Előadó : Thibaut GUIGNARD (FR/EPP), Plêuc-l’Hermitage polgármestere

SZAKPOLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

Általános megjegyzések

1.

megállapítja, hogy bár az EU területének 80 %-át vidéki térségek teszik ki, e területeken sokszor egyre erősebb a kirekesztettség érzése, amelyhez növekvő euroszkepticizmus társul;

2.

megjegyzi, hogy a Leader-módszer – amely a későbbiekben már a közösségvezérelt helyi fejlesztési politikai eszközön keresztül valósul meg a helyi akciócsoportok révén – 1991 óta bebizonyította, hogy a vidéki térségekben képes a helyi szereplőket innovatív és célirányos stratégiák köré tömöríteni és szerepvállalásra késztetni, és ezáltal elősegíti az európai célok megvalósítását az e térségek valós helyzetén alapuló kezdeményezések által;

3.

hangsúlyozza a hasonló területi megközelítésekből származó demokratikus hozzáadott értéket. A közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) azáltal, hogy fokozza a helyi közösségek közvetlen részvételét saját fejlődésük meghatározásában, hozzájárul az alapvető európai értékek, például a polgári szerepvállalás és a társadalmi kohézió támogatásához. A vidéki térségekben jelen lévő helyi akciócsoportok az Európai Unió igazi népszerűsítői. A vidéki szereplők nagy része általuk kerül kapcsolatba az Európai Unióval. Ugyanezt állapítja meg az új európai Bauhaus is, amely azt is elismeri, hogy a városrészek szintje az a megfelelő fellépési terület, ahol az eredmények azonnal megvalósíthatók, láthatók és érezhetők, és ahol a különböző cselekvési területek egy átfogó megközelítésbe ötvözhetők (1);

4.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy elszalasztották az alkalmat arra, hogy Az Európai Unió vidéki területeinek hosszú távú jövőképe című dokumentumot egy fehér könyv formájában hivatalossá tegyék, ami kellő tekintélyt biztosított volna ahhoz, hogy az meg is valósuljon, és hogy továbbra sincs európai vidékfejlesztési menetrend, holott arról már az Európai Parlament 2018. október 3-i állásfoglalása is említést tesz. Sajnálatát fejezi ki továbbá az Európai Bizottság közleményének késedelmes közzététele miatt, ami megakadályozta annak teljes körű integrálását a jelenlegi programozási keretbe, és aggodalommal állapítja meg, hogy az integrált területfejlesztés és a közösségvezérelt helyi fejlesztés elvei csupán korlátozott hangsúlyt kapnak;

5.

sajnálatosnak tartja, hogy napjainkban a vidéki térségek – jóllehet valójában ők Európa „kirakatai” – még mindig túl gyakran marginalizálódnak. Olyan állandó kihívások közepette, mint a demográfiai változás, a digitális átállás, a megfizethető és jó minőségű élelmiszereket előállító, fenntartható mezőgazdaság fejlesztésének szükségessége, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, e területek a szakpolitikák hiányos összehangoltságát is megszenvedik. Ez jelentős lemaradást okoz a demokratikus részvétel, valamint az alapvető szolgáltatásokhoz, az infrastruktúrához és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén (2). Ez rontja Európa imázsát, akadályozza az Európai Unió régiói közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, és táplálja az aggasztó euroszkepticizmust, ezáltal pedig veszélyezteti az Unió egységét és stabilitását;

6.

a friss tanulmányok és jelentések fényében (3) kéri a területi (helyi alapú) politikák megerősítését és célzottabbá tételét a CLLD–Leader-eszköz kapacitásépítésén keresztül, hogy eleget lehessen tenni a vidékfejlesztés és területi kohézió iránti növekvő keresletnek. Ezek a programok hatékonynak bizonyultak a vidéki területek szerepvállalásának elősegítésében, ideje azonban ezeket a jövőbeni kihívásokhoz igazítani;

7.

hangsúlyozza, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztést és a Leader-programot mint az EU valamennyi vidéki térségében már meghonosodott és ismert eszközt teljes mértékben integrálni kell a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképbe, és általa el kell érni annak célkitűzéseit; hangsúlyozza, hogy a testre szabott, integrált eszközök – például a közösségvezérelt helyi fejlesztés – megerősítése fokozza a politika elfogadottságát a régiókban, és hozzájárul a kohéziós politika helyi alapú megközelítéseinek előmozdításához;

8.

kéri a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a CLLD–Leader kapacitásait és azt, hogy e program számára megfelelő szintű finanszírozást kell fenntartani az élő és virágzó helyi vidéki gazdaságok megtartása és helyreállítása érdekében;

9.

kéri, hogy ezt az elgondolást foglalják bele a vidéki térségeknek szánt uniós finanszírozás széttagoltságáról szóló tágabb vitába. Bár mindeddig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) tett a legtöbbet a vidéki térségek fejlesztéséért, a közös agrárpolitika célkitűzéseinek bővülése az utóbbi években meglehetősen kiszorította a vidéki infrastruktúrákat és szolgáltatásokat, és általában a helyi fejlesztést;

10.

kéri az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy valamennyi tagállam megfelelően vegye figyelembe a vidéki, integrált és közösségvezérelt területi szempontokat, és értékelje azok végrehajtását és hatását a közös agrárpolitika stratégiai terveiben, a kohéziós politikai programok partnerségi megállapodásaiban, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben;

11.

