1)

Ugyanazokat az előírásokat/feltételeket kell-e alkalmazni a befogadási irányelv (2) 10. cikke értelmében vett „[őrizeti] célra kialakított idegenrendészeti létesítménynek” való minősítés tekintetében, mint a visszatérési irányelv (3) 16. cikke értelmében vett „különleges idegenrendészeti fogdák” tekintetében, vagy a visszatérési irányelvben a „különleges idegenrendészeti fogdáknak” való minősítés tekintetében megállapított előírásokat/feltételeket minimumnak kell tekinteni a befogadási irányelv értelmében vett „[őrizeti] célra kialakított idegenrendészeti létesítmények” tekintetében?

2)

A befogadási irányelv 10. cikkével összhangban jár-e el a tagállam, ha szokásosan olyan létesítményt használ, amelyben a befogadási irányelv értelmében vett kérelmezők és a szabadságvesztésüket töltő személyek is el vannak helyezve különböző körletekben és egymástól elkülönítve, és a körletek az épület és a létesítmény tekintetében azonosak, és a gyakorlatban szükség esetén fel is cserélhetők egymással?

3)

Jelentőséggel bír-e az előző kérdésre adandó válasz szempontjából, hogy közös létesítményeket használnak-e a szabadságvesztésüket töltő személyek és az idegenrendészeti fogvatartottak fogva tartására, és ennek során kapcsolatba kerülhetnek-e egymással az idegenrendészeti fogvatartottak és a szabadságvesztésüket töltő személyek? Mit jelent e tekintetben az, hogy „el kell különíteni egymástól”? Azt jelenti-e ez, hogy semmiféle kapcsolat nem megengedett? Amennyiben nem: Milyen kapcsolat megengedett?

4)

Mit jelent a Bíróság által a Landkreis [Gifhorn] ítéletben (4) tett megállapítások értelmében vett, a cél eléréséhez „feltétlenül szükséges mértékre” kifejezés? Azt jelenti-e ez a kifejezés, hogy a korlátozás fogalmilag nem megengedett, ha nem áll fenn közvetlen kapcsolat a korlátozás és az őrizetben tartás célja, nevezetesen a jogellenes beutazás elleni küzdelem között?

5)

Ha a tagállamnak lehetősége van az őrizetben tartás céljával közvetlen kapcsolatban nem álló további korlátozásokat bevezetni, akkor milyen feltételeknek kell megfelelniük e korlátozásoknak arra tekintettel, hogy biztosítottnak kell lennie a külföldi alapvető jogai, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 6., 7. és 11. cikke értelmében vett, az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog, a szabadsághoz való jog, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, valamint a tájékozódás szabadsága teljes körű tiszteletben tartásának?

6)

Ha a tagállam előírhat az őrizetben tartás céljával közvetlen kapcsolatban nem álló további korlátozásokat, hogyan kell vizsgálnia a bíróságnak e korlátozások jogszerűségét? Teljes körű vagy korlátozott vizsgálatról van-e szó e tekintetben?

7)

Mit jelent a szabad levegőn lévő terület? Milyen feltételeknek kell megfelelnie e területnek/megfelelniük e területeknek?

8)

Úgy kell-e értelmezni a befogadási irányelv 10. cikkének (2) bekezdését, hogy a tagállam nem korlátozhatja a szabad levegőn tartózkodáshoz való hozzáférést?

Ha a tagállam korlátozhatja a szabad levegőn tartózkodáshoz való hozzáférést, milyen feltételekhez kell kötni a korlátozást arra tekintettel, hogy biztosítottnak kell lennie az emberi méltóságnak és a külföldi alapvető jogai, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 6. és 7. cikke értelmében vett, az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog és a szabadsághoz való jog teljes körű tiszteletben tartásának?

9)

Milyen körülményeket kell figyelembe vennie a bíróságnak azon kérdés értékelése során, hogy a létesítményben alkalmazandó őrizeti feltételek a lehető legnagyobb mértékben elkerülik-e, hogy a harmadik országbeli állampolgár őrizete egy büntetés-végrehajtási intézetben való szabadságelvonáshoz hasonlítson, ami a büntető célzatú fogva tartás jellemzője?

10)

Azon kérdés esetében, hogy különleges idegenrendészeti fogdáról van-e szó, szorítkozhat-e a bíróság annak összehasonlítására, hogy milyen módon van kialakítva az idegenrendészeti és a büntető célzatú fogva tartás?

11)

Úgy kell-e értelmezni a befogadási irányelv 11. cikkének (5) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan politika, amely szerint a férfi és a női külföldiek általában minden (szabadidős) helyiségen osztoznak ugyanazon zárt körletben, még ha e körletben mindenképpen rendelkeznek is olyan zárható cellával, amelyet (a családtagok kivételével) csak azonos nemű személyekkel osztanak meg?

12)

Mit jelent a bírósági eljárás tekintetében a befogadási irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, „a lehető legrövidebb időre” kifejezés? Milyen tények és/vagy körülmények játszanak szerepet ezen idő értékelése során?