(9)   Az Elnökség engedélyezi a munkavégzés szokásos helyétől eltérő helyen tartandó bizottsági üléseket vagy kiküldetéseket, a meghallgatásokat és az előadók számára a tanulmány- és tényfeltáró utakat .

(9)   Az Elnökség engedélyezi a meghallgatások költségeit .

(7)   Az Elnökök Értekezlete javaslatot tesz a Parlamentnek a bizottságok, a vizsgálóbizottságok, a parlamenti vegyes bizottságok és az állandó küldöttségek összetételére és hatáskörére. Az Elnökök Értekezlete felelős az eseti küldöttségek engedélyezéséért .

(7)   Az Elnökök Értekezlete javaslatot tesz a Parlamentnek a bizottságok, a különbizottságok, a vizsgálóbizottságok, a parlamenti vegyes bizottságok és az állandó küldöttségek összetételére és hatáskörére. Az Elnökök Értekezlete a 207a. cikkel összhangban javaslatot tesz a Parlamentnek ideiglenes jogalkotási bizottságok létrehozására .

(7a)     Az Elnökök Értekezlete engedélyezi a munkavégzés szokásos helyétől eltérő helyen tartandó kiküldetéseket és parlamentközi üléseket.

(1)     Ha egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament megállapítja, hogy a megfelelő anyagi források rendelkezésre állnak-e.

(2)     A téma szerint illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel.

(3)     Ha a téma szerint illetékes bizottság módosítja az éppen vizsgált jogi aktus pénzügyi dotációját, kikéri a költségvetési ügyekben illetékes bizottság véleményét.

(4)     A költségvetési ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is felvethet a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatok pénzügyi összeegyeztethetőségét érintő kérdéseket. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

(5)     Ha a költségvetési ügyekben illetékes bizottság úgy dönt, hogy vitatja egy javaslat pénzügyi összeegyeztethetőségét, úgy következtetéseiről jelentést tesz a Parlamentnek, mielőtt a Parlament szavaz a javaslatról.

(3)    A Parlament állásfoglalása megjelöli a megfelelő jogalapot és ajánlásokat tartalmaz a szükséges javaslatok tartalmára vonatkozóan.

(3)    A téma szerint illetékes bizottság saját kezdeményezésére is benyújthat ilyen javaslatot. Véleményt kér a jogalap megfelelőségéről a jogi ügyekben illetékes bizottságtól, amelyet indokolatlan késedelem nélkül el kell készíteni.

(4)    Ha egy javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak , a Parlament feltünteti a szükséges pénzügyi fedezet biztosításának módját .

(4)    A költségvetési ügyekben illetékes bizottság véleményt adhat ki a javaslat esetleges pénzügyi vonatkozásairól a téma szerint illetékes bizottságnak. Köteles erről véleményt nyilvánítani abban az esetben, ha a téma szerint illetékes bizottság ezt kéri. Minden ilyen véleményt indokolatlan késedelem nélkül el kell készíteni.

(4a)     A Parlament állásfoglalása ajánlásokat tartalmaz a kért javaslat tartalmára vonatkozóan.

(4b)     A Parlament állásfoglalását a Tanács és a Bizottság tudomására kell hozni a 38. cikk (2) bekezdésében említett éves intézményközi program megalkotásáról szóló együttes nyilatkozatba való esetleges beillesztése céljából.

(6)   A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeresen ellenőrzi, hogy a Bizottság eleget tesz-e a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (10) bekezdésének, amely szerint a Bizottságnak három hónapon belül választ kell adnia a javaslat előterjesztésére irányuló felkérésekre egy külön közlemény elfogadásával, amelyben meghatározza, milyen lépéseket szándékozik tenni. A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeresen beszámol ezen ellenőrzés eredményeiről az Elnökök Értekezletének.

(6)   A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeresen ellenőrzi és jelentést tesz az Elnökök Értekezletének arról , hogy a Bizottság eleget tesz-e a keretmegállapodás (16) bekezdése harmadik albekezdésének, valamint a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (10) bekezdésének, amely szerint a Bizottságnak három hónapon belül választ kell adnia a javaslat előterjesztésére irányuló felkérésekre egy külön közlemény elfogadásával, amelyben meghatározza, milyen lépéseket szándékozik tenni.

(1)   Az Elnök a más intézményektől vagy a tagállamoktól érkezett, kötelező erejű jogi aktusokra irányuló javaslatokat az illetékes bizottsághoz utalja vizsgálatra. A többi bizottságot egyidejűleg tájékoztatni kell az illetékes bizottsághoz való utalásról.

(1)   Az Elnök a más intézményektől vagy a tagállamoktól érkezett, kötelező erejű jogi aktusokra irányuló javaslatokat az illetékes bizottsághoz vagy az 58. cikk értelmében az illetékes bizottságokhoz utalja vizsgálatra. Az Elnök ezzel egyidejűleg a javaslatokat egy vagy több bizottsághoz utalhatja, hogy az 56. cikk alapján véleményt nyilvánítsanak. A többi bizottságot és a képviselőcsoportokat egyidejűleg tájékoztatni kell az illetékes bizottsághoz való utalásról.

(1a)     A bizottságok vagy a képviselőcsoportok a bizottsághoz való utalástól számított két héten belül megtámadhatják az Elnök által az illetékes bizottsághoz vagy bizottságokhoz való utalást. Ilyen esetben az adott bizottságnak vagy képviselőcsoportnak az Elnökök Értekezlete következő ülése előtt legalább egy héttel részletes írásbeli indokolást és a VI. melléklet alapján megalapozott alternatívát kell benyújtania.

(2)   Kétség esetén az elnök azt megelőzően , hogy az illetékes bizottsághoz való utalást bejelentené a Parlamentben, illetékességgel kapcsolatos kérdést terjeszthet az Elnökök Értekezlete elé . Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének, vagy ez utóbbi elnökének ajánlása alapján határoz, összhangban a 211 . cikk (2) bekezdésével .

(2)   Kétség esetén az Elnök az (1) bekezdés értelmében az illetékes bizottsághoz való utalást megelőzően az illetékesség kérdésében ajánlást kérhet a Bizottsági Elnökök Értekezletétől. A Bizottsági Elnökök Értekezlete vagy annak elnöke a következő ülésén elfogadja az említett ajánlást. Az ajánlás kézhezvételét követően az Elnök bejelentést tesz az illetékes bizottsághoz való utalásról. A képviselőcsoportokat ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell az illetékes bizottsághoz való utalásról. A képviselőcsoportok a bizottsághoz való utalástól számított két héten belül megtámadhatják az Elnök által az illetékes bizottsághoz vagy bizottságokhoz való utalást . Ilyen esetben az adott képviselőcsoportnak legalább két héttel az Elnökök Értekezlete következő ülését megelőzően részletes írásbeli indokolást és a VI. melléklet alapján megalapozott alternatívát kell benyújtania . Az Elnökök Értekezlete a következő ülésén határoz az illetékes bizottsághoz való utalás kérdésében .

(2a)     Az utalástól számított két héten belül bármely olyan bizottság, amelyhez az Elnök nem utalta a javaslatot az (1) bekezdés értelmében való véleményezésre, kérheti a Bizottsági Elnökök Értekezletének engedélyét ilyen vélemény készítésére. A kérelemnek írásbeli indokoláson kell alapulnia, amely igazolja, hogy az ügy jelentős mértékben a bizottságnak a VI. melléklet szerinti hatáskörébe tartozik. A Bizottsági Elnökök Értekezlete vagy annak elnöke a következő ülésén határoz, és erről tájékoztatja az Elnököt.

