—

tekintettel a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát és nyolc alkombinációját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló (EU) 2024/2629 bizottsági végrehajtási határozatra (1),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett, a növényekkel, állatokkal, élelmiszerekkel és takarmányokkal foglalkozó állandó bizottságban 2024. július 8-án tartott szavazásra, amelyen nem született vélemény, valamint a fellebbviteli bizottságban 2024. szeptember 3-án tartott szavazására, amelyen ugyancsak nem született vélemény,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 11. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2024. március 13-án elfogadott és 2024. április 29-én közzétett véleményre (4),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (5),

—

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.

mivel 2022. október 7-én az egyesült államokbeli székhelyű Corteva Agriscience LLC nevében eljáró belgiumi székhelyű Corteva Agriscience Belgium BV és az egyesült államokbeli székhelyű Bayer CropScience LP nevében eljáró belgiumi székhelyű Bayer Agriculture BV együttesen kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukorica és nyolc alkombinációja (a továbbiakban: géntechnológiával módosított kukorica) engedélyezésének megújítása iránt;

B.

mivel az EFSA 2024. március 13-án kedvező véleményt adott, amelyet 2024. április 29-én tettek közzé;

C.

mivel a géntechnológiával módosított kukoricát úgy módosították, hogy ellenálló legyen a glufozináttal és a glifozáttal szemben, és inszekticid hatású „Bt-toxinokat” termeljen;

D.

mivel a Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete (6) előírja annak értékelését, hogy a várható mezőgazdasági gyakorlatok befolyásolják-e a tanulmányozott végpontok eredményét; mivel az említett végrehajtási rendelet szerint ez különösen fontos a gyomirtó szernek ellenálló növények esetében;

E.

mivel a géntechnológiával módosított növények túlnyomó többségét azért módosították géntechnológiával, hogy ellenállóak legyenek egy vagy több „kiegészítő” gyomirtó szerrel szemben, amelyeket a géntechnológiával módosított növény termesztése során végig lehet használni anélkül, hogy a növény elpusztulna, ami a gyomirtó szernek nem ellenálló növények esetében viszont megtörténne; mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt (7);

F.

mivel a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények a mezőgazdasági termelőket a gyomirtó szerektől nagymértékben vagy teljes mértékben függő gyomirtási rendszerbe kényszerítik, mégpedig úgy, hogy a géntechnológiával módosított vetőmagokra olyan felárat számítanak fel, amely csak akkor indokolható, ha az ilyen vetőmagot vásárló mezőgazdasági termelők a kiegészítő gyomirtó szerekkel is permeteznek; mivel a kiegészítő gyomirtó szerekre való fokozott támaszkodás a géntechnológiával módosított növényeket ültető gazdaságokban felgyorsítja az ilyen gyomirtó szereknek ellenálló gyomok megjelenését és terjedését, és ezáltal szükségessé teszi a gyomirtó szerek még nagyobb mértékű használatát, ami a „gyomirtó szerek taposómalma” néven ismert ördögi kör;

G.

mivel a gyomirtó szerektől való túlzott függésből eredő káros hatások rontják a talaj egészségét, a vízminőséget, valamint a talaj feletti és alatti biológiai sokféleséget, valamint az emberek és állatok fokozott kitettségéhez vezetnek, potenciálisan az élelmiszerekben és takarmányokban található gyomirtószer-maradékok növekedése révén is;

H.

mivel a glufozinát 1B. kategóriájú, reprodukciós toxicitású anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) előírt „kizárási kritériumok” vonatkoznak rá; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt;

I.

mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy semmilyen besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be; mivel több közelmúltbeli, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány megerősíti a glifozát rákkeltő potenciálját (9);

J.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradványok és bomlástermékeik (metabolitok) értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén, ezért a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként ilyen értékelésre nem kerül sor;

K.

mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-toxinoknak való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-toxinok adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek (10), ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

L.

mivel tudományos vizsgálat keretében megállapítást nyert, hogy a Bt-toxinok toxicitását a gyomirtó szerekkel történő permetezésből származó maradékanyagokkal fellépő kölcsönhatás is erősítheti, és további vizsgálatok szükségesek a többszörös genetikai események (géntechnológiai módosítással a gyomirtó szerekkel szemben ellenállóvá tett és inszekticid hatású Bt-toxinokat termelő növények) kombinált hatásairól (11); mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak a Bt-toxinokkal fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát azonban nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozónak, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként;

M.

mivel a rovarölő szerek használatától eltérően – amikor az expozíció a permetezéskor és azt követően korlátozott ideig áll fenn – a géntechnológiával módosított Bt-növények használata a célszervezetek és a nem célszervezetek Bt-toxinoknak való folyamatos expozíciójához vezet;

N.

