Előadók: Elena-Alexandra CALISTRU

Konstantinos DIAMANTOUROS

Stefano PALMIERI

Tanácsadó:	Samuel CORNELLA (az előadó felkérésére)
Felkérés:	Európai Bizottság: 2025.3.5.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2025.4.15.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2025.4.30.
Plenáris ülésszak száma:	596.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	202/4/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hangsúlyozza a következő többéves pénzügyi keret stratégiai jelentőségét, mivel az EU 2027 utáni hosszú távú költségvetéséről szóló, hamarosan megkezdődő tárgyalások olyan sorsdöntő időszakban zajlanak majd, amelyben eddig még nem látott módon több különböző válsághelyzet egyszerre jelentkezik, így hatalmas feszültségek adódnak az EU stratégiai célkitűzései, valamint a költségvetés mérete, illetve annak elosztása között.

1.2.

Az EGSZB rámutat, hogy biztosítani kell, hogy a többéves pénzügyi keret továbbra is erős és ambiciózus maradjon, és osztja Enrico Letta véleményét, hogy „a zöld, digitális és igazságos átállásra irányuló törekvéseket nem lehet elérni egy olyan egységes pénzügyi keret nélkül, amely ösztönzi a reálgazdaság fenntartható és innovatív ágazataiba irányuló befektetéseket”. Ehhez nem csupán fokozatos kiigazításokra van szükség: alapvetően újra kell gondolni az uniós költségvetés szerepét, fel kell ismerni, hogy az egy olyan beruházási eszköz, amely képes prioritásokat közvetíteni és biztosítani az európai közjavakat.

1.3.

Mindezen okok miatt az EGSZB úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretet– a bruttó nemzeti jövedelem százalékában kifejezve – nem szabad reálértéken csökkenteni, hanem éppen ellenkezőleg, inkább jelentősen növelni kell az egyre csak szaporodó uniós szintű kihívások kezelése érdekében. Ezenkívül felül kell vizsgálni azokat a jelenlegi szabályokat is, amelyek a jövőbeli inflációs nyomásokhoz való alkalmazkodásra vonatkoznak.

1.4.

Az EGSZB ezért a többéves pénzügyi keret reálértéken történő jelentős növelését kéri az EU előtt álló gigászi kihívások kezelése érdekében. A többéves pénzügyi keretet az inflációhoz hozzáigazító mechanizmusnak pedig – amely hagyományosan 2 %-ban maximálta a költségvetéshez való hozzájárulás éves növekedését – olyan módon kell megváltoznia, hogy a többéves pénzügyi keret vásárlóerejének reálértéke megmaradjon.

1.5.

Az EGSZB a jelenlegi szabályok egyszerűsítését, valamint az egymást átfedő célú, párhuzamosan futó nagy számú program észszerűsítését javasolja, mivel mindez sok bürokratikus teherrel jár a közigazgatás, a civil társadalom és a vállalatok számára, megnehezítve így tevékenységeik kiterjesztését és a megfelelően kitűzött prioritások megvalósítását, ahogyan azt a Draghi-jelentés is megállapítja. A források felhasználásának hatékonyabbá kell válnia a projekteket helyi szinten végrehajtó szervezetek számára.

1.6.

A finanszírozást a több fejlesztést célzó nagyobb léptékű programokra kell irányítani, a beruházásoknak pedig segíteniük kell a peremterületek, a szigetek és a legkülső régiók integrációját a páneurópai ipari értékláncokba. Ugyanakkor az Európai Szociális Alapot, az Európai Szociális Alap Pluszt és az Igazságos Átmenet Alapot nem szabad elhanyagolni, hanem inkább megerősíteni és észszerűsíteni kell ezeket a szociális jogok európai pillérérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv végrehajtása érdekében.

1.7.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a jelenleg uralkodó, a finanszírozást szigorúan a kiadásokhoz kötő modellről fokozatosan térjünk át egy új, a programok várható teljesítményén és hatásán alapuló modellre. Az EGSZB ezért az adminisztratív eljárások átfogó felülvizsgálatát sürgeti, amely a meglévő szabályok puszta összevonása helyett igazi egyszerűsítésre összpontosít, miközben biztosítja a források megfelelő felhasználását.

1.8.

Az EGSZB az európai védelempolitika megközelítésének újragondolását szorgalmazza a többéves pénzügyi kereten belül, figyelembe véve az Európai Tanács 2025. március 6-án közzétett, az európai védelemről szóló következtetéseit. Tekintettel az ukrajnai orosz invázióra és arra, hogy az Egyesült Államok egyre inkább vonakodik garantálni Európa biztonságát, kulcsfontosságúvá vált a védelmi beruházások növelése, valamint a valódi közös európai védelem fontolóra vétele, többek között olyan új finanszírozási eszközök révén, amelyek képesek javítani a katonai ágazat technológiai fejlettségi szintjét.

1.9.

Az EGSZB ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az új többéves pénzügyi keret teljes mértékben foglalkozzon az európai közjavak kérdésével és azzal a szereppel, amelyet e közjavak az EU jövőjében és társadalmi kohéziójában játszhatnak. Fontos, hogy az EU tevékeny szerepet játsszon az európai közjavak előállításában és megőrzésében, hogy az uniós hozzájárulás méretgazdaságosságot, pozitív externáliákat és uniós hozzáadott értéket eredményezzen.