(3)   Az Elnök azután jelenti be az illetékes bizottsághoz való utalást a plenáris ülésen, hogy a javaslatot az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén megkapta –a sürgősségi eljárás alkalmazása iránti, 163. cikk szerinti kérelmek eseteinek kivételével –, és adott esetben azt követően, hogy a 211. cikk (2) bekezdésével összhangban rendezték a bizottságok közötti hatásköri ütközéseket . A plenáris ülésen történő bejelentést követően az illetékes bizottsághoz való utalást közzé kell tenni a Parlament honlapján.

(3)   Az Elnök azután jelenti be az illetékes bizottsághoz való utalást a plenáris ülésen, hogy a javaslatot az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén megkapta – a sürgősségi eljárás alkalmazása iránti, 163. cikk szerinti kérelmek eseteinek kivételével –, és adott esetben azt követően, hogy rendezték a bizottságok közötti hatáskörök kérdését . A plenáris ülésen történő bejelentést követően az illetékes bizottsághoz való utalást közzé kell tenni a Parlament honlapján.

(4)     Az illetékes bizottság bármikor úgy határozhat, hogy előadót nevez ki valamely javaslat előkészítő szakaszának követésére. Ezt különösen abban az esetben fontolja meg, ha a javaslat szerepel a Bizottság munkaprogramjában.

(5)     Ha az eljárási szabályzat második és harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezése, és a szabályzat bármely más rendelkezése között ellentmondás van, a második és a harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezés élvez elsőbbséget.

(5a)     Az e cikkben említett határidők kiszámítása céljából a parlamenti tevékenység nélküli hetek és a külső parlamenti tevékenységek számára fenntartott hetek nem vehetők figyelembe.

(2)   Az alkalmazandó eljárásról hozott határozatot követően, és ha az 52. cikk szerinti egyszerűsített eljárást nem kell alkalmazni, a bizottság a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat tekintetében tagjai vagy állandó póttagjai közül előadót jelöl ki , ha ez a 48. cikk (4) bekezdése alapján még nem történt meg .

(2)   Az alkalmazandó eljárásról hozott határozatot követően, és feltéve, hogy az 52. cikk szerinti egyszerűsített eljárást nem kell alkalmazni, a bizottság a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat tekintetében tagjai vagy állandó póttagjai közül előadót jelöl ki.

(2)   Az elnök ehelyett azt is javasolhatja, hogy az elnök vagy az előadó a bizottsági vitát figyelembe vevő módosításcsomagot fogalmazzon meg. Ha a bizottságban legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport nem emel kifogást, a javasolt eljárást jóváhagyottnak kell tekinteni és a módosításokat el kell küldeni a bizottság tagjainak .

(2)   Az elnök ehelyett azt is javasolhatja, hogy a módosítások előterjesztésének határidejét az előzetes jelentéstervezet elkészültét megelőzően állapítsák meg. Ha a bizottságban legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport nem emel kifogást, a javasolt eljárást jóváhagyottnak kell tekinteni.

(1)     Kivételes esetben, az 51. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül és az illetékes bizottság kérésére az Elnökök Értekezlete engedélyezheti legfeljebb három társelőadó kinevezését. Általános szabályként a társelőadók különböző képviselőcsoportokból érkeznek.

(2)     A társelőadók kinevezése az (1) bekezdés alapján nincs engedélyezve a bizottságok által az 58. cikk alapján közösen készített jelentések, az 56. cikk szerinti vélemények és a saját kezdeményezésű jelentések esetében, a költségvetési vagy intézményi természetű saját kezdeményezésű jelentések kivételével.

(4)   A Parlamenthez beterjesztett állásfoglalási indítványokat a Parlament a 160. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások, illetve részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmek a plenáris ülésen történő megvitatásra, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő, vagy ha azokat a képviselők legalább egytizede terjeszti elő. A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 181. cikk (3) bekezdésének megfelelően. A bizottság állásfoglalási indítványára és annak összes módosítására a 190. cikk alkalmazandó. A 190. cikk alkalmazandó az alternatív állásfoglalási indítványokról szóló egyetlen szavazásra is.

(4)   A Parlamenthez beterjesztett állásfoglalási indítványokat a Parlament a 160. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban kell megvitatni vagy közvetlenül a plenáris ülésen történő szavazásra kell bocsátani . Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások, illetve részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmek a plenáris ülésen történő megvitatásra, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő, vagy ha azokat a képviselők legalább egytizede terjeszti elő. A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 181. cikk (3) bekezdésének megfelelően. A bizottság állásfoglalási indítványára és annak összes módosítására a 190. cikk alkalmazandó. A 190. cikk alkalmazandó az alternatív állásfoglalási indítványokról szóló egyetlen szavazásra is.

(5)   A (4) bekezdés nem alkalmazandó, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 46. vagy a 47. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentést stratégiai jelentésként (18) engedélyezték.

(5)   A (4) bekezdés nem alkalmazandó, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 46. vagy a 47. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, ha a jelentést stratégiai jelentésként , végrehajtási jelentésként, illetve az Elnökök Értekezlete által megállapított végrehajtási rendelkezésekben felsorolt éves tevékenységi és ellenőrzési jelentésként engedélyezték.

(5a)     A bizottsági elnökök megállapodást köthetnek más bizottságok elnökeivel egy saját kezdeményezésű jelentés vagy nem jogalkotási jelentés adott bizottságnak való kiosztásáról.

(1)    Ha az a bizottság, amelyhez az ügyet először utalták, egy másik bizottság véleményét is meg szeretné hallgatni, illetve ha egy másik bizottság az üggyel elsőként megbízott bizottsággal ismertetni kívánja véleményét, e bizottságok kérhetik az Elnököt, hogy a 210. cikk (2) bekezdésével összhangban az egyik bizottságot illetékes, a másikat pedig véleményt nyilvánító bizottságnak jelölje ki.

(1)    A bizottságok a 48. és az 54. cikk értelmében engedélyt kaphatnak vélemény készítésére, amennyiben egy ügy a VI. melléklet  (18a) értelmében jelentős mértékben a hatáskörükbe tartozik.

(1a)     Az illetékes bizottság és bármely véleményt nyilvánító bizottság elnökeit és előadóit köti a jóhiszemű és kölcsönös együttműködés elve. Az említett bizottságok előadói folyamatosan tájékoztatják egymást és megállapodásra törekszenek a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontjukról.

(2)   Amennyiben a vélemény kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény tartalmazza a bizottsághoz utalt szöveghez tartozó módosításokat, amelyekhez adott esetben rövid indokolás tartozik. Az ilyen indokolásért azok megfogalmazója felelős, és nem szavaznak róla. Szükség esetén a véleményt nyilvánító bizottság írásban röviden indokolja a vélemény egészét. Az ilyen rövid írásos indokolásért a vélemény előadója felelős.

(2)   Amennyiben a vélemény kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény tartalmazza a bizottsághoz utalt szöveghez tartozó módosításokat, amelyekhez adott esetben rövid indokolás tartozik. Az ilyen indokolásért azok megfogalmazója felelős, és nem szavaznak róla. Szükség esetén a véleményt nyilvánító bizottság írásban röviden indokolja a vélemény egészét. Az ilyen rövid írásos indokolásért a vélemény előadója felelős.

(2a)    Amennyiben a vélemény nem kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény az illetékes bizottság jelentéstervezetének módosításait tartalmazza. Az illetékes bizottság által meghatározott ütemtervnek elegendő időt kell hagynia a véleményt nyilvánító bizottságok számára ahhoz, hogy konkrét határidőt állapítsanak meg módosításaik benyújtására és munkájuk befejezésére.

