1)

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2024/1689 rendelet (1) 86. cikkének (1) bekezdését, hogy a fogyasztó a 2011/83/EU irányelv (2) és a 93/13/EGK irányelv (3) értelmében jogosult arra, hogy a szolgáltatótól tájékoztatást kapjon arról, hogy a kereskedő által a mobiltelefon-előfizetői szerződésből automatikusan gyűjtött adatok alapján hogyan és milyen elemek [és] paraméterek alapján került sor automatizált döntéshozatalra (számlák kiállítására)? Úgy kell-e értelmezni a 2024/1869 rendelet 86. cikkének (1) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikkével összefüggésben, hogy a fogyasztó jogosult arra, hogy a szolgáltatótól tájékoztatást kapjon arról, hogy az automatikusan kiállított számlák milyen algoritmuson alapulnak, és ennek során milyen elemeket és paramétereket kell figyelembe venni? Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2024/1689 rendelet 86. cikkének (1) bekezdését, hogy az fogyasztói szerződésekre is vonatkozik?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését, hogy azok az (EU) 2024/1689 rendelet 86. cikke értelmében vett mesterséges intelligencián, [illetve] automatizált döntéseken alapuló tevékenységre alkalmazandók?

3)

Úgy kell-e értelmezni a 2011/83/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdését, hogy a fogyasztói jogok védelme az (EU) 2024/1689 rendelet értelmében vett mesterséges intelligenciát használó és automatizált döntéseket generáló rendszerekre is kiterjed?

4)

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2024/1689 rendelet 86. cikkének (1) bekezdését, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikkével összefüggésben értelmezett 47. cikkével, valamint a 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése, valamint a 2011/83/EU irányelv 5. cikke szerinti tényleges érvényesülés elvével összefüggésben, hogy a bíróság megkövetelheti, hogy a kereskedő bocsássa rendelkezésre a „black box” adatait, a forráskódot és a fogyasztói szerződés szerinti automatizált döntéshozatal módszerére vonatkozó algoritmust?

5)

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2024/1689 rendelet 86. cikkének (1) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikkével összefüggésben értelmezett 47. cikkével és a 2011/83/EU irányelvvel összefüggésben, hogy a kereskedő által a fogyasztóval kötött mobiltelefon-előfizetői szerződés alapján hozott automatizált döntése lehetővé teszi ezen automatizált döntés ember, azaz bíró általi, valódi bírósági eljárás keretében történő felülvizsgálatát? Úgy kell-e értelmezni ezeket a rendelkezéseket, hogy azok az automatizált döntést valódi bírósági eljárás keretében bíró révén emberi felülvizsgálatnak vetik alá?

6)

Úgy kell-e értelmezni a mesterséges intelligenciáról szóló (EU) 2024/1689 rendelet (7) és (8) preambulumbekezdését, 95. cikke (2) bekezdésének a) pontját és a 2011/83/EU irányelvet, hogy fogyasztói szerződés esetében az automatizált döntéshozatali rendszer működtetésében és használatában az átlátható, hatékony és emberközpontú, az alapvető jogokat figyelembe vevő információs rendszer biztosítása érdekében olyan jogászoknak vagy magas rangú igazságügyi tisztviselőknek kell részt venniük, akik magas erkölcsi és etikai normákkal rendelkeznek?

7)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK irányelv 3. cikkének (1) bekezdését és 1. melléklete 1. pontjának e) alpontját, hogy a kereskedő nem követelhet kártérítést, ha a szerződés a fogyasztó általi nemfizetés miatt szűnik meg, azonban a szerződés az utólagos fizetés következtében újból érvényes lesz, a mobiltelefon-szolgáltatás pedig folytatódik?

8)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK irányelv 1. melléklete 1. pontja e) alpontja szerinti „kötelezettségét nem teljesítő” [kifejezést], hogy az az automatizált rendszer által generált és automatizált döntéshozatalon (ADM) alapuló összegek fogyasztó általi megfizetésének elmulasztását jelenti, az automatizált döntéshozatal során pedig a fogyasztót nem tájékoztatták az összegek kiszámításának módjáról?

