-fórumba annak érdekében, hogy az EKT jövőjének alakítása során valódi többszintű kormányzást biztosítsanak;

52.

rámutat, hogy az EKT-fórum megmutatta, hogy a kutatásnak és a tudásnak alapvető jelentősége van, függetlenül attól, hogy eredetileg hol jött létre; hangsúlyozza, hogy fel kell lendíteni az európai együttműködést, hogy megerősítsük a hasznosítási folyamatot, ezáltal pedig a kutatási eredményeket és a tudásalapú innovációkat Európa-szerte terjeszthessük, ami kézzelfogható előnyöket jelent a társadalom és a vállalkozások számára; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az Európai Bizottság különböző főigazgatóságaival közösen működtetett tudáscsereplatformon való együttműködést annak érdekében, hogy aktívan elősegítsük a régiókban a technológiák, az innovációk és a kutatásból származó ismeretek hasznosítását és meghonosítását;

53.

elismeri, hogy az EKT-fórum 2022–2024-es tevékenységei azt mutatják, hogy az Európai Bizottság, a tagállamok és a régiók között sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a karbonsemlegesség eléréséhez szükséges kutatás, tudás és innováció létrehozása érdekében; hangsúlyozza, hogy az EU ambiciózus céljainak elérése érdekében egyensúlyt kell teremteni az állami és a magánfinanszírozás között, biztosítva ugyanakkor a regionális és helyi önkormányzatok aktív részvételét, valamint azt, hogy egyetlen régió se maradjon le, különösen a legkülső régiók és a kevésbé fejlettek;

54.

kéri a tagállamokat, hogy hangolják össze nemzeti kutatási és innovációs stratégiáikat az EKT célkitűzéseivel, ugyanakkor hatékony többszintű kormányzás révén biztosítsák a koherenciát; e tekintetben nemzeti és szubnacionális szinten megfelelő pénzügyi kötelezettségvállalásokat szorgalmaz; hangsúlyozza, hogy az Unión belüli kiegyensúlyozott haladás előmozdítása, ugyanakkor a további széttagolódás megakadályozása érdekében a kutatás-fejlesztési beruházásokat illetően regionális referenciaértékeket kell megállapítani;

55.

üdvözli, hogy a bővítési országok egyre inkább képesek hozzáférni a Horizont Európához, és sikeresen pályázhatnak finanszírozásra; hangsúlyozza, hogy folytatni kell a részvételi lehetőségek terén meglévő egyenlőtlenségek további csökkentésére irányuló erőfeszítéseket; ösztönzi, hogy ezen országok kutatóinak támogatása érdekében vegyék igénybe a Horizont keretprogramon belüli mobilitási és együttműködési programokat, biztosítva a tehetségek gondozását és a tágabb EKT-ba való integrálásukat;

56.

kéri, hogy az EKT-t jobban kapcsolják össze a meglévő oktatási keretekkel, többek között az európai oktatási térséggel, az európai felsőoktatási térséggel és az egész életen át tartó tanulással – adott esetben a szakképzést is ideértve –, olyan szinergiák létrehozása érdekében, amelyek Unió-szerte támogatják a kutatást, az innovációt, a készségfejlesztés és a tudástranszfert;

57.

megismétli, hogy elő kell mozdítani a tudományos életből az ipar, a vállalkozások és a társadalom felé irányuló tudás- és a technológiatranszfert, valamint ezek hasznosítását, és a nagyobb együttműködés és innováció előmozdítása érdekében ösztönzi a silómentalitás visszaszorítására irányuló intézkedéseket – földrajzi szempontból és ágazatokon átívelően egyaránt; kéri, hogy mozdítsák elő a helyi és regionális önkormányzatok által a tudományos és technológiai vállalkozásoknak nyújtott támogatást, amely hatékony mechanizmus a társadalom számára történő technológiaátadás, valamint a tehetségek vonzása és megtartása terén;

58.