(2b)    Az illetékes bizottság szavaz a véleményt nyilvánító bizottság módosításairól. A véleményt nyilvánító bizottság azon módosításait, amelyeket az illetékes bizottság nem fogadott el, az említett véleményt nyilvánító bizottság vizsgálat céljából közvetlenül a Parlament elé terjesztheti, kivéve a 93. cikk, a 118. cikk és az V. melléklet szerinti vélemények esetén.

(2c)    A vélemények kizárólag a véleményt nyilvánító bizottság hatáskörébe tartozó ügyekkel foglalkozhatnak. A véleményt nyilvánító bizottság hatáskörén kívül eső módosítások nem fogadhatók el.

(3)     Az illetékes bizottság határidőt állapít meg, amelyen belül a véleményt nyilvánító bizottságnak a véleményét közölnie kell, hogy azt az illetékes bizottság figyelembe tudja venni. A bejelentett ütemtervet érintő bármely változásról az illetékes bizottság haladéktalanul tájékoztatja a véleményt nyilvánító bizottságot vagy a véleményt nyilvánító bizottságokat. Az illetékes bizottság nem fogalmazza meg végleges következtetéseit e határidő lejártát megelőzően.

(4)     Alternatív lehetőségként a véleményt nyilvánító bizottság úgy is határozhat, hogy álláspontját olyan módosítások formájában fogalmazza meg, amelyeket elfogadásuk után közvetlenül az illetékes izottságban terjesztenek elő. Ezeket a módosításokat az elnök vagy az előadó terjeszti elő a véleményt nyilvánító bizottság nevében.

(5)     A véleményt nyilvánító bizottság az illetékes bizottság által a módosítások benyújtására kijelölt határidőn belül nyújtja be a (4) bekezdésben említett módosításokat.

(6)   A véleményt nyilvánító bizottság által elfogadott valamennyi véleményt és módosítást mellékelni kell az illetékes bizottság jelentéséhez.

(6)   A véleményt nyilvánító bizottságok által elfogadott valamennyi véleményt mellékelni kell az illetékes bizottság jelentéséhez.

(7)     E cikk értelmében a véleményt nyilvánító bizottság nem terjeszthet elő a plenáris ülés által megfontolandó módosításokat.

(8)   A véleményt nyilvánító bizottság elnökét és a vélemény előadóját tanácsadóiminőségben meg kell hívni az illetékes bizottságnak a közös üggyel kapcsolatos üléseire.

(8)   A véleményt nyilvánító bizottság elnökét és a vélemény előadóját tanácsadói minőségben meg kell hívni az illetékes bizottság üléseire. A véleményt nyilvánító bizottság előadóját tanácsadói minőségben szintén meg kell hívni az intézményközi tárgyalások keretében tartott árnyékelőadói ülésekre és előkészítő ülésekre. A rendes jogalkotási eljárás tekintetében ez a bekezdés csak az első olvasat szakaszára alkalmazandó.

(1)     A 48. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, amennyiben egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat hatással van az Unió költségvetésére, az Elnök a javaslatot a költségvetési ügyekben illetékes bizottsághoz utalja. A bizottság ezt követően költségvetési értékelést készít a javaslatról, ha azt helyénvalónak tartja, vagy ha azt a téma szerint illetékes bizottság kéri. Ez a bekezdés nem érinti annak lehetőséget, hogy a költségvetési ügyekben illetékes bizottság felhatalmazást kapjon arra, hogy az 56. cikk alapján véleményeket terjesszen elő, vagy az 58. cikk alapján egy vagy több bizottsággal közösen járjon el.

(2)     A téma szerint illetékes bizottság határidőt állapít meg a költségvetési értékelés elkészítésére. A bejelentett ütemtervet érintő bármely változásról haladéktalanul tájékoztatni kell a költségvetési ügyekben illetékes bizottságot. A téma szerint illetékes bizottság e határidő lejárta előtt nem fogadhatja el jelentését.

(3)     A költségvetési értékelés során a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat elegendő pénzügyi forrásról és emberi erőforrásról gondoskodik-e, és értékeli a javasolt finanszírozás más uniós programokra vagy szakpolitikákra gyakorolt lehetséges hatását. Azt is meghatározza, hogy a javaslat összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi kerettel, a saját források rendszerével és a megfelelő intézményközi megállapodással, valamint a költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési elvekkel. Adott esetben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság azt is meghatározza, hogy a javaslat összeegyeztethető-e a Parlamentnek az említett keret, rendszer, megállapodás vagy elvek módosítására vagy felváltására irányuló bármely javaslattal kapcsolatos álláspontjával.

(4)     A költségvetési értékelés a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban a (3) bekezdésben említett szempontok értékeléséből áll. A költségvetési értékelés adott esetben tartalmazhat módosításokat is a javaslathoz, amelyek kizárólag a (3) bekezdésben említett szempontokra terjednek ki. A téma szerint illetékes bizottság e szempontokra vonatkozó módosításai nem fogadhatók el. A költségvetési értékelést, beleértve a módosításokat is, be kell építeni magába a jelentésbe.

(5)     Amennyiben költségvetési értékelést nyújtanak be, a téma szerint illetékes bizottság és a költségvetési ügyekben illetékes bizottság az eljárás során mindvégig együttműködik a szakpolitikai és a költségvetési célok közötti teljes összhang biztosítása érdekében. E célból meghívják egymás előadóit a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatos parlamenti vitáikra, beleértve az előadók és az árnyékelőadók közötti találkozókat is.

(6)     Amennyiben költségvetési értékelést nyújtanak be, a 74. cikk (1) bekezdésében említett tárgyalócsoportba be kell vonni a költségvetési ügyekben illetékes bizottság előadóját a (3) bekezdésben említett szempontok tekintetében. Amennyiben nem nyújtanak be költségvetési értékelést, a téma szerint illetékes bizottság felkérheti a költségvetési ügyekben illetékes bizottságot, hogy az intézményközi tárgyalások bármely szakaszában nyújtson segítséget a 74. cikk (1) bekezdésében említett tárgyalócsoportnak a (3) bekezdésben említett szempontokkal kapcsolatban.

(1)     Ha a hatáskör kérdését a 211. cikk alapján az Elnökök Értekezlete elé utalták, és az Elnökök Értekezlete az VI. melléklet alapján úgy ítéli meg, hogy az ügy közel azonos mértékben két vagy több bizottság hatáskörébe tartozik, illetve hogy az ügy különböző részei két vagy több bizottság hatáskörébe tartoznak, az 56. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel:

(2)     Az e cikk szerinti eljárás nem alkalmazandó az illetékes bizottság által a 105. cikk szerint elfogadandó ajánlások vonatkozásában.

(1)   Ha a 211. cikk alapján hatásköri kérdést kell tárgyalnia , az Elnökök Értekezlete dönthet úgy , hogy közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást és együttes szavazást kell alkalmazni , amennyiben:

(1)   Ha egy ügy két vagy három bizottság hatáskörébe tartozik , anélkül, hogy egyikük fő hatáskörébe tartozna , a 48. cikk vagy az 54. cikk alapján közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást és együttes szavazást lehet alkalmazni . Minden bizottság kijelöl egy előadót.

(2)   Ebben az esetben az érintett előadók közös jelentéstervezetet készítenek, amelyet az érintett bizottságok elnökeinek közös elnökletével tartott közös bizottsági üléseken vizsgálnak és szavaznak meg.

(2)   Ebben az esetben az érintett előadók közös jelentéstervezetet készítenek, amelyet az érintett bizottságok elnökeinek közös elnökletével tartott közös bizottsági üléseken vizsgálnak és szavaznak meg. A bizottsági elnökök eltérő megállapodásának hiányában az ülések elnöki tisztét az érintett bizottságok elnökei felváltva látják el.