mivel az a feltételezés, hogy a Bt-toxinok egyetlen célspecifikus hatásmódot mutatnak, többé nem tekinthető helytállónak, és a nem célszervezetekre gyakorolt hatásokat nem lehet kizárni; mivel a jelentések szerint egyre több nem célszervezetet érnek hatások különféle formában; mivel egy közelmúltban készült áttekintés 39 olyan lektorált publikációt említ, amelyek a Bt-toxinok számos „tartományon kívüli” fajra gyakorolt jelentős káros hatásáról számolnak be (12);

O.

mivel az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd következtetései (13) felkérik a Bizottságot, hogy értékelje újra az agrár-élelmiszeripari import és export piacra jutásával kapcsolatos megközelítését, tekintettel az Unió és kereskedelmi partnerei eltérő normái jelentette kihívásra; mivel a 2023-as és 2024-es demonstrációk során a mezőgazdasági termelők egyik fő igénye az egészséges környezetre vonatkozó célokkal összhangban lévő, globális szinten tisztességesebb kereskedelmi kapcsolatok kialakítása volt;

P.

mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetén (ENSZ) belül az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges előadó 2017-es jelentésében megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre (14); mivel az ENSZ 3.9. fenntartható fejlődési célja a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra (15);

Q.

mivel az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (UN CBD) részes feleinek 15. konferenciáján 2022 decemberében elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia (a továbbiakban: kunming-montreali keretstratégia) tartalmaz egy globális célt, amely szerint 2030-ig legalább 50 %-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek kockázatát (16);

R.

mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb ténylegesen indokolt tényezőket; mivel az ilyen ténylegesen indokolt tényezőknek magukban kell foglalniuk az Uniónak az ENSZ fenntartható fejlődési céljai és az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye szerinti kötelezettségeit;

S.

mivel a Covid19-válság és a még folyamatban lévő ukrajnai háború egyik tanulsága az, hogy az Uniónak véget kell vetnie az egyes kritikus anyagoktól való függőségnek; mivel a Christophe Hansen biztosjelöltnek címzett megbízólevélben Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke arra kéri őt, hogy vizsgálja meg a kritikus fontosságú áruk behozatala csökkentésének módjait (17);

T.

mivel a Parlament a 8. parlamenti ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt GMO-k forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a 9. parlamenti ciklusban a Parlament 38 kifogást fogadott el GMO-k forgalomba hozatala ellen;

U.

mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

V.

mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a GMO-k engedélyezésétől olyan esetben, amikor a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (18);

W.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2024. július 8-i szavazása során nem nyilvánított véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége; mivel a fellebbviteli bizottság 2024. szeptember 3-i szavazása során ismét nem született vélemény;

1.

úgy véli, hogy az (EU) 2024/2629 bizottsági végrehajtási határozat túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.

úgy véli, hogy az (EU) 2024/2629 bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (19) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy a belső piac hatékony működésének biztosítása mellett alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állatok egészsége és az állatjólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez;

3.

felhívja a Bizottságot, hogy az uniós biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások során biztosítsa a normák közelítését az Unió és partnerei között;

4.

felkéri a Bizottságot, hogy helyezze hatályon kívül az (EU) 2024/2629 végrehajtási határozatot és nyújtson be új tervezetet a bizottságnak;

5.

felhívja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növényeket, mert ennek következményeként megnő a kiegészítő gyomirtó szerek használata, és ezáltal megnőnek a biológiai sokféleséget, az élelmiszer-biztonságot és a munkavállalók egészségét fenyegető kockázatok is;

6.

kiemeli e tekintetben, hogy az Unióban betiltott gyomirtó szerekkel – például a glufozináttal – szemben ellenállóvá tett, géntechnológiával módosított növények élelmiszerként vagy takarmányként való felhasználás céljával történő behozatalának engedélyezése nincs összhangban az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival, többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményével, beleértve a közelmúltban elfogadott kunming-montreali keretstratégiát (20) is;

7.

elvárja, hogy a Bizottság sürgősen teljesítse azon kötelezettségvállalását, hogy javaslatot terjeszt elő annak biztosítására, hogy az Unióban betiltott veszélyes vegyi anyagokat ne gyártsák exportra;

8.

üdvözli, hogy a Bizottság a képviselőknek címzett 2020. szeptember 11-i levelében végül elismerte, hogy a GMO-kra vonatkozó engedélyezési határozatoknál figyelembe kell venni a fenntarthatóságot (21); ugyanakkor mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság azóta is folytatja GMO-k behozatalának engedélyezését, jóllehet a Parlament ezt ellenzi és a tagállamok minősített többsége nem támogatja azt;

9.

ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Unió nemzetközi megállapodások – például a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai – szerinti kötelezettségeit; ismételten kéri, hogy a végrehajtási jogi aktusok tervezetéhez mellékeljenek indokolást arról, hogy azok hogyan tartják tiszteletben a „ne árts” elvet (22);

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.