1.10.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeiből finanszírozott Innovációs Alap égetően szükséges finanszírozást biztosított, amely segítette az EU ipari termelésének dekarbonizációját. Az Innovációs Alap keretében meghirdetett felhívásokra azonban hatalmas túljelentkezés van, ami a kereslet és a kínálat közötti óriási különbségre világít rá. Az EGSZB ezért azt kéri, hogy az Innovációs Alapot több forrásból finanszírozzák, mivel a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeknek csak nagyon kis százaléka jut ténylegesen az Innovációs Alapba.

1.11.

Az EGSZB kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keretben vezessenek be egy társfinanszírozási elemet a közös európai érdekű és fontos projektek számára, hogy valamennyi uniós tagállam számára elősegítsék az ipari fejlődést. Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy növelni kell a kutatásra és fejlesztésre (Horizont Európa), valamint a közlekedési és energiahálózatok összekapcsolására (TEN-T és TEN-E) szánt forrásokat.

1.12.

Az EGSZB nyugtázza, hogy a közös uniós kötvénykibocsátás a világjárvány idején sikeres innovatív eszközként úttörő szerepet játszott, és ezt meg lehetne ismételni az egységes piac fenntartható versenyképességének és rezilienciájának finanszírozása érdekében. Az EGSZB megjegyzi, hogy az egyértelműen közös európai érdekű területeken, például az egészségügy biztonsága, a védelmi képességek és a határokon átnyúló kritikus infrastruktúrák terén, esetenként olyan finanszírozási megoldásokra lehet szükség, amelyek optimalizálják az EU kollektív hitelfelvételi képességét. Minden ilyen mechanizmust eseti alapon kell mérlegelni: egyfelől szükség van megfelelő biztosítékokra és jó irányítási keretre, másfelől pedig egyértelműen azokra a bizonyíthatóan európai hozzáadott értékkel bíró beruházásokra kell összpontosítani, amelyeket a hagyományos finanszírozási csatornákon keresztül nem lehet hatékonyan megvalósítani.

1.13.

Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az új többéves pénzügyi kereten belül megfelelően támogassák a közös agrárpolitikát az élelmezésbiztonság és az élelmiszer-minőség, valamint a mezőgazdasági üzemek életképes jövedelmének biztosítása érdekében, mind az uniós társadalom, mind a mezőgazdasági termelők javát szolgálva.

1.14.

Felismerve, hogy a társadalom minden területén be kell ruházni a vízgazdálkodás rezilienciájába, az EGSZB sürgeti az EU-t, hogy a következő többéves pénzügyi keretben stratégiai prioritásként kezelje a vizet. Létre kell hozni egy Kék Átmenet Alapot is, amely egységes hozzáférési pontként szolgálna az uniós vízügyi beruházásokhoz, és innovatív finanszírozással ötvözné a közberuházásokat.

1.15.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keret sikeres végrehajtásához a teljesítmény és az elszámoltathatóság olyan alapvetően eltérő megközelítésére lesz szükség, amely a hagyományos programok, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) tapasztalataira épül. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy bár a teljesítményalapú finanszírozás új lehetőségeket kínál, ahhoz megfelelő adminisztratív kapacitások szükségesek, az érdekelt feleket pedig érdemben be kell vonni.

1.16.

Az EGSZB úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret prioritásainak meghatározásához elengedhetetlen egy olyan megközelítés, amelynek során a célkitűzéseket általánosan, horizontálisan érvényesítik (mainstreaming), ugyanis az a társadalom átalakulását szolgálja. A következő többéves pénzügyi keret kapcsán javasolni kell annak kötelező előírását, hogy a költségvetésnek legalább mekkora arányát kell horizontális célkitűzésekre fordítani (ilyenek például a versenyképesség fokozása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a biológiai sokféleség megőrzése, vízgazdálkodás rezilienciája, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a fiatalság és a fenntartható fejlődési célok segítése). A horizontális célkitűzések érvényesítésének értékelésekor a hosszabb távú eredményeket, valamint a társadalomra gyakorolt hatásokat vizsgáljuk, amihez jobb nyomon követésre lenne szükség.

1.17.

Végezetül az EGSZB kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keret erősítse meg az EU demokratikus értékek őrzőjeként betöltött szerepét egy konszolidált „demokráciapajzs” keret révén, amely három pilléren nyugszik: i) a jogállamiságot, az emberi jogokat és a szociális védelmet előmozdító civil társadalmi szervezetek nagyobb mértékű finanszírozása a Jogok és értékek (CERV) programhoz, az ESZA+-hoz és a Kreatív Európához való hozzáférés észszerűsítése révén; ii) a független média, a megfigyelő szervezetek és a polgári kezdeményezések célzott támogatása, különösen amiatt, hogy e területen csökken a globális finanszírozás; és iii) e források kiterjesztése mind a tagállamokra, mind a megfelelő finanszírozási szintű tagjelölt országokra.

1.18.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy végre kell hajtani a saját források következő generációjára vonatkozó, 2021-ben előterjesztett és az Európai Bizottság által 2023-ban kiigazított átfogó csomagot, és csatlakozik az Európai Bizottságnak a Tanácshoz intézett kéréséhez, hogy „a 2020. évi intézményközi megállapodással és az új európai versenyképességi megállapodásról szóló budapesti nyilatkozattal összhangban sürgősen folytassa az új saját források kérdésével kapcsolatos munkát.” Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a saját források rendszere nem áshatja alá a versenyképességet.

2.   Előzmények és háttér

2.1.