(3)   A rendes jogalkotási eljárás második olvasatában a Tanács álláspontját az érintett bizottságok közös ülésen vizsgálják meg , amelyre – amennyiben az említett bizottságok elnökei nem tudnak megegyezni – a tanácsi álláspont Parlamentnek történő továbbítását követő, a parlamenti szervek ülésére fenntartott első hét szerdáján kerül sor. A későbbi ülés összehívásáról való megegyezés hiányában az ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze. A második olvasatra vonatkozó ajánlás megszavazására közös ülésen, az érintett bizottságok előadói által elkészített közös tervezet, vagy közös tervezet hiányában az érintett bizottságokban benyújtott módosítások alapján kerül sor.

(3)   A rendes jogalkotási eljárás második olvasatában a Tanács álláspontját az érintett bizottságok közös ülésen vizsgálják meg. Amennyiben az említett bizottságok elnökei nem tudnak megegyezni , a közös ülésre a tanácsi álláspont Parlamentnek történő továbbítását követő, a parlamenti szervek üléseire fenntartott első hét szerdáján kerül sor. A későbbi ülés összehívásáról való megegyezés hiányában az ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze. A második olvasatra vonatkozó ajánlás megszavazására közös ülésen, az érintett bizottságok előadói által elkészített közös tervezet, vagy közös tervezet hiányában az érintett bizottságokban benyújtott módosítások alapján kerül sor.

(1)   A Parlament tárgyalócsoportját az előadó vezeti, elnökségét pedig az illetékes bizottság elnöke vagy valamely, az illetékes bizottságelnöke által kijelölt alelnöke látja el . A csoport magában foglalja legalább a tárgyalásokban részt venni kívánó képviselőcsoportok árnyékelőadóit .

(1)   A Parlament tárgyalócsoportját az előadó vezeti, és az illetékes bizottság elnöke vagy valamely, az illetékes bizottság elnöke által kijelölt alelnöke tölti be az elnöki tisztét, aki nem lehet az érintett jelentés árnyékelőadója . Ha sem az elnök, sem az alelnök nem tud részt venni a Tanáccsal és a Bizottsággal tartott adott tárgyaláson („háromoldalú egyeztetés”), az elnök az ülés előtt tájékoztatja a Parlament elnökét, hogy a tárgyalócsoport elnöki tisztét az adott háromoldalú egyeztetésen kivételesen az előadó látja el.

(2)   A Tanáccsal és a Bizottsággal tartott találkozókon ( háromoldalú egyeztetés keretében) megvitatandó dokumentumokat legalább 48 órával, sürgős esetben pedig legalább 24 órával az adott találkozó előtt meg kell köröztetni a tárgyalócsoporton belül.

(2)   A háromoldalú egyeztetés keretében megvitatandó dokumentumokat legalább 48 órával, sürgős esetben pedig legalább 24 órával az adott találkozó előtt meg kell köröztetni a tárgyalócsoporton belül.

(5)   Az 57. és 58. cikk értelmében érintett bizottságok közötti nézeteltérés esetén a tárgyalásokmegnyitásának és lefolytatásának részletes szabályait a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke az említett cikkekben meghatározott elvekkel összhangban állapítja meg.

(5)   Az 58. cikk értelmében érintett bizottságok közötti , a tárgyalások megnyitásával és lefolytatásával kapcsolatos nézeteltérés esetén e tárgyalások részletes szabályait a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke az 58. cikkben meghatározott elvekkel összhangban állapítja meg.

(3a)     A kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó módosításokat a Bizottság a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodással összhangban előzetesen végrehajthatósági értékelésnek veti alá. A 47. cikknek megfelelően készülő jelentésekhez vagy elfogadott javaslatokhoz közvetlenül kapcsolódó kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket tájékoztatás céljából meg kell küldeni a Bizottságnak.

(4)   Az illetékes bizottság a módosításokról a plenáris ülésen történő megvitatásukat megelőzően szavaz.

(4)   Az illetékes bizottság minden költségvetési módosításról a plenáris ülésen történő megvitatásukat megelőzően szavaz. A szavazás során elsőbbséget élveznek azok a módosítások, amelyek a 47. cikknek megfelelően készülő jelentésekhez vagy elfogadott javaslatokhoz közvetlenül kapcsolódó kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatosak.

(1)     Amennyiben az alapul szolgáló jogalkotási aktust a Parlament az 57. cikkben meghatározott eljárást alkalmazva fogadta el, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok vagy intézkedések tervezeteinek vizsgálatakor a következő további rendelkezések alkalmazandók:

(1)   Az illetékes bizottság ajánlásokat készíthet a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unióról szóló szerződés V. címébe (Az Unió külső tevékenysége) tartozó tárgyban, vagy abban az esetben, ha valamely, e szabályzat 114. cikke hatálya alá eső nemzetközi megállapodást nem utaltak a Parlament elé, vagy a Parlamentet nem tájékoztatták arról e szabályzat 115. cikkének megfelelően.

(1)    Az 54. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban az illetékes bizottság ajánlásokat készíthet a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unióról szóló szerződés V. címébe (Az Unió külső tevékenysége) tartozó tárgyban, vagy abban az esetben, ha valamely, e szabályzat 114. cikke hatálya alá eső nemzetközi megállapodást nem utaltak a Parlament elé, vagy a Parlamentet nem tájékoztatták arról e szabályzat 115. cikkének megfelelően.

(3)   Az ezen ajánlástervezetek elfogadására irányuló eljárás során a bizottsági szakaszban írott szöveget kell szavazásra bocsátani.

(3)   Az ezen ajánlástervezetek elfogadására irányuló eljárás során a bizottsági szakaszban írott szöveget kell szavazásra bocsátani. Az 56. cikknek megfelelően más bizottságok véleményt készíthetnek az illetékes bizottság számára.

(6)   Az ajánlásokat elfogadottnak kell tekinteni, ha a plenáris ülés kezdetét megelőzően legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő írásban kifogást nem nyújt be. Kifogás benyújtása esetén a bizottság ajánlástervezetét fel kell venni ugyanazon plenáris ülés napirendjére. Ezen ajánlásokat vitára kell bocsátani, és a valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő által előterjesztett módosításokról szavazást kell tartani.

(6)   Az ajánlásokat elfogadottnak kell tekinteni, ha a plenáris ülés kezdetét megelőzően legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő írásban kifogást nem nyújt be. Kifogás benyújtása esetén a bizottság ajánlástervezetét fel kell venni ugyanazon plenáris ülés napirendjére. Ezen ajánlásokat vitára lehet bocsátani, és a valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő által előterjesztett módosításokról szavazást kell tartani.

(1)   Az Elnök felkéri a Bizottság megválasztott elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet a feladatköröknek (tárcáknak) a biztosok javasolt testületében – a Bizottság megválasztott elnökének politikai irányvonalaival összhangban – való elosztásáról.

(1)   Az Elnök felkéri a Bizottság megválasztott elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet az új Bizottság tervezett felépítéséről és a feladatköröknek (tárcáknak) a biztosok javasolt új testületében – a Bizottság megválasztott elnökének politikai irányvonalaival összhangban – való elosztásáról , valamint egyéb átfogó kérdésekről, többek között az említett testületen belül a nemek egyensúlyáról .

(3)   A meghallgatásokat a bizottságok végzik. A meghallgatás kivételes esetben lebonyolítható más formában is, ha a biztosjelöltnek elsősorban horizontális jellegű feladatköre van, feltéve, hogy a meghallgatáson részt vesznek az illetékes bizottságok is.

