Ez a közlemény a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6b. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre (1).

TAGÁLLAMBÓL SZÁRMAZÓ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSHEZ VAGY OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS STANDARD MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZLEMÉNY

„Szőregi rózsatő”

EU-szám: PGI-HU-0389-AM01 - 2024. november 19

OEM ( ) OFJ (X)

1.   A termék elnevezése

„Szőregi rózsatő”

2.   Az a tagállam, amelyhez a földrajzi terület tartozik

Magyarország

3.   A standard módosítást közlő tagállami hatóság

Agrárminisztérium

—

4.   A jóváhagyott módosítás(ok) ismertetése

Annak kifejtése, hogy a módosításra vonatkozik a standard módosítás fogalommeghatározása:

A módosítás standard módosítás, mert nem minősül uniós módosításnak mivel nem változtatja meg az elnevezést, nem válik érvénytelenné a földrajzi területtel való kapcsolat és nem von maga után további korlátozásokat a termék forgalmazása tekintetében.

1.   Termékleírás 2. pont: A termék leírása; A termesztéshez szükséges alanyok

Törlésre került az alanyok beszerzési forrásaként említett, de időközben megszűnt Szőregi Virág-Dísznövény Áfészre való hivatkozás, továbbá a bekezdés kiegészült a jelenlegi gyakorlattal, azaz az alanyok saját ellenőrzött törzsültetvényből, vagy hazai és külföldi faiskolákból történő beszerzésével.

Egy alanyfajta (Superbe) törlésre került a listáról azért, mert a termelőknek ezzel a fajtával nem volt jó tapasztalata. A Superbe fajta gyengébb vékonyabb és talaj érzékeny, így ez a fajta kikerült a listából.

A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

2.   Termékleírás 2. pont: A termék leírása; A termék jellemzői; Külső tulajdonságok

Törlésre került a követelményeket nem teljesítő rózsatövek selejtnek minősítése és megsemmisítése, mivel ezeket a rózsatöveket az OFJ megjelölés és az oltalom alatt álló elnevezés használata nélkül nyugodtan forgalomba lehet hozni. Az erre való utalás bekerült a leírásba.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3.   Termékleírás 3. pont: A földrajzi terület meghatározása

Csongrád megye mint közigazgatási egység elnevezése a nemzeti jogrendszerben Csongrád-Csanád vármegyére módosult, ezért ennek módosítása szükséges.

A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

4.   Termékleírás 4. pont: A földrajzi területről való származás igazolása

A rózsák termesztéséről és értékesítéséről szóló magyar szabvány száma megváltozott, ezért ez az első bekezdésben módosításra került. A második bekezdésben törlésre került azoknak az adatoknak a felsorolása, amelyekre a nyilvántartásban már nincs szükség (a felvásárlóval kötött szerződés száma, a növény kódja), a termelői számot pedig a termelőt azonosító Nébih regisztrációs szám váltja fel (a negyedik bekezdésben is). A nyilvántartás elemeinek listája kiegészült a nemes rózsa fajtanevével. A harmadik bekezdés törlésre került, mert az a megszűnt Szőregi Virág-Dísznövény Áfész által vezetett nyilvántartást írta le.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

5.   Termékleírás 5. pont: A termék előállítási módja; Alanytermesztés, beszerzés

Az alfejezet kiegészült két újabb, a beszerzésre vonatkozó bekezdéssel, amelyek megmagyarázzák azt, hogy az egyöntetű és egyenes csemete alanyok beszerzése, illetve a szélsőséges időjárási viszonyok miatt egyre gyakoribbá válik a csemeték hazai faiskolákból és külföldről való beszerzése.

A (csemete) kötegek tárolására vonatkozó bekezdés is kiegészült egy mondattal, amely a hűtőben való tárolás körülményeit írja le.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

6.   Termékleírás 5. pont: A termék előállítási módja; Talajelőkészítés

Az alfejezet a jelenleg alkalmazott gyakorlatnak megfelelően módosult (a trágyát nem soronként kell kiszórni, lovas szántást már nem alkalmaznak).