Február 11-én az Európai Bizottság közzétette A következő többéves pénzügyi kerethez vezető út című közleményét, amelyben rávilágított a következő többéves pénzügyi keret politikai kihívásaira, valamint „egyszerűbb, célzottabb és nagyobb hatást kifejtő költségvetést” hirdetett meg. A közlemény az új költségvetés finanszírozásának lehetséges módjaival is behatóan foglalkozik, és ismerteti a következő lépéseket, amelyek a többéves pénzügyi keret 2025 júliusában esedékes bemutatását előzik meg.

2.2.

Éves munkaprogramjának bemutatásakor az Európai Bizottság egy új, hosszú távú költségvetést is szorgalmazott, amely „jobban igazodik majd a prioritásainkhoz és célkitűzéseinkhez, és azokra a területekre összpontosít, amelyeken a legnagyobb szükség van a rugalmas uniós fellépésre. Egyszerűbben és hatékonyabban fog működni, és általa költségvetésünk hatékonyabban felhasználható lesz a további nemzeti, magán- és intézményi finanszírozás mozgósítása érdekében.”

2.3.

Ebben a véleményében az EGSZB az uniós vállalkozások, munkavállalók és a civil társadalom nevében észrevételeket és javaslatokat fogalmaz meg, és rávilágít a következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos legfontosabb és stratégiai kérdésekre.

3.   Erős többéves pénzügyi keret szükségessége egy kulcsfontosságú időszakban

3.1.

Az EGSZB hangsúlyozza a következő többéves pénzügyi keret stratégiai jelentőségét, mivel az EU 2027 utáni hosszú távú költségvetéséről szóló, hamarosan megkezdődő tárgyalások olyan sorsdöntő időszakban zajlanak majd, amelyben egyre több a feszültség az EU stratégiai célkitűzései, valamint a költségvetés mérete, illetve annak elosztása között.

3.2.

Az igazságos zöld és a digitális átállással kapcsolatos óriási kihívások, valamint a geopolitikai feszültségek mellett az EU-nak azzal is szembesülnie kell, hogy további nyomás nehezedik az uniós kiadásokra, mindemellett pedig a Next Generation EU keretében felvett hiteleket is vissza kell fizetni.

3.3.

A jelenlegi válságok kezeléséhez megfelelő gazdasági forrásokra van szükség, amelyek jelenleg nincsenek meg a csekély méretű többéves pénzügyi keretben. E keret folyamatosan azon alapul, hogy a kiadásokat a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelmének „egy egész valahány” százalékában állapítják meg, logikáját pedig a terméketlen és kicsinyes „méltányos megtérülés” megkövetelése jellemzi.

3.4.

Az EGSZB emiatt rámutat, hogy biztosítani kell, hogy a többéves pénzügyi keret továbbra is erős és ambiciózus maradjon, és osztja Enrico Letta véleményét, hogy „a zöld, digitális és igazságos átállásra irányuló törekvéseket nem lehet elérni egy olyan egységes pénzügyi keret nélkül, amely ösztönzi a reálgazdaság fenntartható és innovatív ágazataiba irányuló befektetéseket” (1).

3.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek reálértéken jelentősen növekednie kell az EU előtt álló hatalmas kihívások kezelése érdekében, figyelembe véve az új prioritásokat és azt is, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek az NGEU-hitelek visszafizetését is fedeznie kell. Mindezen okok miatt az EGSZB úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretet– a bruttó nemzeti jövedelem százalékában kifejezve – nem szabad reálértéken csökkenteni, hanem éppen ellenkezőleg, inkább jelentősen növelni kell az egyre csak szaporodó uniós szintű kihívások kezelése érdekében. Szintén felül kell vizsgálni azokat a jelenlegi szabályokat is, amelyek a jövőbeli inflációs nyomásokhoz való alkalmazkodásra vonatkoznak.

3.6.

Az uniós költségvetésből a kohéziós politikára ez idáig elkülönített részarányt nem szabad csökkenteni a következő többéves pénzügyi keretben, hanem azt növelni kell, mivel az EU kohéziós politikája, és különösen az Európai Szociális Alap Plusz létfontosságúnak bizonyult az emberekbe való befektetés, a munkahelyteremtés és az európai szociális piacgazdaság modelljének megerősítése szempontjából.

3.7.

Az új többéves pénzügyi keret finanszírozásának konkrét módjait illetően az EGSZB hangsúlyozza, hogy megfelelőképpen figyelembe kell venni a saját források következő generációjára vonatkozó, 2021-ben előterjesztett és az Európai Bizottság által 2023-ban kiigazított átfogó csomagot, és csatlakozik az Európai Bizottságnak a Tanácshoz intézett kéréséhez, hogy „a 2020. évi intézményközi megállapodással és az új európai versenyképességi megállapodásról szóló budapesti nyilatkozattal összhangban sürgősen folytassa az új saját források kérdésével kapcsolatos munkát” (2). Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a saját források rendszere nem áshatja alá a versenyképességet.

4.   Általános megjegyzések

4.1.   Célzottabb és egyszerűsített többéves pénzügyi keret

4.1.1.