(3)   A megerősítő meghallgatásokat a bizottságok végzik. A megerősítő meghallgatás kivételes esetben lebonyolítható más formában is, ha a biztosjelöltnek elsősorban horizontális jellegű feladatköre van, feltéve, hogy a megerősítő meghallgatáson részt vesznek az illetékes bizottságok is.

(1)     Amennyiben a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkén alapuló jogi aktusra irányuló javaslat elfogadását tervezi, az Elnök felkéri a Bizottság elnökét, hogy tegyen nyilatkozatot a Parlamentben, amelyben kifejti az említett jogalap kiválasztásának okait, valamint felvázolja a javaslat fő célkitűzéseit és elemeit. A nyilatkozatot a javaslat Bizottság általi hivatalos elfogadása előtt kell megtenni. Amennyiben ez nem történik meg, a nyilatkozatot fel kell venni a javaslat Bizottság általi elfogadását követő első plenáris ülés napirendtervezetébe, kivéve, ha az Elnökök Értekezlete másként határoz. Az Elnökök Értekezlete határozza meg, hogy a nyilatkozatot követően sor kerül-e teljes vitára. A 132. cikk állásfoglalási indítványok előterjesztésére és a róluk tartott szavazásokra vonatkozó (2)–(8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(2)     Az Elnök a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz utalja a javaslatot a jogalap ellenőrzése céljából. Ha az említett bizottság úgy határoz, hogy megkérdőjelezi a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét, következtetéseiről szükség esetén szóban jelentést tesz a Parlamentnek. A 149. cikk (3)–(5) bekezdése alkalmazandó.

(3)     Amennyiben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkén alapuló jogi aktusra irányuló javaslat jelentős hatással lehet az uniós költségvetésre, a Parlament kéri az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozatában  (27a) előírt költségvetési vizsgálati eljárás megindítását.

(4)     Legkorábban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkén alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított három hónap elteltével, majd azt követően megfelelő időközönként az Elnök felkéri az illetékes biztost, hogy tegyen nyilatkozatot a Parlamentnek, beszámolva az érintett jogi aktus végrehajtásáról, valamint arról, hogy a Szerződések követelményeinek fényében szükséges-e fenntartani a jogi aktus rendelkezéseit. A (1) bekezdésben meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó.

(1)     Egy vagy több biztos valamely kiemelt politikai jelentőségű kérdésben történő meghallgatása céljából az Elnökök Értekezlete az Elnök, egy bizottság, legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport javaslatára rövid időn belül különleges ellenőrző meghallgatást hívhat össze.

(2)     Az Elnökök Értekezlete meghatározza a képviselőcsoportok és a független képviselők által az adott különleges ellenőrző meghallgatásra kijelölendő képviselők számát. Adott esetben a képviselőcsoportok biztosítják az érintett bizottságok megfelelő képviseletét.

(3)     A különleges ellenőrző meghallgatás elnöki tisztét az Elnök vagy felhatalmazás útján az alelnökök egyike látja el. Amennyiben az Elnökök Értekezlete másként nem határoz, a különleges ellenőrző meghallgatás teljes mértékben nyilvános.

(4)     A képviselőcsoportok számára megállapított felszólalási időt egy blokként kell kezelni. Minden képviselőcsoport a saját blokkján belül felosztja a felszólalási időt a meghallgatáson részt vevő tagjai között. A független képviselők számára biztosított felszólalási idő nem tekintendő blokknak.

(5)     A különleges ellenőrző meghallgatás lezárását követően az elnök a meghallgatáson részt vevő képviselők nevében írásbeli ajánlásokat terjeszthet az Elnökök Értekezlete elé.

(1)   Minden plenáris ülésen legfeljebb körülbelül 90 perces időtartamban lehetőség biztosítható a biztosokhoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több témakörben, amelyet előzetesen és legkésőbb az érintett plenáris ülés előtti csütörtökön az Elnökök Értekezlete határoz meg.

(1)   Minden plenáris ülésen legfeljebb körülbelül 90 perces időtartamban lehetőség biztosítható egy biztoshoz vagy biztosokhoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több témakörben, amelyet előzetesen és legkésőbb az érintett plenáris ülés előtti csütörtökön az Elnökök Értekezlete határoz meg. Az Elnökök Értekezlete által a kérdések órájára meghívott biztosok feladatkörének kapcsolódnia kell ahhoz a témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak.

(2)     Az Elnökök Értekezlete által meghívott biztosok feladatkörének kapcsolódnia kell ahhoz a témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. A meghívandó biztosok számát plenáris ülésenként kettőre kell korlátozni. A kérdések órájára választott témakör vagy témakörök függvényében lehetőség van azonban egy harmadik biztos meghívására.

(2a)     Általános szabályként plenáris ülésenként egyszer előre meghatározott téma nélkül a Bizottság elnökével vagy kiválasztott biztosokkal különleges ellenőrző ülést kell tartani.

(3)   A kérdések óráját az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az Európai Tanács elnökével, a Tanács elnökségével, a Bizottság elnökével, a Bizottság alelnökével/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével és az eurócsoport elnökével is meg lehet tartani.

(3)   A kérdések óráját az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az Európai Tanács elnökével, a Tanács elnökségével, a Bizottság elnökével, a teljes biztosi testülettel vagy meghatározott témákkal foglalkozó biztosokkal, a Bizottság alelnökével/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével , az eurócsoport elnökével , valamint az uniós intézmények és szervek más releváns képviselőivel is meg lehet tartani.

(6a)     A képviselők nem rendelkeznek előre kiosztott ülőhelyekkel, és arra kell ösztönözni őket, hogy az ülésterem első soraiban foglaljanak helyet.

(3)   Egy bizottság közvetlen párbeszédet folytathat bizottsági szinten a nemzeti parlamentekkel az e célra elkülönített költségvetési előirányzatok határain belül. Ez magában foglalhatja a jogalkotást megelőző és a jogalkotást követő együttműködés megfelelő formáit.

(3)   Egy bizottság közvetlen párbeszédet folytathat bizottsági szinten a nemzeti parlamentekkel az e célra elkülönített költségvetési előirányzatok határain belül. Ez magában foglalhatja a jogalkotást megelőző és a jogalkotást követő együttműködés megfelelő formáit , beleértve az uniós jog és az uniós szakpolitikák végrehajtásának ellenőrzését is .

(4a)     Az Elnökök Értekezlete valamely bizottság vagy legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport javaslatára dönthet úgy, hogy rendkívüli politikai jelentőségű ügyekben eseti plenáris ülést tart. Ilyen esetekben nem kerülhet sor szavazásra.

(1)   A plenáris ülések megkezdésekor a Parlament elfogadja napirendjét. A végleges napirendtervezethez módosításokat csak bizottság, képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő javasolhat . Az ilyen javaslatot az Elnöknek legalább egy órával a plenáris ülés megkezdése előtt kézhez kell kapnia. Az Elnök szót adhat a javaslat előterjesztőjének, valamint egy ellenző felszólalónak, legfeljebb egy-egy perc terjedelemben.

(1)   A plenáris ülések megkezdésekor a Parlament elfogadja napirendjét. A végleges napirendtervezet elfogadását követően bekövetkező eseményekre vagy új politikai fejleményekre válaszul valamely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább a képviselők egytizede egy módosítást javasolhat a végleges napirendtervezethez . Az ilyen módosításokat az Elnöknek legalább egy órával a plenáris ülés megkezdése előtt kézhez kell kapnia. Az Elnök szót adhat a javaslat előterjesztőjének, valamint egy ellenző felszólalónak, legfeljebb egy-egy perc terjedelemben.