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

7.   Termékleírás 5. pont: A termék előállítási módja; Ültetés

Az alfejezet a jelenleg alkalmazott gyakorlatnak megfelelően módosult a kézi ültetés mellett egyre elterjedtebb gépi ültetés leírásával.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

8.   Termékleírás 5. pont: A termék előállítási módja; A rózsa szemzése

Az alfejezet a jelenleg alkalmazott gyakorlatnak megfelelően módosult a szemzés kezdőidőpontjának megváltozásával, valamint a vadalanyok kinyitására, a szemzésre és a kötözésre vonatkozó pontosításokkal.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

9.   Termékleírás 5. pont: A termék előállítási módja; Szemzés utáni munkák

Az alfejezet a jelenleg alkalmazott gyakorlatnak megfelelően módosult: a levágott ágak elégetésére vonatkozó rész törlésre került.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10.   Termékleírás 5. pont: A termék előállítási módja; Kitermelés

Az alfejezet a jelenleg alkalmazott gyakorlatnak megfelelően módosult a kézi munkaerő mellett megjelenő gépi silózóval és levelező géppel.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

11.   Termékleírás 5. pont: A termék előállítási módja; Osztályozás, kötegelés

Az alfejezet a jelenleg alkalmazott gyakorlatnak megfelelően kiegészült a címkék elhelyezésére vonatkozó jelenlegi gyakorlattal, valamint a kötegelés módjainak megnevezésével. Pontosításra került a Szőregi rózsatő termesztésének folyamatábrája.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

12.   Termékleírás 5. pont: A termék előállítási módja; Csomagolás módok, módszerek

Törlésre került az a kötegelésre vonatkozó mondat, amely az „Osztályozás, kötegelés” alfejezetben már szerepel. Az alfejezet kiegészült az értékesítés során alkalmazni javasolt csomagolási módokkal.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

13.   Termékleírás 7. pont: Ellenőrző szerv

Az ellenőrző szervek adatai megváltoztak, ezért azok frissítésre kerültek.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

14.   Termékleírás 8. pont: Jelölés

Pontosításra kerültek a terméken alkalmazandó jelölés egyes elemei, beleértve a nagykereskedelmi értékesítésre vonatkozó jelölési követelményeket.

A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Szőregi rózsatő”

EU-szám: PGI-HU-0389-AM01 - 2024. november 19

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Szőregi rózsatő”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Magyarország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   Kombinált nómenklatúra kód

—	06 - ÉLŐ FÁK ÉS MÁS NÖVÉNYEK; HAGYMÁK, GUMÓK, GYÖKEREK ÉS HASONLÓK; VÁGOTT VIRÁGOK ÉS DÍSZÍTŐLOMBOZAT 0602 - Más élő növény (beleértve azok gyökereit is), dugvány és oltvány; gombacsíra 0602 40 - Rózsa oltva is

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az értékesítésre kerülő szabadgyökerű nemes rózsatő egy alanyból és a rászemzett nemes fajtából áll. Alanyként a következő fajták használatosak: Laxa, Polmeriana, Schmid's Ideal, Inermis, Multiflora. Az alanyoknak a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük: akár - 30 °C-ot is elviselnek károsodás nélkül; betegségekkel (elsősorban rozsda-, csillag-rozsda és lisztharmat) szemben ellenállóbbak; szárazság- és nedvességtűrők; jó növekedési erélyűek (erősen, egészségesen és gyorsan fejlődnek); mésztűrők (kivétel: Multiflora); könnyen szaporíthatók (lényeges a magok gyors, elfekvés nélküli kicsírázása).

A „Szőregi rózsatő” előállítása során felhasznált nemes rózsafajták a következő csoportokba sorolhatók: kerti és virágágyi rózsatövek, teahybrid rózsatövek, polyantha rózsatövek, floribunda rózsatövek, futó rózsatövek, miniatűr rózsatövek és talajtakaró rózsatövek. Ugyanezek a csoportok szemezhetők magas törzsre is (a floribunda kivételével), melynél a szemzés magassága 40 centimétertől 140 centiméterig terjedhet.

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett „Szőregi rózsatő” jellemzői az egyes, „A” és „B” osztályba való besorolás alapján:

—

„A” osztályú kategóriába kerül az a nemes rózsatő, amely szabadgyökerű, a szemzéstől elágazó nemes rózsatő esetében minimum 2 ág képződik a harmadik ág a szemzéstől számított 5 cm-en belül elágazik, az összes ág átmérője 24 mm, és minden egyes ág minimum 6 mm-es átmérőjű. Az ágak hosszúsága nemes futórózsatő esetében minimum 40 cm, miniatűr nemes rózsatő esetében 20 cm, az összes többi csoport esetében (kerti és virágágyi rózsatövek, teahibrid rózsatövek, polyantha rózsatövek, floribunda rózsatövek, talajtakaró rózsatövek) pedig 30 cm. A főgyökérzetnek 10 cm-en belül dúsan el kell ágaznia minden csoport esetében. A gyökér hosszúsága minimum 20 cm.