Az EGSZB támogatja a jelenlegi szabályok nagyobb mértékű egyszerűsítését az Európai Bizottság általános egyszerűsítési célkitűzéseivel összhangban, és megjegyzi, hogy jelenleg túl sok olyan program létezik, amelynek célkitűzései átfedik egymást. Ez a helyzet sok bürokratikus teherrel jár a közigazgatás, a civil társadalom és a vállalatok számára, megnehezítve így számukra tevékenységeik kiterjesztését és a megfelelően kitűzött prioritások megvalósítását. Amint a Draghi-jelentés megállapítja (3), „az EU költségvetése közel 50 kiadási program között forgácsolódik szét, ami megakadályozza, hogy az uniós finanszírozás elérje a nagyobb páneurópai projektekhez szükséges nagyságrendet”.

4.1.2.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a vállalatokra, a civil társadalmi szervezetekre és a hatóságokra vonatkozó közigazgatási eljárások egyszerűsítésére tett korábbi erőfeszítések nem hoztak kézzelfogható eredményeket. Az egyszerűsítés nem azt jelenti, hogy a meglévő szabályokat egyetlen dokumentumba foglalják, hanem inkább az iránymutatások, az ellenőrzési rendszerek és a kedvezményezettekre nehezedő terhek egyszerűsítését foglalja magában, amellyel párhuzamosan biztosítani kell a fékek és ellensúlyok megfelelő rendszerét a csalás és a visszaélések megelőzése érdekében, ami valamennyi kedvezményezett javára válik.

4.1.3.

A finanszírozást elsősorban a több fejlesztést célzó nagyobb léptékű programokra kell irányítani, de a kisebb programok, például az Erasmus+ sérelme nélkül, amelyek különösen hatékonyak a helyi szintű civil társadalmi szereplők elérésében. A beruházásoknak ezenkívül segíteniük kell a peremterületek, a szigetek és a legkülső régiók integrációját a páneurópai ipari értékláncokba.

4.1.4.

Ugyanakkor az Európai Szociális Alapot és az Igazságos Átmenet Alapot nem szabad elhanyagolni, hanem a következő többéves pénzügyi keretben megnövelt finanszírozással önálló eszközként kell fenntartani, különös tekintettel a folyamatban lévő jelentős változásokra, a növekvő egyenlőtlenségekre és a megélhetési költségek – úgymint az energiára és a lakhatásra fordított kiadások – hatásaira, amelyek a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegeit, például a fogyatékossággal élő embereket érintik. E tekintetben képzési lehetőségeket kell teremteni a hanyatló iparágakban dolgozó munkavállalók számára, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a szakképzett munkaerő hiányát a kialakulóban lévő ágazatokban.

4.1.5.

E tekintetben az EGSZB azt javasolja, hogy a jelenleg uralkodó, a finanszírozást szigorúan a kiadásokhoz kötő modellről fokozatosan térjünk át egy új, a programok várható teljesítményén és hatásán alapuló modellre. Az átállás során ügyesen kell egyensúlyozni a kiszámíthatóság és az eredményorientáltság között. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ezeknek a keretrendszereknek szem előtt kell tartaniuk, hogy a kkv-k, valamint a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára speciális eszközöket kell kidolgozni, és biztosítani kell, hogy a túlzottan bonyolult követelmények miatt az ilyen vállalkozások ne szoruljanak ki.

4.1.6.

Miközben az uniós költségvetésben a nagyobb rugalmasságnak és az egyszerűsítésnek a versenyképesség fokozását, a méltányos zöld átállás és a társadalmi igazságosság előmozdítását kell szolgálniuk, a kiszámíthatóságot nem veszélyeztethetik. A többéves pénzügyi keretet, az alapok kialakítását és az állami támogatási szabályokat ezért megfelelően össze kell hangolni a rendszer biztonságának és általános következetességének biztosítása érdekében.

4.1.7.

Az EGSZB ezért az adminisztratív eljárások átfogó felülvizsgálatát sürgeti, amely a meglévő szabályok puszta összevonása helyett igazi egyszerűsítésre összpontosít, miközben biztosítja a források megfelelő felhasználását. Ennek magában kell foglalnia az alapok közötti harmonizált végrehajtási szabályokat (amennyiben az lehetséges), az egységesített adatszolgáltatási követelményeket és az integrált informatikai rendszereket, amelyek csökkentik a kedvezményezettek terheit, miközben fenntartják a megfelelő ellenőrzést és átláthatóságot biztosítanak az adófizetők számára.

4.1.8.

Az EGSZB megjegyzi, hogy bár a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) innovatív megközelítéseket vezetett be a teljesítményalapú finanszírozás terén, végrehajtása jelentős korlátokat tárt fel. Az EGSZB megjegyzi, hogy a mérföldkő-alapú kifizetések gyakran vezetnek oda, hogy érdemi változások helyett az eljárási szabályok betartása kapja a nagyobb hangsúlyt.

4.2.   A kohéziós politika továbbra is az EU és a többéves pénzügyi keret középpontjában

4.2.1.

Jacques Delors szerint „ha az európai politikák veszélyeztetik a kohéziót és feláldozzák a szociális normákat, az európai projektnek nincs esélye arra, hogy elnyerje az európai polgárok támogatását” (4).

4.2.2.

Ennek értelmében az EGSZB megismétli, hogy a kohéziós politika az EU küldetésének és a többéves pénzügyi keret fejezeteinek egyik sarokköve, és ennek a továbbiakban is így kell lennie, azaz egyensúlyt kell teremteni a társadalmi, gazdasági és területi konvergencia szükségessége és a versenyképesség között, a jövedelmek és a vagyon régiók és tagállamok közötti, valamint azokon belüli méltányos elosztása érdekében. Ezzel összefüggésben az EGSZB hangsúlyozza a szociális vállalkozások kulcsfontosságú szerepét a területi és társadalmi kohézió megerősítésében, a regionális versenyképesség fokozásában, valamint az inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés előmozdításában.