(1)     A Parlament a 157. és 158. cikkel összhangban napirendre tűzhet az Európai Unió szempontjából fontos konkrét ügyekről szóló vitákat.

(2)     A 132. cikk állásfoglalási indítványok előterjesztésére és a róluk tartott szavazásokra vonatkozó (2)–(8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(1)   Az Elnök, valamely bizottság, képviselőcsoport, legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő, a Bizottság vagy a Tanács kérheti a Parlamenttől bármely olyan javaslatról tartandó vita sürgősnek nyilvánítását , amelyet a Parlamentnek a 48. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyújtottak be. A kérelmet írásban és indokolással ellátva kell benyújtani.

(1)   Az Elnök, valamely bizottság, képviselőcsoport, legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő, a Bizottság vagy a Tanács váratlan fejlemények miatt kérheti a Parlamenttől bármely olyan javaslatról szóló határozat sürgős meghozatalát , amelyet a Parlamentnek a 48. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyújtottak be. A kérelmet írásban és indokolással ellátva kell benyújtani. A Bizottság vagy a Tanács által benyújtott kérelmek esetében az indokolásnak tartalmaznia kell minden egyes javaslat részletes indokolását és adott esetben a kötelező erejű jogi aktus elfogadására vagy hatálybalépésére vonatkozó, jogszabályban előírt határidők pontos megjelölését.

(2)   Az Elnök a sürgősségi vitára irányuló kérelem kézhezvételét haladéktalanul bejelenti a plenáris ülésen. A kérelemről azon ülést követő ülés kezdetén kell szavazni, amelyen a bejelentést megtették, feltéve, hogy a javaslatot, amelyhez a kérelem kapcsolódik, a hivatalos nyelveken már kiosztották a képviselők részére. Ha több azonos tárgyú sürgősségi vitára irányuló kérelmet nyújtottak be, a sürgősségi vitára irányuló kérelem jóváhagyása vagy elutasítása valamennyi azonos tárgyú kérelemre vonatkozik.

(2)    A sürgős határozathozatalra irányuló kérelmeket az Elnökhöz való beérkezésüket követően a lehető leghamarabb be kell jelenteni a plenáris ülésen. A kérelemről azon ülést követő ülés kezdetén kell szavazni, amelyen a bejelentést megtették, feltéve, hogy a javaslatot, amelyhez a kérelem kapcsolódik, a hivatalos nyelveken már kiosztották a képviselők részére. Ha több azonos tárgyú , sürgős határozathozatalra irányuló kérelmet nyújtottak be, a sürgős határozathozatalra irányuló kérelem jóváhagyása vagy elutasítása valamennyi azonos tárgyú kérelemre vonatkozik.

(3)   A szavazást megelőzően csak a kérelem előterjesztője és egy ellenző felszólaló szólalhat fel, valamint az illetékes bizottság elnöke, vagy előadója, vagy mindkettőjük. E felszólalók egyike sem szólalhat fel három percet meghaladó terjedelemben.

(3)   A sürgős határozathozatalra irányuló kérelemre vonatkozó szavazást megelőzően csak a kérelem előterjesztője és egy ellenző felszólaló szólalhat fel, valamint az illetékes bizottság elnöke, vagy előadója, vagy mindkettőjük. E felszólalók egyike sem szólalhat fel három percet meghaladó terjedelemben.

(4)   A sürgősségi eljárás keretében vizsgálandó napirendi pontok elsőbbséget élveznek a napirenden szereplő más napirendi pontokkal szemben. A vita és a szavazás időpontját az Elnök határozza meg.

(4)   A sürgős határozathozatalra irányuló kérelem jóváhagyása esetén az érintett napirendi pont elsőbbséget élvez a napirenden szereplő más napirendi pontokkal szemben. A vita – amennyiben arra szükség van – és a szavazás időpontját az Elnök határozza meg.

(5)    Sürgősségi eljárás lefolytatható jelentés nélkül vagy kivételes esetben az illetékes bizottság szóbeli jelentése alapján.

(5)    A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján, az általánosan alkalmazandó szabályokkal összhangban és az ügy sürgősségének kellő figyelembevételével sürgős határozatot hoz a javaslatról. Ilyen esetben a javaslat vizsgálata elsőbbséget élvez a bizottság napirendjén szereplő egyéb pontokkal szemben, és az illetékes bizottság – amennyiben ez célszerű – az 52. cikk szerinti egyszerűsített eljárást alkalmazza.

(5a)     Az Elnök, valamely bizottság, képviselőcsoport vagy az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kérésére a Parlament kivételes esetben dönthet úgy, hogy a javaslatról szóló sürgős határozatot jelentés nélkül vagy kivételes esetben az illetékes bizottság szóbeli jelentése alapján hozza meg. Ilyen esetekben, amennyiben intézményközi tárgyalásokra kerül sor, a 70. és a 71. cikk nem alkalmazandó, és a 74. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(4)   A munkavégzés szokásos helyén kívül tartott bizottsági és küldöttségi ülések során az ülésen való részvételüket megerősítő tagok nyelvére és nyelvéről kell tolmácsolást biztosítani. E szabálytól kivételesen el lehet térni. A szükséges rendelkezéseket az Elnökség fogadja el.

(4)   A munkavégzés szokásos helyén kívüli kiküldetések során az ülésen való részvételüket megerősítő tagok nyelvére és nyelvéről kell tolmácsolást biztosítani. Ennek szabályait a többnyelvűségi magatartási kódex alapján kell meghatározni, és azoktól kivételesen el lehet térni. A szükséges rendelkezéseket az Elnökség fogadja el.

(3)   Azok a felszólalók, akiknek felszólalása szerepel a felszólalók listáján, a központi szónoki emelvényről szólalnak fel. A fogyatékossággal élő felszólalók tetszés szerint a helyükön is felszólalhatnak.

(3)   Azok a felszólalók, akiknek felszólalása szerepel a felszólalók listáján, a központi szónoki emelvényről szólalnak fel , kivéve, ha az Elnök adott esetben másként határoz . A fogyatékossággal élő felszólalók tetszés szerint a helyükön is felszólalhatnak.

(4)   Valamely adott vita első részéhez az Elnök listát készíthet a felszólalókról, amely minden egyes hozzászólni kívánó képviselőcsoportból azok viszonylagos nagysága szerinti sorrendben egy vagy több felszólalót tartalmaz.

(4)   Valamely adott vita első részéhez az Elnök listát készíthet a felszólalókról, amely minden egyes hozzászólni kívánó képviselőcsoportból azok viszonylagos nagysága szerinti sorrendben egy vagy több felszólalót tartalmaz. A képviselőcsoportok részére biztosított felszólalási időt tagjaik összlétszáma arányában kell megállapítani.

(7)   A vitára rendelkezésre álló idő fennmaradó részét nem kell előzetesen felosztani. Ehelyett az Elnök általános szabályként legfeljebb egyperces felszólalásra hívhatja fel a képviselőket. Az Elnök – amennyire lehetséges – biztosítja, hogy az eltérő politikai nézetet valló és különböző tagállamokból származó felszólalók felváltva kapjanak szót.

(7)   A vitára rendelkezésre álló idő fennmaradó részét nem kell előzetesen felosztani. Ehelyett az Elnök általános szabályként legfeljebb egyperces felszólalásra hívhatja fel a képviselőket. Az Elnök – amennyire lehetséges – biztosítja, hogy az eltérő politikai nézetet valló és különböző tagállamokból származó felszólalók felváltva kapjanak szót. A képviselőcsoportok felszólalói részére biztosított felszólalási időt tagjaik összlétszáma arányában kell megállapítani. Az Elnökök Értekezlete határozza meg az összes vitára fennmaradó időt.