úgy véli, hogy a vidéki térségek számára más alapok – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és az Igazságos Átmenet Alap (IÁA) – is kínálnak lehetőségeket és megoldásokat;

12.

kéri, hogy valamennyi európai strukturális alap támogassa a vidéki gazdaságban a munkahelyteremtést, a társadalmi befogadást, a vidéki lakossági szolgáltatásokat, az innovációt és a versenyképességet, és biztosítsa a vidéki közösségek számára a megfelelő infrastruktúrát, köztük elegendő számú tisztességes és megfizethető lakást; Ezen források egy részét e területi megközelítés vidéki területeken történő megerősítésére kell elkülöníteni a nem mezőgazdasági vidékfejlesztésre irányuló közösségvezérelt helyi fejlesztés révén, a Leader-megközelítés keretében támogatott intézkedések kiegészítése érdekében. Ez alapvető módja lesz az „elégedetlenség földrajza” kezelésének is;

13.

alapvető fontosságúnak tartja, hogy a területfejlesztés következetes és rugalmas megközelítése keretében egyszerűsíteni kell az uniós finanszírozásokhoz és eljárásokhoz való hozzáférést, különösen a vidéki területek esetében, a többszintű kormányzás és a partnerség elveinek fenntartása mellett, különös tekintettel egy jövőbeli kibővített EU-ra;

A forráshoz jutás megkönnyítése a vidéki térségek számára

14.

hangsúlyozza, hogy fontos kidolgozni egy a területalapú finanszírozásra vonatkozó következetes és rugalmas megközelítést, az alapok közötti integrált megközelítés révén egyszerűbbé és gördülékenyebbé téve az uniós források lehívását;

15.

javasolja – egy új megközelítés kidolgozásáig – a több alapból származó finanszírozások használatának előmozdítását, és egyben elsősorban a jelenlegi eljárások túlzott bürokratizáltságának csökkentését;

16.

javasolja, hogy az irányító hatóságokat ösztönözzék arra, hogy a 2021–2027-es programozási időszak végén építsenek a rugalmasabb Leader-finanszírozások terén bevált gyakorlatokra;

17.

javasolja, hogy hozzanak létre a 2027 utáni időszakra vonatkozó, új végrehajtási eszközöket a CLLD–Leader-hez kapcsolódó helyi szereplők által vezetett helyi fejlesztés támogatásának fokozására a 27 tagállamban. Ezek az eszközök egy közös készlet elvén alapulnának, amely a következőket tartalmazná: a. egy vezető alapot, amelynek a kezelési szabályzata a többi mozgósított alapból, például az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) és az Igazságos Átmenet Alapból (IÁA) származó hozzájárulásokra is vonatkozna. b. A kis projektekre vonatkozó egyszerűsített szabályzatot a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentésére, valamint a helyi, innovatív és a helyi igényekhez igazodó kezdeményezések finanszírozásának elősegítésére. Előnyben részesítenék az egyösszegű kifizetések alkalmazását, ami hatékonynak bizonyult például Észtországban és Lengyelországban. c. A közösségvezérelt helyi fejlesztés számára elkülönített finanszírozás kötelező százalékos arányát minden egyes érintett alapban („ring-fencing”), ezáltal jelentős támogatást nyújtva a legkiszolgáltatottabb területeknek, köztük a vidéki, városkörnyéki, hegyvidéki, szigeti és határ menti területeknek. Ez az új gazdálkodási mód új életet lehelne a területi kohézió megerősítésével a Lisszaboni Szerződésbe és elősegítené, hogy a tagállamoknak nyújtott pénzügyi keretet hatékony módon felhasználják, különösen a vidéki térségekben;

A helyi akciócsoportok dinamikájának kiaknázása és az érintett felek bevonása

18.

kéri a helyi akciócsoportok stratégiai szerepének tagállami és regionális szintű elismerését, hiszen ezek némelyike 1991 óta működik a vidéki területek igényeire szabott innovatív megoldások elindítójaként. Ezek a térség helyi szakértőiből álló szervezetek alaposan ismerik a helyi sajátosságokat és a fejlesztés mozgatórugóit;

19.