4.2.3.

Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja, hogy a kohéziós politika továbbra is a többéves pénzügyi keret középpontjában maradjon, mivel ez segít biztosítani, hogy a belső piac előnyein minden polgár, illetve az EU valamennyi különböző régiója osztozni tudjon (az ún. „maradás szabadsága”, azaz mindenki ott maradhasson, ahol élni szeretne). Egyre inkább egyértelmű, hogy az EU-n belüli valódi kohézió biztosításához az általános gazdasági érdekű szolgáltatások (5) közvetlen szerepet játszanak a maradás szabadságának biztosításában, amint arra a Letta-jelentés is rámutat.

4.2.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a regionális besorolás fő kritériumaként továbbra is az egy főre jutó regionális GDP-t kell használni, emellett szorgalmazza a szociális partnerek és a civil társadalom erőteljesebb bevonását a magánszektor prioritásainak és igényeinek jobb figyelembevétele érdekében. Ezzel egy időben biztosítani kell a nemzeti költségvetésekkel való összhangot is, valamint a költségvetési konszolidációt. Az EGSZB azonban határozottan óva int a központosítással szemben, és hangsúlyozza, hogy a fokozott teljesítményellenőrzésnek tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás elvét, és meg kell őriznie a régiók elsődleges szerepét a végrehajtásban.

4.2.5.

Mivel egyértelműen adott, hogy az EU általános versenyképességét fokozni kell, az EGSZB a versenyképesség területi dimenziójának átgondolására is felszólít – ezt az Európai Bizottság által tavaly közzétett (6) uniós regionális versenyképességi mutató 2.0 (EU Regional Competitiveness Index 2.0) is részletesen leírja. Ennek a mutatónak a lényege, hogy területi szinten kell elemezni az EU versenyképességét, ami kulcsfontosságú lesz a Letta- és a Draghi-jelentésben javasolt számos intézkedés végrehajtásához és a többéves pénzügyi keretből történő finanszírozásához.

5.   Részletes észrevételek

5.1.   A többéves pénzügyi keret és a védelem

5.1.1.

A közelmúltbeli geopolitikai fejlemények fényében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi kereten keresztül meg kell valósítani egy valódi európai védelmi stratégiát, többek között olyan új finanszírozási eszközök révén, amelyek képesek javítani a katonai ágazat technológiai fejlettségi szintjét.

5.1.2.

Munkaprogramjában az Európai Bizottság helyesen mutatott rá, hogy „(...) sürgősen meg kell erősíteni Európa válsághelyzetekre való felkészültségét és védelmi készültségét, mivel az EU-nak és tagállamainak többdimenziós, összetett és határokon átnyúló fenyegetésekkel és válságokkal kell szembenézniük.” Az EGSZB megjegyzi, hogy a jóval nagyobb stratégiai autonómia eléréséhez olyan összehangolt megközelítésre van szükség, amely az uniós védelmi politikát összeköti a külpolitikával, a kereskedelmi és iparpolitikával, a kutatással és az innovációval, biztosítja a tagállamok közötti teljes interoperabilitást, illetve a közös vagy összehangolt védelmi beszerzéseket.

5.1.3.

Az új többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell a védelem és a felkészültség olyan módon történő finanszírozását is, amely elismeri számos kritikus technológia kettős felhasználású jellegét. Az EGSZB olyan integrált megközelítést sürget, amely: i) a méretgazdaságosság növelése érdekében – többek között közös beszerzések révén – uniós szinten jobban aggregálja és koordinálja a keresletet; ii) haladéktalanul végrehajtja az európai védelmi ipari stratégiát (EDIS); iii) gyorsan elfogadja az európai védelmi ipari programot (EDIP); iv) szinergiákat teremt a polgári és katonai kutatás és innováció között; v) biztosítja a civil társadalom szerepének elismerését és támogatását a „felkészültségi unióról szóló stratégiában”.

5.1.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a védelmi beruházásokat szilárd felügyeleti mechanizmusoknak és átlátható jelentéstételnek kell kísérnie, amely biztosítja az elszámoltathatóságot, de ugyanakkor megóvja a jogos biztonsági érdekeket is. Az EGSZB kéri a szociális partnerek és a civil társadalom strukturált bevonását a védelmi beruházások társadalmi-gazdasági hatásainak nyomon követésébe.

5.2.   A többéves pénzügyi keret és a közjavak

5.2.1.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy az új többéves pénzügyi keret teljes mértékben foglalkozzon az európai közjavak kérdésével és azzal a szereppel, amelyet e közjavak az EU jövőjében és társadalmi kohéziójában játszhatnak. Most, hogy a geopolitikai helyzet fényében fontossá vált a védelembe, a biztonságba, a rezilienciába és a felkészültségbe való beruházás, nagy jelentősége lett annak is, hogy az EU aktív szerepet vállaljon az európai közjavak előállításában és megőrzésében, hogy részvételének köszönhetően méretgazdaságosságot, pozitív externáliákat és uniós hozzáadott értéket teremtsen.

5.2.2.

