Főelőadó:

David SVENTEK

Tanácsadó:	Petr ZAHRADNÍK
Felkérések:	Európai Parlament, 2025.4.8. az Európai Unió Tanácsa: 2025.5.5.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 164.,175., 177., 178., 322. és 304. cikke
Illetékes szekció:	Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió
Elfogadás a plenáris ülésen:	2025.4.29.
Plenáris ülésszak száma:	596.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	202/0/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB tisztában van és egyetért azzal, hogy szükség van a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politika félidős felülvizsgálatára amiatt, hogy a feltételek és körülmények gyökeresen megváltoztak azokhoz képest, amelyek a kohéziós politikára vonatkozó szabályok elfogadásakor fennálltak.

1.2.

Az EGSZB ugyanakkor megjegyzi, hogy a kohéziós politika ezen időszakra vonatkozó felülvizsgálata a kohéziós politika történetében eddig a legszélesebb körű és legátfogóbb. Még a Next Generation EU eszköznek a Covid19-világjárványt követő, e felülvizsgálatot megelőző létrehozása sem volt elegendő az Európai Unió új közös igényeinek megfelelő kielégítéséhez; ezért amint elértük a futamidő felét, elengedhetetlenné vált e politika radikális felülvizsgálata. Ez is csak azt bizonyítja, hogy az EU következő többéves pénzügyi keretét – amely a kohéziós politikát is magában foglalja – olyan időtállóbb, ugyanakkor rugalmasabb elvekre kell alapozni, amelyek lehetővé teszik a változó realitásokra való reagálást.

1.3.

Ennek kapcsán az EGSZB elismeri, hogy a megnövekedett igények – például a versenyképesség, a védelmi képességek megerősítése és a stratégiai autonómia biztosítása terén – szükségessé teszik a kiemelt témák újradefiniálását e területek javára a kohéziós politika keretében. Másrészt az EGSZB elismeri annak kockázatát, hogy a kohéziós politika új célkitűzéseinek „elinflálása” elvonja a figyelmet a kohéziós politika fő célkitűzésétől, amely az uniós régiók közötti társadalmi, gazdasági és területi egyenlőtlenségek csökkentése.

1.4.

Az EGSZB ugyanakkor úgy látja, hogy a kohéziós politika félidős felülvizsgálata bizonyos módon utal arra, hogy a kohéziós politika milyen formát fog kapni a 2027 utáni többéves pénzügyi keretben, amely jelenleg intenzív előkészítés alatt áll. Az EGSZB határozottan támogatná ezt, mivel nagyon fontosnak tartja, hogy a tartalom folytonossága biztosítva legyen a két egymást követő többéves pénzügyi keretben, különös tekintettel a jelenlegi nehéz körülményekre és arra, hogy az EU-nak erős fellépési képességgel kell rendelkeznie.

1.5.

Az EGSZB ugyanakkor kéri, hogy a kohéziós politika félidős felülvizsgálatát a teljes többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával szinergiában és funkcionális szempontból azt kiegészítő módon végezzék el, hiszen ez utóbbi felülvizsgálat során a versenyképesség, a védelmi kapacitásépítés és az EU stratégiai autonómiájának biztosítása szintén kulcsfontosságú szerepet játszik.

1.6.

Ennek kapcsán az EGSZB azt ajánlja, hogy a kohéziós politika félidős felülvizsgálata elsősorban ne csak arra összpontosítson, hogy nagyobb figyelmet kapjanak az új tematikus prioritások, hanem arra is, hogy jelentős változás álljon be a finanszírozásban úgy, hogy a hangsúly a pénzügyi eszközök használatára, és ezáltal a rendelkezésre álló pénzügyi források hatékonyabb és célzottabb felhasználására helyeződjön át. A pénzügyi eszközök és a támogatások kombinálása szintén jó lehetőség a jövőre nézve. Ennek a megközelítésnek ezt követően még nyilvánvalóbbá kell válnia a következő, 2027 utáni többéves pénzügyi keretben, amely jelenleg előkészítés alatt áll.

1.7.

