1)

Összeegyeztethető-e az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével és a Charta 47. cikkének második bekezdésével, és sérülne-e a tisztességes eljáráshoz való jog azon elemét illetően, hogy az ügyet pártatlan és független bíróság tárgyalja, ha a büntetőügyben eljáró bíróság egyidejűleg olyan polgári peres eljárás alperese, amelyet a terhelt ugyanabban a büntetőügyben másik olyan bíróság által elkövetett jogsértés miatt indított, amelynek jogutódja az [eljáró] bíróság, és kártérítési felelőséggel tartozna, ha a polgári jogi keresetnek helyt adnának?

2)

Következik-e a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 8. cikkének (1) és (2) bekezdéséből, valamint (34) és (35) preambulumbekezdéséből, hogy a terhelt azon nyilatkozatát, hogy személyesen akar a tárgyaláson részt venni, azonban nem jelenik meg és szökésben van, hogy egy másik eljárás keretében ne tartóztassák le, úgy kell tekinteni, hogy a terhelt kifejezetten és egyértelműen lemond a tárgyaláson való jelenlét jogáról, vagy úgy, hogy a terhelt rajta kívül álló okból nem tud a tárgyaláson jelen lenni?

3)

Amennyiben a második kérdésre az a válasz adandó, hogy az ismertetett tényállás a terhelten kívül álló olyan oknak minősül, amely miatt nem tudott jelen lenni a tárgyaláson, helyt kell-e adni az arra irányuló kérelmének, hogy az ítélet ellen benyújtott fellebbezése alapján indított bírósági eljárásban a részvétele mellett ismételten hallgassák meg az összes tanút és szakértőt, ha a távollétében lefolytatott azon eljárást megelőzően, amelyben a megtámadott ítéletet hozták, a bíróság ugyanazt a vádat már kétszer tárgyalta, a terhelt személyesen vett részt a tárgyalásokon, kérdéseket tett fel a tanúknak és a szakértőknek, és a vád tárgyában lefolytatott két korábbi eljárás során és a távollétében lefolytatott eljárás során tett vallomások és a szakértői vélemények következtetései között nem mutatkozott eltérés?

4)

Úgy kell-e értelmezni a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontját, valamint 4. cikkének (1) és (4) bekezdését a (8) és (17) preambulumbekezdésével összefüggésben, hogy a fogva tartott gyanúsítottakat és vádlottakat, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e elegendő anyagi forrásokkal az ügyvéd általi segítségnyújtás megfizetéséhez, azonos bánásmódban kell részesíteni, mint az ilyen anyagi forrásokkal nem rendelkező azon gyanúsítottakat és vádlottakat, akiknek a részére költségmentességet engedélyeznek, ha az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg?

5)

A negyedik kérdésre adott igenlő válasz esetén összeegyeztethető-e a [2016/1919 irányelv] (8) preambulumbekezdésével az olyan nemzeti rendelkezés, amely szerint a költségmentesség olyan törvény alapján történő engedélyezésekor, amely a gyanúsított vagy vádlott őrizetbe vételéhez hasonlóan kötelező ügyvédi védelmet ír elő, a gyanúsított vagy vádlott köteles megtéríteni a költségeket az engedélyezett költségmentesség tekintetében, annak vizsgálata nélkül, hogy rendelkezett-e elegendő anyagi forrásokkal az ügyvéd általi segítségnyújtás megfizetéséhez?

6)

Úgy kell-e értelmezni a [2016/1919 irányelv] 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját és (4) bekezdését a (25) preambulumbekezdésével összefüggésben, hogy e rendelkezés lehetővé teszi a bíróság számára a gyanúsított vagy vádlott arra irányuló [kérelmének] elutasítását, hogy a költségmentesség keretében szolgáltatást nyújtó kijelölt ügyvéd helyett másik ügyvédet jelöljenek ki, ha megállapítja, hogy a vádlott szándékosan kerülte az őt képviselő ügyvéddel való kapcsolatfelvételt annak alátámasztása érdekében, hogy nem biztosítottak számára olyan ügyvédet, aki tisztességes eljárást biztosítana számára, és hogy a másik ügyvéd kijelölése iránti kérelem az eljárás késleltetésére irányul?