A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek ezért külön forrásokat kell tartalmaznia az európai közjavakba történő megfelelő beruházások biztosítására. Az EGSZB ezért reméli, hogy a következő többéves pénzügyi keret mennyiségi előirányzatai lehetővé teszik az EU számára, hogy stratégiai prioritásokat valósítson meg olyan területeken, mint az oktatás, a közlekedés, a közegészségügy, a társadalmi fejlődés, a stratégiai autonómia, a környezetvédelem vagy az éghajlatváltozás.

5.2.3.

Tekintettel a Covid19-válság során elért pozitív eredményekre, a SURE-hoz (szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz) hasonló uniós eszközt kellene bevezetni, hogy kezelni lehessen az esetleges sokkhatásokat, valamint támogatást lehessen nyújtani az át- és továbbképzéshez, illetve hogy társadalmilag fenntarthatóvá és igazságossá lehessen tenni a zöld és digitális kettős átállást.

5.2.4.

A következő többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell a szociális jogok európai pillérének hatékony végrehajtását, valamint – egyenlő jogok és az esélyegyenlőség garantálása révén – az egyenlőséget minden ember számára, az Európai Tanács 2020. július 21-i következtetéseiben foglaltaknak megfelelően. Stratégiai módon felhasználva egy erősebb Európai Szociális Alap biztosíthatja az emberi jogokat, erősítheti a társadalmi kohéziót, emelheti a munkaerő képzettségének színvonalát, javíthatja a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot, valamint előmozdíthatja a termelékenységet és az innovációt, biztosítva így a régiók virágzását és javítva Európa globális versenyképességét.

5.3.   Innováció és kutatás, ipari együttműködések és hálózatok

5.3.1.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az EU energiaigényes iparágai a magas energiaárak és az uniós éghajlat-politikák (kibocsátáskereskedelmi rendszer) miatt állandó költségkülönbséggel szembesülnek nemzetközi versenytársaikhoz képest. A kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeiből finanszírozott Innovációs Alap égetően szükséges finanszírozást biztosított, amely segítette az EU ipari termelésének dekarbonizációját. Az Innovációs Alap keretében meghirdetett felhívásokra azonban hatalmas túljelentkezés van, ami a kereslet és a kínálat közötti óriási különbségre világít rá (7).

5.3.2.

Az EGSZB azt kéri, hogy az Innovációs Alapot több forrásból finanszírozzák, mivel a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeknek csak nagyon kis százaléka jut ténylegesen az Innovációs Alapba. A költségvetés jövőbeni növelésének két módja lenne: i) a tagállamok az ilyen bevételek nagyobb százalékát fordítanák az Innovációs Alapra; ii) a többéves pénzügyi keretbe az Innovációs Alap tevékenységeire elkülönített költségvetést építenének be.

5.3.3.

A Piotr Serafin biztosnak adott megbízólevelében az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek magában kell foglalnia egy európai versenyképességi alapot, amely „olyan beruházási kapacitással rendelkezik, amely támogatja az EU versenyképessége szempontjából kritikus stratégiai ágazatokat, beleértve a kutatást és az innovációt, valamint a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket”. Ezzel összefüggésben az EGSZB ismételten hangsúlyozza az új saját források fontosságát, de ezek előteremtése nem áshatja alá a versenyképességet.

5.3.4.

Az EGSZB nyugtázza, hogy a közös uniós kötvénykibocsátás a világjárvány idején sikeres innovatív eszközként úttörő szerepet játszott, és ezt meg lehetne ismételni az egységes piac fenntartható versenyképességének és rezilienciájának finanszírozása érdekében (8).

5.3.5.

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a Draghi-jelentés a magán- és állami beruházások fellendítését az EU versenyképességének fokozására szolgáló egyik fő eszközként határozza meg. Ezért a következő többéves pénzügyi keretnek erős versenyképességi alapra van szüksége, amely az EU értékláncainak és Európa nyitott stratégiai autonómiájának megerősítésével növeli a zöld és digitális átállásba történő beruházások hatását, valamint támogatja az EU-ban működő vállalkozások valamennyi fajtáját, a nagy üzleti csoportoktól kezdve a kkv-kig és a szociális vállalkozásokig. Egy ilyen alapnak új közforrásokra kell épülnie, elkerülve a meglévő programok egyszerű átcsomagolását.

5.3.6.

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek kulcsfontosságúak az EU ipari fejlődésének támogatása szempontjából.

5.3.7.

Eddig azonban a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek finanszírozása kizárólag a nemzeti finanszírozástól függött, ami eltéréseket eredményezett, valamint akadályozta számos ország és régió integrációját az EU ipari értékláncaiba. Az uniós intézményeknek ezért stratégiai prioritásokat kell meghatározniuk, és legalább 2028-tól kezdődően meg kell állapodniuk a közös európai érdeket szolgáló fontos új projektek egységes társfinanszírozási formulájában, lehetővé téve ezáltal a vállalatok egyenlőbb és kiegyensúlyozottabb részvételét az egész Unióban.

5.3.8.

Mivel az EU még mindig nem érte el azt a célt, hogy GDP-je 3 %-át kutatásra és fejlesztésre költse, és mivel fő versenytársai megelőzték, a következő többéves pénzügyi keretben növelni kell a Horizont Európa költségvetését.

5.3.9.

Végül, de nem utolsósorban a következő többéves pénzügyi keretnek növelnie kell a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) és a transzeurópai energiahálózat (TEN-E) befejezéséhez szükséges forrásokat annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a magas színvonalú, koherens és multimodális közlekedési infrastruktúrát, valamint hogy az EU-n belül jobban összekapcsolódjanak az energiahálózatok.