Az EGSZB üdvözli továbbá az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy pénzügyi és egyéb ösztönzőket alakítsanak ki annak érdekében, hogy a projekteket a stratégiai prioritások keretében lehessen végrehajtani. Ilyen az előfinanszírozásra való jogosultság kiterjesztése és a magasabb összegű előlegek, vagy akár a nulla nemzeti finanszírozási hozzájárulás – azaz a teljes mértékben az uniós költségvetésből származó finanszírozás –, valamint az ERFA és a Kohéziós Alap szerinti támogathatóság egy évvel történő meghosszabbítása. Javasoljuk, hogy mindez az Igazságos Átmenet Alapra is vonatkozzon. Ami a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeket illeti, az EGSZB támogatja annak lehetőségét, hogy az új stratégiai prioritásokra – köztük a STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló prioritásokra – programozott összegeket beszámítsák a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeknek való megfelelés biztosításához szükséges összegekbe.

1.8.

Az EGSZB ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy amikor egy módosítást a programozási időszak alatt fogadnak el, az a lassabb felhasználási ütemet követő tagállamokat részesíti előnyben, amelyeknek nagyobb rész áll rendelkezésükre az eredeti allokációjukból, mivel azokat még nem kötöttek le projektek számára – szemben azokkal, amelyek arra törekedtek, hogy a programozási időszak elejétől kezdve folyamatosan használják fel allokációjukat. A jelenlegi problémák megoldását illetően a 15 %-os küszöb túlságosan szigorú követelménynek tűnik a tagállamok számára, Értjük, hogy ez összefügg a fennmaradó pénzügyi forrásoknak a félidős felülvizsgálati folyamat keretében történő elosztására vonatkozó eljárással; mindazonáltal az egységes megközelítés bizonyos esetekben akadályozhatja az egyes programok stratégiai kerete kapcsán javasolt pénzügyi ösztönzők használatát az adott tagállamban.

1.9.

Az EGSZB rámutat, hogy a kohéziós politika félidős felülvizsgálata, valamint a többéves pénzügyi keret egészének felülvizsgálata kizárólag az uniós költségvetés kiadási oldalára összpontosít, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a bevételeket. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy bár az EU saját forrásainak reformjáról és az új források bevezetéséről szóló vita igen hosszú ideje tart, tényleges eredményről még mindig nem beszélhetünk. A 2021–2027-es időszak fennmaradó részében nem feltétlenül ez jelenti a legfontosabb problémát. Az EGSZB azonban arra kéri az Európai Bizottságot és különösen az Európai Unió Tanácsát (amely az elsődleges akadálya annak, hogy mindeddig nem sikerült megállapodásra jutni ebben a kérdésben), hogy biztosítsák e probléma megbízható és hosszú távú megoldását a 2027 utáni uniós finanszírozásra való felkészülés érdekében.

1.10.

Az EGSZB teljes felelőssége tudatában hangsúlyozza, hogy a pénzügyi forrásoknak a kohéziós politika félidős felülvizsgálata keretében történő hatékony és racionális felhasználása érdekében elengedhetetlen az új prioritások területi dimenziójának szigorú meghatározása a szubszidiaritás elvével összhangban. Ez azt jelenti, hogy fel kell tárni a versenyképesség támogatásában és a stratégiai autonómia, valamint a védelmi képességek megerősítéséhez kapcsolódó területi dimenzió megszilárdításában rejlő lehetőségeket és a megfelelő területi szintű előnyöket, mivel e prioritások közül sokat nemzeti és európai szinten egyszerre lehet a legjobban kezelni, és így azok inkább a központilag irányított többéves pénzügyi keret programjai alá tartoznának. Az új kiemelt témák területi dimenziója biztosításának kulcsfontosságú feltétele tehát annak elkerülése, hogy mesterséges és irracionális módon akadályok jöjjenek létre egyrészt e témák, másrészt a konvergencia és a területi egyenlőtlenségek csökkentésének célkitűzései között, mivel az előbbiek (azaz a versenyképesség, a védelmi kapacitásépítés és a stratégiai autonómia) pontosan az utóbbiak (vagyis a konvergencia erősítése és a területi egyenlőtlenségek csökkentése) megvalósításának eszközei.

2.   A tárgy leírása annak kontextusában

2.1.