üdvözli az Európai Bizottság elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség mellett az EKT-ben, beleértve a nemi alapú erőszak – köztük a szexuális zaklatás – elleni fellépésről szóló zéró tolerancia magatartási kódexet az uniós kutatási és innovációs rendszerben (6) és az EKT-fórum nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó alcsoportja által végzett strukturált nyomon követést;

59.

kéri, hogy a nemek közötti egyenlőséget horizontális EKT-prioritásként építsék be, amelyhez egyértelmű célértékek, mérőszámok és a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő folyamatok kapcsolódnak, hogy nyomon lehessen követni az előrehaladást és biztosítani lehessen az inkluzivitást; sürgeti a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy fogadjanak el tényeken alapuló, interszekcionális megközelítéseket a nők előtt – különösen a természettudományos, a technológiai, a műszaki tudományos és a matematikai területeken és az innováció terén – álló akadályok kezelése céljából; kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó hatékony tervek kidolgozása és végrehajtása céljából erőforrásokkal és kapacitásépítési programokkal kell támogatni a helyi és regionális önkormányzatokat, kihasználva a közösségekhez való közelségüket a inkluzivitás és a hatás fokozása érdekében;

60.

támogatja, hogy valamennyi tagállamban javítsák a kutatók munkakörülményeit, elismerve, hogy a versenyképes fizetés, a kedvező foglalkoztatási feltételek megléte és a legkorszerűbb infrastruktúrához való hozzáférés elengedhetetlen a tehetségek vonzásához és megtartásához; az EKT-politikákat és -mechanizmusokat jobban össze kell hangolni a Horizont Európa programmal és a jövőbeli keretprogrammal, a tudományos életpályák, a készségfejlesztés és a kutatószemélyzet mobilitásának javítása érdekében integrálva olyan kezdeményezéseket, mint az EKT-tehetségplatform;

61.

kéri, hogy ismerjék el és támogassák a kutatásmenedzsment-szakembereket, akik elengedhetetlenek a kutatási és innovációs projektek sikeres lebonyolításához. Készségeik és szakmai pályafutásuk javítása érdekében egyedi programokat kell előmozdítani, olyan profilokra kiterjedően, mint a projektmenedzserek, a jogi szakértők, az átadással, illetve az innovációval foglalkozó szakemberek, vagy az adatelemzők. A projektszemélyzetben való részvételük (a kutatók mellett) elősegítheti, hogy a kutatás hatékonyabb és eredményesebb legyen, és összhangban álljon az EKT célkitűzéseivel;

62.

kéri, hogy a szabad mozgás és a határokon átnyúló együttműködés megkönnyítése érdekében az adminisztratív eljárások egyszerűsítése révén gondoskodjanak az „ötödik szabadság” (7) megvalósításáról, biztosítva, hogy a kutatók zökkenőmentesen és fenntartható módon vehessenek részt a transznacionális projektekben annak érdekében, hogy a K+I terén megerősítsék az EU globális vezető szerepét;

63.

támogatja a digitális oktatási kezdeményezések, például az európai kutatói kompetenciakeret (ResearchComp) kiterjesztését a kutatói közösség digitális jártasságának és transzverzális készségeinek javítása érdekében; ösztönzi a nyílt tudomány elveinek beépítését az EKT-ba a tudásmegosztás megkönnyítése és Európa digitális innovációs ökoszisztémájának megerősítése érdekében;

Az intelligens szakosodási stratégiákkal való szinergiák fokozása

64.

üdvözli az EKT célkitűzéseinek az Európai Innovációs Tanáccsal és az intelligens szakosodási stratégiákkal való összehangolását; támogatja a fenntartható intelligens szakosodási stratégiák elfogadását, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a zöld és digitális átállásnak a regionális kutatási és innovációs keretekbe való integrálása érdekében kihasználják a „négyes spirál” megközelítést (8), és kiemelve az intelligens szakosodási stratégiákat mint a regionális innováció kulcsfontosságú eszközeit (9), ugyanakkor arra ösztönözve a helyi és regionális ökoszisztémákat, hogy kezeljék az éghajlatváltozás jelentette kihívást, mozdítsák elő a társadalmi innovációt és támogassák a digitális továbbképzést;

65.