arra ösztönzi az irányító hatóságokat, hogy biztosítsák a helyi akciócsoportok nagyobb mértékű intézményi elismerését, és támogassák azokat a vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásában. A minél nagyobb területi hatás eléréséhez a helyi akciócsoportoknak erőteljesebb eszközökre és fokozott önállóságra van szükségük. Szerepük meghaladja a projektek puszta megvalósítását: ők a területi kohézió és a helyi hálózatok építésének kulcsszereplői;

20.

a helyi akciócsoportok esetében megfelelő ellenőrzésekre van szükség. Nyomon kell követni az ilyen csoportok intézkedéseit, hogy érdemek és a célkitűzések elérése alapján egyforma hozzáférést lehessen biztosítani ezeknek a csoportoknak az irányításához;

21.

kéri, hogy az irányító hatóságokat ösztönözzék az átfogóbb és részvételen alapuló vidékfejlesztési megközelítés alkalmazásának folytatására. Az irányító hatóságok végső célkitűzésének a területi kohézióra és fejlesztésre kell összpontosítania. Ehhez a vidéki területeken meg kell erősíteni az adminisztratív és pénzügyi tervezést;

22.

kéri, hogy ösztönözzék a civil társadalom képviselőit arra, hogy nagyobb számban vegyenek részt a helyi akciócsoportokban a már jelen lévő magán- és közszektorbeli szakértők és képviselők mellett;

23.

kéri a nők nagyobb mértékű bevonását a Leader-projektek döntéshozó szerveibe és a közösségvezérelt helyi fejlesztésbe, és arra ösztönzi a társadalom minden szintjét, a fiataloktól az idősekig, hogy vegyenek részt a projektek tervezésében és kialakításában;

24.

javasolja, hogy jobban hívják fel a figyelmet arra, hogy a Leader keretében innovatív projektek támogatása révén, új bürokrácia létrehozása nélkül is lehetővé tehető az innováció;

25.

javasolja a CLLD–Leader-programmal kapcsolatos tájékoztatási és oktatási erőfeszítések fokozását, hogy a helyi szereplők teljes mértékben élhessenek annak előnyeivel. Jobban kell tájékoztatni a helyi önkormányzatokat a megközelítés kínálta lehetőségekről, különösen a vidéki és távoli régiókban, ezáltal támogatva az uniós forrásokhoz való hozzáférésüket;

26.

javasolja képzési programok indítását a helyi szereplők, különösen a Leader-szervezők és a választott képviselők számára a CLLD–Leader-programok terén való készségeik megerősítése céljából. E képzéseknek javítaniuk kell a rendelkezésre álló eszközök megértését, valamint segíteniük kell a stabil projektirányítást és biztosítaniuk kell a csapatfolytonosságot, ugyanakkor hangsúlyozniuk kell az integrált vidékfejlesztési stratégiákat is. Ennek az innovációra, a készségek elsajátítására, a több alapból való finanszírozásra vonatkozó megközelítésekre, valamint a Leader–CLLD-mechanizmusok hatékony alkalmazására kell összpontosítania a fenntartható vidékfejlesztés előmozdítása érdekében. Az RB határozottan kitart amellett, hogy a gazdasági és ökológiai reziliencia erősítése céljából lehetővé kell tenni a területfejlesztés finanszírozását a vidéki projektgazdák számára;

27.

testre szabott felkészítő programok kidolgozását kéri a helyi akciócsoportok, helyi egyesületek és más esetleges kedvezményezettek számára, ezzel is népszerűsítve a kohéziós források felhasználását és megkönnyítve a helyi szintű projektek végrehajtását a 2021–2027-es programozási időszak végéig;

28.

javasolja, hogy 2027 után indítsanak képzési programokat valamennyi vidéki szereplő, köztük az uniós alapok irányító hatóságai, a helyi választott képviselők, a helyi akciócsoportok és más érdekelt felek számára. Ezeknek a programoknak át kell ültetniük a gyakorlatba a Leader/CLLD alapelveit, és törekedniük kell a horizontális irányítás, a decentralizált döntéshozatal és szervezés megerősítésére és előmozdítására;

29.

kéri a továbbképzés ösztönzését a Leader-szervezők gyakori elvándorlásának pótlására – különösen azon országokban, ahol ez az elvándorlás jelentősebb –, valamint a helyi forrásgazdálkodás javítását a területi finanszírozási és kormányzási mechanizmusok jobb megértése révén;

A közösségvezérelt helyi fejlesztésbe és a Leaderbe vetett nagyobb bizalom

30.

kéri az érintett felek közötti kölcsönös bizalom előmozdítását, megerősítve a közösségvezérelt helyi fejlesztés hatékonyságát, amely például a Leaderen keresztül több tagállamban is bizonyította rugalmasságát és hatékonyságát, főként ott, ahol élvezte a kormány és a helyi önkormányzatok bizalmát. Ez a bizalom létfontosságú az ilyen területi eszközök sikeres végrehajtásához;