(8a)     Általános szabályként a képviselőknek jelen kell lenniük azon a vitán, amelyen a tervek szerint felszólalnak, vagy amelyen fel kívánnak szólalni.

(9)   Az Elnök megadhatja a szót azoknak a képviselőknek, akik egy másik képviselő felszólalása alatt kék kártya felemelésével jelzik azon szándékukat, hogy e képviselőnek fél percnél nem hosszabb, az általa mondottakkal kapcsolatos kérdést kívánnak feltenni. Az Elnök csak akkor adja meg a szót, ha a felszólaló hozzájárul a kérdés feltevéséhez, és az Elnök úgy ítéli meg, hogy ez nem zavarja meg a vitát, illetve a kék kártya felemelése révén több, egymást követő kérdés feltevése nem vezet jelentős aránytalansághoz az adott vita során felszólaló képviselők képviselőcsoportonkénti megoszlásában. A kék kártyát feltartó képviselő és a felszólaló nem lehet ugyanabból a képviselőcsoportból, és nem lehetnek mindketten független képviselők. A második mondatban foglalt, értelemszerűen alkalmazott feltételekre is figyelemmel az Elnök engedélyezheti, hogy az ilyen kérdést előterjesztő képviselő legfeljebb fél percig reagáljon a felszólaló válaszára. A felszólaló ezt követően válaszolhat erre a reakcióra.

(9)   Az Elnök megadhatja a szót azoknak a képviselőknek, akik egy másik képviselő felszólalása alatt kék kártya felemelésével vagy az elektronikus rendszer használatával jelzik azon szándékukat, hogy e képviselőnek fél percnél nem hosszabb, az általa mondottakkal kapcsolatos kérdést kívánnak feltenni. Az Elnök csak akkor adja meg a szót, ha a felszólaló hozzájárul a kérdés feltevéséhez, és az Elnök úgy ítéli meg, hogy ez nem zavarja meg a vitát, illetve a kék kártya felemelése révén több, egymást követő kérdés feltevése nem vezet jelentős aránytalansághoz az adott vita során felszólaló képviselők képviselőcsoportonkénti megoszlásában. A kék kártyát feltartó képviselő és a felszólaló nem lehet ugyanabból a képviselőcsoportból, és nem lehetnek mindketten független képviselők. A második mondatban foglalt, értelemszerűen alkalmazott feltételekre is figyelemmel az Elnök engedélyezheti, hogy az ilyen kérdést előterjesztő képviselő legfeljebb fél percig reagáljon a felszólaló válaszára. A felszólaló ezt követően válaszolhat erre a reakcióra.

(-1)     A legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport bármikor kérheti az Elnökök Értekezletétől, hogy javasolja a Parlamentnek különbizottság felállítását.

(-1a)     Az említett kérelemre vonatkozó határozatának meghozatala előtt az Elnökök Értekezlete ajánlást kérhet a Bizottsági Elnökök Értekezletétől.

(1)     Amennyiben a 48. és az 54. cikk szerinti eljárás eredményeként egy ügy háromnál több bizottság hatáskörébe tartozik, anélkül. hogy az egyik bizottság fő hatáskörébe tartozna, az Elnökök Értekezlete végső esetben, a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása alapján javasolhatja a Parlamentnek ideiglenes jogalkotási bizottság létrehozását egy adott kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat vagy jogalkotást megelőző stratégiai dokumentum kezelése céljából. A Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása megjelöli a jogszabály végrehajtásának ellenőrzéséért felelős bizottságokat.

(2)     Az ideiglenes jogalkotási bizottság létszámáról az Elnökök Értekezletének javaslata alapján a Parlament határoz. Megbízatásának időtartama – az ellenőrzési tevékenységek szükségességének sérelme nélkül – alakuló ülésének napjától a kötelező erejű jogi aktus elfogadásáig tart. Jogalkotást megelőző stratégiai dokumentum esetében megbízatása alakuló ülésének időpontjától a jelentés plenáris ülésen történő elfogadásáig tart.

(3)     Más bizottságok nem jogosultak az 56. cikk alapján véleményt készíteni az ideiglenes jogalkotási bizottságok részére.

(4)     Az ideiglenes jogalkotási bizottságok nem jogosultak véleményt készíteni más bizottságok részére.

(10)    Amennyiben egy tagállami szerv vagy hatóság felelős lehet az uniós jog végrehajtása során felmerült állítólagos jogsértésekért vagy hivatali visszásságokért , a vizsgálóbizottság felkérheti az adott tagállam parlamentjét a vizsgálatban való együttműködésre .

(10)    A 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozattal összhangban a dokumentumok benyújtására és a tanúvallomások megtételére irányuló kérelmeket a vizsgálóbizottság kérésére hivatalosan az Elnök nyújtja be. A 123a. cikk alkalmazandó abban az esetben, ha a dokumentumok benyújtására vagy tanúvallomásra irányuló kérelmet kellő indokolás nélkül utasítják el.

2.   A bizottságok összetétele – amennyire lehetséges – tükrözi a Parlament összetételét. A bizottsági helyeket úgy kell elosztani a képviselőcsoportok között, hogy az arányos számítás eredményét felfelé vagy lefelé kerekítik.

2.   A bizottságok összetétele – amennyire lehetséges – tükrözi a Parlament összetételét. A bizottsági helyeket úgy kell elosztani a képviselőcsoportok között, hogy az arányos számítás eredményét felfelé vagy lefelé kerekítik.

(1)     Ha egy állandó bizottság egy kérdés vizsgálatára vonatkozóan megállapítja hatásköre hiányát, illetve kettő vagy több állandó bizottság hatáskörének ütközése esetén a hatáskör kérdését a 48. cikk (1) bekezdésben foglalt, bizottsághoz való utalást követő két héten belül be kell nyújtani a Bizottsági Elnökök Értekezletéhez. A parlamenti tevékenység nélküli hetek és a külső parlamenti tevékenységek számára fenntartott hetek e határidő tekintetében nem vehetők figyelembe.

(2)     A Bizottsági Elnökök Értekezlete vagy annak elnöke legkésőbb az (1) bekezdésben megállapított határidő lejártát követő második ülésén ajánlást ad ki. Az Elnökök Értekezlete az említett ajánlás alapján az annak továbbítását követő hat héten belül határozatot hoz. Ha az Elnökök Értekezlete ezen időszakon belül nem hozza meg döntését, az ajánlás elfogadottnak tekintendő.

(3)     A bizottsági elnökök megállapodásokat köthetnek más bizottságok elnökeivel egy napirendi pontnak egy adott bizottsághoz való utalásáról, adott esetben az 57. cikk szerinti társbizottsági eljárás engedélyezéstől függően.

(3)   A Parlament minden olyan információra igényt tarthat, amely szükséges a biztosjelölt alkalmasságának megítéléséhez. Elvárja a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos információk teljes körű feltárását . A biztosjelöltek érdekeltségeiről szóló nyilatkozatát ellenőrzés céljából meg kell küldeni a jogi ügyekért felelős bizottságnak.

(3)   A Parlament minden olyan információra igényt tarthat, amely szükséges a biztosjelölt alkalmasságának megítéléséhez. A Parlament elvárja , hogy a biztosjelöltek teljeskörűen hozzák nyilvánosságra a pénzügyi érdekeltségeikkel kapcsolatos információkat . A biztosjelöltek érdekeltségeiről szóló nyilatkozatokat ellenőrzés céljából meg kell küldeni a jogi ügyekért felelős bizottságnak.