A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával összefüggésben az Európai Bizottság kezdeményezte a kohéziós politika felülvizsgálatát is. A felülvizsgálat célja elsősorban az, hogy megszilárdítsa azokat az uniós stratégiai prioritásokat, amelyek a versenyképességre és a dekarbonizációra, a védelemre és a biztonságra, a keleti határokon fekvő régiókra, a megfizethető lakhatásra, a vízgazdálkodás rezilienciájára és az energetikai átalakulásra vonatkoznak.

2.2.

A cél nemcsak az, hogy a kohéziós politika jobban a mostanában nagy hangsúlyt kapó előretekintő témákra koncentráljon, és hogy a tagállamok és régióik szintjén végre is hajtsák azokat, hanem az is, hogy általuk fenntartsuk a kohéziós politika irányát, az Európai Unió régiói közötti gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A felülvizsgálat célja, hogy ösztönözze a tagállamokat a rendelkezésre álló forrásoknak az új beruházási prioritásokhoz illeszkedő újraprogramozására.

2.3.

Az Unió versenyképességének erősítése, valamint az e területen az EU és a globális szereplők közötti innovációs szakadék áthidalása tekintetében az Európai Bizottság az üzleti ágazat helyzetének megerősítését javasolja azáltal, hogy az ERFA-támogatást kiterjesztené a stratégiai jelentőségű területeken – például a védelem, a stratégiai technológiák és a dekarbonizáció területén – tevékenykedő nagyvállalatokra. Ugyanakkor az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) keretében növeljék a stratégiai technológiákba történő beruházásokat.

2.4.

Az Európai Bizottság azt is javasolja, hogy a tagállamok használhassák fel a kohéziós politikai alapokat arra, hogy reziliens infrastruktúrát építsenek ki a katonai mobilitás megkönnyítése érdekében. Az Európai Unió valamennyi régiójában támogatni kell a védelmi ágazatban tevékenykedő kkv-k termelési kapacitását is. Emellett az Európai Bizottság javasolja azt is, hogy az Unió keleti határain fekvő régiók – az Ukrajna elleni orosz agresszióból eredő harcokhoz való közelségük miatt – kedvezményes szintű előfinanszírozásban részesülhessenek, feltéve, hogy teljes pénzügyi eszközeik legalább 15 %-át átprogramozzák az új stratégiai prioritásokra.

2.5.

Az Európai Bizottság szerint a jelenlegi lakáspiaci helyzet számos tagállamban piaci hiányosságból ered, amelyet jogszerű lenne állami beavatkozással kezelni, nevezetesen a megfizethető lakhatásra szánt kohéziós politikai finanszírozás összegének megkétszerezésével. A várakozások szerint a tagállamok a magán- és az állami forrásokat az Európai Beruházási Bankkal (EBB) közösen létrehozandó új pénzügyi eszköz révén mozgósíthatják és egyesíthetik. Ennek az eszköznek a célja, hogy a kohéziós politika forrásait kombinálják az EBB-től, más nemzetközi pénzügyi intézményektől, a nemzeti fejlesztési bankoktól és a magán kereskedelmi bankoktól származó forrásokkal.

2.6.

Azok között a stratégiai prioritási területek között, amelyek javára a kohéziós politika tematikus keretének átprogramozását javasolják, szerepel még a víz is, pontosabban a vízgazdálkodás terén megvalósuló reziliencia. Ide tartoznak tehát például a vízgazdálkodási infrastruktúra digitalizálására vagy az aszály és az elsivatagosodás következményeinek enyhítésére irányuló projektek.

2.7.

A kohéziós politika félidős felülvizsgálatának keretében az Európai Bizottság azt is javasolja, hogy kezeljék prioritásként az energiahálózatok összekapcsolását és a kapcsolódó átviteli infrastruktúrát támogató, valamint a töltőinfrastruktúra kiépítését célzó beruházásokat az energetikai átállás jelentős felgyorsítása, a tiszta mobilitás előmozdítása és a dekarbonizációs intézkedések végrehajtása érdekében.

2.8.