31.

kéri egy kölcsönös bizalmi megállapodás kezdeményezését az Európai Bizottság, a tagállamok, az irányító hatóságok, a helyi akciócsoportok és a projektgazdák között. E megállapodás célja a szigorú forráskezelés biztosítása mellett a bürokrácia elkerülése és a túlszabályozás csökkentése lenne, valamint az, hogy a különböző szintű hatóságok ne írjanak elő többszörös ellenőrzéseket. Meg kell találni az egyensúlyt a kockázatok kivédése és az uniós forrásokhoz jutás gördülékenysége között;

32.

javasolja az előfinanszírozási és előlegezési eszközök használatának ösztönzését valamennyi tagállamban a kisebb, különösen a vállalkozók, egyesületek vagy kkv-k által indított projektek esetében. Jelenleg az ilyen projektek finanszírozását sokszor a munkálatok elvégzése után térítik meg, ami visszafogja azokat a helyi szereplőket, amelyeknek nincs megfelelő anyagi hátterük a szükséges pénzeszközök megelőlegezéséhez;

33.

kéri az előfinanszírozási lehetőségekkel már élő tagállamokat, hogy az előfinanszírozás alkalmazásának általánossá tétele érdekében osszák meg tapasztalataikat azokkal a tagállamokkal, ahol ez a gyakorlat ritkább; Kéri továbbá egy olyan mechanizmus bevezetését, amely a projekt jóváhagyását követően biztosítja az odaítélt támogatás 80 %-át kitevő előleg szisztematikus kifizetését. A mechanizmus célja, hogy csökkentse a projektgazdák likviditási nehézségeit, különösen a vidéki és a legsérülékenyebb területeken, ugyanakkor növelje az európai finanszírozás hatékonyságát és hozzáférhetőségét;

A helyi szerepvállalás növelése az uniós szintű ellenőrzés megerősítése mellett

34.

kéri a vidékszempontú vizsgálat használatának ösztönzését és megerősítését az uniós jogszabályok és intézményi keretek kidolgozása során, különösen a következő többéves pénzügyi keretben, valamint a tagállamok nemzeti és regionális politikáiban;

35.

javasolja, hogy az Európai Bizottság összes érintett főigazgatóságát programozási időszakonként legalább kétszer vonják be a hatáskörükbe tartozó szakpolitikák területi hatásvizsgálatába. E vizsgálatok alapján pontosabb viszonyítási alap alakítható ki, a vidéki területek sajátosságainak európai szakpolitikákba való jobb integrálását illetően pedig meghatározhatók a továbbfejlesztés irányai;

36.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az Európai Bizottság által javasolt közös módszertan alapján végezzék el belső vidékfejlesztési politikáik mélyreható értékelését. Ezek az értékelések biztosítják majd, hogy a vidéki területek igényeit minden tagállamban következetesebben figyelembe vegyék, valamint hogy javuljon a nemzeti és az európai szakpolitikák közötti koherencia;

37.

javasolja annak értékelését, hogy a teljesítményalapú megközelítés hasznos lehet-e a vidéki térségeket támogató szakpolitikák hatékonyságának javításához. Ez azt jelentené, hogy a finanszírozások egy részét a körülhatárolt és mérhető célkitűzések megvalósulásához kötik, biztosítva, hogy a források oda irányuljanak, ahol tényleges és tartós hatást fejtenek ki.

---

(1)   Az új európai Bauhaus, 2023., 6. o.

(2)  Perpiña Castillo, C., Jacobs-Crisioni, C., Barranco, R., Curtale, R., Kompil, M., Vallecillo, S., Auteri, D., és Dijkstra, L.: Opportunities and challenges for remote rural areas in the European Union (Az Európai Unió távoli vidéki térségeinek kilátásai és kihívásai), Európai Bizottság, Ispra, 2023, JRC135398; Vilcu, R., Van den Bossche, L., Altman, N., Ziegler, V., Salle, E., Zomer, B.: Empowering rural areas in multi-level governance processes (A vidéki térségek cselekvőképességének javítása a többszintű kormányzás eszközeivel), 2023, SHERPA-állásfoglalás .

(3)  Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság: Evaluation on the impact of LEADER on Balanced Territorial Development [A Leader-program kiegyensúlyozott területfejlesztésre gyakorolt hatásának értékelése], európai bizottsági szolgálati munkadokumentum, 2024;

Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, Münch, A., Gorny, H., Badouix, M., Gaugitsch, R. és mtsai.: Study on funding for EU rural areas – Final report [Tanulmány az EU vidéki térségeinek finanszírozásáról – zárójelentés] , az Európai Unió Kiadóhivatala, 2024.

Európai Bizottság, Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság, európai bizottsági szolgálati munkadokumentum: BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a 9. kohéziós jelentésről.