5.4.   Horizontális célok a következő többéves pénzügyi keretben

5.4.1.

A horizontális érvényesítéssel biztosítani lehet, hogy a kulcsfontosságú politikai prioritások kellő hangsúlyt kapjanak és minden ágazati szakpolitikai területen érvényesüljenek. Célja a hosszú távú társadalmi átalakulások előtérbe helyezése és e célok beépítése a költségvetési politikai folyamat minden szakaszába. A horizontális érvényesítés jelenleg az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleség megőrzésével, a vízgazdálkodás rezilienciájával, a nemek közötti egyenlőséggel és a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos fellépésekre terjed ki. A következő többéves pénzügyi keret kapcsán javasolni kell annak kötelező előírását, hogy a költségvetésnek legalább mekkora arányát kell horizontális célkitűzésekre fordítani, amelyek közül a versenyképességet, a demokráciát, illetve az uniós értékeket nem szabad kihagyni.

5.4.2.

A nyomon követés létfontosságú eszköz a horizontális érvényesítés sikerének ellenőrzéséhez, de gondos figyelmet igényel, különösen akkor, ha az előrehaladás lassú vagy fragmentált, vagy ha a kívánt változások inkább minőségi szempontból mérhetők – és emiatt minőségi mutatókra van szükség –, mint mennyiségi mutatókkal.

5.5.   A többéves pénzügyi keret és a következő közös agrárpolitika

5.5.1.

Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az új többéves pénzügyi kereten belül mind az uniós társadalom, mind a mezőgazdasági termelők javát szolgálva megfelelően támogassák a közös agrárpolitikát az élelmezésbiztonság és az élelmiszer-minőség, valamint a mezőgazdasági üzemek életképes jövedelmének biztosítása érdekében.

5.5.2.

A vidéki területeken él az EU lakosságának 30 %-a, mégis gyakran kevesebb figyelmet kapnak, mint a városi területek, miközben döntő szerepet játszanak az EU zöld és digitális átállásában, az élelmezésbiztonságban és a társadalmi kohézióban. A következő többéves pénzügyi keretnek ezért biztosítania kell, hogy a vidéki területek megfelelő finanszírozásban részesüljenek az egyenlőtlenségek megelőzése és a gazdasági kohézió támogatása érdekében (9).

5.6.   A vízgazdálkodás rezilienciája mint stratégiai finanszírozási prioritás Európa számára

5.6.1.

Felismerve, hogy a társadalom minden területén be kell ruházni a vízgazdálkodás rezilienciájába, az EGSZB sürgeti az EU-t, hogy a következő többéves pénzügyi keretben stratégiai prioritásként kezelje a vizet.

5.6.2.

Létre kell hozni egy Kék Átmenet Alapot is, amely egységes hozzáférési pontként szolgálna az uniós vízügyi beruházásokhoz, és innovatív finanszírozással ötvözné a közberuházásokat.

5.7.   Átláthatóság és demokratikus elszámoltathatóság

5.7.1.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keret sikeres végrehajtásához a teljesítmény és az elszámoltathatóság olyan alapvetően eltérő megközelítésére lesz szükség, amely a hagyományos programok, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tapasztalataira épül. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy bár a teljesítményalapú finanszírozás új lehetőségeket kínál, ahhoz megfelelő adminisztratív kapacitások szükségesek, az érdekelt feleket pedig érdemben be kell vonni.

5.7.2.

Az EGSZB ezért hangsúlyozza, hogy a civil társadalom, valamint a szociális és üzleti partnerek érdemi bevonásának túl kell mutatnia a konzultáción. Részvételüknek strukturáltnak kell lennie, és megfelelő forrásokat kell biztosítani számukra a tervezés legkorábbi szakaszától kezdve a végrehajtáson át a nyomon követésig. Ez a részvétel nem pusztán eljárási jellegű, hanem alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a finanszírozás ténylegesen a valós gazdasági és társadalmi szükségleteket fedezze a helyszínen.

5.7.3.

Az EGSZB olyan kifinomultabb hatásvizsgálati módszerek kidolgozására szólít fel, amelyek képesek megfelelően bemutatni az uniós finanszírozás összetett hatásait. Ehhez túl kell lépni a hagyományos mutatókon, minőségi és mennyiségi szempontból is mérni kell a hosszú távú hatásokat, és közben biztosítani kell, hogy az adatgyűjtési és jelentéstételi követelmények arányosak és kezelhetőek maradjanak a kedvezményezettek számára.

5.7.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keret végrehajtását olyan szilárd irányítási mechanizmusoknak kell támogatniuk, amelyek ötvözik a stratégiai irányítást a működési hatékonysággal. Ez magában foglalja az uniós intézmények, a nemzeti hatóságok és a regionális szervek közötti megerősített koordinációt, amelyet megfelelő technikai segítségnyújtás és kapacitásépítési intézkedések támogatnak.

5.7.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a hatékony monitoring- és értékelési rendszereknek az új többéves pénzügyi keret alapvető összetevőivé kell válniuk, nem maradhatnak pusztán kiegészítő elemek. Ezeknek a rendszereknek lehetővé kell tenniük a folyamatos tanulást és kiigazítást, miközben biztosítaniuk kell a végrehajtás átláthatóságát. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ilyen keretrendszereknek gondos egyensúlyt kell teremteniük az átfogó felügyelet és a gyakorlati megvalósíthatóság között.