hangsúlyozza, hogy az EKT sikere a köz- és magánszféra közötti együttműködés megerősítésétől és a dinamikus regionális innovációs ökoszisztémák előmozdításától függ; arra bátorítja a tudományos köröket, az ipart és a szakpolitikai döntéshozókat egyesítő regionális innovációs klasztereket, hogy ösztönözzék az együttműködésen alapuló kutatási és innovációs erőfeszítéseket és a tudástranszfert;

A nyomon követés, a koordináció és a kutatásbiztonság javítása

66.

hatékonyabb és átláthatóbb nyomonkövetési és értékelési rendszert szorgalmaz az EKT-kezdeményezések tekintetében, amely biztosítja, hogy a hatásvizsgálatok figyelembe vegyék a területi, környezeti és nemi dimenziókat, irányt szabva a kiegyensúlyozott regionális fejlődésnek és a kutatási előnyökhöz való méltányos hozzáférésnek;

67.

hangsúlyozza, hogy egyszerűsíteni kell az erőfeszítéseket és csökkenteni kell a K+I irányításának széttagoltságát, és támogatja, hogy a koordináció fokozása, az együttműködés előmozdítása és a hatékonysági problémák kiküszöbölése érdekében jelentősen növeljék az európai kutatási program finanszírozását; kiemeli, hogy az innovációs szakadékok áthidalása érdekében fontos megerősíteni a helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű kezdeményezések közötti szinergiákat és beruházni a megosztott kutatási infrastruktúrákba minden régióban, különösen az alulteljesítő régiókban. Az EKT nyomonkövetési mechanizmusába (EMM) regionális dimenziókat kell beépíteni, az előrehaladás nyomon követése, az egyenlőtlenségek azonosítása és a kiválóság előmozdítása céljából kihasználva az olyan eszközöket, mint a regionális innovációs eredménytábla (RIS); Még mindig szükség van a mérési módszertan továbbfejlesztésére, mivel az európai innovációs eredménytáblában (EIS) alkalmazott mutatók között több olyan is van, amely nem áll rendelkezésre regionális szinten, és ez megnehezíti a helyzet teljes körű értékelését és a hatékony intézkedések meghozatalát;

68.

kiemeli a kutatás biztonságának fontosságát, és az EU szuverenitásának és versenyképességének megőrzése érdekében a kutatás és az innováció területén megbízható kockázatértékeléseket szorgalmaz és a kritikus kutatási infrastruktúrák védelmére hív fel.

---

(1)   Much more than a market – Speed, Security, Solidarity – Empowering the Single Market to deliver a sustainable future and prosperity for all EU citizens [Jóval több mint piac – Sebesség, biztonság, szolidaritás: az egységes piac képessé tétele arra, hogy fenntartható jövőt és jólétet teremtsen valamennyi uniós polgár számára], Enrico Letta, 2024. április.

(2)  Az Európai Parlament 2025. március 11-i állásfoglalása a Horizont Európa végrehajtásának értékeléséről a program időközi értékelése és a 10. kutatási keretprogramra irányuló ajánlásai tekintetében (2024/2109(INI)).

(3)   Kilencedik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról .

(4)   COR-2024-01799.

(5)  Draghi, M., The Future of European Competitiveness [Az európai versenyképesség jövője]; Európai Bizottság, 2024. Elérhető: https://commission.europa.eu/document/download/fcbc7ada-213b-4679-83f7-69a4c2127a25_en.

(6)   https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/6ce8aef5-70b3-11ef-a8ba-01aa75ed71a1.

(7)   Much more than a market – Speed, Security, Solidarity – Empowering the Single Market to deliver a sustainable future and prosperity for all EU citizens [Jóval több mint piac – Sebesség, biztonság, szolidaritás: az egységes piac képessé tétele arra, hogy fenntartható jövőt és jólétet teremtsen valamennyi uniós polgár számára], Enrico Letta, 2024. április.

(8)  A „négyes spirál” megközelítés olyan innovációs modell, amely a négy kulcsfontosságú ágazat – tudományos körök, ipar, kormányzat és civil társadalom – közötti együttműködést hangsúlyozza. E modell célja, hogy elősegítse a közös alkotást, és olyan strukturális változásokat ösztönözzön, amelyek meghaladják az egyes ágazatok képességeit.

(9)   COR-2023-03934.