2025. január 31-én benyújtott kereset – HO kontra Europol

(T-76/25. sz. ügy)

(C/2025/1891)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: HO (képviselő: S. Orlandi ügyvéd)

Alperes: a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az ügyvezető igazgató 2024. április 8-i, a felperes szerződésének meghosszabbítását mellőző határozatát;

—	az Europolt kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap a megtámadott jogi aktus kibocsátója hatáskörének hiányán alapul:

—	az ügyvezető igazgató tekintetében összeférhetetlenség állt fenn.

—	Az ügyvezetőigazgató-helyettestől származó első ajánlással ellentétes második ajánlást e külső körülmények befolyásolták. Kizárólag a szerződés meghosszabbítására vonatkozó első ajánlást kellett volna figyelembe venni.

—

Ezek a körülmények semmissé teszik a határozatot, mivel azt hatáskörrel nem rendelkező hatóság fogadta el, a pártatlanság hiánya miatt és az olyan személyektől vagy hatóságoktól (ügyvezetőigazgató-helyettes vagy európai adatvédelmi biztos) származó bizonyítékok hiánya miatt, akik vagy amelyek képesek tágabb összefüggéseikben felmérni (az emberi erőforrások egységre jellemző) konkrét adatvédelmi és megfelelési igényeket.

A második jogalap a belső szabályok megsértésére és nyilvánvaló következetlenségekre vonatkozik:

—	az ideiglenes alkalmazottak szerződésének meghosszabbítására vonatkozó, belső határozatban meghatározott eljárást nem tartották be (egy „újabb”, negatív ajánlás kibocsátása, új tények felmerülése és az összes releváns tényező szabályszerű felülvizsgálata nélkül).

—	A felperes arra hivatkozik, hogy az ügyvezetőigazgató-helyettes álláspontjának megváltoztatását követően nem került sor az emberi erőforrások egységgel folytatott ismételt konzultációra, sem pedig annak objektív igazolására, hogy „sürgős igény” merült fel eltérő profilú pályázóra.

—	A megtámadott határozat az indokolásban hibákat és ellentmondásokat tartalmaz (már ismert, a felperesnek fel nem róható eseményekkel való példálózás).

A harmadik jogalap nyilvánvaló értékelési hibák fennállásán és hatáskörrel való visszaélésen alapul:

—	a szerződés meghosszabbítása elmaradásának igazolására felhozott indokok (a megfelelés megerősítése, adatvédelem stb.) mesterkéltek vagy összeegyeztethetetlenek a felperes igen pozitív értékelésével.

—	Az adminisztráció visszaélt hatáskörével, és szolgálati érdektől eltérő okokból zárta ki a hatékony alkalmazottat.

—	A hivatkozott incidensek (szabálytalan kifizetések, megfelelési problémák) nem érintik a felperes felelősségét, és nem igazolhatják a szerződése meghosszabbítására vonatkozó javaslat hirtelen megváltoztatását.

A negyedik jogalap a meghallgatáshoz való jog megsértésére vonatkozik:

—	a valós indokokat nem közölték egyértelműen a felperessel, megakadályozva őt abban, hogy a végleges határozat meghozatala előtt hasznosan előterjessze védekezését.

—	Az ügyvezető igazgató által korábban fel nem hozott új érvek és követelmények (pl. jogi diplomák) felhozatala megakadályozta a tisztességes kontradiktórius vitát, különösen az emberi erőforrások egység véleménye tekintetében.

—	A felperes észrevételeinek figyelmen kívül hagyása és a belső kommunikáció időbeli sorrendje a megfelelő ügyintézéshez való alapvető jogának megsértésére, valamint a meghallgatáshoz való jogának megsértésére utal.