Az Európai Bizottság ugyanakkor pénzügyi ösztönző rendszert is javasol a stratégiai prioritások megvalósításához. A kohéziós politikai alapokból támogatott és az Unió stratégiai prioritásaival összefüggésben kidolgozott valamennyi projektnek legfeljebb 30 %-os előfinanszírozásra kell jogosultnak lennie. Azok a kohéziós politikai programok, amelyek teljes allokációjuk legalább 15 %-át ezekre a prioritásokra csoportosítják át, még magasabb összegű előlegekben részesülhetnek, valamint egy évvel meghosszabbíthatóvá válik az ERFA és a Kohéziós Alap szerinti támogathatóságuk időszaka. Ezen túlmenően a stratégiai prioritásokba történő beruházásokat minden régióban akár 100 %-ig uniós forrásból kellene fedezni.

3.   Általános megjegyzések az (EU) 2021/1058 és az (EU) 2021/1056 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (1)

3.1.

Tekintettel a körülöttünk zajló mélyreható változásokra, az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság a helyes irányba tesz lépést a kohéziós politika felülvizsgálatával: bizonyítja cselekvési képességét, illetve lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a kohéziós politika forrásait hatékonyan használják fel azokon a területeken, amelyek jelenleg prioritást jelentenek az Európai Unió számára. Ha nem így tenne, fennállna a veszélye annak, hogy a kohéziós politika korlátozott forrásai nem lennének elegendőek az új stratégiai prioritásokhoz.

3.2.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy a kohéziós politika félidős felülvizsgálata a 2021–2027-es időszakra vonatkozó teljes többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának szerves részét képezi. Végrehajtása válasz az EU gyorsan változó kihívásaira és prioritásaira, amelyek új igények és alapvető jelentőségű rendkívüli események formájában jelentkeztek. A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata tehát az uniós költségvetés rugalmasságának megnyilvánulása és tematikus átirányítása azokra a területekre, ahol komoly kockázatok fenyegetik az Unió fejlődését, vagy ahol az Unió még mindig lemaradásban van, mint például a globális versenyképesség alapjául szolgáló kutatás, a migráció és a határigazgatás, a védelem, a külső fellépés, a reformok, a kritikus technológiák és a stratégiai fontosságú nyersanyagok, valamint az energiaválság következményei terén.

3.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy észszerűen elegendő tematikus és eljárási folytonosságot kell biztosítani a kohéziós politika félidős felülvizsgálata és 2027 utáni konkrét kialakítása között, és ez a többéves pénzügyi keret egészére is vonatkozik. Ennek a folytonosságnak egy színvonalas programozási folyamatban kell megnyilvánulnia, amely lehetővé teszi, hogy a ma meghatározott stratégiai prioritások teljes mértékben részévé váljanak a jövőbeli kohéziós politika tematikus orientációjának. Ugyanakkor a keretnek kellően általánosnak kell lennie ahhoz, hogy a következő pénzügyi terv során rugalmasan figyelembe lehessen venni az események alakulását, ugyanakkor ki lehessen elégíteni a tagállamok sajátos igényeit, biztosítva eközben az európai hozzáadott értéket.

3.4.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a félidős felülvizsgálat stratégiai prioritásainak kiválasztása helyesen történt, és meggyőződése, hogy a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló számottevő források hozzájárulnak a régiók versenyképességének fejlesztéséhez. Úgy véli, hogy a versenyképesség átfogó megközelítése a leghatékonyabb módja a régiók közötti egyenlőtlenségek leküzdésének; ennek során elsőbbséget kellene biztosítani a kevésbé fejlett, a lemaradás veszélyének kitett vagy a közepes jövedelem csapdájába esett régióknak. A versenyképesség szempontjából nem mindig szükséges feltétlenül a globális kiválóságot támogatni a kohéziós politikában. Sok régióban elegendő a már meglévő erősségeik optimalizálása, hogy az intelligens szakosodás elve szerint fejlődhessenek, ami hosszú távon biztosítja a jövőbeli fenntartható fejlődést.

3.5.

