Előadó:

Krister ANDERSSON

Tanácsadó:	Samuel CORNELLA (az előadó felkérésére)
Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa: 2024.11.7.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91., 115. és 304. cikke
Illetékes szakbizottság:	Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió
Elfogadás a szekcióülésen:	2025.2.6.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2025.2.26.
Plenáris ülésszak száma:	594.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	203/1/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatot (DAC9) (1).

1.2.

Az EGSZB megjegyzi, hogy ez az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keretének átültetése (2) , amelyről már megállapodás született.

1.3.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a multinacionális vállalatok és az adóhatóságok számára csak úgy biztosítható a jogbiztonság és egyértelműség, ha az összes tagállamra alkalmazandó egységes szabályrendszer kerül kialakításra.

1.4.

Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja, hogy a DAC9 keretében gyűjtött információkat csak és kizárólag az Európai Bizottság javaslatának megfelelően használják fel, más célokra ne, ami lehetővé teheti a harmadik országbeli vállalatok számára az érzékeny információkhoz való hozzáférést, ezáltal ártva az európai vállalatok versenyhelyzetének.

1.5.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e javaslattal kapcsolatban nem végeztek hatásvizsgálatot vagy versenyképességi ellenőrzést. Érdekes lett volna meggyőződni arról, hogy a javaslat közelebb visz-e bennünket az Európai Bizottság általános célkitűzéséhez, azaz az adminisztratív terhek 25 %-os csökkentéséhez.

1.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szabályoknak teljes mértékben összhangban kell maradniuk az OECD folyamatban lévő munkájával.

2.   Az Európai Bizottság javaslata és háttere

2.1.

Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (DAC9) kapcsolódik az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2523 tanácsi irányelvhez (a 2. pillérről szóló irányelv) (3) (4).

2.2.

A DAC9 javaslat egyszerűsíti a 2. pillér keretében zajló adatszolgáltatási és jelentéstételi folyamatot, törekedve az (EU) 2022/2523 irányelv hatálya alá tartozó vállalatok adminisztratív terheinek csökkentésére.

2.3.

A DAC9 létrehozza a hatóságok közötti információcsere rendszerét. Ehhez egy olyan egységes formanyomtatványt vezet be, amely összességében az OECD/G20-ak inkluzív keretrendszere által már kidolgozott formanyomtatványon alapul, és amelyet a nagy multinacionális vállalatcsoportoknak (MNE-csoportok) és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportoknak ki kell tölteniük az adózással kapcsolatos releváns információik bejelentéséhez.

2.4.

Konkrétabban a DAC9 átülteti az OECD-formanyomtatványt az uniós jogba, oly módon, hogy azt a 2. pillérről szóló irányelv 44. cikkében előirányzott, a kiegészítő adóra vonatkozó információs bevallásként jelöli ki (5). A 2. pillérről szóló irányelv új, módosított 44. cikke egyszerűsített szabályokat állapít meg a jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik, hogy a kijelölt szervezet az egész csoport nevében központilag benyújtsa azokat ahelyett, hogy az egyes csoporttagoktól egyedi bejelentéseket írna elő.

2.5.

Más szóval a DAC9 javaslat nélkül a 2. pillér szerinti keret hatálya alá tartozó összes vállalatnak a székhelye szerinti országban kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást kellene benyújtania, ami szükségtelen bonyodalmakat és bürokráciát eredményezhet.

2.6.

Az Európai Bizottság szerint a javaslat várhatóan jelentősen csökkenti majd az adminisztratív terheket, ezáltal támogatva a 2. pillér szabályainak időben történő végrehajtását. A tagállamok el kell fogadniuk és ki kell hirdetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a DAC9-irányelvnek legkésőbb 2025. december 31-ig megfeleljenek.

3.   Általános és részletes megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság DAC9 javaslatát, és megjegyzi, hogy az teljes mértékben az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keretén alapul, amelyről már megállapodás született.

3.2.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a jogbiztonság és az egyértelműség a multinacionális vállalatcsoportok, a helyi fenntartható fejlődési célok és az adóhatóságok számára csak egy egységes, valamennyi tagállamra alkalmazandó szabályrendszer létrehozásával biztosítható, szemben egy olyan rendszerrel, amelyben a tagállamok nemzeti szinten eltérő jelentéstételi követelményeket írnak elő.

3.3.

Az EGSZB megjegyzi, hogy „tekintettel a javaslat technikai jellegére [...] és elfogadásának sürgősségére”, az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2024. december 12-én módosítások nélkül, egyszerűsített eljárás keretében jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát (6).

3.4.

Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja, hogy a DAC9 keretében gyűjtött információkat csak és kizárólag az Európai Bizottság javaslatának megfelelően használják fel, más célokra ne, ami lehetővé teheti a harmadik országbeli vállalatok számára az érzékeny információkhoz való hozzáférést, ezáltal ártva az európai vállalatok versenyhelyzetének.

3.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat esetében hasznos lett volna hatásvizsgálatot és versenyképességi ellenőrzést végezni, még akkor is, ha ez nem feltétlenül szükséges. Bár igaz, hogy „a javaslat olyan módon biztosítja a 2. pillérről szóló irányelv 44. cikkének operatív végrehajtását, amely teljes mértékben összhangban van a globális szinten kidolgozott szabályokkal, és szorosan igazodik azokhoz. Más szakpolitikai alternatívák közül nem lehet választani”, hasznos lett volna világosabb képet nyújtani a javaslat tényleges hatásáról és a versenyképességi ellenőrzésről. E tekintetben például érdekes lenne meggyőződni arról, hogy a javaslat közelebb visz-e bennünket az Európai Bizottság általános célkitűzéséhez, azaz az adminisztratív terhek 25 %-os csökkentéséhez.

3.6.

Végezetül az EGSZB rámutat arra, hogy mivel az OECD munkája még nem fejeződött be, stratégiai szempontból továbbra is fontos a tárgyalások során esetlegesen bekövetkező változások szoros nyomon követése annak érdekében, hogy a vonatkozó uniós keretet következetesen kiigazítsák, teljes mértékben összhangba hozva azt az OECD folyamatban lévő munkájával.

---

(1)   Javaslat tanácsi irányelvre az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról.

(2)   Az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív kerete.

(3)   A Tanács (EU) 2022/2523 irányelve (2022. december 14.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról (HL L 328., 2022.12.22., 1. o.).

(4)   HL C, C/2024/4059, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4059/oj

(5)  VIII. fejezet a közigazgatási rendelkezésekről, az adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 44. cikk az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022. december 14-i 2022/2523 tanácsi irányelv keretében (HL L 328., 2022.12.22., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának jelentéstervezete az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2024) 497 – C10 0169/2024 – 2024/0276(CNS)).