9)

Úgy kell-e értelmezni a 2011/83/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontját és a 93/13/EGK irányelv 5. cikkének (1) bekezdését, hogy a világos és érthető nyelvezetre vonatkozó követelmények a fogyasztói szerződésből eredő olyan további szerződésekre, mellékletekre és számlákra is vonatkoznak, amelyeket mesterséges intelligencia vagy más automatizált rendszer közreműködésével, emberi beavatkozás nélkül (ADM) generáltak?

10)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK irányelv 5. cikkének (1) bekezdését és az (EU) 2024/1689 rendelet 86. cikkének (1) bekezdését, hogy a fogyasztói szerződés alapján automatikusan generált számlákat világos és érthető nyelven kell megszövegezni, a fogyasztó pedig jogosult arra, hogy a kereskedőtől magyarázatot kérjen arra vonatkozóan, hogy a döntéseket hogyan és milyen algoritmus alapján hozták meg?

11)

Úgy kell-e értelmezni a [2011/83/EU] irányelv 5. cikke (1) bekezdésének c) pontját és a 93/13/EGK irányelv 3. cikkének (1) bekezdését, hogy azokkal nem ellentétes, ha a kereskedő a szerződésnek (a szerződésből eredő fizetés elmulasztásából adódó) megszűnése miatt a kártérítési összeget az általános havi alapdíj, nem pedig a kedvezményes alapdíj alapján számítja ki, jóllehet a felek a kedvezményes alapdíj megfizetésében a szerződés lejártáig állapodtak meg, maga a kereskedő pedig nem kívánt az általános alapdíjjal szerződést kötni?

12)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK irányelv 1. melléklete 1. pontjának e) alpontja szerinti „aránytalanul magas összeg […] kártérítés címén” [kifejezést], hogy az a szerződésben szereplő kedvezményes alapdíj és az általános havi alapdíj közötti, a megszüntetett szerződés [eredetileg megállapított] időtartamának végéig fennmaradó hónapok száma alapján számított különbözetet jelenti?

13)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK irányelv 3. cikkének (1) bekezdését, hogy az nem teszi lehetővé a kereskedő számára, hogy az elszámolási időszakok törtrészeire eső összegeket számítson fel, ha a felek szerződésben teljes elszámolási időszakokra vonatkozó összegekben állapodtak meg?

14)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését, valamint a tényleges érvényesülés elvét, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság a fogyasztót kötelezze a perköltségek egy részének megfizetésére, ha a kereskedő nem magyarázta el a fogyasztónak világos és érthető módon, hogy az automatizált döntést hogyan [és] milyen algoritmus alapján hozzák meg, a kereskedő pedig azt csak a szerződésből eredő összegek meg nem fizetése miatt a fogyasztó ellen indított peres eljárás során ismerteti?

15)

Úgy kell-e értelmezni a 2011/83/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontját, hogy azokkal ellentétes, hogy a mobiltelefon-szolgáltató a fogyasztó általi nemfizetés miatt idő előtt felmondott szerződés jogcímén általános havi alapdíj alapján követel kártérítést, jóllehet a szolgáltató és a fogyasztó a szerződés időtartamára (alacsonyabb) kedvezményes havi alapdíjban állapodtak meg?

16)

Úgy kell-e értelmezni a 2011/83/ЕU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontját, hogy azokkal ellentétes, hogy a mobiltelefon-szolgáltató a fogyasztó általi nemfizetés miatt idő előtt felmondott szerződés jogcímén általános havi alapdíj alapján követel kártérítést, amelynek összege az általános havi alapdíj és a kedvezményes havi alapdíj közötti, a szerződés megszüntetésétől [a szerződés lejártának megállapított időpontjáig] tartó időszakra eső különbözetből áll?

17)

Úgy kell-e értelmezni a 2011/83/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontját, hogy azokkal ellentétes, hogy a mobiltelefon-szolgáltató [egyes] napokra vonatkozóan követel kártérítési összeget, jóllehet a felek kártérítési összegként havi alapdíjban állapodtak meg? Követelhet-e a kereskedő kártérítést havi alapdíj alapján [egyes] napok, nem pedig egy hónap tekintetében?