Az EGSZB ugyanakkor egyetért azzal is, hogy egy másik alapvetően fontos, szintén regionális dimenzióval bíró kérdés a védelem és a biztonság megerősítése, tekintettel az Európai Unió keleti határainál tapasztalható romló biztonsági helyzetre. Bár a védelem és a biztonság a szubszidiaritás elvének megfelelően elsősorban uniós és tagállami szintre tartozik – különösen igaz ez a helyzet romlásának növekvő veszélyével –, kétségtelen, hogy a regionális felkészültségnek is van helye a megelőzés, a tájékoztatás és a végrehajtás terén. Minél közelebb van egy régió a fenyegetés forrásához, annál égetőbbek a felkészültséggel kapcsolatos stratégiai szükségletei. Ezeket a rendelkezéseket az összes többi keleti határ menti tagállamra és azok régióira is alkalmazni kell.

3.6.

A tisztességes lakhatás az utóbbi időben számos tagállamban elérhetetlenné vált. Bár ennek a kérdésnek elsősorban a tagállamok hatáskörébe és felelősségi körébe kellene tartoznia, az EGSZB egyetért azzal, hogy európai uniós finanszírozás révén fontolóra lehetne venni a szűk keresztmetszetek megoldását a lakásszektorban. E célból azt ajánlja, hogy a lehető legnagyobb mértékben használjanak olyan visszatérítendő pénzügyi eszközöket, amelyek a szokásos piaci feltételeknél kedvezőbb kondíciókat kínálnak a lakáskeresők számára. Az EGSZB ugyanakkor azt ajánlja, hogy az uniós forrásokból származó lakhatási támogatást olyan konkrét, jól meghatározott célokra irányítsák, mint például a munkahelyteremtéshez szükséges lakhatás biztosítása egy üzleti projekt részeként, vagy adott esetben lakhatási támogatás egy adott régióban való letelepedés előmozdítása és ezáltal a régió elnéptelenedésének megakadályozása érdekében.

3.7.

A víz témája fontos szempont az éghajlatváltozásra adott válaszhoz, és ezért az európai zöld megállapodás fontos paramétere. Tekintettel a vízfolyások és vízforrások, valamint az árvizekkel és aszályokkal kapcsolatos kockázatok határokon átnyúló jellegére, ez a téma a kohéziós politika felülvizsgálatának összefüggésében is releváns. Ezzel kapcsolatban azonban az EGSZB egyértelműen azt ajánlja, hogy tegyünk különbséget egyrészt a vízkészletek felhasználására és a kapcsolódó kockázatok megelőzésére irányuló beruházási tevékenységek, másrészt a vészhelyzeti intézkedésekre és a károk következményeinek kezelésére fordított kiadások között, amelyekkel a kohéziós politika operatív programjain kívül kell foglalkozni.

3.8.

A versenyképességi iránytű és a tisztaipar-megállapodás meggyőzően bizonyította az energiarendszer fontosságát a gazdaság megfelelő működése és a megfelelő életszínvonal biztosítása szempontjából az Unióban. Ez különösen nyilvánvalóvá vált a közelmúltbeli energiaválság idején, amikor az energiával kapcsolatos paraméterek a versenyképesség egyik fő akadályává váltak, és a lakosság életszínvonalának romlásához is vezettek a reáljövedelmek csökkenése formájában. Kétségtelen tehát, hogy az energiatermelés, valamint a tagállamokon belüli és tagállamok közötti zökkenőmentes energiaszállítás költséghatékonyságának javítását célzó közép- és hosszú távú intézkedések prioritást élveznek. Ezzel kapcsolatban az EGSZB mindössze azt állapítja meg, hogy az Unió energetikai átállásának hatalmas költségei messze meghaladják a kohéziós politika valós lehetőségeinek keretét, még annak felülvizsgálata után is, mivel e költségek túlnyomó részét nemzeti szintű köz- és magánforrásokból kell majd fedezni, és a kohéziós politikai források csak részben enyhíthetik ezt a terhet.

3.9.