5.7.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az átláthatóságnak kettős célt kell szolgálnia: egyrészt biztosítania kell a megfelelő felügyeletet, másrészt be kell mutatnia az uniós finanszírozás konkrét hatását a polgárokra. Ehhez a hivatalos jelentéstételen túllépve a végrehajtásra és az eredményekre vonatkozó valós idejű, hozzáférhető információkat kell előnyben részesíteni. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ez az átláthatóság elengedhetetlen a polgárok bizalmának fenntartásához és az euroszkeptikus narratívák ellensúlyozásához.

5.7.7.

A szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek világosan meghatározott szerepet kell kapniuk a nyomon követésben és a felügyeletben. Az EGSZB kéri, hogy technikai segítségnyújtás révén biztosítsanak megfelelő forrásokat bevonásukhoz, illetve ennek során adjanak nekik hozzáférést az átfogó adat- és monitoringrendszerekhez. Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy az átláthatósági követelmények növelése nem okozhat olyan további adminisztratív terheket, amelyek akadályozhatják a hatékony végrehajtást.

5.7.8.

Ezen érdemi részvétel további biztosítása érdekében, valamint ott, ahol szükséges, a következő többéves pénzügyi keretnek törekednie kell arra, hogy a jövőbeli finanszírozási programok kialakítása és végrehajtása során jobban integrálja az uniós ifjúsági szempontú ellenőrzést annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalok alkotta civil társadalom hangja is meghallgatásra találjon, a többéves pénzügyi keretet pedig a fiatalok és a jövő nemzedékeit szem előtt tartva dolgozzák ki.

5.7.9.

Az EGSZB kiemeli, hogy a civil társadalmi szervezetek központi szerepet játszanak a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és a szociális védelem mint európai értékek megóvásában és előmozdításában. Az európai demokrácia e létfontosságú pillérének megerősítése érdekében az EGSZB a finanszírozás jelentős növelését kéri olyan programokon keresztül, mint a Jogok és értékek program, az ESZA+, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze, az Erasmus+ és a Kreatív Európa. Kéri továbbá, hogy ezeket a programokat lássák el konkrét előirányzati célokkal és a kisebb, alulról szerveződő szervezetek számára egyszerűsített hozzáférési mechanizmusokkal.

5.7.10.

A demokratikus intézmények világszerte csökkenő támogatásának fényében az EGSZB sürgeti az EU-t, hogy jelentősen fokozza a demokratikus értékek őrzőjeként betöltött szerepét azáltal, hogy szilárd finanszírozási keretet hoz létre a független média, a megfigyelő szervezetek és a polgári kezdeményezések számára. Az EGSZB támogatja a javasolt „demokráciapajzs” kezdeményezést, és azt ajánlja, hogy az kapjon elegendő forrást az uniós értékek hatékony védelméhez, biztosítva a civil társadalmi szervezetek központi szerepét.

---

(1)  Enrico Letta jelentése, Much more than a market , 2024. április.

(2)  Lásd még: HL C 194., 2022.5.12., 7. o.

(3)  Mario Draghi, Az európai versenyképesség jövője , 2024.

(4)  Enrico Letta jelentése, Much more than a market, 101. oldal.

(5)  Lásd az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkét és az Európai Unióról szóló szerződéshez csatolt 26. jegyzőkönyvet.

(6)  Dijkstra, L., Papadimitriou, E., Cabeza Martinez, B., de Dominicis, L, Kovacic, M., 2023, EU Regional Competitiveness Index – 2022. évi kiadás, frissítve 2023. májusában, Európai Bizottság munkadokumentumai, WP01/2023 – Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság.

(7)  A 2023-as felhívásra 337 pályázat érkezett az alaphoz, több mint 24 milliárd EUR értékben, ami a 4 milliárd EUR összegű előirányzott költségvetés hatszorosát jelenti.

(8)  Az EGSZB véleményei: Európai helyreállítási terv és a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret ( HL C 364., 2020.10.28., 124. o.) valamint: A jövő kihívásainak megfelelő új gazdaságkormányzási szabályok (HL C, C/2023/880, 2023.12.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/880/oj).

(9)  Az EGSZB „Fenntartható és reziliens élelmiszerrendszerek előmozdítása fokozódó válságok idején” című véleményében (HL C, C/2025/117, 2025.1.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/117/oj) ez olvasható: „Az EGSZB sajnálatát fejezi ki az EU azon döntése miatt, hogy 105 millió EUR összeggel csökkenti a jelenlegi ETHAA keretét a 2025–2027-es időszakban, és kéri, hogy a következő pénzügyi időszakra bővítsék a forrásokat. Emellett – a tényleges ártámogatás és válságkezelési eszközök biztosítása érdekében – az évente 450 millió EUR-ban meghatározott mezőgazdasági tartalék finanszírozását jelentősen magasabb szinten kell meghatározni, és többévessé kell tenni.” Lásd a következő EGSZB-s véleményeket is: Az élelmezésbiztonságnak és az európai mezőgazdasági üzemek tisztességes jövedelmének a biztosítása a környezeti és éghajlati kihívások közepette (HL C, C/2025/2016, 2025.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/2016/oj); A tagállamok, régiók és civil társadalmi szereplők nagyobb mértékű bevonása az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőkép végrehajtásába (HL C, C/2024/4055, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4055/oj).