—

„B” osztályú kategóriába sorolják azt a nemes rózsatövet, amely szabadgyökerű, a szemzéstől elágazó nemes rózsatő esetében minimum 2 ág képződik, az összes ág átmérője minimum 16 mm, és minden ág átmérője minimum 6 mm. Ha a két ág a 16 mm-t nem éri el, akkor 5 cm-en belül el kell ágaznia egy harmadik ágnak is, ami minimum 6 mm átmérőjű.

—	Ugyanezek a csoportok (a nemes futórózsatő kivételével) szemezhetők magas törzsre is, melynél a szemzés magassága 40 cm-től 140 cm-ig terjedhet. A szemzésből minimum 3 ágnak kell képződnie, egy ág átmérője pedig minimum 6 mm.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Alanytermesztés, beszerzés

Talajelőkészítés az ültetéshez

Ültetés

Ápolási és növényvédelmi munkák

A rózsa szemzése

Szemzés utáni munkák

Kitermelés

Osztályozás, kötegelés

A rózsatövek tárolása

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az „A” osztályú rózsatöveket fehér, a „B” osztályúakat rózsaszín címkével látják el, amely tartalmazza a fajtanevet és a termelőt azonosító Nébih regisztrációs számot. A terméken továbbá – külföldön történő forgalomba hozatal esetén az adott nemzet nyelvén is – megjelenik a „Szőregi rózsatő” elnevezés és minden egyéb jelölés (pl. uniós OFJ szimbólum), amit a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok előírnak.

A nagykereskedelmi értékesítésre szánt szabadgyökerű rózsatövek esetében legalább a tízesével kötegelt termékeken kell teljesülniük a fent említett jelölési követelményeknek. Amennyiben a tízes kötegek megbontásra kerülnek és az egyes rózsatöveken nem szerepel a Szőregi rózsatő elnevezés, az egyes rózsatövek már nem tekinthetőek oltalom alatt állónak.

A terméken kötelező feltüntetni a termék saját, színes logóját:

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Szőregi rózsatő” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett nemes rózsatövet a következő, Csongrád-Csanád vármegyei települések közigazgatási határain belül állítják elő: Szeged-Szőreg, Szeged-Mihálytelek, Szeged-Gyálarét, Algyő, Deszk, Újszentiván, Kübekháza, Tiszasziget.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Szőregi rózsatő” különleges minősége egyrészt a termelés több mint száz éves múltra visszatekintő hagyományaiban, másrészt a földrajzi terület kiváló éghajlati és geológiai adottságaiban rejlik.

Történelmi kapcsolat: A szeged-szőregi tájban kezdetben Új-Szegeden indult el a rózsatermesztés, a rózsaoltványok és a vágott virágok piaci értékesítése a XIX. század vége felé. A szőregi rózsatermesztés története összefűződik a szegedi és új-szegedi termelés hagyományaival, illetve a kertészetek fejlődésével. A szegedi faiskolákból kikerült fiatal szemzőmesterek Szőregen telepedtek le, kicsi, 400–800 négyszögöles (1 440–2 880 m2) telkeken külön is, saját maguknak is kertészkedtek. Faiskolát létesítettek és a kész oltványokat többnyire a munkaadó szegedi faiskolás rendeléseivel együtt értékesítették. Az 1900-as évek elején megindult Szőregen egy új gazdasági ág, amelynek úttörői mind kivétel nélkül szegény, földnélküli bérlő parasztok, zsellérek, napszámosok voltak. A szőregi kiskertészek, mivel gyakorlati szakemberek voltak, munkájukat művészi tökélyre emelték és miután saját szemzési munkájukat otthon elvégezték, elmentek messzi vidékre is szemezni és híressé tették Szőreget munkájuk által. Ez a kis csoport vált tanítójává a jelenlegi kertészcsoportnak. A szőregi rózsakultúra 1927-ben élte fénykorát.

A kis faiskolások egymásra voltak utalva. Különösen az értékesítéssel voltak gondjaik, ezért 1936-ban megalakították első szövetkezetüket. 1938-ban a szeged-szőregi faiskolák összes területe 350 kh (2) volt, és 1 250 000 oltványt állítottak elő. A többi faiskola területe az országban 850 holdat tett ki, és ezek 2 040 000 oltványt termeltek. A szeged-szőregi faiskolákból az export már a XX. század első éveiben megindult. Az 1929–1931-es évek átlagát alapul véve az ország összes faiskolai exportjának 63,6 %-át, azaz 587 000 oltványt a szeged-szőregi faiskolák szolgáltatták, ami hűen tükrözi, hogy ezek a kis faiskolák kitűnő oltványt neveltek.