Ugyanakkor az EGSZB joggal tűnődhet azon, hogy miért nem került fel több más kulcsfontosságú téma a félidős felülvizsgálat stratégiai prioritásainak listájára, amikor nagy valószínűséggel ezek fogják uralni a jövőbeli többéves pénzügyi keret előkészítéséről szóló vitákat. Ezek közé a témák közé tartozik például az oktatás, amelynek kétségtelenül van területi dimenziója, valamint a szükségtelen akadályok felszámolása az egységes piacon, ami egyre fontosabbá válik az új amerikai adminisztráció által kirobbantott globális kereskedelmi és vámháború eszkalálódásával. Az akadályok felszámolása további új területek megnyitásához vezethet, különösen a szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgása, valamint az üzleti tevékenység folytatásának szabadsága tekintetében, amelyek mindegyike különösen fontos a határokon átnyúló régióközi kapcsolatok szempontjából.

3.10.

Az EGSZB üdvözli a további pénzügyi ösztönzőkre vonatkozó javaslatot, amely lehetővé teszi az új stratégiai prioritások teljesítésére való rugalmasabb reagálást, és azt ajánlja, hogy ezt az elképzelést vigyük tovább, és ösztönözzük a tagállamokat – különösen azokat, amelyek nem élnek megfelelően ezzel a lehetőséggel – a visszatérítendő pénzügyi eszközök igénybevételére. Az utóbbi időben megerősítést nyert az ilyen típusú finanszírozás fontossága olyan területeken, ahol hagyományosan nem használták; ezek közé tartozik a lakhatás, a szakképzés, a szociális és egészségügyi problémák kezelése, a valós tőkésítési potenciállal rendelkező alkalmazott kutatás fejlesztése és az energetikai átállás, ami a felülvizsgált kohéziós politikában is nagyobb mértékben tükröződhetne.

3.11.

Az EGSZB ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kohéziós politika felülvizsgálata nem feltétlenül lenne ennyire sürgős, ha megoldódna az EU új saját forrásainak kérdése, ami növelné az EU költségvetési kapacitását és lehetővé tenné, hogy sokkal rövidebb idő alatt és további adminisztratív és eljárási lépések nélkül rugalmasabban reagálhasson az előre nem látható körülményekre.

4.   Általános megjegyzések az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról szóló (EU) 2021/1057 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (2)

4.1.

Az EGSZB sürgeti, hogy az ESZA+ forrásainak a módosított rendelet szerinti átcsoportosítását a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel és a helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben és különösen az ESZA+ céljaival és alapelveivel összhangban hajtsák végre. Ez összhangban van az EGSZB-nek a szociális és kohéziós politikában a részvételen alapuló kormányzás iránti következetes érdekérvényesítésével, mivel az érdekelt felek szerepvállalásának megerősítése garantálja a demokratikus legitimitást, a társadalmi és civil párbeszédet, a regionális szerepvállalást és a tényleges munkaerőpiaci igényekhez való hatékonyabb igazodást.

4.2.

Az EGSZB elismeri a készségek fejlesztésének fontosságát az olyan stratégiai ágazatokban, mint a védelem, a digitalizáció, a dekarbonizáció és a tiszta technológiák, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez nem mehet a társadalmi befogadás, a szegénység csökkentése és a minőségi foglalkoztatás előmozdítása kárára. A módosított rendeletnek biztosítania kell, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok, köztük az alacsonyan képzett munkavállalók, a tartósan munkanélküliek és a marginalizált vagy más módon hátrányos helyzetű csoportok, például a nők, a fiatalok és a migránsok továbbra is részesülhessenek az ESZA+ mint erős szociális dimenzióval rendelkező alap támogatásából.

4.3.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy kísérleti jelleggel megvalósítsa a készséggaranciát, és azt ajánlja, hogy azt terjesszék ki az ESZA+ keretében működő állandó mechanizmussá. Ennek az intézkedésnek biztosítania kell az átképzéshez és a szakmai fejlődéshez való hozzáférést minden olyan munkavállaló számára, akinél fennáll az elköltözés veszélye, különösen az ipari szerkezetátalakítás alatt álló vagy a védelmi ágazat átalakításán áteső régiókban.

4.4.

Tekintettel a szakképzett munkaerő ágazatok és régiók közötti mobilitásának stratégiai fontosságára, különösen az olyan ágazatokban bekövetkező strukturális változások esetén, mint a zöld technológiák és a védelem területe, az EGSZB célzott ESZA+ intézkedéseket szorgalmaz a határokon átnyúló és ágazatközi mobilitás támogatására. Ennek magában kell foglalnia a munkaközvetítést, a nyelvi képzést, a képesítések elismerését, a képzést és lehetőség szerint az áthelyezés támogatását.