(3)   A következő iránymutatásokat kell alkalmazni a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatnak a jogi ügyekért felelős bizottság általi vizsgálata során:

(3)   A következő iránymutatásokat kell alkalmazni az érdekeltségi nyilatkozatnak a jogi ügyekért felelős bizottság általi vizsgálata során:

(2)   A meghallgatásokat az Elnökök Értekezlete szervezi a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása alapján. A szervezés részleteiért az egyes bizottságok elnöke és koordinátorai felelnek. Előadók is kijelölhetők.

(2)   A megerősítő meghallgatásokat az Elnökök Értekezlete szervezi a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása alapján , amely meghatározza a hatáskörök bizottságok közötti javasolt elosztását, valamint az egyes megerősítő meghallgatások javasolt hosszát . A szervezés részleteiért az egyes bizottságok elnöke és koordinátorai felelnek.

(3)    Vegyes tárcák esetében megfelelő intézkedésekre van szükség az illetékes bizottságok kiválasztására . Három eset lehetséges:

(3)   Megfelelő intézkedésekre van szükség a megerősítő meghallgatással kapcsolatos felelősségi körök bizottságok közötti elosztásához . Két eset lehetséges:

(5)   A bizottságok a meghallgatás előtt kellő időben írásban eljuttatják a kérdéseket a biztosjelöltekhez. Valamennyi biztosjelöltnek két, a Bizottsági Elnökök Értekezlete által megfogalmazott általános kérdést tesznek fel, amelyek közül az első a jelölt általános alkalmasságával, európai elkötelezettségével és személyes függetlenségével, a második pedig a tárca irányításával és a Parlamenttel való együttműködéssel kapcsolatos. Az illetékes bizottság öt további kérdést terjeszt elő; alkérdések nem nyújthatók be. Vegyes bizottságok esetében az egyes bizottságok három kérdést fogalmazhatnak meg .

(5)   A bizottságok a megerősítő meghallgatás előtt kellő időben írásban eljuttatják a kérdéseket a biztosjelöltekhez. Valamennyi biztosjelöltnek két, a Bizottsági Elnökök Értekezlete által megfogalmazott általános kérdést tesznek fel, amelyek közül az első a jelölt általános alkalmasságával, európai elkötelezettségével és személyes függetlenségével, a második pedig a tárca irányításával és a Parlamenttel való együttműködéssel kapcsolatos. Az illetékes bizottság öt további kérdést terjeszt elő; Abban az esetben, ha a biztosjelöltet két vagy több bizottság közösen hallgatja meg, mindegyik bizottság jogosult három kérdést feltenni. Minden meghívott bizottság jogosult egy kérdést előterjeszteni. Alkérdések nem nyújthatók be.

(6)   A meghallgatások tervezett időtartama három óra. A meghallgatásokra olyan körülmények között és olyan feltételek mellett kerül sor, hogy a biztosjelöltek egyenlő és méltányos lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra és véleményük kifejtésére.

(6)   A megerősítő meghallgatásokra olyan körülmények között és olyan feltételek mellett kerül sor, hogy a biztosjelöltek méltányos lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra és véleményük kifejtésére. Elvben a megerősítő meghallgatások tervezett időtartama három óra. A több bizottságot érintő, különösen nagy vagy összetett tárcával rendelkező biztosjelöltek esetében azonban a Bizottsági Elnökök Értekezlete javasolhatja, hogy a megerősítő meghallgatást legfeljebb négy órára tervezzék. A megerősítő meghallgatás javasolt hossza megfelelően figyelembe veszi a meghívott bizottságok számát annak érdekében, hogy minden elnök feltehessen egy kérdést.

(7)   A biztosjelölteket felkérik, hogy tartsanak legfeljebb 15 perces szóbeli bevezetőt . A meghallgatáson legfeljebb 25 kérdést tesznek fel – amennyiben ez lehetséges – tárgykörönként csoportosítva. Egy nyomon követési kérdést azonnal fel lehet tenni a kijelölt időkereten belül. A felszólalási időt értelemszerűen a 171 . cikkel összhangban osztják fel a képviselőcsoportok között . A meghallgatások lebonyolításánál az a cél, hogy pluralista politikai párbeszéd bontakozzon ki a biztosjelöltek és a képviselők között. A meghallgatás végén a biztosjelöltek lehetőséget kapnak egy rövid záróbeszédre.

(7)   A biztosjelölteket felkérik, hogy tartsanak szóbeli bevezetőt, amely legfeljebb 15 percig tarthat . A felszólalási időt értelemszerűen a 171. cikkel összhangban osztják fel a képviselőcsoportok között. A képviselőcsoportok számára kiosztott felszólalási időt egy blokként kell kezelni, azzal a feltétellel, hogy minden egyes megerősítő meghallgatáshoz egységes, harmonizált formátumot kell fenntartani. A képviselőcsoport feladata, hogy ezt az időt a meghallgatáson részt vevő tagjai között elossza. A független képviselők számára biztosított felszólalási idő nem tekintendő egy blokknak. A biztosjelöltnek a válaszadásra átlagosan kétszer annyi időt kell biztosítani, mint a kérdésre adott idő. A megerősítő meghallgatások lebonyolításánál az a cél, hogy pluralista politikai párbeszéd bontakozzon ki a biztosjelöltek és a képviselők között. A megerősítő meghallgatás végén a biztosjelöltek lehetőséget kapnak egy rövid záróbeszédre.

(8)   A meghallgatásokat élőben, audiovizuálisan közvetítik, és e közvetítés a nyilvánosság és a média számára ingyenesen elérhető. A meghallgatásokról készült, katalogizált felvételt 24 órán belül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(8)   A megerősítő meghallgatásokat élőben, audiovizuálisan közvetítik, és e közvetítés a nyilvánosság számára ingyenesen elérhető. A megerősítő meghallgatásokról készült, katalogizált felvételt 24 órán belül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(1)   Az elnök és a koordinátorok késedelem nélkül összeülnek a meghallgatás után, hogy értékeljék a biztosjelölteket. Az értékelés zárt ülésen történik. A koordinátorok nyilatkoznak arról, hogy alkalmasnak tartják-e a biztosjelölteket mind a testületi tagságra, mind pedig a kijelölt feladatok ellátására. A Bizottsági Elnökök Értekezlete az értékelés megkönnyítésére elkészít egy formanyomtatványt.

(1)   Az elnök és a koordinátorok késedelem nélkül összeülnek a megerősítő meghallgatás után, hogy értékeljék a biztosjelölteket. Az értékelés zárt ülésen történik. A meghívott bizottságok elnökei meghívást kapnak az értékelő ülésekre. Az illetékes bizottságok koordinátorai nyilatkoznak arról, hogy alkalmasnak tartják-e a biztosjelölteket mind a testületi tagságra, mind pedig a kijelölt feladatok ellátására. A Bizottsági Elnökök Értekezlete az értékelés megkönnyítésére elkészít egy formanyomtatványt.

(2)    Vegyes bizottságok esetében az érintett bizottságok elnöke és koordinátorai a teljes eljárás során együttesen járnak el.

(2)    Abban az esetben, ha a biztosjelöltet két vagy több bizottság közösen hallgatja meg, az érintett bizottságok elnöke és koordinátorai a teljes eljárás során együttesen járnak el , többek között közös értékelő ülések megtartásával .

(3)   Az egyes biztosjelöltekről egyetlen értékelő levelet kell készíteni , amely magában foglalja a meghallgatásban részt vevő valamennyi társbizottság véleményét .

(3)   Az egyes biztosjelöltekről egyetlen értékelő levelet kell készíteni . A meghívott bizottságok véleményét, amelyet a képviselőcsoportokhoz tartozó bizottsági tagok egyszerű többségét képviselő koordinátorok fogadnak el, csatolni kell az értékelő levélhez .