A Magyarországon termelt rózsatövek 98 %-át a Szőreg és környéki területeken, az ország egyetlen nagy rózsatőtermesztő tájkörzetében termelik. A „Szőregi rózsatő” külföldön is jó hírnévnek és elismertségnek örvend, amit az is mutat, hogy az évente megtermelt 4-5 millió nemes rózsatő döntő többsége (több mint háromnegyed része) exportálásra kerül.

Természeti tényezők: A termesztés hagyományai mellett a kiváló környezeti feltételek kötik a rózsatövet Szőreghez. Jó minőségű, ellenálló és erős rózsatövek előállításához három környezeti feltétel szükséges: jó minőségű, tápanyagban gazdag talaj, megfelelő vízellátottság és kellő mennyiségű napsütés.

A „Szőregi rózsatő” előállításának területe a Tisza és a Maros folyók találkozásánál, azok néhai árterén található. Az itt kialakult magas humusztartalmú és jó víztartó képességű, középkötött mezőségi vályog, valamint hordalékos öntéstalaj sűrűn elágazó, más talajtípuson termesztett nemes rózsatőnél több hajszálgyökeret tartalmazó gyökérzetet eredményez. A jó vízelvezető képesség miatt nem alakul ki pangó víz a talajban, annak laza, levegős szerkezete miatt a megfelelő gyökérfejlődéshez szükséges oxigén is rendelkezésre áll. A jól elágazó gyökérzet révén jobb a rózsatő tápanyagfelvétele, nemes része jobban növekszik és erősebben fejlődik, több ágat, illetve hajtást hoz és több virágot is ad, mint a más talajadottságok között nevelt növény. Az értékesítésre kerülő nemes rózsatő így sokkal erősebb, betegségekkel szemben, illetve fagynak-télnek ellenállóbb lesz, más talajtípuson is megbízható minőséget produkál. A Tisza és Maros folyók közelsége a rózsatermesztéshez szükséges optimális relatív páratartalmat és az öntözés lehetőségét is biztosítja.

A rózsatermesztés környezeti feltételei közül a legfontosabb a fény, mivel ez szolgáltatja a fotoszintézishez szükséges energiát. A „Szőregi rózsatő” minőségét a napsütéses órák száma mellett nagyban meghatározza a naphossz, a fényerősség, valamint a fényenergia. A szőregi rózsatermesztő körzet az ország legmelegebb nyarú és legjobb fényellátottságú vidéke. Az évi középhőmérséklet 11,5 Co, ebből a tenyészidőszak átlaga 18 Co. A napfényes órák száma 2 100 felett van, ami meghaladja az északabbra fekvő területeken mért átlagokat. A tenyészidőszak tavasszal korábban kezdődik és ősszel tovább tart, a vegetációs időszak meghosszabbodik, így a növények magasabb fény- és hőösszeget kapnak, mint az északabbra fekvő területeken. Ennek eredménye az erőteljes hajtásfejlődés. A nemes rózsatövek ősszel jól beérve, vastag, kellőképpen megfásodott ágtömeget produkálnak, jól fejlett, egészséges rügyekkel. Az erős vesszőkben lévő gazdag tartalékok lehetővé teszik az ősszel felszedett rózsatövek hosszabb távú tárolását és a következő évi elültetés utáni jó eredést. A növény fagyállóságát fokozza az, hogy a szőregi körzetben nem ritkák a forró nyarakat követő kemény telek, melyek során a növények kellőképp megedződnek a további életük teljes tartamára. A „Szőregi rózsatő” megeredése az elültetés után biztonságos.

Emberi tényezők, szaktudás: A „Szőregi rózsatő” termesztése több mint száz éves múltra tekint vissza, és az országban egyedülálló hagyományokkal rendelkezik. A nemes rózsatő rendkívül munka- és szakértelem-igényes termesztése jellemzően több generációt magába foglaló családi gazdaságokban folyik. A térségben kialakult szakértelem és szaktudás generációról generációra adódik tovább. Ez magában foglalja a termesztési hagyományok és a kézi szemzés technikájának az átadását, valamint a kézügyesség átörökítését.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy a Tisza-Maros szög kontinentális éghajlata, tápanyagdús, laza szerkezetű, ideális talajvíz-ellátású vályog- és öntéstalaja és napfényellátottsága kedvező a „Szőregi rózsatő” termesztéséhez. A különleges természeti adottságok, az apáról fiúra szálló szakmai tudás és tapasztalat eredményeként a „Szőregi rózsatő” sajátos tulajdonságait bármely éghajlati adottságok közé kerülve megtartja.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://gi.kormany.hu/download/a/6d/43000/Sz%C5%91regi%20r%C3%B3zsat%C5%91_term%C3%A9kle%C3%ADr%C3%A1s_2024.pdf

---

(1)   HL L 179., 2014.6.19., 17. o.