4.5.

Az EGSZB támogatja a javasolt fokozott rugalmasságot és előfinanszírozási intézkedéseket, különösen az olyan programok esetében, amelyek forrásokat csoportosítanak át az új prioritásokhoz, valamint a súlyos kihívásokkal szembesülő határ menti régiók számára. Az egyszerűsítés azonban nem veszélyeztetheti az átláthatóságot, a hatékonyságot, illetve az Unió alapvető értékeinek tiszteletben tartását és a nemzeti társfinanszírozás jelenlegi erőfeszítéseit. Az EGSZB kéri, hogy az átprogramozott források felhasználását rendszeresen és átláthatóan ellenőrizzék, a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek megfelelő hozzájárulásával, és hangsúlyozza, hogy minden intézkedésnek összhangban kell maradnia az alkalmazandó uniós alapelvekkel és értékekkel.

4.6.

Az EGSZB határozottan támogatja, hogy az ESZA+ programok esetében csak az Oroszországgal, Belarusszal, Ukrajnával és az EU keleti határával határos régiókban biztosítsanak fokozott pénzügyi rugalmasságot, például 100 %-os uniós finanszírozást és megnövelt előfinanszírozást. Ezek a területek az EU geopolitikai és társadalmi kihívásainak frontvonalában vannak, és sajátos sebezhetőségekkel szembesülnek. Az EGSZB testre szabott stratégiák kidolgozását javasolja az ESZA+ keretében e régiók gazdaságának és munkaerőpiacának élénkítésére, a demográfiai hanyatlás leküzdésére és a szociális infrastruktúra megerősítésére.

4.7.

Bár a javaslat lehetővé teszi a tiszta technológiákkal és a digitalizációval kapcsolatos készségek célzott támogatását, az EGSZB azt ajánlja, hogy az ESZA+ valamennyi prioritása – függetlenül attól, hogy azok a védelemmel, a gazdasági rezilienciával vagy a területi kohézióval kapcsolatosak-e – szisztematikusan integrálja a kettős átállást. Ez magában foglalja a digitális jártasság, a zöld vállalkozás és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos készségek ágazatokon és régiókon átívelő támogatását. A méltányos, igazságos és inkluzív átállás biztosításához minden munkavállalót – és nem csak a csúcstechnológiai ágazatokban dolgozókat – fel kell vértezni az új gazdaságban való boldoguláshoz szükséges és időtálló kompetenciákkal. E tekintetben az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ESZA+ egy meghatározott százalékát a munkavállalók folyamatos képzésére irányuló programokra kell fordítani.

5.   Részletes megjegyzések

5.1.

Az EGSZB a védelemmel és a biztonsággal kapcsolatos tevékenységek – például a védelmi ipar – támogatása kapcsán hangsúlyozza, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy ezen tevékenységek eredményét később, a megnövekedett biztonsági kockázatok csökkenésével polgári célokra is fel lehet majd használni.

5.2.

Az EGSZB ugyanakkor rámutat, hogy az eredményorientált kohéziós politikáról szóló véleményének következtetései továbbra is érvényesek mind a felülvizsgált, mind a jövőbeli kohéziós politikára (3). Ezzel azt kívánja hangsúlyozni, hogy a hatékony kohéziós politika nemcsak a megfelelő témák és finanszírozási módok kiválasztásán múlik, hanem a belső eljárások és kritériumok kidolgozásán is, mivel ezek hatással vannak a hatékonyságára.

5.3.

A vízügyi intézkedésekkel összefüggésben az EGSZB emlékeztet arra, hogy saját kezdeményezésére kidolgozta az „uniós kék megállapodás” koncepcióját, amelyet szintén javasol ezen intézkedések körébe vonni.

---

(1)   COM(2025) 123 final.

(2)   COM(2025) 164 final.

(3)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A 2027 utáni kohéziós politika eredményorientáltságának fokozása – kihívások, kockázatok és lehetőségek (feltáró vélemény a lengyel elnökség felkérésére) (HL C, C/2025/2018, 2025.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/2018/oj).